13/1979. (VIII. 30.) ÉVM rendelet
az építési engedélyezési eljárásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet módosításáról
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a rendelet hatálya:)
"g) a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nem nyilvánított településeken (településrészeken) levő föld alatti tárolóterekre,"
2. §
A R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A következő építési munkák - a 3., a 3/A. és a 4. §-ban említettek kivételével - csak építési engedély alapján végezhetők:
1. épület építése, átalakítása, bővítése (emeletráépítés, toldaléképítés) tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá teherhordó szerkezetének változtatásával járó felújítása, helyreállítása és lebontása;
2. épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen, illetőleg a közterületen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése;
3. különálló kémény létesítése, magasítása;
4. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés és ezzel kapcsolatos szerkezetek építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, ha a teherbírás gépi üzemű felvonó esetében 5 N (kb. 50 kp)-nál, kézi üzemi felvonó esetében 10 N (kb. 100 kp)-nál nagyobb;
5. kettőnél több lakást tartalmazó lakóépületben 1 kW (kb. 1,4 LE)-nál nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, továbbá 1 kW (kb. 1,4 LE)-nál nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;
6. épület alatti vagy különálló polgári védelmi létesítmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;
7. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése az 1. § (2) bekezdésének d)-f) pontjában említett ilyen jellegű létesítmények kivételével;
8. úszó-(fürdő-) medence, polgári lőtér létesítése;
9. közterületen park, gyermekjátszótér létesítése;
10. a telken a terep szintjének olyan megváltoztatása, amely a csapadékvíz természetes lefolyásának káros megváltoztatását eredményezi, illetőleg a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozza, vagy azok állékonyságát veszélyezteti;
11. a telek határvonalain és ezektől 3 m távolságon belül 0,5, a telek belsejében pedig 1,5 m-nél magasabb támfal építése."
3. §
A R. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § Nem állampolgár építtető esetében építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhető épületnek olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, illetőleg tetőtérbeépítése, amely nem jár az épület teherhordó szerkezeteinek a megváltoztatásával, nem veszélyezteti az egészséget, az életvagy közbiztonságot, a műemlékvédelem érdekeit, nem befolyásolja a rendezési terv végrehajtását vagy a városképet, nem eredményez káros hatást a környezetére, továbbá nem módosítja az épületben levő lakások és lakószobák számát."
4. §
(1) A R. 4. §-a (1) bekezdésének 3. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők a következő építési munkák:)
"3. 2 m-nél alacsonyabb kerti növényház építése;"
"6. az építési engedély nélkül, bejelentés alapján felépíthető vagy a 200 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá bármilyen ideiglenes jellegű, valamint bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédos ingatlanok állékonyságát nem veszélyezteti;"
(2) A R. 4. §-a (1) bekezdésének 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"9. felvonónak és személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezésnek típus- vagy tipizált tervek alapján történő építése, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott felvonónak (személy- és teherszállításra szolgáló más berendezésnek) változtatás nélküli beépítése;
10. - nem állampolgár építtető esetében - építési munka végzéséhez szükséges felvonulási épület építése;
11. az 1.-10. pontban nem említett és a 2., 3. és 3/A. § körébe sem tartozó építési munkák."
(3) A R. 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is csak)
"a) a város- (község-) rendezési tervek, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (pl. közegészségügyi, tűzvédelmi, védőterületi, biztonsági) előírások megtartásával, valamint".
5. §
A R. 5. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha azt a terület jellege (pl. műemlékvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi szempontból jelentős terület) szükségessé teszi, tanácsrendelet)
"b) meghatározott közutak, terek mentén bejelentéshez kötheti az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását."
6. §
A R. 7. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Nem szabad igénybe venni a szakhatóság közreműködését, ha
a) a kérelem az általános érvényű kötelező hatósági előírások, egyes területek (pl. természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, vízjárásos területek, bányatelkek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok alapján elbírálható,
b) a szakhatósági követelmények az előzetes (pl. területfelhasználási engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak, vagy
c) a szakhatóság előzetesen bejelentette, hogy az eljárásban nem kíván részt venni.
(3) Általános érvényű kötelező hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. Típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében a szakhatóságok közreműködése csak a tervezett beépítéssel (az épület, építmény elhelyezésével) kapcsolatos állásfoglalás kialakítására terjed ki.
(4) A szakhatóságnak a (3) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását nem állampolgár építtető esetében a tervező, állampolgár építtető esetében pedig az építésügyi hatóság köteles beszerezni. Az érdekelt víz- és csatornázási műveknek, gáz, távhő- és áramszolgáltató szerveknek, villamosmű üzembentartójának és postának (a továbbiakban: közmű) a hálózatát és más üzemi létesítményeit érintő bekötések (csatlakozások), illetőleg építési munkák szakszerű megoldására vonatkozó nyilatkozatát minden esetben a tervező köteles beszerezni."
7. §
(1) A R. 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:)
"d) az építési munkának az erre vonatkozó szabvány szerint készített műszaki terveit két (műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki környezetet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építési munka esetében három) példányban";
(2) A R. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez épület (építmény) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása esetében - több épület esetében épületenként külön-külön - a következő műszaki terveket kell csatolni:)
"b) az építési munka műszaki leírását, ismertetve az épület (építmény) rendeltetését és az abban folytatni kívánt tevékenységet, a hőtechnikai követelmények kielégítésének módját, továbbá a tervezett energiaellátás módját és lehetőségét is."
8. §
(1) A R. 14. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak - a mellékletek alapján, vagy ha azt a tényállás tisztázása szükségessé teszi, a helyszínen - meg kell győződnie arról, hogy)
"f) a tervezett építkezés megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város- és községrendezési előírásainak, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a települési környezetvédelmi előírásoknak, a műemlékvédelmi, városképi, korszerű építészeti követelményeknek, és számbavehetően nem korlátozza-e a szomszédos ingatlanok használatát, vagy nem veszélyezteti-e azok állékonyságát,"
(2) A R. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium külön állapítja meg, hogy az első fokú építésügyi hatóság az (1) bekezdés f), g) és h) pontjában említett előírások közül melyek megtartását köteles vizsgálni."
9. §
(1) A R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az építtető a bejelentés alapján végezhető építési munka végzésére irányuló szándékát az első fokú építésügyi hatóságnak - községben a községi szakigazgatási szerv útján - előzetesen köteles bejelenteni."
(2) A R. 21. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
"a) - állampolgár építtető esetében - a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve azon a tervezett épületnek (építménynek) a telekhatároktól és a már meglevő épületektől és építményektől való távolságát, továbbá"
(3) A R. 21. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az első fokú építésügyi hatóság a bejelentés tudomásulvételét a hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal megtagadja, ha a tervezett építési munka
a) az általános érvényű kötelező építésügyi vagy az eseti műemléki hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy
b) csak építési engedély alapján végezhető el.
(4) Ha az első fokú építésügyi hatóság az előírt határidőben nem hoz a (3) bekezdés alapján határozatot, ezt a bejelentés tudomásul vételének kell tekinteni, és az építési munka elvégezhető.
(5) Ha a építtető a bejelentés alapján végezhető építési munkát bejelentés nélkül vagy a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végezteti vagy végzi el, az építési engedélytől eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni."
10. §
A R. 1. számú mellékletének 1., 2., 5., 6. c), 10, 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az építési engedélyezési eljárásban - a rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében említett esetekben - a következő szakhatóságok működnek közre:)
"1. a Belügyminisztérium területén:
első fokon: a fővárosi kerületi, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,
másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság a tűzvédelem,"
"2. az Egészségügyi Minisztérium területén:
első fokon: a fővárosi kerületi, városi, járási állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
másodfokon: a fővárosi, megyei állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő közösségi intézmények céljára, illetőleg munkahelyül szolgáló épület, valamint a környezetre szennyező hatású más épület (építmény) építése, átalakítása vagy bővítése esetében
a közegészségügy és járványügy,"
"5. a Honvédelmi Minisztérium (MNVK Hadműveleti Csoportfőnökség) és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb épület (építmény) építése, illetőleg az azt meghaladó bővítése esetében a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága,"
"6. c) postai és távközlési szervek:
első fokon: az illetékes postaigazgatóság, a fővárosban a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság,
másodfokon: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az állami távközlés biztonsági,"
"10. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség területén:
első fokon: a kerületi bányaműszaki felügyelőség,
másodfokon: az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség ipari robbantóanyag-raktár, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett épület, bányászati (bányaüzemi) létesítmény védőtávolságán (védőterületén) belül, vagy csővezeték, kőolaj-, kőolajtermék és gázvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében tervezett épület építése vagy bővítése esetében a biztonság,"
"12. az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal területén:
a) országos jelentőségű védett természeti értékek esetében:
első fokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékes felügyelősége,
másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal;
b) nem országos jelentőségű védett természeti értékek esetében:
első fokon: a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,
másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,
természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben vagy nemzeti parkban épület (építmény) építése vagy bővítése esetében a természet- és tájvédelem,"
"13. az Országos Vízügyi Hivatal területén: első fokon: a vízügyi igazgatóság másodfokon: az Országos Vízügyi Hivatal hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes, vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, valamint a vízi létesítményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő épület (építmény) építése vagy bővítése esetében a vízügy".
11. §
(1) Ez a rendelet 1979. október 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. 2. §-a (2) bekezdésének 1. pontja, 11. §-a (6) bekezdésének a), c) és d) pontja, továbbá 1. számú mellékletének 8. és 11. pontja hatályát veszti, a 23. § (2) bekezdésében pedig a "levegőtisztaságvédelem" kifejezés "települési környezetvédelem"-re változik.
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter