Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

24/1979. (VII. 5.) MT rendelet

az állami szervek magánszemélyektől és nem állami szervektől történő ingatlanvásárlásainak, árubeszerzéseinek és bérleti szerződéseinek szabályozásáról

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, mindezeknek egymással vagy más belföldi szervvel létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező olyan társulására, amelyben az állami érdekeltség az 50%-ot meghaladja, továbbá a költségvetési szervekre és intézményekre (a továbbiakban együtt: állami szerv).

(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

a) a magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásra, árubeszerzésre és bérleti jogviszony létesítésére;

b) a nem állami szervektől (szövetkezetektől, állami szervnek nem minősülő egyéb szervektől, társadalmi szervezetektől, érdekképviseleti szervektől, munkaközösségektől, a részben és az egészben külföldi tulajdonban álló belföldi jogi személyektől stb.) történő ingatlanvásárlásnál, árubeszerzésnél és bérleti jogviszony létesítésénél, amennyiben a tervezett szerződés tevékenységi körükön kívül esik.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) azokra az állami szervekre, amelyeknek tevékenységi köréhez tartozik ingatlanok vásárlása, illetve értékesítése;

b) a külön jogszabályokban szabályozott ingatlanvásárlásokra;

c) a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatoknak feladatkörükbe tartozó áruvásárlásaira;

d) a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekre;

e) a haszon- és tenyészállat vásárlásra;

f) a múzeumok, muzeális gyűjtemények, művelődési otthonok, egyetemek, könyvtárak és levéltárak gyűjteményeinek növelését szolgáló beszerzésekre;

g) szellemi szolgáltatás igénybevételére;

h) a bizományi tevékenységet végző állami vállalatok vásárlásaira;

i) saját konyha esetén az étkeztetési célt szolgáló napi élelmiszer beszerzésekre;

j) műalkotásnak minősített képzőművészeti vagy iparművészeti tárgy beszerzésére;

k) azokra az állami szervekre, amelyeknek tevékenységi körébe tartozik bérleti jogviszony létesítése, a bérletre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

2. §

(1) Állami szerv ingatlant csak az állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi értékbecslése alapján vásárolhat. Az ingatlan vételára az értékbecslésben meghatározott forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(2) Állami szerv - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak tehermentes vagy a vételárból tehermentesíthető ingatlant vásárolhat.

(3) Az ingatlan megvásárlására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő feladat, illetve a szükséges elhelyezés csak a tulajdonjog megszerzésével oldható meg, és a vételár pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.

(4) Ingatlanrészt (tulajdoni hányadot) csak akkor lehet megvásárolni, ha így az egész ingatlan állami tulajdonba kerül, vagy az állami tulajdonba kerülő ingatlanrész megosztás útján önálló ingatlanná alakítható. Az ingatlan megosztásáról az adásvételi szerződés megkötése előtt kell gondoskodni.

(5) Állami szerv a dolgozói lakásigényének kielégítésére csak akkor vásárolhat lakóépületet, ha abban a városban (községben) e célra alkalmas, állami tulajdonban levő lakóépület nincs, továbbá ha a megvásárolni kívánt lakóépületben levő lakások - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint - vállalati bérlakássá vagy szolgálati lakássá nyilváníthatók.

3. §

(1) Az ingatlanvásárláshoz a (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben engedély szükséges.

(2) A tanácsok és szerveik, valamint intézményeik esetében az 500 000 Ft értékhatárig terjedő ingatlanvásárlást a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője engedélyezi - az ingatlan jellegétől függően - az építésügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, illetőleg a munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv véleménye alapján.

(3) Üdülőtelep és üdülőépület vásárlását 500 000 Ft értékhatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyeleti szerv engedélyezi.

(4) 500 000 Ft értékhatárt meghaladó ingatlan megvásárlására a vásárló állami szerv felügyeletét ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, illetőleg a tanácsok és szerveik, valamint intézményeik esetében a megyei (fővárosi) tanács elnöke adhat engedélyt.

(5) 1 500 000 Ft-ot meghaladó értékű ingatlanvásárlás engedélyezéséhez

a) lakások, lakóépületek és - az üdülőtelkek kivételével - bármilyen célra szolgáló telkek vásárlása esetén az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

b) erdők, mezőgazdasági rendeltetésű földek, továbbá nagyüzemi célt szolgáló mező- és erdőgazdasági épületek vásárlása esetén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó ingatlanok esetén a pénzügyminiszter

előzetes egyetértése szükséges.

(6) Üdülőtelek és üdülőépület vásárlásához a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges akkor is, ha annak értéke nem haladja meg az 1 500 000 Ft-ot.

4. §

Az ingatlanvásárlással összefüggő, e rendelet által nem érintett egyéb kérdésekben (lakás-, helyiségpótlás; cserelakás, cserehelyiség juttatása stb.), a kisajátításra, a közületi szervek elhelyezésére, a raktárgazdálkodásra, továbbá a lakásbérletre, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. A lakások más célú felhasználására vonatkozó tiltó rendelkezések e rendelet alkalmazása során is irányadók.

5. §

(1) Állami szerv nem állami szervtől, valamint magánszemélytől - kisiparosok esetében a kisiparról szóló jogszabályokban meghatározott értékhatárokat figyelembe véve - csak olyan árut szerezhet be, amelynek forgalombahozatalát vagy megvásárlását jogszabály nem tiltja, és az állami szerv alapvető feladatai ellátásához, illetőleg folyamatos működéséhez szükséges.

(2) Árubeszerzéshez a (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben engedély szükséges.

(3) A nagyközségi, községi tanácsok és szerveik, valamint intézményeik esetében 50 000 Ft-ig terjedő árubeszerzésre a megyei tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője adhat engedélyt.

(4) 50 000 Ft értékhatárt meghaladó árubeszerzést a megrendelő állami szerv felügyeletét ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, a tanácsok és szerveik, valamint intézményeik esetében a megyei (fővárosi) tanács elnöke engedélyezheti.

(5) Állami szerv a szokásos használati tárgyak körébe nem tartozó cikket csak különösen indokolt esetben vásárolhat. Ilyen cikk vásárlására 8000 Ft értékhatárig - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - engedély nem szükséges; ezt meghaladóan a (4) bekezdésben meghatározott vezető adhat engedélyt.

(6) Az engedélyezési jogkör - a tanácsi engedélyezési jogkörök kivételével - átruházható.

6. §

(1) Állami szerv ingatlant a lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg raktárak bérletéről és béréről szóló jogszabályok rendelkezései szerint bérelhet.

(2) Állami szerv ingó dolgot csak engedély alapján bérelhet. Az engedélyezésnél az értékhatár tekintetében az 5. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési jogkör - a tanácsi engedélyezési jogkörök kivételével - átruházható.

(3) Ha a bérlet időtartama határozatlan időre szól, az 5. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott értékhatár az egy évi bérleti díj tízszerese; ha pedig a bérlet egy vagy több évi időtartamú, annyi évi bért kell az értékhatár szempontjából alapul venni, ahány évre a szerződés szól.

7. §

A felügyeleti szerv e rendelet szabályainak megtartását - az egyébként esedékes ellenőrzés keretében és időpontjában [39/1978. (VII. 18.) MT. rend.] - ellenőrizni köteles.

8. §

(1) Ez a rendelet 1979. augusztus hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1959. (I. 3.) Korm., a 27/1962. (VII. 14.) Korm. és a 21/1963. (IX. 14.) Korm. számú rendelet, továbbá az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 136. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(3) A rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese