17/1981. (XII. 27.) EüM rendelet

a szociális otthonokban és szociális intézetekben fizetendő gondozási díjról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 41. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a művelődési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsok felügyelete alá tartozó szociális otthonokra és szociális intézetekre (a továbbiakban: szociális intézmény) terjed ki.

2. §

(1) A szociális intézményben a gondozásért -a 11. §-ban foglalt kivétellel - gondozási díjat kell fizetni. A gondozási díj fizetésének kötelezettsége az intézménybe történő felvétel napjától kezdődik.

(2) A megállapítható gondozási díj felső határa:

a) az időskorúak szociális otthonában, valamint a szakosított szociális otthonban - a b) pontban foglaltak kivételével - havi 2000,- Ft;

b) az elmebetegek szociális otthonában, valamint a súlyos mozgásfogyatékosok és a nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékosok szakosított szociális otthonában havi 1400,- Ft;

c) a szociális intézetben pedig havi 800,- Ft.

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolásnál a szociális intézménynek az a)-c) pontban megjelölt ellátást biztosító egyes részlegeit önállóan kell figyelembe venni.

3. §

(1) A gondozási díjat a gondozottnak kell megfizetnie. Ha a gondozott erre nem képes, a gondozási díjat - vagy a teljes gondozási díjból a gondozott által meg nem fizetett összeget - a gondozott tartásra köteles és képes házastársa, illetőleg gyermeke vagy szülője (a továbbiakban: hozzátartozó) köteles megfizetni.

(2) A gondozási díj megállapításánál a gondozott jövedelmét, jelentős készpénzvagyonát, ingó és ingatlan vagyonát, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint az általuk eltartottak számát kell figyelembe venni. Több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetében a gondozási díj teljes összegét vagy hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján -arányosan megosztva - kell megállapítani.

4. §

(1) A szociális intézményben a nyugdíjjal, járadékszerű vagy egyéb rendszeres jövedelemmel (a továbbiakban: jövedelem) rendelkező gondozott a mindenkori tényleges jövedelmének nyolcvan százalékát, de legfeljebb a 2. § (2) bekezdése szerinti összeget köteles gondozási díjként befizetni.

(2) A gondozási díj megállapítása szempontjából a gondozott jövedelmének minősül:

a) a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagsági viszonyból, a bedolgozói jogviszonyból, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó havi jövedelem;

b) a táppénz, a sajátjogú vagy hozzátartozói nyugellátás,* továbbá a sajátjogú vagy hozzátartozói baleseti nyugellátás,** az ezekkel folyósított kiegészítésekkel és jövedelempótlékkal;

c) az átmeneti segély, a rendszeres szociális és egyéb járadék (földjáradék stb.) az ezekkel folyósított kiegészítésekkel és jövedelempótlékkal;

d) a tartásdíj;

e) a szerződésből származó rendszeres pénzjövedelem (bérleti, haszonbérleti díj stb.), valamint

f) a családi pótlék, ha azt a gondozottra tekintettel folyósítják.

(3) A gondozott szociális intézményen belüli foglalkoztatásából származó munkajutalom, a gondozott részére biztosított zsebpénz, valamint a szociális intézeti gondozott tanulmányi ösztöndíja a gondozási díj megállapítása szempontjából nem vehető figyelembe.

(4) A gondozott által a jövedelméből fizetendő gondozási díjat úgy kell megállapítani, hogy a gondozottnál visszamaradó összeg havi 400,- Ft-nál, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott esetben együttesen 600,- Ft-nál kevesebb nem lehet

5. §

(1) Ha a házastársak vagy szülő és gyermeke együtt kerülnek szociális intézményi gondozásba és csak egyikük rendelkezik jövedelemmel, a jövedelemmel rendelkező személy a másik személy (házastárs, gyermek, illetőleg szülő) után is köteles gondozási díjat fizetni.

(2) Ha a házastársak közül csak a jövedelemmel rendelkező fél kéri szociális intézményi beutalását, és a beutaló szerv észleli, hogy a megállapítandó gondozási díj mértéke veszélyezteti az eltartott házastárs megélhetését, csak a beutalás kérdésében határoz. Egyidejűleg felhívja a gondozást nem igénylő személyt, hogy házastársi tartás iránt 15 napon belül nyújtson be keresetet a bírósághoz. A kereset benyújtását a beutaló szervnél 8 napon belül igazolni kell. Ha a kereset benyújtására az előírt határidőn belül nem kerül sor, a beutaló szerv a gondozási díjat utólag a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg.

6. §

(1) Ha a gondozottnak nincs jövedelme vagy abból a teljes gondozási díjat megfizetni nem tudja, de jelentős készpénzvagyonnal, illetőleg ingóvagyonnal (a továbbiakban: készpénzvagyon) rendelkezik, a megállapított gondozási díjat a gondozott vagy törvényes képviselője a beutaló szervvel kötött előzetes, írásbeli megállapodás alapján - a (2) bekezdés figyelembevételével -a készpénzvagyon 80 százalékából fizeti.

(2) A készpénzvagyonnak a gondozási díj fedezetéül leköthető részét az 1. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint úgy kell megállapítani, hogy a gondozottnál visszamaradó összeg a szociális intézmény típusának megfelelő teljes gondozási díj öt havi összegénél kevesebb nem lehet. A gondozási díj fedezetéül szolgáló összeget külön betétkönyvben kell elhelyezni, amelyet a gondozást biztosító intézmény kezelésébe kell adni.

(3) A gondozási díj megállapítása szempontjából az a készpénzvagyon minősül jelentősnek, amelynek értéke a szociális intézmény típusának megfelelő teljes gondozási díj öt havi összegét meghaladja.

7. §

(1) Ha a gondozottnak sem jövedelme, sem készpénzvagyona nincs, illetőleg az a teljes gondozási díj megfizetésére nem elegendő, azonban ingatlannal rendelkezik, a teljes gondozási díjat vagy annak hiányzó részét - a gondozottal vagy törvényes képviselőjével történő előzetes írásbeli megállapodás alapján - ingatlana figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlan terhére megállapított gondozási díjat jelzálogjog létesítésével kell biztosítani. A jelzálogjog értékét az 1. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint kell megállapítani.

(3) A jelzálogjog létesítését fel kell tüntetni a gondozási díjat megállapító határozatban, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak meg kell küldeni.

(4) A jelzálogjogot a gondozást biztosító szociális intézmény javára kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni.

8. §

(1) A kiskorú vagy a gondnokság alatt álló személy készpénzvagyonának vagy ingatlanának megterhelése során e személyek kiskorú gyermekeinek érdekeit is vizsgálni kell.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek 100 000 Ft értéket meghaladó készpénzvagyonának vagy ingatlanának megterheléséhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.

9. §

A gondozott tartására bírósági ítélet alapján kötelezett személy által fizetendő gondozási díj összegét úgy kell megállapítani, hogy az a bírósági ítéletben meghatározott kötelezettség mértékét ne haladja meg.

10. §

(1) A gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozó esetében a gondozási díj megállapításának alapjául szolgáló havi átlagjövedelmet a 4/1979. (III. 14.) MüM rendelet szerint kell meghatározni.

(2) A szociális intézményben gondozott hozzátartozója a gondozási díj fizetésére csak akkor képes, ha a vele közös háztartásban élő házastársa és az általuk eltartott családtagjaik (szülő, gyermek, unoka) figyelembevételével az (1) bekezdés alapján számított egy főre jutó havi jövedelem az időskorúak szociális otthonában fizetendő gondozási díj felső határát (2000,- Ft) meghaladja. A kötelezés csak olyan mértékű lehet, hogy az egy főre jutó jövedelem a gondozási díj megállapítása után se legyen 2000,- Ft-nál alacsonyabb.

(3) Ha a gondozási díj teljes összegének vagy hiányzó részének megfizetése a fizetésre kötelezett és családja megélhetését átmenetileg veszélyeztetné vagy rendkívüli körülmények (betegség, haláleset, elemi csapás stb.) méltányosabb elbírálást indokolnának, az egyébként megállapítható gondozási díj összegét beutaláskor a beutaló szerv, egyéb esetekben pedig a felülvizsgálatra jogosult szerv csökkentheti vagy meghatározott időre elengedheti.

11. §

A jövedelemmel, készpénzvagyonnal vagy ingatlannal, valamint a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tartásra köteles és képes hozzátartozóval, illetőleg eltartóval nem rendelkező gondozottat térítésmentes ellátásban kell részesíteni.

12. §

(1) A térítésmentes ellátásban részesített gondozott részére személyes szükségletei kielégítése érdekében legalább havi 200,- Ft zsebpénzt kell biztosítani.

(2) Havi 200,- Ft zsebpénzt kell biztosítani annak a gondozottnak is, aki helyett gondozási díjat kizárólag más fizet, illetőleg gondozási díját ingatlana terhére állapították meg. Havi 200,- Ft-ra kell kiegészíteni a gondozottnak a zsebpénz összegét el nem érő jövedelmét.

(3) Nem részesíthető zsebpénzben az a gondozott, aki a készpénzvagyona terhére történő gondozási dij megállapításához nem járult hozzá.

(4) Gondnokság alatt álló beutalt gondnoka - ha a gondnokolt megfelelő jövedelemmel rendelkezik - köteles legalább havi 400,- Ft összeget a gondnokolt személyes szükségleteire rendelkezésére bocsátani.

13. §

(1) A gondozott kórházi (gyógyintézeti) ellátása tartamára a megállapított gondozási díj huszonöt százalékát kell fizetni.

(2) Ha a gondozott a szociális intézmény vezetőjének engedélye alapján hat napnál hosszabb időre az intézményből eltávozik, a távollét idejére a megállapított gondozási díj huszonöt százalékát kell fizetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben az egy napra eső gondozási díj kiszámítása és ennek alapján a havonta fizetendő gondozási díj megállapítása a szociális intézmény vezetőjének a feladata.

(4) A felnőttkorban megvakultak rehabilitációját biztosító intézményben a vak személyek az önálló életre való felkészítés idejére csak az élelmezési költség megfizetésére kötelesek.

(5) Nem kell gondozási díjat fizetni a szociális intézményből próbaidőre elbocsátott gondozott próbaideje tartamára, valamint a látási- és mozgássérült fogyatékosok intézetében a hivatalos iskolai szünidő alatti távollét idejére.

(6) Az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézetében képességvizsgálaton részt vevő személy gondozási díját - a vizsgálat időtartama alatt - a gondozását egyébként biztosító szociális intézményben kell fizetni.

14. §

(1) A gondozási dij összegét, a fizetésre kötelezett személyeket, valamint a fizetés módját a beutaló szerv* a beutaló határozatban állapítja meg. Ha a beutalással egyidejűleg a gondozási díj bármely okból nem állapítható meg, ezt a körülményt a beutaló határozatban fel kell tüntetni, és a gondozási díjat - az akadály elhárulása után - külön határozatban kell megállapítani.

(2) A gondozási díj visszamenőleg legfeljebb hat hónapra állapítható meg. Ha azonban a gondozási díj fizetésére kötelezett személy jövedelmi és vagyoni viszonyait eltitkolja, vagy arról hamis tájékoztatást ad azzal a céllal, hogy a gondozási díj fizetése alól mentesüljön, a gondozási díj utólagosan a gondozásban töltött teljes időre is megállapítható.

(3) A megállapított gondozási díj összegéről és a befizetés módjáról a gondozási díj fizetésére kötelezett személyeket a határozat kézbesítésével értesíteni kell.

15. §

(1) A szociális intézmény vezetője a gondozott jövedelmének bármilyen címen történő változása esetén a gondozási díjat a növekedés vagy csökkenés nyolcvan százalékának megfelelő összeggel módosítja. A gondozási dij növelése az intézménytípusra megállapított felső határig terjedhet.

(2) A gondozott köteles a jövedelmében bekövetkezett bármely változást haladéktalanul bejelenteni a szociális intézmény vezetőjének.

(3) Ha a gondozott jövedelme nő, és ezért a más kötelezettekkel együttesen fizetett gondozási díj az intézménytípusra megállapított felső határt meghaladná, a más kötelezettek által fizetett gondozási díjat a felülvizsgálatra jogosult szervnek csökkentenie kell,

(4) A gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozó vagy más személy - ha az általa vagy más kötelezettel együttesen fizetett gondozási díj nem éri el az intézménytípusra megállapított felső határt - jövedelmének növekedését 8 napon belül köteles bejelenteni a gondozási díj felülvizsgálatára jogosult szervnek.

(5) A szociális intézménybe ideiglenesen beutalt gondozott esetében az ideiglenes beutalás tartamára a gondozási díj alapjául szolgáló jövedelmet az önálló lakás (ingatlan) fenntartásával kapcsolatos igazolt költségekkel (lakbér, törlesztés, közös költség, közüzemi díjak stb.) csökkenteni kell.

(6) Ha az ideglenesen beutalt gondozott jövedelmének kizárólagos forrása a rendszeres szociális segély, a vakok rendszeres szociális segélye vagy a vakok személyi járadéka, annak folyósítását az (5) bekezdésben meghatározott költségek mértékéig az ideiglenes beutalás időtartama alatt is biztosítani kell.

16. §

(1) A szociális intézmény köteles naprakész nyilvántartást vezetni a jogerősen megállapított gondozási díjról. A nyilvántartásnak - a 2. számú melléklet szerint - tartalmaznia kell a gondozottra és a gondozási díj fizetésére kötelezett személyre, valamint a gondozási díj megállapítására és lerovására vonatkozó adatokat.

(2) A gondozási díj nyilvántartásánál minden megkezdett ellátási napot egész napnak kell számítani; az egy napra eső gondozási díj kiszámításánál a havi napok számát harmincnak kell tekinteni.

(3) A súlyos fogyatékosok intézményében a gondozási díjat a mindenkori, érvényben levő normák alapján arányosan csökkenteni kell akkor, ha a gondozott munkaköri vagy tanulmányi beosztása miatt az intézeti étkezésből az ebédet nem veszi igénybe.

17. §

(1) A jogerősen megállapított gondozási díjat a szociális intézménybe történő felvétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a gondozást biztosító szociális intézmény elszámolási számlájára.

(2) A gondozott más szociális intézménybe történő áthelyezésekor a gondozási díjat az áthelyezés napjáig a korábbi, az áthelyezést követően pedig az új intézményben kell befizetni. Erről a gondozási díj fizetésére kötelezetteket írásban kell tájékoztatni.

18. §

(1) A szociális intézmény köteles ellenőrizni, hogy a jogerősen megállapított gondozási díj befizetése havonként megtörténik-e. A hátralékos nevét, lakcímét és a fennálló hátralékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig nyilvántartásba kell venni és a behajtásáról intézkedni kell.

(2) A gondozási díjhátralék behajtására a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 18. §-a és a végrehajtásáról szóló 14/1979. (IX. 17.) IM rendelet 6. §-ának c) pontja az irányadó.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása előtt a szociális intézménynek a fizetésre kötelezett személyt írásban fel kell hívnia fizetési kötelezettségének teljesítésére.

19. §

A gondozott halála esetén az általa meg nem fizetett gondozási díjat a szociális intézmény vezetője hagyatéki teherként köteles bejelenteni az illetékes közjegyzőnek.

20. §

(1) A gondozási díjfizetés alakulását, a gondozási díj fizetésére kötelezettek szociális körülményeit, valamint a gondozási díjat ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a gondozási díj fizetésére kötelezett személy, illetőleg a szociális intézmény vezetője indokolt kérelmére az ötéves felülvizsgálattól eltérő időben is el kell végezni.

(2) A szociális intézményben fizetendő gondozási díj felülvizsgálatát

a) a Fővárosi Tanács kivételével a tanácsi felügyelet alá tartozó szociális intézmény esetében a szociális intézmény fekvése szerint illetékes városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi kerületi hivatal, járási hivatal;

b) a Fővárosi Tanács felügyelete alá tartozó szociális intézmény esetében az V. kerületi tanács

végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve;

c) az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szociális intézmény esetében, ha

- Budapesten működik, a b) pontban,

- nem Budapesten működik, az a) pontban megjelölt szerv végzi.

21. §

(1) A szociális intézményben fizetendő gondozási díjakat 1982. március 31-ig újra meg kell állapítani.

(2) Az új gondozási díjakat első ízben 1982. április 1-től kell megfizetni.

22. §

Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg

- a szociális otthonokban és a szociális intézetekben fizetendő gondozási díjakról szóló 4/1972. (IV. 16.) EüM rendelet,

- a szociális otthonokban és szociális intézetekben fizetendő gondozási díjak felemeléséről szóló 10/1979. (VIII. 10.) EüM rendelet,

- a szociális otthonokban és szociális intézetekben fizetendő gondozási díjakról szóló 4/1972. (IV. 16.) EüM rendelet végrehajtásáról szóló 12/1972. (Eü. K. 9.) EüM utasítás és a mellékleteként kiadott irányelvek,

- a szociális otthoni gondozási díj megállapításával kapcsolatban kiadott 91.255/1972. (Eü. K. 21.) EüM számú közlemény,

- a jövedelemmel nem rendelkező szociális otthoni és szociális intézeti gondozottak zsebpénzének, dohánypénzének biztosításáról szóló 90.083/1973. (Eü. K. 8.) EüM számú közlemény,

- a szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos egyes vitás kérdésekről és a gondozási díjak 1974. évi felülvizsgálatáról szóló 90.313/1974. (Eü. K. 10.) EüM számú állásfoglalás,

- a szociális otthoni gondozási díj hátralék mérsékléséről és törléséről szóló 91.265/1974. (Eü. K. 25.) EüM számú állásfoglalás, valamint

- a szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos egyes vitás kérdésekről és a gondozási díjak 1976. évi felülvizsgálatáról szóló 90.590/1976. (Eü. K. 15.) EüM állásfoglalás

hatályát veszti.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 17/1981. (XII. 27.) EüM rendelethez

Iránytáblázat

a jelzálogjog összegéről, amellyel az ingatlan szociális intézményi gondozási díj fizetésének kötelezettsége címén megterhelhető

Az időskorúak szociális otthona, valamint a szakosított szociális otthon, a rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt kivétellel

Az elmebetegek szociális otthona, valamint a súlyos mozgásfogyatékosok és a nem foglalkoztatható, súlyos értelmi fogyatékosok szakosított szociális otthona