5/1979. (X. 14.) BM rendelet

a bűnügyi nyilvántartásról

A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 32. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügy-miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

A nyilvántartás tárgya

1. § (1) A bűnügyi nyilvántartás adatainak gyűjtése, kezelése és azokról a tájékoztatás a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Osztályának (a továbbiakban: BNYO) feladata.

(2) A büntető és szabálysértési eljárásban résztvevő hatóságok a bűnügyi nyilvántartás céljára a Btké. 29. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben, külön jogszabályban meghatározott okmányokon szolgáltatnak adatokat.

2. § A Btké. 29. §-a (2) bekezdés a) pontja alapján kell nyilvántartani azt, akivel szemben

a) a nyomozó hatóság megrovást (Btk. 71. §) alkalmazott,

b) a külföldi bíróság ítéletet hozott, ha az a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű (Btk. 6. §), vagy a büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette [Btk. 7. § (1) bekezdés];

c)[2] a vádemelést elhalasztották.

A nyilvántartás megszüntetése

3. § (1) A Btké. 30. § (1) bekezdésének a)-n) pontjaiban, illetve (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartási idő elteltével az elítélt nyilvántartását meg kell szüntetni.

(2) A nyilvántartási idő letelte előtt meg kell szüntetni annak a nyilvántartását, aki meghalt.

(3) A Btké. 30. § (1) bekezdésének h) pontjában megjelölt három évet a próbaidő meghosszabbítása esetén [Btk. 73. § (1) bekezdés] a meghosszabbított próbaidő elteltével kell számítani.

(4) Ha a próbárabocsátás megszüntetése mellett büntetést szabnak ki, vagy javítóintézeti nevelést rendelnek el, a továbbiakban a nyilvántartás tartamát a Btké. 30. § (1) bekezdés a)-f) pontjai határozzák meg.

(5) Ha a köztársasági elnök az elítéltet kegyelemben részesíti, a nyilvántartási határidő - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodik.

4. § Az összbüntetésre ítélteket elítélésenként, a többszörösen nyilvántartottakra vonatkozó szabályok szerint [Btké. 30. § (2) bekezdés] kell nyilvántartani. Az alapítéletekben megállapított büntetéseket az összbüntetés kiállásával vagy végrehajthatósága megszűnésével kell végrehajtottnak tekinteni.

5. § (1) A fiatalkorúak nyilvántartását 30. életévük betöltésekor meg kell szüntetni akkor is, ha a nyilvántartási határidő egyébként még nem telt el.

(2) A fiatalkorú elítélt nyilvántartása 30. életévének betöltése után sem szüntethető meg, ha eddig az időpontig nem mentesült, a mentesítés bekövetkezésével azonban a nyilvántartást azonnal meg kell szüntetni.

(3) A javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a fiatalkorút az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig kell nyilvántartani.

(4)[3] Vádemelés elhalasztása esetén a fiatalkorút az elhalasztás időtartamának lejártát követő három évig kell nyilvántartani.

Adatszolgáltatás a nyilvántartás céljára

6. § (1) A bíróság az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége körében adatot szolgáltat arról a terheltről,

a) akivel szemben büntetést szabtak ki, vagy akivel szemben hozott külföldi ítélet érvényét elismerték (Btk. 6. §), illetve a büntetés végrehajtását átvették (Btk. 7. §);

b) akivel szemben intézkedést rendeltek el, ideértve a Be 375. § alapján lefolytatott eljárás során kimondott elkobzást is;

c) akinek próbaidejét meghosszabbították [Btk. 73. § (1) bekezdés];

d)[4] akit - akár bűnösségét megállapító, akár felmentő ítéletben - vámszabálysértés vagy devizaszabálysértés miatt megbüntettek;

e) aki a bírósági eljárás során eljárási kegyelemben részesült;

f) akinek a büntetőeljárás során előzetes letartóztatását rendelte el;

g) akinek az előzetes letartóztatását a büntetőeljárás megszüntetése, vagy felmentés miatt megszüntették.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján adatokat kell szolgáltatni abban az esetben is, ha a büntetés végrehajtását felfüggesztették (Btk. 89. §) és akkor is, ha az ítélet jogerőre emelkedése napján mentesült az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények [Btk. 102. § (1) bekezdés a) pont, 104. § (1) bekezdés, 121. § (1) bekezdés a) pont] alól.

(3) A bíróság azt a határozatot, amellyel az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette (Btk. 103. §), megküldi a BNYO-nak.

(4) Ha a köztársasági elnök az elítéltet kegyelemben részesíti, akkor a bíróság a BNYO-t értesíti. Amennyiben törvényi mentesítésnek van helye, az értesítésben közli azt is, hogy az elítélt mikor mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

(5) Ha a bíróság indítványra vagy kérelemre megállapítja, hogy valamely büntetés végrehajthatósága elévülés folytán megszűnt, határozatát közli a BNYO-val.

7. § Az ügyészség az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége körében adatot szolgáltat arról a gyanúsítottról,

a) akivel szemben megrovást (Btk. 71. §) alkalmazott;

b) akivel szemben - kegyelem miatt - a nyomozást megtagadta, illetve megszüntette;

c)[5] akinek az előzetes letartóztatását megszüntette;

d)[6] akivel szemben a vádemelést elhalasztotta.

8. § (1) A rendőrség az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége körében adatot szolgáltat arról a személyről,

a)[7]

b) akivel szemben a nyomozást kegyelem miatt megszüntette.

c)

d)

(2)[8] Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról a rendőri nyomozó szerv szolgáltat adatot.

9. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége körében adatot szolgáltat arról a személyről,

a)[9]

b) akivel szemben a nyomozást - kegyelem miatt - megszüntette;

c) akit vámszabálysértés (Sztv. 114. §, 115. §), vagy devizaszabálysértés (Sztv. 116. §) miatt büntetéssel sújtott.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakról a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakról szabálysértési hatóságai szolgáltatnak adatot.

10. §[10] A büntetések és intézkedések végrehajtásának befejezéséről külön jogszabályban meghatározott szervek adnak értesítést.

Tájékoztatás a nyilvántartás anyagából

11. § Tájékoztatás adható:

a) a büntető ügyekben eljáró bíróságok, ügyészségek, a rendőrség nyomozó szervei, a katonai nyomozó szervek, a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei részére a nyilvántartás teljes anyagáról;

b)[11] a települési önkormányzatok jegyzőinek a tulajdon elleni szabálysértés és orgazdaság szabálysértés elbírálásához a Btk. XVIII. fejezetében foglalt vagyon elleni bűncselekmények miatti elítélésekről;

c)[12] a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóságnak a kérelem elbírálásához szükséges adatokról.

12. § (1) Megkeresés alapján felvilágosítás adható

a) a Kormány tagjainak,

b) országos hatáskörű szervek vezetőinek.

c)[13]

(2) A felvilágosítás iránti megkeresésnek tartalmaznia kell

a) az adatkérés célját,

b) a megkeresésben megjelölt személy pontos adatait,

c) a felvilágosítást kérő szerv megjelölését, bélyegző lenyomatát, az eljáró aláírását.

(3) A nyilvántartásból kapott információkat csak a rendeltetésüknek megfelelő célra lehet felhasználni.

13. § A nemzetközi egyezmények alapján történő adatszolgáltatásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadók.

14. § (1) A Btké.-ben meghatározott nyilvántartási határidők irányadók akkor is, ha a mentesítés 1979. július 1. előtt már bekövetkezett.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 4/1970. (VII. 19.) BM rendelet hatályát veszti.