Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

20/1982. (X. 12.) IpM rendelet

a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről[1]

A kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végreajtására, az 1019/1977. (VI. 1.) MT. h. határozat 1.§ i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Kisiparosok Országos Szervezete elnökével egyetértésben a következőket rendelem:[2]

1. §[3] A rendelet hatálya kiterjed a egyéni vállalkozóra , a bedolgozókra és a gazdasági munkaközösségekre (a továbbiakban együtt: kisiparos), kivéve a gazdálkodó szervezet vagy az állami költségvetési szerv telephelyén működő vállalati gazdasági munkaközösségekre.

2. § (1) A rendelet mellékletében felsorolt tevékenységeket a kisiparos csak olyan telephelyen végezheti, amelyre az adott tevékenység gyakorlásához engedélyt kapott (telepengedély).

(2)[4] A 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében szabályozott külön műhely létesítése esetén a telepengedélyt az ipari tevékenység gyakorlati folytatására használt helyiségre kell kérni.

(3) Telepengedély nélkül végezheti a mellékletben felsorolt tevékenységet az egyéni vállalkozó, ha rendszeresen nem telephelyén, hanem a megrendeléstől függő helyszínen dolgozik.

3. § (1)[5] A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telephely szerint illetékes községi ,városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi jegyzőnél (a továbbiakban: jegyző) kell előterjeszteni.

(2)[6] Új telephely létesítése, illetőleg a tevékenységi kör jelentős bővítése esetén az új telep rendszeres használatbavételét megelőzően kell a telepengedélyt kérni.

(3)[7] A bedolgozónak és a vállalati gazdasági munkaközösségnek a telepengedély kiadására irányuló kérelmet az új telep rendszeres használatbavételét megelőzően a telephely szerint illetékes és a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező jegyzőnél kell előterjeszteni.

(4) Ha a telephely létesítése építési engedélyhez, illetőleg bejelentéshez kötött építési munkával jár, az ingatlan tulajdonosa vagy használója meghatározott ipari tevékenységre érvényes előzetes telepengedély kiadását kérheti a jegyzőtől akkor is, ha iparjogosítvány kiadását, illetőleg társasági szerződés jóváhagyását ugyanekkor nem kéri. Az előzetes telepengedély nem helyettesíti a 2. § (1) bekezdésében szabályozott telepengedélyt.

(5) A jegyző a telepengedélyezési eljárás megindítására kötelezheti a kisiparost, ha a telephelyén - a mellékletben fel nem sorolt - olyan ipari tevékenységet kíván folytatni, amelynél a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt egészségártalom, tűz- és robbanásveszély léphet fel, illetőleg amelynek zavaró környezeti hatása miatt (levegő-, vízszennyezés, zajhatás) a telepengedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.

4. § (1) A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a telep címét, tulajdonosát és annak címét, a jogcímet (saját tulajdon, bérlet stb.), amely alapján az egyéni vállalkozó a telepet használni kívánja, továbbá a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységet. Részletesen le kell írni a termelő folyamatot, az ehhez szükséges eszközöket, továbbá az egészségre veszélyes, illetve az alkalmazott technológia miatt keletkező veszélyes anyagokat, és meg kell jelölni a létesítendő munkahelyek számát.

(2) Ha a telephelyre a jegyző ugyanolyan vagy más ipari tevékenységre már adott telepengedélyt, arra a kérelemben hivatkozni kell.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a telep és közvetlen környezetének helyszínrajzát, a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, tartós földhasználóinak) név- és címjegyzékét, továbbá hatósági (építési, vízjogi stb.) engedélyhez kötött építmény létesítése esetén a jogerős hatósági engedélyt.

5. § (1) A jegyző a telepengedély kiadására vonatkozó döntés előtt köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik. A jegyző a helyszíni szemlére meghívja:

a) a kérelmezőt,

b) az adott ingatlan és a szomszédos ingatlanok tulajdonosát, használóját, kezelőjét, továbbá a lakóbizottság képviselőjét,

c) az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes első fokú felügyelőségét,

d) az első fokú építésügyi hatóságot,

e) az első fokú vízügyi hatóságot,

f)[8] a városi (kerületi) rendőrkapitányságot,

g)[9] az első fokú tűzvédelmi hatóságként eljáró (megyei városi, városi, városi jogú nagyközségi, fővárosi kerületi) tűzoltó parancsnokságot a mellékletben *-gal megjelölt ipari tevékenység esetén,

h) élemiszeripari tevékenység folytatása esetén a megyei, fővárosi állategészségügyi állomást, valamint a megyei, fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetet,

i) egyéni vállalkozóknál és az olyan gazdasági munkaközösségeknél, ahol a tagok több mint a fele kisiparos, az érdekképviselet biztosítására a KIOSZ illetékes helyi szervét.

(2) A meghívót a helyszíni szemle előtt legalább 15 nappal küldi el a jegyző.

(3) A meghívóban a jegyző felhívja a meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza, távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételt a jegyző a szemlén ismerteti az érdekeltekkel, továbbá, hogy a távolmaradó és az előzetes írásbeli észrevételt is elmulasztó meghívottat a teleplétesítéssel egyetértőnek kell tekinteni.

(4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti az érdekeltek véleményét és saját megállapításait.

6. § A telepengedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, ha a jegyző - a területileg illetékes Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat véleményét is figyelembe véve megállapítja, hogy a telepre korábban ugyanolyan tevékenységre, vagy a környezeti hatás szempontjából hasonló tevékenységre már adtak telepengedélyt, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények lényegesen nem változtak és a telep a folytatni kívánt tevékenység céljára továbbra is alkalmas.

7. § (1) A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak és az egyéni vállalkozó tevékenységének a környezetre gyakorolt hatása nem haladja meg a megengedhető mértéket.

(2) A jegyző a telepengedély megadásával kapcsolatban az engedély megadásakor, vagy a körülmények jelentős változása miatt később is kötelezheti az egyéni vállalkozót meghatározott munkálatok elvégzésére, illetve intézkedés megtételére.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a telepengedély alapján gyakorolható kisipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről szóló 3/1978. (VII. 13.) KipM rendelet, valamint az ezt módosító 7/1980. (XII. 1.) KipM rendelet hatályukat vesztik.

(2) Ha ez a rendelet telepengedélyt ír elő a korábbi szabályok szerint telepengedély nélkül végezhető tevékenységhez, az ilyen tevékenységet végző egyéni válallkozó a rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül köteles telepengedélyt kérni a jegyzőtől.

(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott telepengedélyek megtartják érvényüket.

Melléklet a 20/1982. (X. 12.) IpM rendelethez

Telepengedélyhez kötött ipari tevékenységek:

- autószerelő

- beton- és műkőkészítő

- bútor- és épületasztalos

- bognár

- bronz- és rézműves

- bőrfestő

- cukrász

- esztergályos

- faesztergályos

- fémnyomó

- fényező és mázoló

- fűrészelő

- galvanizáló

- garázsipar

- géplakatos

- gumijavító

- gázöngyújtó töltő és javító

- hegesztő (gáz és villany)

- hentes és mészáros

- karosszérialakatos

- kádár

- kelmefestő és vegytisztító

- kovács

- kerámiakészítő, fazekas (égetés)

- mészégető

- műanyagfeldolgozó

- műanyaghulladék darálás, darabolás

- öntő

- ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó

- síküvegcsiszoló és tükörkészítő

- sütő

- szerszámkészítő

- szűcs

- tímár

- üvegcsiszoló

- üvegműves

- vegyianyagkészítő és előállító

- zománcozó

- vas- és fémszerkezeti lakatos

- egyéb élelmiszeripari termékek előállítása

- az az ipari tevékenység, amelynél a felhasznált és a technológai során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt egészségártalom, tűz- és robbanásveszély léphet fel, illetőleg amelynek zavaró környezeti hatása miatt (levegő-, vízszennyezés, zajhatás) a telepengedélyezési eljárás lefolytatása indokolt.

Lábjegyzetek:

[1] Utóbb a rendeletet a 85/1997. (V.28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte 1997. július 2. napjával.

[2] Az 1977. évi 14. törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásról szóló 1019/1977. (VI.1.) MT határozatot az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény hatályon kívül helyezte, és a tárgykört újraszabályozta.

[3] Az 1. § a 9/1984. (VIII.8.) IpM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[4] A rendeletet a 3/1990. (III.31.) IpM rendelet hatályon kívül helyezte.

[5] A 3. § (1) bekezdése a 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[6] A 3. § (3) bekezdésének első mondatát a 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[7] A 3. §(3) bekezdését a 9/1984. (VIII.8.) IpM rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletbe, egyúttal az eredeti (3)-(4) bekezdés számozását (4)-(5) bekezdésre változtatta. A 6/1992. (I.28.) IKM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével módosítottszöveg.

[8] Az 1983. évi 26. törvényerejű rendelet 18. §-ának megfelelően módosított szöveg.

[9] Az 5. § (1) bekezdés g) pontja a 9/1983. (XII.28.) IpM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, a rendeletet a 3/1990. (III.31.) IpM rendelet hatályon kívül helyezte.

Tartalomjegyzék