50/1980. (XII. 10.) MT rendelet

a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A Minisztertanács a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról a következőket rendeli:

1. §

Az 1/1974. (I. 9.) MT számú, a 26/1976. (VII. 23.) MT számú és a 12/1978. (III. 1.) MT rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet."

2. §

A R. 4. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A meghatározott mértéken belül - az említett célra - megüresedett tanácsi bérlakás és újraelosztásra visszavett tanácsi értékesítésű lakás is felhasználható."

3. §

(1) A R. 6. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező alkalmazottainak elhelyezésére szolgáló tanácsi bérlakás bérlőjéül a Pénzintézeti Központot kell kijelölni."

(2) A R. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a tanácsi bérlakást emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon magánszemély létesíti, a lakás bérlőjéül előzetesen, majd a lakás elkészülte után véglegesen őt kell kijelölni."

4. §

A R. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tanács végrehajtó bizottságát az általa a 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezése alatt álló tanácsi bérlakáshoz, illetőleg tanácsi értékesítésű lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg. Ez a bérlőkiválasztási jog az (1) bekezdés alapján fennálló bérlőkiválasztási jogot megelőzi."

5. §

A R. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott tanácsi bérlakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult közületi szervet, illetőleg tanács végrehajtó bizottságát terhelik."

6. §

A R. 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az együttlakó személyek számának megállapítása során legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha

a) a tanácsi bérlakást a 6. § (5) bekezdése alapján bérlőül előzetesen kijelölt fiatal házaspár létesíti, illetőleg

b) a bérlő halála esetén a lakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyt fiatal házaspár folytatja.

(5) Ha e rendelet tanácsi bérlakásnak meghatározott személy részére történő kiutalását, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését írja elő vagy teszi lehetővé, a lakás szobaszáma azonban a lakásigény mértékének felső határát egy fél lakószobával meghaladja, a felső határ - méltánylást érdemlő esetben - e fél lakószobával túlléphető."

7. §

A R. a következő 13/A §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Ha a megüresedett tanácsi bérlakást a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon létesítette, bérlőül azt a - több igénylő esetén a társadalmi bizottság által javasolt - személyt kell kijelölni, aki a lakáson még fennálló kölcsöntartozást átvállalja.

(2) A lakásigényének soron kívüli teljesítésére tarthat igényt a szociális intézményből véglegesen elbocsátott olyan igénylő, aki a szociális intézménybe utalásakor a tanácsi bérlakásra fennállott lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében vagy anélkül lemondott. A lakásigény kielégítése során a 77. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a 6. § (5) bekezdésében említett esetekben a lakásigény kielégítése a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével is teljesíthető, s az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét sem kell vizsgálni."

8. §

A R. 14. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az átadott és a kiutalt tanácsi bérlakás lakásépítési hozzájárulását, illetőleg lakáshasználatbavételi díját (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) a külön jogszabály rendelkezései szerint kell megtéríteni."

9. §

A R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. § (1) Ha két társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásban az egyik társbérleti lakásrész megüresedett és arra a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határa sem terjed ki, a visszamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére egyidejűleg megfelelő önálló lakást kell kiutalni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése kettőnél több társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásra is alkalmazható."

10. §

(1) A R. 25. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - jogszabálysértés esetén - a lakásügyi hatóságnak az a jogerős határozata támadható meg a bíróság előtt, amellyel)

"f) a tanácsi bérlakás bérlőjének halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését [84. § (2) bek., 84/A. §] megtagadta;"

(2) A R. 25. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - jogszabálysértés esetén - a lakásügyi hatóságnak az a jogerős határozata támadható meg a bíróság előtt, amellyel]

"j) a tanácsi bérlakásnak bérlőtársi bérleményként történő kiutalására irányuló kérelmet elutasította [15. § (2) bek.]:

k) a tanácsi értékesítésű lakás vevőjét kijelölő határozatát a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése után visszavonta (43/A. §)."

11. §

A R. 35. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E lakások községi szolgálati jellege nem szűnik meg, ha a község várossá alakult."

12. §

A R. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fegyveres testület e rendelet hatálybalépését követően újabb szolgálati lakást úgy szerezhet, ha a vele munkaviszonyban álló személyek elhelyezésének céljára a saját erőforrásából)

"c) tanácsi célcsoportos lakásberuházási keretből épült állami lakásokra vonatkozólag a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján, a lakások létesítési költségének megtérítése ellenében megszerzi a rendelkezési jogot."

13. §

A R. 37. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Fegyveres testületi szolgálati lakás tekintetében azonban az illetékes miniszter ettől eltérően is rendelkezhet."

14. §

A R. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv az (1) bekezdésben nem említett munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak is megszüntetheti a szolgálati jellegét, ha annak további fenntartása már nem indokolt és a lakás az ingatlan megosztásával az állami szerv területétől elkülöníthető. Ilyen esetben a lakás vállalati bérlakássá válik."

15. §

(1) A R. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A műteremlakás bérlőjét a művelődési miniszter jelöli ki; e jogkörét a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja útján gyakorolhatja."

(2) A R. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az olyan műteremlakásra, amelyet emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon a 6. § (5) bekezdése alapján bérlőül előzetesen kijelölt magánszemély létesített, a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

16. §

(1) A R. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanács végrehajtó bizottságát az általa a 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezése alatt álló tanácsi bérlakáshoz, illetőleg tanácsi értékesítésű lakáshoz juttatott személy előző tanácsi értékesítésű lakására egyszeri vevőkiválasztási jog illeti meg."

(2) A R. 42. §-i a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben vevőül, azt a személyt kell kijelölni, akit az arra jogosult közületi szerv, illetőleg tanács végrehajtó bizottsága kiválasztott.

(4) A vévőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott tanácsi értékesítésű lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a lakás tulajdonosát terhelnék, a jogosult közületi szervet, illetőleg a tanács végrehajtó bizottságát terhelik."

17. §

A R. a következő 43/A §-sal egészül ki:

"43/A. § Az 1957. évi IV. törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján a lakásügyi hatóság a tanácsi értékesítésű lakás vevőjét kijelölő határozatát a lakásra vonatkozó adás-vételi szerződés megkötése után is visszavonhatja, ha a határozat jogszabályt sért (pl. a lakásügyi hatóságot félrevezették)."

18. §

A R. 44/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre Változik:

"(2) A tanács végrehajtó bizottsága az (1) bekezdésen alapuló vevőkiválasztási, illetőleg lakásépítő szövetkezeti tag személyére vonatkozó javaslattételi jogának gyakorlását - megállapodás alapján - közületi szervre az építtető szerv hozzájárulásával átruházhatja."

19. §

(1) A R. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásbérleti jogviszony a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki; a bérlő azonban a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket is használhatja."

(2) A R. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bérbeadó az állami lakások bérlői közös használatára szolgáló helyiségeket és területeket lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség létesítéséhez vagy bővítéséhez a bérlők hozzájárulása nélkül felhasználhatja. Ha azonban a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra ténylegesen használó bérlők azt kérik, köteles részükre hasonló rendeltetésű helyiség használatát egyidejűleg, lehetővé tenni."

20. §

A R. 60. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bérlő teljes költségét beszámíthatja a lakbérbe, ha)

"e) az (1) bekezdésben említett módon állami lakást létesített."

21. §

(1) A R. 61. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a bérlő állami lakás esetében a 60. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett munkákat végeztetett el, a bérbeszámítási jogot a havi lakbér 100 százalékának megfelelő részletekben lehet érvényesíteni."

(2) A R. 61. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a 60. § (1) bekezdésében említett lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszony a bérlőnek a lakás létesítésével, illetőleg helyreállításával kapcsolatban az Országos Takarékpénztárnál fennálló kölcsöntartozásának visszafizetése előtt megszűnik és a kölcsöntartozást a kijelölt új bérlő átvállalja]

"b) a korábbi bérlő, illetőleg az örököse pedig a bérbeszámítási jog keretében beszámítható költségek megtérítésére csak az átvállalt kölcsöntartozással csökkentett összeg erejéig tarthat igényt."

22. §

(1) A R. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a bérlő karbantartási kötelezettségének nem teljesítése szolgál a felmondás alapjául, a teljesítésre - a felmondás előtt - a munka jellegétől és a bérlő vagyoni teljesítőképességétől függő méltányos határidőt kell adni."

(2) A R. 72. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat."

23. §

(1) A R. 80. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt - más folytatásra jogosult bentlakó személy hiányában - akkor is folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakásigénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette."

(2) A R. 80. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettárs esetében pedig legalább egy éve - állandó jelleggel - a lakásban a bérlővel együtt lakott."

24. §

A R. 81. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt hat hónapos időtartam egy évre módosul.

25. §

A R. 84. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó az igény elismerését megtagadta, a jogosultság megállapítását a megtagadó válasz kézhezvételétől számított kilencven napon belül a bíróságtól kell kérni."

26. §

A R. a következő 84/A. §-sal egészül ki:

"84/A § Tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését kilencven napig függőben tarthatja és azt megtagadhatja, ha a lakás szobaszáma a folytatásra jogosult lakásigénye mértékének felső határát meghaladja és a lakás helyett e határidőn belül a 77. §-nak megfelelő másik lakást utal ki a jogosult részére. Ez a rendelkezés az elhalt bérlő egyeneságbeli rokona esetében nem alkalmazható."

27. §

A R. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról - a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével - lemondhat

a) a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője,

b) a legalább hat hónapja - állandó jelleggel

- a lakásban vele együtt lakó testvére, továbbá,

c) a legalább egy éve - állandó jelleggel -a lakásban vele együtt lakó élettársa javára."

28. §

(1) A R. 88. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A térítés mértéke állami lakás esetében a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa, ha a bérlő másik állami lakást nem kér."

(2) A R. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a bérlő a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében olyan tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról mond le, amelyre közületi szervet további bérlőkiválasztási jog illet meg, a közületi szerv köteles a lakásügyi hatóság részére az általa a bérlőnek kifizetett pénzbeli térítésnek megfelelő összeget visszatéríteni."

29. §

A R. 99. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés helyébe az új (5) bekezdés lép:

"(3) A bíróság - kérelemre - a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiányában is megszüntetheti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezheti azt a házastársat (volt házastársat), akinek a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő és beköltözhető lakás van.

(4) A bíróság - a volt házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a volt másik házastárs a lakáscsere folytán a 118. § (2) bekezdésének megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs költözzék.

(5) Szolgálati lakás esetében a bérlőt a lakás elhagyására a (2)-(4) bekezdés alapján nem lehet kötelezni."

30. §

A R. 119. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha a lakásban több ilyen jóhiszemű személy van, együttesen is csak egy - a lakásigényük mértékét meg nem haladó és a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú - lakásra tarthatnak igényt."

31. §

A R. 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a 119. § (1) bekezdésében említett több jóhiszemű személy az elhelyezésük céljára biztosított lakásra nem kíván bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a körülmények mérlegelése alapján a végrehajtást foganatosító szerv dönt abban a kérdésben is. hogy közülük ki lesz a lakás bérlője. A kijelölt bérlő köteles a többi jogcím nélkül lakó személynek a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani."

32. §

A R. 121. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett térítés összege]

"a) az elhelyezéshez biztosítandó másik lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosáig terjedő összegben"

(állapítható meg)

33. §

A R. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személynek, illetőleg a vele együtt lakó személynek a 71. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett magatartása miatt sürgős kiköltöztetése szükséges,

a) - a személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel - arra is kötelezhető, hogy költözzék az elhelyezésére más városban (községben) biztosított lakásba (szükséglakásba), illetőleg a más városban (községben) tulajdonában álló - beköltözhető - lakásba (szükséglakásba);

b) - ha ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a lakásból - más elhelyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető."

34. §

A R. 124. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E rendelkezések szerint kell eljárni a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult olyan személyek esetében is, akik a lakásba korábban bejelentkeztek, de ott ténylegesen nem laktak és abba csak a bérlő halála után költöztek be."

35. §

A R. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakás használatával kapcsolatos lakásügyi hatósági és a 98. §-ban említett más hatósági, továbbá - a (2)-(3) bekezdésben említett esetek kivételével - a bírósági határozatok végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik."

36. §

A R. a következő 132/B. §-sal egészül ki: "132/B. § Ha a tanácsi bérlakás bérlőjéül, illetőleg a tanácsi értékesítű lakás vevőjéül a lakásügyi hatóság jogerős határozatával kijelölt személy a lakásbérleti, illetőleg az adás-vételi szerződést az előírt határidőben neki felróható okból nem kötötte meg, a részére üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek őt úgy terhelik, mintha a szerződést már megkötötte volna."

37. §

A R. a következő 17/A. fejezettel egészül ki és egyúttal a 133-136. § számozása 150-153. §-ra változik:

"17/A fejezet

Az otthonházakra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezések

133. § (1) E rendelet rendelkezéseit a nyugdíjasok házában, a garzonházban és a szobabérlők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) levő lakásokra, illetőleg lakóegységekre az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az otthonházban levő lakásokkal, illetőleg lakóegységekkel a lakásügyi hatóság, illetőleg az azt létesítő állami szerv rendelkezik. Ha az otthonházat tanács és állami szerv közös beruházásban létesítette, az abban levő lakásokkal, illetőleg lakóegységekkel a lakásügyi hatóság és az állami szerv a létesítési költségek viselésének arányában - megállapodásuk szerint - rendelkezik.

(3) A garzonházban és a nyugdíjasok házában a lakásügyi hatóság rendelkezése alatt álló lakásokra a tanácsi, az állami szerv rendelkezése alatt álló lakásokra pedig a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az otthonházat tanácsi létesítés esetében a tanácsi házkezelési szerv, egyébként pedig az azt létesítő állami szerv kezeli. Közös beruházásban létesített otthonház kezelésére a felek megállapodása az irányadó. Az otthonházban a bérbeadó jogait és kötelezettségeit a kezelő szerv gyakorolja, illetőleg teljesíti.

A nyugdíjasok háza

134. § (1) A nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló lakást, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben

a) a bérlők rendszeres egészségügyi (körzeti orvosi és körzeti betegápolói) ellátásáról és állandó (nappali és éjszakai) gondozói ügyeletről kell gondoskodni,

b) a bérlők részére - a külön jogszabályok szerint -- házi szociális gondozást kell biztosítani, továbbá

c) az 1981. január 1. napja után létesített nyugdíjasok házában a bérlők igényeit is kielégítő öregek napközi otthonát kell - a külön jogszabályok szerint - működtetni.

(2) A nyugdíjasok házában az (1) bekezdésben említett egészségügyi és szociális ellátásról és szolgáltatásokról a fővárosi kerületi, a megyei városi, a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni.

135. § (1) A nyugdíjasok házában levő lakás bérlőjét a lakással rendelkező szerv a fővárosi, a megyei városi, a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével, illetőleg a községi szakigazgatási szervvel (a továbbiakban együtt: egészségügyi osztály) egyetértésben jelöli ki.

(2) Bérlőül egyedülálló személyt vagy házaspárt lehet kijelölni. Bérlőül - a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével -két egyedülálló személy is kijelölhető, ha ezt együttesen kérik.

(3) Bérlőül csak az jelölhető ki, aki:

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

b) önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt segítséget igényel és a családi gondozást nélkülözi;

c) legalább komfortos vagy - indokolt esetben - korszerűsítéssel komfortossá tehető, illetőleg közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható állami lakásának bérleti jogviszonyáról az azzal rendelkező szerv javára lemond és azt a bérbeadó részére kiürítve visszaadja, továbbá

d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga - vagy készfizető kezes is - vállalja.

(4) Bérlőül a kisajátított, illetőleg közületi elhelyezés céljára igénybe vett lakás használója is kijelölhető, ha a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel és a nyugdíjasok házában levő lakást cserelakásként elfogadja.

(5) Bérlőül a (3) és a (4) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén sem jelölhető ki az, aki egészségi állapota vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre alkalmatlan.

(6) A lakással rendelkező szerv a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel alól a házastársak egyike tekintetében méltánylást érdemlő esetben - az egészségügyi osztállyal egyetértésben - felmentést adhat.

(7) A bérlő kijelölése során

a) a kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető, s az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét som kell a (3) és az (5) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően vizsgálni;

b) - több igénylő esetén - a társadalmi bizottság javaslatát is figyelembe kell venni.

136. § A nyugdíjasok házában a bérlőt terhelő javítási és karbantartási munkálatok elvégeztetéséről - a bérlő kérésére és költségére - a bérbeadó gondoskodik.

137. § (1) A nyugdíjasok házában levő lakásba a bérlő csak olyan házastársát fogadhatja be, aki

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

b) önmaga ellátására képes, továbbá

c) nem esik a 135. § (5) bekezdésében említett kizáró okok alá.

(2) A lakással rendelkező szerv - az egészségügyi osztállyal egyetértésben - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel alól felmentést adhat.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései ellenére történt befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül; a befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt nem folytathatja.

138. § A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról csak a lakással rendelkező szerv javára mondhat le.

139. § Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik és a bérlő a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja, ezzel egyidejűleg részére pénzbeli térítést vagy - kérelmére - helyette a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú olyan komfortfokozatú lakást kell adni, amilyent a nyugdíjasok házába költözésekor átadott.

140. § (1) A bérlő a lakását csak nyugdíjasok házában levő lakással vagy olyan más lakással cserélheti el, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a 135. § értelmében nyugdíjasok házában levő lakás bérlője lehet. Ilyen esetben a 135. § (3) bekezdésének c) pontjába foglalt feltételt nem kell teljesíteni.

(2) A lakáscseréhez a lakással rendelkező szerv az egészségügyi osztállyal egyetértésben járulhat hozzá.

A garzonház

141. § A garzonház az egyedülálló személyek és a fiatal, illetve gyermektelen házaspárok elhelyezésére szolgáló lakóépület.

142. § (1) A garzonházban levő lakás bérlőjéül azt, akinek ez a lakás csak időleges elhelyezésére szolgál, határozott - és legfeljebb a lakásigénye kielégítéséig tartó - időre kell kijelölni.

(2) Bérlőül - a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - két egyedülálló személy is kijelölhető, ha ezt együttesen kérik.

143. § A garzonházban levő lakásba a bérlő -a lakással rendelkező szerv hozzájárulása nélkül - csak a házastársát és a kiskorú gyermekét fogadhatja be. A tilalom ellenére történt befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül.

A szobabérlők háza

144. § A szobabérlők háza a lakással nem rendelkező egyedülálló személyek és fiatal házaspárok időleges elhelyezésére szolgáló lakóegységeket tartalmazó épület, vagy önálló épületszárny, illetőleg külön lépcsőházzal rendelkező épületrész.

145. § (1) A bérlőt a lakóegységgel rendelkező szerv jelöli ki.

(2) Tanács által létesített szobabérlők háza esetében a fővárosi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a lakóegységekre, amelyeknek létesítési költségét vagy ennek meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, a közületi szerv javára - az átutalt összeg nagyságától függően - egyszeri vagy többszöri bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(3) Bérlőül egyedülálló személyt, továbbá - az albérlőtársakra vonatkozó rendelkezések szerint

- fiatal házaspárt, illetőleg az együttlakást vállaló két egyedülálló személyt lehet határozott -de legfeljebb a lakásigénye kielégítéséig tartó -időre kijelölni. A határidőt a lakóegységgel rendelkező szerv meghosszabbíthatja.

(4) A bérlő kijelölése során

a) az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket (9-10. §) nem kell alkalmazni,

b) előírható, hogy a bérlő a lakásigénye kielégítéséről meghatározott határidőn belül gondoskodjék és ehhez meghatározott mértékű előtakarékosságot teljesítsen. A határidőt a lakóegységgel rendelkező szerv meghosszabbíthatja.

146. § (1) A lakóegységbe csak az abban egyedül lakó, illetőleg fiatal házaspár bérlő fogadhat be más személyt. A befogadáshoz - a bérlő házastársának és kiskorú gyermekének kivételével - a lakóegységgel rendelkező szerv hozzájárulása szükséges.

(2) A lakóegységbe befogadott személy nem válhat bérlőtárssá, illetőleg albérlővé.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére történő befogadás esetén a bérlővel szemben a lakás rendeltetésellenes használatára vonatkozó rendelkezéseket lehet, a befogadott személlyel szemben pedig a lakás önkényes elfoglalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

147. § A bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt a lakóegységben lakó házastársa, illetőleg gyermeke változatlan feltételek mellett folytathatja. Egyébként a bérlő halála a bérleti jogviszonyt megszünteti.

148. § (1) A bérlő a bérleti jogviszonyról csak a lakóegységgel rendelkező szerv javára mondhat le; a lemondás ellenében pénzbeni térítésre nem tarthat igényt.

(2) A bérlő a lakóegységet nem cserélheti el.

149. § A szobabérlők házában levő lakóegység bérbeadására, használatára, az arra létesített bérleti jogviszonyra, továbbá a lakóegységben jogcím nélkül lakó személy kiköltöztetésére és elhelyezésére egyebekben az albérleti jogviszonyra, illetőleg a lakásban jogcím nélkül visszamaradt volt albérlők kiköltöztetésére és elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

38. §

A R. 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fegyveres testületi szolgálati lakásokra, továbbá a fegyveres testület által létesített otthonházakra vonatkozó rendelkezéseket e rendelet figyelembevételével - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, továbbá a lakásbérleti jogviszony és a végrehajtás szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel, valamint a nyugdíjasok háza tekintetében az egészségügyi miniszterrel is egyetértésben - a fegyveres testület szerint illetékes miniszter állapítja meg."

39. §

(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 20. §-a (1) bekezdésének második mondata, továbbá a 132. §-a hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell. Alkalmazni kell továbbá az otthonházakban levő lakásokra (lakóegységekre) e rendelet hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyok esetében is azokban a kérdésekben, amelyekben a felek eltérően nem állapodtak meg.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság e rendelet hatályba lépése előtt hozott első fokú határozatot, a jogorvoslati eljárásban a korábban hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha a lakás elhalt bérlőjének eltartója a lakásbérleti jogviszony folytatásának elismerését kéri és a tartási szerződést jóváhagyó határozat e rendelet hatálybalépése előtt már jogerőssé vált, a kérelem elbírálásánál a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

40. §

(1) A 26/1961. (VII. 18.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan állami helyiség bérlőjének előzetes, majd végleges kijelölése során is, amelyet építési munkák elvégzésével a bérlő magánszemély létesít, illetőleg amelynek a létesítési költségeit egészben vagy részben viseli."

(2) A 26/1961. (VII. 18.) Korm. rendelet a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § A műteremhelyiségek tekintetében a Művelődési Minisztérium jogkörét - átruházott hatáskörben - a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja gyakorolja."

41. §

A 10/1972. (III. 28.) Korm. rendelettel módosított 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az igénybevételi tilalom nem vonatkozik az olyan állami lakásra, amelyet beruházás vagy korszerűsítés megvalósítása, illetőleg város- (község-) rendezés vagy műemlékvédelem érdekében le kell bontani vagy meg kell szüntetni. Ilyen esetben azonban az igénylő közületi szerv köteles a lakás megfelelő pótlásáról gondoskodni."

42. §

(1) A 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásárlására - a (4) bekezdésben említett eset kivételével - elsősorban a bentlakók jogosulták a következő sorrend szerint]:

"a) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő és a lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki korábban bérlő volt (a továbbiakban együtt: bérlő);"

(2) A 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt hathónapos időtartam egy évre módosul.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke