19/1977. (XII. 8.) MüM rendelet

a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM rendelet módosításáról és kiegészítéséről[1]

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése a) és c) pontja, valamint a (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 2. § (1) bekezdés az alábbi f) ponttal egészül ki:

(Munkakönyv nélkül alkalmazható:)

"a) a megszakítás nélkül hét napnál rövidebb időre alkalmazott dolgozó, valamint az, aki munkakönyvet igényelt, a munkakönyv kiadásáig, de legfeljebb 15 napig, ha az igénylést az 5. § (5) bekezdés szerinti "szelvény" felmutatásával igazolja",

"c) külön jogszabályban megjelölt vállalatok fizikai foglalkozású dolgozói a téli fagyszünet tartama alatt, ha a téli munkaszünetről kiállított igazolást felmutatják",

"f) a mezőgazdasági szövetkezeteknél, (termelőszövetkezeteknél, szakszövetkezeteknél) állami gazdaságoknál munkaszerződéssel részes művelést vállaló dolgozó".

"(2) Ha a dolgozó kéri, akkor a munkaviszonyt az (1) bekezdésben felsorolt esetekben is be kell jegyezni a munkakönyvbe."

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Munkakönyvet annak a tizennegyedik életévét betöltött állampolgárnak lehet kiállítani, aki az általános iskolát eredményesen elvégezte, tankötelezettsége megszűnt vagy felmentés folytán szünetel.

(2) Külföldi állampolgár részére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - munkakönyvet akkor lehet kiállítani, ha munkavállalási engedéllyel rendelkezik.*[2]

(3) Nem állítható ki munkakönyv - az 5/A. §-ban foglaltakat kivéve - a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain tanulók részére."

3. §

(1) Az R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a dolgozó személyi igazolványt felmutatni nem tud, a kérdőív személyi adatokra vonatkozó rovatait csak közokirat (pl. születési anyakönyvi kivonat, szabaduló levél, külföldi állampolgár esetében érvényes munkavállalási engedély) alapján szabad kitölteni."

(2) Az R. 5. § (5) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Lehetőleg az igényléskor, a kérdőív kitöltésével egyidejűleg kell a munkakönyvet kiadni annak az első ízben munkába lépő fiatalnak, aki tanulmányait az igénylés évében fejezte be, továbbá annak, aki folytatólagos vagy másodlati munkakönyvet igényelt és ezért a díjat illetékbélyegben lerótta."

4. §

Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A közép- és felsőfokú oktatási intézmények - a tanulmányaikat befejező tanulóik (hallgatóik) részére a félévi vizsgakötelezettségeik teljesítése után - csoportos munkakönyv-igénylést adhatnak be a székhelyük szerinti munkakönyvkiállító hatóságnál, amely gondoskodik a munkakönyvek kiállításáról és átadásáról. A kiállított munkakönyvet a tanulmányait befejező tanuló (hallgató) az átvétel igazolása ellenében kapja kézhez."

5. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A dolgozónak az új munkakönyv kiállításáért 10 forint, a folytatólagos munkakönyv kiállításáért 50 forint, az első és minden további munkakönyv-másodlat kiállításáért 200 forint díjat kell illetékbélyegben lerónia. Nyugdíjas munkavállaló részére a folytatólagos munkakönyv díjmentesen, a másodlati munkakönyv 50 forint díj ellenében állítható ki.

(2) A másodlat kiállításáért járó díj lerovása alól a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, illetőleg a fővárosi, megyei városi, városi tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője felmentést adhat, ha a munkakönyv megrongálódása, elvesztése stb. a dolgozó önhibáján kívül következett be, vagy ha a dolgozó szociális körülményei azt indokolják."

6. §

(1) Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalatnak a dolgozó munkába lépésekor a munkakönyv megfelelő rovatába be kell vezetnie a vállalat nevének és székhelyének feltüntetése mellett a munkába lépés napját, a dolgozó munkakörét, valamint személyi alapbére összegét (havibért vagy órabért)."

(2) Az R. 9. § (2) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki: "- az áthelyező vállalatnak kell bejegyezni, kivéve, ha az áthelyezés a fegyveres erők, fegyveres testületek állományába történik".

7. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A munkaviszony megszűnésekor a vállalatnak a munkakönyv megfelelő rovatába be kell jegyezni a munkaviszony megszűnésének napját és módját, a betöltött munkakört és a dolgozó személyi alapbére összegét (havibért vagy órabért)."

8. §

Az R. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A munkakönyvnek "a munkaviszony megszűnésének módja" rovatába, a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, a "munkaviszony megszűnt" szöveget kell beírni."

"(2) A 15. § (3) bekezdésének esetén kívül "áthelyezve" szöveget kell a munkakönyvbe bejegyezni, ha a dolgozót más vállalathoz áthelyezik, illetőleg más munkahelyre kinevezik."

"(4) "Felmondás a dolgozó részéről" szöveget kell a munkakönyvbe bejegyezni, ha a munkaviszony a dolgozó felmondása folytán szűnik meg."

9. §

Az R. a következő 14/A.-14/C. §-okkal egészül ki:

"14/A. § (1) Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló dolgozó részére öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat vagy baleseti járadékot állapítanak meg, a vállalat az ellátás megállapításának tényét - a nyugdíjmegállapító szerv által megküldött határozat alapján - a dolgozó munkakönyvének első oldalán 8 napon belül a "Munkakönyv" szó alatt, "Nyugdíjas", illetőleg baleseti járadék megállapítása esetén "Baleseti járadékos" megjelölés beírásával feljegyezni köteles; a beírás megtörténtét a vállalatnak a folyósító szerv részére megküldött határozat másolatán kell igazolnia. Ha a vállalat az ellátás megállapítását a munkakönyvbe azért nem tudja bejegyezni, mert a nyugdíjas (járadékos) munkaviszonya megszűnt, a határozat másolatának a folyósító szerv részére történő megküldésével egyidejűleg közölnie kell a munkaviszony megszűnésének időpontját.

(2) Ha olyan nyugdíjas (járadékos) lép munkaviszonyba, akinek a munkakönyvében a nyugdíjas minőséget még nem tüntették fel, a vállalat köteles az (1) bekezdés szerinti bejegyzést a nyugdíjas (járadékos) nyilatkozata alapján a munkakönyvbe teljesíteni.

(3) Ha a nyugdíjas (járadékos) új munkakönyv vagy másodlat kiállítását kéri, az (1) bekezdés szerinti bejegyzést a nyugdíjas (járadékos) nyilatkozata alapján a munkakönyvet kiállító szerv jegyzi fel.

14/B. § A munkakönyvbe a 14/A. § alapján történt bejegyzés törlését a nyugdíjra (baleseti járadékra) jogosultság megszűnése esetében a munkakönyv kilencedik oldalára kell bejegyezni és egyidejűleg a munkakönyv első oldalára feljegyzett "Nyugdíjas", illetőleg "Baleseti járadékos" szót át kell húzni. Abban az esetben, ha a nyugdíjas (járadékos) a jogosultság megszűnésekor munkaviszonyban áll, a beírás törlését - az ellátás megszüntetésére vonatkozó határozat bemutatásával - a vállalattól kérheti. A törlésre vonatkozó bejegyzésnek tartalmaznia kell a megszüntető határozat keltét és számát.

14/C. § Abban az esetben, ha az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a baleseti járadék megállapításakor a dolgozó munkaviszonyban nem áll, a munkakönyvi bejegyzést, illetőleg annak törlését a nyugdíjmegállapító szerv végzi."

10. §

Az R. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A házasságkötés folytán vagy más okból bekövetkezett névváltozást a munkakönyvbe a 10. § (2) bekezdésében megjelölt módon kell bejegyezni. A családnév megváltozásának pontos adatait a vállalat köteles három napon belül a Központi Munkakönyv Nyilvántartónak* bejelenteni.[3]

(3) A vállalat elnevezésének megváltoztatásával járó átszervezés (összevonás, beolvasztás, megosztás) esetén a dolgozó munkakönyvébe csak "a munkáltató neve (cége) és székhelye" rovatba kell bejegyzést eszközölni. A bejegyzés szövege a következő: ......... évi.................. hó ...... napja óta új elnevezése: ........................... vállalat."

11. §

Az R. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a dolgozó a munkakönyvet felszólítás ellenére sem veszi át és annak elküldését nem kérte, a munkakönyvet a munkáltató - a 23. §ban szabályozott esetet kivéve - a munkaviszony megszűnése napjától számított egy évig köteles megőrizni.

(3) Azt a munkakönyvet, amelyet a dolgozó munkaviszonya megszűnését követő egy éven, illetőleg öt éven belül nem vett át, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a munkakönyv sorozatát, sorszámát, a tulajdonos nevét és személyi adatait. A jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. A munkakönyv megsemmisítésének időpontját a munkakönyv-nyilvántartás aláírási rovatában fel kell tüntetni."

12. §

Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A szabadságvesztés büntetését töltő vagy előzetes letartóztatásban levő dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetén munkakönyvét - ha azt kéri - meg kell küldeni a büntetésvégrehajtási intézet parancsnokságának. Egyébként a munkakönyv kezelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a munkakönyvet az elítélt szabadulásáig, de legalább öt évig köteles a vállalat elkülönítetten kezelni."

13. §

Ez a rendelet 1978. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg az R. 7. § (1) bekezdésének utolsó mondata és az R. 8. § (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti, valamint a 24. § (2) bekezdésében a 22. § (3) bekezdésére utalás elmarad.

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter