13/1977. (VI. 1.) BkM rendelet

a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben, a következőket rendelem.

A Tvr. 1-3. §-ához

1. §

(1) Magánkereskedői igazolványt a szakigazgatási szerv az ellátási igényeknek megfelelően az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása, a helyi árualapok feltárása, a magánkisiparosok anyagellátásának javítása érdekében adhat ki.

(2) Magánkereskedői igazolvány - az előző bekezdésben meghatározott célok érdekében - elsősorban város és község peremterületén, a községben, állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózattal el nem látott lakótelepülésen, üdülő-, kiránduló- és nyaralóhelyeken történő magánkereskedés gyakorlására adható.

(3) A városok területi központjaiban folytatható magánkereskedésre - a vásárcsarnok, piactér területét kivéve - magánkereskedői igazolványt csak a lakosság elsőrendű szükségleteinek ellátására, illetve a hiányzó szolgáltatások pótlására szabad, indokolt esetben kiadni.

(4) A magánkereskedés (a továbbiakban: kereskedés) folytatására jogosító - e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott - "iparigazolvány" továbbra is érvényben marad.

2. §

(1) Magánkereskedői igazolványt e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmákra és a 2. számú mellékletnek megfelelő szöveggel szabad kiadni. A mellékletben nem említett vagy eltérő elnevezésű szakmára magánkereskedői igazolvány a belkereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes engedélyével adható.

(2) Több szakma (szakmai ágazat) gyakorlására jogosító magánkereskedői igazolványt csak rokonszakmákra szabad kiadni. A rokonszakmákat a Kiskereskedők Országos Szervezetének (a továbbiakban: KISOSZ) meghallgatásával a miniszter állapítja meg.

(3) Nem minősül a kereskedés társas gyakorlásának az alkalmi egyesülés (közös árubeszerzés, áruszállítás stb.).

3. §

(1) A magánkereskedői igazolvány iránti kérelemben a kérelmező családi és útónevét, lakcímét, születési helyét és idejét, személyi igazolványának számát, az engedélyezni kért szakmát és a telephelyet fel kell tüntetni.

(2) A kérelemhez 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. A szakigazgatási szerv a kérelmezőnek igazolja, hogy az erkölcsi bizonyítvány beszerzése magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges.

(3) A kérelmező köteles igazolni, hogy

a) az árusítóhely létesítéséhez szükséges eszközökkel rendelkezik;

b) adó vagy társadalombiztosítási járulék hátraléka nincs;

c) szakismerete vagy szakmai gyakorlata van;

d) a közegészségügyi és járványügyi hatóság szerint a szakmára előírt közegészségügyi személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

A kérelmező szakismeretét vagy szakmai gyakorlatát a miniszter irányelvei alapján a KISOSZ igazolja.

(4) Italmérésre jogosító magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges a telephely szerint illetékes járási, városi, kerületi rendőrkapitányságnak a közrend és közbiztonság szempontjából megadott hozzájárulása

(5) A magánkereskedői igazolvány kiadásánál azonos feltételek mellett a nemzeti gondozottat előnyben kell részesíteni.

4. §

(1) A szakigazgatási szerv magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozata tartalmazza

a) a kérelmező családi és útónevét - asszonyoknál leánykori nevét is -, lakcímét, születési helyét és idejét,

b) határozott időre adott magánkereskedői igazolvány esetén annak érvényességi idejét,

c) az engedélyezett szakma megjelölését,

d) az engedélyezett telephely pontos megjelölését (utca, házszám, csarnok, piac),

e) utalást arra, hogy a kereskedés gyakorlását csak a magánkereskedői igazolvány kézhezvételét követően szabad megkezdeni,

f) annak megállapítását, hogy a kérelmező e rendelet 3. § (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a szakismeretet vagy szakmai gyakorlatot igazolta,

g) e rendelet 16. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltak szerint meghatározott vásározási jogosultságának a 16. § (2) bekezdésében előirt szövegű záradékát.

(2) Két személy társulása (közkereseti társaság) részére kiadott magánkereskedői igazolványon a társaság mindkét tagjának nevét fel kell tüntetni. Ezt a magánkereskedői igazolványt is csak egy példányban szabad kiállítani.

5. §

(1) A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozat 1-1 példányát megküldi:

a) a kérelmezőnek,

b) a telephely szerint illetékes pénzügyi szakigazgatási szervnek és a területileg illetékes kereskedői adóközösségnek,

c) a telephely szerint illetékes társadalombiztosítási szervnek,

d) ha a magánkereskedő nyugdíjas, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak,

e) dohányáru magánkereskedői igazolvány kiadása esetén az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznak,

f) ha a telephely község területén van és a magánkereskedői igazolványt a járási hivatal szakigazgatási szerve adta ki, a községi szakigazgatási szervnek,

g) a telephely szerint illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségnek,

h) a KISOSZ-nak.

(2) A kérelem elutasításáról csak a kérelmezőt és a KISOSZ-t kell értesíteni.

6. §

A szakigazgatási szerv a magánkereskedőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a kiadott magánkereskedői igazolvány valamennyi adatát,

b) telephelyen kívül a kereskedés céljára szolgáló minden más helyiség (raktár, stb.) címét,

c) a kereskedés gyakorlásában bekövetkezett változást [telephely megváltoztatása, özvegyi (élettársi) jog gyakorlása, a gyám (gondnok) jogosultsága, szüneteltetés, megszűnés].

7. §

A magánkereskedői igazolványra határozat alapján utólagosan csak a következő adatok vezethetők:

a) a magánkereskedő nevének változása,

b) lakhelye megváltozása,

c) a határozott időre szóló engedély esetén az időtartam megjelölése,

d) újabb szakma gyakorlásának engedélyezése,

e) a telephely megváltoztatása vagy utólagos engedélyezése,

f) az özvegyi (élettársi) jog gyakorlása, a gyám (gondnok) jogosultsága,

g) a vásári árusítás jogosultsága,

h) az italmérés, italárusítás, illetve dohányárusítás jogosultsága,

i) a közkereseti társaság megszűnése.

8. §

(1) A magánkereskedő a kereskedést a magánkereskedői igazolvány kézbesítésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni és folyamatosan gyakorolni.

(2) A szakigazgatási szerv a kereskedés gyakorlásának megkezdésére megállapított határidőt, méltánylást érdemlő esetben, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az idényjellegű kereskedést csak az idényben kell folytatni. Az idényen kívül a tevékenység engedély nélkül szüneteltethető. A szakigazgatási szerv az idény időtartamát meghatározhatja.

(4) A magánkereskedő az engedélyezett, illetőleg az idényjellegű szünetelés megkezdésekor magánkereskedői igazolványát köteles a szakigazgatási szervnek megküldeni. A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt a kereskedés gyakorlásának újrakezdésekor adja vissza és kérelemre igazolja, hogy a tevékenység mely időszakban szünetelt. Az igazolás arról az időtartamról szól, amelyben a magánkereskedői igazolvány a szakigazgatási szervnél volt.

9. §

(1) A szakigazgatási szervnek a kereskedés gyakorlásának megkezdésére megállapított határidő meghosszabbításáról, szünetelésének engedélyezéséről, illetőleg ennek meghosszabbításáról szóló határozatát mindazoknak meg kell küldenie, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatot megküldte.

(2) Ha a magánkereskedő a kereskedés gyakorlását katonai szolgálat vagy szülés miatt szünetelteti, ennek időtartama nem számítható be a szünetelésre engedélyezett időtartamba.

(3) A magánkereskedőnő gyermeke születésétől számított három évig jogosult kereskedését szüneteltetni.

A Tvr. 4. §-ához

10. §

A hasonló vagy azonos kisipari és magánkereskedői üzletköröket a miniszter határozza meg.

A Tvr. 5. §-ához

11. §

(1) A magánkereskedő egy alkalmazottat és egy segítő családtagot foglalkoztathat. Vendéglátó, tüzelőanyagkereskedő, vegyeskereskedő szakmában két alkalmazott és egy segítő családtag foglalkoztatható. Ha a magánkereskedőnek nincs alkalmazottja, bármely szakmában legfeljebb négy segítő családtagot foglalkoztathat.

(2) Vendéglátó szakmában - a szakigazgatási szerv engedélye alapján - a segítő családtagok és az alkalmazottak együttes létszáma legfeljebb hat lehet; közreműködésre jogosult családtag hiányában négy fő alkalmazottat szabad a vendéglátó szakmában engedélyezni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott létszám szempontjából nem kell figyelembe venni azt az alkalmazottat, aki az általános jövedelemadóról szóló jogszabály rendelkezése szerint nem számít alkalmazottnak, a tanuló, továbbá aki

- huzamos igazolt betegség,

- ideiglenes rokkantsági nyugdíj,

- katonai szolgálat,

- szülési szabadság,

- gyermekgondozási szabadság, vagy

- fizetés nélküli szabadság miatt nem végez munkát.

12. §

(1) A segítő családtag a magánkereskedő házastársa, továbbá fel- és lemenő rokona, így szülője, nagyszülője, gyermeke lehet. A családtag közreműködési jogának elbírálásánál a magánkereskedővel igazoltan hat hónap óta együttélő élettárs a házastárssal, az örökbefogadó a szülővel, az örökbefogadott gyermek a gyermekkel esik azonos elbírálás alá.

(2) A magánkereskedőnek a szakigazgatási szervhez be kell jelentenie, ha a magánkereskedés gyakorlásában segítő családtagja közreműködik, vagy ha alkalmazottat foglalkoztat. A szakigazgatási szerv a magánkereskedővel közös háztartásban élő segítő családtag foglalkoztatását tudomásul veszi és azok, valamint a magánkereskedővel nem közös háztartásban élő le- és felmenő rokonok közreműködését csak akkor engedélyezi, ha

a) a családtag a 16. életévét betöltötte, vagy tankötelezettségét teljesítette;

b) ha a családtag vagy az alkalmazott a Tvr. 4. § (1) bekezdése a)-c) pontjában és e rendelet 3. § (3) bekezdés d) pontjában a magánkereskedőkre előírt feltételeknek megfelel,

c) az alkalmazottra nézve a Tvr. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt kizáró ok nem áll fenn.

(3) A szakigazgatási szerv a családtag és az alkalmazott bejelentésének tudomásulvételéről nyolc napon belül értesíti a magánkereskedőt és a KISOSZ-t.

13. §

(1) A magánkereskedő segítő családtagját, alkalmazottját arcképes igazolvánnyal kell ellátni. Az arcképes igazolványt a KISOSZ adja ki engedélyezés esetén a szakigazgatási szerv határozata, bejelentés esetén értesítése alapján.

(2) A segítő családtag tevékenysége - munkaviszonynak nem tekinthető - foglalkozásnak minősül.

A Tvr. 6. §-ához

14. §

(1) A magánkereskedő családi és utónevét (a közkereseti társaság cégét), valamint szakmáját telephelyén szembetűnő módon fel kell tüntetni.

(2) A magánkereskedő telephelye

a) üzlethelyiség vagy telep.

b) közterület vagy közforgalom számára átengedett terület (a továbbiakban: közterület) meghatározott helye,

c) vásárcsarnok vagy piac területe,

d) kivételesen a magánkereskedő állandó bejelentett lakása

lehet.

(3) Azonos vagy rokon szakmájú magánkereskedők, ezek üzletkörébe tartozó árut előállító kisiparos - dohányárusok kivételével - közös telephelyet nem tarthatnak fenn.

15. §

(1) Ha a magánkereskedő telephelye vásárcsarnok vagy piactér területén van, a magánkereskedői igazolványban csak a vásárcsarnokot vagy piacteret kell telephelyként feltüntetni; ennek területén belül a helyfoglalásra a piacigazgatási szabályzat az irányadó.

(2) A magánkereskedői igazolványban telephelyként a magánkereskedő állandó bejelentett lakását kell feltüntetni, ha

a) a magánkereskedő kizárólag vásározó vagy mutatványos tevékenységet folytat,

b) a kereskedés lakásban is folytatható. A lakásban gyakorolható szakmák körét - a KISOSZ véleményének meghallgatása után - a miniszter állapítja meg. A vásározó kereskedő lakásán nem árusíthat.

(3) Ha a magánkereskedő járulékos tevékenység (raktározás, csomagolás, válogatás, ügyvitel stb.) céljára egyéb helyiséget, telket is használ, azt a használatbavételt követő nyolc napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelentenie. Ebben a helyiségben vagy telken a magánkereskedő nem árusíthat.

(4) Nem kell a szakigazgatási szerv engedélye a telephely megváltoztatásához, ha az a magánkereskedő lakása; a lakásváltoztatást azonban a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. Ha ez a magánkereskedő más szakigazgatási szerv területére költözik, a magánkereskedő igazolványának érvénye megszűnik. E rendelkezés szempontjából a városok területét egy szakigazgatási szerv területének kell tekinteni.

(5) Utcai árus részére a magánkereskedői igazolványt a szakma feltüntetésével kell kiállítani. Az "utcai árus" jelleget a magánkereskedői igazolványban telephelyként kell feltüntetni.

16. §

(1) Országos vásáron (hetivásáron, hetipiacon, búcsúvásáron, alkalmi, ünnepi vásáron, autóvásáron) az a magánkereskedő árusíthat,

a) aki magánkereskedői igazolványát kizárólag vásározó tevékenység folytatására kapta,

b) akinek magánkereskedői igazolványa e rendelet 3. számú melléklete b) pontjában meghatározott szakmák valamelyikére szól és nem üzlethelyiségben árusít,

c) az a budapesti használtcikk kereskedő, aki vásári árusításra - a KISOSZ javaslatára - a telephelye szerint illetékes szakigazgatási szervtől engedélyt kapott.

(2) A telephely szerint illetékes szakigazgatási szerv az előző bekezdésben meghatározott magánkereskedői igazolványt a következő záradékkal látja el:

a) az a) pontban meghatározott magánkereskedők esetében: "Kizárólag vásáron árusíthat",

b) a b) és c) pontban meghatározott magánkereskedők esetében: "Vásáron is árusíthat".

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magánkereskedő egyidőben egy vásáron - a vásáron egy árusítóhelyen - vehet részt. A magánkereskedői igazolványt vásári árusítóhelyen, egyébként a telephelyen kell tartani és a hatóság kívánságára fel kell mutatni.

17. §

A használtcikk magánkereskedő házról házra járva történő vásárlása, valamint a magánkereskedő vásári, illetve alkalomszerűen engedélyezett telephelyen kívüli árusítása esetén a magánkereskedői igazolvány helyett az annak kiadásáról szóló határozatot kell a telephelyen tartani.

18. §

(1) Állandó lakóhelyén kívül más helységben (városban, községben) telephely a magánkereskedő részére akkor engedélyezhető, ha a helységben nyitvatartási kötelezettségének eleget tud tenni.

(2) A szakigazgatási szerv - függetlenül attól, hogy a magánkereskedői igazolványt mely szakigazgatási szerv adta ki - illetékességi területére megengedheti, hogy a magánkereskedő alkalomszerűen (hét végén, rendezvényen, sporteseményen, stb.) telephelyén kívül is árusíthasson. Ilyen engedélyt egy alkalommal, illetőleg a hét vagy hónap meghatározott napjára folyamatosan is adhat.

(3) Napi piac ideje alatt a piactéren csak az a magánkereskedő árusíthat, akinek telephelye a piactér területén van.

19. §

A korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelenné váló magánkereskedő cégtábláján gondnoka nevét, gondnoki minőségére utalással fel kell tüntetni.

A Tvr. 7. §-ához

20. §

(1) Az üzlethelyiségben árusító magánkereskedőnek üzletét legalább heti 48 órán át nyitva kell tartania és a nyitvatartás idejét a szakigazgatási szervnek be kell jelentenie. A nyitvatartás kötelezettsége alól a szakigazgatási szerv felmentést adhat.

(2) A magánkereskedő nyitvatartási kötelezettségének megszakítással, napi két időszakban is eleget tehet.

(3) A magánkereskedőnek a nyitvatartási idejét az üzlethelyiség külső részén, szembetűnő módon fel kell tüntetni.

(4) A nyitvatartás kötelezettsége a vásárcsarnoki vagy piactéri telephelyen árusító magánkereskedőre a vásárcsarnok vagy piactér nyitvatartása idején érvényes.

21. §

(1) Haláleset, igazolt betegség, üdülés esetén a magánkereskedő üzletét zárva tarthatja. A zárvatartást a szakigazgatási szervnek köteles bejelenteni. A 10 napot meghaladó zárvatartásról a szakigazgatási szerv igazolást adhat, ha a zárvatartás idején a magánkereskedői igazolvány a szakigazgatási szervnél volt letéve.

(2) Egyéb indokolt esetben (árubeszerzéssel kapcsolatos utazás stb.) az üzlet kötelező nyitvatartása alól a szakigazgatási szerv a magánkereskedő kérelmére meghatározott időre vagy egyes meghatározott napokra felmentést adhat.

(3) Üdülés címén a zárva tartás évi 24 munkanapot nem haladhat meg.

A Tvr. 8. §-ához

22. §

(1) A magánkereskedő árut kizárólag személyesen, valamint a Tvr. 5. § (2) bekezdésében említett személyek útján szerezhet be, illetőleg értékesíthet. E személyek - megfelelő igazolás mellett -a magánkereskedő megbízása alapján és nevében egyedül is eljárhatnak a magánkereskedőre megszabott körben és árucikkek tekintetében.

(2) A magánkereskedő szakmája üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között, a többi kereskedelmi szervezettel azonos feltételek mellett, bárkitől -az állami vagy szövetkezeti kiskereskedelem és a magánkereskedő kivételével - az ország egész területén bármikor beszerezhet.

(3) A magánkereskedő a szakmája üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között bárkinek értékesíthet; e körben szocialista szervezet - jogszabályi tilalom hiányában - fogyasztás és felhasználás céljából a magánkereskedőtől árut beszerezhet.

23. §

(1) A vendéglátó magánkereskedő - a központi gazdálkodás alá vont tőkehús kivételével - az üzletében feldolgozásra kerülő élelmiszert és mezőgazdasági terméket állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi boltoktól és a magánkereskedőktől is beszerezheti. A központi gazdálkodás alá vont tőkehúst csak a szervezett ellátás keretében kijelölt kereskedelmi bolttól, elosztótól szerezheti be.

(2) Élelmiszer nagypiac fenntartása esetén a szakigazgatási szerv meghatározhatja, hogy a magánkereskedő a napi élelmiszer piacon árusító mezőgazdasági kistermelőtől, mezőgazdasági terméket a nap mely időszakában szerezhet be.

(3) A használtcikk kereskedő árut használtcikk kereskedőtől beszerezhet.

(4) Magánkereskedő magánkereskedőtől elfekvő, értékcsökkent árut, valamint hulladékot beszerezhet.

(5) A használtcikk magánkereskedő házról házra járva személyesen vásárolhat. Ilyen beszerzést a munkaképtelen budapesti használtcikk magánkereskedő alkalmazottja, közreműködő családtagja útján is végezhet, ha ezt a szakigazgatási szerv a KISOSZ javaslata alapján engedélyezi. A vidéki használtcikk magánkereskedő árut Budapesten csak a használtcikk piac területén szerezhet be.

A Tvr. 9. §-ához

24. §

Üzletköri döntés hiányában a szakmai véleményt kell irányadónak tekinteni. Az üzletkör kérdésében a szakmai véleményt a KISOSZ igazolja. A miniszter a KISOSZ-nak a szakmai véleményre vonatkozó igazolását a szakigazgatási szerv javaslatára vitatott esetben felülbírálja.

A Tvr. 10. §-ához

25. §

A magánkereskedő a kereskedést bármikor megszüntetheti; ennek időpontját a szakigazgatási szervnek a megszüntetéstől számított 15 napon belül a magánkereskedői igazolvány egyidejű visszaszolgáltatásával be kell jelentenie.

A Tvr. 11. §-ához

26. §

(1) Ha a kereskedés folytatásának joga megszűnt (Tvr. 10. §), vagy a szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt megvonja, (Tvr. 11. és 12. §), erről határozatot kell hozni és azt mindazoknak meg kell küldeni, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatát megküldte.

(2) A megsemmisült, elveszett magánkereskedői igazolvány helyett a szakigazgatási szervnek másodlatot kell kiállítani. A magánkereskedői igazolványról másolatot kiállítani nem szabad.

A Tvr. 12. §-ához

27. §

A szakigazgatási szerv visszavonhatja a magánkereskedői igazolványt, ha a magánkereskedő: - a jogosulatlan kereskedéssel,

- a magánkereskedés gyakorlásával összefüggő egészségügyi szabályok megsértésével,

- árdrágítással,

- árak ellenőrzésének akadályozásával,

- a vásárlók megkárosításával,

- a magánkereskedői jogosítvánnyal visszaéléssel elkövetett, továbbá

- a magánkereskedés gyakorlásával összefüggő vám- vagy devizaszabálysértés miatt egy éven belül ismételten büntetést kapott.

A Tvr. 13. §-ához

28. §

(1) A magánkereskedő halála után 30 napon belül a házastársnak (élettársnak) vagy a gyámnak (gondnoknak) a kereskedés folytatását a szakigazgatási szervnél be kell jelentenie.

(2) Ha a kereskedést a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett magánkereskedő gondnoka gyakorolja, ezt a cselekvőképességet érintő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni.

(3) Az életben maradt házastársat (élettársat) az özvegyi jog haláláig még akkor is megilleti, ha újabb házasságot köt. Az özvegyi jogon folytatott kereskedést azonban az új házastárs az özvegy halála után özvegyi jogon nem folytathatja.

(4) Ha a magánkereskedő halála után a kereskedést házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermekének gyámja folytatja, az erről szóló bejelentést a szakigazgatási szervnek határozatban kell tudomásul vennie, és a határozatot mindazoknak meg kell küldenie, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatot megküldte.

(5) A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt megvonja, ha az életben maradt házastárs (élettárs), gyám, illetve gondnok e rendelet 3. § (3) bekezdése c) és d) pontjaiban előírt feltételekkel nem rendelkezik és a magánkereskedő halálától számított 30 napig e feltételekkel rendelkező személyt nem alkalmaz.

A Tvr. 15-17. §-ához

29. §

(1) Első fokú kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv a telephely szerint illetékes nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetve a megyei városi kerületi hivatal, községek területére a járási hivatal.

(2) A megyei tanács a szakigazgatási szervnek e jogszabályban meghatározott hatósági jogkörét a községi szakigazgatási szerv hatáskörébe utalhatja.

30. §

A szakigazgatási szervnek

a) a magánkereskedői igazolvány iránti kérelem elbírálása,

b) a telephely-változtatás engedélyezése,

c) a nem közös háztartásban élő le- és felmenő rokon közreműködésének engedélyezése,

d) összesen kettőnél több családtag közreműködésének, illetve alkalmazott foglalkoztatásának engedélyezése,

e) a kereskedés szünetelésének engedélyezése, illetőleg a megkezdés vagy a szünetelés határidejének meghosszabbítása,

f) alkalomszerű árusítási engedély kiadása,

g) napi élelmiszerpiacon a beszerzési idő korlátozása,

h) a magánkereskedői igazolvány megvonása,

i) a nyilvántartás kötelezettség alól történő felmentés

előtt a KISOSZ véleményét meg kell hallgatni.

31. §

(1) A Tvr. 12. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szabálysértések tárgyában hozott első és másodfokú határozatokat a kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel és a KISOSZ-szal közölni kell.

(2) A magánkereskedők tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles a kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervnek megküldeni. A kereskedő saját példányát két évig köteles megőrizni.

32. §

(1) A rendelet 16. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a vásári árusítási jogosultságra előírt záradékot, a már kiadott magánkereskedői igazolványokra (iparigazolványokra) pótlólag rá kell vezetni. A 11. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályozásnak megfelelően ugyancsak pótlólag el kell járni a rendelet hatálybalépését megelőzően már közreműködő segítő családtagok és az alkalmazottak tevékenységének bejelentése, illetőleg engedélyezése ügyében. Az erre vonatkozó értesítést, illetve határozatot a KISOSZ-nak meg kell küldeni, a bejelentett, illetve engedélyezett közreműködő családtagok és alkalmazottak nyilvántartását el kell készíteni. E feladatokat a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül kell végrehajtani.

(2) E rendelet a korábban kiadott iparigazolványok érvényességét nem érinti.

(3) E rendelet végrehajtása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

A Tvr. 18. §-ához

33. §

E rendelet 1977. július hó 1-én lép hatályba; hatályba lépésével a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 6/1968. (VI. 8.) BkM rendelet, a mutatványos tevékenység gyakorlásáról szóló 11/1970. (VIII. 28.) BkM rendelet 2. § és 5. §-ában foglalt rendelkezések és az egyes helyi belkereskedelmi igazgatási hatáskörök átruházásáról szóló 3/1971. (VII. 17.) BkM rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter

1. számú melléket a 13/1977. (VI. 1.) BkM rendelethez

Kereskedés gyakorlására az I. fokú hatóság magánkereskedői igazolványt a következő szakmákban és elnevezéssel adhat ki:

magkereskedés virágkereskedés

művirágkereskedés

díszállat kereskedés

vegyeskereskedés

fűszer- és csemegekereskedés

dohányáru kereskedés

zöldség- és gyümölcskereskedés

sültgesztenye, sült tök és pattogatott és

főttkukorica kereskedés

savanyúság kereskedés

tej- és tejtermék kereskedés

cukorkakereskedés

élőbaromfi kereskedés

vágottbaromfi kereskedés

halkereskedés

tüzelőanyag kereskedés

tüzelőolaj kereskedés

építőanyag kereskedés

mészkereskedés

mezőgazdasági szeráru kereskedés

rövidáru kereskedés

bazáráru kereskedés

kézimunka kereskedés

cipőkellék kereskedés

kárpitoskellék kereskedés

kalapkellék kereskedés

drogéria

illatszer- és háztartásicikk kereskedés

üveg-, porcelánáru kereskedés

cserépedény kereskedés

barkácsoló kereskedés

bélkereskedés

ajándéktárgy kereskedés

papír- és írószer kereskedés

bélyeg kereskedés

játékáru kereskedés

sportáru és sporthorgászati cikk kereskedés

fodrászati cikk kereskedés

használtcikk kereskedés

penzió

kifőzés

kávémérés

falatozó (büfé)

pecsenyesütés

grillsütés

halsütés

lángossütés

rétessütés

tejivó

kerékpár

megőrzés kerékpár

kölcsönzés

csónakkölcsönzés

ruhakölcsönzés

mutatványos tevékenység

2. számú melléklet a 13/1977. (VI. 1.) BkM rendelethez

3. számú melléklet a 13/1977. (VI. 1.) BkM rendelethez

Vásáron árusíthat (tevékenykedhet) az a kereskedő,

a) aki magánkereskedői igazolványát (iparigazolványát) kizárólag a vásározó tevékenység folytatására kapta, és azon az I. fokú hatóság telephelyként a kereskedő lakását tüntette fel (szakmára való tekintet nélkül),

b) akinek magánkereskedői igazolványa (iparigazolványa) a következőkben meghatározott szakmák valamelyikére szól, és nem üzlethelyiségben árusít:

cukorka kereskedés

mezőgazdasági szeráru kereskedés

divatáru kereskedés

kötöttáru kereskedés

zsák-, zsineg-, ponyvakereskedés

rövidáru kereskedés

bazáráru kereskedés

ajándéktárgy kereskedés

kalap kereskedés

kalapkellék kereskedés

háziszőttes kereskedés

papucs kereskedés

illatszer- és háztartási cikk kereskedés

üveg- és porcelánáru kereskedés

cserépedény kereskedés

pincegazdasági és felszerelési kereskedés

vaskereskedés

finomacéláru kereskedés

játékáru kereskedés

kegytárgy kereskedés

népművészeti cikk kereskedés

háziipari cikk kereskedés

használtcikk kereskedés

(külön engedély nélkül csak a vidéki telephelyű kereskedők)

kifőzés

(csak az idényjellegű kereskedés a holtidényben és csak sütögető üzletkörrel)

falatozó (büfé) (csak az idényjellegű kereskedés a holtidényben)

pecsenysütés

halsütés

lángossütés

rétessütés

mutatványos

c) az a budapesti használtcikk-kereskedő, aki a vásári árusításra a telephelye szerint illetékes I. fokú hatóságtól engedélyt kapott.