1978. évi 22. törvényerejű rendelet

a takarékszövetkezetekről

A takarékszövetkezet megalakítása[1]

1. § A törvényerejű rendelet célja, hogy a takarékszövetkezetek működésének és gazdálkodásának előmozdítása érdekében a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (továbbiakban: Szvt.) keretei között megállapítsa a takarékszövezetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, érdekképviseletére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó sajátos szabályokat.

A takarékszövetkezet célja és feladatai

2. §[2] (1) Takarékszövetkezetet természetes személyek hozhatnak létre saját pénzeszközeik rendelkezésre bocsátásával.

(2)[3]

(3) A takarékszövetkezetek meglévő taglétszámukkal és részjegyalapjukkal egymással egyesülhetnek.

(4)[4]

3. §[5]

A takarékszövetkezet megalakulása és működésének feltételei

4. §[6]

5. §[7]

6. § (1) Az alapszabályban kell meghatározni

a)[8] a takarékszövetkezet tevékenységi körét;

b)[9] a takarékszövetkezet működési területét;

c)[10] a tagok anyagi részesedése módjának és mértékének szabályait;

d)[11] a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit, valamint a körzethez tartozó tagokat érintő ügyekben a részközgyűlés, illetve az általa létrehozott területi szerv jogkörét;

e)[12] azoknak a tisztségviselőknek a körét, akik felett a munkáltatói jogkört a küldöttgyűlés gyakorolja;

f)[13] mindazt, aminek az alapszabályba való felvételét jogszabály elrendeli, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.

(2)[14]

7. §[15]

8. §[16]

9. § A takarékszövetkezet igazgatósága - a tagok és a lakosság pénzügyi szolgáltatásokra irányuló igényeinek jobb kielégítése érdekében - működési területén kirendeltségeket és betétgyűjtő pénztárakat létesíthet.

A takarékszövetkezeti önkormányzat

10. § (1) A takarékszövetkezet az alapszabályon felül szervezeti és működési szabályzatot, valamint munkaügyi szabályzatot köteles készíteni.

(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni:

a) a választott testületi szervek ügykörét, feladatait és működésük rendjét;

b) a választott tisztségviselők jogait és kötelességeit;

c) a szövetkezet központi, területi és egyéb szervei közötti kapcsolat rendszerét;

d) a munkahelyi demokrácia fórumainak működésével kapcsolatos rendelkezéseket;

e) a gazdálkodás szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(3) A munkaügyi szabályzatban kell meghatározni - a jogszabályok keretei között - az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

A takarékszövetkezet szervei

11. § (1)[17] A takarékszövetkezet szervei:

a) a közgyűlés (részközgyűlés),

b) az igazgatóság,

c) a felügyelőbizottság.

(2) A takarékszövetkezet helyi önkormányzati szervei:

a) a területi intéző bizottság és

b) - ahol a közgyűlés elhatározza - a területi ellenőrző bizottság.

12. § A közgyűlést akkor kell összehívni, ha a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben kell dönteni.

13. § (1) Az egész szövetkezetet érintő kérdésekben a határozatképességet [Szvt. 22. § (1) bek.] nem részközgyűlésenként, hanem az azokon megjelent tagok összeszámlálása alapján kell megállapítani.

(2) A részközgyűlés az önálló döntési jogkörébe utalt ügyekben akkor határozatképes, ha azon a részközgyűléshez tartozó tagoknak több mint a fele jelen van.

(3) A tag szavazati jogát csak egy részközgyűlésen gyakorolhatja.

14. § (1) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlésen (részközgyűlésen) való részvételben az alapszabály által meghatározott okok miatt tartósan és indokoltan akadályozott tagok a közgyűlés határozatképességének megállapításánál a szövetkezeti taglétszámból figyelmen kívül hagyhatók. A közgyűlésre (részközgyűlésre) ezeket a tagokat is meg kell hívni.

(2) A közgyűlés (részközgyűlés) határozatképességének a megállapításánál figyelmen kívül hagyott tagok nevét és a távollét okát a szövetkezet igazgatósága köteles jegyzékbe foglalni, és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni.

15. §[18] (1) A takarékszövetkezetben - ha az alapszabály úgy rendelkezik - küldöttgyűlés is működik.

(2) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása, kivéve, ha erre beolvadás miatt van szükség;

b) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselő (Szvt. 30. §) megválasztása, felmentése, visszahívása és felelősségre vonása, továbbá az állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása és felmentése;

c) a takarékszövetkezet tervének és eredménykimutatásának megállapítása;

d) az évi eredmény alapján - a jogszabályok keretei között - a tagokat megillető anyagi juttatásokra fordítandó összeg megállapítása;

e) döntés - a jogszabályok keretei között - az eredmény felhasználásáról;

f) az alapszabályban meghatározott tisztségviselőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogok gyakorlása;

g) az elnök és az elnökhelyettes díjazásának megállapítása;

h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A küldöttgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Küldöttgyűlést kell összehívni akkor is, ha az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság létszáma az alapszabályban meghatározott legkisebb mérték alá csökken.

(4) A Ttvr-nek a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit azokra a takarékszövetkezetekre kell alkalmazni, amelyeknek alapszabálya küldöttgyűlés működéséről rendelkezik. Azokban a takarékszövetkezetekben, ahol küldöttgyűlés nem működik a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a közgyűlés látja el.

16. § (1)[19] A küldötteket a tagértekezlet öt évi időtartamra választja.

(2)[20] A szervezeti és működési szabályzat határozza meg, hogy hány tag után lehet egy küldöttet választani.

(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a takarékszövetkezet bármelyik tagja részt vehet.

(4) A küldöttgyűlésen tisztségüknél fogva szavazati joggal vesznek részt:

a) az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai;

b) a közgyűlés (küldöttgyűlés) által létrehozott állandó bizottságok elnökei.

17. §[21] (1) A részközgyűlési körzethez tartozó szövetkezeti tagok

a) megválasztják, felmentik, illetve visszahívják a küldötteket;

b) döntenek és véleményt nyilvánítanak azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály a részközgyűlés hatáskörébe utal.

(2) A részközgyűlésen meg kell tárgyalni azokat a javaslatokat, amelyeket a gazdálkodással összefüggésben a tagok és az alkalmazottak egyes csoportjai tettek.

18. § (1)[22] Az igazgatóság létszámát az alapszabályban kell meghatározni; tagjainak legalább kétharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban nem álló tagok közül kell választani.

(2) Az igazgatóság alkotja meg - az alapszabály kivételével - a szövetkezet belső szabályzatait, és gyakorolja a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó magasabb vezető állású és vezető állású alkalmazottakkal kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

19. §[23] A felügyelő bizottság létszámát az alapszabályban kell meghatározni; elnöke és tagjai a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhatnak.

20. § (1) A takarékszövetkezet tagjainak legalább egytizede az ok és a cél részletes közlésével írásban indítványozhatja

a)[24] az igazgatóságnak vagy a felügyelőbizottságnak, hogy a gazdálkodás, a számvitel, illetőleg az ügyvitel tagsági érdekből aggályosnak tartott részét vizsgálja meg, vagy külső szakértők igénybevételével vizsgáltassa meg.

b) a felügyelő bizottságnak, hogy a tisztségviselő ellen - kötelezettsége megszegéséből eredő károkozás miatt - kártérítési eljárást kezdeményezzen.

(2) A szövetkezet illetékes szerve a kisebbségi indítványról [(1) bekezdés] 30 napon belül köteles határozni, illetőleg a szükséges intézkedéseket megtenni, ide értve a rendkívüli közgyűlés összehívását is. A határozatról, intézkedésről a kisebbséget értesíteni kell.

21. §[25] A hatáskörébe tartozó fegyelmi és kártérítési ügyek megvizsgálására a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés bizottságot hozhat létre. A bizottság a vizsgálatot az igazgatóság, a felügyelő bizottság, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, vagy a pénzügyminiszter kezdeményezésére indíthatja meg.".

22. § A takarékszövetkezetnél szövetkezeti döntőbizottság nem működik. Nőbizottság alakítását - ha ennek indoka fennáll - az alapszabályban kell kimondani.

23. § (1)[26] A részközgyűlések - az alapszabályban megállapított hatáskörrel és létszámmal - területi intéző bizottságot és területi ellenőrző bizottságot választhatnak.

(2) A területi intéző bizottság és a területi ellenőrző bizottság elnökeit és tagjait a részközgyűlések nyílt szavazással öt évi időtartamra választják.

24. § (1) A területi intéző bizottság:

a) dönt a tagfelvételről;

b)[27] javaslatot tesz, illetőleg véleményt nyilvánít a működési területét érintő fejlesztés és a kirendeltségvezető alkalmazása, kitüntetése, jutalmazása, valamint munkaviszonyának megszüntetése ügyében.

c) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ellenőrzési feladatokat;

d) ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.

(2) A területi intéző bizottság a létrehozó részközgyűlés, továbbá az igazgatóság irányításával működik.

25. § (1) A területi ellenőrző bizottság a létrehozó részközgyűlés irányelvei alapján, továbbá a szövetkezet felügyelő bizottságának irányításával működik.

(2) A felügyelő bizottság és a területi ellenőrző bizottság ügykörét, feladatait és működési rendjét maga állapítja meg; azt az igazgatóság foglalja bele a szervezeti és működési szabályzatba.

(3) A szövetkezet alkalmazottja nem lehet a területi ellenőrző bizottság tagja.

Összeférhetetlenség

26. § (1) Az Szvt. 33. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakon felül nem lehet tisztségviselő és a takarékszövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a takarékszövetkezet működési területén levő helyi tanács tisztségviselője, valamint az, aki az állami törvényességi felügyeletet gyakorló, továbbá ellenőrzést vagy egyéb hatósági feladatot ellátó szervnél a szövetkezet tekintetében e feladat végzésében közreműködik.

(2) A takarékszövetkezet alapszabálya a rokonság körében további összeférhetetlenségi okokat is megállapíthat.

A takarékszövetkezet gazdálkodása és tevékenysége

27. § A takarékszövetkezet bevételei terhére maga köteles fenntartásáról gondoskodni.

28. §[28] (1)[29]

(2) A jogszabályokban a takarékbetéteseknek biztosított jogok és kedvezmények a takarékszövetkezetnél elhelyezett betétekre is kiterjednek.

(3) A takarékszövetkezeteknél elhelyezett takarékbetétek visszafizetéséért az állam helytáll.

(4)[30]

29. §[31]

A takarékszövetkezet képviselete

30. § Az ügyvezető igazgató [36. § (2) bekezdés] a takarékszövetkezetet gazdálkodása körében képviseli.

Kiválás a takarékszövetkezetből

31. §[32]

A takarékszövetkezeti tagsági viszony

32. § (1) A takarékszövetkezetbe tagként olyan nagykorú személyek léphetnek be, akik a takarékszövetkezet működési területén laknak, vagy ott van állandó munkahelyük vagy ingatlanuk.

(2)[33]

(3) A tagfelvételről a területi intéző bizottság, ahol ilyen nem működik, az igazgatóság dönt.

33. §[34] (1) A takarékszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulásként legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. A részjegy összege 500 forintnál alacsonyabb nem lehet (minimális részjegy).

(2) A tagot a befizetett részjegy után az eredménytől függő osztalék, a célrészjegy után a költségek terhére elszámolható jövedelem (részesedés) illeti meg.

(3) A befizetett minimális részjegy összege, illetőleg a mérleg szerinti részjegyalap reá eső hányada a tagot csak a tagsági viszony megszűnése esetén illeti meg.

A tagsági viszony megszűnése

34. § Az alapszabály a kilépés előzetes bejelentésére legfeljebb 30 napos időtartamot írhat elő.

35. §[35]

A takarékszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi helyzete

36. § (1) A takarékszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi helyzetére az Szvt. 79. §-ában foglaltak az irányadók akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezet tagja.

(2) Az alapszabály elrendelheti, hogy a takarékszövetkezet munkaszervezetének és gazdasági tevékenységének szakmai irányítását az igazgatóság által alkalmazott ügyvezető igazgató lássa el.

A tisztségviselők felelőssége

37. § (1) A takarékszövetkezet tisztségviselője a tisztségéből folyó kötelezettségeinek vétkes megszegésével fegyelmi vétséget követ el.

(2) Fegyelmi büntetések:

a) megróvás,

b) szigorú megróvás,

c) tisztségből való elmozdítás.

(3) A fegyelmi eljárás a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A közgyűlés által választott tisztségviselőkkel szemben elmozdítást elrendelő fegyelmi határozatot csak a közgyűlés hozhat.

38. § Szándékos károkozásnál a tisztségviselő a teljes kárért felel; gondatlan károkozásnál felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazása erejéig áll fenn.

39. § (1) Az igazgatóság, a felügyelő bizottság, a területi intéző bizottság és a területi ellenőrző bizottság tagjai együttesen kötelesek megtéríteni a takarékszövetkezetnek azt a kárt, amelyet testületi működésük körében a jogszabályok, valamint a szövetkezet alapszabálya és belső szabályzatai rendelkezéseinek megszegésével okoztak.

(2) Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában vagy ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, ellene szavazott, vagy tiltakozott.

(3) A kártérítés kérdésében a küldöttgyűlés dönt. Határozata ellen a közléstől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz fordulni.

40. § Ha az igazgatóság valamely kölcsön engedélyezésénél a szabályoktól eltér, a kölcsön visszafizetéséért az igazgatóság tagjai saját személyükben készfizető kezesként felelnek.

A szövetkezet felelőssége

41. § A takarékszövetkezet a tagsági viszonnyal összefüggésben a tagjának okozott kárért a polgári jog, a munkaviszonnyal kapcsolatban alkalmazottjának okozott kárért a munkajog szabályai szerint felel.

A takarékszövetkezet érdekképviselete és a szövetkezeti kölcsönös támogatás

42. §[36]

43. §[37] A takarékszövetkezet a szövetkezeti kölcsönös támogatás elvének megvalósítása céljából - a küldöttgyűlés határozata alapján - csatlakozhat az érdekképviseleti szerveknél létrehozott közös alapokhoz.

A takarékszövetkezet ágazati-szakmai jelügyelete

44. § A takarékszövetkezet tevékenysége felett az ágazati-szakmai felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolja.

45. §[38]

Záró rendelkezések

46. § (1) E törvényerejű rendelet 1979. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról - a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés az e törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt létesített tagsági viszonyt nem érinti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Borbély Gábor s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett