10/1977. (I. 28.) ÉVM rendelet

a cseretelekadásról, továbbá a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az 1-12. § és a 18. § (2) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A cseretelekadás

1. §

(1) Ha tulajdonszerzés időpontjában magánerőből lakó-, illetőleg üdülőépülettel beépíthető építési telek (a továbbiakban: telek) tulajdonosa a telkén a később elkészült rendezési terv, hatálybalépett építésügyi szabály vagy kiadott hatósági határozat (a továbbiakban együtt: építésügyi szabályok) folytán nem tudja megvalósítani a lakás-(üdülő-) építési szándékát, részére, kérelmére -kisajátítási eljárás nélkül - beépíthető cseretelket kell adni.

(2) A tulajdonos csak akkor jogosult cseretelekre, ha

a) nem áll telek-, lakás- (üdülő-) tulajdonszerzési korlátozás alatt, vagy e korlátozás alól felmentést kapott,

b) a cseretelekkel azonos rendeltetésű beépítetlen telek nincs a tartós használatában,

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a cseretelken a birtokbaadástól számított két - társasház (társasüdülő) esetében három - éven belül az építésügyi szabályoknak megfelelő lakó- (üdülő-) épületet épít, továbbá

d) írásban hozzájárul, hogy a cseretelekre a beépítési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat jegyezzenek be az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe).

(3) A tulajdonos cseretelekre akkor is jogosult, ha a cseretelek beépítésére olyan egyeneságbeli rokona vállal kötelezettséget, aki nem áll lakás-(üdülő-) tulajdonszerzési korlátozás alatt vagy a korlátozás alól felmentést kapott.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a tulajdonos a már beépített telkén álló - általa vagy egyeneságbeli rokona által lakott - korszerűtlen, elavult lakó-(üdülő-) épülete helyett kíván új épületet építeni. Ilyen esetben a cseretelek adásának feltételeként az is előírható, hogy a tulajdonos köteles a telken levő lakó-(üdülő-) és más épületeket, továbbá egyéb építményeket legkésőbb a cseretelken épített lakó-(üdülő-) épület használatbavételétől számított kilencven napon belül - kártalanítási igény nélkül - a saját költségén lebontani és a bontási anyagokat a telekről elszállítani.

(5) Ha a tulajdonos a telek tulajdonjogát öröklés útján szerezte, az (1) bekezdésben említett tulajdonszerzési időpontként az örökhagyó tulajdonszerzésének időpontját kell figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdés d) pontja alapján fennálló elidegenítési tilalom nem vonatkozik

a) több személy tulajdonába (közös tulajdonba) adott cseretelek esetében a tulajdonközösség, illetőleg a házastársi vagyonközösség megszüntetésére, továbbá

b) társasház (társasüdülő) építésére alkalmas cseretelek esetében az építőközösség más tagjai részére szükséges tulajdoni hányadok elidegenítésére.

2. §

Ha a telek több személy tulajdonában (közös tulajdonban) áll, cseretelek csak akkor adható, ha legalább az egyik tulajdonostárs megfelel az 1. §-ban előírt feltételeknek és a többi tulajdonostárs írásban hozzájárul, hogy a cseretelken lakó-(üdülő-) épületet építsen.

3. §

A cseretelket a tulajdonos, több személy tulajdonában (közös tulajdonban) álló telek esetében valamennyi tulajdonostárs együttesen kérheti.

4. §

(1) A tulajdonos részére a telek nagyságára tekintet nélkül csak egy cseretelek adható.

(2) Ha a telek több személy tulajdonában (közös tulajdonban) áll és a lakó- (üdülő-) épülettel való beépítése lehetőségének megszűntekor hatályos építésügyi szabályok szerint több telekre volt felosztható, annyi cseretelket kell adni, ahány telek a szabályszerű felosztás folytán keletkezett volna. Ha azonban ennél az 1. §-ban előírt feltételeknek megfelelő tulajdonostársak száma kevesebb, csak az ilyen tulajdonostársak számának megfelelő számú cseretelek adható. Családi lakó-(üdülő-) épület építésére alkalmas több cseretelek helyett - kérelemre - iker vagy társasház (társasüdülő építésére alkalmas egy cseretelek is adható.

(3) Cseretelek - kérelemre - más városban vagy községiben is adható.

(4) A tulajdonostársak között fennállott tulajdonközösséget és tulajdoni arányt a cseretelek (cseretelkek) adásakor változatlanul fenn kell tartani.

5. §

(1) A fővárosi, városi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága köteles a tanács fejlesztési alapja terhére kellő mennyiségű cseretelekről gondoskodni.

(2) Ha a cseretelekadás valamely létesítmény elhelyezése vagy fenntartása miatt vált szükségessé, a cseretelek megszerzésére és kialakítására fordított költségeket a kedvezményezett szervnek a tanács fejlesztési alapja javára vissza kell térítenie.

(3) Nincs helye a költségek visszatérítésének, ha a cseretelekadás a tanács fejlesztési alapjából (költségvetéséből) végzett beruházás miatt vált szükségessé, vagy a kedvezményezett szerv a telket igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége mellett kapja meg használatra.

6. §

(1) A telekért nagyobb értékű cseretelek is adható, ha a tulajdonos ezt elfogadja és az értékkülönbözet megfizetését vállalja. Ha a cseretelek kisebb értékű, a tulajdonos részére az értékkülönbözetet meg kell fizetni.

(2) Az értékkülönbözetet és megfizetésének módját a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell megállapítani. Ha a tulajdonos a nagyobb értékű cseretelket nem fogadja el, vagy az értékkülönbözet megfizetését nem vállalja, részére egy alkalommal másik cseretelket kell felajánlani.

(3) Az értékkülönbözet a fővárosi, városi, illetőleg községi tanács fejlesztési alapját illeti meg, illetőleg terheli.

7. §

(1) A cseretelekadás ügyében az első fokú hatósági jogkört

a) a fővárosban a kerületi, városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

b) megyei városban a kerületi hivatal,

c) nagyközségben és községben pedig a községi szakigazgatási szerv

(a továbbiakban együtt: első fokú építésügyi hatóság) gyakorolja.

(2) A cseretelekadás ügyében a tulajdonos be nem építhető telkének fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság jár el. A fővárosban és megyei városban elrendelhető, hogy a cseretelekadással kapcsolatos ügyeket az első fokú építésügyi hatóságok egyike a főváros, megyei város egész területére kiterjedő illetékességgel intézze.

(3) Ha a tulajdonos - kérelmére - más városban (községben) kap cseretelket, ehhez a cseretelek fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges.

8. §

(1) A cseretelekadásra vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell:

a) a cserével érintett telkek adatait: helyrajzi számát, területének nagyságát, fekvését (város vagy község, bel- vagy külterület, út, utca, tér, házszám), jellegét (lakó-, illetőleg üdülőtelek), a tulajdonos (tulajdonostársak) nevét és lakcímét,

b) több személy tulajdonában (közös tulajdonban) álló telek helyett a tulajdonostársak részére adott cseretelek (cseretelkek) esetében, hogy őket a cseretelken (cseretelkeken) milyen tulajdoni hányad illeti meg,

c) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy - e rendelet alapján - a telek az állam, a cseretelek pedig - beépítési kötelezettséggel és elidegenítési tilalommal terhelten - a telek volt tulajdonosa (tulajdonostársai) tulajdonába kerül,

d) a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettséget és a teljesítés elmulasztása jogkövetkezményeinek ismertetését,

e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a cseretelek beépítésére csak a tulajdonos, az egyeneságbeli rokona, illetőleg a tulajdonostársa jogosult,

f) a cserével érintett telkek értékkülönbözetét, továbbá az értékkülönbözet megfizetésének módját és határidejét.

(2) A határozatot közölni kell a telek tulajdonosával (tulajdonostársaival), továbbá - a jogerőre emelkedése után -

a) értékkülönbözet fizetésére vonatkozó kötelezettség esetében nyilvántartás végett a telek fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatósággal, valamint

b) a tulajdonjogban bekövetkezett változásoknak és a cseretelket (cseretelkeket) terhelő beépítési kötelezettségnek és elidegenítési tilalomnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése, továbbá a cserével érintett telkeken fennálló bejegyzések kölcsönös átvitele végett az illetékes földhivatallal.

(3) A beépítési kötelezettség és az elidegenítési tilalom bejegyzésének késedelme vagy elmaradása az ahhoz fűződő joghatást nem érinti.

9. §

(1) Az első fokú építésügyi hatóság a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt - a tulajdonos kérelmére - egy ízben legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja. A csereteleknek a beépítési kötelezettség teljesítése előtt történő elidegenítése is megengedhető, ha a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona a beépítést megkezdte, de tőle a kötelezettség teljesítése az időközben megváltozott lakó- vagy munkahelyére, illetőleg vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetére tekintettel nem várható. Ilyen esetben a beépítési kötelezettség -az első fokú építésügyi hatóság által megállapított határidőben - az új tulajdonost terheli.

(2) Az elidegenítési tilalom a beépítési kötelezettség teljesítésével szűnik meg; a tilalomra vonatkozó bejegyzést az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) az első fokú építésügyi hatóság megkeresése alapján törölni kell.

(3) Ha a tulajdonos más városban (községben) kapott cseretelket, az (1) és a (2) bekezdésben említett ügyekben a cseretelek fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság jár el.

10. §

A cseretelek adására vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes. A telekcsere mentes a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól.

11. §

(1) A cseretelek adására vonatkozó határozatot vissza lehet vonni, ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét az előírt és esetleg meghosszabbított határidőben nem teljesítette, illetőleg a határidő meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelmét jogerősen elutasították. Nem lehet a határozatot visszavonni, ha a telekcsere folytán az állam tulajdonába került telket időközben már felhasználták.

(2) A határozat visszavonása esetén a cseretelek az állam, a telek pedig a volt tulajdonosának tulajdonába kerül vissza; az értékkülönbözet már megfizetett összegét vissza kell téríteni.

(3) Az állam tulajdonába visszakerült cseretelken létesített építményeket (kerítés, kút, melléképület stb.) - ha azokra az állam nem tart igényt - a tulajdonos köteles kártalanítási igény nélkül a saját költségén lebontani és a bontási anyagokat, továbbá más ingóságokat a cseretelekről elszállítani. Ha az építményekre az állam igényt tart, azok értékét a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás szabályai szerint kell megtéríteni.

(4) A visszavonásról szóló határozat közlésére, illetőleg annak folytán a tulajdonjogban bekövetkezett változásoknak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére a 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

12. §

Cseretelekadás helyett az erre vonatkozó külön jogszabályokban megállapított feltételek fennállása esetében - a tulajdonos kérelmére - a kisajátítási eljárás megindításának van helye.

A telekalakítási és építési tilalom elrendelése

13. §

A város (község) területe rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása (az azzal ellentétes telekalakítások és építési munkák megakadályozása) érdekében a város (község) területének meghatározott részeire telekalakítási és építési tilalmat (a továbbiakban: tilalom) lehet, illetőleg kell elrendelni; ennek eseteit és a tilalom tartalmát az Országos Építésügyi Szabályzat állapítja meg.

14. §

(1) A tilalmat

a) a rendezési terv végrehajtásának biztosítása céljából a terv jóváhagyására jogosult szerv, vagy

b) ha az a) pontban említett szerv nem rendelkezett, és egyéb esetekben a területfelhasználás engedélyezésére jogosult építésügyi hatóság rendeli el [1964. évi III. tv. 13. § (1) bek.].

(2) A tilalom elrendelését a területfelhasználás engedélyezésére jogosult építésügyi hatóságnak határozattal közölnie kell a tilalommal érintett földrészletek tulajdonosaival (kezelőivel, tartós használóival). Ha a város (község) területének egy-egy meghatározott részére elrendelt tilalom száz földrészletnél többet érint, a közlés - indokolt esetben - közszemlére tétel útján is történhet.

(3) A tilalom elrendelését közlő határozatnak tartalmaznia kell

a) a tilalommal érintett földrészletek helyének (település, bel- vagy külterület, utca, házszám, helyrajziszám) megjelölését, továbbá

b) a tilalom elrendelésének célját, tartalmát és érvényességének időtartamát (határidő nélkül visszavonásig vagy meghatározott ideig, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tart-e).

(4) A határidő nélkül visszavonásig érvényes építési tilalom elrendelését közlő jogerős határozatot az építésügyi hatóságnak - a tilalomnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése végett - a földhivatallal is közölnie kell. A tilalom bejegyzésének késedelme vagy elmaradása az ahhoz fűződő joghatást nem érinti.

15. §

(1) A tilalom megszüntetéséről az azt elrendelő szerv határoz.

(2) Meg kell szüntetni a tilalmat és az arra vonatkozó bejegyzést az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) töröltetni kell, ha a tilalom elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.

(3) A tilalom megszüntetésének közlésére és a tilalomra vonatkozó bejegyzés töröltetésére a 14. § rendelkezései az irányadók.

16. §

(1) Az elrendelt tilalmakat az építésügyi hatóságok által vezetett nyilvántartásokba - a hatósági engedélyezési eljárásokban való figyelembevétel végett - be kell vezetni; a 14. (3) bekezdésében említett adatokon túl a tilalmat elrendelő, továbbá megszüntető határozat számát és keltét is fel kell tüntetni.

(2) Az érdekeltek a tilalomról felvilágosítást kérhetnek.

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

17. §

A cseretelekadással, valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendelésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A rendelet hatálybalépése

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1977. január 1. napjától kezdve - az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is - alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építési telkekkel való gazdálkodás egyes kérdéseiről szóló 2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM együttes rendelet még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló telekalakítási és építési tilalmakat - a rendezési tervek figyelembevételével - 1978. december 31. napjáig folyamatosan felül kell vizsgálni és a szükségtelenné vált tilalmakat meg kell szüntetni.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter