20/1982. (X. 12.) IpM rendelet
a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről[1]
A kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végreajtására, az 1019/1977. (VI. 1.) MT. h. határozat 1.§ i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Kisiparosok Országos Szervezete elnökével egyetértésben a következőket rendelem:[2]
1. §[3] A rendelet hatálya kiterjed a egyéni vállalkozóra , a bedolgozókra és a gazdasági munkaközösségekre (a továbbiakban együtt: kisiparos), kivéve a gazdálkodó szervezet vagy az állami költségvetési szerv telephelyén működő vállalati gazdasági munkaközösségekre.
2. § (1) A rendelet mellékletében felsorolt tevékenységeket a kisiparos csak olyan telephelyen végezheti, amelyre az adott tevékenység gyakorlásához engedélyt kapott (telepengedély).
(2)[4] A 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében szabályozott külön műhely létesítése esetén a telepengedélyt az ipari tevékenység gyakorlati folytatására használt helyiségre kell kérni.
(3) Telepengedély nélkül végezheti a mellékletben felsorolt tevékenységet az egyéni vállalkozó, ha rendszeresen nem telephelyén, hanem a megrendeléstől függő helyszínen dolgozik.
3. § (1)[5] A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telephely szerint illetékes községi ,városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi jegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) kell előterjeszteni.
(2)[6] Új telephely létesítése, illetőleg a tevékenységi kör jelentős bővítése esetén az új telep rendszeres használatbavételét megelőzően kell a telepengedélyt kérni.
(3)[7] A bedolgozónak és a vállalati gazdasági munkaközösségnek a telepengedély kiadására irányuló kérelmet az új telep rendszeres használatbavételét megelőzően a telephely szerint illetékes és a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező jegyzőnél kell előterjeszteni.
(4) Ha a telephely létesítése építési engedélyhez, illetőleg bejelentéshez kötött építési munkával jár, az ingatlan tulajdonosa vagy használója meghatározott ipari tevékenységre érvényes előzetes telepengedély kiadását kérheti a jegyzőtől akkor is, ha iparjogosítvány kiadását, illetőleg társasági szerződés jóváhagyását ugyanekkor nem kéri. Az előzetes telepengedély nem helyettesíti a 2. § (1) bekezdésében szabályozott telepengedélyt.
(5) A jegyző a telepengedélyezési eljárás megindítására kötelezheti a kisiparost, ha a telephelyén - a mellékletben fel nem sorolt - olyan ipari tevékenységet kíván folytatni, amelynél a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt egészségártalom, tűz- és robbanásveszély léphet fel, illetőleg amelynek zavaró környezeti hatása miatt (levegő-, vízszennyezés, zajhatás) a telepengedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.
4. § (1) A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a telep címét, tulajdonosát és annak címét, a jogcímet (saját tulajdon, bérlet stb.), amely alapján az egyéni vállalkozó a telepet használni kívánja, továbbá a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységet. Részletesen le kell írni a termelő folyamatot, az ehhez szükséges eszközöket, továbbá az egészségre veszélyes, illetve az alkalmazott technológia miatt keletkező veszélyes anyagokat, és meg kell jelölni a létesítendő munkahelyek számát.
(2) Ha a telephelyre a jegyző ugyanolyan vagy más ipari tevékenységre már adott telepengedélyt, arra a kérelemben hivatkozni kell.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a telep és közvetlen környezetének helyszínrajzát, a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, tartós földhasználóinak) név- és címjegyzékét, továbbá hatósági (építési, vízjogi stb.) engedélyhez kötött építmény létesítése esetén a jogerős hatósági engedélyt.
5. § (1) A jegyző a telepengedély kiadására vonatkozó döntés előtt köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik. A jegyző a helyszíni szemlére meghívja:
a) a kérelmezőt,
b) az adott ingatlan és a szomszédos ingatlanok tulajdonosát, használóját, kezelőjét, továbbá a lakóbizottság képviselőjét,
c) az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes első fokú felügyelőségét,
d) az első fokú építésügyi hatóságot,
e) az első fokú vízügyi hatóságot,
f)[8] a városi (kerületi) rendőrkapitányságot,
g)[9] az első fokú tűzvédelmi hatóságként eljáró (megyei városi, városi, városi jogú nagyközségi, fővárosi kerületi) tűzoltó parancsnokságot a mellékletben *-gal megjelölt ipari tevékenység esetén,
h) élemiszeripari tevékenység folytatása esetén a megyei, fővárosi állategészségügyi állomást, valamint a megyei, fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetet,
i) egyéni vállalkozóknál és az olyan gazdasági munkaközösségeknél, ahol a tagok több mint a fele kisiparos, az érdekképviselet biztosítására a KIOSZ illetékes helyi szervét.
(2) A meghívót a helyszíni szemle előtt legalább 15 nappal küldi el a jegyző.
(3) A meghívóban a jegyző felhívja a meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza, távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételt a jegyző a szemlén ismerteti az érdekeltekkel, továbbá, hogy a távolmaradó és az előzetes írásbeli észrevételt is elmulasztó meghívottat a teleplétesítéssel egyetértőnek kell tekinteni.
(4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti az érdekeltek véleményét és saját megállapításait.
6. § A telepengedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, ha a jegyző - a területileg illetékes Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat véleményét is figyelembe véve megállapítja, hogy a telepre korábban ugyanolyan tevékenységre, vagy a környezeti hatás szempontjából hasonló tevékenységre már adtak telepengedélyt, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények lényegesen nem változtak és a telep a folytatni kívánt tevékenység céljára továbbra is alkalmas.
7. § (1) A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak és az egyéni vállalkozó tevékenységének a környezetre gyakorolt hatása nem haladja meg a megengedhető mértéket.
(2) A jegyző a telepengedély megadásával kapcsolatban az engedély megadásakor, vagy a körülmények jelentős változása miatt később is kötelezheti az egyéni vállalkozót meghatározott munkálatok elvégzésére, illetve intézkedés megtételére.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a telepengedély alapján gyakorolható kisipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről szóló 3/1978. (VII. 13.) KipM rendelet, valamint az ezt módosító 7/1980. (XII. 1.) KipM rendelet hatályukat vesztik.
(2) Ha ez a rendelet telepengedélyt ír elő a korábbi szabályok szerint telepengedély nélkül végezhető tevékenységhez, az ilyen tevékenységet végző egyéni válallkozó a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül köteles telepengedélyt kérni a jegyzőtől.
(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott telepengedélyek megtartják érvényüket.
Melléklet a 20/1982. (X. 12.) IpM rendelethez
Telepengedélyhez kötött ipari tevékenységek:
- autószerelő
- beton- és műkőkészítő
- bútor- és épületasztalos
- bognár
- bronz- és rézműves
- bőrfestő
- cukrász
- esztergályos
- faesztergályos
- fémnyomó
- fényező és mázoló
- fűrészelő
- galvanizáló
- garázsipar
- géplakatos
- gumijavító
- gázöngyújtó töltő és javító
- hegesztő (gáz és villany)
- hentes és mészáros
- karosszérialakatos
- kádár
- kelmefestő és vegytisztító
- kovács
- kerámiakészítő, fazekas (égetés)
- mészégető
- műanyagfeldolgozó
- műanyaghulladék darálás, darabolás
- öntő
- ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó
- síküvegcsiszoló és tükörkészítő
- sütő
- szerszámkészítő
- szűcs
- tímár
- üvegcsiszoló
- üvegműves
- vegyianyagkészítő és előállító
- zománcozó
- vas- és fémszerkezeti lakatos
- egyéb élelmiszeripari termékek előállítása
- az az ipari tevékenység, amelynél a felhasznált és a technológai során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt egészségártalom, tűz- és robbanásveszély léphet fel, illetőleg amelynek zavaró környezeti hatása miatt (levegő-, vízszennyezés, zajhatás) a telepengedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.
Lábjegyzetek:
[1] Utóbb a rendeletet a 85/1997. (V.28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte 1997. július 2. napjával.
[2] Az 1977. évi 14. törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásról szóló 1019/1977. (VI.1.) MT határozatot az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény hatályon kívül helyezte, és a tárgykört újraszabályozta.
[3] Az 1. § a 9/1984. (VIII.8.) IpM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[4] A rendeletet a 3/1990. (III.31.) IpM rendelet hatályon kívül helyezte.
[5] A 3. § (1) bekezdése a 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[6] A 3. § (3) bekezdésének első mondatát a 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
[7] A 3. §(3) bekezdését a 9/1984. (VIII.8.) IpM rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletbe, egyúttal az eredeti (3)-(4) bekezdés számozását (4)-(5) bekezdésre változtatta. A 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével módosítottszöveg.
[8] Az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 18. §-ának megfelelően módosított szöveg.
[9] Az 5. § (1) bekezdés g) pontja a 9/1983. (XII.28.) IpM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, a rendeletet a 3/1990. (III.31.) IpM rendelet hatályon kívül helyezte.