13/1983. (VI. 9.) MÉM rendelet

az állami vadászterületek vadászati szabályzatának kiadásáról

A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet 21. §-a alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az állami vadászterületek vadászati szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) - az üzemi kezelésiben levő vadászterületek tekintetében - e rendelet mellékleteként kiadom és kötelező alkalmazását elrendelem.

2. §

Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg az 5/1979. (IV. 6.) MÉM számú rendelet 33. §-a, a 14/1976. (MÉM É. 11.) MÉM számú utasítás, továbbá a 20/1979. (MÉM É. 24.) MÉM számú utasítás hatályát veszíti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 13/1983. (VI. 9.) MÉM számú rendelethez

Az állami vadászterületek

VADÁSZATI SZABÁLYZATA

Általános rendelkezések

1. A Vadászati Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed valamennyi állami (üzemi kezelésben levő) vadászterületen folytatott vadászatra.

2. Állami vadászterületen vadászhat

a) a vadászatra jogosult állami szerv vadászati munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja (továbbiakban: hivatásos vadász);

b) a hazai és külföldi bér- és vendégvadász, ha a vadászatra jogosulttal bérkilövési szerződést kötött vagy ha öt a vadászatra jogosult - térítésmentes vadászatra - meghívta. A lelövési engedélyben, illetőleg a meghívásban meg kell határozni a lőhető vad faját, nemét, számát és a trófea felső súlyhatárát (méretét).

3. Vendégvadász meghívására a vadászatra jogosult szerv vezetőjének (továbbiakban: igazgató), illetőleg a vadászatra jogosult felügyeleti szervének van joga. A vendégvadász köteles megtéríteni a részére nyújtott szállás és étkezés költségeit

A vadászat rendje

4. A vadászaton az vehet részt, aki

a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel rendelkezik,

b) a vadászat megkezdése előtt legalább hat órával nem fogyasztott szeszes italt vagy a vadászati tevékenységre hátrányosan ható szert,

c) nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban,

d) a biztonságos fegyverkezelésben egyéb okból (pl. egészségügyi károsodás) akadályozva nincs,

e) a vadászatvezetőtől, illetőleg a kísérő vadásztól a vadászaton való részvételre előzetesen engedélyt kapott

5. A vadászat tartama alatt tilos szeszes italt vagy a vadászati tevékenységre hátrányosan ható szert fogyasztani.

6. A kísérő vadász, illetőleg a vadászatvezető felelős a vadászat biztonságos és szabályszerű lefolytatásáért. Vendégvadász csak a vadgazdálkodást és a vadászatot irányító személy által megbízott kísérő vadász kíséretében, illetőleg a vadászatvezető által irányított társas vadászaton vadászhat.

7. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vendégvadász rendelkezik-e a vadászati jog gyakorlásának személyi feltételeivel (4. pont).

A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász a vadászat megkezdése előtt rövid tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról.

8. A vadászat résztvevői kötelesek a vadászatvezetőnek, illetőleg a kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni.

9. A vendégvadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat lőhet, amelynek lelövésére a vadászatvezető vagy a kísérő vadász előzetesen engedélyt adott, illetőleg amelyre a lelövési engedélye szól. Aki hajtóvádászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles azt - amint teheti - a vadászatvezetőnek bejelenteni. Más vadászati mód esetén a bejelentés a kísérő vadász kötelessége.

10. Szárnyas vadra röptében, nyúlra futtában, nagyvadra - a vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelő vadászaton a sutavad kivételével - álló helyzetében szabad lőni.

11. Az apróvad elejtőjének azt a vadászt kell tekinteni, akinek lövése után a vad felvehető. Nagyvad elejtője az a vadász, aki arra az első halálos lövést tette.

12. A vadászat résztvevői (2. pont) a vadászat során törekedjenek olyan magatartást tanúsítani, amely megfelel a vadászatra vonatkozó általánosan elfogadott magatartási formának (vadászetika).

13. A biztonságos és zavarmentes vadászat érdekében a vadászterületet körzetekre kell osztani. Egy körzeten belül egyidőben csak egy vadászat folyhat. Vadászni csak a vadászatvezető által kijelölt körzetben (körzetekben) lehet. A kijelölt körzet határa vadászat céljából nem léphető át, ha a szomszédos körzetben is vadászok tartózkodnak.

Ha utánkeresés miatt ez mégis szükségessé válik, a szomszédos körzetben tartózkodókat értesíteni kell, illetve az utánkeresés csak az előzetes eligazítás szerint folyhat. Az egyes körzetekben folyó vadászatok nyilvántartásáról gondoskodni kell.

14. Minden vadászházban "C" típusú elsősegély felszerelést kell elhelyezni. Ezen felül a társas vadászat színhelyére legalább 3-as méretű elsősegélydobozt kell kivinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti utántöltéséről a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni vadászat során minden kísérővadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani.

A vadászattal kapcsolatos építményeket (magasles, lőállás stb.) és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani. Ennek érdekében a vadászati szervezet vezetője köteles a vadászati idény megkezdése előtt, valamint utána - rendszeres időközönként - az ilyen jellegű építményeket biztonsági szempontból felülvizsgálni.

15. Ha a vadászat megkezdése előtt vagy a vadászat során olyan körülmények (pl. időjárási viszonyok) alakulnak ki, amelyek a vadászat biztonságos folytatását jelentősen veszélyeztetik, vagy lehetetlenné teszik, a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető köteles a vadászat megkezdését megtiltani, illetve a vadászatot félbeszakítani. A vadászatot csak akkor szabad folytatni, ha a vadászat biztonságos feltételei ismét fennállnak és a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető arra engedélyt ad. A vaddisznó éjszakai vadászatánál lámpa használata kötelező.

A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászoknál van-e alkalmas lámpa.

Sötétben a vadászat helyére menni, valamint onnan hazatérni, csak folyamatosan világító kézilámpával szabad.

16. Tilos nagyvadra lesvadászatot folytatni az állandó etetők és sózók 150 m-es körzetén belül.

17. Tilos a szomszédos vadászterület vadállományának zavarása, onnan vadnak a más vadászterületre átterelése.

18. Vadászkutyát idegen vadászterületen, illetve más körzeten való áthaladáskor pórázra kötve kell vezetni.

A vadászfegyver használatának általános szabályai[1]

19. Vadászatra engedélyezett lőfegyvert - az alábbi kivételekkel - csak vadászatra szabad használni.

Vadászfegyver használható még

sportlövészetre,

kóborló kutya vagy macska lelövésére.

Vadat elejteni csak vadászfegyverrel szabad.

20. Vadászfegyver szállításánál, viselésénél a fegyvertartási engedélyt és a vadászjegyet (vadászati engedélyt) mindenki köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására felmutatni.

Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor a vadászfegyver csak ürítve (a billenő csövű szétszedett állapotban) tokban viselhető, illetve szállítható. Vendégvadász a vadászfegyvert csak a vadászat színhelyén, illetőleg - a kísérő vadász engedélyével - a vadászháztól való elinduláskor veheti ki a tokból.

21. Személyre szólóan engedélyezett vadászfegyver másnak ideiglenesen sem adható át

22. Sörétes, billenő csövű vadászfegyver töltetlen állapotban, megtörve, golyós (nem billenő csövű) vadászfegyver üresen, fesztelenített állapotban vihető a lőálláshoz.

23. A töltött vadászfegyver a hajtás, a cserkészés alatt, továbbá a leshelyen biztosítva és a csőtorkolattal felfelé, vállon hordszíját fogva vagy kézben tartva hordható, illetve tartható. A lövésre kész vadászfegyvert csőtorkolattal felfelé két kézzel kell tartani.

Tilos a vadászfegyver csőtorkolatát átmarkolni, vagy a vadászfegyverre támaszkodni.

Tilos töltött állapotban levő vadászfegyvert letenni vagy letámasztani, járművön - a barkácsolás és a csónakból történő vadászat esetét kivéve - töltött vadászfegyverrel közlekedni.

A vadászfegyvert sem töltve, sem töltetlenül nem szabad emberre irányítani.

24. Aki vadászfegyvert vesz a kezébe, köteles nyomban meggyőződni arról, hogy a vadászfegyver nincs-e töltött állapotban, hogy a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos fegyvernél arról is, hogy a kakas nincs-e felhúzott állapotban. A lőfegyver tisztítása előtt annak kiürítéséről ismételten meg kell győződni.

25. A vadászfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a hajtás megindult, vagy a lőállást, a leshelyet a vadász elfoglalta. Cserkészésnél ezt akkor szabad megtenni, amikor a vadászterületen a vaddal való találkozásra számítani lehet. Vadászfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Megtöltés, illetőleg csőre töltés után a vadászfegyvert azonnal biztosítani kell.

26. A vadászfegyvert csak közvetlen a lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni, golyós fegyver elsütő billentyűjét gyorsítottra állítani, illetve a kakasokat hátra húzni. Ha a lövés elmarad, a vadászfegyvert azonnal el kell zárni, a gyorsítót pedig eredeti állapotába kell helyezni.

Apróvad vadászaton fegyvertöltésre csak erre kiképzett személyt szabad alkalmazni.

27. A vadászfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célbavett vadat tökéletesen felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mindig mérlegelni kell a többi vadász és a hajtók helyzetét, valamint a röppálya útját és a várható becsapódás helyét. Kerülni kell a csak sebzést eredményező távlövést, illetve az elkapkodott lövést.

28. Gyenge lövéshang esetén a csövet meg kell vizsgálni, nem maradt-e benne fojtás vagy más lőszertartozék.

29. Különböző terepakadályokon történő áthaladáskor (kerítés, árok, befagyott patak, meredek vagy csúszós út, magaslesre fel-, illetve lemenetnél) a vadászfegyvert ki kell üríteni,

Vadászati módok

30. Az egyéni vadászat a cserkészés, a les és a barkácsolás.

31. Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával kereső távcső használata kötelező.

32. A cserkészést csak kísérő vadásszal szabad végrehajtani. A találkozás helyére megfelelő fény- vagy hangjelzéssel kell közelíteni.

33. Leshelyen az előzetesen megbeszélt időpontig, vagy a vadászat befejezésének jelzéséig várni kell. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- vagy fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. Barkácsolás közben csak álló és leállított motorú járműről szabad lövést leadni.

34. Társas vadászat a hajtás, a terelés (riglizés) és az apróvad kereső vadászat

35. A társas vadászatot a vadgazdálkodás irányítója vagy megbízása alapján a - az erre a feladatra alkalmas hivatásos vadászok közül kijelölt - vadászatvezető készíti elő. Ennek során gondoskodik a megrendezéshez szükséges valamennyi személyi és tárgyi feltétel biztosításáról (hajtók, elsősegélyeszközök, közlekedési és vadszállításhoz szükséges eszközök stb.).

36. A társas vadászatot a vadászatvezető nyitja meg, vezeti és nyilvánítja befejezettnek. Tevékenységét a hajtásvezető és a felvezető segítik. Vadászat közben a résztvevőknek csak a vadászat-, illetőleg a hajtásvezető adhat utasítást

37. A hajtóvadászat megkezdését és befejezését kürtjellel kell jelezni.

38. A társas vadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászatvezetőnél. A késve érkező vadász a vadászatvezetőnél való jelentkezés előtt nem kapcsolódhat be a már megkezdett társas vadászatba, a vadászatvezető hozzájárulása nélkül nem közlekedhet a vadászat színhelyén.

Társas vadászatnál a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt a megjelentekkel ismerteti a vadászat tervét. Pontosan meghatározza a vadászok és a hajtók feladatait, a vadászat módját, a felállás helyét a felvezetők és a hajtásvezetők személyét, a hajtás és a felvezetés irányát a lőhető vad faját ivarát mennyiségét, a lőirányokat, az általános és az adott terepszakaszokra érvényes biztonsági szabályokat a vadászat kezdetének és befejezésének hangjelét, az elvonulás útvonalát és a gyülekezés helyét

39. A vadászatvezető köteles gondoskodni a lőállások kijelöléséről. Lőállásnak jó kilövést a szomszédos vadászok biztonságát és a terep jó áttekintését biztosító helyet kell választani. Közútra vagy forgalmas gazdasági és földutakra hajtást szervezni, illetve lőállást kijelölni nem szabad. Ha a vadászat gazdasági vagy földutak közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.

A lőállásokhoz és onnan el mindig a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat.

A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal Ismerteti szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a lövés feltételeit és irányát.

40. Tilos a vadászok (hajtók) vonalába, a szomszédos vadászok felé, valamint a fedett terepen 45 fokos szögön belül repülő vadra lőni. Tilos a hajtók között kitörő, vagy a nyiladékon, illetve a vadászok vonalán átfutó (átugró) vadat célozva puskacsővel követni.

Tilos a hajtás befejezése után, vagy a hajtóknak az előzetesen megjelölt terepszakaszra (nyiladékra) történő kilépését követően lőni. Tilos a vadászfegyver hatótávolságon belül lakott hely irányába vagy völgyből gerincéire lőni. Tilos sűrű növényzetbe belelőni.

41. A vadászatvezető vadászat közben is köteles figyelemmel kísérni a vadászok magatartását, különösen a fegyverhasználatot. A vadászatvezetőnek ezért vadászat közben lehetőleg olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a vadászat színhelyét áttekintheti, és szükség esetén azonnal intézkedni tud. A vadászatvezető által vadászat közben kiadott utasításokat a résztvevők kötelesek haladéktalanul továbbadni szomszédjuknak.

Apróvad társas vadászatnál a vadászatvezetőnek meg kell tartania a távközöket, gondoskodnia kell arról, hogy senki ne maradjon le.

42. A hajtás befejezése után a lőállásból csak az előzetesen megállapított irányban és úton szabad a találkozóhelyre menni.

43. Minden összejövetel után és minden indulás előtt a vadászatvezető ellenőrzi a résztvevők létszámait. Amíg a gyülekezés helyére mindenki meg nem érkezik, vagy amíg a távollét oka nem tisztázódott, a vadászatot nem szabad folytatni. Ha valaki eltévedt, azt haladéktalanul meg kell keresni. A keresés helyéről a résztvevőket tájékoztatni kell.

44. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.

45. Hajtóként csak 14. életévüket betöltött személyek alkalmazhatók. Vaddisznó hajtásnál ez az életkor 16 év.

Rosszullátók, szellemi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, valamint alkoholos befolyásoltság alatt állók hajtóként nem foglalkoztathatók.

Nem foglalkoztatható hajtóként az olyan betegségben szenvedő sem, amely időszakos rosszulléttel, eszméletvesztéssel járhat.

46. Erdei hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

47. Vízijárműből csak vízivad vadászható.

48. Vadászatra csak az a vízijármű használható, amely

a) legalább 4 méter hosszúságú és kellő stabilitással rendelkezik;

b) kifogástalan műszaki állapotban van;

c) a vízijármű vezetője részére a vízijármű farában, a vadász részére pedig középen rögzített ülőhellyel fel van szerelve;

d) a Hajózási Szabályzatban előírt mentőeszközökkel, felszerelésekkel, továbbá világító eszközzel (kézilámpa, reflektor) el van látva.

49. A gép nélküli vízijárművet csak evezőlapáttal vagy csáklyával szabad hajtani.

50. Egy vízijárműben csak az engedélyezett számú személy tartózkodhat. Vízijárműből való vadászat alkalmával a jármű kezelőjén kívül csak egy személy (a vadász) tartózkodhat a vízijárműben.

51. A vízijárművet az kezelheti, aki a vezetéshez szükséges feltétetekkel, illetőleg - az arra a vízre hatóságilag előírt - vízijártassági vizsgával, valamint vezetői engedéllyel rendelkezik.

52. Vízijárműből a vadász csak a jármű közepén elhelyezett ülőhelyen ülve és csak előre, jobbra illetve balra tehet lövést. A vízijármű kezelője a vadász mögött a csónak farálban köteles a vadászat alatt ülni.

53. Vízijárműben a vadászfegyvert betölteni és onnan lövést leadni csak akkor szabad, ha a hajtóművet, hajtőeszközt leállították.

54. Vízi lőállásról történő vadászat esetén a vadászatot csak akkor szabad megkezdeni, mikor már minden vadász elfoglalta a kijelölt lőállást.

55. A parttól a lőállásig és vissza történő személyszállítás alatt a vadászfegyvert ürítve,- billenőcsövű vadászfegyvert ezenfelül megtörve kell tartani.

56. Kártékony vad elpusztítására csak olyan szelektív hatóanyagot szabad alkalmazni, amelyet e célra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal egyetértésben engedélyezett. E hatóanyagok tárolására, kihelyezésére a vonatkozó előírásokat, illetve a mérgező anyagok tárolására és kezelésére megállapított előírásokat kell alkalmazni. Kártékony vad megfogására csak sérülésit nem okozó csapdát (ládacsapdát, héja kosarat) szabad használni.

57. A hasznos vad élve befogását a vadgazdálkodás irányítója rendeli el. Ha a befogás vegyi anyag alkalmazásával történik, ennek alkalmazását külön rendelkezés állapítja meg, illetve alkalmazásukkor a technológiai utasítás az irányadó.

58. Társas vadászat során történt vaddisznósebzésnél tilos a sebzett vaddisznóhoz a hajtás befejezése előtt közeledni. Az utánkeresésről ilyen esetekben az összes résztvevő beérkezése után s vadászatvezető intézkedik.

59. Sebzett vagy vergődő nagyvadhoz óvatosan kell közeledni. Sebzett vaddisznót hajtónak nem szabad megközelíteni. Ha a vadászat során a vadtámadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

60. A lőtt vadat a vadászait szünetelése idején, illetve befejezése után szabad csak összeszedni, vagy vadászkutyával összeszedetni.

61. A lehetőséghez képest minden sebzett vadat meg kell keresni. Nagyvadra tett lövésnél még abban az esetben is alapos utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók. Az utánkeresés a hivatásos vadász feladata.

A lőtt és befogott vad kezelése, szállítása

62. A lőtt nagyvadat haladéktalanul ki kell zsigerelni. A belső részekből a húsvizsgálathoz szükséges részeket a 30/1981. (XII. 30.) MÉM-EüM számú rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően külön kell tenni és megfelelően kezelni. A zsigerelés a hivatásos vadász feladata. Akadályoztatása esetén a zsigerelést az elejtő vadász végzi, illetőleg köteles arról gondoskodni.

63. A lőtt vad elszállításáról, megóvásáról a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető gondoskodik.

Élő vad szállítását külön előírások szabályozzák.

Vadászkutya tartása, alkalmazása

64. Vadászkutya tartását a hivatásos vadászok munkaköri kötelességeként kell megállapítani. A vadászkutya tartás feltételeit a vadászatra jogosult szabályozza.

65. Vadászatra vendégvadász is hozhat vadászkutyát. Használatát a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető engedélyezi. Társas vadászaton csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyiknek munkavizsgája van és nem zavarja a vadászatot. Ellenkező esetben a vadászatvezető intézkedik a kutyának vadászatból való kizárása, illetve pórázra kötése iránt.

Eljárás baleset esetén

66. Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni és haladéktalanul intézkedni kell orvosi ellátása kánt.

Minden balesetet, illetve személyi sérülést ki kell vizsgálni, és a baleset bejelentésére (72. pont), illetve a hasonló sérülések elkerülésére vonatkozó intézkedéseket meg kell tenni.

67. Ha személyi sérülés a vadászlőfegyver használatából keletkezett, az elsősegélyt a lehetőséghez képest úgy kell megadni, hogy a helyszínen ne történjék változtatás. A sérült eredeti helyét rögzíteni kell, a bizonyítékokat (lövési maradványokat, stb.) a rendőri szerv helyszínre érkezéséig változatlanul és érintés nélkül meg kell őrizni.

63. Halálos sérülés esetén a helyszínt - a halottal együtt - a rendőri szerv megérkezéséig az eredeti helyzetben kell megőrizni és gondoskodni kell annak biztosításáról.

69. Ha a vadászati baleset társas vadászaton történt, a vadászatvezető köteles a vadászatot azonnal leállítani, és azokat a vadászokait, akiknek a baleset előidézésében szerepe lehet, visszaállítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg kötelesek őket a helybenmaradásra felszólítani. Tisztáznia kell a baleset alkalmával esetleg elejtett vad eredeti helyét, az egyes vadászok felállítási, illetőleg haladási irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy kik adtak le lövéseket. A vadászatvezető mindezt röviden írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti. Ez utóbbiban fel kell tüntetnie a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és a lényeges távolsági adatokat.

70. Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak, és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. Az elcserélés megelőzésére a vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonos megjelölésével biztonságos körülmények között külön kel tárolni.

71. A vadászaton részt vevők a rendőri szerv megérkezéséig kötelesek a helyszínen maradni. Ha azonban a rendőri szerv - a körülményekhez képest rövid időn belül - nem érkezik meg, a helyszínről el lehet távozni, de a vadászatvezető ilyen esetben is köteles gondoskodni a helyszín biztosításáról és az illetéktelen személyek távoltartásáról. A rendőri szerv megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles pontos tájékoztatást adni.

72. A vadászlőfegyverrel okozott vadászati balesetet a hivatásos vadász haladéktalanul jelenteni köteles a legközelebbi rendőri szervnek és a vadgazdálkodás irányítójának.

73. A vadgazdálkodás irányítója a súlyos és halálos kimenetelű balesetekről a MÉM-nek haladéktalanul jelentést tesz. Az üzemi balesetek bejelentésére az erre vonatkozó jogszabályok az irányadók.[2]

74. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény helyét, idejét, a tettes és a sérült legfontosabb személyi adatait, valamint a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

Egészségvédelem

75. Azt a vadat, amelyről szabad szemmel vagy távcső segítségével teljes határozottsággal meg lehet állapítani, hogy beteg, vadászati idénytől és vadgazdálkodási tervtől függetlenül le kell lőni. Az ilyen vagy a feltehetően betegségben elhullott vadat csak gumikesztyűben szabad megfogni, zsigerelni. A kezeket és a használt eszközöket zsigerelés után fertőtleníteni kell. A vad állatorvosi vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik.

76. A veszett, veszettségre gyanús állatot megbontani, értékesíteni nem szabad; a további intézkedéseket az állatorvos határozza meg. A beteg vagy betegségre gyanús állat által okozott sérülést orvosnak kel megmutatni.

77. A kullancs és a szúnyog okozta fertőzések és helyi bántalmak megelőzése érdekében a vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadászt a szükséges irtó- és riasztószerrel ellátni. Vendégvadász számára az előbbiekről szükség szerint a vadászatvezető gondoskodik. A vipera előfordulási területeken a megelőzés és elhárítás szabályairól az üzemi vadászati szabályzatban kell rendelkezni.

Vegyes rendelkezések

78. Az igazgató és a vadgazdálkodást irányító személy a Szabályzatban foglalt jogkörét az ügyrendben meghatározott módon ruházhatja át a vadászatra jogosult más - hivatásos vadász - dolgozójára.

79. A MÉM felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél az igazgató által engedélyezhető térítésmentes vendégvadászat mértékére és a lelövésre engedélyezhető trófeanagyság felső határára, valamint a belföldi bérkilövési irányárakra a közvetlen felügyeletet ellátó szerv évenkénti állásfoglalása az irányadó.

A bér- illetve vendégvadászok által terítékre hozott mennyiségen felül szükséges selejtező vagy állományapasztó lelövéseket a hivatásos vadászok végzik el.

80. 200 db-os vagy ennél nagyobb terítékű térítésmentes apróvad vadászatot, továbbá külföldi vendégvadász részére térítésmentes vadászatot csak a közvetlen felügyeletet ellátó szerv engedélyével szabad rendezni.