19/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet

a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról az építésügyi ágazatban

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek végrehajtása céljából a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt szakmai szakszervezetekkel, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével - egyes rendelkezések tekintetében az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) is - egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) az építőipari és építőanyagipari ágazatba tartozó állami, szövetkezeti vállalatokra, intézetekre és a vállalati rendszerben gazdálkodó egyéb szervekre, ideértve a társadalmi szervek vállalatait is;

b)[1] a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelő és közvetítő, parképítő-fenntartó- és kertészeti, településtisztasági, köztisztasági, város- és községgazdálkodási, kéményseprő, temetkezési, takarító és díjbeszedő (kommunális szolgáltató) vállalatokra;

c)[2] az időszaki főfoglalkozású és az építési munkahelyeken foglalkoztatott nem fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozóan az Országos Műemléki Felügyelőségre;

d) a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozóan az építőipari és építőanyagipari kisipari szövetkezetekre, a tervező és beruházó szövetkezetekre, továbbá a vegyesipari kisipari szövetkezetekre és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari tevékenységet folytató részlegeire;

e)[3] az építőipari, építőanyagipari és kommunális szolgáltató főtevékenységet folytató, önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra;

f)[4] a tanácsi költségvetési üzemekre,

g)[5] a 13. § tekintetében a lakásfenntartó szövetkezetekre.

(2)[6] A 2-5., valamint a 7. és a 8. 5-okban foglalt rendelkezéseket - a mezőgazdasági termelő szövetkezetek építőanyagipari részlegeit kivéve -az építésszerelési munkát alaptevékenységen kívüli tevékenységként végző, az (1) bekezdésben nem említett gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) ponti építőipari és építőanyagipari részlegeinél is alkalmazni kell a munkaviszonyban álló dolgozók tekintetében.

(3)[7] A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek építőipari tevékenységet végző részlegeinél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyát érintő kérdésekben a külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(4) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó, az (1) bekezdésben nem említett vállalatoknál és vállalati rendszerben gazdálkodó egyéb szerveknél ebben a rendeletben foglaltakat az illetékes ágazati miniszter által kiadott jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(5) A tanácsi házkezelési szervek alkalmazásában álló házfelügyelőkre és fűtőkre külön jogszabályok vonatkoznak.

MUNKAIDŐ

2. §[8]

(1) A munkaszüneti napokat kivéve folyamatosan üzemelő (a továbbiakban: folyamatos munkaidőbeosztást alkalmazó) termelő, szolgáltató munkahelyeken foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó munkaidőkeret - a törvényes heti munkaidőkeret alapulvételével - egy hétnél hosszabb, de egy hónapnál rövidebb naptári időszakra is (pl. 9 napos munkaidőkeret 6+3-as, 14 napos munkaidőkeret 9+5-ös, vagy 8+6-os, 15 napos munkaidőkeret lO+5-ös munkaidő-beosztással) megállapítható.

(2) Az éves munkaidőalap egyenlőtlen elosztása (a továbbiakban: idénymunkarend) esetében a heti munkaidő 52 óránál - az 1. § (1) bekezdés b) pontjában említett vállalatok parkfenntartó és kertészeti, temető-karbantartó és talajerőgazdálkodási részlegeinél 60 óránál - több és 36 óránál kevesebb, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig, ha jogszabály másként nem rendelkezik, heti 48 óránál több és 30 óránál kevesebb nem lehet.

(3) Az Idénymunkarendben foglalkoztatott havidíjas dolgozók alapbérét a munkaidőkeret éven belüli változásától függetlenül minden hónapban azonos összegben kell folyósítani.

2/A. §[9]

Az idénymunkarendben foglalkoztatottak munkaidőbeosztása a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 25. §-ának figyelembevételével úgy is megállapítható, hogy a szabadnapok egy részét december hó 24. és 31. közötti időszakban összevontan adják ki.

3. §[10]

(1)[11] Folyamatos munkaidőbeosztást alkalmazó termelő (szolgáltató) munkahelyeken a munkaidő egybefüggően legfeljebb tíz munkanapra is beosztható. Ez esetben a szabadnapok összevontan is kiadhatók úgy, hogy számuk - a heti pihenőnapokkal együtt - hat naptári napnál több nem lehet.

(2)[12] Ötnapos munkahét alkalmazása esetén a termelő, szolgáltató munkahelyeken az első és az utolsó munkanapra legalább 6 óra, folyamatos munkaidőbeosztás esetén pedig az összevont szabadnapokat megelőző és követő munkanapra legalább 5 óra munkaidőt kell ütemezni.

(3)[13]

(4)[14] A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy az összevontan kiadott szabadnapok közül - túlmunka elrendelése esetén - mely napot kell heti pihenőnapnak tekinteni.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alkalmazása esetében a felügyeleti szerv kiegészítő előírásait is figyelembe kell venni.

(6)[15] a) A munkaidőkeretet - a kollektív szerződésben - teljes naptári évre vonatkozóan, naponkénti részletezésben, a napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjainak megjelölésével kell beosztani. Erről az érintett dolgozókat az év elején tájékoztatni kell.

b) Váltásos szolgálat:

- amikor 24 óra munkaidőt legalább 48 óra pihenőidő követ, az ügyeleti jellegű (pl. portás, őr),

- amikor 12 óra munkaidőt legalább 24 óra pihenőidő követ, gépek, berendezések javításával, karbantartásával, kiszolgálásával, felügyeletével, továbbá anyagok, termékek kiszállításával, raktári, telephelyi, munkahelyi fogadásával kapcsolatos

tevékenység körében alkalmazható. E munkaköröket a kollektív szerződésben tételesen kell meghatározni.

c) A kiemelt beruházások és a telepszerű lakásépítések építésszerelési munkahelyein a párhuzamosan, vagy közvetlenül egymást követően végezhető munkafolyamatokat végző vállalatok dolgozóinak munkaidőbeosztását a vállalkozó (generálkivitelező) munkarendjéhez igazodva, kell megállapítani.

(7) A vállalat köteles:

a) a gazdasági tervek keretében kidolgozott munkaidőmérleg alapján az egy fő által teljesíthető éves munkaidőt termelő-gazdálkodó egységenként előírni;

b) az egész- és törtnapos hiányzások (különösen a néhány napos betegség miatti és az igazolatlan mulasztások) mértékét, vállalaton belüli okait folyamatosan ellenőrizni, az indokolatlan távollétek csökkentésére, illetőleg az azokat előidéző okok megszüntetésére haladéktalanul intézkedni;

c) a távollétek nyilvántartásának és igazolásának módját szabályozni.

(8) Felelősségre kell vonni azt a felelős vezetőt (dolgozót), aki a munkafegyelem megsértése esetében valótlan adatok közlésével, vagy egyéb módon a mulasztott időre, vagy el nem végzett teljesítményre munkabért számoltat el és nem alkalmazza az igazolatlan mulasztás esetére a jogszabályokban (kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban) előírt szankciókat.

3/A. §[16]

4. §

Év végi termelési szünet

(1)[17] December 24-től 31-ig évvégi termelési szünet engedélyezhető

a) a kivitelező építőipari ágazatba sorolt vállalatok, szövetkezetek, önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások, az Országos Műemléki Felügyelőség és az "ÉMEXPORT" Fővállalkozó Vállalat rendszeresen építési munkahelyeken és az építési munkahelyeket kiszolgáló (anyagtelepi, forgalmi stb.) részlegekben és segédüzemekben foglalkoztatott dolgozói, valamint a "fémmunkás" Vállalat építéshelyi szerelést végző üzemének dolgozói részére, továbbá

b)[18]

(2)[19] Az év végi termelési szünet időtartamára jutó munkaidőt január hó 1-december hó 23 közötti időszakban előre meghatározott szabadnapokon kell ledolgozni; ennek feltételeit és módját a kollektív szerződésben kell meghatározni.

(3)[20]

(4)[21] A vállalat az év végéig termelési szünet időtartama alatt is köteles szerződéses szállítási, átadási stb. kötelezettségeinek eleget tenni, továbbá a beérkező anyagok, (termékek stb.) átvételéről gondoskodni.

(5)[22] Ha a túlmunkáért ellenértékre (díjazásra vagy szabadidőre) jogosult dolgozó munkaviszonya a termelési szünet kezdete előtt megszűnik, a (2) bekezdés szerint ledolgozott többletmunkaidőt az előírások szerint kell elszámolni.

(6)[23] Ha a dolgozó a termelési szünet munkaidejét valamely okból (pl. munkaviszonya év közben létesült, tanfolyamon volt), előre nem dolgozta le és a termelési szünet időtartama alatt munkakörében nem foglalkoztatható, továbbá a tárgyévre járó rendes szabadságát előzőleg igénybe vette,

a) a dolgozó kívánságát lehetőleg figyelembe véve a munkakörébe nem tartozó munkán kell foglalkoztatni [Mt. 35. § (1) bekezdés], vagy

b) kérésére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni.

5. §[24]

Túlmunka

(1)[25]

(2)[26]

6. §[27]

7. §

Szabadságidőre járó térítés idénymunkarend alkalmazása esetében

Idénymunkarend alkalmazása esetében a szabadságidőre járó térítés kiszámításánál - a szabadság kiadásának időpontjában alkalmazott munkaidőkerettől függetlenül - az éves szinten alapul vett átlagos heti munkaidőkeret (pl. 44 óra) egy munkanapra jutó átlagát kell egy szabadságnapra jutó munkaidőként számításba venni.

MUNKADÍJAZÁS

8. §

Teljesítménykövetelmények megállapítása

(Mt. V. 63. §-ához)

Az építőiparban a teljesítménykövetelményeket a vállalati munkanormák alapján kell megállapítani, amelyhez alapul vehetők a központilag kiadott "Építőipari Munkanorma" kötetekben szereplő normatételek. Teljesítménykövetelményként költségszámítási normatívák (pl. ÉKN) nem alkalmazhatók.

9. §

Bérpótlék

[Mt. V. 65. §-ához, 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 4. § (2) bekezdéséhez]

(1)[28]

(2)[29]

(3) Éjszakai pótlék az őrszolgálatot teljesítők (telepőr, kapuőr stb.) részére nem fizethető.

(4) Csoport (brigád) vezetésével megbízott munkásállományú dolgozók részére csoportvezetői (brigádvezetői) pótlékot kell fizetni kivéve, ha ezt a pótlékot a rendelet hatálybalépése előtt már alapbéresítették. Ennek mértékét - figyelembe véve a csoportvezető (brigádvezető) képesítését is - a kollektív szerződésben kell megállapítani. A brigádvezetői pótlék nem terheli a brigád alapkeresetét.

(5)[30]

Bérfizetés[31]

[Mt. 49. §-ának (1) bekezdéséhez]

9/A. §[32]

A munkabért jogszabályban előírt napokon általában munkaidő után - annak befejezésétől számított egy órán belül - kell kifizetni; kivételes esetben a kifizetés a munkaidő befejezése előtt egy órával is megkezdhető.

10. §

Utazási idő díjazása

(1) A változó munkahelyre alkalmazott építőipari dolgozót a más munkahelyre történő átirányítása miatt utazással töltött időre díjazás illeti meg.

(2) A díjazás mértéke a munkaidő alatti utazási időre a dolgozó átlagkeresete, a munkaidőn kívüli utazással töltött időre pedig óránként a személyi órabér (alapbér) 30%-a.

11. §[33]

Munkáltatói jogok gyakorlása, főálláson kívüli munkavégzés[34]

[Mt. V. 35. §-ának (1) bekezdéséhez és az Mt. V. 111. §-ához]

12. §[35]

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói - ideértve a magasabb vezetőállásúakat is - mentesülnek az Mt. V. 35. § (1) bek. és az 1/1976. (I. 31.) MüM rend. 3. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott összeférhetetlenség tilalma alól, ha jogszabály vagy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelkezése alapján

a) előírt képesítést nyújtó szakképző és továbbképző tanfolyamon, továbbá a vezetőképzés és továbbképzés keretében oktatásban, vizsgáztatásban, illetőleg szakdolgozat bírálatában,

b) oktatási dokumentációk, segédletek elkészítésében, bírálatában,

c) hatósági árellenőrzésben vesznek részt.

13. §[36]

(1)[37] Az 1. § (1) bekezdésének b), f) és g) pontjában említett lakóházkezelési feladatokat ellátó szervezet

a) a vele munkaviszonyban álló, nem vezető állású dolgozójával 100 lakószobásnál nem nagyobb lakóházban - a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 33. §-ában foglaltak figyelembevételével - házfelügyelői vagy kivételesen lakóházfűtői teendők ellátásában is megállapodhat.

A 100 lakószobásnál nagyobb épületeknél a megállapodás csak a házfelügyelői teendők egy részére terjedhet ki;

b) a vele munkaviszonyban álló - korábban munkaköri feladatként alapmunkaköri teendőinek ellátásán túlmenően házfelügyelői vagy lakóházfűtői feladatokkal is megbízott - dolgozókkal a munkaszerződéseket az a) pontban előírt feltételek szerint legkésőbb 1981. szeptember 1. napjáig köteles módosítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az érintett dolgozó a házfelügyelői vagy lakóházfűtői feladatokat az alapmunkaköri kötelezettségein túlmenően köteles ellátni; az ezért a tevékenységért járó munkabért (juttatásokat, szabadságot, készenlétet stb.) a házfelügyelők (lakóházfűtők) munkafeltételeit szabályozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

14. §[38]

Az Országos Műemléki Felügyelőségnél az időszaki főfoglalkozású és az építési munkahelyen foglalkoztatott nem fizikai foglalkozású dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó olyan szabályokat, amelyeket jogszabály szerint vállalatnál kollektív szerződésben kell megállapítani - a szakszervezet helyi szervével közösen - általában 5 naptári évre szóló munkaügyi szabályzatban kell meghatározni.

15. §[39]

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 1971. év július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 32/1967. (Ép Ért 39.) ÉVM számú utasítás és az e rendelet hatálya alá tartozó kisipari szövetkezetek munkaviszonyban álló dolgozóira vonatkozóan a 6/1969. (OÉ 10.) OV számú határozat 7. számú függelékének e rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezése hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter