4/1980. (XI. 25.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 14/1973. (VI. 2.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A létesítésre és a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) közzéteszem és alkalmazását elrendelem.

2. §

(1) A Szabályzat hatálya az állami szervekre, a társadalmi szervezetekre, a szövetkezetekre, a más jogi személyekre és az állampolgárokra egyaránt kiterjed.

(2) Nem terjed ki a Szabályzat hatálya a bányák föld alatti részeire,

3. §

(1)[1] Az ágazatára vonatkozóan az illetékes miniszter a Szabályzatban meghatározott tűzvédelmi szabályoknál szigorúbb követelményeket állapíthat meg a Tűzoltóság Országos Parancsnokság egyidejű értesítése mellett.

(2)[2] A műszaki fejlődés, a gazdaságosság vagy a köz érdekében a Szabályzatnak az 1. számú mellékletében felsorolt rendelkezései alól az ott megjelölt szerv - más, azonos biztonságot nyújtó előírások mellett - eltérést engedélyezhet.

(3)[3] E Szabályzat alkalmazása során, ha a Szabályzat másként nem rendelkezik, első fokú tűzvédelmi hatóságként a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi, az összevont, illetőleg az üzemi tűzoltóparancsnokság jár el.

4. §

A Szabályzatnak a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó létesítményekre való alkalmazásáról a honvédelmi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - külön jogszabályban rendelkezik.

5. §

(1) Ez a rendelet 1981. március 1-én lép hatályba, egyidejűleg a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet 65-138. §-ai, 140. §-ának (2) bekezdése és 142. §-a, az 5. és a 8-16. számú melléklete hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett létesítményekre, építményekre, hatályos típustervekre a Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglevők átalakításakor vagy bővítésekor, az átalakítás, illetőleg a bővítés körében és mértékében kell alkalmazni.

(4) A tűzvédelmi ágazati szabványoknak a Szabályzattal ellentétes előírásai nem alkalmazhatók.

Dr. Horváth István s. k,

belügyminiszter

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények és az anyagok használatára vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg.

2. §

(1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat, illetőleg a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, továbbá az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a Szabályzat alapulvételével, a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet kell figyelembe venni.

(3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából:

a) veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren levő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.

A veszélyességi övezet kiterjedését:

- éghető gáz, gőz, köd és por eseten országos szabvány szerint,

- minden más esetben - a robbanóanyag, robbantószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján

kell megállapítani;

b) helyiség: minden oldalról épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű tér;

c) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek;

d) tűzszakasz: az építmény tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek választanak el;

e) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel

- az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás,

- az üzemi (ipari, mezőgazdasági) termelés,

- az anyag és terméktarolás feltételeit biztosítja;

f) műtárgy: épületnek nem minősülő építmény;

g) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás (épület, műtárgy stb.). amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná); a talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra al-kalmatlannná válik;

h) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.

Tűzveszélyességi osztályok, osztálybasorolás

3. §

(1) "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása, indító (iniciálé) gyújtásra, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 °C,

- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

(2) "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) - az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet,

- az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20 °C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50 °C,

- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.

(3) "Tűzveszélyes" (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,

- az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 50 °C-nál nagyobb, de legfeljebb 150 °C,

- az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyekben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák;

c) az a művelődési (színház, filmszínház, művelődési ház, hangversenyterem, cirkusz stb.), szociális és egészségügyi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb.

(4) "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,

- az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál nagyobb;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá bármilyen más anyagot 300 °C feletti hőmérsékleten dolgoznak fel, illetve tüzelő berendezést alkalmaznak;

c) azok a közösségi épületek, amelyek nem tartoznak a (3) bekezdés c) pont jónak hatálya alá;

d) lakó. üdülő és szálló jellegű épületek;

e) a számítóközpont;

f) az állattartás alommal.

(5) "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) a nem éghető anyag,

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyag 300 °C hőmérséklet alatti előállítása, feldolgozása, felhasználása, tárolása vagy forgalomba hozatala történik,

c) az az állattartó helyiség, amelyben az állattartás alom nélküli és éghető anyagot a napi takarmányszükségleten kívül nem tárolnak,

d) a hűtőházak hűtött terei.

(6) A veszélyességi övezetre, helyiségre, szabadtérre - ha az anyagot zárt, nem éghető anyagú rendszerben dolgozzák fel. tárolják vagy szállítják - az első fokú tűzvédelmi hatóság engedélyével a veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályra vonatkozó előírások alkalmazhatók.

(7) Azon különleges anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolására, amelyek az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) állásfoglalása az irányadó.

4. §

(1) A helyiség, illetve a szabad tér azon veszélyességi övezet tűzveszélyességi osztályába tartozik, amelynek területe a helyiség, illetve szabad i tér területének 40%-át meghaladja

(2) A tűzszakasz vagy az egy tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelybe a hozzátartozó és azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek összesített területe a tűzszakasz területének 40%-át meghaladja

(3) A több tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelybe a hozzátartozó és azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakaszok összesített területe az építmény összesített területének 40%-át meghaladja.

(4) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a (2)-(3) bekezdés szerint besorolt építmények összesített területe és szabad tereinek összege meghaladja a létesítmény szintenkénti területének és szabad tereinek 40%-át.

(5) A helyiség, a szabad tér, a tűzszakasz, az építmény, a létesítmény besorolásánál, ha azokban a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek, szabad terek, tűzszakaszok, építmények összesített területe közül kettő külön-külön meghaladja az összesített terület 40%-át, a veszélyesebb tűzveszélyességi osztályt kell figyelembe venni.

(6) A helyiség, a szabad tér. a tűzszakasz, az építmény, a létesítmény besorolásnál, ha azokban a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek, szabad terek, tűzszakaszok, építmények összesített területe közül egyik sem haladja meg a 40%-ot, a veszélyesebb tűzveszélyességi osztálytól a veszélytelenebb felé haladva össze kell adni az alapterületeket és azt a tűzveszélyességi osztályt kell figyelembe venni, amelyiknél az összegzett terület meghaladja a 40%-ot.

(7) Az (1)-(6) bekezdések szerint meg nem határozható esetekben az első fokú tűzvédelmi hatóság állásfoglalása az irányadó.

II. FEJEZET

A LÉTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Tűzállósági fokozatok

5. §

(1) Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően az alábbi - I-V. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani.

a) "A"-"B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II,

b) "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III,

c) "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV,

d) "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V.

A tűzállósági fokozatokkal összefüggő követelmények feleljenek meg a vonatkozó állami szabványoknak.

(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül

a) a bölcsődét, óvodát, a szociális otthont, a szociális intézetet, a kórházat és a gyógykezelési épületeket - kivéve az orvosi rendelőket -, valamint a kétszintesnél magasabb szállodát I-II.,

b) a kétszintesnél magasabb közösségi-, lakó-, szállójellegű, üdülőépületet és az iskolát I-III.,

c) a számítóközpontot legalább III. tűzállósági fokozatúra kell építeni.

(3) A középmagas és magas épületek tűzállósági követelményei feleljenek meg a vonatkozó állami szabványnak.

(4) Azok a tűzszakaszok, amelyek

a) teljes területe önműködő tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva vagy

b) területe kisebb, mint a megengedett alapterület 25%-a az (1) és (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaknál - a szintszámnak megfelelően - eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékkel létesíthetők.

(5) Jogszabály, illetve állami szabvány az (1)-(2) bekezdéstől eltérő tűzállósági fokozatot is megállapíthat.

(6) Amennyiben a tűzállósági fokozat az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak alapján egyértelműen nem állapítható meg, az Országos Parancsnokság állásfoglalása az irányadó.

Tűztávolság

6. §

Az építmények között-olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos építményeket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetőleg eltávolítása, valamint a tűzoltó egységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége biztosítva legyen. A tűztávolság mértékét e Szabályzat, jogszabály, állami szabvány szerint kell meghatározni.

7. §

(1) Lakóépületben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség - e Szabályzatban más jogszabályban, állami szabványban meghatározott esetek kivételével - nem alakítható ki.

(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad téren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezések (kazánház, kazán) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével -nem helyezhetők el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell kiküszöbölni.

8. §

(1) Az éghető és az égést tápláló gázok tárolására szolgáló építmények, berendezések tűztávolságát (biztonsági övezetét) a vonatkozó, jogszabályokban, állami szabványokban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben a 2. számú melléklet alapján kell megállapítani.

(2) A tűzveszélyes folyadékok és az éghető szilárd anyagok e Szabályzat, valamint a vonatkozó állami szabványok szerint tárolhatók.

III. FEJEZET

A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

9. §

(1) Az építményt csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

(2) Az anyag előállítását, feldolgozását, használatát, tárolását, forgalomba hozatalát, illetőleg egyéb tevékenységet (a továbbiakban: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabad téren, helyiségben, építményben szabad folytatni.

(3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad téren, építményben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani, a Tűzvédelmi Utasításban meghatározott mennyiségben.

(4) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabad térből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről stb. a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot stb. folyamatosan, de legalább műszakonként el kell távolítani.

(5) Tűzveszélyes folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni, illetőleg megsemmisíteni.

10. §

(1) A tűzveszélyes folyadékot, éghető és égést tápláló gázt. szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél a tűzveszélyes folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását még kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot fel kell itatni vagy ki kell szellőztetni és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni, illetőleg megsemmisíteni.

(2) Az üzemszerűen csepegő tűzveszélyes folyadékot edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni.

(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy olyan jól szellőztetett helyiségben szabad használni, amelyben egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

(4) Gyújtási veszélyt jelentő savak tárolóit éghető anyagú építményektől, tárolóktól legalább 8 méterre kell elhelyezni.

11. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.

(2) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni.

(3) Olajos, zsíros munkaruha (ruhatárrendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el.

(4) A munkahelyeken a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrző feladatait a Tűzvédelmi Utasításban kell meghatározni.

(5) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó - állami szabványnak megfelelő -táblát kell elhelyezni.

(6) A közmű nyitó- és zárószerkezet, a füstelvezető kezelőszerkezet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsoló, valamint a tűzvédelmi berendezés és a tűzjelző helyét jól láthatóan meg kell jelölni.

12. §

(1) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtajait önműködő csukószerkezettel kell ellátni és csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására működő csukó berendezéssel kell ellátni.

(2) Az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell.

Tűzveszélyes tevékenység

13. §

(1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították.

(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen szabad végezni.

(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztést, tarlóégetést) csak a létesítmény igazgatója (vezetője) vagy megbízottja előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni. A külső vállalat által végzett tűzveszélyes tevékenységre az engedély kiadása a külső vállalat igazgatójának (vezetőjének) vagy megbízottjának feladata. Az engedélyt azonban a létesítmény igazgatójával (vezetőjével) vagy megbízottjával láttamoztatni kell, aki ezt szükség esetén - a helyi sajátosságoknak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét, a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

(4) A bányahatóság hatósági jogkörébe tartozó létesítmények védőtávolságán belül végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez a bányavállalat vezetőjének hozzájárulása is szükséges.

(5) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

(6) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez, a kezdésétől a befejezéséig az engedélyező - szükség esetén műszeres -felügyeletet köteles biztosítani.

(7) A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó-felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

(8) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni.

14. §

(1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Dohányzás

15. §

(1) Égő dohánynemüt, gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet okozhat.

(2) Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat állami szabványban meghatározott táblával kell jelölni.

(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménybe gyújtóeszközt bevinni nem szabad. Ezen építmény kijelölt dohányzó helyiségében csak rögzített gyújtóeszköz használható.

Szállítás és vontatás

16. §

(1) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok a vonatkozó jogszabályok, állami szabványok, valamint a szállító, fuvarozó, közlekedési vállalat előírásai szerint szállíthatók.

(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem áll fenn.

(3) A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben olyan jármű használható, amely a környezetére nem jelent gyújtási veszélyt.

(4) Vasúti mozdonyok az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót a szén- és olajtüzelésű gőzmozdonyok legfeljebb 10 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni.

(5) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.

(6) A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell

17. §

(1) Tűzveszélyes folyadékot és éghető gázt közúton, illetőleg közúti járművön csak hibátlan állapotban levő zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban és a tűzvédelmi hatóság egyetértésével erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani.

(2) A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az szállítás közben fel ne dőljön, illetőleg meg ne sérüljön.

(3) A tűzveszélyes folyadékot szállító tartálykocsi és tehergépjármű mindkét oldalán és a hátsó részén, jól láthatóan "TŰZVESZÉLYES", az éghető gázt szállító járművön "TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLYES" feliratot vagy táblát kell elhelyezni.

(4) A 25 liternél nem több tűzveszélyes folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 literesnél nagyobb edények csak egy sorban helyezhetők el.

(5) A tartálykocsin tűzveszélyes folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat.

Raktározás és tárolás

18. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen - amennyiben állami szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók.

(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, a "C" osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékot kiszerelni, csomagolni csak erre a célra kijelölt és elkülönített helyen - a Tűzvédelmi Utasításban meghatározott feltételek mellett -szabad.

(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot csak jogszabályban, állami szabványban meghatározott, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.

(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a káros felmelegedést meg kell akadályozni.

(5) Az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagoló anyagát vagy edényzetét "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes", a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag csomagoló anyagát vagy edényzetét "Tűz- és robbanásveszélyes", míg a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék csomagoló anyagát vagy edényzetét "Tűzveszélyes" felirattal kell ellátni, amennyiben jogszabály vagy állami szabvány ettől eltérően nem rendelkezik. A jelölést elsősorban a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalombahozó köteles elvégezni.

19. §

(1) Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit a tárolási egység és az építmény közötti tűztávolságot a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tárolási egység és a kerítés között legalább 1 méter tűztávolságot kell megtartani.

(3) Amennyiben állami szabvány ettől eltérően nem rendelkezik, minden megkezdett öt tárolási egységből tárolási csoportot kell kialakítani. A tárolt éghető anyagokat a tárolás során a veszélyes felmelegedéstől meg kell védeni.

(4) A szabadban elhelyezett tárolási egységek és tárolási csoportok között a jogszabályban, állami szabványban, azok hiányában a Tűzvédelmi Utasításban meghatározott tűztávolságot kell biztosítani.

(5) Tetőtérben és a talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.

(6) Raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani.

(7) A raktározás, a tárolás területét, az éghető hulladéktól, a száraz növényzettől stb. állandóan mentesen kell tartani.

IV. FEJEZET

A LÉTESÍTÉSRE ÉS A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Tűzszakasz, tűzterhelés és tűzgátló elválasztás

20. §

(1) Az építményekben a tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani. A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém stb.) kell elválasztani.

(2) A tűzszakasz legnagyobb területét az építmény rendeltetésétől, tűzveszélyességi osztályától, tűzállósági fokozatától és a tűzterheléstől függően kell meghatározni.

(3) A tűzszakaszokat és a tűzterhelést állami szabvány - annak hatálybalépéséig a 4. és 5. számú melléklet - szerint kell kialakítani, illetve számítani.

(4) A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben a tűzgátló szerkezet helyett az Országos Parancsnokság által jóváhagyott tűzter-jedést gátló berendezés is alkalmazható.

(5) Ha jogszabály vagy állami szabvány másként nem rendelkezik, a tűzszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közlőművet, csővezetéket stb. - a szállítószalag kivételével - nem éghető anyagból kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyilások elzárásáról olyan nem éghető anyagú tűzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tűzgátló szerkezettel szemben támasztott tűzállósági határérték követelménynek.

(6) Ha jogszabály vagy állami szabvány másként nem rendelkezik, akkor a mechanikus szellőző berendezések csatornáit - a nagynyomású és nagy sebességű klímaberendezések vezetékeinek kivételével - a tűzszakaszok közötti határoló szerkezeten való átvezetésnél az épületszerkezethez kapcsolódó nem éghető anyagú önműködő elzáró szerkezettel (csappantyúval) kell ellátni. Az elzáró szerkezet tűzállósági határértékének - a csatornával együtt vizsgálva - legalább 0,5 órának kell lenni.

(7) A kábel- és közműalagútnál, illetve a közműfolyosónál tűzszakaszonként legalább két helyen biztosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehetőségét. A tűzszakaszt állami szabvány szerint kell kialakítani.

21. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló fallal kell elválasztani és közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szellőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0.0005 bar: 5 mm v. o.) relatív túlnyomást kell biztosítani.

(2) A tűzgátló előteret éghető anyaggal burkolni nem szabad. A nyílászárókat egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egyidőben egy személy által ne legyenek nyithatók.

(3) 116 kW (100 Mcal/h) összteljesítmény feletti kazán helyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől nem éghető anyagú és legalább egy óra tűzállósági határértékű szerkezettel kell elválasztani.

Hasadó-nyíló felület

22. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget - a robbanási túlnyomás levezetése céljából - hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell létesíteni. A hasadó-nyíló felületet állami szabvány - annak hatálybalépéséig a 6. számú melléklet - szerint kell kialakítani.

(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél a hő- és füstelvezető szerkezet - a gépi szellőztetés kivételével - hasadónyíló felületként is figyelembe vehető, ha az arra meghatározott követelményeket kielégít.

Padozat

23. §

Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani - a vonatkozó állami szabvány szerint -, hogy az tüzet vagy robbanást ne okozzon.

Tűzoltási felvonulási út, terület és egyéb utak

24. §

(1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve állami szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(2) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, "C" osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítménynél két, a tűzoltó-gépjárművek közlekedésére alkalmas bejáratot - ha erre lehetőség van két oldalon - kell létesíteni. Nem kell két oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mezőgazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható.

25. §

(1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál -ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani:

a) a 40 méternél szélesebb üzemi helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat,

b) a 40 méternél nem szélesebb üzemi helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,

c) a 15 méternél nem szélesebb üzemi helységben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles utat,

d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5, méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat,

e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy a rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat.

(2) A létesítmény közlekedési és a vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon, tűzoltó-gépjárművel járható állapotban kell tartani.

(3) Az építményben, helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó és záró, a nyomásfokozó szivattyú, valamint a tűzjelző, hő-és füstelvezető kezelőszerkezetét, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

(4) Az üzemi és a raktárhelyiségben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,40 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell Jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.

Kiürítés

26. §

(1) Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek.

(2) Az eltávozást a szabadba - átmenetileg -védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, a tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság egyetértésével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani.

(3) A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - állami szabványban, annak hatálybalépéséig a 7. számú mellékletben foglalt számítás alapján kell méretezni.

27. §

(1) A vészlétrát (kilépőt), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet állami szabványban meghatározottak szerint kell létesíteni.

(2) A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát állami szabványban meghatározottak szerint kell ellenőrizni.

Kémény és füstcsatorna

28. §

(1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék elvezetőjét a vonatkozó állami szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen.

(2) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, állami szabvány szerinti vizsgálatot, továbbá a kémény tisztítását nem végezték el.

(3) A kémény használaton kívüli nyílását nem éghető anyaggal lezárva kell tartani.

V. FEJEZET

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Tüzelő-, fűtőberendezés

29. §

(1) Az égéstermék elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.

(2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működés során nem okoz tüzet vagy robbanást.

(3) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.

(4) Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben a nem beépített (mobil) tüzelőberendezést nem éghető anyagból készült, rögzített védőkorláttal kell körülvenni.

30. §

(1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.

(2) Az éghető gázzal és a tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt a vonatkozó állami szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.

(3) A fűtést és annak felügyeletét a berendezés működését nem ismerő vagy arra egyébként alkalmatlan személyre bízni nem szabad.

(4) A szilárd tüzelőanyag üzemelésű háztartási tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

31. §

(1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se haladja meg a 60 °C-ot.

(2) A gyártó, illetve külföldi termék esetében a forgalombahozó a fogyasztók részére "Használati utasítás"-ba köteles foglalni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az (1) bekezdésre figyelemmel - a berendezéstől megtartandó távolságokat.

(3) Az éghető gázzal és a tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, fűtőberendezést, készüléket jogszabályban, állami szabványban meghatározottak szerint kell kialakítani, elhelyezni és üzemeltetni.

32. §

(1) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és tűzveszélyes folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni.

(2) Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben - ha ott éghető hulladék keletkezhet - a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni.

(3) Kokszkosaras szárító kályhát az éghető anyagtól legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.

(4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja.

33. §

(1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék maximális hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.

(2) A füstcsövet legalább 1,5 méterenként fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe megfelelően csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad.

34. §

(1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni.

(2) Égésterméket, salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.

Szellőztetés

35. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell.

(2) Mesterséges szellőzés esetén a szellőztető berendezés olyan legyen, hogy a bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben munka csak olyan szellőztetés mellett végezhető, amely biztosítja, hogy az alsó robbanási koncentráció 20%-a ne alakulhasson ki.

(4) Jogszabályban, szabványban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő és jelző berendezést kell létesíteni, amely a robbanáshoz szükséges koncentráció 40%-ának elérésekor jelzést ad.

(5) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.

36. §

(1) A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőző csatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek.

(2) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.

(3) Éghető anyag elszívása esetén a porkaimra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki.

(4) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad.

(5) Szellőztetésre a hő- és füstelvezetők is igénybevehetők.

Hő- és füstelvezetés

37. §

(1) Huzamos emberi tartózkodásra igénybe vett ipari üzemek és a tárolási épületek, az áruházak -ABC-áruházak kivételével - valamint a kiállítási csarnokok 1500 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, továbbá ott, ahol azt jogszabály, állami szabvány előírja, a tűzesetek során keletkező hő és füst elvezetéséről gondoskodni kell.

(2) A hő- és füstelvezetést állami szabvány -annak hatálybalépéséig a 8. számú melléklet -szerint kell kialakítani.

(3) Hő- és füstelvezetésre a helyiség szellőztető berendezése is figyelembe vehető, ha működése a tűz idején is biztosítható.

Csatornahálózat

38. §

(1) Tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.

(2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz tűzveszélyes folyadékot (gázt, gőzt) tartalmaz, a csatornahálózatot berobbanás ellen -az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával -vízzárral szakaszokra kell bontani.

Gépi berendezés

39. §

(1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségben és szabad térben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, belsőégésű motort szabad elhelyezni, illetőleg használni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket ki nem elégítő belsőégésű motort külön helyiségben kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyiség csak az I-II. tűzállósági fokozatnak megfelelően létesíthető és abban legalább 50 Pa (0,0005 bar; 5 mm v. o.) relatív túlnyomásos szellőzést kell biztosítani úgy, hogy a túlnyomás 50%-os csökkenése esetén a motor üzemelése önműködően megszűnjön.

(4) A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, illetőleg építményben csak olyan belsőégésű motort szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.

(5) A talaj szintjénél mélyebben levő helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú tűz- és robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés helyezhető el, amely a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelent.

(6) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy a nyomás további emelkedését meghatározott biztonsági határértéken megszünteti.

(7) A gépet - ha az abba jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat - védőberendezéssel kell ellátni.

(8) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.

(9) A tűzveszélyes gépi berendezéseket a gyártó, forgalombahozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni.

Világító berendezés

40. §

(1) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad téren, építményben robbanást nem okozó, "C" tűzveszélyességi osztályban pedig tüzet nem okozó világítást szabad csak alkalmazni. A "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben bármilyen világítás használható.

(2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

(3) Villamos világítást a vonatkozó állami szabványok szerint kell létesíteni és használni.

(4) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint az egyéb nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabad téren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, állami szabvány előírja, biztonsági és irányfény világítást kell létesíteni a vonatkozó állami szabvány szerint.

Villamos berendezés

41. §

(1) A létesítmény villamos berendezéseit a vonatkozó állami szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.

(2) Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.

(3) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni.

(4) A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(5) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.

(6) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén, üzemekben pedig a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani.

(7) A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve állami szabvány másként nem rendelkezik:

a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, szabad téren legalább háromévenként,

b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, szabad téren legalább hatévenként,

c) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, szabad téren legalább kilencévenként

tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni.

Villám és sztatikus feltöltődés elleni, védelem

42. §

(1) Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, állami szabvány előírja.

(2) A villám védelmi berendezést a vonatkozó állami szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni.

(3) Azoknál a termelési és tárolási épületeknél, épületszerkezeteknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat a megfelelő védelemről állami szabvány szerint kell gondoskodni.

VI. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Tűzjelző berendezés

43. §

(1) A létesítményen belül tűzjelzési lehetőséget kell biztosítani.

(2) A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló szabványos tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan berendezésnél, helyiségben, építményben, ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszi.

44. §

(1) A tűzjelző berendezést, készüléket állandóan üzemképes állapotban kell tartam. A berendezést a vonatkozó állami szabványok szerint kell ellenőrizni és karbantartani.

(2) A tűzjelző berendezés központjában - a tűzjelzést automatikusan a tűzoltósághoz továbbító központ kivételével - a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell készíteni és azt a központban ki kell függeszteni.

(3) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a vállalati fővonalú távbeszélő készülékek mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.

Oltóvíz

45. §

(1) A tűzoltáshoz településen és a létesítménynél a (4) számú bekezdésben megjelölt oltóvíz mennyiséget kell biztosítani.

(2) Az oltóvizet 400 MJ/m2 tűzterhelésig legalább egy órán, 401-800-ig legalább másfél órán, 800 MJ/m2 tűzterhelés felett pedig legalább két órán keresztül kell biztosítani. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető figyelembe.

(3) Az oltóvíz biztosításánál - a lakótelepülésen és a létesítménynél a legtöbb oltóvizet igénylő építmény tűzszakaszára (a továbbiakban: mértékadó tűzszakasz) számított vízmennyiség a meghatározó. E vízmennyiségből a lakótelepülés és a létesítmény minden építménye, tűzszakasza részére biztosítani kell a szükséges oltóvíz mennyiséget.

(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget a mértékadó tűzszakasz területe, illetőleg a szabadban tárolt anyagok által elfoglalt terület alapján a következők szerint kell meghatározni:

(5) Az I-III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz amennyiben abban a szintek száma:

a) 2- 5 szint 30%-kal,

b) 6-11 szint 40%-kal,

c) 11 szint felett pedig 50%-kal

csökkentett területtel vehető figyelembe.

(6) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű, kötetlen állattartású, nyitott istállóknál, valamint a számítás szerint azzal azonos tűzterhelésű, hasonló jellegű állattartási épületeknél a szükséges vízmennyiség 1800 l/min.

(7) A Szabályzat hatályba lépése előtt létesített állattartó telepeken - amennyiben az ott esetleg keletkező tűz a környezetre veszélyt nem jelent -, ahol az összes beépített alapterület nem éri el a 2000 m2-t, és az építmények egyenként a 600 m2 alapterületet nem haladják meg, oltóvízként csak az állattartási technológiához szükséges vízmennyiséget kell biztosítani.

(8) A lakótelep és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezetéki hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítménynél pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiségét egyidejűleg biztosítsa.

(9) A létesítmény, illetve a település létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok üzembe helyezésével egyidejűleg kell biztosítani.

(10) Az oltóvíz több szomszédos létesítménynél közösen is biztosítható.

(11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az gépjárművel mindig megközelíthető, az oltóvíz pedig mindig akadálytalanul kivehető legyen.

46. §

(1) A vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltó-vízmennyiség, a kifolyási nyomásigény alapján és a közműrendszer kialakítására figyelemmel kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezetéket legalább 100 NA-ra, körvezeték esetén pedig legalább 80 NA-ra kell méretezni.

(2) A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltógépjármű részére 100 NA belső átmérőjű, műszakilag megfelelő alakítású csatlakozóhelyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozóhelyet vízszintesre kell kialakítani. A csatlakozást szabványos A-jelű (100 NA) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni.

47. §

(1) A vízvezetéki hálózatban - kivéve a (2) bekezdésben meghatározottakat - a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál, a számított oltóvíz-szükséglet figyelembevétele mellett, a tűzveszélyességi osztálytól függően a létesítménynél legalább a következő kifolyási nyomást kell biztosítani:

a) "A"-"B" 400 kPa (4 bar; 40 m v.o.),

b) "C" 300 kPa (3 bar; 30 m v.o.),

c) "D"-"E", illetőleg fali tűzcsapnál 200 kPa (2 bar; 20 m v.o.).

(2) A mezőgazdasági létesítményeknél legalább a következő kifolyási nyomást kell biztosítani:

a) "A"-"B" 400 kPa (4 bar; 40 m v.o.),

b) "C" 200 kPa (2 bar; 20 m v.o.),

c) "D"-"E", illetőleg fali tűzcsapnál 100 kPa (1 bar; 10 m v.o.).

(3) Tűzveszélyes folyadék-finomítóknál, valamint az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekkel rendelkező tűzveszélyes folyadékot tároló tartálytelepeken olyan tűzoltó vízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1,2 MPa (12 bar; 120 m v.o.) kifolyási nyomást biztosít.

48. §

(1) A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás esetén elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó állami szabványoknak.

(2) A föld feletti tűzcsapokat minden esetben, a föld alatti tűzcsapokat pedig lehetőleg a járda úttest felőli szélén kell elhelyezni.

(3) A létesítményben annyi föld feletti, illetőleg föld alatti tűzcsapot kell létesíteni, hogy a meghatározott oltóvízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni.

(4) A tűzcsapokat a védendő építménytől 100 méternél távolabb és - a tűzcsapcsoportok kivételével - egymástól 5 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.

(5) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a település tűzcsapjai a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek és a létesítmény meghatározott oltóvíz-szükségletét a település oltóvíz-szükségletén felül biztosítják.

(6) A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, eltorlaszolni ideiglenesen sem szabad.

(7) A tűzcsapoknál a tűzoltógépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

49. §

(1) Vezetékes vízellátás esetén - a 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - fali tűzcsapot is kell létesíteni:

a) az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél,

b) a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél,

c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél,

d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél

nagyobb alapterületű építményben, kivéve a 13,65 méter legfelsőbb használati szintű lakóépületet,

e) a középmagas és magasépületekben - amelyek nem tartoznak a vonatkozó állami szabvány hatálya alá - szintenként,

f) ahol azt jogszabály, állami szabvány előírja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fali tűzcsapot nem szabad létesíteni olyan építményben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti. Ezeken a helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, vagy vezetékes vízhálózat nincs, az első fokú tűzvédelmi hatóság fali tűzcsap helyett az ott levő anyag oltására alkalmas tűzoltóberendezést, eszközt, készüléket, illetőleg felszerelést is előírhat.

(3) A fali tűzcsapok számát és helyét - ahol azt jogszabály vagy állami szabvány nem szabályozza - az első fokú tűzvédelmi hatóság a műszaki kivitelezési tervek kidolgozása során határozza meg.

50. §

(1) A 13,65 méternél magasabb legfelső használati szintű és az egyéb olyan építményben, ahol azt jogszabály, állami szabvány előírja, száraz vezetéket kell létesíteni. A száraz vezeték feleljen meg a vonatkozó állami szabványnak.

(2) Az építményben annyi száraz vezetéket kell létesíteni, hogy a vezeték és a legtávolabbi helyiség közötti távolság 50 méternél nagyobb ne legyen.

51. §

(1) Az oltóvíz biztosítására - ha az más módon nem oldható meg - önálló víztárolót (medence, tartály) kell létesíteni, amelynek befogadóképessége 50 m3-nél kisebb nem lehet.

(2) A víztárolót gépjárművel megközelíthetően és alsó szintjét a talajszinttől legfeljebb 7 méter mélyen kell kialakítani.

(3) A víztároló és a védeni kívánt építmény közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert.

(4) Oltóvízként figyelembe vehető a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb technológiai víznek az a mennyisége is, amelynek a tűzoltáshoz való felhasználása a technológiai berendezésben veszélyt nem idéz elő. Oltóvízként kell figyelembe venni továbbá a település közüzemi vízműve víztárolójának erre a célra biztosított hányadát.

52. §

A tűzoltási igénybevételre figyelembe vehető 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy db szívócsővezetékkel kell ellátni. A szívócsővezeték belső átmérője legalább 100 NA legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A-jelű (100 NA) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni. A különleges tűzoltó-gépjárművek vízellátása érdekében az első fokú tűzvédelmi hatóság ettől eltérően is rendelkezhet.

53. §

(1) Oltóvízként számításba vehetők azok a természetes felszíni vizek (folyó, patak, tó stb.) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra.

(2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó-gépjárművel megközelíthető és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig kiemelhető legyen.

54. §

(1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések (víztárolók, tűzcsapok stb.) karbantartását, fagy elleni védelmét a fenntartónak biztosítani kell.

(2) A tűzcsapokat, a víztárolókat és az egyéb tűzoltó vízforrásokat állami szabványnak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni.

(3) A tűzcsapokat és a szerelvényeket vonatkozó állami szabvány szerint kell felülvizsgálni és karbantartani.

55. §

Az építmények közvetlen tűzvédelmére a szükséges oltóvízen túl az építményre meghatározott tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat is biztosítani kell.

Tűzoltó berendezés, készülék, felszerelés

56. §

(1) Az építményben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt a szabályzat, állami szabvány, illetőleg a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság előírja.

(2) A népgazdasági szempontból jelentős hírhálózati - és számítóközpontokban - az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni.

(3) A villamosenergia-fejlesztő, átalakító, kapcsoló és elosztó berendezések védelmére - a meghatározott esetben - beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni a vonatkozó állami szabvány szerint.

(4) A beépített habbaloltó berendezés oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatására megfelelő távolságot szabadon kell hagyni. Tűzoltó berendezéssel el nem látott tárolótartályt csak annyira szabad feltölteni, hogy a tárolt anyag és a tartály palástjának felső éle között legalább 0,3 méter távolság szabadon maradjon.

(5) Nagykiadósságú habbaloltó berendezés alkalmazása esetén a védett tűzszakaszban elhelyezendő berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbaloltók működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 perc alatt a tűzszakasz teljes térfogata feltölthető legyen.

(6) A kézi indítású habfejlesztő berendezés vagy a mobil habbaloltó felszerelés számára a tűzszakasz külső határoló falain megfelelően kialakított nyílást kell biztosítani.

(7) Az egészségre káros hatású oltóanyaggal működő berendezésnek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe való beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt - a kiürítési időt is számításba véve - figyelmeztető jelzést ad.

(8) A beépített tűzoltó berendezésekre, továbbá a jelölésükre, az ellenőrzésükre és a karbantartásukra vonatkozó előírásokat állami szabványok, ezek hiányában az országos parancsnok határozza meg.

(9) A beépített tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani.

57. §

(1) Az építményekben - kivéve azokat, amelyek lakás és üdülés céljára szolgálnak -, továbbá a szabad téren a jogszabályban, illetve állami szabványokban meghatározott követelményeket kielégítő és az ott keletkező tűz oltására alkalmas 1-1. tűzoltó készüléket kell elhelyezni a következők szerint:

a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályban helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m2 alapterület után,

b) a "C" tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 200 m2 alapterület után.

c) a "D" tűzveszélyességi osztályban minden megkezdett 800 m2 alapterület után,

d) az "E" tűzveszélyességi osztályban szükség szerint.

(2) Jogszabály, állami szabvány az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

(3) A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyükről eltávolítani vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni nem szabad.

(4) A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve állami szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként ellenőrizni kell.

VII. FEJEZET

EGYES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A JÁRMŰVEK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Lakóépületek, üdülőépületek és melléképületeik

58. §

(1) A többszintes és hatnál több lakást (üdülőegységet) magába foglaló lakóegységnél az épület tulajdonosa, kezelője, felügyelője, használója köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati előírásokat, s azokat megtartani, illetőleg megtartatni.

(2) Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér és tűzveszélyt okozhat.

(3) A lakásban, üdülőegységben az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékból legfeljebb egy litert, a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékból legfeljebb 20 litert, a "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékból az állami szabványban meghatározott mennyiséget szabad tárolni.

(4) Az épület tetőterében éghető anyagokat csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák és szükség esetén eltávolíthatók legyenek.

Művelődési létesítmény, vásár és kiállítás

59. §

(1) A művelődési létesítményekre és helyiségekre (színház, művelődési ház, cirkusz, filmszínház, filmbemutató terem stb.) vonatkozó tűzvédelmi követelményeket jogszabály, állami szabvány, illetőleg az üzemeltető az első fokú tűzvédelmi hatósággal egyetértésben állapítja meg.

(2) Az 50 főnél nagyobb befogadó képességű, nem művelődési létesítményben és helyiségben tartott kulturális rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel stb.) vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az üzemeltető az első fokú tűzvédelmi hatósággal egyetértésben állapítja meg.

60. §

Az ipari illetve mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait - a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek elrendezési tervet kell készíteni, s azt jóváhagyásra az első fokú tűzvédelmi hatóságnak előzetesen be kell mutatni.

Járművek

61. §

(1) A gyártó, külföldről történő beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű olyan műszaki kivitelben készüljön, illetőleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszerű használata esetén tűz- és robbanás ne keletkezhessen.

(2) A járműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős.

(3) A forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltókészülékkel köteles ellátni.

(4) A tűzoltókészüléket a járművön úgy kell elhelyezni, hogy az állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen.

62. §

(1) A járművek jogszabályban meghatározott időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végző szervnek a vonatkozó általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizni kelL

(2) A tűzveszélyes folyadékot vagy éghető gázt szállító tartálykocsinál - minden töltés és lefejtés után közvetlenül - az üzemben tartó, illetve megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.

(3) A jármű előmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat.

(4) A járó motorú járművet üzemanyaggal tölteni nem szabad.

63. §

(1) A gépjárműtároló helyiséget és a tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a gépjárművek -szükség esetén - gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek.

(2) Több gépjármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani.

(3) A tűzveszélyes folyadékot és gázt szállító gépjárművet csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, illetőleg a más gépjárművektől elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.

(4) Gépjárművet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban pedig csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon.

(5) Gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.

(6) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen tűzveszélyes folyadékot tárolni, lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni vagy tűzveszéllyel járó javítást és egyéb tevékenységet végezni nem szabad.

VIII. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGRA ÉS AZ ERDŐKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

64. §

A vasúti vágányok mellett - ha azokon gőzmozdony közlekedik - kalászos termény 40 méteren belül csak akkor vethető, ha a termény érése idején a földterület használója (kezelője) a megfelelő tűzvédelmi őrzésről gondoskodik.

Aratás

65. §

(1) A kalászos termény betakarítását a vasútvonal mellett elhelyezkedő tábla esetén, a vasútvonal mentén kell megkezdeni.

(2) A learatott kalászos terményt - ha a pályát esetenként gőzmozdony veszi igénybe - a vasútvonal szélső vágányától legalább 100 méter, illetőleg a vasútállomástól legalább 200 méter távolságra szabad helyezni és megfelelő védőszántást kell alkalmazni. Ha ez a távolság nem tartható meg, a kalászos terményt és a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálastakarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani.

Szérű, rostnövénytároló, kazal

66. §

(1) Szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a következő tűztávolságot kell megtartani:

a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményektől legalább 300 méter,

b) a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményektől és az erdőtől legalább 100 méter,

c) a vasúti vágánytól gőzmozdony alkalmazása esetén - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter, a vasútállomástól legalább 200 méter,

d) a közúttól legalább 25 méter,

e) nagyfeszültségű föld feletti villamos vezetéktől a külön jogszabályban meghatározottat.

(2) Az állattartási telepeken, a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni és ezekre a 19. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálastakarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. .

(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.

(5) A kazlak, valamint a sorok között legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat megfelelő védőszántással kell körülvenni.

67. §

(1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól állandóan tisztán kell tartani.

(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélétől, illetőleg a más helyen levő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad.

(3) A szérűn - ha 500 méteren belül hatékony tűzoltási lehetőség nincs - a behordástól kezdve - a téli időszak kivételével - minden két kazal után egy 200 literes vízzel telt hordót és két vedret, s ezen felül minden 10 kazal után egy legalább 10 méteres létrát kell elhelyezni.

(4) A rostnövénytárolón tűzoltás céljára minden 25 kazalhoz - a kazalcsoport közelében - öt ásót, öt villát, két csáklyát, két 16 m2 nagyságú takaróponyvát és egy 10 méternél hosszabb létrát, ezen felül négy kazlanként 200 liter vízzel telt edényt és négy vedret kell elhelyezni.

68. §

(1) A rostnövény osztályozása esetén egyidőben legfeljebb 4 kazal bontható meg.

(2) A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.

(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek

69. §

(1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy 6 kg-os porraloltó tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető a betakarítást megelőzően elvégezte és ezt igazolja.

(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.

(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni. Az erő-és munkagépet, gépjárművet gabonatáblán üzemanyaggal feltölteni nem szabad.

(4) A mezőgazdasági munkagép villamos motorjára és annak szerelvényeire vonatkozó előírásokat állami szabványok szerint kell meghatározni.

(5) Olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával jár, gabonatáblán nem végezhető.

(6) Munkaszünet idejére az arató- cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni.

(7) Az arató- cséplőgépet földelőlánccal, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

(8) Az erőgépet - a villamos motor kivételével - a kazal szélétől legalább 8 méter távolságra szabad elhelyezni.

(9) Az erőgép 5 méteres körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad.

(10) Az erő- és munkagépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el és egyéb munkát nem végezhet.

70. §

(1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az égéstermék, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne Jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.

(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.

Erdők tűzvédelme

71. §

(1)[4]

(2)[5]

(3) Az erdők tűzvédelmére vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttesen állapítja meg.

1. sz. melléklet a 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet 3. §-ához

A szabályzat következő rendelkezéseitől eltérést engedélyező szervek[6]

a) az első fokú tűzvédelmi hatóság:

- 7. § (1), 9. § (2), 10. § (4), 11. § (1)-(3), 12. § (1), 17. § (5), 18. § (1), 19. §, 25. §, 29. § (4), 32. § (3), 34. § (1), 39. § (2), 49. § (1), 51. § (1), 52. §, 57. § (1), 58. § (3), 63. § (2), 64. § (1), 65. §, 66. § (1)-(5), 67. § (3)-(4), 69. § (1)-(2);

- a 15. § (2) bekezdésében a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, építményben a dohányzási tilalomra vonatkozó;

- a 16. § (4) bekezdésében a megközelítésre vonatkozó,

meghatározott rendelkezésektől.

b) a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság:

- 22. § (1), 35. § (3)-(4), 36. § (1), 37. § (1) és (2), 39. § (6), 40. § (4), 41. § (7), 45. § és a 2. számú mellékletben;

- az 5. § (2) bekezdésében (csak könnyűszerkezetes építési mód esetében);

- a 24. § (2) bekezdésében (csak a meglevő létesítmény átalakításakor vagy átépítésekor) meghatározott rendelkezésektől.

c) az Országos Parancsnokság:

- az a) és b) pontban nem említett rendelkezésektől.

2. számú melléklet a Szabályzat 8. § (1) bekezdéséhez

Gáztárolók tűztávolsága

Gáztárolók tűztávolságát a tároló palástja, valamint a védett építmény legközelebbi pontja között kell mérni.

2/1. számú táblázat

5 kPa (~500 mm v. o.) üzemnyomás alatti gáztárolók tűztávolsága

2/2. számú táblázat

5-70 kPa (~500-7000 mm v. o.) üzemnyomású gáztárolók tűztávolsága

2/3. számú táblázat

Föld feletti 70 kPa (~7000 mm v. o.) üzemnyomás feletti, valamint az atmoszférikus hűtött tárolók tűztávolsága

3. sz. melléklet a Szabályzat 19. § (1) bekezdéséhez

Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban

4. sz. melléklet a Szabályzat 20. § (3) bekezdéséhez

A tűzszakaszok méretei, illetőleg kialakítása

A tűzszakaszok területe

A tűzszakasz területét, akár egy-, vagy többszintes is a tűzszakasz, a hozzá tartozó valameny-nyi helyiség-, technológiai és közlekedő tér együttes, szintenként összesített nettó alapterületeként, m2-ben kell meghatározni.

Lakóépületek, üdülőépületek és közösségi épületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 4/1. számú táblázat tartalmazza, A 4/1. számú táblázat értékei vonatkoznak az ipari, mezőgazdasági, a tárolási, a közlekedési, a táv- és hírközlési építmények igazgatási és irodaépületeire vagy ilyen célú tűzszakaszaira is.

Ipari építmények ipari üzemi tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 4/2. számú táblázat tartalmazza.

A 4/2. számú táblázat értékei vonatkoznak a mezőgazdasági, tárolási, közlekedési, táv- és hírközlési építmények ipari üzemi célt szolgáló épületeire vagy ilyen célú tűzszakaszaira.

Mezőgazdasági építmények mezőgazdasági üzemi tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 4/3. számú táblázat tartalmazza.

A 4/3. számú táblázat értékei nem vonatkoznak a siló szerkezetekre, melyek esetében azok egy tűzszakaszként vehetők figyelembe

a lédús takarmánysiló, térfogati korlátozás nélkül,

a gabona-, termény- és takarmánysiló

- vasbetonból 48 000 m3 együttes térfogatig,

- fémből 12 000 m3 együttes térfogatig,

- éghető

anyagból 2 000 m3 együttes térfogatig.

Tárolási építmények tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 4/4. számú táblázat tartalmazza.

A 4/4. számú táblázat értékei vonatkoznak az ipari, a kereskedelmi, a közlekedési, táv- és hírközlési, a mezőgazdasági építmények tárolási célú épületeire, vagy üyen célt szolgáló tűzszakaszaira is.

Az építmény tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területe 100%-kal növelhető, amennyiben a tűzszakasz (teljes területe) önműködő tűzjelző és tűzoltó berendezéssel van ellátva, ha e körülményt az építmény tűzállósági fokozatának megállapításánál nem vették figyelembe.

A tűzszakaszok kialakítása, elhelyezése és elválasztása

Amennyiben egy építményben a helyiségek, technológiai és közlekedési terek együttes nettó alapterülete meghaladja a megengedett legnagyobb tűzszakasz területet, vagy az egyes eltérő funkciójú területek külön tűzszakaszként történő kialakításáról más jogszabály intézkedik, úgy az építményben annyi tűzszakaszt kell kialakítani, hogy azok mindegyikének területe feleljen meg az előírásoknak.

Építményben tűzszakaszok egymás mellett és egymás felett is kialakíthatók.

Egy építményen belül két vagy több tűzszakasz létesítése esetén azok egymással határos szerkezeteit tűzgátló falként vagy tűzgátló födémként kell kialakítani. (A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben a tűzgátló szerkezetek helyett egyéb tűzterjedést gátló berendezés is alkalmazható.)

Lakóépületekben a lakások közötti elválasztó falat a tűzgátló fallal egyenértékű tűzállósági határértékű fallal kell létesíteni.

A IV-V. tűzállósági fokozatú építmények tűzszakaszainak elválasztására tűzfalat kell létesítem.

4/1. számú táblázat

Lakóépületek, üdülőépületek és közösségi épületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei

(Középmagas és magas épületek kivételével)

4/2. számú táblázat

Ipari építmények, ipari, üzemi tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei

4/3. számú táblázat

Mezőgazdasági építmények mezőgazdasági üzemei tűzszakaszainak mégengedett legnagyobb területei

4/4. számú táblázat

Tárolási építmények tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei

5. sz. melléklet a Szabályzat 20. § (3) bekezdéséhez

Tűzterhelés-számítás

1. A tűzterhelés átlagos értékét valamennyi éghető anyag figyelembevételével, a következő képlettel kell számítani: "

2. A tűzterhelés számítása mellőzhető az olyan létesítményeknél, épületeknél, amelyek tűzterhe-lési értékeit az Országos Parancsnokság jóváhagyta, a, normatív tűzterhelési értékeket az 5. számú melléklet 3. számú táblázata tartalmazza.

3. A 2. számú táblázatban nem szereplő éghető anyagok fűtőértékét laboratóriumi vizsgálattal kell meghatározni. A vizsgálati bizonylatokat a tűzterhelés számításához mellékelni kelL

5/1. számú táblázat

ANYAGTÓL FÜGGŐ TÉNYEZŐK A TŰZTERHELÉS SZÁMÍTÁSÁHOZ

(Az égés sebességét kifejező anyagjellemző)

5/2. számú láblázat

ÉGHETŐ ANYAGOK FŰTŐÉRTÉKE

5/3. számú táblázat

NORMATÍV TÜZTERHELÉSI ÉRTÉKEK

6. sz. melléklet a Szabályzat 22. § (1) bekezdéséhez

A hasadó-nyíló felület kialakítása

1. A hasadó-nyíló felület nagyságát a következő számítással kell meghatározni:

2. A 2000 m3-nél nagyobb légterű csarnokok esetében, - ha jogszabály, állami szabvány másként nem rendelkezik - a hasadó-nyíló felület a csarnok határoló felületeinek (oldalfalak és födém) 30%-ánál kisebb nem lehet.

3. A hasadó-nyíló felületet úgy kell kialakítani, hogy az 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására nyíljon meg. A méretezésnél a szélnyomás és hóteher figyelmen kívül hagyható.

4. A hasadó-nyíló felületet olyan helyen kell kialakítani, hogy a megnyíló lefúvó felületen kiáramló gáz veszélytelen irányba haladjon, más létesítménybe, berendezésbe ne ütközzön és jelentős irányváltoztatás, sebesség-növekedés ne következzen be.

7. számú melléklet a Szabályzat 26. § (3) bekezdéséhez és a 60. §-ához

Építmények kiürítése

A) Általános előírások

Az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a benttartózkodók a megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba jussanak.

A tűz által veszélyeztetett területen (helyiségben, tűzszakaszban) tartózkodók átmenetileg a tűztől védett tűzszakaszban, füstmentes lépcsőházban, az épületek, építmények tetőfödémén, vagy erre a célra - az első fokú tűzvédelmi hatóság egyetértésével - tervezett térben (átmeneti tér) tartózkodhatnak.

Ezeknek a tereknek igénybevételére vonatkozó kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelelően biztonságos elhagyásának lehetőségét.

A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó-, toló-, billenő- és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven működő ajtót alkalmazni nem szabad.

A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási építményeknél kiürítési útvonalon megengedett a toló-, billenő-és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-ként az egy főt nem haladja meg.

A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 főnél kevesebb személy tartózkodására szolgáló helyiségeket -csak a kiürítés irányába nyílhatnak és azokat -amíg a helyiségben tartózkodnak - lezárni nem szabad. Nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen.

A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad.

Többszintes épületnek a kiürítésre számításba vett útvonalain éghető anyagok beépítéséhez, illetőleg elhelyezéséhez - jogszabályban, állami szabványban nem szabályozott esetben - az első fokú tűzvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Többszintes iskolák folyosóin - ha azokról kétirányú kiürítés lehetséges - legalább nehezen éghető anyagú szekrények beépíthetők.

A kiürítésre számításba vett lépcsőház, közép-és zártfolyosó füstelvezetésének lehetőségéről gondoskodni kell.

A kiürítés céljára 50 főnél több személy esetében íves karú lépcsőt, továbbá csúzdát, hágcsót, felvonót, - kivéve a biztonsági felvonót - valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad.

A nagyforgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a kiürítésre számításba vett kijáratot, utat és folyosót irányjelző felirattal kell ellátni, amelyet - amíg az építményben személyek tartózkodnak - meg kell világítani.

A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.

Az olyan egyszintes "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknél, amelyeknél a nagy alapterület nem teszi lehetővé a kijáratok, védett tűzszakasz vagy övezet megközelítését a megengedett időtartamon belül, ott megjelölő menekülési alagutat vagy zárt folyosót kell létesíteni a biztonságos kiürítés érdekében. Az alagút vagy zárt folyosó határoló szerkezetei legalább 1 óra tűzállósági határértékűek legyenek. Ezeknek bejárati ajtói nem éghető anyagúak és önműködően csukódóak legyenek.

B) Kiürítés számítás

1. Az építmény kiürítésének két szakasza van:

első szakasz a helyiség kiürítése,

második szakasz a tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése.

2. Mind az első, mind a második szakasz kiürítésének időtartama nem haladja meg a megengedett időtartamot.

3. A kiürítés megengedett időtartama tűzveszélyességi osztályától és a tűzállósági fokozatától függ, amelyet a 7/1. számú táblázat tartalmaz.

4. A kiürítés időtartamát az 5-6. pontok szerint kell számítani.

5. A kiürítés első szakaszának időtartamát az útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátóképessége alapján, a tűzszakasz, építmény legkedvezőtlenebb helyiségeire (elhelyezkedés, belső kialakítás, eltávolítandó személyek száma) kell meghatározni.

a) Az útszakaszok hossza alapján:

b) az ajtó átbocsátóképessége alapján

6. A kiürítés második szakaszának időtartamát az utak hossza, a lépcsők, a szabadba, illetőleg az átmeneti térbe vezető ajtók átbocsátóképessége alapján kell meghatározni.

A kiürítés második szakaszának három alapesete közül (I-III.) ezek valamelyikét kell számítással ellenőrizni.

I. Kiürítés a szabadba

a) A kiürítés időtartama az útvonalak hossza alapján

b) A kiürítés időtartama a lépcsők átbocsátóképessége alapján (többszintes tűzszakaszok, építmények esetén)

c) A kiürítés időtartama a szabadba vezető a)tók átbocsátóképessége alapján

II. Kiürítés a szabadba füstmentes lépcsőházon vagy külön lépcsőházzal rendelkező szomszédos tűzszakaszon keresztül.

Ez esetben a kiürítést a füstmentes lépcsőházba, illetve a külön lépcsőházzal rendelkező szomszédos tűzszakaszba jutásig kell számítani az I-ben ismertetett összefüggések felhasználásával.

Azonban

- az I/a esetben si2 a füstmentes lépcsőházba vagy számításba vett tűzszakaszba vezető ajtóig értendő,

- az I/c esetben

N3 = a füstmentes lépcsőházba, illetve a számításba vett tűzszakaszba eltávolítandó személyek száma.

x3 = a füstmentes lépcsőház; illetve a számításba vett tűzszakaszba vezető ajtók szélessége.

Az I/b összefüggést csak akkor kell alkalmazni, ha az ellenőrzőitől eltérő szinten át történik a kiürítés tervezése.

III. Kiürítés átmeneti térbe, illetve az adott tűzszakasszal összefüggésben levő tetőfödémre.

Ez esetben az átmeneti térben, illetve a tetőfödémen az odajutott személyek átmeneti ott-tartózkodásával kell számolni.

A kiürítési számítást a II-ben rögzített elvek és összefüggések alapján csak azokra a helyiségekre kell elvégezni, amelyek kiürítése a számításba vett átmeneti térbe nyert figyelembevételt, nevezetesen az I/a esetben az si2, az átmeneti térbe vezető útvonal hosszát jelenti. Az I/c esetben N3 azoknak a személyeknek a száma, akiknek eltávozását az átmeneti térbe kell számításba venni. Az x3 az átmeneti térbe, illetőleg a tetőre vezető és számításba vett ajtók szélessége.

Az I/b pontban közölt összefüggést csak a tetőre történő kiürítésnél kell alkalmazni, illetve ha a kiürítés tervezése eltérő szinten át történik.

7. A haladási sebességet a következő értékek szerint kell számításba venni a helyiség alapterülete és a helyiségben számításba vett személyek alapján:

A lépcsők útvonalhosszaként (s) - beleértve a lépcsőpihenőket is - a szintkülönbség háromszorosát kell figyelembe venni.

8. A kiürítés céljára számításba vett átmeneti tér határoló szerkezeteinek tűzállósági határértéke feleljen meg az adott tűzállósági fokozathoz tartozó, a tűzgátló szerkezetekre állami szabványban előírt tűzállósági követelményeknek.

E térben a határoló szerkezetek tűzállósági határértéke időtartamáig biztosítani kell az alábbi feltételeket:

- a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása nem érheti el az emberekre veszélyes értéket,

- a levegő oxigéntartalma nem csökkenhet a megengedhető érték alá,

- az égéstermék vagy az anyagok hőbomlása következtében az emberek biztonságára veszélyes koncentráció nem keletkezhet, illetőleg ilyen mértékű bejutása kizárt,

- a látási távolság megfelelő marad. Átmeneti tér nem alakítható ki III. tűzállósági

fokozatú 1-2 szintes épület tetőfödémén, illetve IV-V. tűzállósági fokozatú épületben.

7/1. számú táblázat

A kitürítés megengedett időtartama

8. számú melléklet a Szabályzat 37. § (2) bekezdéséhez

Hő- és füstelvezetés

1. Az ipari, tárolási célra szolgáló építmények helyiségeinek, tűzveszélyességi osztálytól és a tűzterheléstől föggő összes hő- és füstelvezető nyílásai legkisebb geometriai szabad felületét (a továbbiakban nyílás felület) a következő táblázat alapján kell megállapítani:

2. A hő- és füstelvezető szerkezet nyílásfelülete 2500 cm-nél kisebbre nem alakítható ki. A nyílásfelület oldalhosszai pedig nem lehetnek 0,25 méter alatt.

3. A hő- és füstelvezető szerkezeteket a helyiség legmagasabb pontjain kell elhelyezni, illetőleg beépíteni.

4. A hő- és füstelvezető szerkezet kézi nyitó, záró szerelvényét lehetőleg a helyiség bejárati ajtajának közelében kell elhelyezni.

Önműködő tűzoltóberendezés alkalmazása esetén - az illetékes tűzvédelmi hatóság által meghatározottak szerint - a hő- és füstelvezetők önműködő nyitását (zárását) is biztosítani kell.

5. Amikor a hő- és füstelvezetést mesterséges szellőztető berendezéssel biztosítják, akkor a táblázat alapján szükséges nyílásfelület minden egy m2-e helyett 2 m3/s levegő átbocsátási kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe.

6. A hő- és füstelvezetésre lécesített csatornák kialakítására a szellőző csatornákra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat kell alkalmazni.