20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM együttes rendelet

a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1977. évi 12. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr) 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

(A tvr. 2. §-ához)

1. §

A lakásszövetkezet a céljának megvalósítását szolgáló tevékenységet a székhelyén kívül is végezhet.

(A tvr. 3. §-ához)

2. §

Lakásszövetkezetet - a gazdaságos működés követelményeinek figyelembe vételével - általában összefüggő területen levő épületcsoportonként célszerű szervezni; lakásszövetkezet azonban többszintes lakóházanként is szervezhető.

(A tvr. 4. §-ához)

3. §

(1) A lakásszövetkezetet a céljának megfelelő tevékenység megkezdése előtt kell megszervezni.

(2) A szervezés főbb feladatai:

a) a lakásszövetkezet szervezésének nyilvánosságra hozatala,

b) az alakuló közgyűlés előkészítése és az alapszabály tervezetének elkészítése,

c) az alakuló közgyűlés összehívása.

(3) A szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátására szervező bizottság hozható létre. A szervező bizottság a lakásszövetkezet alakuló közgyűlésének megtartásával megszűnik.

(4) A lakásszövetkezet szerveinek tagjaira és a tisztségviselők személyére - az érdekeltek véleményének meghallgatásával - a lakásszövetkezet szervezője tesz javaslatot.

4. §

(1) A lakásszövetkezet az alakul közgyűlés megtartásától számított 15 napon belül köteles az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a közgyűlés által megállapított alapszabályt öt példányban az állami törvényességi felügyeletét gyakorló szerv részére az alapszabály jóváhagyása céljából megküldeni.

(2) A lakásszövetkezet állami törvényességi felügyeletét gyakorló szerv az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének beérkezésétől számított harminc napon belül köteles

a) az alapszabály jóváhagyásáról határozni és a lakásszövetkezet nyilvántartásba vétele iránt intézkedni, továbbá

b) az alapszabály jóváhagyásáról szóló határozatot, valamint az alapszabály és az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv egy-egy záradékolt példányát a szövetkezetek nyilvántartását végző szervnek, a lakásszövetkezetnek, a pénzintézetnek és a lakásszövetkezet területi érdekképviseleti szervének megküldeni.

(3) A lakásszövetkezet állami törvényességi felügyeletét - ha a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága a 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 56. §-ának (2) bekezdése alapján másként nem rendelkezik - a szövetkezet székhelye szerint illetékes városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási hivatal gyakorolja.

(4)[1] A lakásszövetkezetekkel kapcsolatos pénzintézeti, valamint a számlavezetési feladatokat az illetékes pénzintézet illetékes területi fiókja látja el.

(A tvr. 6. §-ához)

5. §

A közgyűlés időpontját - a napirend és a közgyűlés helyének egyidejű közlésével - legalább nyolc nappal megelőzően a tagokkal közölni kell, és azt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek be kell jelenteni. A közgyűlési jegyzőkönyvet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére az ülés megtartásától számított 15 napon belül meg kell küldeni.

6. §

(1) A közgyűlés határozatképességének megállapítása során az igazoltan távollevőket a lakásszövetkezet taglétszámánál figyelmen kívül lehet hagyni.

(2) Azokat a tagokat lehet igazoltan távollevőnek tekinteni, akiket elháríthatatlan ok (betegség, munkahelyi távollét stb.) gátol a közgyűlésen való részvételben. A távollevők nevét és a távollét okát az igazgatóság köteles jegyzékbe foglalni és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni.

(A tvr. 10. és 11. §-ához)

7. §[2]

A küldöttek száma legalább 30, legfeljebb 150 lehet, az igazgatóság legalább 3 és legfeljebb 15, a felügyelő bizottság legalább 3 és legfeljebb 9 tagból állhat.

(A tvr. 13. §-ához)

8. §

A lakóháznak a lakásszövetkezet tulajdonában álló

a) épületszerkezetei általában:

- a lakóház alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő falak kivételével,

- a lakóház nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, a külön tulajdonban álló lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozók kivételével,

- a lakóház kéményei,

- a lakóház tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,

- a lakóházon levő ereszcsatornák és lefolyó vezetékek;

b) közös használatra szolgáló helyiségei és területei általában:

- a lakásszövetkezeti, közösségi célú helyiségek,

- a tetőterasz,

- a pince- és padlástérség,

- a kapualj,

- a lépcsőház,

- a folyosók és a függőfolyosók,

- a központi berendezések helyiségei,

- a mosókonyha,

- a szárítóhelyiség,

- a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,

- a szeméttároló helyiség,

a berendezéseivel és a felszereléseivel együtt;

c) központi berendezései általában:

- a felvonó,

- a szellőztető berendezés,

- a szemétledobó,

- a vízvezetékhálózat a vízmérőtől, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben az összes berendezés és felszerelés is,

- a szennyvízcsatorna-hálózat a telekhatártól,

- az elektromos vezetékhálózat az áramszolgáltató és a fogyasztó külön szerződésében megállapított csatlakozási ponttól, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is,

- a gázvezetékhálózat az ingatlanon levő első elzáró szerkezettől, ennek hiányában a telekhatártól (csatlakozási ponttól), a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, átalány fogyasztás esetén a fogyasztói készülék előtti főcsapig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is,

- a központi fűtőberendezés,

- a központi melegvízszolgáltató berendezés a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, az összes berendezés és felszerelés is,

-[3] a távhőellátó berendezés a fogyasztói hő-központ helyiségében levő fogyasztói vezetékek első elzáró, illetőleg szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától, az alap- és a felszálló vezetékek, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő vezetékszakasz a fűtőtestekkel, illetőleg a melegvízszolgáltató berendezések áteresztőcsapjáig, a lakásszövetkezet tulajdonában álló helyiségekben és területen levő vezetékszakasz az összes berendezéssel és felszereléssel, továbbá a távhőellátó berendezés fogyasztói hőközpontja (hőfogadó állomása) az állami tulajdonba adásáig;

- a központi antenna az erősítő berendezéssel és a hozzátartozó vezetékhálózattal, továbbá csatlakozó aljjal,

- a kaputelefon és a felcsengető berendezés a hozzátartozó vezetékhálózattal,

- a lakóházhoz tartozó közműpótló építmény és berendezés (kút, a házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés stb.).

9. §

A lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények, építmények és vagyontárgyak általában:

a) a lakásszövetkezet működéséhez szükséges épületek,

b) a lakásszövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségei, a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel együtt,

c) a lakóházhoz tartozó földrészleten levő egyéb építmények (kerítés, támfal, saját használatú út, járda, kerti építmények és berendezések stb.).

d)[4] a tagok életkörülményei javítását szolgáló épületek, építmények és helyiségek.

(A tvr. 14. §-ához)

10. §

(1)[5] Az igazgatóság a lakás tulajdonosa részére az elidegenítési szándék bejelentéséről és a szövetkezettel szemben fennálló tartozásról igazolást ad. Ezt az igazolást a lakás elidegenítéséről szóló szerződéshez csatolni kell.

(2)[6] A lakás elidegenítéséhez a kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt az illetékes pénzintézet hozzájárulása szükséges.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa - a helyiség megközelítéséhez, illetőleg rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben - a lakóházhoz tartozó földrészletet, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket, területeket is használhatja. E jog terjedelmét és a használati díjat - a tagok és a nem tag tulajdonosok jogos érdekeit figyelembe véve - az igazgatóság és a helyiség tulajdonosának megállapodása határozza meg.

(4) A lakóházban, vagy az ahhoz tartozó földrészleten létesített - nem a szövetkezet vagy annak tagja tulajdonában álló - nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosát (kezelőjét) a szövetkezettel szemben a nem tag lakástulajdonosokra irányadó pénzügyi kötelezettségek terhelik.

(A tvr. 16. §-ához)

11. §[7]

(1) A lakásszövetkezetnek pénzeszközei elhelyezésére - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - az illetékes pénzintézettel kell bankszámlaszerződést kötnie.

(2)[8] A fenntartási, valamint a felújítási célú befizetéseket a pénzintézet külön-külön vezetett csekkszámlán kezeli.

(3)[9]

(4)[10]

11/A. §[11]

(1) A kölcsön felvételéről szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni a kamatokkal növelt kölcsön egy lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre eső összegét, továbbá a kölcsön visszafizetése fedezetének forrásait.

(2) A pótbefizetések hiányos teljesítése esetén a szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek befizetéséhez minden más követelésből befolyó és egyébként a szövetkezetet megillető bevétel felhasználható.

(3) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek hiányos teljesítése esetén a pénzintézet a szövetkezet számláiról közvetlenül elégíti ki a követelését. Ilyen esetben a szövetkezetnek a hiányt (pótbefizetésre kötelezéssel stb.) pótolnia kell.

(4) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek teljesítése érdekében - a tagok és a nem tag tulajdonosok mulasztása esetén - a szövetkezet köteles a 21. § szerint a végrehajtási eljárást azonnal megindítani.

(5) A szövetkezet tulajdonában álló valamennyi ingatlanvagyonra - a tartozás erejéig - a pénzintézet jelzálogjogot jegyeztethet be.

12. §[12]

13. §

Ha a tag, illetőleg a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, az igazgatóság köteles őt határidő kitűzésével a teljesítésre felhívni.

13/A. §[13]

(1) A törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó szövetkezetek építési és fenntartási tevékenységének folyamatos és tervszerű előkészítése és biztonságos megvalósítása érdekében Lakásszövetkezeti Biztonsági Alapot lehet létrehozni.

(2) Az Alap kezelője a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa; a képzés és a felhasználás részletes szabályait a pénzügyminiszter az Országos Tanáccsal egyetértésben állapítja meg.

(A tvr. 17. §-ához)

14. §[14]

(A tvr. 18. §-ához)

15. §

(1) Ha a lakásépítő szövetkezet a megalakulásakor a lakóházak fenntartásának formáját nem határozta meg, folyamatos építésnél - legalább 12 lakás megépítése után - lakásépítő és fenntartó szövetkezetté, illetőleg a lakóházépítés befejezését követően lakásfenntartó szövetkezetté alakulhat át.

(2) Ha a lakásépítő szövetkezet a lakóházépítés befejezését követően lakásfenntartó szövetkezetté nem alakult át, az utolsó lakás birtokba vételét követő hat hónap elteltével meg kell szüntetni.

(A tvr. 20. §-ához)

16. §

(1) Ha a lakás több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonostárs kérheti a lakásszövetkezetbe tagként való felvételét.

(2) A már működő lakásszövetkezetbe tagként való felvételét családi ház építtetője, illetőleg tulajdonosa is kérheti; felvétele esetén a lakásszövetkezettel szembeni fizetési és más jellegű kötelezettségeit tagsági megállapodásban kell meghatározni.

17. §

(1) A felvétel iránti kérelmet - írásban -

a) a szervezés során a szervezőhöz,

b) a lakásszövetkezet megalakulása után pedig az igazgatósághoz

kell benyújtani.

(2) A felvételi kérelemnek tartalmaznia kell a tvr. 20. §-ának (1) bekezdésében említett adatokat, illetőleg nyilatkozatokat.

(3)[15] A fizetési kötelezettség biztosítékaként adott engedményezési nyilatkozat végrehajtható okirat.

18. §

A lakásszövetkezeti tagságot az igazgatóságnak a tagnyilvántartás alapján kiadott igazolása tanúsítja, amelyet a tagnak a felvételéről szóló határozat meghozatalától számított 30 napon belül meg kell küldeni.

19. §

A tagnak a lakásszövetkezetből való kilépési szándékát az igazgatósághoz a kilépés előtt legalább 30 nappal kell bejelentenie. A kilépés időpontjáig a kilépési szándék visszavonható.

(A tvr. 22. §-ához)

20. §

A lakásszövetkezet a felügyelő bizottság tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet.

(A tvr. 23. §-ához)

21. §

(1)[16] Ha a tag, illetőleg a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, az igazgatóság az engedményezési nyilatkozat alapján a munkáltatótól kérheti az esedékessé vált tartozásnak az illetményből való levonását, s a levont összegnek - a lakásszövetkezet megjelölt számlája javára - a számlát vezető illetékes pénzintézethez történő átutalását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek levonásáért és átutalásáért a munkáltató szerv anyagilag is felel.

(A tvr. 25. §-ához)

22. §

(1) A lakásépítő szövetkezet az építtetői feladatok ellátása során - maga, illetőleg a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szervnek adott megbízás útján - gondoskodik:

a) a lakóházépítéshez szükséges építési telek biztosításáról,

b) a lakóházépítés lebonyolításáról,

c) a lakóházak műszaki tervezéséről,

d) a lakóházak kivitelezéséről,

e) a műszaki ellenőrzésről,

f) a lakóházépítéshez szükséges anyagok beszerzéséről, ha azokat nem a kivitelező biztosítja,

g) a tagok lakóházépítéssel kapcsolatos saját munkájának megszervezéséről,

h) a lakóházak átvételéről, továbbá a lakóházakkal és a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről,

i) a lakóházak, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek birtokbavételéről és birtokbaadásáról, továbbá

j) az építési telek, a lakóházak, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyeztetéséről.

(2) A lakásépítő szövetkezet a lakóházak műszaki tervezését és kivitelezését házilagosan az arra vonatkozó jogszabályok keretei között végezheti el.

(3) A lakásépítő szövetkezet tagjai a lakóházépítésben saját munkával is részt vehetnek. A saját munka végzésének feltételeire és értékének elszámolására külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(4) A lakásépítő szövetkezet a tevékenységi körébe tartozó feladatai elvégzéséhez

a) a tulajdonában álló területen a saját szükségleteinek kielégítése végett helyi építőanyagokat (agyag, homok, kavics, kő) - a bányászatról szóló jogszabályok keretei között - kitermelhet és feldolgozhat, továbbá

b) építőipari gépeket, felszereléseket és szállítóeszközöket - az ezekre vonatkozó jogszabályok keretei között - vásárolhat és üzemeltethet, valamint építőanyagokat beszerezhet.

23. §

(1) A lakásépítő szövetkezet több ütemben történő folyamatos lakóházépítésre is alakulhat, az első ütemben azonban legalább 12 lakás megépítéséről kell gondoskodnia.

(2) A lakásépítő szövetkezet megalakulása előtt a szervezőnek tisztáznia kell:

a) az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának érintett szakigazgatási szervével a lakóházépítés feltételeit (az építési telek szerzése, a beépítés módja és határideje, az építhető lakások száma, a közművesítés és a kapcsolódó létesítmények megvalósítása stb.),

b) a lakóházépítés lebonyolításának, a lakóházak műszaki tervezésének, kivitelezésének és későbbi fenntartásának tervezett módját és más kérdéseit, továbbá a várható költségkihatásokat,

c)[17] az illetékes pénzintézettel a lakóházépítés pénzügyi feltételeit és a számlavezetés kérdéseit,

d) az érdekképviseleti szervvel a szövetkezet szervezéséhez, megalakulásához és a lakóházépítés előkészítéséhez és megvalósításához nyújtandó segítséget,

e) a munkáltató szervvel az általa nyújtandó támogatás módját és feltételeit.

(3) A (2) bekezdésben említett feltételekről az érdekelt szerveknek - az a) pont esetében írásban - nyilatkozniuk kell.

(4) A lakásépítő szövetkezet csak akkor alakítható meg, ha a lakóházépítés feltételeinek fennállása biztonságos alapul szolgál a szövetkezet működésének megkezdéséhez. Ezt az alapszabály jóváhagyása során az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek vizsgálnia kell.

24. §

Az előtakarékossággal kapcsolatban a felek jogait és kötelezettségeit az igazgatóságnak a taggal írásban kötött megállapodása határozza meg.

(A tvr. 26. §-ához)

25. §[18]

(A tvr. 27. §-ához)

26. §

A tag és a lakásépítő szövetkezet igazgatósága között létrejött előtakarékossági megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás leírását (nagyság, felszereltség stb.),

b) a fizetési (munkavégzési, szolgáltatási) kötelezettség teljesítésének módját, időtartamát, időpontját és helyét, a havi törlesztőrészlet összegét,

c) az előtakarékossági kötelezettség nem teljesítésének következményeit, továbbá

d) a lakás átadásának előrelátható - az előtakarékossági kötelezettség teljesítésétől is függő - idejét, illetőleg annak az építési ütemnek a megjelölését, amelyben a lakás épülni fog.

27. §

A tag az előtakarékossági kötelezettségét ifjúsági takarékbetét akcióban való részvétel útján is teljesítheti. Ebben az esetben az építési kölcsönszerződés a taggal akkor is megköthető, ha a vállalt betéttakarékossági időtartam a szerződés időpontjáig még nem telt el, de legkésőbb a lakóházépítés várható befejezéséig eltelik.

28. §

Az ifjúsági takarékbetét akcióban résztvevőket a lakásépítő szövetkezetekbe való felvételnél I előnyben lehet részesíteni.

(A tvr. 28. §-ához)

29. §

A lakásépítő szövetkezet, továbbá - építési kölcsönszerződés esetén - a Takarékpénztár legkésőbb az új tag felvételét követő 30 napon belül számol el a kilépett, illetőleg azzal a taggal, akinek a tagsági viszonyát az igazgatóság megszüntette.

(A tvr. 29. §-ához)

30. §

(1) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak fenntartása körében gondoskodik:

a) a lakóházak átadás-átvétele során a szövetkezet képviseletéről,

b) a lakóházak átvételéről, továbbá a lakóházakkal és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről,

c) a lakóházak és a hozzájuk tartozó építési telek állandó, jó karbantartásáról és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról,

d) a tagok és a nem tag tulajdonosok lakóházfenntartással kapcsolatos saját munkájának megszervezéséről,

e) az egyéb kezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáról.

(2) A lakásfenntartó szövetkezet a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő fenntartási feladatok ellátásával a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szervet (tanácsi házkezelési szerv, építőipari szervezet stb.) is megbízhat.

(3) A lakásfenntartó szövetkezet munkaszervezete (javító-karbantartó részlege) a szövetkezet tagjai, a nem tag tulajdonosok és más szervek, továbbá társasházközösségek részére is végezhet - az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló jogszabályok keretei között - munkát.

(4) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak környezetében levő, de azokhoz nem tartozó közhasználatú zöldterületek fejlesztésében és fenntartásában is közreműködhet.

(5)[19] A lakásfenntartó szövetkezet a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat más szervek, társasházközösségek és magánszemélyek részére is végezhet.

31. §[20]

A beruházó köteles a lakóház műszaki terveit (az átadási tervdokumentációt) a lakásfenntartó szövetkezetnek átadni.

(A tvr. 30. §-ához)

32. §

(1) A tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartási hozzájárulásait lakóházanként külön-külön kell megállapítani; e költségeket a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének az összes lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint kell viselni.

(2) Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és a nem tag tulajdonosok, illetőleg a használók - a közgyűlés döntésének megfelelően - lakás esetében az (1) bekezdés szerint, vagy a lakásban lakó személyek száma arányában, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig a szolgáltatás igénybevételének arányában viselik.

33. §

(1)[21]

(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a tényleges használatnak megfelelően köteles a fenntartási költségekhez hozzájárulni. Ennek mértékét az igazgatóság és a tulajdonos (kezelő) megállapodása határozza meg.

34. §

(1)[22] A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg. Ennél nagyobb mértékű felújítási alapképzés esetében a lakásfenntartó szövetkezetet a külön jogszabályban meghatározott további kedvezmény is megilleti. Törlesztési támogatással kölcsön a lakásszövetkezeti lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez akkor vehető igénybe, ha a tag és nem tag tulajdonosok felújítási hozzájárulása a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket eléri.

(2)[23] A közgyűlés (küldöttgyűlés) által megállapított felújítási hozzájárulást és a fenntartási hozzájárulást a tagok és a nem tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek -minden hónap 15. napjáig - a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után késedelmi kamatot kell fizetni. A lakásfenntartó szövetkezetnek a felújítási alapképzés összegét legkésőbb minden negyedév utolsó napjáig kell a felújítási alap-számlára befizetni.

(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a felújítási hozzájárulást a tényleges használat figyelembevételével, az igazgatósággal kötött megállapodás szerint köteles megfizetni.

34/A. §[24]

35. §[25]

36. §[26]

37. §[27]

(A tvr. 31. §-ához)

38. §[28]

(A tvr. 32. §-ához)

39. §

(1) Ha a tag a lakásfenntartó szövetkezetből kilép és a tulajdonában álló lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem idegeníti el, a lakóház fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettsége, továbbá az ennek biztosítékaként adott engedményezési nyilatkozata továbbra is érvényben marad.

(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezetből családi ház tulajdonosa lép ki, fenntartási és felújítási hozzájárulást csak az általa is használt létesítmények és építmények után kell fizetnie.

(3) A kilépett tag a lakásfenntartó szövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre és szolgáltatásokra nem tarthat igényt.

(A tvr. 35. §-ához)

40. §

A tag tagsági viszonyának megszűnése esetén az üdülőszövetkezet az üdülőegységet új tag felvétele, illetőleg ideiglenes jellegű bérbeadás, vagy az időleges használat jogának a bővítése útján hasznosíthatja.

(A tvr. 37. §-ához)

41. §

(1)[29] Az üdülőszövetkezet a tulajdonában álló azokat az üdülőegységeket, amelyekre a tagok az időleges használat jogát nem gyakorolják, üdülési, pihenési igények kielégítésére közvetlenül maga vagy más szerv, így különösen idegenforgalmi szerv útján hasznosíthatja.

(2)[30] Az alapszabály állapítja meg, hogy a hasznosításból származó bevétel milyen arányban illeti meg a szövetkezetet és a tagokat. A szövetkezetet megillető rész a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatának megfelelően használható fel. A tag használati jogosultságának hasznosításából származó bevétel a tagot illeti meg.

41/A. §[31]

(1) Ha az üdülőegységek az üdülőszövetkezet tulajdonában állnak, az üdülőszövetkezet a pénzeszközeinek elhelyezésére takarékszövetkezettel is köthet bankszámla-szerződést.

(2)[32]

(A tvr. 39. §-ához)

42. §

A garázst csak gépkocsitárolás céljára szabad hasznosítani; ennek rendjét a közgyűlés állapítja meg.

(A tvr. 40. §-ához)

43. §

Ha a garázsegységek ideiglenes jellegű bérbeadásáról a garázsszövetkezet gondoskodik, az ebből származó bevétel a garázsszövetkezet tevékenységi körében fejlesztési, üzemeltetési és fenntartási célokra, a közgyűlés határozatának megfelelően használható fel.

(A tvr. 33-40. §-ához)

44. §

Az üdülő- és garázsszövetkezeteknél az építés befejezéséig a lakásépítő szövetkezetek, azt követően pedig a lakásfenntartó szövetkezetek pénzügyeire és gazdálkodására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően - e rendelet 27. §-a, 28. §-a és 38. §-a kivételével - alkalmazni.

(A tvr. 42. §-ához)

45. §

Ez a rendelet 1977. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM, a 3/1970. (I. 25.) ÉVM-PM, a 4/1971. (II. 8.) ÉVM-PM, az 5/1971. (II. 8.) ÉVM-PM és a 24/1971. (IX. 19.) ÉVM-PM együttes rendelet hatályát veszti.

(A tvr. 44. §-ához)

46. §

A tvr. 44. §-ában nem említett lakásszövetkezetekben is kötelesek a nem tag tulajdonosok a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségeik biztosítására engedményezési nyilatkozatot adni a lakásszövetkezet részére.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter