17/1977. (X. 20.) PM rendelet
a lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A 34/1977. (IX. 3.) MT rendelettel módosított 36/1970. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
(1) A bort (ideértve a folyékony borseprőből sajtolással, szűréssel előállított seprőbort is), a mustot (ideértve a tartósított mustot is), a szőlőcefrét, a törkölybort és a gyümölcsbort adóköteles italnak kell tekinteni akkor is, ha azokat nem a szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően készítették vagy kezelték.
(2) Adóköteles ital a 39/1967. (X. 12.) Korm. rendelet által szesznek nem minősített olyan ital is, amelynek a szesztartalma nem - vagy nem kizárólag - szőlő, illetőleg gyümölcs erjedése útján keletkezett, azonban valamilyen módon a borhoz hasonlóvá tették, illetve e néven hozták forgalomba.
2. §
(1) Az R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt adókötelezettség tekintetében előállító: a termelő és az italkészítő.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából termelő
a) az a magánszemély, aki szőlő- vagy gyümölcsös területet (ideértve a lugast is) használ és saját termésű vagy megszerzett anyagból,
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek az a tagja, aki termelőszövetkezetnek végzett részes szőlőművelés vagy szőlőterület egyéni művelésre visszahagyása esetén a kapott részesedésből adóköteles italt állít elő.
(3) Termelőnek minősül az is, aki a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként részesedés címén adóköteles italt kapott, illetőleg a saját használatú szőlőterületen elért termésből adóköteles italt készített.
(4) Italkészítő az, aki szőlő- vagy gyümölcsös területtel nem rendelkezik és megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő.
(5) Az R. 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében említett személyek e rendelet alkalmazásában: adózók.
3. §
(1) A termelőnél adómentes az az egyébként adóköteles ital, amelyet eladtak
a) a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez tartozó pincegazdasági vállalat, a "VOSZK" Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat, az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: felvásárló vállalat), valamint a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat részére,
b) szőlőtermelést és szőlőfeldolgozást, valamint borászati tevékenységet nagyüzemi méretekben folytató állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet és ezek társulása (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzem) részére.
(2) Az adóköteles ital megsemmisülését annak tudomásra jutását követő 24 órán belül a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, a városi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnál (a továbbiakban: adóhatóság) be kell jelenteni.
(3) A megsemmisülést a helyszínen soron kívül vizsgálni kell. Ha a megsemmisülés igazolt, de a megsemmisült ital mennyisége kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt becsléssel kell megállapítani.
(4) Megromlás címén az adóköteles ital csak akkor mentesíthető az adó alól, ha az vizezés vagy más művi beavatkozás nélkül, kellő gondosság ellenére vált emberi fogyasztásra alkalmatlanná, s e körülményeket az adóhatóság szakvélemény alapján megállapította. Szakvéleményt a szőlő, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló jogszabályban kijelölt szervektől kell kérni. Amennyiben a megromlott bor mennyisége nem haladja meg a 100 litert, pincegazdasági vállalat, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet szakértőjének hivatalból kért szakvéleménye is elfogadható.
(5) A hamisított italra megromlás címén adómentesség nem engedélyezhető.
(6) A megromlott adóköteles italt a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor lehet mentesíteni az adó alól, ha ipari feldolgozásra igazoltan átadták, vagy az adóhatóság kiküldöttjének jelenlétében megsemmisítették.
(7) Megsemmisülés és megromlás miatt az adómentességet az adóhatóság határozattal állapítja meg.
4. §
(1) Az R. 2. §-ának d) pontja szerint járó adómentesség azt a termelőt illeti meg, aki 1973. évben vagy az azt követő években telepített szőlőt.
(2) Az újtelepítésű szőlőterületről származó bor (must) után járó adómentesség igénybevételéhez a termelő köteles évenként bejelenteni a termelési hely szerint illetékes adóhatóságnak a telepítéstől számított hatodik-hetedik-nyolcadik évben általa előállított bor (must) teljes mennyiségét.
(3) E rendelet alkalmazásában az új telepítéssel azonosan kell elbírálni a tőkehiánynak legalább 25%-ot elérő pótlását. Ilyen mérvű tőkehiánypótlás esetében a termelőt az 1977. évtől kezdődően felújított szőlőterület termése után a felújítás százalékos arányának megfelelő adómentesség illeti meg. Az adómentesség időtartama a felújítás (tőkehiány pótlása) évétől számított 8 év. A termelőnek az adómentesség igénybevételéhez a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell bejelentést tennie.
Adóalap
5. §
(1) A borforgalmi adót
a) az 1976-ban termésbejelentés alapján adóztatott termelőknél az 1972-1976. évi termésből előállított italmennyiség egyévi átlaga,
b) az adóátalány útján adóztatott termelők esetében az 1977. évi adóátalány kiszámításánál figyelembe vett italmennyiség,
c) az újtelepítésű szőlők használóinál a telepítés évétől számított hatodik-hetedik-nyolcadik év termésének egyévi átlaga,
d) az italkészítők esetében az adókivetés évét megelőző évben előállított, a továbbeladók esetében az értékesített adóköteles italmennyiség alapján kell megállapítani.
(2) Ha a termésátlag kiszámításához szükséges, (1) bekezdés a) pontjában meghatározott öt év ital mennyisége nem állapítható meg, a borforgalmi adót a rendelkezésire álló időszak termésátlaga alapján állapítja meg az adóhatóság.
(3) Ha a borforgalmi adó megállapításánál számításba vett évek alatt, vagy a későbbiek során a használt szőlőterület nagysága csökken, a borforgalmi adó alapját a csökkent területnagyságra jutó termésmennyiségnek megfelelően kell megállapítani. Területnövekedés esetén az adó alapját az újonnan szerzett szőlőterület korábbi termésátlagára, illetőleg átlag hiányában, a rendelkezésre álló terméseredményre figyelemmel kell kiszámítani.
(4) A termelőknél az (1)-(3) bekezdés szerint megállapított alóalapból le kell vonni az R. 2. §-a alapján a tárgyévben adómentessé váló ital menynyiségét. Emiatt legfeljebb a termelő tárgyévi borforgalmi adó kivetésénél alapul vett italmenynyiségnek megfelelő összeg vonható le, figyelembe véve az (5) bekezdésben a legkisebb adóköteles italmennyiségre vonatkozó rendelkezéseket.
(5) A legkisebb adóköteles italmennyiség termelőnként évi 250 liter bor (must). Annál a termelőnél azonban, akinek adóalapja az évi 500 litert nem haladja meg, legkisebb adóköteles italmennyiségként az 1972-1976. években kedvezményesen adózott (8. §) bor (must) mennyiségének egyévi átlagát kell figyelembe venni. Ha az átlag-kiszámításához szükséges öt év termése nem áll rendelkezésre, a legkisebb adóköteles italmennyiséget a rendelkezésre álló időszakban kedvezményesen adózott italmennyiség egyévi átlagában kell megállapítani.
Adótételek
6. §
(1) A bor, a must, a szőlőcefre, a gyümölcsbor (ideértve a hamisított italokat is) után - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a borforgalmi adó literenként 8 Ft.
(2) A termelő a kedvezményes adótétel alá eső (8. §) bor, must, gyümölcsbor után literenként 1,50 forint adót köteles fizetni. Ha a termelő a kedvezményesen adóztatható italt nem felvásárló vállalatnak, illetőleg mezőgazdasági nagyüzemnek értékesíti, az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles az adót megfizetni.
(3) Az adóhatóság az értékesített saját termésű bor és must után - a gazdasági adottságokra figyelemmel - saját hatáskörében literenként 9-10 forintos adótételt köteles alkalmazni, ha
a) az értékesítés 25 liternél kisebb tételekben történt;
b) az ital fogyasztói ára literenként 25 Ft-ot meghalad;
c) a fogyasztói ár nem állapítható meg.
(4) A szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásról szóló jogszabálynak megfelelően előállított törkölybor adótétele literenként 50 fillér. A szabályellenesen előállított, továbbá a 7 Malligand foknál nagyobb szesztartalmú törkölybor után a borra vonatkozó adótételeket kell alkalmazni.
7. §
(1) Az a magánszemély, aki megszerzett vagy nem saját termésű anyagból általa előállított adóköteles italt forgalomba hoz, a 6. § (1), illetőleg (3) bekezdésében foglalt adótételen felül további - külön - borforgalmi adót köteles fizetni.
(2) A külön borforgalmi adónak literenkénti tétele a következő:
a) az italmérési engedéllyel rendelkező továbbeladónál - a felvásárló vállalattól, illetve a mezőgazdasági nagyüzemtől megszerzett ital kivételével - 2 forint;
b) ha a továbbeladónak az adóköteles ital forgalomba hozatalára jogosítványa nincs, 5 forint.
(3) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, mezőgazdasági szakcsoport vagy a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) tagja, vagy alkalmazottja a szövetkezettől kapott adózott italt értékesíti, a szövetkezeit által fizetett adó és a 6. § (1), vagy (3) bekezdésében meghatározott adótétel közötti különbségnek megfelelő összegű borforgalmi adót köteles fizetni.
(4) Ha az állami gazdaság dolgozója a munkabér vagy prémium címén adómentesen kapott italt értékesíti, a 6. § (1), vagy (3) bekezdésében meghatározott borforgalmi adót köteles fizetni.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti borforgalmi adót nem kell megfizetni, ha az italt annak a szövetkezetnek, illetőleg állami gazdaságnak értékesítik, amelynek az adózó tagja, illetőleg alkalmazottja.
8. §
(1) Az R. 4. §-ában említett termelő - ideértve azt az esetet is, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezet szőlőt vagy egyéb gyümölcsöt oszt ki és abból a tag adóköteles italt állít elő - egész családjára nézve az adókivetés évében legfeljebb 250 liter bor vagy must után adózhat kedvezményes adótétellel.
(2) Haszonbérlet, ingyenes használat esetében a kedvezményes adótétel a bérlőt, használót csak akkor illeti meg, ha az általa használt szőlőterület után háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját köteles fizetni. Az állami földet tartós használatbavevő termelőnek az adókedvezmény akkor is jár, ha háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának fizetésére nem kötelezett.
(3) Az adókedvezmény nem jár az (1) bekezdésben meghatározott termelőnek, ha bor kimérésére, illetve árusítására neki vagy családjának engedélye van. Az adókedvezményt azokra az évekre kell elvonni, amelyekben - legalább az év egy részében - az engedély fennállott.
(4) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott kereten belül saját termésű gyümölcsből előállított gyümölcsbor után is igénybevehető.
Bejelentési kötelezettség
9. §
(1) A termelő a borforgalmi adó megállapításához szükséges adatokról bejelentést csak akkor köteles tenni, ha I
a) az általa használt szőlőterület nagyságában, ideértve az újtelepítésű és újonnan szerzett szőlőterület használatát is, változás következik be;
b) terméséből a korábbi években legalább 20%-ot szőlőként értékesített és a szőlőértékesítésről adóköteles ital előállítására tér át;
c) a szőlő terméséből legalább 20%-ot a borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalatnak, illetőleg mezőgazdasági nagyüzemnek ad el;
d) vásárolt vagy más címen megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentést a változást követő 15 napon, a b) és d) pontban előírt bejelentést pedig az előállítástól számított 8 napon belül kell megtenni az illetékes adóhatósághoz az erre a célra szolgáló nyomtatványon. Szőlőként történő eladás esetében a bejelentést a felvásárló szervezetnek az adóhatósághoz megküldött átvételi bizonylata pótolja.
(3) A nem saját termésű szőlőből, gyümölcsből vagy erre alkalmas anyagból előállított vagy mástól megszerzett adóköteles italt értékesítő, külön borforgalmi adó fizetésére kötelezett személy a tárgyhónapban értékesített adóköteles ital mennyiségéről a következő hónap 5. napjáig köteles az értékesítés helye szerint illetékes adóhatósághoz bejelentést tenni.
Az adó kivetése, az adómentes tételek elszámolása
10. §
(1) A termelők borforgalmi adóját az adóköteles ital termelési helye szerint illetékes adóhatóság minden évben május végéig veti ki.
(2) Az italkészítők borforgalmi adóját az előállítás, a továbbeladókét pedig az értékesítés helye szerint illetékes adóhatóság állapítja meg.
11. §
(1) Az adó kivetésénél a felvásárló vállalatnak, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak, vagy a mezőgazdasági nagyüzemnek eladott ital után borforgalmi adót megállapítani nem kell. A kivetett és nyilvántartott borforgalmi adót a felvásárló szervezetnek szeptember hó végéig eladott italmennyiség adójával az átvételi bizonylatok alapján egy tételben csökkenteni kell. Az ezt követő időszakban óborként eladott italmennyiséget az adóhatóság az 5. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint számolja el. Az adókivetés mellőzésénél, vagy az adó csökkentésénél színborra átszámított italmennyiséget kell alapul venni.
(2) Az adóköteles ital-, illetőleg szőlőmennyiségről kiállított átvételi bizonylatot a felvásárló szervezet köteles az átvételt követő 10 napon belül a termelési hely szerint illetékes adóhatóságnak megküldeni.
Értesítés a kivetett adóról
12. §
(1) Az adóhatóság a kivetett borforgalmi adó összegéről az adózót határozat (adóív) útján értesíti.
(2) A határozatban (adóívben) meg kell jelölni - évenkénti részletezéssel - a borforgalmi adó megállapításánál alapul vett bortermést, valamint az átlagtermés kiszámításánál figyelembe vett szőlőterületet is.
Esedékesség
13. §
(1) Az adóköteles ital után a borforgalmi adó az alábbiak szerint esedékes:
a) a termelő esetében félévenként, félévi egyenlő részletekben, a félév első napján; az esedékes adó március, illetőleg szeptember hónap 15. napjáig adópótlék mentesen fizethető;
b) az italkészítő és továbbeladó esetében a bejelentéskor; az adó a bejelentést követő 5 napon belül fizethető adópótlék mentesen.
(2) A fizetési kötelezettség, illetőleg az adókülönbözet pótlólag történő megállapítása és az adó soron kívüli kivetése esetén a 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: adóigazgatási rendelet) 9., illetőleg 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A borforgalmi adót a termelők esetében naptári évenként kell megállapítani. A termelők az adó kivetéséig az előző évben kivetett adó félévi részletét kötelesek befizetni.
14. §
A tokaj-hegyaljai borvidék területéhez tartozó helységekben [25/1970. (XI. 26.) MÉM rendelet 1. számú melléklet] a leszerződött bor után a borforgalmi adó az előállítás évétől számított három év után válik esedékessé, amennyiben a bort a 3. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet részére nem értékesítették.
A borforgalmi adó nyilvántartása és beszedése
15. §
(1) Természeti csapás (jégeső, belvíz, fagy és egyéb el nem hárítható elemi kár) esetében a borforgalmi adót az adóigazgatási rendelet alapján, a kár mértékével arányosan, részben vagy egészben el kell engedni. A kár bekövetkezését 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.
(2) Természeti csapás miatt kétszeresen az adót nem lehet mérsékelni, vagy elengedni. Ezért a borforgalmi adó részbeni vagy egészbeni elengedésénél figyelembe kell venni, hogy az átlagtermés kiszámításához alapul vett években a szőlőterületet érte-e természeti csapás és ez a károsító esemény az adókivetés alapját milyen mértékben csökkentette.
(3) A borforgalmi adó beszedésére, behajtására, valamint az adótartozás mérséklésére vagy elengedésére, továbbá az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adó mértéke megállapításának ellenőrzésére az adóigazgatási rendelet szabályait kell alkalmazni.
(4) Az adóhatóság a borforgalmi adót a nyilvántartás, lerovás és behajtás tekintetében az általa kivetett többi adókkal egy számlalapon kezeli.
Ellenőrzés
16. §
(1) A borforgalmi adó fizetésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az adóhatóság látja el.
(2) Az ellenőrzés megállapításának helyessége tekintetében észrevételnek van helye, amelyet az ellenőrzéskor a helyszínen lehet előadni vagy az eljárást követő 24 órán belül az adóhatóság felettes szervéhez írásban kell benyújtani.
Az adóköteles italmennyiség számításba vétele, apadás
17. §
(1) Az adóköteles italmennyiség megállapításánál 100 kg szőlőnek 74 liter must, illetve 67 liter egyszer fejtett bor és 26 kg szőlőtörköly felel meg.
(2) Az adó kivetése során az előállított és megszerzett italkészletet az apadásokkal csökkentett mennyiségben kell figyelembe venni. Apadás címén az erjedésre kerülő mustból összesen 10%-ot (forrásra 3%, seprőre 6%, pinceműveletekre 1%), a fejtésre nem került seprősborból 7%-ot (seprőre 6%, pinceműveletekre 1%) kell levonni. A tartósított must, a gyümölcs-, seprő- és óbor, valamint a borként adózandó törkölybor után 1% kezelési veszteség számítható fel.
Könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség
18. §
(1) Az italmérési engedéllyel rendelkező továbbeladó köteles olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyekből a készletváltozás, illetőleg az adó megállapítható.
(2) Azok a vállalatok, szövetkezetek stb., amelyek borforgalmi adóköteles italok felvásárlásával, értékesítésével vagy feldolgozásával foglalkoznak, a nyilvántartásukat úgy kötelesek vezetni, hogy az a lakosságtól származó, borforgalmi adó alá eső italok mennyiségének megállapítására alkalmas legyen.
Szakértői vizsgálat
19. §
(1) Ha a borforgalmi adókötelezettség megállapításánál az adóköteles ital neme, minősége, alkoholtartalma, évjárata miatt vita keletkezik, a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló rendeletben kijelölt szervek szakvéleménye az irányadó. A mintavételhez szükséges palackokat az adózó köteles rendelkezésre bocsátani.
(2) Ha a szakvélemény az adóköteles italnak vízzel, vagy egyéb meg nem engedett anyaggal való keverését állapítja meg, a szakértői vizsgálat költségei az adózót terhelik.
20. §
Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 49/1970. (XII. 29.) PM a 46/1972. (XII. 29.) PM és a 31/1974. (XII. 7.) PM rendelet hatályát veszti. E rendeletben foglaltakat már az 1977. évi bor (must) termés adóztatásánál alkalmazni kell.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár