10/1982. (V. 14.) BkM rendelet

a magánkereskedelemről szóló, az 1982. évi 7. számú törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A magánkereskedelemről szóló, az 1982. évi 7. számú törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 15. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

(1) A magánkereskedői igazolványt az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmákra és a 2. számú mellékletnek megfelelő szöveggel kell kiadni. Az egyes szakmák üzletkörét, valamint a munkaviszony, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony mellett gyakorolható szakmák jegyzékét a belkereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg és teszi közzé. A mellékletben nem említett vagy eltérő elnevezésű szakmára magánkereskedői igazolvány a miniszter előzetes engedélyével adható. Abban a kérdésben, hogy egyes áruk, illetve tevékenységek (szolgáltatás), mely szakma üzletköréhez tartoznak - vita esetén -a szakmai szokást kell irányadónak tekinteni. Kulturális jellegű cikkek esetében a Művelődési Minisztérium véleményét ki kell kérni.

(2) A magánkereskedői igazolvány - az 1. számú mellékletben meghatározott szakmai csoporton belül - több szakma gyakorlására is jogosíthat. A különböző szakmai csoportokba tartozó, de együtt is gyakorolható szakmák körét a belkereskedelmi miniszter határozza meg. Több szakma gyakorlása esetén a magánkereskedőnek valamennyi szakma tekintetében rendelkeznie kell a 2. §-ban, valamint a 3. § (2) bekezdés c) pontjában előírt feltételekkel. Az ügynök (kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése) tevékenység, valamint a használtcikk-kereskedés más szakmával együtt nem folytatható.

(3) Nem minősül a kereskedés társas gyakorlásának a kereskedelmi tevékenység szervezésére és elősegítésére létrehozott alkalmi társaság (közös árubeszerzés, áruszállítás stb.) vagy gazdasági munkaközösség.

2. §

(1) A szakképesítéshez vagy. szakmába vágó gyakorlathoz kötött szakmákat a rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A 3. számú melléklet A) pontjában meghatározott szakmák esetén a szakképzettséget szakmunkás bizonyítványnyal, vagy ezekkel egyenértékű képesítéssel (mesterlevél, segédlevél, a szakmával kapcsolatos középiskolai vagy magasabb végzettség stb.), illetve a külön jogszabályban előírt képesítéssel, a B) pontjában meghatározott szakmák esetén az A) pontban meghatározott feltételekkel, vagy általános iskolai végzettséggel és három évi szakmába vágó gyakorlattal kell igazolni. A 3. számú mellékletben nem szereplő szakmák esetében, - a melléktermék és hulladékgyűjtés kivételével - a B) pontban meghatározott feltételeket, vagy legalább általános iskolai végzettséget és a szakmai ismeretek megszerzését, illetve legalább középiskolai végzettséget kell igazolni.

(2) A kérelmező - az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában - magánkereskedői igazolványt csak azzal a feltétellel kaphat, ha az (1) bekezdésben előírtaknak megfelelő alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztat.

(3) A szakmába vágó gyakorlatot, illetve a szakmai ismeret megszerzését a KISOSZ igazolja.

3. §

(1) A magánkereskedői igazolvány iránti kérelemben fel kell tüntetni a magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges adatokat (a kérelmező életkorát, iskolai végzettségét, állandó lakóhelyét, az engedélyezni kért szakmát és a telephelyet).

(2) A tanács kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) a Tvr. 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmezőnek a magánkereskedői igazolványt kiadja, ha

a) a rendőrhatóság a részére erkölcsi bizonyítványt ad,

b) az adóhatóság igazolja, hogy adó vagy társadalombiztosítási járulék hátraléka nincs,

c) az egészségügyi miniszter által meghatározott szakmák esetében az illetékes állami, közegészségügyi- és járványügyi felügyelőség, termény és takarmány kereskedés esetében az állategészségügyi hatóság igazolja, hogy rendelkezik a közegészségügyi személyi és tárgyi feltételekkel.

(3) Közös név alatt működő polgári jogi társaság (a továbbiakban: polgári jogi társaság) esetében elégséges, ha annak csak az egyik tagja rendelkezik a 2. § (1) bekezdésében előírt feltételekkel.

(4) Italmérésre jogosító magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges a telephely szerint illetékes járási, városi, kerületi rendőrkapitányságnak a közrend és közbiztonság szempontjából megadott hozzájárulása.

4. §

(1) A szakigazgatási szerv magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozata az 1981. évi I. törvény (Áe.) 43. §-ában foglaltakon túlmenően a következőket tartalmazza:

a) annak megállapítását, hogy a kérelmező a Tvr. 3. § (1) bekezdésében előírt feltételekkel rendelkezik,

b) az engedélyezett szakma megjelölését,

c) az engedélyezett telephely címét,

d) az élelmiszerek helybenfogyasztásának engedélyezését,

e) utalást arra, hogy a kereskedés gyakorlását csak a magánkereskedői igazolvány kézhezvételét követően szabad megkezdeni,

f) a vásározási jogosultságot [17. § (2) bekezdése].

(2) A polgári jogi társaság részére kiadott magánkereskedői igazolványon a társaság valamennyi tagjának a nevét fel kell tüntetni. Ezt a magánkereskedői igazolványt is csak egy példányban szabad kiállítani.

5. §

(1) A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozat egy-egy példányát az Áe. 45. §-ában foglaltakon túlmenően megküldi:

a) a telephely szerint illetékes pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervnek és a területileg illetékes adóközösségnek, valamint polgári jogi társaság esetén a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság - a társaság telephelye szerint illetékes - igazgatóságának,

b) a telephely szerint illetékes társadalombiztosítási szervnek,

c) ha a magánkereskedő nyugdíjas, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak,

d) a dohányárusításra, vagy szeszes ital értékesítésre jogosító magánkereskedői igazolvány kiadása esetén az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznak,

e) ha a telephely község területén van és a magánkereskedői igazolványt a járási hivatal szakigazgatási szerve adta ki, a községi szakigazgatási szervnek,

f) a telephely szerint illetékes állami közegészségügyi járványügyi felügyelőségnek,

g) a KISOSZ-nak.

(2) A kérelem elutasításáról csak a kérelmezőt és a KISOSZ-t kell értesíteni.

6. §

A szakigazgatási szerv a magánkereskedőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a kiadott magánkereskedői igazolvány valamennyi adatát,

b) telephelyen kívül a kereskedés céljára szolgáló minden más helyiség (raktár stb.) címét,

c) a kereskedés gyakorlásában bekövetkezett változást [telephely megváltoztatása, özvegyi (élettársi) jog gyakorlása, a gyám (gondnok) jogosultsága, szüneteltetés, megszűnés].

7. §

A magánkereskedői igazolványra határozat alapján utólagosan csak a következő adatok vezethetők:

a) a magánkereskedő nevének változása,

b) lakhelye megváltozása,

c) a vásári árusítás jogosultsága,

d) újabb szakma gyakorlásának engedélyezése,

e) a telephely megváltoztatása,

f) az özvegyi (élettársi) jog gyakorlása, a gyám (a gondnok) jogosultsága,

g) az élelmiszerek helybenfogyasztásának engedélyezése,

h) az italmérés, italárusítás, illetve dohányárusítás jogosultsága,

i) munkaviszony, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony létesítése,

j) a polgári jogi társaság keletkezése és megszűnése, ideértve az egyéni cégnek társasággá, illetve a társaságnak egyéni céggé alakulását, valamint a társaság tagjaiban történő változást is.

8. §

(1) A magánkereskedő köteles a magánkereskedői igazolványát a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül átvenni és a magánkereskedői tevékenységet megkezdeni, és folyamatosan gyakorolni.

(2) A kereskedő a szakigazgatási szervhez történő bejelentés mellett kereskedését, esetenként legfeljebb hat hónapra szüneteltetheti.

(3) A szakigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt kérelemre további hat hónapra, illetve a telephely (üzlethelyiség, árusítóhely) engedélyezésével kapcsolatos eljárás, illetőleg az építés befejezéséig meghosszabbíthatja. Erről az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket értesíti.

9. §

(1) Az idényjellegű kereskedést csak az idényben kell folytatni. Az idényen kívül a tevékenység engedély nélkül szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. A szakigazgatási szerv a KISOSZ véleménye alapján az idény időtartamát meghatározhatja.

(2) A magánkereskedő az idényen kívül más telephelyen is folytathatja a tevékenységét az e telephely szerint illetékes szakigazgatási szerv határozata alapján. A határozatot az 5. § (1) bekezdésében megjelölt szerveknek, valamint a magánkereskedői igazolványt kiállító szakigazgatási szervnek is meg kell küldeni

10. §

A magánkereskedő a szünetelés megkezdésekor magánkereskedői igazolványát köteles a szakigazgatási szervnek megküldeni. A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt a kereskedés gyakorlásának újrakezdésekor adja vissza és kérelemre igazolja, hogy a tevékenység mely időszakban szünetelt. Az igazolás arról az időtartamról szól, amelyben a magánkereskedői igazolvány a szakigazgatási szervnél volt.

11. §

(1) A szakigazgatási szervnek a telephely (üzlethelyiség, árusítóhely) kialakítására, valamint a kereskedés gyakorlásának megkezdésére megállapított határidő meghosszabbításáról, szünetelésének engedélyezéséről, illetőleg ennek meghosszabbításáról szóló határozatát mindazoknak meg kell küldenie, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatot megküldte.

(2) Ha a magánkereskedő a kereskedés gyakorlását katonai szolgálat vagy szülés miatt szünetelteti, ennek időtartama nem számítható be a szünetelésre engedélyezett időtartamba.

(3) A magánkereskedő gyermeke születésétől számított három évig jogosult kereskedését szüneteltetni.

12. §

(1) A vendéglőt, kávéházat, kifőzdét, panziót, kempinget üzemeltető magánkereskedő kilenc, egyéb magánkereskedő öt alkalmazottat, valamint segítő családtagot, illetve három szakmunkástanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként csak a magánkereskedő közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), valamint a vele legalább hat hónap óta igazoltan együttélő élettársa foglalkoztatható. Az alkalmazottak és a segítő családtagok együttes létszáma a tizenkét főt nem haladhatja meg. A munkaviszony, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony mellett működő magánkereskedő kizárólag segítő családtagot foglalkoztathat.

(2) A magánkereskedő - a munkaviszony, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony mellett működő kivételével - szakmunkástanulót foglalkoztathat, ha a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, vagy legalább egy a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakképzettségű alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztat. A szakmunkástanuló foglalkoztatásának személyi és tárgyi feltételeire a szakmunkásképzés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott létszám szempontjából nem kell figyelembe venni azt az alkalmazottat, aki az általános jövedelemadóról szóló jogszabály rendelkezése szerint nem számít alkalmazottnak, az alkalmazottként foglalkoztatott közeli hozzátartozót, a tanulót, továbbá azt, aki

- legalább hat hónap időtartamú igazolt betegség,

- ideiglenes rokkantsági nyugdíj,

- katonai szolgálat,

- szülési szabadság,

- gyermekgondozási szabadság, vagy

- fizetésnélküli szabadság miatt nem végez munkát.

13. §

(1) A magánkereskedőnek a szakigazgatási szervhez be kell jelentenie, ha a magánkereskedés gyakorlásában segítő családtagja közreműködik, vagy alkalmazottat foglalkoztat. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy a családtag közreműködése rendszeres vagy alkalomszerű. Rendszeres a közreműködés, ha a családtag az üzlet munkájában naponta legalább négy órát részt vesz.

(2) A szakigazgatási szerv a magánkereskedő alkalmazottjának munkaviszonyára, illetve közreműködő családtagjának foglalkoztatására vonatkozó bejelentést csak akkor veheti tudomásul, ha

a) a családtag a 16. életévét betöltötte, vagy az általános iskolát eredményesen elvégezte,

b) a családtagra, vagy az alkalmazottra a Tvr. 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn és az e rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontjában a magánkereskedőkre előírt feltételeknek megfelel,

c) az alkalmazottra nézve a Tvr. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt kizáró ok nem áll fenn.

(3) A magánkereskedő az alkalmazott és a segítő családtag foglalkoztatásának megszűnését nyolc napon belül köteles a szakigazgatási szervnek bejelenteni. A szakigazgatási szerv a segítő családtag és az alkalmazott foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatás megszüntetésére vonatkozó bejelentés tudomásulvételéről nyolc napon belül értesíti a magánkereskedőt és a KISOSZ-t.

14. §

(1) A magánkereskedő segítő családtagját, valamint alkalmazottját arcképes igazolvánnyal kell ellátni. A szakigazgatási szerv értesítése alapján a KISOSZ a családtag részére KISOSZ családtagi, az alkalmazott részére munkavállalói igazolványt ad ki.

(2) A segítő családtag tevékenysége - munkaviszonynak nem tekinthető - foglalkozásnak minősül. Az igazoltan segítő családtagi minőségben eltöltött idő a kereskedés gyakorlására vonatkozó szabályok szempontjából szakmába vágó gyakorlatnak minősül.

15. §

(1) A magánkereskedő családi és utónevét (a polgári jogi társaság nevét), valamint szakmáját telephelyén szembetűnő módon fel kell tüntetni.

(2) A magánkereskedő telephelye

a) üzlethelyiség vagy telep,

b) közterület vagy közforgalom számára átengedett terület (a továbbiakban: közterület) meghatározott helye,

c) vásárcsarnok vagy piac területe,

d) kivételesen a magánkereskedő állandó bejelentett lakása

lehet.

16. §

(1) Ha a magánkereskedő telephelye vásárcsarnok vagy piactér területén van. a magánkereskedői igazolványban csak a vásárcsarnokot vagy piacteret kell telephelyként feltüntetni, ennek területén belül a helyfoglalásra a piacigazgatási szabályok az irányadók.

(2) A magánkereskedői igazolványban telephelyként a magánkereskedő állandó bejelentett lakását kell feltüntetni, ha

a) a magánkereskedő kizárólag vásározó vagy mutatványos tevékenységet folytat,

b) a kereskedés lakásban is folytatható. A lakásban gyakorolható szakmák körét - a KISOSZ véleményének meghallgatása után - a miniszter állapítja meg. A vásározó kereskedő lakásán nem árusíthat.

(3) Ha a magánkereskedő járulékos tevékenység (raktározás, csomagolás, válogatás, ügyvitel stb.) céljára egyéb helyiséget, telket is használ, azt a használatbavételt követő nyolc napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelentenie. Ebben a helyiségben vagy telken a magánkereskedő nem árusíthat.

(4) Nem kell a szakigazgatási szerv engedélye a telephely megváltoztatásához, ha az a magánkereskedő lakása; a lakásváltoztatást azonban a magánkereskedői igazolványt kiállító szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. Ha ez a magánkereskedő más szakigazgatási szerv területére költözik, a magánkereskedő igazolványának érvénye megszűnik. E rendelkezés szempontjából a városok területét egy szakigazgatási szerv területének kell tekinteni, azonban a magánkereskedői igazolványt kiállító szakigazgatási szervnek a telephely változásról tájékoztatnia kell a magánkereskedő új lakcíme szerint illetékes szakigazgatási szervet.

(5) Utcai árus részére a magánkereskedői igazolványt a szakma feltüntetésével kell kiállítani. Az "utcai árus" jelleget a magánkereskedői igazolványban telephelyként kell feltüntetni.

17. §

(1) Országos vásáron, hetivásáron, hetipiacon, búcsúvásáron, alkalmi ünnepi vásáron, autóvásáron az a magánkereskedő, illetve mutatványos árusíthat, akinek igazolványa a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt szakmák valamelyikére szól és

a) a magánkereskedői igazolványát kizárólag vásározó tevékenység folytatására kapta,

b) a megjelölt szakmabeli tevékenységét - a 25. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -nem üzlethelyiségben gyakorolja,

c) idényjelleggel kifőző, falatozó, büfé tevékenységet folytat. Az idényjelleggel kifőző, falatozó, büfé tevékenységet folytató magánkereskedők vásárokon kizárólag az idényen kívül árusíthatnak.

(2) A telephely szerint illetékes szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt a következő záradékkal látja el:

a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott magánkereskedők és a mutatványos esetében: "Kizárólag vásáron árusíthat",

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott magánkereskedők esetében "Vásáron is árusíthat".

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magánkereskedő egyidőben egy vásáron - a vásáron egy árusítóhelyen - vehet részt. A magánkereskedői igazolványt a vásári árusítóhelyen, egyébként a telephelyen kell tartani és a hatóság kívánságára fel kell mutatni.

(4) A mutatványos a tevékenységét vásáron, rendezvényeken, illetve az illetékes első fokú építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv engedélyében e tevékenységre kijelölt közterületen vagy magánterületen külön engedély nélkül is folytathatja.

18. §

A használtcikk magánkereskedő házról házra járva történő vásárlása, valamint a magánkereskedő vásári, illetve alkalomszerűen engedélyezett telephelyen kívüli árusítása esetén a magánkereskedői igazolvány helyett az annak kiadásáról szóló határozatot kell a telephelyen tartani.

19. §

(1) A magánkereskedő részére telephely - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az állandó lakóhelyén kívül más helységben (városban, községben) is engedélyezhető.

(2) Ha a magánkereskedő telephelye az állandó bejelentett lakása, részére telephelyet a lakóhelyén kívül más helységben engedélyezni nem lehet.

(3) A szakigazgatási szerv - függetlenül attól, hogy a magánkereskedői igazolványt mely szakigazgatási szerv adta ki - illetékességi területén megengedheti, hogy a magánkereskedő alkalomszerűen (hét végén, rendezvényen, sporteseményen stb.) telephelyén kívül is árusíthasson. Ilyen engedélyt egy alkalomra, illetőleg a hét vagy hónap meghatározott napjára folyamatosan is adhat. Az élelmiszer és vendéglátó szakmában a szakigazgatási szerv az engedélyt illetékességi területének több helyére is kiadhatja (mozgóárusítás).

(4) A szakigazgatási szerv kizárólag mozgóárusításra jogosító magánkereskedői igazolványt az élelmiszer és a vendéglátó szakmában adhat ki. A magánkereskedői igazolványon ebben az esetben állandó telephelyként - a szakigazgatási szerv illetékességi területén belül - a 15. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint együttesen több területet is fel lehet tüntetni.

(5) Napi piac ideje alatt a piactéren csak az a magánkereskedő árusíthat, akinek telephelye a piactér területén van.

20. §

A magánkereskedő a telephelyén, valamint a telephelyén kívül (vásáron, engedélyezett alkalmi árusítóhelyen, külön raktárban stb.) gondoskodni köteles az egészség és testi épség védelmét biztosító feltételekről és az alkalmazottai és segítő családtagjai munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásáról.

21. §

A korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelenné váló magánkereskedő cégtábláján a gyámja (gondnoka) nevét, a gyámi (gondnoki) minőségére utalással fel kell tüntetni.

22. §

(1) Az üzlethelyiségben árusító magánkereskedőnek üzletét legalább heti 42 órán át nyitva kell tartania és a nyitvatartás idejét a szakigazgatási szervnek be kell jelentenie. A szakigazgatási szerv a Tvr. 3. § (2) bekezdésében meghatározott magánkereskedő részére a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével rövidebb nyitvatartást engedélyez, továbbá egyéb indokolt esetben 42 óránál rövidebb nyitvatartást is engedélyezhet.

(2) A magánkereskedő nyitvatartási kötelezettségének megszakítással, napi két időszakban is eleget tehet.

(3) A magánkereskedőnek a nyitvatartás idejét az üzlethelyiség külső részén, szembetűnő módon fel kell tüntetni.

(4) A nyitvatartás kötelezettsége a vásárcsarnoki vagy piactéri telephelyen árusító magánkereskedőkre a vásárcsarnok vagy piactér nyitvatartása idején érvényes.

23. §

(1) A haláleset, igazolt betegség, üdülés esetén, a magánkereskedő üzletét zárva tarthatja. A zárvatartást a szakigazgatási szervnek köteles bejelenteni. A tíz napot meghaladó zárvatartásról a szakigazgatási szerv igazolást ad, ha a zárvatartás idején a magánkereskedői igazolvány a szakigazgatási, szervnél volt letéve.

(2) Egyéb indokolt esetben (árubeszerzéssel kapcsolatos utazás stb.) az üzlet kötelező nyitvatartása alól a szakigazgatási szerv a magánkereskedő kérelmére meghatározott időre vagy egyes meghatározott napokra felmentést adhat.

(3) Szabadság címén a zárvatartás évi 24 munkanapot nem haladhat meg.

24. §

(1) A magánkereskedő árut kizárólag személyesen, valamint a Tvr. 5. § (2) bekezdésében meghatározott személyek útján szerezhet be, illetőleg értékesíthet. E személyek - megfelelő igazolás mellett - a magánkereskedő megbízása alapján és nevében egyedül is eljárhatnak a magánkereskedőre megszabott körben és árucikkek tekintetében.

(2) A magánkereskedő szakmája üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között, a többi kereskedelmi szervezettel azonos feltételek mellett, bárkitől -az állami vagy szövetkezeti kiskereskedelem és a magánkereskedő kivételével - az ország egész területén bármikor beszerezhet.

(3) A magánkereskedő a szakmája üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között bárkinek értékesíthet.

(4) Ha az egészségügyi és egyéb feltételek biztosítottak, az élelmiszerek - a szeszesitalok kivételével - az ezek árusítására jogosult magánkereskedő üzletében elfogyaszthatok (helybenfogyasztás). A helybenfogyasztást - a területileg illetékes állami közegészségügyi- és járványügyi felügyelőség hozzájárulása alapján - a szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványban engedélyezi.

(5) A magánkereskedő a szakmája üzletkörébe tartozó árucikket, az annak előállításához szükséges alapanyag rendelkezésére bocsátásával kisiparossal, gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont], illetve gazdasági munkaközösséggel bérmunkában elkészíttetheti. A kereskedő az alapanyagot a kiskereskedelemben is megvásárolhatja.

25. §

(1) A vendéglátó magánkereskedő - a központi gazdálkodás alá vont tőkehús kivételével - az üzletében feldolgozásra kerülő élelmiszert és mezőgazdasági terméket állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi boltoktól és a magánkereskedőktől, valamint a termelőtől is beszerezheti. A központi gazdálkodás alá vont tőkehúst a szervezett ellátás keretében kijelölt kereskedelmi bolttól, elosztótól szerezheti be.

(2) Élelmiszer nagypiac fenntartása esetén a szakigazgatási szerv meghatározhatja, hogy a magánkereskedő a napi élelmiszer nagypiacon árusító mezőgazdasági kistermelőtől mezőgazdasági terméket a nap mely időszakában szerezhet be. A napi élelmiszerpiacon állandó telephellyel rendelkező magánkereskedő a telephelyén a mezőgazdasági kistermelőtől annak megzőgazdasági termékét a nap bármely időszakában átveheti.

(3) A használtcikk kereskedő árut használtcikk kereskedőtől beszerezhet.

(4) A magánkereskedő a felesleges vagyontárgyat (az elfekvő, értékcsökkent árut, valamint hulladékot) magánkereskedőtől, jogi személytől, illetve gazdasági munkaközösségtől is beszerezheti.

(5) A használtcikk-magánkereskedő az ország egész területén házról házra járva, vagy üzletében is vásárolhat, illetve eladhat.

26. §

(1) A magánkereskedő a kereskedést bármikor megszüntetheti, ennek időpontját a szakigazgatási szervnek a megszüntetést megelőzően 30 nappal be kell jelenteni és a magánkereskedői igazolványt a megszüntetéstől számított 15 napon belül vissza kell szolgáltatni.

(2) Ha a magánkereskedő nyugdíjazás miatt szünteti meg a magánkereskedői tevékenységét, a nyugdíj megállapítása után egy éven belül új eljárás lefolytatása nélkül az eredeti magánkereskedői igazolványát kell kiadni.

27. §

(1) A szakigazgatási szerv a kereskedés folytatásának jogát megszüntető határozatát mindazoknak megküldi, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatát megküldte.

(2) A megsemmisült, elveszett magánkereskedői igazolvány helyett a szakigazgatási szervnek másodlatot kell kiállítani. A magánkereskedői igazolványról másolatot kiállítani nem szabad.

28. §

A szakigazgatási szerv visszavonhatja a magánkereskedői igazolványt, ha a magánkereskedő:

- a jogosulatlan kereskedéssel,

- a magánkereskedés gyakorlásával összefüggő egészségügyi szabályok megsértésével,

- árdrágítással,

- a vásárlók megkárosításával,

- a magánkereskedői jogosítvánnyal visszaéléssel elkövetett, továbbá

- a magánkereskedés gyakorlásával összefüggő vám vagy deviza

szabálysértés miatt két éven belül három büntetést kapott.

29. §

(1) A házastársnak (élettársnak), vagy gyámnak (gondnoknak) a kereskedés folytatását a magánkereskedő halála után 90 napon belül kell a szakigazgatási szervnél bejelenteni.

(2) Ha a kereskedést a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett magánkereskedő gondnoka gyakorolja, ezt a cselekvőképességet érintő határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni.

(3) Az életben maradt házastárs (élettárs) a magánkereskedést özvegyi jogon haláláig akkor is folytathatja, ha újabb házasságot köt. Az özvegyi jogon folytatott kereskedést azonban az új házastárs az özvegy halála után özvegyi jogon nem folytathatja.

(4) Ha a magánkereskedő halála után a kereskedést házastársa (élettársa) vagy kiskorú gyermekének gyámja, illetve - a cselekvőképtelenné vált kereskedő helyett - gondnoka folytatja, az erről szóló bejelentést a szakigazgatási szervnek határozatban kell tudomásul vennie és a határozatot mindazoknak meg kell küldenie, akiknek a magánkereskedői igazolvány kiadásáról szóló határozatot megküldte, továbbá a kiskorú gyermek, valamint a cselekvőképtelen kereskedő esetében a gyámhatóságnak is.

(5) A szakigazgatási szerv a magánkereskedői igazolványt megvonja, ha az életben maradt házastárs (élettárs), gyám, illetve gondnok e rendelet 2. § (1) bekezdésében és a 3. § (2) bekezdése c) pontjában előírt feltételekkel nem rendelkezik és a magánkereskedő halálától számított 90 napig e feltételekkel rendelkező személyt nem alkalmaz. Vissza kell vonni a magánkereskedői igazolványt, ha az életben maradt házastárs (élettárs), a gyám, illetve a gondnok a magánkereskedő halálától számított 90 napon belül nem igazolja e rendelet 3. § (2) bekezdése a) pontjában előírt feltételt.

30. §

A magánkereskedelem igazgatási eljárásban elsőfokon eljáró tanácsi szakigazgatási szerv

a) a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, ha erre a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölte,

b) a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve,

c) városban és a fővárosi kerületben a tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

d) megyei városban a kerületi hivatal,

e) illetékességi területén a járási hivatal, kivéve ha az eljárás a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölése alapján községi hatáskörbe tartozik.

31. §

A szakigazgatási szervnek

a) a magánkereskedői igazolvány iránti kérelem elbírálása,

b) a telephely változtatás engedélyezése,

c) a kereskedés szünetelésének engedélyezése, illetőleg a megkezdés vagy a szünetelés határidejének meghosszabbítása,

d) alkalomszerű árusítási engedély kiadása,

e) napi élelmiszer piacon a beszerzési idő korlátozása,

f) a magánkereskedői igazolvány megvonása,

g) a nyitvatartási kötelezettség alól történő felmentés előtt

a KISOSZ véleményét meg kell hallgatni.

32. §

(1) A Tvr. 12. § a) pontjában megjelölt szabálysértések tárgyában hozott első- és másodfokú határozatokat a szakigazgatási szervvel és a KISOSZ-szal közölni kell.

(2) A magánkereskedők tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles a szakigazgatási szervnek megküldeni. A kereskedő saját példányát két évig köteles megőrizni.

33. §

(1) Ez a rendelet 1982. július hó 1 napján lép hatályba, egyidejűleg a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. számú tvr. végrehajtásáról rendelkező 13/1977. (VI. 1.) BkM számú rendelet, valamint az azt módosító 17/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet a korábban kiadott ipar-, illetve magánkereskedői igazolványok érvényességét nem érinti.

Dr. Juhár Zoltán s. k.,

belkereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 10/1982. (V. 14.) BkM számú rendelethez

A kereskedés gyakorlására az I. fokú hatóság magánkereskedői igazolványt a következő szakmákban és elnevezéssel adhat ki:

1. KERESKEDÉS

Élelmiszer szakmai csoport

Fűszer és csemege kereskedés

Vegyeskereskedés (élelmiszer jelleggel)

Kenyér- és pékáru kereskedés

Tej- és tejtermék kereskedés

Cukorka kereskedés

Kávé, tea, édességáru kereskedés

Zöldség- és gyümölcskereskedés

Gyümölcskereskedés (résztevékenység)

Savanyúság kereskedés

Élőbaromfi kereskedés

Vágottbaromfi és tojás kereskedés

Hal és lőtt vad kereskedés

Bélkereskedés

Gyógynövény kereskedés

Ruházati szakmai csoport

Felsőruházati kereskedés

Szőrme ruházati kereskedés

Méteráru kereskedés

Divatáru kereskedés

Kötöttáru kereskedés

Rövidáru kereskedés

Gyermekruházati kereskedés

Kézimunka kereskedés

Lábbeli kereskedés

Kellékáru kereskedés

Bőrdíszműáru kereskedés

Zsák-, zsineg- és ponyva kereskedés

Használt ruha kereskedés

Fehérnemű kereskedés

Szőnyeg kereskedés

Lakástextil kereskedés

Kalap, sapka kereskedés

Toll-kereskedés

Népművészeti cikk kereskedés

Háziipari és kéziszőttes kereskedés

Vegyiáru szakmai csoport

Háztartási- és vegyesáru kereskedés

Háztartási vegyiáru kereskedés

Festék- és háztartási áru kereskedés

Illatszer kereskedés

Drogéria kereskedés

Fodrászati cikk kereskedés

Vas, műszaki, üveg szakmai csoport

Vasáru kereskedés

Finomacéláru kereskedés

Lakásfelszerelési cikkek kereskedése

Üveg-, porcelán és cserépedény kereskedés

Műanyagcikk kereskedés

Műszaki kereskedés

Járműalkatrész kereskedés

Villamossági és híradástechnikai kereskedés

Barkács kereskedés

Vas, műszaki, üvegáru kereskedés

Sütőipari felszerelési cikk kereskedés

Vegyes kereskedés (iparcikk jelleggel)

Pincegazdasági és felszerelési cikk kereskedés

Mezőgazdasági kisgépek, eszközök és anyagok kereskedés

Kultúrcikk szakmai csoport

Fotó-optikai cikk kereskedés

Sportáru és sporthorgászati cikk kereskedés

Papír- és írószer kereskedés

Játékáru kereskedés

Bélyegkereskedés

Hangszer kereskedés

Hanglemez kereskedés

Bútorkereskedés

Használt bútor kereskedés

Egyéb szakmai csoport

Dohányáru kereskedés (trafik)

Bazáráru kereskedés

Ajándéktárgy kereskedés

Mutatványos kellékáru kereskedés

Virágkereskedés

Művirág kereskedés

Díszállat- és díszhal-kereskedés

Termény- és takarmány-kereskedés

Magkereskedés

Kegytárgy kereskedés

Használtcikk kereskedés

Tüzelő-, építőanyag szakmai csoport

Tüzelőanyag kereskedés

Tüzelőolaj kereskedés

Építőanyag kereskedés

Mészkereskedés

Épületfa kereskedés

2. VENDÉGLÁTÁS

Éttermek, bisztrók, étkezdék szakmai csoport

Vendéglő

Kávéház

Kifőzés

Pecsenyesütés, grill, halsütés

Lángos, palacsinta és rétessütés

Sültgesztenye, sülttök, pattogatott és főttkukorica árusítás

Eszpresszó, kávémérés szakmai csoport

Tejivó

Kávémérés

Eszpresszó

Teázó

Büfék, kocsmák szakmai csoport

Falatozó (büfé)

Kocsma

Termelői poharazó

Termelői borkimérés

3. SZÁLLÁSHELYEK

Penzió

Kemping

4. SZOLGÁLTATÁS

Jármű megőrzés

Kölcsönzés

[ruha,

kerékpár,

sportszer, (ideértve a

bérlovaglást és bérkocsizást is),

tartós fogyasztási cikkek

(a gépjárművek kivételével),

barkács-eszközök,

építőipari kisgépek,

mezőgazdasági kisgépek, eszközök és

anyagok]

Mutatványos tevékenység

Ügynök (kereskedelmi ügyletek megkötésének

közvetítése) Játékautomaták üzemeltetése

Üveg és palack visszagyűjtő kereskedés

5. FELVÁSÁRLÁS

Melléktermék és hulladékgyűjtés (a veszélyes és a szilárd kommunális hulladék kivételével)

2. számú melléklet a 10/1982. (V. 14.) BkM számú rendelethez

3. számú melléklet a 10/1982. (V. 14.) BkM számú rendelethez

A szakképesítéshez, vagy szakmába vágó gyakorlathoz kötött magánkereskedői szakmák jegyzéke:

A) Gyógynövény kereskedés

Drogéria kereskedés

Vendéglő

Kávéház

B) Fűszer és csemege kereskedés

Vegyeskereskedés

Tej-, tejtermék kereskedés

Zöldség- és gyümölcs kereskedés

Vágottbaromfi- és tojás kereskedés

Hal és lőtt vad kereskedés

Kellékáru kereskedés

Mutatványos kellékáru kereskedés

Háztartási vegyiáru kereskedés

Festék és háztartási áru kereskedés

Illatszer kereskedés

Fodrászati cikk kereskedés

Vasáru kereskedés

Finomacéláru kereskedés

Lakásfelszerelés kereskedés

Műszaki kereskedés

Villamossági és híradástechnikai cikk kereskedés

Barkács kereskedés

Vas-, műszaki, üvegáru

Kereskedés

Pincegazdasági és felszerelési cikk kereskedés

Népművészeti cikk kereskedés

Sportáru és sporthorgászati cikk kereskedés

Bélyegkereskedés

Hanglemez kereskedés

Hangszer kereskedés

Bútor kereskedés

Díszállat és díszhal kereskedés

Magkereskedés

Tüzelőanyag kereskedés

Tüzelőolaj kereskedés

Építőanyag kereskedés

Épületfa kereskedés

Kifőzés

Pecsenyesütés, grill, halsütés

Eszpresszó

Falatozó (büfé)

Kocsma

Panzió

Mutatványos tevékenység

4. számú melléklet a 10/1982. (V. 14.) BkM számú rendelethez

A magánkereskedői igazolványt vásári árusításra jogosító záradékkal a szakigazgatási szerv a következő szakmákban láthatja el:

Cukorkakereskedés

Gyümölcskereskedés

Bélkereskedés

Felsőruházati kereskedés

Méteráru-kereskedés

Divatáru kereskedés

Kötöttáru kereskedés

Rövidáru kereskedés

Gyermekruházati kereskedés

Kézimunka kereskedés

Lábbeli kereskedés

Használtruha kereskedés

Kellékáru kereskedés

Bőrdíszműáru kereskedés

Zsák-, zsineg-, ponyva kereskedés

Kalap-, sapka kereskedés

Háztartási vegyesáru kereskedés

Illatszer kereskedés

Vasáru kereskedés

Finomacéláru kereskedés

Üveg-, porcelán és cserépedény kereskedés

Pincegazdasági és felszerelési cikk kereskedés

Mezőgazdasági kisgépek eszközök és anyagok kereskedése

Ajándéktárgy kereskedés

Bazáráru kereskedés

Kegytárgy kereskedés

Műanyagcikk kereskedés

Népművészeti cikk kereskedés

Háziipari és kéziszőttes kereskedés

Sportáru és sporthorgászati cikk kereskedés

Játékáru kereskedés

Hanglemez kereskedés

Díszállat- és díszhal kereskedés

Használtcikk kereskedés

Kifőzés, (csak az idényjellegű kereskedés holtidényben sütögető üzletkörrel)

Pecsenye-, grill-, halsütés

Lángos-, palacsinta- és rétessütés,

Falatozó (büfé) [csak az idényjellegű kereskedés holtidényben]

Mutatványos