13/1978. (VII. 7.) BkM rendelet

a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésről

A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet* (a továbbiakban: Sztv.) 119. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt szervek vezetőivel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a szakmákra, amelyeknél az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) a képzés főhatósági felügyeletét ellátó szervként a Belkereskedelmi Minisztériumot jelöli meg. E szakmák felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Sztv-t a Belkereskedelmi Minisztérium szakmai főhatósági felügyeleti hatáskörébe tartozó területen az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(Az Sztv. 15-16. §-ához)

2. §

(1) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók (a továbbiakban: tanulók) gyakorlati oktatása valamennyi évfolyamon a tantervileg meghatározott óraszámban csoportos foglalkozásokon és folyamatos bolti-, illetőleg vendéglátó üzemi gyakorlaton (ennek keretében egyéni foglalkozásokon) folyik.

(2) A csoportos foglalkozásokat

a) a kereskedelmi szakmákban - a c) pontban foglaltak kivételével - vállalati (szövetkezeti) gyakorlati oktatási kabinetben (a továbbiakban: oktatási kabinet),

b) a vendéglátóipari szakmákban iskolai tanüzemben vagy vállalati oktatási kabinetben,

c) a kirakatrendező és dekoratőr szakmában pedig iskolai gyakorlóhelyen

kell megszervezni.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt csoportos gyakorlati oktatási helyeken (létesítményekben) az előírt heti óraszámban a folyamatos bolti és vendéglátó üzemi gyakorlatokat alapozó, illetőleg kiegészítő foglalkozásokat kell szervezni. Az iskolai tanüzem, illetőleg gyakorlóhely termékek gyártásával és bérmunka vállalásával termelő tevékenységet és szolgáltatást is végezhet.

(4) A vállalati oktatási kabinet létesítésére a kereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari vállalat, szövetkezet (a továbbiakban együtt: vállalat) az érdekelt szakmunkásképző iskola igazgatójával egyetértésben tesz javaslatot a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: szakigazgatási szerv).

(5) Oktatási kabinet - a belkereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulásával - iskola mellett is működhet.

3. §

(1) A vállalati oktatási kabinet működési alapelveit a Belkereskedelmi Minisztérium által kiadott üzemeltetési mintaügyrend alapján az iskola és a vállalat megállapodásban rögzíti.

(2) Az iskolai tanüzem, oktatási kabinet és gyakorló hely üzemeltetéséről az iskola költségvetésében kell gondoskodni.

4. §

A folyamatos bolti-, vendéglátó üzemi gyakorlati oktatásra a tanulót - a vállalattal előzetesen írásban kötött megállapodás alapján - az iskola osztja be.

(Sztv. 17. §-ához)

5. §

(1) A tanulók csoportos foglalkoztatása az oktatási kabinetben és a tanüzemben iskolai, indokolt esetben vállalati szakoktató, a kirakatrendező és dekoratőr szakma iskolai gyakorló helyein pedig az elméleti oktatást ellátó pedagógus, irányításával folyik.

(2) A szakoktató a csoportos foglalkozásokon kívül ellátja a folyamatos bolti-, vendéglátóüzemi gyakorlatokon a tanulókkal való egyéni foglalkozást is.

(3) Egy szakoktatóhoz, a szakmai sajátosságoktól és a tanulókat foglalkoztató egységek területi elhelyezkedésétől függően, 45-60 tanulót kell beosztani.

(4) Ha egy szakmában az I-III. osztályos tanulók tartósan alacsony létszáma szakoktató alkalmazását nem teszi lehetővé, úgy az iskola a szakoktatói feladatok ellátásával óraadót bízhat meg. Díjazásáról - az iskolai óraadókra vonatkozó szabályok szerint - az iskola költségvetésében kell gondoskodni.

(5) Szakoktatót több vállalat együtt is foglalkoztathat.

(6) A vállalati szakoktatókat "oktatási előadó" munkaköri elnevezéssel és a vonatkozó jogszabályban előírt besorolási feltételek, valamint bértételek alkalmazásával kell besorolni.

(Sztv. 20. §-ához)

6. §

(1) A folyamatos bolti-, üzemi gyakorlatra a tanulókat korszerűen berendezett és felszerelt, széles áruválasztékkal rendelkező kiskereskedelmi-, illetve sokoldalú vendéglátóipari tevékenységet folytató hálózati egységbe kell beosztani.

(2) A tanév végén az iskola a vállalatok közreműködésével értékeli a gyakorlati oktatást, egyidejűleg megállapítja a következő tanévre a képzésre alkalmas egységeket és beosztja a tanulókat.

(3) A tanulókat bolti, üzemi gyakorlatra a képzés számára legalkalmasabb egységekbe összevontan kell beosztani. Létszámukat évfolyamonként úgy kell megállapítani, hogy a szakoktató által vezetett csoportos és egyéni foglalkozás biztosítható legyen. Ha a szakma hálózati adottságai, vagy az alacsony tanulólétszám ezt nem teszi lehetővé, a tanulók ettől eltérően is elhelyezhetők.

(4) A tanulók bolti - üzemi folyamatos munkáját a hálózati egységek dolgozói (a továbbiakban: oktató) irányítják. Megbízásukról - az iskolával egyetértésben - a vállalat gondoskodik. Egy oktatóhoz legfeljebb 6 tanulót lehet beosztani.

(5) Oktatóként szakmunkásbizonyítvánnyal, pedagógiai alapismeret tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, politikailag megbízható, szakmailag jól képzett szakember foglalkoztatható. Az oktató munkaköri tevékenységének ellátása közben oktatja a tanulókat a tanterv követelményeinek megfelelően. Ha az oktató pedagógiai alapismeret tanfolyamot nem végzett, csak úgy foglalkoztatható, ha vállalja, hogy azt 3 éven belül elvégzi.

(6) Az oktató tevékenységét a tanulókkal való egyéni foglalkozások során a szakoktató ellenőrzi és irányítja a folyamatos bolti munkában.

(7) Az oktatót tevékenységéért külön díjazás illeti meg. Ennek mértéke alapbérének 5-20%-a lehet.

(Sztv. 21. §-ához)

7. §

(1) A vállalat köteles gondoskodni a vállalatnál folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeiről, valamint arról, hogy a gyakorlati oktatás szükségleteinek megfelelően az új kiskereskedelmi és vendéglátó hálózati egységekkel együtt oktató kabinetek is létesüljenek. A fővárosi, megyei tanács vb. kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az iskola véleményét meghallgatva - felmentést adhat az oktatási kabinetek létesítésének kötelezettsége alól.

(2) Az új hálózati egységekkel együtt létesítendő oktatási kabineteket a Belkereskedelmi Minisztérium által megállapított normatívák szerint kell megtervezni.

(Sztv. 40. §-ához)

8. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban az iskola igazgatója a vállalat kérésére a gyakorlati oktatást a téli és tavaszi oktatási szünetben is engedélyezheti. Ez esetben a gyakorlati oktatásra igénybe vett napok száma nem haladhatja meg az oktatási szünet felét. A ki nem adott szünnapokat az oktatási szünet után, a gyakorlati oktatási napokon, folyamatosan kell kiadni.

(Sztv. 42. §-ához)

9. §

A tanulóknak és a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyami hallgatóinak ösztöndíját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(Sztv. 49. §-ához)

10. §

(1) A tanulók számára a szakmunkás alapbért a kezdő szakmunkásokra vonatkozó bértételek 10%-kal csökkentett alsó és felső bérhatárai között kell megállapítani.

(2) Minden olyan esetben, amikor a kezdő szakmunkásbérben foglalkoztatott tanuló részére átlagbért kell fizetni azt a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet alapján kell kiszámítani.

(Sztv. 53. §-ához)

11. §

(1) A tanulókra - ideértve a kezdő szakmunkás alapbérrel besoroltakat is - a képzési idejük utolsó évében, másfél éves szakmáknál utolsó félévében, egyéves szakmáknál utolsó negyedévében ki kell terjeszteni a jutalék rendszert. A jutalék csak a gyakorlati oktatás idejére számolható el. A tanulókat a bérköltség terhére jutalmazni is lehet.

(2) Ha a jutalék felosztása nem az alapbér arányában történik, a tanulók jutalék-kulcsának mértékét, a felosztás módszerét, - a kereseti arányokat figyelembe véve - a vállalat a kollektív szerződésben határozza meg.

(3) A jutalékrendszerbe nem vont tanulókat - elsődlegesen a jobb tanulmányi eredmények elérésére, a szakmai ismeretek alaposabb elsajátítására irányuló ösztönzés érdekében - a bérköltség terhére jutalomban kell részesíteni. Az e címen kifizetésre kerülő jutalmak összege az érintett tanulók összlétszáma részére folyósított ösztöndíj - ideértve az első osztályosok részére az iskolák által fizetett ösztöndíjat is - 12%-ánál kevesebb nem lehet.

(4) A tanulóknak az általuk eladott célpremizált cikkek után célprémiumot kell fizetni.

(Sztv. 62. §-hoz)

12. §

(1) A tanulók tankönyveit az iskola a költségvetéséből biztosítja.

(2) A tankönyvekért a vállalat minden tanuló után tanévenként 60 Ft-ot térít az iskolának. A tankönyveket a tanulók térítés nélkül kapják meg. A tankönyv a tanév befejezése után is a tanuló használatában marad.

(3) Indokolt esetben a belkereskedelmi miniszter elrendelheti egyes tankönyvek begyűjtését.

(Sztv. 74. §-ához)

13. §

(1) A vendéglátóipari szakmákban kizárólag a III. osztályos tanulót és a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamainak hallgatóját szabad az iskola igazgatójának engedélyével éjszaka is foglalkoztatni, ha ezt a gyakorlati oktatás esetenként indokolja. Az éjszakai foglalkoztatás csak melegkonyhával rendelkező éttermekben, legkésőbb 24 óráig folyhat.

(2) A 18. életévét be nem töltött tanuló éjszaka csak az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett és csak előzetes orvosi véleményezés alapján, kéthavonkénti időszakos orvosi vizsgálattal foglalkoztatható.

(3) Ha a tanuló éjszakai foglalkoztatására kijelölt egység a meghatározott feltételeket nem biztosítja, az engedélyt az iskola igazgatójának vissza kell vonnia.

(Sztv. 87. §-ához)

14. §

(1) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanfolyamok (a továbbiakban: tanfolyamok) szervezéséről a szakigazgatási szerv gondoskodik.

(2) A szakigazgatási szerv

- egyezteti és összehangolja a vállalatok (szövetkezetek) felnőtt szakmunkásképzéssel kapcsolatos igényeit,

- együttműködik a fővárosi, megyei tanács vb. művelődésügyi, munkaügyi, valamint pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével, valamint az illetékes fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek megyei érdekképviseleti szerveivel a felnőtt szakmunkásképzés tervezésében,

- engedélyezi a szakmunkásképző tanfolyamok szervezését. A tanfolyamok szervezésével - a művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv egyetértésével - elsősorban a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolákat kell megbízni. Indokolt esetben a szakigazgatási szerv engedélyével vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti érdekképviseleti szervek, valamint a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ is szervezhetnek szakmunkásképző tanfolyamokat,

- megbízza a tanfolyamok vezetőit, illetve adminisztrátorait és megállapítja díjazásukat,

- jóváhagyja a tanfolyamvezetők által felkért előadók megbízását,

- ellenőrzi a tanfolyamok működését,

- megbízza a szakmunkás vizsgabizottságok elnökhelyetteseit és a vállalati vizsgabizottsági tagokat,

- javaslatot tesz a művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervnek az egyénileg felkészülő dolgozók szakmunkásvizsgájának megrendezésére, a vizsgabizottság elnökének megbízására, a vizsga helyének és idejének kijelölésére.

(3) Ha a szakigazgatási szerv a szakmunkásképző tanfolyamok megrendezésére a szakmunkásképző iskolák vezetőit, tanárait vagy tantermeit kívánja igénybe venni, vagy szervezésére az iskolának megbízást ad, ehhez az iskolát fenntartó tanács V. B. művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének előzetes engedélye szükséges.

(Sztv. 88. §-ához)

15. §

(1) A tanfolyam időtartama minden szakmában két tanév. Különösen indokolt esetben a szakigazgatási szerv engedélyezheti a tanfolyam egy tanévre összevont megtartását is.

(2) Tanfolyamon az vehet részt, aki

- általános vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik,

- kétéves tanfolyam esetében a 18., egyéves tanfolyam esetében a 19. életévét betöltötte,

- kétéves tanfolyam esetén egyéves, egyéves tanfolyam esetén kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, (középiskolát végzettek előzetes szakmai gyakorlat nélkül is felvehetők),

- szakmailag és egészségügyileg alkalmas.

(Sztv. 91. §-ához)

16. §

A szakmunkásképző tanfolyamok elméleti és gyakorlati tantárgyait, óraszámait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(Sztv. 92. §-ához)

17. §

Az egyéni felkészülők, továbbá a vállalatoknál szervezett tanfolyamot végzettek számára a tanfolyamokat lezáró tantárgyi vizsgák tantárgyait - a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(Sztv. 94. §-ához)

18. §

Az iskolai és vállalati tanfolyamokon egységes tandíjat kell fizetni. A tandíj összegét és a kifizethető tanfolyami díjakat a munkaügyi miniszternek az iskolai tanfolyamokra vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni az 5. számú mellékletben foglalt eltérésekkel.

(Sztv. 97. §-ához)

19. §

Az egyéni tanulással felkészülők a következő feltételek mellett bocsáthatók szakmunkásvizsgára:

- általános vagy ennél magasabb iskolai végzettség,

- betöltött 20. életév,

- 4 éves szakmai gyakorlat (középiskolát végzetteknél az élelmiszer- és vendéglátóipari eladó szakmában 2 év, a többi szakmában 3 év),

- sikeres tantárgyi vizsga,

- egészségügyi alkalmasság.

(Sztv. 103. §-ához)

20. §

A szakmunkásvizsga szaktárgyainak vizsgarendjét és követelményeit Vizsgaszabályzat** állapítja meg.

(Sztv. 110. §-ához)

21. §

A szakmunkásbizonyítványon záradékként fel kell tüntetni a tanuló szakmai gyakorlatának megjelölését az 1/a. melléklet szerint.

22. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 8/1970. (VI. 12.) BkM számú, a 3/1974. (II. 15.) BkM sz. rendelet, valamint a 17/1970. (K. É. 29.) BkM utasítás hatályát veszti.

Dr. Juhár Zoltán s. k.,

belkereskedelmi minisztériumi államtitkár

1. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák jegyzéke

(Kivonat a 25/1977. (XII. 28.) MüM sz. rendelettel kiadott Országos Szakmunkásképzési Jegyzékből).

1/a. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák szakmunkás-bizonyítványainak záradéka

2. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók ösztöndíj-táblázata

Kivonat az 1/1975. (I. 21.) MüM, továbbá a 25/1977. (XII. 28.) MüM rendelettel módosított 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet 3. sz. mellékletéből.

Megjegyzés: a felsorolt ösztöndíjak a munkaügyi miniszter 23/1972. (XII. 30.) MüM rendelete alapján egységesen 50 forinttal, a 11/1976. (VII. 4.) MüM rendeletben felsorolt esetekben az ösztöndíjak további 60 forinttal emelkedtek.

Megjegyzés: a 11/1976. (VII. 4.) MüM rendeletben felsorolt esetekben az ösztöndíjak további 60 Ft-tal emelkedtek.

3. kategóriába tartozó szakmák:

Háztartási felszerelések eladója, kirakatrendező és dekoratőr, kozmetikai és vegyicikk eladó, látszerész, optika- és fotócikk eladó, vegyesbolti eladó, élelmiszereladó, cukrász, szakács.

4. kategóriába tartozó szakmák:

Lakberendezési cikk eladó, ruházati eladó, műszaki cikkek eladója, kultúrcikk eladó, felszolgáló, vendéglátóipari eladó.

3. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

A szakmunkásképző tanfolyamok tantárgyai és óraterve

I. Kereskedelem

II. Vendéglátóipar

4. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

Tantárgyi vizsgák

1. Tantárgyi vizsgát a munkaügyi miniszter 119/1969. (16) MüM sz. utasításának mellékleteként kiadott "Tantárgyi vizsga szabályzat" szerint kell tenni.

2. Szóbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból

a) Kereskedelem

- Kereskedelmi és gazdasági ismeretek

- Eladástan

- Áruismeret

- Munkavédelem és higiénia

- Etika

- Politikai ismeretek

b) Vendéglátóipar

- Vendéglátóipari ismeretek

- Élelmiszerismeret

- Szakmai ismeretek

- Politikai ismeretek

3. A tantárgyi vizsga szóbeli tételeit - amennyiben a minisztérium központi tételeket nem küld - a vizsgát rendező iskola állítja össze.

5. sz. melléklet a 13/1978. (VII. 7.) BkM rendelethez

Tanfolyamok térítési és egyéb díjai

1. Tandíj

Az egy tanfolyami órára jutó tandíj összege 3 Ft/fő.

2. Óradíj

a) A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó a mindenkori pedagógus bérutasításban megállapított óradíjat kapja.

b) A nem pedagógus státuszban levő előadó díját a 108/1969. (Mü. K. 9.) MüM utasítás 2/á. pontja alapján kell megállapítani.

3. Beszámoló díjak

Szóbeli beszámoló után tárgyanként 4 hallgató után 1 óra díja fizethető. Írásbeli beszámoló esetén tíz dolgozat után egy óra díja számolható el.

4. Csoportvezetői díj

Csoportvezetői díjként havonta és csoportonként 2 óra díja számolható el.

5. Tanfolyamvezetői díj

A tanfolyamvezető díja tanfolyami csoportonként havi 200 Ft, de legfeljebb 1000 Ft. Ha a tanfolyami csoportok száma a 10-et meghaladja, két tanfolyamvezetőt lehet megbízni.

6. Adminisztrátori díj

Több tanfolyami csoport esetén a tanfolyamvezető adminisztrátort bízhat meg. Ha a tanfolyami csoportok száma a 10-et meghaladja, két adminisztrátor bízható meg. Az adminisztrátorok díjazása a tanfolyami csoportok számától, a végzett munka mennyiségétől függően 200-500 Ft között állapítható meg.

7. Ellenőri díj

Az iskolában szervezett tanfolyam esetén a tanfolyam működését, a tanfolyammal kapcsolatos gazdasági ügyeket az iskola igazgatója vagy a tanfolyam szervezésével megbízott helyettese is köteles ellenőrizni. Ezért őket csoportonként havi 60 Ft, de legfeljebb összesen 500 Ft ellenőrzési díj illeti meg. Ha az igazgató, illetőleg a helyettese a tanfolyamvezető, külön ellenőri díj őket nem illeti meg. Vállalati tanfolyamok esetén az ellenőrt az iskola dolgozói közül a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve bízza meg. Ellenőri díj csak írásban leadott jelentés alapján fizethető.