1/1982. (I. 1.) EüM rendelet
a sportrepülők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról és a Repülőorvosi Bizottságok működéséről
A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében és 49. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi, mimiszterrel, a belügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[1]
Az egészségi alkalmasság orvosi vizsgálata
1. § (1) A sportrepülésben részt vevő, nem hivatásos légijárművezetőknek (repülőgép- és helikopvezetőknek, vitorlázó, sikló- és ballonrepülőknek), valamint ejtőernyős ugróknak (a továbbiakban: sportrepülők) egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton (a továbbiakban: alkalmassági vizsgálat) kell részt venniük. Az alkalmassági vizsgálat
a) a kiképzéshez és a szakszolgálati engedély első kiadásához szükséges előzetes,
b) az a) pont szerinti engedély meghosszabbításához szükséges időszakos, valamint
c) az esetenként elrendelt rendkívüli alkalmassági
vizsgálatot foglalja magában.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot és ennek alapján a sportrepülők egészségi alkalmassági orvosi minősítését (a továbbiakban: minősítés) az Országos Testnevelés és Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OTSI) keretében működő Központi Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: Központi ROB), valamint a megyei kórház-rendelőintézetekben szervezett megyei Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: megyei ROB) végzi (a továbbiakban együtt: ROB).
(3) A négyezer méternél magasabbra felszálló sportrepülőknél a (2) bekezdésben meghatározott szervek csak alkalmassági vizsgálatot végeznek. Ezeknek a sportrepülőknek a magasságkamrai vizsgálatára és minősítésére külön jogszabály az irányadó.
(4) A ROB az alkalmassági vizsgálatokon kívül elvégzi a repülőtiszti iskola jelöltjeinek és az ejtőernyős sorköteleseknek az előzetes alkalmassági vizsgálatát a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatának útmutatása alapján.
(5) Az (1) bekezdés szerint szakorvosi alkalmassági követelményeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a (4) bekezdés szerinti szakorvosi alkalmassági követelményeket a Honvédelmi Minisztérium állapítja meg. Ezen követelményeket a ROB az 1. mellékletben foglaltak szerint alkalmazza.
2. § (1) Az alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:
a) A sportrepülők előzetes és időszakos, valamint a repülőtiszti iskola jelöltjeinek és az ejtőernyős sorköteleseknek előzetes alkalmassági vizsgálatát az érdekelt személy lakhelye (munkahely, iskola) szerint illetékes megyei ROB, a fővárosban a Központi ROB végzi.
b) A magasságkamrai minősítéshez szükséges alkalmassági vizsgálatot a Központi ROB végzi.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek:
a) A Központi ROB, ha az alkalmassági vizsgálatot első fokon a megyei ROB végezte.
b) Az Országos Orvosszakértői Intézetben e feladat ellátására szervezett bizottság, ha az alkalmassági vizsgálatot első fokon a Központi ROB végezte.
Az alkalmassági vizsgálat ideje
3. § (1) A repülőtiszti iskola jelöltjei és az ejtőernyős sorkötelesek előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját a Központi ROB elnöke - a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatával és a megyei ROB elnökeivel egyetértésben - úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön.
(2)[2] A sportrepülők időszakos alkalmassági vizsgálata évente történik. Az alkalmassági vizsgálat időpontját, valamint a behívás rendjét - a Magyar Honvédelmi Szövetség (a továbbiakban: MHSZ) illetékes szervével egyetértésben - a ROB elnöke határozza meg.
(3) A sportrepülők rendkívüli alkalmassági vizsgálatát akkor kell elvégezni, ha
- a ROB határozata előírja,
- a repülőegészségügyi hatósági feladatokat ellátó szerv elrendeli,
- az MHSZ egészségügyi szolgálata kéri,
- repülőesemény történik, azt követően, illetőleg
azt a lakóhely (munkahely, iskola) szerint illetékes alapellátás orvosa javasolja.
4. § (1) Az MHSZ illetékes szerve minden hónap 5. napjáig felkéri a ROB-ot a sportrepülők alkalmassági vizsgálatának elvégzésére. A felkéréssel egyidejűleg közli, hogy kinél szükséges előzetes, illetőleg időszakos alkalmassági vizsgálat elvégzése, és az alkalmasságot milyen kategóriára kéri megállapítani. Tájékoztatja a ROB-ot a vizsgálandó személy lakcíméről, előző ROB vizsgálatának idejéről és annak eredményéről.
(2) A ROB az alkalmassági vizsgálat elvégzésének idejét a felkérést követő hónap végéig úgy állapítja meg, hogy a szakorvosi vizsgálatok lehetőleg egy napon belül elvégezhetők legyenek. Az alkalmassági vizsgálat időpontjáról a sportrepülőt legalább 15 nappal előbb köteles értesíteni.
5. § (1) A sportrepülőnek az MHSZ illetékes szervétől kapott vizsgálati lappal először az alapellátás orvosánál kell vizsgálaton megjelennie. Az alapellátás orvosa a sportrepülőt - a ROB vizsgálatára - az A. 3510-89. r. nyomtatvánnyal utalja be, amelynek rovatait a rendelkezésére álló adatok alapján köteles kitölteni.
(2) A sportrepülő az (1) bekezdésben meghatározott beutalóval, az MHSZ-től kapott vizsgálati lappal, valamint az egy éven belül végzett ernyőfényképszűrés eredményét tartalmazó igazolással a kitűzött napon - vizsgálat céljából - a ROB-nál jelentkezik. A sportrepülő a vizsgálatot megelőzően köteles személyazonosságát igazolni.
(3) A ROB tagjai a vizsgálati lapra a vizsgálat eredményét bejegyzik, illetőleg a bemutatott orvosi leleteket mellékelik. A szakorvosi vizsgálattal kapcsolatos feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.
Az első fokú ROB eljárása
6. § (1) Az első fokon eljáró megyei ROB elnöke értékeli a sportrepülők alkalmassági vizsgálatának eredményét, és ennek alapján elvégzi minősítésüket. A sportrepülők minősítése a következő lehet:
a) alkalmas,
b) ideiglenesen nem alkalmas,
c) felülvizsgálata szükséges, vagy
d) alkalmatlan.
(2) Az első fokon eljáró megyei ROB elnöke - ha "felülvizsgálata szükséges" minősítést állapít meg - a vizsgálati lapot haladéktalanul felterjeszti a Központi ROB elnökéhez.
(3) A Központi ROB elnöke első fokú és másodfokú eljárása során nem állapíthat meg "felülvizsgálata szükséges" minősítést, hanem a minősítést megelőzően a 8. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia.
(4) A minősítésen - az "alkalmas" minősítés kivételével - minden esetben fel kell tüntetni a minősítés indokául szolgáló kórismét és a 38. Légügyi Előírás táblázatának megfelelő sorszámot.
(5) A minősítést a minősítő jegyzi be a sportrepülők Repülési Naplójába, illetőleg szakszolgálati engedélyébe.
7. § (1) Az első fokon eljáró ROB havonta közli az alkalmassági vizsgálat elvégzését kérő MHSZ szervvel a minősítések eredményét.
(2) Az első fokon eljáró ROB a minősítésről - a 8. § (2) bekezdésében meghatározott 15 napot követően, felülvéleményezési kérelem hiányában - értesíti az 5. § (1) bekezdése szerinti orvost, aki az "alkalmas" minősítésű sportrepülő két ROB vizsgálat között észlelt egészségkárosodásáról, a minősítést végző ROB-ot haladéktalanul értesíti, egyben rendkívüli minősítésére javaslatot tesz. Az "alkalmatlan" és az "ideiglenesen nem alkalmas" minősítés esetén az eltiltás okát is közölni kell annak érdekében, hogy a szükséges gyógykezelést elvégezzék, és a sportrepülőt gondozásba vegyék.
(3) A sportrepülők vizsgálati lapját a ROB 25 évig őrzi meg. A repülőtiszti iskola jelöltjeinek és az ejtőernyős sorkötelesek vizsgálati lapját az első fokon eljáró ROB küldi meg a Magyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló Kutató Intézetének.
(4) Ha a Központi ROB első fokon eljáró szervként működik, a vizsgálati lapok tárolását és az érdekeltek tájékoztatását közvetlenül végzi.
A másodfokú ROB eljárása
8. § (1) A 6. § (2) bekezdése esetén a Központi ROB elnöke gondoskodik a szakorvosi vizsgálatok elvégzéséről, szükség esetén a sportrepülő gyógyintézeti megfigyeléséről, majd ezek alapján a sportrepülőt minősíti.
(2) Az a sportrepülő, akit az első fokon eljáró ROB "alkalmatlan"-nak minősített, a minősítés felülvéleményezését kérheti a minősítésekor vagy a minősítést követő 15 napon belül. A felülvéleményezési kérelmet az első fokon eljáró ROB-nál kell előterjeszteni, amely azt - a vizsgálati lap csatolásával egyidejűleg - a másodfokon eljáró ROB-hoz terjeszti fel.
(3) A másodfokon eljáró ROB - szükség esetén - gondoskodik a szakorvosi vizsgálatok elvégzéséről, és ennek alapján határoz az alkalmasság kérdésében, illetőleg minősíti a sportrepülőt.
(4) A másodfokon eljáró ROB elnöke a határozatot, illetőleg a minősítést rávezeti a vizsgálati lapra, amelyet - megőrzésre és az érdekeltek értesítése végett - visszaküld az első fokon eljárt ROB-nak.
(5) Ha az alkalmasság vizsgálatában és véleményezésében a másodfokon eljáró ROB döntött, az 5. § (1) bekezdése szerinti orvost az első fokon eljáró ROB a másodfokú döntés után köteles értesíteni.
9. § (1) Az a sportrepülő, aki a másodfokon hozott ROB határozattal nem ért egyet, 15 napon belül felülvéleményezést kérhet az Országos Orvosszakétői Intézet főigazgatójától.
(2) Ha a sportrepülőt véglegesen alkalmatlannak minősítették a HM szabályzatban (Eü. 22. követelmények) meghatározott orvosi bizonyítvánnyal is el kell látni.
A Repülőorvosi Bizottságok
10. § (1) A ROB-ot az elnök vezeti. A ROB tagjai: belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, nőgyógyász, és fogszakorvos. A ROB munkáját a jegyzőkönyvvezető segíti. A ROB-ok feladatát a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A Központi ROB elnökét a népjóléti miniszter a honvédelmi miniszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együttesen nevezi ki. A Központi ROB elnökének csak az nevezhető ki, aki repülőorvostan szakképesítéssel rendelkezik. A Központi ROB tagjait - a Központi ROB elnökének javaslatára - az OTSI főigazgatója jelöli ki. A kijelölt bizottsági tagok ezt a feladatot munkaköri kötelezettségként látják el.
(3)[3] A megyei ROB elnökét az illetékes megyei kórház-rendelőintézet főigazgatójának javaslatára, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője jelöli ki. A kijelölendő személynek legalább repülőorvosi gyakorlattal kell rendelkeznie. A kijelölt ROB elnökének rendszeres továbbképzésben kell részt vennie. A megyei ROB tagjait - a megyei ROB elnökének javaslatára - a megyei kórház-rendelőintézet főigazgatója jelöli ki. A megyei ROB elnöke és tagjai feladatukat munkaköri kötelezettségként látják el.
11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Repülő és Ejtőernyős Szakorvosi Bizottságok tagjainak díjazásáról szóló 32/1961. (Eü. K. 16.) EüM utasítás hatályát veszti.
1. melléklet az 1/1982. (I. 1.) EüM rendelethez
A sportrepülőkkel szemben támasztott alkalmassági követelmények vizsgálata és a ROB minősítésének feltételei
1. Az alkalmassági feltételeket a 38. Légügyi Előírás tartalmazza. A sportrepülők orvosi alkalmasságát eszerint kell elbírálni.
2. Az "alkalmas" és "alkalmatlan" minősítés feltételeit a 38. Légügyi Előírás tartalmazza.
3. A "felülvizsgálata szükséges" minősítést az első fokon eljáró megyei ROB abban az esetben alkalmazza, ha a megfelelő szakvélemény kialakításához rendelkezésére nem álló vizsgálati módszerek felhasználására, esetleg gyógyintézeti megfigyelésre van szükség.
4. "Ideiglenesen nem alkalmas" minősítést a ROB abban az esetben állapít meg, ha gyógykezelés (műtét) alapján legfeljebb 6 hónapon belül "alkalmas" döntés várható (pl. sérvműtét elvégzése után).
Az "ideiglenesen nem alkalmas" minősítést követően a ROB határozatában feltüntetett időpontban rendkívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
5. A ROB feladatainak ellátása során az általa kiállított minősítéseket és értesítéseket körbélyegző lenyomatával látja el.
A Központi ROB bélyegzőjének felirata: "Országos Testnevelés és Sportegészségügyi Intézet Központi Repülőorvosi Bizottsága".
A megyei ROB a működtető intézmény megnevezését és székhelyét tartalmazó "Repülőorvosi Bizottság" feliratú körbélyegzőt használ.
A körbélyegzőket a gyógyszerrendelésre jogosult orvosok bélyegzőhasználatáról szóló 37/1962. (Eü. K. 16.) EüM utasításban foglaltak szerint kell elkészíttetni.
2. melléklet az 1/1982. (I. 1.) EüM rendelethez
A sportrepülők szakorvosi vizsgálatával kapcsolatos feladatok
1. A ROB vizsgálatot minden esetben részletes belgyógyászati szakvizsgálattal kell megkezdeni, különös tekintettel az alábbiakra:
- anamnesis (az alapellátás orvosa által a beutalón közölt adatok értékelése),
- fejlettség, tápláltság, bőr- és látható nyálkahártyák vizsgálata (testmagasság, testsúly),
- szív- és keringési rendszer vizsgálata (szívhatárok, szívhangok, szívfrekvencia, perifériás erek),
- legalább 3 standard elvezetéses EKG,
- szív- és keringési rendszer terheléses vizsgálata ergometriával (csak az első alkalmassági vizsgálatnál),
- tüdő vizsgálata (légzésfunkció vizsgálata: vitálkapacitás, szükség esetén Tiffenaeu szám),
- mellkasröntgen (ernyőfényképszűrés) eredménye,
- hasi szervek vizsgálata,
- nyirokcsomók tapintása,
- pajzsmirigy vizsgálata.
Ha a belgyógyászati szakvizsgálat az alkalmasságot egyértelműen kizáró betegséget állapít meg, a ROB vizsgálat folytatásától el lehet tekinteni, és a vizsgálati lapot minősítés céljából a ROB elnökéhez kell felterjeszteni.
Amennyiben a belgyógyászati szakvizsgálat az alkalmasságot egyértelműen kizáró körülményt nem állapít meg, a sportrepülőnél a következő laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat kell elvégezni: vérsejtsüllyedés, mennyiségi és minőségi vérkép, teljes vizelet vizsgálat, vércukor (sz.e terheléses), vércsoport meghatározás (ez utóbbi csak az első alkalmassági vizsgálatnál), májfunkció, orrmelléküreg röntgen felvétel.
A leleteket a ROB jegyzőkönyvvezetője jegyzi be a vizsgálati lapra.
2. Ezt követően a sportrepülő egyéb szakvizsgálataira kerül sor, amelynek során minden esetben ki kell térni az alábbiakra is:
a) Sebészeti szakvizsgálatnál:
- az ízületek aktív és passzív mozgathatósága, a gerincoszlop alakja és mozgathatósága, a mellkas és a végtagok ortopédiai elváltozásai,
- egyes testrészek esetleges hiánya, torzító hegek,
- sérvkapuk vizsgálata,
- esetleges műtétek nyomai,
- alsóvégtagi visszerek állapota,
- rectális vizsgálat (nodus),
- szükség esetén traumatológiai, ortopédiai kiegészítő szakvizsgálat.
b) Szemészeti szakvizsgálatnál:
- a szem védőszerveinek vizsgálata,
- kötőhártyák vizsgálata,
- pupillák alakja, elváltozása és működése,
- törőközegek állapota,
- szemfenék vizsgálata,
- a szemnyomás meghatározása műszerrel,
- látásélesség vizsgálata (szükség esetén sciascopia),
- látótér vizsgálata (kézmozgással, szükség esetén műszeres vizsgálattal),
- színlátás (Ishihara táblával),
- a szemmozgató apparátus vizsgálata (szemmozgások, a szemizom egyensúly zavara, összetérítési távolság, közelpont, szemgolyók távolsága, mélységi látás),
- sötétségi adaptáció vizsgálata.
c) Orr-fül-gégészeti szakvizsgálatnál:
- látható elváltozások,
- szaglás vizsgálata illatsorozattal,
- hallás vizsgálata (suttogó beszéd, Wéber, Rinné, Schwabach, szükség esetén audiometria),
- vestibuláris vizsgálat (Bárány-féle forgatószékben), szükség esetén kalorizációs vizsgálat,
- orrmelléküreg röntgenfelvétel értékelése.
d) Neuropszichiátriai szakvizsgálatnál:
- agyidegek vizsgálata,
- reflex-, érző- és mozgatókör, koordináció vizsgálata,
- vegetatív funkciók,
- pszichés állapot,
- az előzetes alkalmassági vizsgálat során minden sportrepülőnél és a sportrepülőgépvezetők időszakos alkalmassági vizsgálata során háromévenként EEG vizsgálat.
e) Fogszakorvosi vizsgálatnál:
- fogkép,
- szanációs javaslat.
f) Sportrepülő nőknél nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni.
g) a ROB elnöke és tagjai szükség esetén más szakvizsgálatokat (pl. műszeres vizsgálatokat, psychofiziológiai vizsgálatokat) is elrendelhetnek.
3. melléklet az 1/1982. (I. 1.) EüM rendelethez
A Repülőorvosi Bizottságok (ROB-ok) feladatai
1. A Központi ROB feladatai:
a) a Központi ROB a főváros tekintetében ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a megyei ROB a 2. pont szerint ellát;
b) a sportrepülők első fokon végzett alkalmassági vizsgálataihoz szakmai, módszertani irányítást ad a megyei ROB-nak, gondoskodik rendszeres továbbképzésükről, érvényesíti az illetékes szervek által előírt szakmai követelményeket;
c) a megyei ROB előterjesztésére vagy a vizsgált személy felülvéleményezési kérelmére, esetleg az OTSI fekvőbeteg osztályainak segítségét is igénybe véve, másodfokon eljár a sportrepülők orvosi alkalmasságának kérdésében;
d) a négyezer méternél magasabbra felszálló sportrepülők magasságkamrai vizsgálatát és minősítését kéri az illetékes szervtől, ezeknek a sportolóknak alkalmassági vizsgálatát első fokú bizottságként közvetlenül végzi;
e) a repülés egészségügyével összefüggő feladatok megvalósításában a Népjóléti Minisztérium megbízásából együttműködik a légügyi hatósággal, a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatával és az MHSZ Országos Központjával, valamint
f) évente értékeli a megyei ROB-ok tevékenységét, összesíti az előszűrő és alkalmassági vizsgálatokról és működésükről bekért kimutatások adatait, az OTSI beszámoló jelentése részeként;
g) nyomtatványokkal ellátja a megyei ROB-okat.
2. A megyei ROB feladatai:
a) első fokú bizottságként eljárva működési területén a jogszabályoknak megfelelően végzi a sportrepülők, a repülőtiszti iskola jelöltjeinek és az ejtőernyős sorköteleseknek az alkalmassági vizsgálatát és minősítését; véleményének kialakításához szükség esetén konzíliumot kér a szakmailag illetékes megyei felügyelő szakfőorvostól;
b) a Központi ROB-hoz felterjeszti - másodfokú döntés céljából - a "felülvizsgálata szükséges" minősítést nyert jelöltek vizsgálati anyagát, továbbá azokat az "alkalmatlan" minősítésű vizsgálati lapokat, amelyek minősítésével szemben felülvéleményezést kértek;
c) a négyezer méternél magasabbra felszálló sportrepülők vizsgálati lapjait első fokú minősítés céljából felterjeszti a Központi ROB-hoz;
d) az alkalmassági vizsgálatok eredményéről évente összesítő kimutatást készít a Központi ROB számára, valamint
e) feladatai megvalósításában együttműködik az MHSZ megyei vezetőségével.
Lábjegyzetek:
[1] A SZOT megszűnt.
[2] Az MHSZ-t az 1022/1990. (II. 14.) MT határozat megszüntette.
[3] Lásd az 1990. évi LXXXIII. törvény 2-3. §-át.