29/1982. (XII. 27.) ÉVM-PM együttes rendelet

a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM számú együttes rendelet módosításáról

Az 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

A 22/1981. (VIII. 19.) ÉVM-PM számú együttes rendelettel kiegészített 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A távollevők nevét és a távollét okát az igazgatóság köteles jegyzékbe foglalni és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni."

2. §

A Vhr. 8. §-a c) pontjának tizedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakóháznak a lakásszövetkezet tulajdonában álló ... központi berendezései általában)

"- a távhőellátó berendezés a fogyasztói hő-központ helyiségében levő fogyasztói vezetékek első elzáró, illetőleg szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától, az alap- és a felszálló vezetékek, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő vezetékszakasz a fűtőtestekkel, illetőleg a melegvízszolgáltató berendezések áteresztőcsapjáig, a lakásszövetkezet tulajdonában álló helyiségekben és területen levő vezetékszakasz az összes berendezéssel és felszereléssel, továbbá a távhőellátó berendezés fogyasztói hőközpontja (hőfogadó állomása) az állami tulajdonba adásáig;"

3. §

A Vhr. 10. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az igazgatóság a lakás tulajdonosa részére az elidegenítési szándék bejelentéséről és a szövetkezettel szemben fennálló tartozásról igazolást ad."

4. §

A Vhr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A kölcsön felvételéről szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni a kamatokkal növelt kölcsön egy lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre eső összegét, továbbá a kölcsön visszafizetése fedezetének forrásait.

(2) A pótbefizetések hiányos teljesítése esetén a szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek befizetéséhez minden más követelésből befolyó és egyébként a szövetkezetet megillető bevétel felhasználható.

(3) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek hiányos teljesítése esetén a pénzintézet a szövetkezet számláiról közvetlenül elégíti ki a követelését. Ilyen esetben a szövetkezetnek a hiányt (pótbefizetésre kötelezéssel stb.) pótolnia kell.

(4) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek teljesítése érdekében - a tagok és a nem tag tulajdonosok mulasztása esetén - a szövetkezet köteles a 21. § szerint a végrehajtási eljárást azonnal megindítani.

(5) A szövetkezet tulajdonában álló valamennyi ingatlanvagyonra - a tartozás erejéig - a pénzintézet jelzálogjogot jegyeztethet be."

5. §

(1) A Vhr. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásépítő, szövetkezeti beruházások folyamatos, tervszerű előkészítése és biztonságos megvalósítása érdekében Lakásépítő Szövetkezeti Biztonsági Alapot kell - családi házak építésére alakult lakásszövetkezet esetében lehet - létrehozni."

(2) A Vhr. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alap forrása a lakásépítő szövetkezetek tagjainak hozzájárulása, amely a tagra eső lakásépítési költség 1%-a."

6. §

A Vhr. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A lakásfenntartó szövetkezet a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat más szervek, társasházközösségek és magánszemélyek részére is végezhet."

7. §

A Vhr. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A beruházó köteles a lakóház műszaki terveit (az átadási tervdokumentációt) a lakásfenntartó szövetkezetnek átadni."

8. §

A Vhr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg. Lakásfenntartó szövetkezet a szövetkezet tulajdonában álló épületrészek, az épületben levő lakások tulajdonosai pedig a lakások felújításához a külön jogszabályban megállapított kedvezményes feltételekkel csak akkor kaphatnak kölcsönt, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 2 Ft/m2nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 3 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 3 Ft/m2nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 4 Ft/m2nél

nem kevesebb. Ennél nagyobb mértékű felújítási alapképzés esetében a lakásfenntartó szövetkezetet a külön jogszabályban meghatározott további kedvezmény is megilleti."

9. §

A Vhr. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § (1) A lakásfenntartó szövetkezet a fenntartási hozzájárulásból tartalékalapot is képezhet. A tartalékalap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg.

(2) A lakásfenntartó szövetkezet a tartalékalapja terhére a Kölcsönös Támogatási Alaphoz hozzájárulhat.

(3) A lakásfenntartó szövetkezet a kifizetett munkabérek alapján jutalmazási alapot képezhet,"

10. §

A Vhr. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapszabály állapítja meg, hogy a hasznosításból származó bevétel milyen arányban illeti meg a szövetkezetet és a tagokat. A szövetkezetet megillető rész a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatának megfelelően használható fel. A tag használati jogosultságának hasznosításából származó bevétel a tagot illeti meg."

11. §

(1) Ez a rendelet - a 8. §-a kivételével - 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 17. §-a (3) bekezdésének "az 1955. évi 21. számú tvr. 14. §-ának b) pontja értelmében" szövegrésze, továbbá 38. §-a hatályát veszti.

(2) E rendelet 8. §-a 1983. július 1. napján lép hatályba.

(3) Ahol a Vhr. az "Országos Takarékpénztár"-ra utal, helyette az "illetékes pénzintézet"-et kell érteni.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter