43/1982. (V. 7.) MT rendelet

a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet módosításáról

1. §

Az 1/1974. (I. 9.) MT számú, a 26/1976. (VII. 23.) MT számú, a 12/1978. (III. 1.) MT számú és az 50/1980. (XII. 10.) MT számú rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami lakások:)

"e) tanácsi beruházásban állami támogatással vagy enélkül történő értékesítés céljára épített (a továbbiakban: tanácsi értékesítésű) lakások."

2. §

(1) A R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az új tanácsi bérlakásokból és tanácsi értékesítésű lakásokból a központi feladatok megoldására, valamint a 7. § (1) bekezdése alapján a bérlőkiválasztási jog biztosítására együttesen - évenként - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3%-ot a saját rendelkezése alatt tarthat. A felhasználás célok szerinti megosztását, továbbá a fővárosban a kerületi, illetőleg a megyékben az egyes városi (községi) tanácsok részesedését a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg. A meghatározott mértéken belül - az említett célokra - megüresedett tanácsi bérlakás és újraelosztásra visszavett tanácsi értékesítésű lakás is felhasználható."

(2) A R. 4. §-a (4) bekezdésének c) pontja heIyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A lakáselosztási tervben azt is meg kell határozni, hogy a. tanácsi bérlakások és a tanácsi értékesítésű lakások közül hány lakást kell)

"c) a lakásügyi hatóság részére minőségi lakáscserék, valamint a tanácsi ingatlanközvetítő szerv részére lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára biztosítani, valamint

d) a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetüktől függetlenül juttatható tanácsi bérlakást (a továbbiakban: nem szociális tanácsi bérlakás) igénylők részére felhasználni. E célra elsősorban megüresedett tanácsi bérlakások használhatók fel."

(3) A R. 4. §-a (5) bekezdésének első mondatában a "lehet" szó "kell"-re változik.

3. §

(1) A R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tanácsi bérlakás bérlőjéül - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetek kivételével - csak állampolgár jelölhető ki."

(2) A R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) Az állampolgárok tanácsi bérlakás cseréjének elősegítése érdekében a tanácsi ingatlanközvetítő szervnél lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára rendelkezésre álló tanácsi bérlakások bérlőjéül - a lakáscsere-szerződés megkötéséig - a tanácsi ingatlanközvetítő szervet kell kijelölni."

4. §

(1) A R. 7. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ez a bérlőkiválasztási jog csak abban a városban (községben), illetőleg - a megyei tanács végrehajtó bizottsága által juttatott lakás esetében - abban a megyében levő tanácsi bérlakásra gyakorolható, ahol a juttatott lakás is van."

(2) A R. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a bérlő a munkáltató szerve pénzügyi támogatásával saját tulajdonú lakást, épít vagy vásárol és a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond, a munkáltató szervet a bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg, feltéve, hogy a lakásügyi hatóság részére visszatéríti a bérlőnek kifizetett pénzbeli térítésnek megfelelő összeget."

5. §

(1) A R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Lakásigénylés alapján tanácsi bérlakást kaphat

a) szociális jelleggel az, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni;

b) határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig elsősorban a fiatal házaspár a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetétől függetlenül, továbbá

c) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételekkel az is, aki tanácsi bérlakásra szociális jelleggel nem jogosult."

(2) A R. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az a személy, aki)

"a) a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság vagy a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára pénzbeli térítés ellenében - a 14. § (1) és (2) bekezdése alá nem tartozó esetekben - lemondott, illetőleg"

[ugyanabban a városban (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult.)

(3) A R. 9. §-a a következő (7) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendeletben állapítja meg:

a) a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzet alapján a fokozatos, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás és az igénylők sorolásának tényezőit (a család nagysága, a gyermekek és az eltartottak száma, az egy főre jutó jövedelem, ingatlan és egyéb vagyon stb.);

b) a lakásigénylés benyújtására, a jogosult személyek körére, a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során irányadó szempontokat;

c) a határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig történő lakáskiutalás esetén a további lakás megszerzésével kapcsolatos előtakarékosság szabályait (mértékét, módját stb.), illetőleg ezek teljesítésével járó jogosultságot, valamint ilyen lakáskiutalás esetén a fiatal házaspárok első lakásigénye kielégítésének sorolási szempontjait;

d) a tanácsi bérlakásokból, továbbá a tanácsi értékesítésű és a szervezett magánlakásépítés keretében épülő tanácsi vevőkijelölésű lakásokból a fiatal házaspárok, a fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók részére kiutalandó, illetőleg a nem szociális tanácsi bérlakást igénylők részére kiutalható lakások arányát;

e) azok körét, akik nem szociális tanácsi bérlakást, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás keretében a meglevő lakásuk ellenében további tanácsi bérlakást kaphatnak.

(8) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a lakásigénylés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét (a továbbiakban: igénylési letét) fizetését is előírhatja. Ilyen esetben az igénylési letét mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elengedésével kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg."

6. §

A R. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem szociális tanácsi bérlakás juttatásánál a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni."

7. §

A R. 11. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre változik:

"(2) A fővárosban lakásigénylés csak akkor vehető nyilvántartásba, ha az igénylő igazolja, hogy az állandó lakóhelye legalább öt éve folyamatosan Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, szolgálati, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi (alkotó közösségi) tagsági viszonyban.

(3) Az igénylőnek - ha azt a várod (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete előírta - a lakásigénylés benyújtásakor, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújításakor igénylési letétet kell fizetnie; a befizetést a lakásügyi hatóságnál igazolnia kell.

(4) Az igénylési letétet és kamatait a kiutalt tanácsi bérlakásra megállapított lakásépítési hozzájárulás (lakáshasználatbavételi díj) megfizetésére kell felhasználni. Az igénylési letét az igénylőt illeti meg, ha a lakásigénylését a tanácsi bérlakás kiutalása előtt visszavonta, vagy ha a lakás kiutalásakor lakásépítési hozzájárulást (lakáshasználatbavételi díjat) nem kell fizetnie, vagy pedig a lakásügyi hatóság a lakáskiutaló határozatot visszavonta."

8. §

(1) A R. 13/A. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a szociális intézményből véglegesen elbocsátott igénylő a korábbi lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, csak a korábbi tanácsi bérlakásával azonos komfortfokozatú és legfeljebb az igényjogosultsága mértékének alsó határáig terjedő szobaszámú lakásra tarthat igényt. Pénzbeli térítés nélküli lemondás esetén a lakásigény kielégítése során a 77. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(2) A R. 13/A. §-ának (3) bekezdésében a 6. § (5) bekezdésére történő utalás 6. § (6) bekezdésre változik.

9. §

(1) A R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bérlő a lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében - minőségi csereként - nagyobb szobaszámú lakás kiutalását kéri, igényét a 11-13. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell elbírálni. Három vagy ennél több gyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető."

(2) A R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tanács végrehajtó bizottsága az (1) és a (2) bekezdésben említett lakáscserék előkészítésével és lebonyolításával a tanácsi ingatlanközvetítő szervet megbízhatja."

10. §

(1) A R. 35. §-ának c) pontjában az "általános és középiskola" szövegrész helyébe "oktatási intézmény" szövegrész lép.

(2) A R. 35. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Községi szolgálati lakás a község területén fekvő minden olyan állami lakás, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága)

"e) a községi közérdekű feladatok ellátása szempontjából fontos munkakört betöltő más személyek"

(részére - a munkakörükre tekintettel - szolgálati lakásként biztosít).

11. §

A R. 42. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ez a vevőkiválasztási jog csak abban a városban (községben), illetőleg - a megyei tanács végrehajtó bizottsága által juttatott lakás esetében -abban a megyében levő tanácsi értékesítésű lakásra gyakorolható, ahol a juttatott lakás is van."

12. §

A R. 43. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az igénylési letétet és kamatait az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni."

13. §

A R. 44/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az igénylési letétet és kamatait az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni."

14. §

A R. a következő címmel és 44/B. §-sal egészül ki:

"Állampolgárok tulajdonában álló lakások elidegenítése ellenében tanácsi bérlakás juttatása

44/B. § Az a lakástulajdonnal rendelkező személy, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérlakás kiutalására jogosult - a család nagyságának (a gyermekek és eltartottak számának) növekedése miatt a lakásigényét ki nem elégítő saját tulajdonú lakásának beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek történő értékesítése esetében - kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy juttasson részére a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú tanácsi bérlakást"

15. §

A R. 50. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette az 57. § szerint elvégezheti és a költségeinek megtérítésére az 58., illetőleg a 60. § szerint tarthat igényt"

16. §

A R. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a karbantartási kötelezettség teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, illetőleg állami lakás esetében - legalább három évenként - köteles ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles."

17. §

A R. 53. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bérbeadó köteles gondoskodni)

"e) a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról."

18. §

A R. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(A bérlő köteles gondoskodni)

"b) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,"

"e) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről, ha annak költségei teljes egészében a bérlőt terhelik."

19. §

A R. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony határozatlan időre szól, a lakásberendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költség

a) a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli fele-fele arányban az 1983. július 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony keretében, a b) pontban említett eset kivételével;

b) a bérlőt terheli teljes egészében

- az 1983. július 1. napja után az új vagy az azt követően felújított lakásra keletkezett lakásbérleti jogviszony keretében;

- az 1983. július 1. napján fennálló, illetőleg az azt követően megüresedett lakásra létesített lakásbérleti jogviszony keretében akkor, ha a bérbeadó 1983. július 1. napja után a lakásberendezéseket felújította, illetőleg kicserélte és ezt követően válik szükségessé a lakásberendezés újabb felújítása vagy cseréje.

(2) Ha az állami lakás bérlője a lakást a bérbeadó előzetes hozzájárulásával - a lakásberendezésekre is kiterjedően - átalakította vagy korszerűsítette, amíg a költségei a 60-61. § szerint vissza nem térülnek, a lakásberendezések későbbi felújítása, illetőleg cseréje esetén az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Nem terheli a bérlőt az (1) bekezdésben említett költség, ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása, illetőleg az épület vagy a vezetékhálózat felújítása miatt kell felújítani, illetőleg kicserélni, továbbá ha a bérlő a lakásberendezésért használati díjat fizet.

(4) Ha a lakásberendezés felújítása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt vált szükségessé, a teljes költség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben is a bérlőt terheli.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit állami lakásra határozott ideig vagy valamely feltétel bekövetkezéséig fennálló lakásbérleti jogviszony esetében is alkalmazni kell, ha a lakásbérleti jogviszony tartama az 5 évet eléri vagy meghaladja."

20. §

A R. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a bérbeadó a kötelezettségét határidőben, írásbeli felszólításra sem teljesíti, a bérlő választása szerint - a szükséges munkák elvégeztetése helyett - kérheti a bíróságtól, hogy a bérbeadót kötelezze a hibák megszüntetésére."

21. §

A R. 58. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha állami lakás esetében a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, vagy a lakás átadásakor észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséről gondoskodott, a bérbeadó a bérlő költségeit egy összegben köteles megtéríteni."

22. §

A R. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérlő teljes költségét beszámíthatja a lakbérbe, ha)

"a) nem állami lakás esetében a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott;"

23. §

A R. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Állami lakás esetében jogszabály a (3) és a (4) bekezdéstől eltérően is rendelkezhet."

24. §

A R. 71. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha)

"d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák, illetőleg a lakás használatának ellenőrzését - nekik felróható módon - ismételten meghiúsították"

25. §

(1) A R. 73/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha tanácsi vagy vállalati bérlakás bérlőjének, illetőleg házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő - beköltözhető - lakása van, a bérlő köteles ezt a lakással rendelkező szervnek - az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében 60 napon, egyébként pedig 15 napon belül - bejelenteni. A lakással rendelkező szerv köteles a bérlőt felhívni, hogy a felhívástól számított hat hónapon belül

a) költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg

b) a lakásbérleti jogviszonyáról a 86-89. § rendelkezései szerint meghatározott személy javára vagy - térítés ellenében - a lakással rendelkező szerv javára mondjon le."

(2) A R. 73/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a lakás megfelelőségének vizsgálatánál a 77. § rendelkezéseit kell figyelembe venni, azzal az eltéréssel, hogy a lakás akkor is megfelelő, ha annak szobaszáma a bérlő lakásigénye mértékének alsó határát eléri;"

26. §

A R. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

"82/A. § A bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek vagy a házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő - beköltözhető - lakása van."

27. §

A R. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelzése c) pontra változik:

(A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról)

"b) tanácsi bérlakás esetében a tanácsi ingatlanközvetítő szerv"

(javára is lemondhat).

28. §

A R. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról nem mondhat le olyan személy javára, akinek vagy a házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő - beköltözhető - lakása van."

29. §

A R. 88. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A térítés mértékére állami lakás esetében a 88/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

30. §

A R. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

"88/A. § (1) Ha a bérlő állami lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára mond le, és

a) tanácsi értékesítésű lakást állami támogatással kap, a térítés mértéke az állami lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj kétszerese;

b) tanácsi értékesítésű lakást állami támogatás nélkül kap, vagy másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa, illetőleg a fővárosban a kettőnél többszobás tanácsi bérlakás esetében négyszerese.

(2) Ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértékében a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosától ötszöröséig terjedő összege között, - a lakás használati értékét befolyásoló tényezők figyelembevételével -a felek szabadon állapodnak meg."

31. §

A R. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a távollét időtartama a (3) bekezdés g) pontjában felsorolt esetekben a két évet eléri, a tanácsi bérlakás bérlője köteles a távollét okát 30 napon belül a lakásügyi hatóságnak bejelenteni."

32. §

A R. 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az albérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő az elhelyezésére csak akkor tarthat igényt, ha azt a felek az albérleti szerződésben kikötötték. Ezt a rendelkezést csak az 1983. január 1. napja után létesített albérleti jogviszony esetében kell alkalmazni."

33. §

A R. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki abban legalább öt éve állandó jelleggel

a) a bérlővel együtt lakott, vagy

b) jogcím nélkül lakik,

és a lakás a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére - kérelmére - kiutalni."

34. §

A R. 116. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ennek során a bérlő legfeljebb olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa korábban használt lakás volt"

35. §

A R. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az a bérlő, akinek társbérleti lakásrészét a társbérletek megszüntetése céljából igénybe vették, a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő, az egész lakás komfortfokozatával azonos komfortfokozatú - önálló - lakásra tarthat igényt."

36. §

A R. a következő 132/C. §-sal egészül ki:

"132/C. § A 73/A. § (1) bekezdése, a 76. § (2) bekezdése, a 82/A. §, a 87/A. §, a 99. § (3) bekezdése, a 120. § (2) bekezdése és a 123. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása során azt a lakást is beköltözhetőnek kell tekinteni, amelyet a tulajdonosa 1983. január 1. napja után kötött vagy meghosszabbított szerződés alapján idegenforgalmi szerv útján hasznosít."

37. §

A R. 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Bérlőül a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan személy is kijelölhető, aki

a) kisajátított, illetőleg közületi elhelyezés céljára igénybe vett lakás használója, ha a nyugdíjasok házában levő lakást cserelakásként elfogadja;

b) a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti."

38. §

A R. 139. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha a bérlő a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesített lakása ellenében került a nyugdíjasok házába, akkor a pénzbeli térítés a befizetett lakáshasználatbavételi díj összege."

39. §

A R. 142. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ennek során az is előírható, hogy a bérlő a lakásigénye kielégítéséről meghatározott időn belül gondoskodjék és ehhez meghatározott mértékű előtakarékosságot teljesítsen."

40. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 8650/1948. (VIII. 20.) Korm. számú és a 30/1962. (VIII. 14.) Korm. számú rendelet, továbbá a R. 14. §-a (1) bekezdése b) pontjánali a "minőségi csereként" szövegrésze, 61. §-a (3) bekezdésének második mondata, 84. §-ának (2) bekezdése és 88. §-ának (4) bekezdésében a "további" szó hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság e rendelet hatálybalépése előtt hozott első fokú határozatot, a jogorvoslati eljárásban a korábban hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Sarlós István s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese