2/1979. (I. 26.) NIM rendelet

a villamosmű biztonsági övezetéről

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtásáról kiadott, a 11/1970. IV. 29.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 40/1962. (XI. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: vhr.) 40. §-ának 2. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a villamosművekre, valamint ezek biztonsági övezetében az idegen létesítmény telepítésére és üzemeltetésére, továbbá a villamosmű térségében a biztonsági övezeten belül, illetve azon kívül végezhető tevékenységekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön jogszabályokkal szabályozott

- Országhatár-Albertirsa 750 kV-os szabadvezetékre és az Albertirsai 750/400 kV-os alállomásra1, valamint[1]

- az atomerőművekre2,[2]

ezek biztonsági övezetére, illetve a térségükben végezhető tevékenységekre.

2. §

A biztonsági övezet rendeltetése a villamosmű és térsége kölcsönös védelme.

3. §

A rendelet alkalmazása szempontjából

a) villamosmű: a VET-Vhr. 1. §-ában meghatározott létesítmény, ideértve annak földelő rendszerét, valamint a villamosmű tartozékát képező távközlési berendezést,

b) villamosmű térsége: a rendelet 16. §-ában esetenként előírt távolságon belüli terület,

c) idegen létesítmény: villamosműhöz nem tartozó építmény, létesítmény, vagyontárgy és telepített növényzet,

d) tevékenység: a biztonsági övezetben és a villamosmű térségében tartózkodó személyek tevékenykedése, kivéve a villamosmű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet.

4. §

(1) Meglevő villamosmű biztonsági övezetébe eső idegen létesítmény vagy meglevő idegen létesítményt, biztonsági övezetével érintő villamosmű építése esetén az új létesítmény beruházója, illetve építtetője köteles gondoskodni:

- szükség szerint az engedélyezési vagy kivitelezési, illetve üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről és egyeztetéséről,

- a meglevő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről,

- idegen létesítmény esetén a villamosmű üzembentartója hozzájárulásának megszerzéséről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában meglevőnek kell tekinteni

a) az idegen létesítmény tervezésének időszakában érvényes területfejhasználási engedéllyel rendelkező villamosművet is, valamint

b) a villamosmű tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező idegen létesítményt is.

(3) Az (1) bekezdésben előírtakat azon a létesítményen kell végrehajtani, amelyiken az gazdaságosabb. A felmerülő költségek minden esetben az új létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét terhelik. Amennyiben meglevő létesítmény átalakítása is szükséges, az új létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét csak az eredetivel azonos minőségű és az átalakításkor érvényben levő szabványok követelményeinek megfelelő műszaki színvonalú létesítmény költségei terhelik.

(4) Ha a rendeletben előírtak megvalósításához szakmai felügyelet, vagy feszültségmentesítés szükséges, e nélkül az építést, illetve a tevékenységet megkezdeni nem szabad.

A biztonsági övezet terjedelme

5. §

(1) Föld feletti vezeték - ideértve az oszloptranszformátor-állomásokat is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán, a szélső nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, alábbi távolságokban levő függőleges síkokig terjed:

a) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén:

400 kV-on 28 méter

220 kV-on 18 méter

120 kV-on 13 méter

1-35 kV-on 5,0 méter, illetve

2,5 méter a vezeték azon szakaszán, amely a szabvány3 belterületre vonatkozó előírásainak megtartásával létesült.[3]

b) Kisfeszültség föld feletti vezetékek esetén 1 méter.

(2) Föld alatti vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon, a föld alatti vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért 1 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed.

(3) Közműalagútban, közműfolyosóban, illetve épületen, építményen belül elhelyezett villamosműnek minősülő nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 méter távolságig terjed.

6. §

(1) A szabadtéri elrendezésű átalakító- és kapcsolóberendezés (a továbbiakban: alállomás) biztonsági övezete az alállomás kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed. E távolság mértéke a villamosmű üzembentartójának hozzájárulásával csökkenthető.

(2) Épületben elhelyezett alállomás esetén a biztonsági övezetet az alállomás falai (vasajtó, stb.) határolják.

7. §

(1) Az erőművek biztonsági övezete az erőmű területét határoló kerítéstől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 15 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed.

(2) A kerítésen kívüli, erőműhöz tartozó csővezeték (pl. zagy vezeték) biztonsági övezete a legszélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért 5 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed.

8. §

(1) A föld alatti vezeték nyomvonalát minden irányváltoztatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként -kivéve a városok és községek belterületét - a föld felszínén jól látható módon és időtállóan meg kell jelölni.

(2) Föld alatti vezeték nyomvonalát a városok és községek belterületén maradandó föld feletti létesítményekhez (háromszögelési pont, szabályozási vonal stb.) be kell mérni és a mért értékeket a föld alatti vezeték helyszínrajzán fel kell tűntem.

Tilalmak a biztonsági övezetben

9. §

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) villamosműhöz nem tartozó oszlop, torony, önálló tartószerkezetre szerelt antenna, daru, állványzat, tűz- és robbanásveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 méternél magasabb sorompó, gyakorló- és lőtér, sportpálya, játszótér, magasles; 220 kV-os és 400 kV-os névleges feszültségű vezetékek esetén ezeken kívül tábor, camping, vásártér, autóparkoló, tömegközlekedési jármű-megállóhely létesítése;

b) robbantás;

c) anyag tárolása, felhalmozása oly módon, hogy az az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyaggal (pl. széna, szalma, nád, fa, gumi; szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag; lőszer) munkavégzés - a mezőgazdasági munkák kivételével - valamint ilyen anyag elégetése; jármű4 (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, stb.) üzemanyaggal való feltöltése;[4]

d) a vezeték oszlopán ,illetve alapozásán idegen létesítmény, vagy tárgy (pl. szemétgyűjtő, zászló, hirdetés, idegen vezeték vagy távközlési berendezés szerkezete) elhelyezése; e tilalom a 13. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti jelzőtáblák elhelyezésére nem vonatkozik;

e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabban idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki- vagy átfeszítése, kivéve a távközlési vezetékeket, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése;

f) komló vagy egyéb magasnövésű futónövény termesztése;

g) 120 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű vezeték esetén villanypásztor létesítése, illetve üzemeltetése;

h) sárkányeresztés;

i) a vezeték oszlopára felmászni.

10. §

Kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) rádió- tv-antenna és egyéb (pl. ruhaszárító) fémhuzalnak a csupasz szabadvezeték3 feletti átfeszítése, kivéve a távközlési vezetéket,[5]

b) a vezeték oszlopán az áramvezetők felett villamosműhöz nem tartozó tárgyak, berendezések, stb. elhelyezése;

c) a vezeték oszlopára felmászni.

11. §

Föld alatti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést (pl. épület-, berendezés, alapozás, oszlop) - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek a szabvány5 előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetve megközelítését - a föld alatti vezeték[6]

- fölé, illetve

- hűlési viszonyait rontó módon, továbbá

- folyamatos és biztonságos üzemeltetését, üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozó, veszélyeztető vagy lehetetlenné tevő módon építeni, elhelyezni, üzemeltetni;

b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést (pl. újságárus pavilon) a föld alatti vezeték üzembentartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni;

c) minden olyan tevékenység, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetve a föld alatti vezeték üzemét veszélyezteti (pl. korróziót előidéző erősen savas, vagy lúgos folyadék talajra öntése, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, robbantás, éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése);

d) a föld alatti vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan tevékenység - illetve a tevékenységnek a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon való - végzése, amely

- az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetheti,

- a vezeték folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozhatja, veszélyeztetheti vagy lehetetlenné teheti (pl. útburkolat felbontása, árokvagy gödörásás, szondázás, fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése).

12. §

Alállomás és erőmű biztonsági övezetében a 9. és 11. §-okban foglalt tiltó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Korlátozások a biztonsági övezetben

13. §

(1) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2), illetve a (3), vagy (4) bekezdésben foglalt korlátozások mellett végezhetők.

(2) A biztonsági övezetben

a) épület csak a szabvány3 előírásai szerint - a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával - létesíthető; a villamosmű létesítése esetén meglevő épületeknél ezt a hozzájárulást a vezetékjogi engedéllyel megadottnak kell tekinteni;[7]

b) tábor, camping, vásártér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 120 kV-os vezeték esetén akkor létesíthető, ha a szabványokban3,6 meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy más szigetelő anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített);[8]

c) az épületre szerelt tv- vagy egyéb antenna, villámhárító, stb. 220 kV és ennél kisebb feszültségű vezeték esetén úgy létesíthető, hogy

- üzemszerű helyzetében a szél által a szabvány3 szerint kilengetett áramvezetőket,[9]

- feldőlés esetén a nyugalomban levő áram-vezetőket

4 méternél jobban ne közelítse meg;

d) tetőteraszon és erkélyen csak szigetelőanyagú zsinór (pl. textil ruhaszárító) feszíthető ki, kizárólag a padlózattól mért 2 méter magasságig; a kifeszített zsinór a tetőterasz, illetve az erkély szélén nem nyúlhat túl;

e) idegen létesítményhez tartozó 0,2X0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetve alapozásán a föld felszíntől mért legfeljebb 2 méter magasságig és csak a villamosmű üzembentartójának hozzájárulásával helyezhető el;

f) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű, vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetve dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetve szerszám legmagasabbra nyúló részé, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg;

g) az f) pontban meghatározott méretet meghaladó jármű vagy rakomány esetén a közlekedéshez, illetve a munkavégzéshez a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulása szükséges; a villamosmű üzembentartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetve a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet;

h) a jármű legkiállóbb része

- az oszlopot, kikötését, illetve ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon;

- az áramvezetőket sem vízszintesen, sem függőlegesen a p) pontban részletezett távolság-értékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

i) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) csak átmenetileg és legfeljebb a földfelszíntől mért 2 méter magasságig tárolható;

j) a terepszint megemelése (pl. tereprendezés, gátépítés) csak a villamosmű üzembentartójának hozzájárulásával, az abban foglaltaknak megfelelően végezhető;

k) nyílt árok vagy gödör

- fa-, illetve betonoszlop 5 méteres körzetében, vagy

- acélszerkezetű oszlop, illetve kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méteren belül, vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan

csak a villamosmű üzembentartójának hozzájárulásával létesíthető; 120 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezeték esetén az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja;

l) olyan hosszúságú fémtárgyat, amelyet két vagy több ember szállít, a vezeték tartószerkezetétől lehetőleg távol - ha a tartószerkezet környezete nincs szigetelőanyaggal (pl. aszfalt) burkolva, legalább 10 méter távolságon túl - az áramvezetőre merőlegesen és a földfelszínnel párhuzamosan kell vinni, illetve tartani;

m) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) a szabvány6 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel ellátva létesíthető;[10]

n) föld feletti, mozgatható öntözőberendezés használatánál (összeszerelés, mozgatás, kezelés, stb.) értelemszerűen meg kell tartani a szabvány6 fémcsővezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait;

o) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) akkor létesíthető, ha az

- a szabvány6 előírásainak megfelelő érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy

- szigetelő anyagú (pl. műanyag, azbesztcement) cső;

p) öntözésre csak vegyileg nem szennyezett víz használható; az öntözőberendezés kötött vízsugara az áramvezetőket

- 120 kV-ig 2 méternél jobban,

- 220 kV-ig 3 méternél jobban,

- 400 kV-ig 5 méternél jobban

a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

r) vegyianyag (pl. növényvédőszer, műtrágya) kijuttatása (pl. fúvás, permetezés) során

- az oszlopot vagy kikötését 3 méternél jobban,

- az áramvezetőket pedig a p) pontban meghatározott távolságok 1 méterrel megnövelt értékénél jobban

a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

s) árasztásos gazdálkodást (pl. rizstermesztés) úgy kell kialakítani és végezni, hogy az ne veszélyeztesse az oszlopok állékonyságát és lehetővé tegye azok gyalogszerrel, illetve 220 kV vagy 400 kV-os vezeték esetén terepjáró gépjárművel bármely időpontban való megközelítését;

t) bányászati tevékenységet csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával és akkor szabad végezni, ha az oszlop állékonysága biztosított.

(3) A biztonsági övezetben a tűz- és kárelhárítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a villamosműre, illetve a tűz- és kárelhárítási tevékenységet végzőre külön veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében - ha a föld feletti vezeték nincs feszültségmentesítve - a biztonsági övezeten belül:

a) szilárd burkolatú úton kívüli területen a tűzés kárelhárításban kizárólag olyan jármű vehet részt, amelynek magassága a 4 métert nem haladja meg;

b) a működés közben 4 métert meghaladó magasságú jármű (pl. tűzoltólétra) üzemeltetéséhez a villamosmű üzembentartójának az előzetes hozzájárulása szükséges; a villamosmű üzembentartója hozzájárulásában előírhatja az ilyen jármű biztonsági övezeten belüli közlekedésének, illetve munkavégzésének egyéb feltételeit;

c) olyan hosszúságú fémtárgyat (pl. fémcső), amelyet két vagy több ember szállít, a vezeték tartószerkezetétől lehetőleg távol - ha a tartószerkezet környezete nincs szigetelőanyaggal (pl. aszfalt) burkolva, legalább 10 méter távolságon túl - az áramvezetőre merőlegesen kell vinni, illetve tartani;

d) föld feletti fémcsővezeték összeszerelésénél, kezelésénél meg kell tartani a szabvány6 fémcsővezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi előírásait;[11]

e) a tűz- és kárelhárításban résztvevő jármű, illetve berendezés legkiállóbb része

- az oszlopot, kikötését, illetve ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon;

- az áramvezetőket sem függőlegesen, sem vízszintesen

- 120 kV-ig 2 méternél jobban,

- 220 kV-ig 3 méternél jobban,

- 400 kV-ig 5 méternél jobban

a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg;

f) a tűzoltó berendezés kötött vízsugara az áramvezetőket az e) pontban meghatározott távolságoknál jobban semmilyen irányból és a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg.

(4) Ha a föld feletti vezetéket a villamosmű üzembentartója feszültségmentesítette, a tűz- és kárelhárítási tevékenység korlátozás nélkül végezhető.

14. §

Kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében mindenfajta tevékenység csak a szabványban3 meghatározott legkisebb távolságok minden helyzetben és esetben való megtartása, valamint a szabvány6 előírásainak megfelelő érintésvédelem biztosítása mellett végezhető.[12]

15. §

Föld alatti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a következő korlátozások mellett végezhetők:

a) mezőgazdasági földmunkát (pl. szántás) a talaj felszínétől legfeljebb 0,4 méter mélységig szabad végezni;

b) mélyépítési munkát fokozott óvatossággal, a föld alatti vezeték üzembentartója hozzájárulásában foglaltaknak megfelelően kell végezni; ilyen munkát megkezdeni csak abban az esetben szabad, ha a föld alatti vezeték pontos helye a 8. §-ban foglaltak alapján megállapítható; ennek hiányában a munkák megkezdése előtt kutató műszerrel, vagy kutató árokkal kell a föld alatti vezeték helyét meghatározni; ha a mélyépítési munkák környezetében előre nem várt föld alatti vezeték bukkan elő, a munkát azonnal abba kell hagyni és a vezeték üzembentartóját értesíteni kell; a munkát folytatni csak a vezeték üzembentartójának hozzájárulásával szabad;

c) közműalagútban elhelyezett föld alatti vezeték térségében bármilyen munka a szabvány6 érintésvédelemre vonatkozó előírásainak, valamint a vonatkozó műszaki előírások7 biztonsági rendelkezéseinek betartása mellett végezhető; tüzet okozó tevékenység (pl. hegesztés) esetén a vezetékeket hőszigetelő anyagú (pl. azbeszt) védőfallal kell körülhatárolni.[13]

A villamosmű térségében, a biztonsági övezeten kívül végezhető egyes tevékenységek korlátozása

16. §

(1) A villamosmű térségében, bármely robbantást úgy kell végezni, hogy

- a felrobbantott anyag a szabadvezeték szélső áramvezetőjének függőleges síkján, illetve a villamosmű kerítésén kívül érjen talajt, és

- a robbantással keletkezett légnyomás, talajrezgés a villamosmű szerkezeti részeiben károsodást ne okozzon.

(2) Légi jármű, ejtőernyős és sárkányrepülő a szabadvezetéket annak legfelső pontjától függőlegesen mért 10 méter távolságban levő vízszintes, valamint a legszélső áramvezetőtől vízszintesen mért 30 méter távolságban levő függőleges síkokon belül nem közelítheti meg.

(3) Sárkányeresztést a föld feletti villamosműtől olyan távolságban szabad csak végezni, hogy a biztonsági övezetet sem a sárkány, sem a tartózsinór ne keresztezhesse.

(4) A villamosműtől számított 10 kilométeren belül olyan idegen létesítmény, amely által kibocsátott szilárd vagy vegyi szennyezőanyag mennyisége a szabványban8 a mérsékelten szennyezett területre előírt értékeket a biztonsági övezet légterében várhatóan meghaladja, csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával építhető.[14]

(5) Föld alatti pince 120 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű vezeték esetén az oszlop szélétől mért 20 méter távolságon kívüli területen készíthető. A pincével egybeépített föld feletti előtér (pl. présház) létesítésére a 13. § (2) bekezdése a) pontjának előírásai vonatkoznak.

(6) Magasra nyúló tárgy (pl. fa, oszlop, kémény) ledöntése esetén a tárgy, vagy széthulló részei a vezeték áramvezetőit vagy oszlopának bármely pontját a 13. § (2) bekezdésének p) pontjában előírt távolság értékénél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg.

(7) Olyan berendezést, amely kóboráramot hoz létre (pl. egyenárammal táplált közlekedési berendezés, katódosan védett berendezés) és 300 méter távolságon belül közelíti meg a föld alatti vezetéket, illetve a villamosmű föld alatti részét (pl.betonalapozás) csak a villamosmű üzembentartójának előzetes hozzájárulásával, az abban foglaltaknak megfelelően szabad létesíteni.

(8) A föld alatti vezetéknek a szabvány5 szerinti hűlését befolyásoló idegen létesítményt a vezeték üzembentartójának hozzájárulásával szabad létesíteni.[15]

(9) 120 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű föld feletti vezeték oszlopának szélétől mért 50 méter távolságon belül a föld feletti vagy föld alatti fémszerkezet (pl. fémcső, fémkerítés) létesítésénél be kell tartani a szabvány6 előírásait.[16]

17. §

Alállomások és erőművek biztonsági övezetében, valamint a villamosmű térségében egyes tevékenységek korlátozására a 13-16. §-okban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

18. §

A rendeletnek a villamosmű biztonsági övezetére, illetőleg a villamosmű térségére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a fogyasztói vezetékhálózat esetén is.

19. §

(1) A Nehézipari Minisztérium a villamosmű és térsége biztonságának megóvása mellett, indokolt esetben az övezet terjedelmének meghatározásánál, továbbá az előírt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja. Eljárására az 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelmet a villamosmű üzembentartójához kell benyújtani. A kérelmet a Magyar Villamos Művek Tröszt - véleményével ellátva - terjeszti elő döntés végett.

20. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 3/1968. (II. 9.) NIM számú és 2/1975. (IX. 27.) NIM rendeletekkel módosított és kiegészített 3/1967. (VI. 6.) NIM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Simon Pál s. k.,

nehézipari miniszter