11/1977. (III. 30.) MT rendelet

a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény végrehajtásáról

A Minisztertanács a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. számú törvény (a továbbiakban: Tv.) 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

(A Tv. 2. §-ához)

1. §

(1) A törvény alkalmazásában szövetkezet: a szövetkezeti társulás és a szövetkezeti vállalat is.

(2) Ahol a törvény felettes szervről szól, ennek a feladatát az alábbi szervek látják el:

a) a magasabb szervezeti egység, ha a bejelentés az alacsonyabb szervezeti egységet vagy annak vezetőjét érinti,

b) a tanács (hivatal) elnöke, ha a bejelentés a tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: vb) szakigazgatási szervét (hivatalát) érinti,

c) az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanács vb szakigazgatási szerve, ha a bejelentés a szövetkezet közgyűlését (küldöttgyűlését) vagy vezetőségét érinti.

(3) A törvény alkalmazásában a közvetlen felettest a Munka Törvénykönyve alapján kell meghatározni.

(4) A törvény alkalmazásában a kisiparosok és magánkereskedők, valamint egyéb hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személyek felügyeleti szerve a tanács vb illetékes szakigazgatási szerve.

(A Tv 5. §-ához)

2. §

(1) A szóbeli bejelentést - kérelemre - az elintézésre hivatott szerv köteles írásba foglalni.

(2) A tanács vb szakigazgatási szerve - a tanács vb más szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozó ügy kivételével -, valamint a népi ellenőrzés szerve a nála szóban előterjesztett közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot köteles írásba foglalni, akkor is, ha az elintézés nem tartozik a hatáskörébe.

3. §

(1) A felügyeletet ellátó szerv, a népi ellenőrzési bizottság, illetőleg az ügyészség maga dönti el, hogy a hozzá közvetlenül érkezett közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot saját hatáskörében vizsgálja-e meg, vagy azt az elintézésre hivatott szervhez továbbítja.

(2) A népi ellenőrzési bizottság és az ügyészség a hozzá érkezett közérdekű bejelentés, illetőleg javaslat megvizsgálására felhívhatja akár az elintézésre hivatott szervet, akár annak a felettes szervét. A szerv a vizsgálatot köteles lefolytatni és annak megállapításairól, valamint a megtett intézkedésről tájékoztatni a népi ellenőrzési bizottságot, illetőleg az ügyészséget.

4. §

Az elintézésre hivatott szerv vezetője, illetőleg az általa megbízott személy dönti el, hogy a bejelentést - tartalmától függően - közérdekű bejelentésként, javaslatként, vagy panaszként kell-e elintézni.

(A Tv 8. §-ához)

5. §

(1) Az ügyintéző a közvetlen felettesének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha az ügyben elfogult. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Az eljáró ügyintézőt a közvetlen felettes jelöli ki.

(A Tv 9. §-ához)

6. §

(1) A közérdekű bejelentések és javaslatok intézésére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az elintézésre hivatott szerv vezetője felelős.

(2) A szerv vezetője jelöli ki a közérdekű bejelentések és javaslatok intézéséért felelős személyt, illetőleg szervezeti egységet.

7. §

Az elintézésre hivatott szerv vezetője dönti el, hogy a névtelen bejelentésre indít-e vizsgálatot. Vizsgálat csak akkor rendelhető el, ha alaposan feltételezhető, hogy a bejelentés tartalma megfelel a valóságnak.

(A Tv. 11. §-ához)

8. §

Ha az írásbeli értesítést mellőzték, az elintézés módját az ügyiratra fel kell jegyezni.

(A Tv 14. §-ához)

9. §

Szövetkezet esetében a törvényes állapot helyreállítására szükséges intézkedést a szövetkezet felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanács vb szakigazgatási szerve, szövetkezeti vállalat esetében pedig az alapító szerv teszi meg.

(A Tv 16. §-ához)

10. §

(1) Az állásból való felfüggesztésre illetékes miniszteren a felügyeleti jogkört gyakorló minisztert, szövetkezet esetében a fővárosi, illetőleg megyei tanács elnökét, szövetkezeti vállalat esetében pedig az alapító szervet kell - érteni.

(2) A felfüggesztést elrendelő határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul végrehajtani és ezzel egyidejűleg az állásától felfüggesztett személlyel szemben a fegyelmi - károkozás esetén a kártérítési - eljárást is elrendelni. A felfüggesztésre a munkajogi, illetőleg a szövetkezeti jogi szabályok megfelelően irányadók.

(3) A törvényes állapot helyreállításának megtörténtét a (2) bekezdésben meghatározott szerv vezetője állapítja meg, és ezzel egyidejűleg megszünteti a felfüggesztést.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a felfüggesztést megszüntető határozatról, valamint a (2) bekezdés szerint elrendelt fegyelmi - károkozás esetén a kártérítési - eljárás eredményéről az állásból való felfüggesztést elrendelő vezetőt a meghozott határozatok egy példányának megküldésével köteles egyidejűleg értesíteni.

(A Tv 17. §-ához)

11. §

A panasz benyújtására és elintézésére az előző §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(A Tv 24. §-ához)

12. §

A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsok végrehajtó bizottságai a felügyeleti és irányítási ellenőrzés keretében kötelesek a hozzájuk, illetőleg a felügyeletük alá tartozó szervekhez érkezett közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat rendszeresen, ezek intézésének rendjét és tartalmát pedig legalább kétévenként ellenőrizni, a tapasztalatokat elemezni és értékelni.

13. §

A tömegtájékoztatási szervek vezetői kötelesek a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése rendjének és módszerének megfelelő nyilvánosságot biztosítani.

14. §

A társadalmi szervezetek, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei sajátos eszközeikkel segítik elő a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésére vonatkozó rendelkezések végrehajtását.

15. §

A Tv alapján előterjesztett közérdekű bejelentés, javaslat és panasz illetékmentes.

16. §

(1) A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi és szolgáltató szerveknél panaszkönyvet (vásárlók könyvét) kell rendszeresíteni.

(2) A panaszkönyvbe (vásárlók könyvébe) történt bejegyzés esetében a panaszt nem kell külön írásba foglalni.

(3) A panaszkönyvbe (vásárlók könyvébe) észrevételét, kifogását, vagy panaszát bárki bejegyezheti.

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a panaszkönyvről szóló 194/1951. (XI. 10.) MT rendelet, továbbá az 1013/1959. (IV. 8.) Korm. határozat, a 2010/1965. (V. 1.) Korm. határozat és az 1009/1966. (V. 18.) Korm. számú határozat 1. pontjának második bekezdése hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a belkereskedelmi miniszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a panaszkönyvre (vásárlók könyvére) vonatkozó szabályokat rendelettel állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, hogy - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácstagok beszámolóin és fogadóóráin, továbbá a tanácsülésen, falugyűlésen, lakógyűlésen, jelölőgyűlésen és más hasonló gyűlésen elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének, ellenőrzésének és értékelésének rendjét a törvény alapján egységesen szabályozza.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese