17/1977. (IV. 14.) ÉVM rendelet
a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet módosításáról
A Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R) módosítására - a munkaügyi miniszterrel és a többi érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az érintett szakmai szakszervezetekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
(1) A R. 1. § (1) bekezdésének
- b) pontjában a "talajerőgazdálkodási" elnevezés "településtisztasági"-ra,
- c) pontjában az "alkalmazotti állományú" szövegrész "nem fizikai foglalkozású"-ra változik.
(2) A R. 1. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
"f) a tanácsi költségvetési üzemekre,
g) a 13. § tekintetében a lakásfenntartó szövetkezetekre."
2. §
(1) A R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egésznapos, munkaszüneti napokat kivéve megszakítás nélkül, a heti pihenőnapokon is termelő (a továbbiakban: folyamatosan termelő) munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók munkaidőkerete - a heti munkaidőtartam alapulvételével - egy hétnél hosszabb, de egy hónapnál rövidebb naptári időszakra is meghatározható (pl. a 9 napos munkaidőkeret a 6+3-as, 12 napos munkaidőkeret a 8+4-es munkaidőbeosztásnál)."
(2) A R. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában a "talaj erőgazdálkodás" elnevezés "településtisztaság"-ra változik.
(3) A R. 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
"g) tanácsi költségvetési üzemek termelő, szolgáltató munkahelyen foglalkoztatott dolgozóinak".
3. §
A R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. § (1) A kivitelező építőiparban - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérfizetési napoktól függően kétheti, illetőleg három heti munkaidőkeret állapítható meg. A kétheti munkaidőkeretet 11 napra, a három heti munkaidőkeretet pedig 17 napra kell beosztani úgy, hogy az utolsó munkanap a bérfizetési nappal megegyezzék.
(2) A vállalati kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) heti ötnapos (hetenként szabadszombatos) munkaidőbeosztás
a) a 2. § (2) bekezdésében említett dolgozóknál többműszakos termelés, vagy idénymunkarend alkalmazása esetén, továbbá
b) termelési érdekből a tégla- és cserépipari nyersanyaggyártó munkahelyeken - ha idénymunkarendet nem alkalmaznak - átmenetileg, évenként legfeljebb 3 hónapig
írható elő.
(3) Folyamatos termelés [2. § (1) bekezdés] alkalmazásánál legfeljebb egybefüggő 8 munkanap és ezt követően - a heti pihenőnappal együtt -4 szabadnap ütemezhető. Idénymunkarendben -a folyamatos termelés alkalmazását kivéve -több heti pihenő, illetőleg szabadnap összevontan nem adható ki.
(4) Ha az együttesen kiadott szabadnapok között vasárnap nincs, az első szabadnapot kell heti pihenőnapnak tekinteni.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alkalmazása esetében a felügyeleti szerv kiegészítő előírásait is figyelembe kell venni.
(6) A munkaidő keretet - a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban - teljes naptári évre vonatkozóan, naponkénti részletezésben, a napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának megjelölésével kell beosztani. Erről az érintett dolgozókat az év elején tájékoztatni kell.
(7) A vállalat köteles:
a) a gazdasági tervek keretében kidolgozott munkaidőmérleg alapján az egy fő által teljesíthető éves munkaidőt termelő-gazdálkodó egységenként előírni;
b) az egész- és törtnapos hiányzások (különösen a néhány napos betegség miatti és az igazolatlan mulasztások) mértékét, vállalaton belüli okait folyamatosan ellenőrizni, az indokolatlan távollétek csökkentésére, illetőleg az azokat előidéző okok megszüntetésére haladéktalanul intézkedni;
c) a távollétek nyilvántartásának és igazolásának módját szabályozni.
(8) Felelősségre kell vonni azt a felelős vezetőt (dolgozót), aki a munkafegyelem megsértése esetében valótlan adatok közlésével, vagy egyéb módon a mulasztott időre, vagy el nem végzett teljesítményre munkabért számoltat el és nem alkalmazza az igazolatlan mulasztás esetére a jogszabályokban (kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban) előírt szankciókat."
4. §
A R. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) A munkaközi szünet - a termelés közvetlen irányításával, anyagi-műszaki ellátásával foglalkozókat kivéve - a nem fizikai foglalkozású dolgozóknak, továbbá a fizikai foglalkozásúak közül azoknak biztosítható munkaidőn belül, akiknél ezt a végzett munka jellege a termelési-gazdálkodási érdekek sérelme nélkül lehetővé teszi.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett dolgozóknak egy- és kétműszakos munkaidőbeosztás esetében a munkaközi szünet a munkaidő megszakítása nélkül (műszakidő előtt, vagy után) biztosítható az olyan termelő munkahelyen, ahol
a) a heti munkaidőkeret 44 óránál, a napi munkaidő pedig a hét minden napján 8 óránál kevesebb, vagy
b) a termelő berendezések, a komplex gépláncba kapcsolt géprendszerek üzemeltetése, illetőleg ezek közvetlen kiszolgálása a technológia folytonossága miatt műszakidőn belül nem szakítható meg, vagy a termelés megszakítása jelentős termelési-gazdasági hátránnyal járna, illetőleg
c) a nem helyi munkavállalók által igénybe vett helyközi utazási eszközök menetrendje olyan, hogy a munkaidő megszakításával kiadott munkaközi szünet miatt a munkaidő befejezése úgy alakulna, hogy az érintett dolgozók a menetrend szerint közlekedő utazási eszközzel nem - vagy egy óránál hosszabb várakozási idővel - tudnának lakóhelyükre visszatérni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelelő munkahelyeket (munkaköröket) a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban tételesen kell meghatározni."
5. §
A R. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a dolgozó a termelési szünet munkaidejét valamely okból (pl. munkaviszonya év közben létesült, tanfolyamon volt), előre nem dolgozta le és a termelési szünet időtartama alatt munkakörében nem foglalkoztatható, továbbá a tárgyévre járó rendes szabadságát előzőleg igénybe vette,
a) a dolgozó kívánságát lehetőleg figyelembe véve a munkakörébe nem tartozó munkán kell foglalkoztatni [Mt. 35. § (1) bekezdés], vagy
b) kérésére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni."
6. §
(1) A R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A téli pótszabadságra való jogosultságot nem zárja ki, illetőleg annak időtartamát nem csökkenti a tanulmányi szabadság, az Mt. V. 59. §-a alapján igénybe vett fizetés nélküli szabadnap, a jogszabályban kötelezően előírt rendkívüli szabadság és a jutalomszabadság."
(2) A R. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A téli pótszabadságot december 15-e és március 15-e közötti időszakban kell kiadni."
7. §
A R. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"Bérfizetés
[Mt. 49. §-ának (1) bekezdéséhez]
9/A. § A munkabért jogszabályban előírt napokon általában munkaidő után - annak befejezésétől számított egy órán belül - kell kifizetni; kivételes esetben a kifizetés a munkaidő befejezése előtt egy órával is megkezdhető."
8. §
A R. a következő 12-14. §-okkal egészül ki, a 12. § pedig 15. §-ra változik.
"Munkáltatói jogok gyakorlása, főálláson kívüli munkavégzés
[Mt. V. 35. §-ának (1) bekezdéséhez és az Mt. V. 111. §-ához]
12. § Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói - ideértve a magasabb vezetőállásúakat is - mentesülnek az Mt. V. 35. § (1) bek. és az 1/1976. (I. 31.) MüM rend. 3. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott összeférhetetlenség tilalma alól, ha jogszabály vagy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelkezése alapján
a) előírt képesítést nyújtó szakképző és továbbképző tanfolyamon, továbbá a vezetőképzés és továbbképzés keretében oktatásban, vizsgáztatásban, illetőleg szakdolgozat bírálatában,
b) oktatási dokumentációk, segédletek elkészítésében, bírálatában,
c) hatósági árellenőrzésben vesznek részt.
13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b), f) és g) pontjában említett, lakóházkezelési feladatokat ellátó szervezet
a) a vele munkaviszonyban álló - nem vezető állású - dolgozójával 100 lakószobásnál nem nagyobb lakóházban munkakörébe tartozó feladatként házfelügyelői vagy kivételesen lakóházfűtői teendők ellátásában is megállapodhat. A 100 lakószobásnál nagyobb épületeknél a megállapodás csak a házfelügyelői teendők egy részére terjedhet ki. A munkaszerződést mindkét esetben írásban kell megkötni és abban a házfelügyelői vagy lakóházfűtői feladatokat külön tételesen kell meghatározni,
b) a vele munkaviszonyban álló - munkaköri feladatai mellett a házfelügyelői vagy lakóházfűtői feladatokkal korábban megbízott - dolgozókkal a munkaszerződéseket az a) pontban előírt feltételek szerint legkésőbb a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül köteles módosítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az érintett dolgozó a házfelügyelői vagy lakóházfűtői feladatokat az alapmunkaköri kötelezettségein túlmenően köteles ellátni; az ezért a tevékenységért járó munkabért (juttatásokat, szabadságot, készenlétet stb.) a házfelügyelők (lakóházfűtők) munkafeltételeit szabályozó rendelkezések szerint kell megállapítani.
14. § Az Országos Műemléki Felügyelőségnél az időszaki főfoglalkozású és az építési munkahelyen foglalkoztatott nem fizikai foglalkozású dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó olyan szabályokat, amelyeket jogszabály szerint vállalatnál kollektív szerződésben kell megállapítani - a szakszervezet helyi szervével közösen - általában 5 naptári évre szóló munkaügyi szabályzatban kell meghatározni."
9. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a költségvetési üzemek dolgozóinak munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, a 3/1975. (II. 11.) ÉVM rendelettel módosított 11/1968. (X. 19.) ÉVM rendelet - 1. §-ának, 3. § (9) bekezdésének és a 4. § (2) bekezdésének kivételével - hatályát veszti.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter