1982. évi II. törvény

a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről

Az 1983. évi állami költségvetés előirányzatai - összhangban az éves népgazdasági tervvel - arra szolgálnak, hogy segítsenek megvalósítani gazdaságpolitikai céljainkat, javítani a költségvetés egyensúlyi helyzetét, s következetesen érvényesíteni a takarékosság követelményét.

Az országgyűlés mindezeknek és az állami pénzügyekről szóló, 1979. évi II. törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével az alábbi törvényt alkotja:

A főösszegek

1. § Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetését

523 500 000 000 (ötszázhuszonhárommilliárdötszázmillió) forint bevétellel,

533 700 000 000 (ötszázharminchárommilliárdhétszázmillió) forint kiadással és

10 200 000 000 (tízmilliárd-kétszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.

A bevételek részletezése

2. § A vállalati gazdálkodó szervezetek adó-és egyéb befizetéseinek az összege - a 3. § szerinti befizetések nélkül - 378 950 millió forint, az összes bevételnek a 72,4%-a.

3. § A vállalati gazdálkodó szervezetek, a költségvetési szervek és lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-befizetéseinek az összege 84 414 millió forint, az összes bevételnek a 16,1%-a.

4. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 12 250 millió forint, az összes bevételnek a 2,3%-a:

5. § A költségvetési szervek bevételeinek az összege 35 862 millió forint, az összes bevételnek a 6,9%-a.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 12 024 millió forint, az összes bevételnek a 2,3%-a.

A kiadások részletezése

7. § Beruházásra, mezőgazdasági szövetkezetek beruházási tevékenységének a segítésére, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek a növelésére, a magánerőből való lakásépítés állami támogatására, állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztési alapjainak a kiegészítésére fordítható 55 607 millió forint, az összes kiadásnak a 10,5%-a.

8. § A vállalati gazdálkodó szervezetek termelését és áruforgalmát segítő adóvisszatérítésekre és támogatásokra felhasználható 159 100 millió forint, az összes kiadásnak a 29,8%-a.

9. § (1) A költségvetési szervek feladatainak az ellátására szolgál 165 607 millió forint, az összes kiadásnak a 31%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegből felhasználható:

az egészségügyi és szociális szervek feladataira, köztük általános és szakkórházaknak, klinikáknak, egyéb fekvő és járó betegeket gyógyító intézeteknek és területi bölcsődéknek a fenntartására, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, szociális otthonoknak a működtetésére, az üdültetéssel kapcsolatos hozzájárulásra, készpénzsegélyre, valamint egyéb egészségügyi és szociális célokra 30 461 millió forint, az összes kiadásnak az 5,7%-a;

oktatási, kulturális, tudományos kutatási feladatokra és a sportszervek feladataira, köztük területi és munkahelyi óvodáknak, alsó- közép-és felsőfokú oktatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézményeknek a fenntartására, továbbá sportfeladatok ellátására 50 078 millió forint, az összes kiadásnak a 9,4%-a;

a védelemre és egyéb fegyveres erőknek a feladataira 32 044 millió forint, az összes kiadásnak a 6%-a;

a gazdasági, az igazgatási, s a jog- és a rendbiztonsági szervek feladataira, köztük utak és hidak fenntartására, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, környezet-és természetvédelmi, továbbá egyéb gazdasági feladatoknak az ellátására, a költségvetési szervek állóeszközeinek a felújítására s az igazságügyi és a közigazgatási tevékenységre 53 024 millió forint, az összes kiadásnak a 9,9%-a;

10. § Társadalombiztosítási célokra, köztük családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásra, nyugdíjra és egyéb ellátásra fordítható - a szociálpolitikai intézkedések tartalékával együtt - 106 863 millió forint, az összes kiadásnak a 20%-a.

11. § Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, az előző években felvett belföldi hitel törlesztésére, kamatfizetésre és egyéb költségvetési feladatoknak az ellátására, valamint az előre nem tervezhető, év közben keletkező szükségleteknek a pénzügyi tartalékául szolgál 46 523 millió forint, az összes kiadásnak a 8,7%-a.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

12. § Az országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1964 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 92 528 millió forintban állapítja meg az 1. számú melléklet szerint.

A tanácsok működési költségvetése és fejlesztési alapja

13. § A tanácsok működési költségvetéséhez az 1980. évi IV. törvény 16. §-ának a c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 35 413 millió forint, fejlesztési alapjához pedig ugyanezen törvény 17. §-ának a c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 15 417 millió forint esedékes.

14. § A tanácsok működési költségvetését és fejlesztési alapját megillető állami hozzájárulást fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok szerint e törvény 2. számú melléklete részletezi.

15. § A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok részére megállapított állami hozzájárulás összegét növelni, illetőleg csökkenteni kell, ha a megosztott forrásokból származó bevételekben az éves előirányzathoz képest 3%-ot meghaladó hiány, illetőleg 4%-ot meghaladó többlet keletkezik.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § A 2., a 3., a 8. és a 10. §-ban meghatározott előirányzatok módosítása tekintetében az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének az a) pontja szerint kell eljárni.

17. § (1) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy a tanácsi költségvetési szervektől elvonja azt az állami hozzájárulást, amely a célcsoportos beruházások befejezésének elhúzódása vagy elmaradása miatt feleslegessé váló fenntartási költségek fedezetére jut.

(2) Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok működési költségvetésének és fejlesztési alapjának a kiegészítésére megállapított állami hozzájárulás összegét 1983-ban - részint a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatosan, részint a tanácsokat megillető nyereségadó, valamint városi és községi hozzájárulás alakulásának megfelelően - módosítsa. Az ilyen bevételi forrásváltozás azonban nem módosíthatja a működési költségvetés és a fejlesztési alap kiadási előirányzatát.

18. § (1) Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az 1. § szerinti hiány kiegyenlítésére államkötvényt bocsásson ki 7000 millió forint összegben, illetőleg kölcsönt vegyen igénybe.

(2) Az államkötvény-kibocsátás feltételeinek a meghatározásában az 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint kell eljárni.

19. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet a törvény 12. §-ához

AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET ALKOTÓ KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL

(Ezer forintban)

2. számú melléklet a törvény 14. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A FŐVÁROSI, A MEGYEI ÉS A MEGYEI VÁROSI TANÁCSOK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

1 Ezen felül az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100 000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához, valamint a kolónialakások felszámolásához, a pincekárok elhárításához és az ingatlankezelő szervek műszaki-technikai bázisának fejlesztéséhez nyújtandó 1 511 000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.