3/1979. (II. 15.) PM rendelet

a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról, valamint a devizagazdálkodással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról szóló 1/1974. (I. 17.) PM számú rendelet módosításáról

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet 16. §-ában, valamint e törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) Mt. h. számú határozat 4. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

Az 1/1974. (I. 17.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

(A Tvr. 5. §-ához)

"3/A. § Belföldiek a külföldre kivihető forintot [24. § (1) bekezdés a) pontja] azokban az országokban, amelyek állami bankjával a Magyar Nemzeti Bank a valuták kölcsönös átváltására megállapodást kötött,* a hivatalos átváltóhelyeken átválthatják ezeknek az országoknak fizetőeszközére."[1]

2. §

A R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A devizajogszabályok alkalmazásában hitel alatt kell érteni a takarék- és egyéb betétet is."

3. §

A R. 10. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell devizahatósági engedély)

"e) külföldi és belföldi közötti ajándékozáshoz belföldinek összesen tízezer forintot meg nem haladó értékű ingóság tekintetében, külföldinek összesen százezer forintot meg nem haladó vagyoni érték tekintetében;"

4. §

A R. 11. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell devizahatósági engedély (Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése)]

"c) belföldön tartózkodó külföldiek közötti olyan szerződéshez, amelynek tárgya ötezer forint értéket meg nem haladó devizaérték vagy vagyoni érték, továbbá a külföldiek közötti kereskedelmi ügyletekhez. Ez nem érinti a Tvr. 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt, átváltásra vonatkozó rendelkezéseket."

5. §

A R. 18. és 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Nem szükséges devizahatósági engedély a vámjogszabályban vámmentesnek vagy kedvezményes vám alá tartozónak meghatározott áruk vámkezeléséhez, ide nem értve a vámjogszabály felhatalmazása alapján a Vám- és Pénzügyőrség által engedélyezett vámmentességet és vámkedvezményt.

(2) Nem kell a devizahatóság engedélye az Ajándék Vámtarifa, valamint az Utas Vámtarifa rendelkezései szerinti vámkezeléshez, ha a vámáruk értéke személyenként - ide értve a jogi személyt is - a 10 000 Ft-ot nem haladja meg.

19. § A Tvr. 12. §-ában említett engedély iránti kérelmet annak kell előterjesztenie, akinek a vámjogszabályok szerint a vámkezelést kérnie kell."

6. §

A R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tvr. 13. §-ában említett engedély megadása iránti kérelem ügyében a devizahatóságnak az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított hatvan napon belül meg kell hoznia."

7. §

A R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A belföldieknek 50 forintnál nem nagyobb címletekben, személyenként legfeljebb kétszáz forintot, a külföldieknek érmékben személyenként legfeljebb száz forintot, a határszéli forgalomban belföldieknek és külföldieknek személyenként legfeljebb ötven forintot az említett korlátozásokkal szabad a devizahatóság engedélye nélkül behozni. A határszéli forgalomban behozott belföldi fizetőeszköz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a kétszáz forintot nem haladhatja meg."

8. §

(1) A R. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:)

"a) belföldieknek 50 forintnál nem nagyobb címletekben személyenként legfeljebb kétszáz forintot, külföldieknek érmékben személyenként legfeljebb száz forintot (a határszéli forgalomban belföldieknek és külföldieknek személyenként az említett korlátozásokkal legfeljebb ötven forintot); a határszéli forgalomban kivitt belföldi fizetőeszköz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a kétszáz forintot nem haladhatja meg;"

(2) A R. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utasoknak devizahatósági engedély nélkül szabad kivinniük:)

"d) az utazás időtartamára, de legfeljebb három napra való, fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszert, személyes szükségletnek megfelelő szeszes italt és dohányneműt. A kivihető élelmiszer, szeszes ital és dohánygyártmány mennyiségét és összetételét a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlönyben közzétett közleményben korlátozhatja. Az a külföldi, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, nem jogosult belföldön vásárolt élelmiszer kivitelére, kivéve a fogyasztásra közvetlenül alkalmas, összesen 100 forint értéket meg nem haladó élelmiszert."

(3) A R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldiek devizaértékeiket és útiholminak nem tekinthető vagyoni értékeiket devizahatósági engedély nélkül vihetik ki az országból, feltéve hogy azok behozatalát értékbehozatali tanúsítvánnyal igazolják. Az értékbehozatali tanúsítványt a beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni. Külföldiek ilyen tanúsítvány nélkül is kivihetnek utazási csekket és olyan más csekket vagy váltót, amelynek kibocsátója, címzettje és rendelvényese külföldi. Az olyan államok állampolgárai, amelyek állami bankjával a Magyar Nemzeti Bank a valuták kölcsönös átváltására megállapodást kötött,* értékbehozatali tanúsítványt kötelesek kérni a magukkal hozott olyan külföldi fizetőeszközökről, amelyek az e körbe tartozó országokban nem minősülnek törvényes fizetőeszközöknek. A tanúsítványt pótolja a külföldi részére saját devizahatósága által kiadott kiviteli engedély. Az említett körbe nem tartozó államok állampolgárai pedig azokról a külföldi fizetőeszközökről kötelesek értékbehozatali tanúsítványt kérni, amelyek az említett kölcsönös megállapodások hatálya alá tartoznak."[2]

9. §

Ez a rendelet 1979. évi március hó 1. napján lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter