8/1977. (VI. 5.) PM rendelet

a takarékszövetkezetekről szóló 29/1971. (VII. 23.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A takarékszövetkezetek működésének és gazdálkodásának a szövetkezetekről szóló, az 1977. évi 6. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbfejlesztése érdekében, az Szvt. 116. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 42/1972. (XII. 27.) PM rendelettel módosított és kiegészített 29/1971. (VII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: r.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 30 000-nél nagyobb lélekszámú helységekben és azokban a helységekben, amelyekben állami lakossági pénzintézet működik, a működési bizonyítvány (7. §) kiadásának feltételeit a pénzügyminiszter esetenként állapítja meg."

2. §

A r. 4. §-a (2) bekezdésének jelenlegi utolsó rendelkezése az alábbiak szerint módosul és a (2) bekezdés a következő - utolsó előtti - rendelkezéssel egészül ki:

(Az alapszabályban kell meghatározni:)

"- a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit, valamint a körzethez tartozó tagokat érintő ügyekben a tagértekezlet hatáskörét;"

"- azoknak a tisztségviselőknek a körét, akik felett a munkáltatói jogkört a küldöttgyűlés gyakorolja."

3. §

A r. 6/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szétválást kimondó vagy a kiváláshoz hozzájáruló közgyűlési határozatban a vagyonmegosztásnál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a szövetkezet szétváló egységei milyen arányban járultak hozzá a szövetkezet közös vagyonának gyarapításához; tekintettel kell lenni továbbá a szétválással (kiválással) érintett tagok számára és részjegyeire."

4. §

A r. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Olyan helységekben, ahol állami lakossági pénzintézet működik, takarékszövetkezeti üzletegység nyitásához a pénzügyminiszter előzetes engedélye szükséges."

5. §

A r. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a r. 9. §-a az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki.

A jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

"(3) A takarékszövetkezet a közgyűlés hatáskörét - az Szvt. 20. §-a (2) bekezdésének a), b), c) és e) pontjaiban foglaltak kivételével -az Szvt. 116. §-ának (2) bekezdése alapján a küldöttgyűlésre ruházhatja át.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az igazgatóság tagjainak, a felügyelőbizottság és az egyéb állandó bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása, továbbá a tisztségviselők felelősségre vonása;

b) a takarékszövetkezet terveinek, mérlegének és eredménykimutatásának megállapítása;

c) az évi eredmény alapján - a jogszabályok keretei között - a tagokat megillető anyagi juttatásokra fordítandó összeg megállapítása; döntés az eredmény felhasználásáról;

d) az elnök és elnökhelyettes munkadíjának és egyéb járandóságainak, továbbá - a jogszabályok keretei között - a testületi szervek tagjai külön díjazásának megállapítása;

e) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlést akkor kell összehívni, ha a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben kell dönteni.

(6) A küldöttgyűlést évente kétszer kell összehívni. Amennyiben a küldöttgyűlés döntési hatáskörébe tartozó kérdés nem merül fel, a második küldöttgyűlés összehívása mellőzhető."

6. §

A r. 9 B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a r. a következő 9/C. §-sal egészül ki. A 9/C. §, illetőleg a 9/D. § számozása 9/D. §-ra, illetőleg 9 E. §-ra változik:

"9/B. § (1) A küldötteket a tagértekezlet három évi időtartamra választja.

(2) A küldöttek száma hatvan főnél, háromezret meghaladó taglétszám esetén pedig százötven főnél kevesebb nem lehet.

(3) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg, hogy hány tag után kell egy küldöttet választani.

(4) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a takarékszövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyűlésen - tisztségüknél fogva - szavazati joggal vesznek részt:

a) az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai;

b) a közgyűlés (küldöttgyűlés) által létrehozott állandó bizottságok elnökei.

9/C. § (1) A részközgyűlési körzethez tartozó szövetkezeti tagok a tagértekezleten

a) megválasztják, felmentik, illetőleg visszahívják a küldötteket;

b) véleményt nyilvánítanak a működési körüket érintő fejlesztési kérdésekben;

c) döntenek és véleményt nyilvánítanak azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály a tagértekezlet hatáskörébe utal.

(2) A tagértekezleten figyelembe kell venni azokat a javaslatokat, amelyeket a gazdálkodással összefüggésben a tagok és az alkalmazottak egyes csoportjai tettek.

(3) A tagértekezletet évente legalább egy alkalommal az igazgatóság vagy az intéző bizottság hívja össze. Nem kell tagértekezletet összehívni abban az évben, amelyben- a szövetkezet közgyűlést tart."

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor működő takarékszövetkezetek 1978. február 28-ig kötelesek alapszabályukat és más belső szabályzataikat felülvizsgálni, és e rendeletnek megfelelően módosítani. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a módosítást követő 30 napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyás végett be kell mutatniuk.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár