3/1979. (I. 20.) MT rendelet
a művelődési otthonokról
A Minisztertanács a művelődési otthonokról a következőket rendeli.
I. Általános rendelkezések
1. §
(1) A művelődési otthon a közművelődés egyik helyi alapintézménye, amely a lakosság művelődését szolgáló feladatait a lakóhelyen, illetőleg a munkahelyen látja el.
(2) A művelődési otthon - meghatározott körben - területi feladatokat is elláthat.
2. §
(1) A művelődési otthon feladata, hogy a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvényben meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében közreműködjék a dolgozók, a helyi lakosság, különösen az ifjúság politikai nevelésében, művelődési igényének fejlesztésében és kielégítésében, továbbá a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fő feladatok ellátása érdekében a művelődési otthon
a) biztosítja a társadalmi igényekhez és a helyi sajátosságokhoz, az élet- és munkakörülményekhez, továbbá az életkorhoz igazodó művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket,
b) ösztönzi és elősegíti a közösségi és az egyéni művelődést, az alkotótevékenység kibontakoztatását,
c) szervezi az amatőrmozgalmat, segíti más művelődési mozgalmak céljainak megvalósítását,
d) gondoskodik a közösségi művelődés és a társasélet szervezeti kereteinek megteremtéséről,
e) közreműködik a tudományos és a szakmai ismeretek terjesztésében, a művészeti alkotások bemutatásában és befogadásának elősegítésében,
f) részt vesz a helyi művelődési tevékenység szervezésében,
g) lehetőséget nyújt a szabad idő hasznos eltöltésére, a kulturált szórakozásra,
h) ellátja mindazokat a művelődési feladatokat, amelyek a jogszabályokból reá hárulnak.
(3) A művelődési otthon feladatait a helyi állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és a szövetkezetekkel együttműködve - azok közművelődési tevékenységét segítve - látja el.
3. §
A művelődési otthon több célt szolgáló intézményként működik. Ha a művelődési otthon személyi és tárgyi feltételei lehetővé teszik, sajátos eszközeivel segíti a közoktatási és a testkultúrát fejlesztő tevékenységet.
II. A művelődési otthonok létesítése, fenntartása és működése
4. §
(1) Művelődési otthont a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi, fővárosi kerületi és megyei tanács (a továbbiakban: tanács) valamint vállalat, intézmény, intézet, szövetkezet és társadalmi szervezet (a továbbiakban: vállalat) létesíthet és tarthat fenn.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek művelődési otthont közösen is létesíthetnek és tarthatnak fenn. Művelődési otthon közös fenntartása esetén a fenntartásban részt vevőknek ki kell jelölniük azt a szervet, amelyik a fenntartót megillető jogokat gyakorolja.
(3)[1]
5. §[2]
6. §[3]
7. §
(1)[4]
(2) A fővárosi, megyei művelődési központ a helyi feladatainak ellátásán túlmenően, szakmai-módszertani segítséget nyújt - a fenntartóra tekintet nélkül - a fővárosban, megyében működő művelődési otthonok tevékenységéhez.
8. §
(1) A művelődési otthon a feladatait naptári évre szóló munkaterv alapján, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint látja el.
(2)[5]
9. §
(1) A művelődési otthonok egymással együttműködve, szükség szerinti munkamegosztásban látják el feladataikat.
(2)[6]
10. §
(1) Az ifjúsági házak - sajátos feladatokat ellátva - művelődési otthonként folytatják tevékenységüket.
(2) A művelődési otthonhoz kapcsolódóan ifjúsági park és klub is működhet.
III. A művelődési otthonok irányítása
11. §
(1) A művelődési otthonok ágazati irányítását a kulturális miniszter látja el.
(2)[7] A tanácsi művelődési otthonok közvetlen irányítását a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - község és nagyközség esetében a szakigazgatási szerv - végzi.
(3)[8] A vállalati művelődési otthonok felett a közvetlen irányítást a fenntartó gyakorolja. Ezt a feladatot a fenntartó választott testület útján is elláthatja.
(4)[9] Ha a művelődési otthon több szerv közös fenntartásában működik, az intézmény közvetlen irányítását a fenntartói jogokat gyakorló szerv látja el.
12. §
(1)[10] A vállalat által fenntartott művelődési otthon vezetőjét a fenntartó, közös fenntartás esetén a fenntartói jogokat gyakorló szerv alkalmazza.
(2)[11]
(3)[12]
13. §
(1) A művelődési otthon vezetőjét és szakalkalmazottait pályázati eljárás útján lehet alkalmazni.
(2) A pályázati rendszerre, valamint a művelődési otthon dolgozóinak szakképesítésére vonatkozó szabályokat a kulturális miniszter határozza meg.
14. §
(1) A művelődési otthon munkáját ötévenként újjáválasztott társadalmi vezetőség segíti.
(2) A társadalmi vezetőség megválasztására, feladataira és működésére vonatkozóan a kulturális miniszter iránymutatást ad ki.
IV. A művelődési otthonok igénybevétele és megszüntetése
15. §
(1) A művelődési otthon vagy annak helyisége nem kulturális célra csak közérdekből vehető igénybe.
(2) A művelődési otthon nem kulturális célra történő és egy hetet meg nem haladó időtartamú igénybevételéhez a fenntartó (fenntartók) - tanácsi művelődési otthon esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv - hozzájárulása, az ezt meghaladó időtartamú igénybevételéhez pedig a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének engedélye szükséges.
16. §[13]
V. Záró rendelkezések
17. §
A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a művelődési otthonokra, amelyeket a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek zártkörű intézményként működtetnek.
18. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a kulturális miniszter gondoskodik. Egyidejűleg a 2/1960. (I. 6.) Korm. számú és a módosításáról szóló 36/1971. (XI. 3.) Korm. számú rendelet, továbbá a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 1/6. pontja és az 1009/1966. (V. 18.) Korm. számú határozat 22. pontja hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[2] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[3] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[4] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[5] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[6] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[7] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.
[8] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.
[9] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.
[10] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.
[11] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[12] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.
[13] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.