42/1976. (XII. 18.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-ának a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresőképtelensége bekövetkezésekor reá irányadó munkarend szerint a heti munkaidőt rendszeresen minden naptári héten hat napnál kevesebb munkanap alatt köteles ledolgozni, nem jár táppénz a hétnek arra a napjára (napjaira), amely napon (napokon) a munkarendje szerint egyébként sem dolgozna. E napokat a biztosítottra a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári héten irányadó munkarendhez igazodóan kell megállapítani."

2. §

Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 26. § Annak, aki a szakmunkásvizsga letételének a napján keresőképtelen, táppénzét e naptól legalább napi 65 forint alapulvételével kell megállapítani. Legalább napi 65 forint alapulvételével kell megállapítani a táppénzét annak is, aki a szakmunkásvizsga letételét követő kilencven napon belül válik keresőképtelenné."

3. §

Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"R. 28. § (1) A kereset napi átlagának a megállapításánál - az év végi részesedés és a jutalom, valamint a prémium és a jutalék kivételével -azt az elért keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkáért járt.

(2) A kereset napi átlagának megállapításánál a biztosítottnak az (1) bekezdésben írt időszakban kifizetett prémiumot és jutalékot figyelembe kell venni.

(3) Ha az egyéb rendelkezések szerint az év végi részesedés és a jutalom után is jár táppénz, az év végi részesedés és a jutalom napi átlagának a megállapításánál a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben kifizetett év végi részesedést, illetőleg jutalmat kell figyelembe venni.

(4) Ha a biztosítottnak az (1) bekezdésben foglaltak szerint figyelembe vehető keresete nincs, a kereset napi átlagára vonatkozó szabályt a SZOT állapítja meg."

4. §

Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 29. § A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b) a korábbi táppénzét az R. 28. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján állapították meg."

5. §

Az R. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az alkalmi fizikai munkát végző személy táppénzét napi 65 forint alapulvételével kell megállapítani."

6. §

Az R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 33. § A kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból elbocsátás napját, a táppénz hetven százaléka, eltartott hozzátartozó (R. 13. §) esetén kilencven százaléka jár."

7. §

Az R. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 34. § A gümőkór miatt szükséges kórházi ápolás idejére járó táppénzt anyagi támogatásként napi 10 forinttal, legfeljebb napi 50 forintra, eltartott hozzátartozó esetén pedig napi 15 forinttal, legfeljebb napi 100 forintra kell kiegészíteni."

8. §

Az R. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"R. 35/A. § A jogosult az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj igénybevétele céljából a táppénzről lemondhat."

9. §

Az R. 39. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 39. § (1) Az alkalmi fizikai munkát végző személy, a gazdasági dolgozó, valamint a háztartási alkalmazott terhességi-gyermekágyi segélyének az összege, ha előzetes 270 napi biztosítási ideje van, napi 65 forint, ha előzetes 180 napi biztosítási ideje van, napi 42 forint. A terhességi-gyermekágyi segély kétharmada jár a háztartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja."

10. §

Az R. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 40. § A kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból elbocsátás napját, a terhességi-gyermekágyi segély kilencven százaléka jár."

11. §

Az R. 66. §-ának az (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 66. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorolt munkakörben azt a naptári évet lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapításánál a légügyi hatóság külön megbízása alapján végzett repülési órák számát is figyelembe kell venni. Nem vonatkoznak ezek a rendelkezések a légiforgalmi irányító munkakörben töltött időre."

12. §

Az R. 76. §-ának a (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, és az igénylőnek a (2) bekezdésben megjelölt idő alatt nincs 730 napi keresete, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak legalább 300, nőnek 200 munkanapja, vagy a keresetre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a munkáltatójánál az utolsó munkakörének megfelelő munkakörben a nyugdíjazása évében foglalkoztatottak átlagos keresetét kell figyelembe venni.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkakör figyelembevétele - az igénylő előző foglalkozásaira tekintettel - nem megnyugtató, a társadalombiztosítási bizottság a nyugdíj összegét a korábban betöltött és az igénylőre jellemző munkakörben a nyugdíjazása évében annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál) foglalkoztatottak átlagos keresetének az alapulvételével is megállapíthatja, amelynél a reá jellemző munkakörben utoljára dolgozott."

13. §

Az R. 154. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"R. 154. § (1) Az öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosultsághoz szükséges szövetkezeti tagsági időbe be kell számítani azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag a szövetkezetbe történt belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, ifjúsági szövetkezet) volt a tagja.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött azokat a naptári éveket lehet figyelembe venni, amelyekben a szövetkezeti tag az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségének eleget tett."

14. §

(1) Az R-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT rendelet 2. §-ával módosított 214. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a kulturális szolgáltatás ágazatba tartozó vállalatok, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja vállalatai, valamint a Magyar Hirdető Vállalat által a szerzői jogvédelem alá tartozó alkotói munkáért, továbbá a szerzői jogvédelem alá nem tartozó, de a mű felhasználásával összefüggő egyéb szellemi tevékenységért, valamint az előadóművészi és művészeti oktatói tevékenységért a bérköltség terhére kifizetett díjak után, ha azok kifizetése nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történt."

(2) Az R-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT rendelet 2. §-ával módosított 214. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok és ezek társulásai az (1) bekezdésben meghatározott juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."

15. §

Az R. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 235. § Nem köteles szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetni az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjas, az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, továbbá az, akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás."

16. §

Az R. 236. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Azt a szakszövetkezeti tagot, aki 1976. december 31-ig mentes volt a szakszövetkezeti járulék fizetése alól, ide nem értve az (1)-(2) bekezdés alapján mentesített tagokat, kérésére - visszavonásig érvényes hatállyal - mentesíteni kell a szakszövetkezeti járulék fizetése alól, ha

a) jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg, vagy

b) a kedvezményekkel csökkentett jövedelemadója az évi 1000 forintot nem haladja meg, vagy

c) a mentesítést kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják."

17. §

A korkedvezményre jogosító munkaköröknek (munkahelyeknek) az R. I. számú mellékletében meghatározott jegyzéke kiegészül az e rendelet mellékletében foglaltak szerint.

18. §

(1) Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba.

(2) Az, aki 1976. december 31-én táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, arra folytatólagosan a korábbi rendelkezések szerint jogosult. A kórházi ápolás idejére járó táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt azonban 1977. január l-től a felemelt mértékben, illetőleg összegben kell tovább folyósítani.

(3) Az R. 163. §-a, valamint 230. §-ának (4) bekezdése 1977. január 1. napjával hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 42/1976. (XII. 18.) MT rendelethez

Az R. I. számú mellékletét képező, korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékének 12. pontja a következőkkel egészül ki: