39/1978. (VII. 18.) MT rendelet

a vállalati felügyeleti és belső ellenőrzésről

Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.

Általános rendelkezések

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatra, trösztre, egyéb állami gazdálkodó szervre (a továbbiakban: vállalat) terjed ki, rendelkezéseit a társadalmi szervezet és az egyesület által alapított vállalatra is megfelelően alkalmazni kell. A belső ellenőrzésre vonatokozó szabályok (17-25. §) a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatra is kiterjednek.

(2) E rendelet által szabályozott ellenőrzéseknél az állami ellenőrzésről szóló 50/1977. (XII. 21.) MT rendeletben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

I.

A VÁLLALATI FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS

2. §

A miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője, a tanács (a továbbiakban: felügyeleti szerv) a felügyelete alá tartozó vállalatnál vállalati felügyeleti ellenőrzést (a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés) végeztet.

A felügyeleti ellenőrzés célja, feladata

3. §

(1) A felügyeleti ellenőrzés célja, hogy teljeskörűen és átfogóan értékelje a vállalati tevékenységet, annak szervezettségét, gazdaságosságát, a vállalatvezetés erre irányuló munkájának hatékonyságát, s javaslatokat tegyen a szükséges intézkedésekre.

(2) A felügyeleti ellenőrzés során össze kell vetni a vállalati törekvéseket, a vállalati tervekben meghatározott feladatokat és azok végrehajtását a gazdaságpolitikai célokkal. Emellett összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kell vizsgálni a műszaki-fejlesztési, termelés és piacszervezési, gazdasági és pénzügyi, szociális és munkaügyi tevékenységet.

(3) Az előző bekezdésekben foglaltak, továbbá a felügyeleti szerv éves ellenőrzési tervében meghatározott szempontok figyelembevételével ellenőrizni és értékelni kell különösen

a) a vállalati tevékenységnek az alapító határozattal és a vállalat belső szabályzataival való összhangját;

b) a vállalat technikai, technológiai színvonalát, a fejlesztési tevékenység megalapozottságát, hatékonyságát, a beruházások megvalósulásának tervszerűségét;

c) a termékszerkezet és szolgáltatások körének alakításánál a bel- és külföldi igényekhez való alkalmazkodás rugalmasságát, ésszerűségét;

d) a vállalati eszközök felhasználásának és a munkaerőforrások igénybevételének hatékonyságát, a vállalati költséggazdálkodást, a vállalati árpolitikát, az árképzés gyakorlatát, a vállalat értékesítési lehetőségeit feltáró piacszerző tevékenységet, a jövedelmezőség és a vállalati eredmény alakulását;

e) az értékesítési és szolgáltatási tevékenység szervezettségét, a vevőkkel és szállítókkal kialakított gazdasági kapcsolatokat, a szerződési fegyelem megtartását; a munkafeltételek alakulását, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit, a dolgozók vállalaton belüli szociális-kulturális ellátását;

g) a személyzeti munka hatékonyságát, tervszerűségét, a munkaügyi tevékenységet, a vállalat bérpolitikáját;

h) a gazdálkodás törvényességét, belső rendjének és fegyelmének színvonalát, a belső ellenőrzési rendszer szervezettségét, a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét;

i) az üzemi demokrácia fórumainak működését, hatáskörük érvényesülését, javaslataik hasznosítását ;

j) mindezek alapján a vállalati vezetés szervezettségét, színvonalát és hatékonyságát.

(4) Közüzemi vállalat felügyeleti ellenőrzésénél az ellátandó közszükséglet folyamatos kielégítésének biztonságára és az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 46. §-ára is figyelemmel kell lenni.

(5) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásban részt vevő vállalatnak a társulással kapcsolatos tevékenységét, e tagságnak a vállalati munkára és eredményre gyakorolt hatását a részt vevő vállalatok felügyeleti ellenőrzésekor kell megítélni. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban végzett tevékenységet és annak kihatását elsősorban az intézkedésre jogosított tagvállalatnál (gesztor vállalat) végzett felügyeleti ellenőrzés során kell vizsgálni.

4. §

(1) Az átfogó felügyeleti ellenőrzést szükség szerint, de ötévenként legalább egyszer a helyszínen kell végezni. Arra kell törekedni, hogy kölcsönösen hasznosuljanak egyfelől a vállalat tevékenységének megfelelő iparági értékelések, fejlesztési szempontok, az érdekelt tanácsok területi tervei, másfelől a felügyeleti ellenőrzés ezekkel összefüggő megállapításai.

(2) A felügyeleti szerv vezetője egyes vállalatok átfogó felügyeleti ellenőrzésének idejét esetenként az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja.

(3)[2] A felügyeleti szerv, a felügyeleti ellenőrzés részeként, a vállalati tevékenységet a rendszeres adatszolgáltatás és a felügyelő bizottság jelentése alapján is folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli, továbbá beszámoltatást, téma és célvizsgálatot és ezek keretében funkcionális ellenőrzést is végez.

5. §

(1) A felügyeleti szerv - a Minisztertanács ellenőrzési tervét és irányelveit figyelembe véve - éves ellenőrzési tervében irányozza elő a felügyeleti ellenőrzéseket és meghatározza az időszerű gazdaságpolitikai követelményeknek és a vállalatok sajátosságainak megfelelően azok súlyponti feladatait.

(2) A felügyeleti ellenőrzés éves tervének tartalmaznia kell:

a) az év során átfogó felügyeleti ellenőrzésre kijelölt vállalatokat;

b) a felügyeleti ellenőrzések ütemezését;

c) azokat a beszámoltatásokat, téma, cél és utóvizsgálatokat, amelyeket a felügyeleti szerv az. éves ellenőrzési terv készítésének időpontjában már elhatározhat.

A felügyeleti ellenőrzés szervezete

6. §

(1) A felügyeleti ellenőrzés a felügyeleti szerv egészének feladata. Abban részt kell venniük a felügyeleti szerv mindazon szervezeti egységeinek, illetve a tanácsnál azoknak a szakigazgatási szerveknek, amelyeknek együttes ellenőrző, értékelő munkájára a vállalati tevékenység teljes körű és átfogó megítéléséhez szükség van.

(2)[3]

(3) A felügyeleti szervnek lehetővé kell tennie, hogy a vállalat tevékenységének ellenőrzésében érdekelt ágazati minisztérium (országos hatáskörű szerv) is részt vehessen az ellenőrzésben.

(4) A felügyeleti ellenőrzésbe szükség esetén külső szakértő is bevonható. A sokoldalúságot, megalapozottságot a vállalattal rendszeres gazdasági kapcsolatot tartó szervektől (vevők, bankok stb.) kért tájékoztatással is elő kell segíteni.

(5) Az ellenőrzésben részt vevő szervezetek együttműködésének ki kell terjednie az egyes ellenőrzések előkészítésére, programjának kialakítására, az ellenőrzés végzésére, megállapításainak, javaslatainak írásba foglalására és megtárgyalására, szükség esetén az utóvizsgálatban való részvételre is.

7. §

(1) A felügyeleti szerv saját ellenőrző szervezetével látja el a felügyeleti ellenőrzések előkészítésével, a végrehajtás megszervezésével, összehangolásával, a megállapítások hasznosításával, valamint a felügyelő bizottságok irányításával összefüggő feladatokat.

(2) Saját ellenőrző szervezet

a) a minisztériumnál és országos hatáskörű szervnél a szervezeti és működési szabályzatban e feladatra kijelölt szervezeti egység;

b) a fővárosi tanács végrehajtó bizottságánál a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel együtt eljáró ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv;

c) a megyei, megyei városi és városi tanácsok végrehajtó bizottságánál az ágazatilag illetékes szakigazgatási szervvel együtt eljáró, pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv;

d) a községi tanácsnál az egységes szakigazgatási szerv.

8. §

A felügyeleti ellenőrzés kezdetéről és időtartamáról, valamint az ellenőrzést végzők tartózkodási helyéről tájékoztatni kell a vállalat dolgozóit. A dolgozók és az ellenőrzést végzők kapcsolatát elő kell segíteni.

Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása

9. §

(1) A felügyeleti ellenőrzés megállapításairól összefoglaló jelentést kell készíteni, abban ismertetni kell az eredményeket és a hiányosságokat, azok okait, továbbá kezdeményezni azokat a javaslatokat, amelyek a vállalati tevékenység javításához szükséges intézkedések alapját képezhetik.

(2) Az összefoglaló jelentést az átfogó felügyeleti ellenőrzés helyszíni tevékenységének befejezését követő 60 napon belül - általában a felügyeleti szerv vezetőjének, vagy helyettesének személyes részvételével - meg kell tárgyalni. Erre a tárgyalásra a vizsgálat vezetőjét - szükség szerint a vizsgálatban részt vevőket is -, továbbá a vállalat igazgatóját, helyetteseit, a társadalmi szervezetek vállalati szerveinek képviselőit meg kell hívni. Indokolt esetben más szervek képviselői is meghívhatók.

(3) A tárgyalás alapján a feladatok megoldásához szükséges intézkedéseket írásba kell foglalni. Ebben a határidők és a felelősök megjelölésével meg kell határozni

a) a vállalati hatáskörbe tartozó feladatokat;

b) a jelentési kötelezettséget;

c) a felügyeleti szerv részéről szükséges intézkedéseket;

d) továbbá - szükség szerint - az utóvizsgálat tárgyát és határidejét.

(4) A felügyeleti ellenőrzés megállapításain alapuló feladatokat, intézkedéseket az érdekeltek az ellenőrzés anyagának megtárgyalása után - de további 30 napon belül - is meghatározhatják.

10. §

(1) A felügyeleti szerv által végzett ellenőrzésnek azokat a megállapításait, amelyek a vállalati és szövetkezeti pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, az ágazati irányítás, vagy más szerv által végzett hatósági ellenőrzés feladatkörét érintik, az erre illetékes szervvel közölni kell. Ez utóbbi szerveknek is tájékoztatniuk kell a felügyeleti szervet az általuk végzett egyéb vállalati ellenőrzéseknek azokról a megállapításairól, amelyek a felügyeleti szerv intézkedését igénylik, vagy a vállalati tevékenység megítélése szempontjából lényegesek. A kölcsönös tájékoztatást megfelelően hasznosítani, s arról az ellenőrző szervet értesíteni kell.

(2)[4] A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője az ellenőrzési terv [5. § (2) bekezdés] végrehajtásáról készült beszámoló jelentését évenként a Minisztertanács felügyeletet gyakorló tagjának, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének küldi meg.

(3) A tanács szakigazgatási szervei által végzett ellenőrzésekről évenként a végrehajtó bizottság részére kell a jelentést elkészíteni.

A felügyelő bizottság

11. §[5]

12. §[6]

13. §[7]

14. §[8]

Egyéb rendelkezések

15. §

A felügyeleti ellenőrzés előkészítését, irányítását, a végrehajtás megszervezését általában egyetemi, főiskolai végzettséggel és megfelelő szakképesítéssel rendelkezők végezhetik.

16. §

A magasabb vezető állású dolgozók tevékenységének értékelésén alapuló jutalom meghatározásánál, valamint a munkaverseny (Kiváló Vállalat cím, Vörös Vándorzászló adományozása stb.) értékelésénél figyelembe kell venni a felügyeleti ellenőrzések megállapításait és értékelését.

II.

A VÁLLALATI BELSŐ ELLENŐRZÉS

17. §

(1) A vállalat vezetője (a továbbiakban: igazgató) köteles gondoskodni az általa vezetett szervezet átfogó belső ellenőrzési rendszerének kialakításáról és annak hatékony működéséről.

(2) A belső ellenőrzés általános elvi irányítása a vállalat pénzügyi, gazdálkodási, számviteli és elszámolási tevékenysége tekintetében a pénzügyminiszter, egyéb tekintetben pedig a felügyeleti szerv feladata.

18. §

(1) A vállalati belső ellenőrzés átfogó rendszere magában foglalja

a) a vezetők ellenőrzési tevékenységét;

b) a vállalat műszaki-gazdasági és egyéb tevékenységének folyamatába épített ellenőrzést, továbbá

c) a függetlenített belső ellenőri szervezet tevékenységét.

(2) A belső ellenőrzés átfogó rendszerét és működésének részletes szabályait a vállalat szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ha a vállalatnál elkülönült szervezeti egységek is működnek (1977. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése), a belső ellenőrzés rendjét az egységek tevékenységének megfelelően kell kialakítani.

(3) A belső ellenőrzés átfogó rendszerének rendeltetésszerű működéséért - a felelősségi területek elhatárolása mellett is - az igazgató a felelős.

A vezetői ellenőrzés

19. §

(1) A vezetői ellenőrzés a vezetői irányító tevékenység szerves része.

(2) A vezetői ellenőrzés főbb módszerei különösen

a) a vezetői és felsőbb döntések végrehajtásával kapcsolatos műszaki, gazdasági és más jellegű információk elemzése, értékelése, az eseti vagy rendszeres statisztikai, számviteli és egyéb adatszolgáltatás felhasználása;

b) a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása;

c) az aláírási, láttamozási jog gyakorlása során a lényeges gazdasági, vagy egyéb kihatással járó intézkedések, kötelezettségvállalások, engedélyek indokoltságának, tartalmi helyességének ellenőrzése;

d) a közvetlen tapasztalatok szerzése érdekében a helyszíni ellenőrzés.

A vállalati tevékenység folyamatába épített ellenőrzés

20. §

A munkafolyamatokba (műszaki-, gazdasági-, pénzügyi-, ügyviteli stb.) épített ellenőrzést a vállalati tevékenység lényeges elemeire kiterjedően a vállalat szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkaköri leírásokban kell megalapozni. Ezeknek tartalmazniuk kell:

a) a különböző munkafolyamatok ellenőrzés szempontjából lényeges műveleteinek kijelölését;

b) a kijelölt művelethez kapcsolódó ellenőrzés módjának, rendszerességének, és gyakoriságának meghatározását, az ellenőrzés eredményének hasznosítására vonatkozó előírásokat.

A függetlenített belső ellenőrzés

21. §

A függetlenített belső ellenőrzésnek az a feladata, hogy segítse

a) a vállalatvezetés intézkedéseinek, döntéseinek megfelelő előkészítését és végrehajtását, a vállalati tevékenység gazdaságosságának növelését, a belső tartalékok feltárását, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználását,

különösen

- a termelési szerkezet gazdaságos kialakítására hozott döntések végrehajtását;

- a fejlesztési, beruházási feladatok tervszerű megvalósítását;

- a termelési, szolgáltatási és értékesítési feladatok mennyiségi és minőségi teljesítését, az elmaradások okainak feltárását;

- a termelési tényezők gazdaságos felhasználását;

- a munkaerő vállalaton belüli hatékony foglalkoztatását, a gépek, berendezések optimális kihasználását;

- a vállalati üzemszervezési tevékenységet;

- a mérleg megállapítást megelőzően a vállalati mérleg valódiságának, a leltározási és egyéb zárlati munkálatok helyességének ellenőrzését;

- a tevékenység folyamatába épített ellenőrzés kialakítását és megfelelő működését;

b) a felsőbb rendelkezések és intézkedések maradéktalan végrehajtását, a belső rend és a szervezettség javítását,

különösen

- a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, árképzési, számviteli, ügyviteli és más általános érvényű rendelkezések megtartását;

- a vállalati kollektív szerződés előírásainak teljesítését, az egyéb belső utasítások és szabályzatok megtartását, a bizonylati rend és okmányfegyelem érvényesülését;

- a társadalmi tulajdon védelmét, különösen az abban keletkezett és ezen belül elsődlegesen a bűncselekménnyel okozott károk megtérítését szolgáló intézkedések végrehajtását.

22. §

(1) A függetlenített belső ellenőri szervezet (a továbbiakban: belső ellenőr) az igazgató közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Feladatait - a 21. §-ban foglalt feladatokra figyelemmel -az igazgató határozza meg. Egyes ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges műszaki és egyéb szakképzettségű dolgozóknak az ellenőrzésbe való bevonását az igazgató rendeli el.

(2) A belső ellenőr éves munkaterv szerint dolgozik.

(3) A belső ellenőr írásbafoglalt megállapításai alapján a szükséges intézkedéseket az igazgató teszi meg.

23. §

(1) A belső ellenőr megfelelő tájékoztatásáról, a vállalat tevékenységét érintő minden lényeges határozat, döntés ismeretéről intézményesen gondoskodni kell. A belső ellenőrnek a vállalat gazdasági tevékenységét lényegesen befolyásoló különböző tanácskozásokon, értekezleteken részt kell vennie.

(2) A belső ellenőr az ellenőrzésen kívül csak kivételesen és csak olyan munkával foglalkoztatható, amely ellenőri beosztásával nem összeférhetetlen. Külső ellenőrző szerveknek a vállalatnál folytatott vizsgálataiba a belső ellenőr nem vonható be, megállapításait a külső ellenőrző szervek elsősorban a párhuzamos vizsgálatok elkerülése érdekében és csak a belső ellenőrzésre való utalással, valamint a vállalat vezetőjének tudtával használhatják fel.

Egyéb rendelkezések

24. §

Vállalati belső ellenőrként - főfoglalkozásban - általában egyetemi, főiskolai végzettségű és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatható. Kisebb és egyszerűbb tevékenységet folytató vállalatnál - kivételesen - középiskolai végzettségű és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy is lehet belső ellenőr.

25. §

(1) A tröszt szervezeti és működési szabályzatában a vezérigazgató meghatározza a tröszt belső ellenőrzési rendszerét, ezen kívül irányelveket ad ki a tröszti vállalatok egységes belső ellenőrzési rendszerének kialakításához.

(2) A tröszt által a tröszti vállalatnál végzett ellenőrzésnél - az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 47-52. §-aiban foglaltak figyelembevételével - a belső ellenőrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az ellenőrzés kiterjed a tröszti vállalat vezetésének hatékonyságára és színvonalára is.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1) Ez a rendelet 1978. október 1-én lép hatályba.

(2) Egyidejűleg a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 25-27. §-ai, a 9/1971. (II. 16.) Korm. a 13/1971. (IV. 1.) Korm. rendelettel módosított 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet 4-9., 22-23. és a 28. §-a ,a 2011/1971. (IV. 15.) Korm. az 1032/1973. (VIII. 23.) Mt. h., a 2018/1974. (V. 2.) Mt. h. határozat, valamint a 25/1967. (XII. 15.) PM. és a 27/1967. (XII. 15.) PM. rendelet hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke