3/1979. (I. 20.) MT rendelet

a művelődési otthonokról

A Minisztertanács a művelődési otthonokról a következőket rendeli.

I. Általános rendelkezések

1. §

(1) A művelődési otthon a közművelődés egyik helyi alapintézménye, amely a lakosság művelődését szolgáló feladatait a lakóhelyen, illetőleg a munkahelyen látja el.

(2) A művelődési otthon - meghatározott körben - területi feladatokat is elláthat.

2. §

(1) A művelődési otthon feladata, hogy a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvényben meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében közreműködjék a dolgozók, a helyi lakosság, különösen az ifjúság politikai nevelésében, művelődési igényének fejlesztésében és kielégítésében, továbbá a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fő feladatok ellátása érdekében a művelődési otthon

a) biztosítja a társadalmi igényekhez és a helyi sajátosságokhoz, az élet- és munkakörülményekhez, továbbá az életkorhoz igazodó művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket,

b) ösztönzi és elősegíti a közösségi és az egyéni művelődést, az alkotótevékenység kibontakoztatását,

c) szervezi az amatőrmozgalmat, segíti más művelődési mozgalmak céljainak megvalósítását,

d) gondoskodik a közösségi művelődés és a társasélet szervezeti kereteinek megteremtéséről,

e) közreműködik a tudományos és a szakmai ismeretek terjesztésében, a művészeti alkotások bemutatásában és befogadásának elősegítésében,

f) részt vesz a helyi művelődési tevékenység szervezésében,

g) lehetőséget nyújt a szabad idő hasznos eltöltésére, a kulturált szórakozásra,

h) ellátja mindazokat a művelődési feladatokat, amelyek a jogszabályokból reá hárulnak.

(3) A művelődési otthon feladatait a helyi állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és a szövetkezetekkel együttműködve - azok közművelődési tevékenységét segítve - látja el.

3. §

A művelődési otthon több célt szolgáló intézményként működik. Ha a művelődési otthon személyi és tárgyi feltételei lehetővé teszik, sajátos eszközeivel segíti a közoktatási és a testkultúrát fejlesztő tevékenységet.

II. A művelődési otthonok létesítése, fenntartása és működése

4. §

(1) Művelődési otthont a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi, fővárosi kerületi és megyei tanács (a továbbiakban: tanács) valamint vállalat, intézmény, intézet, szövetkezet és társadalmi szervezet (a továbbiakban: vállalat) létesíthet és tarthat fenn.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek művelődési otthont közösen is létesíthetnek és tarthatnak fenn. Művelődési otthon közös fenntartása esetén a fenntartásban részt vevőknek ki kell jelölniük azt a szervet, amelyik a fenntartót megillető jogokat gyakorolja.

(3)[1]

5. §[2]

6. §[3]

7. §

(1)[4]

(2) A fővárosi, megyei művelődési központ a helyi feladatainak ellátásán túlmenően, szakmai-módszertani segítséget nyújt - a fenntartóra tekintet nélkül - a fővárosban, megyében működő művelődési otthonok tevékenységéhez.

8. §

(1) A művelődési otthon a feladatait naptári évre szóló munkaterv alapján, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint látja el.

(2)[5]

9. §

(1) A művelődési otthonok egymással együttműködve, szükség szerinti munkamegosztásban látják el feladataikat.

(2)[6]

10. §

(1) Az ifjúsági házak - sajátos feladatokat ellátva - művelődési otthonként folytatják tevékenységüket.

(2) A művelődési otthonhoz kapcsolódóan ifjúsági park és klub is működhet.

III. A művelődési otthonok irányítása

11. §

(1) A művelődési otthonok ágazati irányítását a kulturális miniszter látja el.

(2)[7] A tanácsi művelődési otthonok közvetlen irányítását a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - község és nagyközség esetében a szakigazgatási szerv - végzi.

(3)[8] A vállalati művelődési otthonok felett a közvetlen irányítást a fenntartó gyakorolja. Ezt a feladatot a fenntartó választott testület útján is elláthatja.

(4)[9] Ha a művelődési otthon több szerv közös fenntartásában működik, az intézmény közvetlen irányítását a fenntartói jogokat gyakorló szerv látja el.

12. §

(1)[10] A vállalat által fenntartott művelődési otthon vezetőjét a fenntartó, közös fenntartás esetén a fenntartói jogokat gyakorló szerv alkalmazza.

(2)[11]

(3)[12]

13. §

(1) A művelődési otthon vezetőjét és szakalkalmazottait pályázati eljárás útján lehet alkalmazni.

(2) A pályázati rendszerre, valamint a művelődési otthon dolgozóinak szakképesítésére vonatkozó szabályokat a kulturális miniszter határozza meg.

14. §

(1) A művelődési otthon munkáját ötévenként újjáválasztott társadalmi vezetőség segíti.

(2) A társadalmi vezetőség megválasztására, feladataira és működésére vonatkozóan a kulturális miniszter iránymutatást ad ki.

IV. A művelődési otthonok igénybevétele és megszüntetése

15. §

(1) A művelődési otthon vagy annak helyisége nem kulturális célra csak közérdekből vehető igénybe.

(2) A művelődési otthon nem kulturális célra történő és egy hetet meg nem haladó időtartamú igénybevételéhez a fenntartó (fenntartók) - tanácsi művelődési otthon esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv - hozzájárulása, az ezt meghaladó időtartamú igénybevételéhez pedig a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének engedélye szükséges.

16. §[13]

V. Záró rendelkezések

17. §

A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a művelődési otthonokra, amelyeket a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek zártkörű intézményként működtetnek.

18. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a kulturális miniszter gondoskodik. Egyidejűleg a 2/1960. (I. 6.) Korm. számú és a módosításáról szóló 36/1971. (XI. 3.) Korm. számú rendelet, továbbá a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 1/6. pontja és az 1009/1966. (V. 18.) Korm. számú határozat 22. pontja hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[2] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[3] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[4] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[5] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[6] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[7] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.

[8] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.

[9] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.

[10] Módosította a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1992.02.15.

[11] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[12] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

[13] Hatályon kívül helyezte a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.02.15.

Tartalomjegyzék