1977. évi 7. törvényerejű rendelet

az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról

1. § Az 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Iszt.) 4. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) A szövetkezet a jogszabályok és az alapszabály keretei között szervezeti és működési, továbbá munkaügyi és munkavédelmi szabályzatot alkot. Az alapszabály további szabályzatok alkotását is előírhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső szabályzatokat - az érdekelt bizottságok bevonásával - a vezetőség készíti el és a küldöttgyűlés fogadja el. Ha a belső szabályzat módosítása jogszabály alapján vagy irányelv [43. § (2) bekezdése] folytán válik szükségessé, erre a vezetőség is jogosult; a módosításról a következő küldöttgyűlésnek be kell számolnia.

(3) A szabályzatoknak az alkalmazottakra is kiterjedő rendelkezéseihez meg kell szerezni a szakszervezet illetékes helyi szervének a Munka Törvénykönyve által előírt egyetértését."

2. § Az Iszt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a vezetőség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

b) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyása.

(2) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlés feladatait - egészben vagy részben - részközgyűlés látja el.

(3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

a) a szövetkezet kötelező belső szabályzatainak (1971. évi III. törvény, a továbbiakban: Szvt. 18. §) és az elosztási viszonyokat érintő egyéb belső szabályzatoknak a megalkotása és módosítása;

b) a szövetkezeti döntőbizottság elnökének és tagjainak, a nőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a szövetkezeti bizottság elnökének a megválasztása, felmentése és visszahívása;

c) a b) pontban felsorolt tisztségviselők és a szövetkezeti bizottság tagjainak az elmozdítása, továbbá - tisztségükkel összefüggésben - valamennyi tisztségviselő egyéb felelősségrevonása;

d) a magasabb vezetői munkakört betöltő tagok és alkalmazottak felelősségrevonása;

e) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás részletes meghatározása és főbb mutatóinak a közgyűlés elé terjesztése;

f) a középtávú és a távlati terv véleményezése és a közgyűlés elé terjesztése;

g) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(4) A küldöttek választása két évre szól.

(5) Ha a szövetkezet taglétszáma a százötven főt nem éri el, küldöttgyűlés nem alakítható."

3. § Az Iszt. 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szövetkezeti bizottság elnökét a küldöttgyűlés, a bizottság tagjait a munkahelyi tanácskozás választja a vezetőség megbízatásával azonos időtartamra; az elnököt titkos szavazással kell megválasztani. A szövetkezeti bizottság elnöke és tagjai tisztségviselők.

(4) A szövetkezeti bizotság ülésein szavazati joggal részt vesz a szakszervezet helyi szervének a képviselője is."

4. § Az Iszt. 7. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szövetkezeti bizottság ellátja a tagok érdekvédelmével és érdekképviseletével összefüggő feladatokat is. Tevékenységét a szövetkezet más bizottságaival és az ifjúság helyi szervezetével együttműködve végzi."

5. § Az Iszt. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe beolvadás céljából a szövetkezetből a tagságnak az a része válhat ki, amely azonos szervezeti egység keretében dolgozik, vagy azonos tevékenységet folytat."

6. § Az Iszt. 11. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tagfelvételről a vezetőség dönt."

7. § Az Iszt. 14. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A próbaidős tag felvételére a munkahelyi tanácskozás tesz javaslatot a vezetőségnek.

(2) Ha a vezetőség a próbaidős tag felvételi kérelmét a munkahelyi tanácskozás javaslata ellenére elutasítja, köteles a kérelmet a munkahelyi tanácskozás indítványára a következő küldöttgyűlés elé terjeszteni. E kérelemnek a próbaidős tagsági viszony megszüntetésére nincs halasztó hatálya."

8. § Az Iszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A szövetkezet helyileg különálló vagy elkülönült tevékenységet végző szervezeti egységeiben dolgozók közössége munkahelyi tanácskozáson

a) a tagok sorából megválasztja, továbbá felmenti, illetőleg visszahívja a küldöttgyűlés küldötteit és a szövetkezeti bizottság tagjait;

b) véleményt nyilvánít a tagfelvételi kérelmek felől;

c) kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt;

d) javaslatot tesz a dolgozók kitüntetésére;

e) dönt a közösség részére meghatározott jutalom és az üdülési beutalók elosztásáról;

f) dönt, illetőleg véleményt nyilvánít a munka végzésével, értékelésével, a munkadíjazással és a szociális juttatásokkal kapcsolatos, továbbá a munkafegyelmet érintő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály keretei között a belső szabályzatok a tanácskozás hatáskörébe utalnak, vagy amelyekben a vezetőség a véleményét kéri.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt önkormányzati jogkör csak a tagokat illeti meg.

(3) Munkahelyi tanácskozást szükség szerint, de évente legalább háromszor kell tartani; működésének rendjét - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - a közösség határozza meg.

(4) A munkahelyi tanácskozás vezetőjét a közösség egy évre választja."

9. § Az Iszt. 23. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szövetkezet köteles a tagot a munkamegállapodás szerint foglalkoztatni. Szüneteltetni lehet azonban a tag foglalkoztatását, ha a szövetkezet a szervezetét vagy tevékenységét lényegesen érintő változás miatt a tag részére megfelelő munkát nem tud biztosítani. A szüneteltetés ideje alatt a tagnak díjazás nem jár.

(4) Tilos a foglalkoztatás szüneteltetése azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást tiltják vagy korlátozzák.

(5) A foglalkoztatás szüneteltetéséről és annak időtartamáról a vezetőség határoz. A határozatot a taggal előzetesen olyan időben kell közölni, hogy máshol munkát vállalhasson.

(6) A szüneteltetésről szóló határozat ellen a tag a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat, amely a vitát haladéktalanul köteles eldönteni. A döntőbizottsági eljárás befejezéséig a határozat nem hajtható végre."

10. § Az Iszt. 24. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő (2) és (3) bekezdés lép, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) A munkamegállapodást a tag hozzájárulása nélkül lehet módosítani, ha

a) a tagot a szövetkezet nem alacsonyabb munkakörbe vagy a korábbival legalább azonos személyi alapmunkadíjjal járó munkakörbe helyezi át;

b) a tagnak más munkakörbe vagy munkahelyre történő áthelyezését a szövetkezet szervezetét vagy tevékenységét lényegesen érintő változás indokolja;

c) a tag személyi alapmunkadíjának módosítása a munkadíjazási rendszer vagy forma megváltozása miatt szükséges.

(3) Nem módosítható a munkamegállapodás a tag hozzájárulása nélkül azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást tiltják vagy korlátozzák."

11. § Az Iszt. 27. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szövetkezet tagja felett a fegyelmi jogkört - a (2)-(3) bekezdésben és az 5. §-ban foglalt kivétellel - a vezetőség gyakorolja.

(2) Ha a tagok (alkalmazottak) együttesen követnek el fegyelmi vétséget, és a fegyelmi jogkört részben a küldöttgyűlés gyakorolná, a fegyelmi ügyben egységesen a küldöttgyűlés jár el."

12. § Az Iszt. 28. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi büntetések a következők:

a) a megróvás;

b) a szigorú megróvás;

c) a kedvezmények vagy egyéb juttatások csökkentése vagy megvonása, feltéve hogy ezt jogszabály vagy alapszabály nem zárja ki;

d) a nyereségrészesedés, illetőleg a prémium csökkentése vagy megvonása;

ej a személyi alapmunkadíj csökkentése;

f) az áthelyezés;

g) a tisztségből való elmozdítás;

h) a kizárás."

13. § Az Iszt. 30. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ez nem vonatkozik a megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetésekre."

14. § Az Iszt 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"32. § (1) A fegyelmi eljárást a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni. A fegyelmi jogkör gyakorlója hosszabb vizsgálatot igénylő ügyben e határidőt - legfeljebb egy ízben - harminc nappal meghosszabbíthatja. A határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(2) Ha az ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, ezek jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(3) A fegyelmi eljárást írásbeli határozattal kell befejezni, amelyet meg kell indokolni. A határozatban részletesen tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslat lehetőségéről és határidejéről.

(4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha a tag nem követett el fegyelmi vétséget."

15. § Az Iszt. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A több tag által megőrzésre együttesen átvett dolgokban keletkezett hiányért az átvevők havi átlagos munkadíjuk arányában felelnek."

16. § Az Iszt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36. § (1) A tagot a kár megtérítésére - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a vezetőség kötelezi.

(2) A magasabb vezetői munkakört betöltő tagot és alkalmazottat, valamint a tisztségviselőt - ha a kárt tisztségével összefüggésben okozta - a kár megtérítésére a küldöttgyűlés, illetőleg -, ha a szövetkezetben ilyen nem működik - a közgyűlés kötelezi.

(3) A szervezeti és működési szabályzat a vezetőség kártérítést megállapító jogkörét a szövetkezet elnökére (elnökhelyettesére), más vezetői munkakört betöltő tagjára, illetőleg a szervezeti egységeket vezető tagokra ruházhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések érvényesülnek abban az esetben is, ha a tagsági viszony időközben megszűnt.

(5) A kártérítési eljárásra és a határozatra a fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatos rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

17. § Az Iszt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Minisztertanács a szövetkezet felelősségét a tagnak a munkahelyre bevitt dolgaiban keletkezett káráért feltételekhez, illetőleg vétkességhez kötheti."

18. § Az Iszt. 39. §-ának (1) bekezdése úgy módosul, hogy a felhívott fegyelmi büntetés alatt megrovást és szigorú megrovást kell érteni.

19. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1977. évi május hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Iszt. 6. §-ának (2) bekezdéséből a szövetkezeti bizottságra és a szövetkezet taglétszámára való utalás, valamint 40. §-ának (3) bekezdése.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára