30/1981. (XII. 30.) MÉM-EüM együttes rendelet

az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről[1]

Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében és az 1022/1976. (VII. 11.) MT határozat 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az ágazati szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:[2][3]

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az állatok levágásának és az állati eredetű élelmiszer nyersanyagok, félkész és késztermékek (a továbbiakban: élelmiszer) előállításának, feldolgozásának és forgalomba hozatalának feltételeire, valamint az élelmiszer-higiéniai vizsgálat és ellenőrzés rendjére.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a vendéglátás keretében folytatott ételkészítésre, kiszolgálásra, valamint a cukrászati készítményekre.

2. § (1) Élelmiszert csak e rendeletben előírt hatósági vizsgálatok kedvező eredménye esetén lehet közfogyasztás (a továbbiakban: fogyasztás) céljából forgalomba hozni.

(2)[4] Az élelmiszerek előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos élelmiszer-higiéniai vizsgálatokat (a továbbiakban: vizsgálat) és élelmiszer-higiéniai ellenőrzések (a továbbiakban: ellenőrzés) a megyei, fővárosi állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), valamint a hatósági állatorvosok végzik.

(3)[5] A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat külön jogszabályban meghatározott feladatait.

3. § (1) A fogyasztásra szánt élelmiszereknél az élelmiszer-higiéniai előírások megtartását az élelmiszer előállítási folyamatban (termelő-, gyűjtő-, feldolgozó helyen) és a forgalomban (szállítás során, kereskedelmi és vendéglátóipari raktárban) a hatósági állatorvos e rendelet szerint vizsgálja, illetőleg ellenőrzi.

(2) A vizsgálat, illetőleg az ellenőrzés során a hatósági állatorvos

a) elbírálja az élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát,

b) dönt az élelmiszer felhasználhatóságáról, felhasználásának módjáról.

4. § A mezőgazdasági kistermelő köteles a piacon állandó jelleggel működő állatorvosi kirendeltségnek vagy a piacon eljáró hatósági állatorvosnak az élelmiszert vizsgálatra bemutatni.

5. § (1) Az élelmiszerrel rendelkező, illetőleg azt a vizsgálatra bemutató gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] vagy mezőgazdasági kistermelő (a továbbiakban együtt: élelmiszer birtokosa) köteles az élelmiszer vizsgálatát kezdeményezni és a bemutatást úgy megszervezni, hogy

a) a hatósági állatorvos részére a rendeletben, illetőleg "Az élelmiszerek előállításának élelmezésegészségügyi szabályzatá"-ban előírt tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álljanak,

b) a vizsgálatot végző személy feladatait zavartalanul végezhesse.

(2) A hatósági állatorvos

a) a vizsgálatok elvégzését megtagadhatja, ha az élelmiszer birtokosa a vizsgálatokhoz a tárgyi és személyi feltételeket nem biztosítja.

b) az élelmiszer-előállító, feldolgozó vagy forgalmazó tevékenységet az akadályok elhárításáig határozattal felfüggesztheti, ha a tevékenység az e rendeletben foglalt előírásokat az élelmiszeregészségügyet veszélyeztető módon sérti.

6. § (1) A vizsgálat

a) az élő állatok egyedi vagy állomány vizsgálata,

b) a levágott (elejtett, kifogott stb.) állat húsvizsgálata,

c) az élelmiszer fogyaszthatóságának érzékszervi, illetve műszeres vizsgálata.

d) az élelmiszer-higiéniai szemle,

e) a laboratóriumi vizsgálat

módszerének egyenkénti vagy együttes alkalmazásával történik. A vizsgálat egyedi vagy tételenkéti, az ellenőrzés pedig folyamatos vagy esetenkénti lehet. A Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szükség esetén más vizsgálati módszert és eljárást is megállapíthat.

(2) Ha az élelmiszer az előzményi adatok alapján várhatóan nem lesz fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas, különleges vizsgálatot kell lefolytatni.

7. § (1) A külföldről behozott élelmiszer vizsgálatát az azonos fajtájú belföldi élelmiszer vizsgálatára előírt szabályok szerint - felhasználás előtt - az első hazai betárolás helyén kell elvégezni. Az élelmiszer - kivéve a késztermék - vizsgálatára az élelmiszer birtokosa a hatósági állatorvost köteles felkérni. Az élelmiszer tárolásáról, felhasználásáról a minisztérium esetenként a belföldi eredetű élelmiszerrel előírtaktól eltérően is rendelkezhet.

(2) A külföldről behozott vagy külföldre kivitt élelmiszert az élelmiszer származási helye szerint illetékes hatósági (állami) állatorvos által kiállított származási és egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(3)[6] Külföldre kivitelre szánt vagy külföldről behozott élelmiszer vizsgálatánál csak az Állomással munkaviszonyban álló hatósági állatorvos működhet közre.

8. § (1) Ha az élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságára vonatkozó döntés meghozatalához vagy más élelmiszer-higiéniai okból a hatósági állatorvos szükségesnek tartja, jogosult a laboratóriumi vizsgálathoz az élelmiszer birtokosának jelenlétében mintát venni, vagy annak meghatározott időpontig a kijelölt laboratóriumba való beküldését elrendelni. A mintavételért az élelmiszer birtokosát kártérítés nem illeti meg. A mikrobiológiai ellenminta adására nem támaszthat igényt.

(2) Az állatok megbetegedését vagy az élelmiszeren keresztül emberi megbetegedést előidéző kórokozóknak az élelmiszerből való kimutatását csak hatósági állatorvosi laboratóriumok, állatorvostudományi oktatással és kutatással foglalkozó intézmények, illetve az erre feljogosított egészségügyi intézmények laboratóriumai végezhetik.

9. § (1) A megvizsgált élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát a hatósági állatorvos a 3. § (2) bekezdése szerint min[síti, és minden olyan esetben, amikor erre lehetőség van, a minősítésnek az élelmiszeren vagy a csomagolásán való feltüntetéséről eltávolíthatatlan megjelöléssel (bélyegzéssel, besütéssel, címkézéssel, fémpánttal) gondoskodik.

(2) A megvizsgált húsnak a hatósági hússzékbe utalásáról a hatósági állatorvos dönt.

10. § (1) A rendelet mellékleteként közzétett "Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének szabályzatá"-ban (a továbbiakban: szabályzat) meghatározott élelmiszerek szállításához az élelmiszer birtokosának a hatüsági állatorvostól igazolást kell beszereznie.

(2) A szabályzatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

11. § (1) Az élelmiszert le kell foglalni, ha

a) a vizsgálat eredménye szerint az fogyasztásra alkalmatlan,

b) további kiegészítő vizsgálat szükséges,

c) a hatósági állatorvos felügyelete mellett elvégzett meghatározott kezelési eljárással tehető fogyasztásra alkalmassá, illetőleg

d) egyéb közegészségügyi, állategészségügyi előírás ezt indokolttá teszi.

(2) Az élelmiszer lefoglalásáról határozatot kell hozni.

(3) A lefoglalt élelmiszer további felhasználására, illetőleg megsemmisítésére vonatkozó határozat azonnali végrehajtásáról - súlyos vagy tömeges egészségromlás veszélye esetén - akkor kell intézkedni, ha a lefoglalt élelmiszer gyorsan romló, vagy fogyaszthatósági határideje az eljárás várható tartama alatt lejár, illetőleg a szakszerű elkülönített tárolása nem valósítható meg.

(4) A kereskedelem és a vendéglátóipar területén a forgalomból bármely élelmiszer-higiéniai ok miatt kivont élelmiszert az elszállításáig a raktárban elkülönítetten kell tárolni, és azt jól látható "Nem árusítható" felirattal kell megjelölni.

(5)[7] A lefoglalt élelmiszer kezelésében, tárolásában, értékesítésében vagy megsemmisítésében az élelmiszer birtokosa a hatósági állatorvos intézkedése szerint köteles eljárni.

12. § Egyes élelmiszerek vizsgálatáért a földművelésügyi miniszter által megállapított, rögzített hatósági árformába tartozó díjat kell fizetni.

13. § (1) Az élelmiszer-higiéniai vizsgálatok, illetőleg az ellenőrzés részletes szabályait a szabályzat tartalmazza.

(2) Az egyes laboratóriumi vizsgálatok módszertani kérdéseiről a minisztérium - a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben - külön intézkedik.

14. § Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 9/1973. (V. 27.) MÉM-EüM együttes rendelet hatályát veszti.

Melléklet a 30/1981. (XII. 30.) MÉM-EüM együttes rendelethez

Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének szabályzata

I. fejezet

BEVEZETŐ RÉSZ

Fogalmi meghatározások

1. § Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) alkalmazásának szempontjából:

a) állati eredetű élelmiszer (a továbbiakban: élelmiszer) tenyésztett vagy vadon élő emlősállat, madár, víziállat, mézelő méh emberi táplálkozás célját szolgáló minden része, illetve az ilyen célra alkalmas terméke nyersanyag, félkész vagy késztermék formájában;

b) közfogyasztás (a továbbiakban: fogyasztás) az élelmiszernek - magánfogyasztás körén kívül - gadálkodó szervezetek, nagyfogyasztók (fegyveres testületek, egészségügyi és szociális intézmények, üzemi konyhák), valamint a mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok és kiskereskedők által való forgalomba hozatala;

c) magánfogyasztás kizárólag a saját háztartás részére történő élelmiszerelőállítás és felhasználás;

d) az élelmiszer birtokosa az a természetes vagy jogi személy, aki az élelmiszerrel rendelkezik, azt vizsgálatra, illetve élelmiszerellenőrzésre bemutatja.

II. fejezet

AZ ÉLELMISZER-HIGIÉNIAI VIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Élelmiszervizsgálat, élelmiszerellenőrzés és élelmiszer-higiéniai szemle

2. § (1) Az élelmiszervizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) élelmiszerellenőrzést (a továbbiakban: ellenőrzés) élelmiszer-higiéniai szemlét a Szabályzat II-VIII. és a X. fejezeteiben meghatározottak szerint kell végrehajtani.

(2) Egyedi vizsgálatot kell végezni a vágóállat és a nagyvad húsvizsgálatakor.

(3) Nem minden egyedre kiterjedően, de tételenként kell vizsgálatot végezni az apróvad, a hal, a víziállat, a húskészítmény, a konzervfélék, a hűtőházba be-, illetven onnan kitárolt, továbbá a külföldről behozott élelmiszerek vizsgálatánál, valamint azoknál az élelmiszereknél, ahol ezt más jogszabály külön elrendeli. Ha a tételes vizsgálat során az élelmiszer fogyaszthatósága egyértelműen nem dönthető el, az élelmiszert a szükséges mértékben egyedileg is meg kell vizsgálni.

(4) A Szabályzat hatálya alá tartozó és a (2), (3) bekezdésben fel nem sorolt, illetőleg a hatósági állatorvos által már megvizsgált élelmiszert élelmiszer-higiéniai szempontból folyamatosan vagy esetenként ellenőrizni kell.

(5) A hatósági állatorvos és élelmiszertermelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeinek meglétét az élelmiszer-higiéniai szemle során állapítja meg.

(6) Az élelmiszer egyedi vagy tételes vizsgálatát kell elvégezni, ha az ellenőrzés vagy az élelmiszer-higiéniai szemle során az élelmiszer fogyaszthatóságára vonatkozó gyanú merül fel.

Különleges vizsgálat

3. § (1) A különleges vizsgálatot a 30/1981. (XII. 30.) MÉM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdésében előírt módszerekkel szigorított formában, kiegészítő vizsgálatok fokozottabb igénybevételével kell végrehajtani.

(2) A különleges vizsgálatot kell lefolytatni

a) az elkülönített vágás és ezen belül

b) kényszervágás esetén, továbbá

c) a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegség miatt forgalmi korlátozás alá eső állat, állati termék vizsgálata és ellenőrzése alkalmával, vagy

d) az állategészségügyi szolgálat közreműködésekor az élelmiszer eredetű emberi betegség kivizsgálásában,

e) a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által meghatározott esetekben.

(3) Az állatok levágásának rendjére, módjára, az állati nyerstermékek felhasználására egyes bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegek esetén az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltakat is alkalmazni kell.

Állatorvosi döntés a laboratóriumi vizsgálat mellőzésével

4. § (1) Minden olyan esetben, amikor a Szabályzat alapján az élelmiszer fogyaszthatóságának elbírálásához laboratóriumi vizsgálat igénybevétele a 111-113. §-ok értelmében kötelező vagy más élelmiszer-higiéniai okból indokolt lenne, de annak elvégzésére nincs mód, mivel

a) az élelmiszer a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges ideig biztonságosan nem tárolható (pl. hűtést igénylő élelmiszer hűtésére nincs lehetőség vagy az elkülönített tárolás nem oldható meg stb.),

b) a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges legrövidebb idő hosszabb, mint a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatósági határidejének lejártáig még hátralevő időtartam,

c) az élelmiszer birtokosa a mintabeszállítást vagy a tárolással járó költséget és kockázatot a laboratóriumi vizsgálat idejére nem vállalja,

a hatósági állatorvosnak a fogyaszthatóságra vonatkozó döntést a laboratóriumi vizsgálat mellőzésével, a rendelkezésre álló vizsgáló módszerek igénybevételével kell meghoznia.

(2) Ha a laboratóriumi vizsgálat mellőzésekor az élelmiszer fogyaszthatóságára vonatkozó kétség merül fel, az élelmiszernek mindig a kedvezőtlenebb minősítési fokozatot kell megadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés esetén a minősítést és a laboratóriumi vizsgálat mellőzésének okát a hatósági állatorvosnak a vizsgálatról vezetett nyilvántartásában fel kell jegyeznie, továbbá

a) ha a vizsgálati határozatot írásba foglalták a határozatban,

b) egyéb esetben az élelmiszer birtokosának kérésére külön eljárási jegyzőkönyvben

kell rögzíteni.

A megvizsgált élelmiszer fogyaszthatóságának minősítése

5. § (1) Az élelmiszer a fogyaszthatóságának elbírálása során

a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas,

b) fogyasztásra feltételesen alkalmas,

c) fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas,

d) fogyasztásra alkalmatlan

minősítésű lehet.

(2) Az élelmiszer fogyaszthatóságát csak a hatósági állatorvos bírálhatja el. A vizsgálat során közreműködő más személyek (a továbbiakban: élelmiszervizsgáló) csak vizsgálati részfeladatokat láthatnak el.

(3) Hibás élelmiszer fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítést nem kaphat. A Szabályzat szempontjából hibásnak kell tekinteni az élelmiszert, ha bármely okból egyetlen érzékszervi jellemzőjét tekintve is, a követelményektők nagyfokban eltér.

(4) A minisztérium járványvédelmi okból is elrendelheti az élelmiszernek a Szabályzat III-VIII. fejezetében foglaltaktól eltérő felhasználását.

A megvizsgált élelmiszer megjelölése

6. § (1) Az egyes élelmiszerféleségeken a R. 9. §-a alapján használható megjelöléseket a Szabályzat 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A minisztérium az élelmiszer birtokosának kérésére eltérő megjelölés alkalmazását is engedélyezheti.

(2) Ha a megvizsgált élelmiszert a R. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon nem lehet vagy a Szabályzat értelmében nem kell megjelölni és az élelmiszer nem fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítésű, az azonosításról a hatósági állatorvos esetenként kialakított módon, helyben intézkedik.

(3) Ha a megjelölt élelmiszerről a megjelölés elveszett, vagy bármely okbül az azonosíthatósága kétessé vált, a R. 6. §-a, illetőleg a Szabályzat 2. §-a szerinti vizsgálatot újból el kell rendelni.

(4) A húsbélyegzők és a megjelölés célját szolgáló más eszközök megőrzése és rendeltetésszerű használata a hatósági állatorvos feladata.

A megvizsgált élelmiszerrel kapcsolatos egyes további élelmiszer-higiéniai feladatok

7. § (1) A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítésű élelmiszer eredeti formájában - fogyaszthatósági határidején, illetve minőségmegőrzési időtartamán belül - élelmiszer-higiéniai szempontból korlátozás nélkül forgalmazható, feltéve, hogy az élelmiszeren vagy élelmiszerben az élelmiszer birtokosa nem észlelt olyan elváltozást, amelynek elbírálása újabb hatósági állatorvosi vizsgálatot igényel.

(2) A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítésű, forgalmazásra szánt és forgalomba hozott élelmiszer fogyaszthatóságát befolyásoló elváltozást az élelmiszer birtokosa az illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni és döntéséig a gyanús élelmiszert változatlan állapotában kell megőrizni.

(3) A fogyasztásra alkalmatlannak minősített élelmiszert el kell kobozni és az Állategészségügyi Szabályzatban az állati hullákra, az állati eredetű hulladékokra és melléktermékekre előírtak szerint kell eljárni.

(4) Az élelmiszert a helyszínen csak kivételesen (pl. kis mennyiség, nagy szállítási távolság stb.) a hatósági állatorvos, illetve a megyei, fővárosi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomással (a továbbiakban: Állomás) munkaviszonyban álló, állategészségügyi feladatokat ellátó más személy felügyeletével lehet megsemmisíteni. Ezt a tényt az élelmiszer minősítésére vonatkozó határozatra záradékként rá kell vezetni.[8]

(5) Ha az élelmiszervizsgálatról szóló határozattal szemben fellebbezéssel élnek és annak elbírásához laboratóriumi vizsgálat szükséges, a laboratóriumi vizsgálat idejére az élelmiszer megfelelő tárolásáról az élelmiszer birtokosa gondoskodik. A tárolás elfogadhatóságát az eljáró hatósági állatorvos az élelmiszer-higiéniai szemle során állapítja meg.

III. fejezet

HÚSHIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK

A húsvizsgálat

8. § (1) A fogyasztás céljából levágásra kerülő minden állat hatósági állatorvosi húsvizsgálata kötelező.

(2) Minden olyan helyen, ahol húst fogyasztás céljából termelnek, feldolgoznak, tárolnak, forgalmaznak, rendszeres hatósági állatorvosi vizsgálatot, ellenőrzést kell végezni és élelmiszer-higiéniai szemlét kell tartani.

(3) A vágóhídon végzett húsvizsgálathoz és a jellemzően hús felhasználásával készült élelmiszerek üzemi vizsgálatához

a) az üzemeltető kötles gondoskodni:

- a húsvizsgálat elvégzéséhez szükséges üzemi feltételekről, ideértve az önálló vizsgálati és szociális helyiségeket is,

- a vizsgálathoz és ellenőrzéshez szükséges valamennyi üzemi nyilvántartás és adat rendelkezésre bocsátásáról,

- a szükséges segéderőről,

- a tisztító-fertőtlenítőszerekről és eszközökről,

- a hús megjelölésére szolgáló anyagokról (pl. címke),

- a húsnak a hatósági állatorvos felügyelete mellett elvégzett meghatározott kezelési eljárása (a továbbiakban: hatósági kezelés) és a hűtésére szolgáló berendezésekről,

- a húsvizsgálati helyek védőberendezéseiről;

b) a húsvizsgálatot ellátó Állomás köteles gondoskodni:[9]

- a hús megjelölésére szolgáló bélyegzőkről,

- a húsvizsgálati és mintavételi eszközökről,

- a húsvizsgáló működéséhez szükséges nyomtatványokről,

- a laboratóriumi folyamatos munkavégzéshez szükséges anyagokról és eszközökről.

Vágóállatokkal kapcsolatos egyes szabályozások

9. § (1) Vágóállat: a levágásra szánt szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, ló, öszvér, szamár házinyúl és a vágóbaromfi.

(2) Vágóbaromfi: a levágásra szánt valamennyi háziszárnyas (tyúk, pulyka, kacsa, liba, gyöngytyúk, galamb) és a háziasítottan tartott szárnyas vad (fogoly, fürj, fácán, vadkacsa, vadliba).

(3) A minisztérium - a Népjóléti Minisztérium egyetértésével - az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt állat levágását is engedélyezheti.

(4) Vágóállatot vágóhídra csak az előírt állatorvosi igazolással szabad szállítani.

(5) Ha az állat származási helyén húsvizsgálattal nem, vagy csak részben felderíthető, de a húsvizsgálati határozatot döntően befolyásoló betegség fordult elő, vagy egyéb körülmény miatt indokolt (pl. alkalmazott gyógykezelés), az állomány állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos a hús vizsgálatát végző hatósági állatorvos részére ezt az állatorvosi igazoláson jelezni köteles.

(6) A vágóállat vágóhídra való beérkezésekor a hatósági állatorvos az el[írt állatorvosi igazolást és a szállítási okmányokat ellenőrzi.

(7) A vágóhíd üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a beérkező állományok származási helyük szerint azonosíthatók legyenek.

Húsvizsgálati alapfogalmak

10. § (1) Állati test: az izomzat a csontokkal, a zsírszövet, a zsigerek, a bőrnek emberi fogyasztásra használatos részei és a vér.

(2) Nyershús: az emberi táplálkozás céljára szolgáló hús, eredeti állapotában, ideértve a fagyasztott húst is.

(3) Hús: a tenyésztett és a vadon élő állatok testének minden emberi táplálkozás céljára szolgáló ehető része, továbbá az ezekből előállított húskészítmények és a jellemzően hús felhasználásával készült élelmiszerek.

(4) Jellemzően hús felhasználásával készült élelmiszer: az emberi fogyasztás céljára iparilag előállított termék, amely húst akár natív, akár szárított formában bármely mennyiségben, illetve hőkezelt állapotban teljes tiszta tömegének legalább egynegyed részében tartalmaz.

(5) Nem minősülnek fogyasztásra alkalmas résznek: a szőr, a toll, a csőr, a pata, a köröm, a szem, a fülkivágás, a nyelőcső nyálkahártyája és sima izomzata, a bőrhús, a nemi szervek a nem tejelő tőgy kivételével, a mandula, a marhafej nyálkahártyával borított részei, a légcső, a garat és a gége, a gyomor az összetett gyomrú állatok bendő, százrétű és recésgyomra kivételével.

Az állatok levágása rendes vágással

11. § (1) Rendes vágás: a fajának és fajtájának, ivárának, valamint korának megfelelően fejlett és tápláltsági állapotú, egészséges állat egyedi vagy csoportos levágása.

(2) Rendes vágással a vágóállatok közül a felnőtt és fiatal szarvasmarhát, bivalyt, lovat, öszvért és szamarat vágóhídon kell levágni.

(3) Rendes vágással és rendszeresen, fogyasztásra sertést, juhot, kecskét, baromfit és házinyulat vágóhídon kell levágni, kivéve a mezőgazdasági kistermelőnél történő baromfi- és nyúlvágást.

(4) A vágóállat levágásának szándékát a vágató vagy a vágóhidat üzemeltető a hús vizsgálatát végző hatósági állatorvosnak a tervezett levágás előtt

a) legalább 6 órával,

b) az olyan vágóhidakon, ahol az állatok levágását meghatározott időben végzik

- a munkaidőn kívü történő vágást legalább 24 órával,

- az időszakosra szervezettt új műszakban történő vágást legalább 10 nappal,

- a tartósra szervezett új műszakban történő vágást legalább 3 hónappal

köteles bejelenteni.

(5) A vágóállatot a vágóhídra érkezésekor hatósági állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a vizsgálattól számított 24 órán belül a levágás nem történt meg, a vizsgálatot közvetlenül a levágás előtt meg kell ismételni.

(6) A vágóállatot a levágással összefüggő valamennyi mozzanat során meg kell kímélni a bántalmazástól és a durva bánásmódtól.

(7) A vágóállatot a levágás előtt - szabadtartású szarvasmarha, vágóbaromfi és nyúl kivételével - a szabványban, illetőleg a gyártási (technológiai) utasításban vagy kivteli (export) előírásban meghatározott ideig, egyébként nyáron legalább 6, télen legalább 4 órán át pihentetni kell. Az állatokat levágást megelőző 8 órán belül nem szabad etetni. A 18-24 óráig való tartás esetén itatni, a 24 órán túl való tartás esetén pedig etetni és itatni kell.

Az állatok levágásánál alkalmazott különleges vizsgálat

12. § (1) Elkülönített vágás: a beteg- és a technológiai selejtállat, továbbá a kényszervágásra utalt állat egyedi vagy csoportos levágása, amelyet a rendes vágástól térben vagy időben elkülönítetten kell elvégezni.

(2) Az állat elkülönítéséről a vágóhíd üzemvezetőjének kell gondoskodnia.

(3) Elkülönítetten kell pihentetni, levágni, illetőleg vizsgálatra előkészíteni azt az állatot:

a) amelyen - a 13. § (1) bekezdésben felsorolt állatbetegek kivételével - valamely fertőzö állatbetegség, annak gyanúja vagy fertőzés gyanúja, továbbá bélhurut, a szülőutak szeptikus megbetegedése, nagykiterjedésű gennyes, eves üszkös seb, heveny tüdőgyulladás, borjak köldök-és izületgyulladása, vérfertőzésre utaló tünet, illetőleg lázas hőmérsékletemelkedés állapítható meg, vagy

b) amelyet bármilyen más okból kell, illetőleg kellett kényszervágni.

(4) Kényszervágás: a sérült vagy elhullás közeli veszélytől fenyegetett egy-egy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék.

(5) Kényszervását - közvetlen elhullás veszélyét kivéve - csak vágóhídon szabad végezni.

(6) Az állatorvosnak a kényszervágás céljából vágóhídra utalt állattal együtt a Szabályzat 3. számú melléklete szerint kényszervágási javaslatot kell küldenie.

(7) Kényszervágási javaslattal vágóhídra irányított vágóállatot a tulajdonos köteles a vágóhídon működő hatósági állatorvosnak a legrövidebb időn belül bejelenteni.

(8) A vágóhídon lévő állat kényszervágásának szükségességét vagy a kényszervágást az üzemeltető haladéktalanul köteles a hatósági állatorvosnak bejelenteni.

A levágás megtiltása vagy korlátozása

13. § (1) A levágást meg kell tiltani és a továbbiakban az Állategészségügyi Szabályzat szerint kell eljárni, ha az állat

a) keleti marhavészben, afrikai sertéspestisben, sertéspestisben, fertőző sertésbénulásban, ragadós száj- és körömfájásban, lépfenében, veszettségben, takonykórban, baromfipestisben beteg, vagy a felsorolt betegségek valamenyikének gyanúja állapítható meg,

b) keleti marhavész, afrikai sertéspestis, takonykór kórokozójával fertőződött, vagy annak fertőződésére gyanús, c) sertések hólyagfos betegségében (SVD) megbetegedett.

(2) A levágást véglegesen meg kell tiltani, ha az állat gázödémás betegségben (sercegő üszökben, rosszindulató vizenyőben), tetanuszban, Q-lázban megbetegedett, vagy ezekre a megbetegedésekre gyanús.

(3) A rendes vágást meg kell tiltani antibiotikum, hormon, nehézfémsó, parazita ellenes szer és egyéb gyógyszer alkalmazását követően az élelmiszeregészségügyi várakozási idő elteltéig.

(4) A rendes vágást ideiglenesen meg kell tiltani, ha

a) a vágóállat-szállítmánnyal az előírt állatorvosi igazolás nem érkezik be, annak átadásáig,

b) az élőállatvizsgálat során az (1) bekezdésben fel nem sorolt heveny fertőző állatbetegséget állapítanak meg, vagy annak gyanúja merül fel, a betegség megállapításáig, illetve kizárásáig,

c) veszettség fertőzésének gyanúja esetén, ha a marás óta 48 óra már eltelt, az "Állategészségügyi Szabályzat"-ban előírt megfigyelési idő leteltéig,

d) a sertés belső hőmérséklete 41,1°C, a szarvasmarha, juh, kecske, belső hőmérséklete 40,5°C, a ló belső hőmérséklete 39,1°C vagy annál magasabb,

e) az állat fáradtságtól kimerült,

f) a borjú 8 naposnál, a bárány és gödölye 3 hetesnél, a malac 2 hetesnél fiatalabb.

Az f) pontban felsorolt állatok kényszervágása is tilos.

(5) A megállapítottan vemhes, valamint a frissen leellett állatot - az ellést követő 8 napon belül - rendes vágással levágni tilos.

(6) Ha az állatorvos az élő állaton vagy a húsvizsgálat alkalmával bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg, az Állomásnak és a származási hely szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának köteles bejelenteni.[10]

(7) A vágóhíd területéről vágóállatot élve elszállítani kivételesen, indokolt esetben, az Állomás igazgatójának engedélyével szabad.

A levágott állatok előkészítése húsvizsgálatra

14. § (1) A levágáott állatot húsvizsgálatra a következőképpen kell előkészíteni:

a) A szarvasmarhát, a bivalyt, a borjút - a c) pontban foglalt kivétellel -, a lovat, a szamarat, az öszvért le kell bőrözni és ki kell zsigerelni. A nyelőcsövet, az előgyomrokat, a gyomrot és a belet, valamint a húgyhólyagot lekötés után kell eltávolítani. A nyelvet ki kell venni. A gerincoszlopot két egyenlő részre kell hasítani. Az állat teste csak négy vagy öt részre darabolható. A vesét tokjából ki kell fenteni, a bivalyvese kivételével. Egypatások fejét hosszirányban ketté kell hasítani és a orrsövényt egészben kell kiemelni.

b) A juhot és a kecskét le kell bőrözni. Az előgyomrokat, gyomrot, belet, húgyhólyagot és ivarszerveket lekötés után kell eltávolítani. A rekeszizmokat át kell metszeni, majd a májat és a mellkasi szerveket - összefüggésük megtartásával - a hasfal nyílásán át ki kell fordítani.

c) A kizárólag tejjel vagy tejpótló takarmánnyal táplált borjú, bárány és gödölye bőrében hagyható, kivéve, ha a bőrből való kifejtést a húsvizsgálat (pl. kényszervágás esetén) szükségessé teszi. Az előgyomrokat, gyomrot, belet, húgyhólyagot és ivarszerveket ki kell venni. A bőrben hagyott állatokból a tüdőt, szívet és májat egybefüggően ugyancsak ki kell venni és a lépet is ki kell emelni.

d) A sertésből a gyomrot, a belet és a húgyhólyagot lekötésük után, valamint az ivarszerveket kell eltávolítani. Ezt követően a nyelvet a mellkasi szervekkel, valamint a rekeszizommal és a májjal egybefüggően ki kell venni. A vesét tokjából ki kell fejteni. Az állatot hosszirányban két egyenlő részre kell hasítani, és a hájat a hasfalról úgy kell lefejteni, hogy az a testtel összefüggésben maradjon. Szopósmalacot vizsgálatra - a gerincoszlop széthasítása nélkül - úgy kell előkészíteni, hogy a mellkasi szerveket és a májat összefüggésükben ki lehessen emelni.

(2) A vágóállattok húsvizsgálatakor az azonosíthatóságot biztosítani kell.

(3) Vallási előírás szerint végzett vágáskor a tüdőt csak tiszta és fertőtlenített fújtatóval szabad felfújni.

Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

15. § (1) Húsvizsgálati határozat: a húsvizsgálatot végző hatósági állatorvos döntése a hús fogyaszthatóságáról és a felhasználás módjáról.

(2) A megvizsgált húst az 5. § szerint kell minősíteni és az 1-2. számú melléklet szerint megjelölni.

(3) A külföldi kivitelre szánt és a rendeltetési ország által elfogadottak szerint jelölt hús belföldön is forgalomba hozható.

A megvizsgált hússal kapcsolatos egyes további élelmiszer-higiéniai feladatok

16. § (1) A fogyasztásra feltételesen alkalmas hús fogyasztásra alkalmassá tételét és forgalomba hozatalának módját a Szabályzat rendelkezései szerint a hatósági állatorvos határozza meg. A fogyasztásra feltételesen alkalmas hús előírt kezeléséről élelmiszeripari vállalatoknál történő vizsgálat esetén az üzemeltető, egyébként az élelmiszer birtokosa köteles gondoskodni. A húsvizsgálati határozat alapján fogyasztásra feltételesen alkalmas hús csak hatósági kezelés után használható fel, és a 108. § szerint hozható forgalomba.[11][12]

(2) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmasnak minősített hús - a hatósági állatorvos határozata alapján - nyers állapotban, hatósági hússzékben, árcsökkentéssel hozható forgalomba.

(3) Nem fertőző állatbetegség és nem gyulladásos eredetű elváltozás miatt fogyasztásra alkalmatlannak minősített húst, zsigert, ivarszervet vagy egyéb állati részt meghatározott feltételek szerint gyógyszeripari készítmények előállítása céljából a minisztérium engedélyével szabad felhasználni.

A fogyasztásra feltételesen alkalmas húsra vonatkozó szabályok

17. § (1) Fogyasztásra feltételesen alkalmas hús fogyasztásra alkalmassá tételét a hatósági állatorvos ellenőrzése mellett kell elvégezni.

(2) A fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősített húst hőkezeléssel - párolással, főzéssel, kisütéssel, fagyasztással - kell fogyasztásra alkalmassá tenni.

(3) Párolás, főzés esetén a 25 kg vágósúlyon felüli állat húsát ki kell csontozni és a csonttal a 7. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. A húst legfeljebb 12 cm vastag darabokra kell vágni. A párolást 1,5 bar nyomású gőzzel egy órán át, a főzést üstben forrási hőmérsékleten két és fél órán át kell végezni. A hús akkor tekinthető átfőttnek, ha a legfelsőbb részében is a marhahús szürke, a sertés és baromfihús szürkésfehér, a friss metszéslapon jelentkező nedv pedig nem vörös színű. A hús átfőttsége peroxidáz-próbával is ellenőrizhető.

(4) A baromfi párolását úgy kell végrehajtani, hogy a hús maghőmérséklete +100°C legyen legalább 20 percen át.

(5) A zsírt úgy kell kisütne, hogy az olvasztott zsír hőfoka legalább + 100°C legyen 20 percen át.

(6) A borsókás szarvasmarhahúst és a sertéshúst párolni vagy főzni kell. A borsókás szarvasmarhahúst fagyasztani is szabad. A fagyasztást megelőzően 24 óra időtartamra 0 - +2°C-on kell a húst tárolni. Az előhűtött húst -10°C-on 10 napon át, ha a maghőmérséklet pontosan mérhető -18°C-on 72 órán keresztül kell fagyasztani. A leírt fagyasztási eljáráson átesett húst csak hőkezelt töltelékes húskészítmények előállítására szabad felhasználni.

(7) Ha a külföldről származó sertéshús trichinellás fertőzöttségre irányuló vizsgálatának elvégzése hitelt érdemlő módon nem igazolható, a sertéshúst legalább -15°C-on kell lefagyasztani és -15°C-on 30 napig, -23°C-on 20 napig, -29°C-on 12 napig kell tárolni.

(8) Ragadós száj- és körömfájásban beteg, a betegségre vagy fertőzésre gyanús állat húsát 1 %-os tejsavoldattal kell bepermetezni, majd 48 órán át tartó +18 - +10°C-os előhűtés után ki kell csontozni. A kicsontozott húst csak hőkezelt húskészítmények előállítására szabad felhasználni, a szalonnát és a hájat pedig az (5) bekezdésnek megfelelően ki kell sütni. A csonttal a 7. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(9) Ha a fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősített hússal a (2)-(7) bekezdésben, valamint a 27. § (12) bekezdésében foglaltaknak megfelelő eljárást nem vagy csak hiányosan hajtották végre, a hús fogyasztásra alkalmatlan.

A húsvizsgálathoz előírt nyilvántartások

18. § (1) A vágóhídon, a húsüzemben a húsvizsgálatot végző hatósági állatorvosnak a következő nyilvántartásakor kell vezetni:

a) nyilvántartást a vágóhídon teljesített húsvizsgálatról,

b) vágási naplót a vágóbaromfi és a vágónyúl vágásáról,

c) nyilvántartást a különleges vizsgálat alá vont állatok húsvizsgálatáról és

d) folyamatos nyilvántartást és kimutatást a húsvizsgálat eredményéről.

(2) A nyilvántartások mintáját és vezetésének módját a Szabályzat 4., 5., 6., 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vágóhíd üzemeltetője köteles a nyilvántartások vezetéséhez adminisztrációs segéderőről gondoskodni.[13]

Hússzállítási igazolvány alkalmazásának kötelezettsége

19. § (1) Gazdálkodó szervezet által előállított és szállítólevéllel ellátott, közvetlenül forgalomba hozott, fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősített nyershús - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hússzállítási igazolvány nélkül szállítható.

(2) A mezőgazdasági kistermelő által forgalomba hozni kívánt húst a (3) bekezdésben foglalt esetekben hússzállítási igazolvánnyal kell ellátni.

(3) Az élelmiszer birtokosa a hatósági állatorvostól a következő esetekben köteles hússzállítási igazolványt kérni, és

a) a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti igazolást kell a hatósági állatorvosnak kiállítania:

- nyershús gazdálkodó szervezetek közötti szállításához, ideértve annak a hűtőházba való be- és onnan történő kitárolását is;

- vadhús szállításához;

- baromfihús és nyúlhús mezőgazdasági kistermelő vgy kisiparos által közvetlen értékesítés céljából a forgalmazás helyére történő szállításához, ha a húsvizsgálat a termelés helyén már megtörtént;

- mezőgazdasági kistermelő vagy kisiparos által elkészített engedélyezett sertéshúskészítmények közvetlen értékesítés céljából való szállításához;

- olyan húskészítmény szállításához, amelynek forgalomba hozatalát a minisztérium külön hússzállítási igazolványhoz köti;

b) a Szabályzat 9. számú melléklete szerinti igazolást kell a hatósági állatorvosnak kiállítania:

- a különleges vizsgálat alá vont vágóállat

- nyershúsának értékesítés és felhasználás céljából más állami élelmiszeripari üzembe történő, továbbá a

- fogyasztásra feltételesen alkalmas nyershúsának vagy hatósági kezelési eljárással fogyasztásra alkalmassá tett húsának,

- a fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas nyershúsának;

- a fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas húskészítménynek és

- a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott húsoknak a vizsgálat helyéről való

elszállításához.

(4) A hússzállítási igazolványt a hús származási helyén működő hatósági állatorvos adja ki. Az igazolvány 24 óráig érvényes. Ha azonban a hús szállítása az érvényességi időtartamon belül megkezdődik, az igazolvány-érvényességi időtartamát a szállítás befejezéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni.

(5) A hússzállítási igazolványt a szállításra kerülő hús megjelölésére használt bélyegzővel le kell bélyegezni.

(6) A rendeltetési helyen a hússzállítási igazolványt a megérkezés után át kell adni az ellenőrző hatósági állatorvosnak, aki azt a szállított hús azonosságának, mennyiségének és fogyasztásra alkalmasságának elbírálása után bevonja és érvényteleníti.[14]

A hús szállításával kapcsolatos egyes rendelkezések

20. § (1) A fogyasztásra szánt nyershúsnak és húskészítménynek egyik helységből a másikba történő szállítását a származási és a rendeltetési hely szerint illetékes hatósági állatorvos ellenőrzi.

(2) Több állat nyershúsának ipari (vágóhídi) darabolásban történő szállítása esetén - ha a szállítás hússzállítási igazolványhoz kötött - az összetartozó húsrészeket (ötödöket, negyedeket, feleket), és az esetleg szállított zsigereket egy-egy helyen a húsmegjelölés mellett, azonos jellel is meg kell jelölni.

(3) A nyershúst melegen szállítani nem szabad és a szállítást megelőzően legalább +7°C maghőmérsékletre le kell hűteni. A fagyasztott hús maghőmérséklete a szállítás alatt nem emelkedhet -7°C fölé.

(4) Borjút, bárányt, gödölyét a bőréből kifejtetten kell szállítani.

Oltóanyagtermelésre használt állatok húsának felhasználása

21. § (1) Oltóanyagtermelésre használt állatok húsának elbírálásáról és felhasználásáról a minisztérium intézkedik.

(2) Az oltóanyagtermelésre használt állatok levágását a hatósági állatorvosnak 24 órával előbb be kell jelenteni. Az állatorvost tájékoztatni kell arról is, hogy a levágásra szánt állatokat oltóanyagtermelés céljából milyen anyaggal mennyi időn át, milyen módon oltották és mikor törént az utolsó oltás.

Bélkészítmény húsipari felhasználása

22. § (1) Húsipari felhasználásra szánt bélkészítmény: egyes vágóállatoknak húskészítmény-burkolóanyagként felhasznált nyelőcsöve, gyomra, vékony- és vastagbele, cseplesze, valamint húgyhólyagja, amelyet közvetlenül a megtisztítást követően eredeti állapotában használnak fel (nyersbél), vagy amelyet a nyersbélből további tisztítással és válogatással, majd ezt követő, fizikai vagy kémiai eljárással történő tartósítással nyernek (tisztított bél), vagy amelyet a tisztított bélből megfelelő kidolgozás és tartósítás útján állítanak elő (kikészített bél).

(2) Húskészítmény előállításához burkolóanyagként csak olyan bélkészítményt szabad felhasználni, amely húsvizsgálati határozattal - a

27. § (2) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített állati testből származik, és amely közvetlenül a felhasználás előtt is kifogástalan állapotú. A bélkészítmény-vizsgálat részletes szabályait az 51. § tartalmazza.

(3) Mesterséges burkolóanyagként csak olyan szintetikus készítmény használható fel, amelyet ilyen célra a Népjóléti Minisztérium engedélyezett.

Húskészítmény előállítására vonatkozó szabályok

23. § (1) Húskészítmény: emberi táplálkozás céljára szolgáló, kizárólag vagy túlnyomó részben nyershúsból előállított termék.

(2) Húskészítmény alapanyaga olyan nyershús lehet, amelyet a hatósági állatóorvos fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített, megjelölt és amely a feldolgozás megkezdésekor is kifogástalan állapotú. Hőkezelt húskészítménnyé feldolgozhatók még a 27. § (12) bekezdésében és 92. § (1) bekezdésében felsorolt húsok.

(3) A húskészítmények összetételére, valamint a felhasználható segéd-, adalék-, burkoló- és csomagoló anyagok mennyiségére és tulajdonságaira nézve a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok előírásai az irányadók.

(4) Tilos:

a) a vágóállatnak a 10. § (5) bekezdésében felsorolt részeiben húskészítményt előállítani,

b) eladatlanul maradt húskészítmény feldolgozása vagy húskészítmény töltelékéhez történő hozzákeverése.

(5) A vadhúst fogyasztás céljára húskészítménnyé feldolgozni vagy hús felhasználásával készült élelmiszerhez hozzáadni csak a minisztérium külön engedélye alapján szabad.

(6) Az 53. § (4) bekezdésében felsorolt nyers füstölt kolbász és a szalámifélék forgalombahozatala előtt az élelmiszer birtokosának még tételminősítő vizsgálatot kell kérnie a hús vizsgálatát végző hatósági állatorvostól.

(7) A húskészítmény akkor hozható forgalomba, ha forgalombahozatalát a hatósági állatorvos az 52-55. §-ban előírt vizsgálat alapján nem korlátozza.

A) A szarvasmarha, bivaly (borjú), ló, szamár, öszvér, juh és kecske (szopósbárány és gödölye), valamint a sertés (szopósmalac) húsvizsgálata

A levágást megelőző élőállatvizsgálat

24. § (1) A levágásra kerülő állatot általános vizsgálatnak kell alávetni, főként annak megállapítsása céljából, hogy észlelhető-e rajta bejelentési kötelezettség alá vont vagy más olyan állatbetegség, lényeges közérzeti zavar, amely a hús fogyasztásra való alkalmasságát befolyásolhatja. A vizsgálat során figyelemmel kell lenni az állat viselkedésére, testtartására, mozgására, légzésére, meg kell vizsgálni a bőrt, a szőrt, a látható nyálkahártyákat és azok környékét, szükség esetén meg kell állapítani a belső hőmérsékletet is.

(2) Ha az általános vizsgálat során vagy a szállítmánnyal esetleg érkező hulla boncolásakor az állatcsoportnál vagy annak egyes egyedeinél bármiféle betegségre utaló gyanú merül fel, az érintett vágóállatokat el kell különíteni, és a húsvizsgálatot a különleges vizsgálat szabályai szerint kell elvégezni.

A levágást követő húsvizsgálat

25. § (1) A levágást követő húsvizsgálatot - nagyforgalmú vágóhidak kivételével - lehetőleg ugyanaz a hatósági állatorvos végezze, aki a levágást megelőző élőállatvizsgálatot végezte. Ha az élő állat vizsgálatát és a húsvizsgálatot más-más állatorvos végezte, és az előbbi a hús fogyaszthatóságát befolyásoló beteget vagy egyéb körülményt állapított meg, köteles erről az állati test vizsgálatát végző állatorvost haladéktalanul értesíteni, különleges vizsgálat indokoltsága esetén annak végrehajtására intézkedni.

(2) A húsvizsgálat csak természetes világításnál vagy megfelelő, összetételben és erősségben a természetest megközelítő mesterséges világítás mellett végezhető el.

(3) Megfelelő világítás, alkalmas segéderő hiányában vagy a levágott állat elégtelen előkészítése esetén, a húsvizsgálatot el kell halasztani

(4) A húsvizsgálatot a vágóállat valamennyi szervére és testtájékára kiterjedően - beleértve a kültakarókat is -

- megszemléléssel,

valamint az állatfajonkénti részletezés szerint

- tapintással,

- bemetszéssel

kell elvégezni.

(5) Ha valamely rendellenesség felismerésére a megszemlélés és tapintás nem elegendő, a mélyebb rétegeket bemetszéssel vagy szétfejtéssel kell feltárni, és szükség szerint szaglást is kell végezni. A felsorolásra kerülő nyirokcsomókat - ha eltérő előírás nincs - minden esetben párhuzamosan, többszörösen kell bemetszeni.

a) A szarvasmarha húsvizsgálatánál:

- a vért,

- az áll alatti, garat körüli és fültő alatti nyirokcsomókat,

- a mandulákat,

- a fejet, szemet és szemhéjakat,

- a nyelvet tapintással,

- a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját,

- a nyelv járulékos izmait bemetszéssel,

- mindkét oldali külső és belső rágóizmot, az állkapocs ágaival párhuzamos két-két mély bemetszéssel,

- a hörgők körüli és a gátorközi nyirokcsomókat,

- a tüdőt tapintással és mindkét tüdőfélnek a középső és alsó harmad határán haránt irányban, a főhörgők átmetszésével történő bevágásával,

- a szívborkot,

- a szívet tapintással, mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszéssel, valamint a sövénybe és a balkamra izomzatába végzett két-két bemetszéssel,

- a rekeszizmot tapintással,

- a máj nyirokcsomóit,

- a májat tapintással és a májkapuban végzett 8-10 cm hosszú és a 4-5 cm mély bemetszéssel,

- az epehólyagot tapintással,

- a gyomrok nyirokcsomóit és a bélfodri nyirokcsomókat tapintással,

- az előgyomrokat, a gyomrot, a belet, a bélfodrot és a csepleszt,

- a bendő-recés gyomor érintkezési helyét tapintással,

- a lépet tapintással és hosszanti bemetszéssel,

- a vese nyirokcsomóit,

- a vesét és a húgyhólyagot tapintással,

- az ivarszerveket és ezek közül a méhet, a heréket tapintással,

- a tőgy nyirokcsomóit,

- a tőgyet tapintással, bemetszéssel, szükség szerint a tejmedencék feltárásával,

- a csontokat és izületeket,

- a mell- és a hashártyát,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket, valamint a csontfelületeket,

- szükség szerint az agyvelőt, az agyhártyát, valamint a fel nem sorolt szerveket,

- egyes betegségek gyanújánál a nyaki, váll előtti mellkasbejárati, külső és belső csípőcsonti, felületes lágyéki, térdhajlási, haskorci, bordaközi és szegycsonti, keresztcsonti, ülőcsonti nyirokcsomókat

kell megvizsgálni.

b) A bivaly húsvizsgálatánál:

- az a) pontban meghatározott szerveket, a rágóizmok bemetszésének mellőzésével, ezenkívül

- a nyelőcsövet és a vesét, utóbbit a vesemedencébe hatoló bemetszéssel

kell megvizsgálni.

c) A hathetesnél fiatalabb borjú húsvizsgálatánál:

- a vért,

- a fejet,

- hörgők körüli és gátorközi nyirokcsomókat,

- a tüdőt tapintással,

- a szívet,

- a köldöktájékot,

- a hasfal felületét,

- a máj nyirokcsomóit,

- a májat tapintással,

- az epehólyagot,

- a bélfodri nyirokcsomókat tapintással,

- az előgyomrokat, a gyomrot, a gyomrot, a belet, a bélfodrot és a csepleszt,

- a lépet tapintással,

- a vesék zsírtokját,

- az ivarszerveket,

- az ízületeket,

- a mell- és hashártyát

kell megvizsgálni.

d) A hathetesnél idősebb, de hathónaposnál fiatalabb borjú húsvizsgálatánál:

- a c) pontban meghatározott szerveken kívül

- a nyelvet tapintással,

- a nyelv járulékos izmait bemetszéssel,

- a száj, torok és garat nyálkahártyáját,

- mindkét oldali külső és belső rágóizmot két-két, az állkapocs ágaival párhuzamos, mély bemetszéssel,

- a szívburkot,

- a szívet, mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hozzirányú metszéssel, valamint a sövénybe és a balkamra izomzatába két-két bemetszéssel,

- a bőréből kifejtett borjúnál a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket

kell megvizsgálni.

e) A ló, szamár, öszvér húsvizsgálatánál:

- a vért,

- a mandulákat,

- a fejet,

- az orrsövényt és annak kimetszése után az orrüreget,

- a nyelvet tapintással,

- a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját,

- a gégét, továbbá a légcsövet teljes hossában, a két főhörgőn túlhaladó felmetszés után,

- a hörgők körüli és gátorközi nyirokcsomókat,

- a tüdőt tapintással, mindkét tüdőfelet a középső és alsó harmad határán haránt irányban, a főhörgők átmetszésével történő bevágással,

- a szívburkot,

- a szívet, mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszéssel,

- a rekeszizmot,

- a máj nyirokcsomóit,

- a májat tapintással,

- a bélfodri nyirokcsomókat, szükség szerint bemetszéssel,

- a gyomrot, a belet, a bélfodrot és a csepleszt,

- a lépet tapintással és hosszanti bemetszéssel,

- a vese nyirokcsomóit,

- a vesét, a húgyhólyagot tapintással,

- az ivarszerveket,

- a csontokat és az ízületeket,

- a mell- és hashártyát,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír és kötőszövetet, a csontfelületeket,

- szükség szerint az agyvelőt, az agyhártyát, valamint a fel nem sorolt szerveket

kell megvizsgálni.

f) A juh és a kecske húsvizsgálatánál:

- a vért,

- a fejet,

- a szívet,

- a tüdőt tapintással,

- a májat tapintással, valamint mély bemetszéssel és e metszéslapból kiinduló harántirányú metszéslap készítése után,

- az epehólyagot,

- a bélfodri nyirokcsomókat tapintással, szükség szerint végzett bemetszésekkel,

- az előgyomrokat, a gyomrot, a belet, a bélfordot és a csepleszt,

- a lépet tapintással és bemetszéssel,

- a hasfal felületét,

- az ivarszerveket,

- a bordaközi izmokat és az ízületeket,

- a mell- és hashártyát,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket kell megvizsgálni.

g) A szopósbárány és a gödölye húsvizsgálatánál:

- a fejet,

- a köldöktájékot és

- szükség esetén a szívet, a tüdőt és a bélfodri nyirokcsomókat

kell megvizsgálni.

h) A sertés húsvizsgálatánál:

- a vért,

- a nyelvet tapintással,

- a nyelv járulékos izmait - a nyelv sértetlenül hagyásával - bemetszéssel,

- az áll alatti nyirokcsomókat, ha azok valamelyikében elváltozás van, a fültő alatti és a garat körüli nyirokcsomókat is,

- a mandulát és gégét,

- a fejet,

- a száj, a torok és a garat nyálkahártyáját,

- a hörgők körüli és a gátorközi nyírokcsomókat,

- a tüdőt tapintással,

- a szívburkot,

- a szívet, mindkét kamrát és a pitvarkamrai sövényt átszelő hosszirányú metszéssel,

- a rekeszizmokat,

- a máj nyirokcsomóit,

- a májat tapintással,

- az epehólyagot tapintással,

- a bélfodri nyirokcsomót tapintással,

- a gyomrot, a belet, a bélfodrot és a csepleszt,

- a lépet tapintással,

- a vese nyirokcsomóit,

- a vesét és a húgyhólyagot tapintással,

- az ivarszerveket,

- a csontokat és az ízületeket,

- a mell- és hashártyát,

- a nyak izmait, a bordaközi izmokat, a háj lefejtése után látható hasizmokat és a combközelítő izmokat,

- a húsfelületeket, az azokhoz tartozó zsír- és kötőszöveteket, valamint a csontfelületeket,

- a szükség szerint az agyvelőt, az agyhártyát, valamint a fel nem sorolt szerveket,

- egyes betegségek gyanújánál a nyaki, váll előtti, mellkasbejárati, külső- és belső csípőcsonti, felületes lágyéki, térdhajlási és haskorci nyirokcsomókat

kell megvizsgálni.

i) A szopósmalac húsvizsgálatánál:

- a fejet,

- a köldök tájékát,

- a gyanú esetén a szívet, a májat, a tüdőt, a belet és a bélfodri nyirokcsomókat

kell megvizsgálni.

(6) A gépi mozgatású magaspályarendszer használatakor (konverjorizált vágóvonal) elkülönítő pályán kell elvégezni:

a) a húsvizsgálati határozat meghozatalához szükséges időigényes, részletes, valamint

b) a kóranyag kenődésének veszélyével járó vizsgálatokat.

Trichinellás fertőzöttségre irányuló vizsgálat

26. § (1) A sertés húsát trichinella lárvák jelenlétére irányuló vizsgálatnak is alá kell vetni.

(2) A vizsgálatot vagy egyedi mikroszkópos, trichinoszkópos vagy csoportokba gyűjtött minták mesterséges emésztés utáni mikroszkópos vizsgálatával kell végezni.

(3) Vizsgálat céljára az egyik rekeszoszlopnak az inas részbe való átmenete közeléből egy mogyoró nagyságú mintát kell venni. Ha a rekeszoszlop teljesen hiányzik, a rekeszizom (koronahús) bordai vagy szegycsonti részéből, annak az inas részébe való átmenete közeléből, ha a rekeszizom is hiányzik, a hasfalból kell testfelenként két-két mogyoró nagyságú mintát venni.

(4) Ha a félsertések összetartozása nem állapítható meg, de a rekeszoszlop vagy a rekeszizom valamely része fellelhető, ebből, ha pedig a rekeszizom teljesen hiányzik, a hasfalból kell testfelenként négy-négy mintát venni.

A hús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

27. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

- keleti marhavész,

- afrikai sertéspestis,

- sertéspestis,

- veszettség esetén, továbbá

- takonykór,

- gázödémás betegségek (sercegő üszök, rosszindulatú üszök, rosszindulatú vizenyő),

- lépfene,

- Brucella melitensisnek bármely szervben való előfordulása vagy arra utaló kóros elváltozás,

- brucellák okozta vérfertőzés,

- a szervi elváltozásokból megállapítható salmonellosis (paratífusz), kivéve a sertéstífusz (sertések idült paratífuszát),

- ha szalmonellák mutathatók ki, kivéve, ha azok csak a májkomplexumban fordulnak elő, valamint

- szarvasmarha-leukosis (daganatos forma),

- kórbonctani elváltozás alapján is megállapítható vérfertőzés,

- gennyes, eves sebekhez, fekélyekhez, köldök-, vese-, tőgy-, hashártya-, mellhártya-, bél-, méh-, ízület- vagy ínhüvelygyulladáshoz húsvizsgálat alapján kórokozó mikroba jelenléte vagy feltételesen kórokozó, illetve szennyező mikroba nagyszámú előfordulása kizárható,

- ha a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat során az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomóban

- kórokozó mikroba jelenléte,

- hőálló spórák feltétlen (obligát) anaerob baktérium által okozott vérfertőzés,

- feltételes (fakulatív) kórokozó mikroba által okozott vérfertőzés,

- nagyszámú szennyező mikroba jelenléte állapítható meg,

- borsókakór, ha

- nemcsak az izomzatban, hanem a szalonnában is sok a borsókák száma,

- az izomzat vagy a szalonna kocsonyásan beszűrődött,

- az állat lesoványodott,

- tetanusz,

- mikotoxinok jelenléte az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben,

- ha az izomzatban az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja,

- ártalmas vegyianyagokkal (pl. nehézfémek, nyomelemek, peszticidek) és más idegen anyaggal történő mérgezettség esetén, ha a vegyvizsgálattal azt az izomzatban az ember egészségére ártalmas mértékben mutatták ki,

- testszerte kiterjedt izomelfajulás,

- nagyfokú általános vízkór esetén, ha a hús 24 órai állás után is vizenyős maradt,

- ha a daganat az állati test több helyén fordul elő,

- sárgasággal kapcsolatos lesoványodás vagy amikor a hús 24 óra elteltével is feltűnően sárga vagy sárgászöld színű,

- senyvesség vagy bármely betegség következtében beállott tetemes lesoványodás,

- ha a hús nagyfokban idegen-, ivari- vagy vizeletszagú, ha gyógyszertől, fertőtlenítőszertől, rothadástól, fülledéstől, késői kizsigereléstől stb. eredő szagú, ízű, színű vagy államányú, az elváltozás a teljes lehűlés után megmarad, és 24 órával a levágás után végzett főző (sütő) próba alkalmával még feltűnően észlelhető,

- ha az állat elhullott, továbbá, ha az állat nem vagy nagyfokban hiányosan vérzett el, halva született, illetőleg meg sem született,

- előrehaladt, vagyis nem csupán felületre, hanem mélyebbre terjedő rothadás, penészedés vagy egyéb bomlási folyamat észlelése,

- a húsnak undorkeltő egyéb érzékszervi elváltozása,

- az állategészségügyi tilalom ellenére levágott állat,

- ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test - a hatósági kezelés során kisütött szalonna, háj, bélfodorháj, valamint a hőkezelést nem igénylő gyomor és belek kivételével - a következő esetekben:

- a sertések trichinellosisa,

- az izomzatban nagy számban előforduló szarkosporidiumtömlők,

- sertések és szarvasmarhák bosókakórja, ha a szokásos előfordulási helyen és máshol készített tenyérnyi metszésponton egynél több helyen, metszéslaponként két vagy annál több élő vagy elhalt borsóka található.

(3) Fogyasztásra csak az elváltozott szervek, húsrészek alkalmatlanok a következő esestekben:

- a nem specifikus kórokozók által előidézett tüdőelváltozások, különösen

- a tüdőnek vagy nyirokcsomójának gyulladásos elváltozása,

- a tüdőben vér, gyomortartalom, forrázóvíz vagy más idegen anyag jelenléte,

- a nem specifikus kórokozók által előidézett sertésfej- elváltozások, különösen

- ha az állati nyirokcsomóban ennek egyharmadánál nagyobb tályog van, vagy

- ha az áll alatti, a garat mögötti és fültő alatti nyirokcsomók közül legalább kettőben van tályog, tekintet nélkül ezek nagyságára,

- a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,

- zsigerek idült gümőkórja,

- sertéstífusz (a sertések idült paratífusza),

- actinomycosis vagy botriomycosis,

- sertések torzító orrgyulladása,

- az ember egészségére közvetlenül nem ártalmas élősködőknek vagy azok fejlődési alakjainak (mételyek, galandférgek, orsóférgek, hólyagférgek, szarkosporidiumok stb.) zsigerekben való jelenléte, - az egész szerv, ha az élősködők száma nagy, azok könnyen nem távolíthatók el, és a szövetekben jelentékeny elváltozást okoztak,

- csak az elváltozott szervrész, ha az élősködők száma csekély, azok könnyen eltávolíthatók, és a szövetekben jelentékeny elváltozást nem okoztak,

- helyi gyulladásos elváltozások, valamint betokolt gennyes, eves tályogok esetén, ha az élőállatvizsgálat során az állat egészségesnek mutatkozott és a húsvizsgálat alkalmával vérfertőzésre utaló kórbonctani elváltozások nem voltak észlelhetők, vagy vérfertőzés gyanúja ellenére a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat kedvező eredménnyel járt,

- szennyező mikrobáknak csak a zsigerekre szorítkozó nagyszámban való jelenléte,

- egyetlen szervben elhatárolt daganat esetén,

továbbá

- szöveti sérülések (pl. zúzódás, sebzés, fekély, csonttörés) esetén, ha ezekhez nem társult lázas hőmérsékletemelkedés vagy ha társult is, de a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat kedvező eredményű,

- szövetek vagy szervek sorvadása, túltengése, túlburjánzása, elfajulása, véres vagy vizenyős beszűrődése, azokban észlelt mész-, festék vagy gyógyszerlerakódás,

- egyes szervekre vagy húsrészekre korlátozódó

- kezdődő fülledés,

- kisfokú, kis kiterjedésű és csak a felületre szorítkozó rothadás, penészedés vagy avasodás,

- zsigereknek gennyel vagy más gyulladásos termékkel (savó, izzadmány) való szennyezettsége,

- hús vagy zsigerek kiterjedt felületi vagy mélyreható szennyezettsége esetén, ha megtisztításuk nem lehetséges, fejlődési rendellenességek.

(4) A zsigert gümőkórosnak kell tekinteni akkor is, ha az ahhoz tartozó nyirokcsomókban észlelhetők gümőkóros elváltozások. Gümőkórosnak kell minősíteni:

- a tüdő gümőkóros megbetegedése esetén a gégét, a légcsövet és a mandulákat,

- az emésztőkészülék gümőkóros megbetegedése esetén a mandulákat,

- a feji nyirokcsomók és a mandulák gümőkórja esetén a garatot, a gégét és a nyelvtövet,

- a savóshártyagümőkór esetén a savóshártyát és az azzal összefüggő nyirokcsomókat,

- a kérődzők epésbelének bélfodri nyirokcsomóiban észlelt gümőkóros elváltozás esetén az epésbelet, egyéb bélfodri nyirokcsomók gümőkórja esetén pedig az epésbél kivételével az egész belet a bélfodorral együtt.

(5) Ha az elváltozott részek nem különíthetők el, ezeket a velük összefüggő ép szövetekkel vagy testrészekkel (csontos és porcos mellkasfal, bordarészek, bordaközi izmok, rekeszizom, a hasfalizomzat belső rétegei) együtt kell eltávolítani.

(6) A nemi szervek - a nem tejelő tőgy kivételével -, valamint a magzat, magzataburok, továbbá a mandulák és a mérgezés vagy annak gyanúja miatt levágott állat zsigerei fogyasztásra még abban az esetben is alkalmatlanok, ha kóros elváltozástól mentesek.

(7) Fogyasztásra feltételesen alkalmas az egész állatitest - az elváltozást mutató húsrészek és a fogyasztásra mindig alkalmatlan zsigerek -, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott testrészek kivételével a következő esetekben:

- ragadós száj- és körömfájás,

- sertések hólyagos betegsége,

- Aujeszky-féle betegség és a fertőző sertésbénulás, amikor is a fejet és a gerincoszlopot nem szabad megnyitni és az emésztőcsaatornát egészben kell kiemelni,

- szarvasmarhák vírusos tüdőgyulladása esetén, ha viraemia vagy ennek gyanúja állapítható meg,

- szarvasmarhák roncsoló orrhurutja,

- Q-láz,

- szarvasmarhák vírusos hasmenése esetén, ha viraemia vagy ennek gyanúja állapítható meg,

- toxoplasmosis, amikor is a fejet és a gerincoszlopot nem szabad megnyitni, és az emésztőcsatornát egészben kell kiemelni,

- gümőkór esetén, ha a következő elválasztások valamelyike észlelhető:

- friss gümősödés (haematogén miliáris gümőkór),

- zsigerek vagy nyirokcsomók friss exsudatív gümőkóros elváltozása (a tüdő-, a savóshártyák-, a tőgy-, a méh-, a vese sajtos gyulladása),

- gümőkóros folyamat, amely a zsigerekben vagy a savóshártyákon friss gümőkóros elváltozásokra utaló jelek hiányában,

- nagy kiterjedésű,

- a kórfolyamat nagyobb gennyes és ellágyult gócok keletkezéséhez vezetett,

- csontban vagy ízületben észlelhető,

- gümőkóros folyamat a májkapui nyirokcsomókban,

- a húsnak az állat levágása során keleti marhavész, afrikai sertéspestis, sertéspestis, lépfene vagy takonykór kórokozójával történt szennyeződése, vagy ha ennek lehetősége nem zárható ki,

- brucellosis,

- sertésorbánc,

- listeriosis,

- szalmonelláknak a májkomplexumban (máj-májkapui nyirokcsomó, epehólyag) való előfordulása,

- leptispirosis,

- szarvasmarhák és sertések borsókakórja, ha az nem minősül a (2) bekezdés értelmében fogyasztásra alkalmatlannak,

- ha a laboratóriumi kiegészítő vizsgálat

- feltételelsen kórokozó mikroba okozta bacteriaemiát, illetve

- az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomókban szaprofita mikrobák kisszámban való jelenlétét

állapította meg,

- 24 órai állás után is fennálló közepes mértékű sárgaság, ha a várakozási idő után a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat eredménye a hőkezelést lehetővé teszi,

- ha a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat eredménye egyébként lehetővé teszi és a levágás után 16-24 óra múlva mért pH-érték a következő vagy ennél nagyobb:

- szarvasmarha-, borjú-, juhhús esetén 6,8

- lóhús esetén 6,4

- sertéshús esetén 6,6.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak szerint fogyasztásra feltételesen alkalmas állati testből fogyasztásra alkalmatlan:

- a csontoknak és ízületeknek az előbbi bekezdésben meghatározott gümőkórja esetén az egész csontos váz,

- az Aujeszky-féle betegség, valamint

- a fertőző sertésbénulás, és a toxoplasmosis esetén a fej, a gerincoszlop és az emésztőcsatorna,

- a brucellosis esetén a tőgy,

- listeriosis esetén a fej, a gerincoszlop és a tőgy.

(9) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a hús az elváltozott részek kivételével a következő esetekben:

- 24 órai állás után végzett megszemlélés, valamint főző (sütő) próba alkalmával észlelhető kisfokú idegen szín-, szag- vagy ízelváltozás, különösen ha ez:

- ivari vagy vizelet eredetű, továbbá

- takarmánytól (táp, premix),

- gyógyszer- vagy fertőtlenítőszertől,

- sárgaságtól,

- avasságtól,

- kezdődő fülledéstől ered,

- 24 órás állás után megállapítható mérsékelt vizenyősség,

- fizikai (erőművi, égési, fagyási stb.) behatásra támadt testszerte jelentkező mérsékelt fokú és terjedelmű szövetsérülés, a nagyfokban elváltozott részek eltávolítása után,

- csekély számú szarkosporídium tömlő észlelése,

- mérsékelt terjedelmű mészlerakódás,

- kisfokú hiányos elvérzettség,

- kisfokú lesoványodás, ha az állat tápláltsági állapota a fajtájának, korának, ivarának és hasznosítási irányának elvárható mértéktől tetemesen nem tér el.

(10) A sugársérült, sugárfertőzött vagy sugárszennyezett állat húsának elbírálását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - szükség szerint külön határozza meg.

(11) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az állati test, ha nem esik az (1)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

(12) A húsvizsgálati határozat alapján a vágóállat húsát a következő esetekben lehet élelmiszeripari feldolgozásra - hőkezelt készítmény előállítására - utalni:

- ha a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat eredménye egyébként kedvező és a pH-érték az alábbi határok között van:

- szarvasmarha-, borjú- vagy juhhús esetén 6,2-6,7;

- lóhús esetén 6,2-6,3;

- sertéshús esetén 6,2-6,5;

- ha az antibiotikum-maradvány csak a veséből mutatható ki,

- ha a fogyasztásra feltételesen alkalmas húsra vonatkozó, a 17. § (6), (7) bekezdésében foglalt szabályok szerint meghatározott fagyasztásos kezelésben részesült:

- a borsókás szarvasmarhahús, illetve

- a trichinella vizsgálaton igazoltan át nem esett sertéshús,

- a Szabályzat 5. § (4) bekezdése szerint minősített egyéb esetek.

B) A baromfi húsvizsgálata

A baromfi vágóhídi húsvizsgálatra történő előkészítése

28. § (1) A baromfit vágóhídra érkezésekor élő állapotban meg kell vizsgálni és a származási helyen kiállított és a szállítmányt kísérő állatorvosi igazolás adataival egyeztetni kell. A vizsgálat az élő állat egészségügyi állapotának megszemléléséből és az útihullák boncolásából áll. A vizsgálat alapján, a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról.

(2) A levágott baromfit kopasztott, tisztított, belezett vagy bontott állapotban kell húsvizsgálatra előkészíteni.

A levágást követő húsvizsgálat

29. § (1) A vágószalagon végzett húsvizsgálat során az élelmiszervizsgálónak a szalagról minden, betegségre utaló elváltozást mutató egyedet le kell vennie és azt húsvizsgálati határozat meghozatala céljából az üzemeltetőnek a végső húsvizsgálati helyre kell eljuttatnia.

(2) A levágott baromfi külső vizsgálata kiterjed az elvérzettség fokára, az állat bőrének, tápláltságának, fej-, száj-, orr- és garatürege nyálkahártyájának, végtagjainak és ízületeinek állapotára.

(3) A levágott baromfi belső vizsgálata során elsősorban a májat, lépet, vesét, mirigyes gyomrot, szívet és a belet - a géppel belezett baromfi kivételével - kell megszemlélni. A szerveket szükség szerint át kell tapintani, be kell metszeni, fel kell szeletelni. Figyelemmel kell lenni továbbá a légzsákok, a mell- és hashártya, valamint az ivarszervek elváltozásaira is.

(4) A baromfivizsgálat egyedi vizsgálat. Ha azonban a talált elváltozás fertőző vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szenynyezettségnek, illetve egészségre ártalmas vegyianyagmaradéknak az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, az egyedi vizsgálat során nyert tömeges megállapításokat az azonos helyről származó állomány valamennyi egyedére vonatkoztatni kell.

Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

30. § (1) A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas baromfihúst egyedi bélyegzéssel vagy a csomagoláson címzéssel kell megjelölni.

(2) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élevezeti értékűként alkalmas baromfihúst a vágóhídon egyedi bélyegzéssel kell megjelölni.

(3) A fogyasztásra feltételesen alkalmas baromfihúst a gyűjtőcsomagoláson kell a Szabályzat 1. számú melléklete szerint bélyegzővel - feltűnő módon - megjelölni.

A baromfihús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

31. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

- baromfipestis,

- kacsapestis,

- veszettség, vagy e betegségek gyanúja,

- ornithosis,

- leukosis sárgasággal vagy lesoványodással,

- heveny Marek-féle betegség a zsigerekre és a bőrfelület nagy részére kiterjedő elváltozással,

- baromfihimlő nagy kiterjedésű bőrelváltozással,

- mycoplasmosis a légzsákokra, továbbá has- és mellüreg savóhártyáira is kiterjedő nagyfokú elváltozással,

- gümőkór,

- lépfene, vagy annak gyanúja,

- baromfi salmonellosis (baromfi-paratífusz), kivéve a Salmonella gallinarum okozta baromfitífuszt,

- baromfikolera, súlyos vérzéses jelleggel vagy nagyfokú lesoványodással,

- nagyszámú vagy több nagy kiterjedésű vérzés az izomzataban,

- vérzéses betegségek, takarmány-toxicosis,

- szagrendellenességgel járó tüdőpenészesedés,

- az izomzatban vagy a zsigerekben kórokozó mikroba,

- az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyező mikroba az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felüll,

- az izomzatban és a kötőszövetben nagyszámú élősködő jelenléte,

- kiterjedt felületi vagy mélyreható sebzéshez társult gyulladás,

- mérgezés gyanúja, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg,

- az ember egészségére ártalmas bőrfesték használata,

- tetemes lesoványodás,

- hullaállapot, az elvérzettség teljes hiánya, vagy nagyfokban hiányos elvérzettség,

- jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga, íze,

- mélyre terjedő fülledés, mélyre terjedő rothadás, kiterjedt penészesedés, nagyfokú avasodás,

- nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság, az izomzat mélyebb rétegeire is kiterjedő túlforrázottság,

- az izomzat nagyfokú véres, savós, kocsonyás beszűrődöttsége,

- az izomzatra, csontra vagy zsigerekre terjedő daganatok,

- egészségre ártalmas vegyianyag-maradék és más idegen anyag az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben,

- ha a húst elbírálásra húsvizsgálata szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be.

- (2) Fogyasztásra feltételesen alkalmas a levágott baromfi - az elváltozott részek kivételével -, ha a következő betegségek vagy elváltozások valamelyike állapíthatí meg:

- baromfipestis,

- kacsapestis és

- lépfene-fertőzöttség gyanúja,

- baromfikolera az (1) bekezdésben leírtak kivételével,

- idült baromfitífusz következtében vagy egyéb ok miatt fellépett hashártyagyulladás,

- álgümőkór,

- listeriosis,

- orbánc,

- fertőző gége- és légcsőgyulladás,

- fertőzöttség sertésorbánc-baktériumokkal,

- baromfi-spirochaetosis,

- az izomzatban kisszámú feltételesen kórokozó mikroba jelenléte,

- csak a felületre vagy csak a zsigerekre kiterjedő részleges bomlás.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a baromfi húsa az elváltozott részek kivételével a következő esetben:

- kisfokú soványság,

- kisfokú hiányos elvérzettség, egyéb elváltozások nélkül,

- 24 órai hűtőtárolás után is fennálló kisfokú fülledés,

- kisfokú zsír-, szag- vagy ízbeli elváltozás,

- a bőrnek az ember egészségére ártalmatlan festékkel való kezelése,

- kisfokú véres vagy vizenyős beszűrődöttség,

- nagyobb zúzódások, sebzések, csonttörések vagy folytonossági hiányok,

- kisfokú el nem távolítható szennyezettség,

- kisebb mértékű, csak a felületre kiterjedő túlforrázottság.

(4) Fogyasztásra a levágott baromfi húsának csak az elváltozott részei alkalmatlanok, ha a következő betegségek vagy elváltozások valamelyike állapítható meg és mód van a baromfi szabvány szerinti darabolásban való forgalombahozatalára:

- a baromfihimlő kisterjedésű bőrelváltozással,

- heveny Marek-féle betegség csak a zsigerekre szorítkozó elváltozással,

- pulykák fertőző vakbél- és májgyulladása,

- haemophilus-(ragdós) nátha,

- zárványtestes májgyulladás,

- elhalásos bélgyulladás,

- kis kiterjedésű synovitis, sinusitis, fertőző bursistis,

- mycoplasmosis csak a légzsákokra szorítkozó idült jellegű elváltozással,

- lábrühösség,

- kisebb könnyen eltávolítható bőrgyulladás, sérülések, zúzódások, csonttörések, helyi vérzések, fekélyek.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt esetekben, ha a levágott baromfi szabványos darabolására nincs mód, a minősítést a (3) bekezdés szerint kell végezni.

(6) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a levágott baromfi, ha nem esik az (1)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

C) A házinyúl húsvizsgálata

A házinyúl végóhídi húsvizsgálatra történő előkészítése

32. § (1) Házinyúlat (továbbiakban: nyúl) a vágóhídra csak a származási helyen kiállított állatorvosi igazolással szabad szállítani. A nyulat a vágóhídra érkezésekor élő állapotban meg kell vizsgálni és a szállítmányt az állatorvosi igazolás adataival egyeztetni kell. A vizsgálat az élő állat egészségi állapotának megszemléléséből és a szállítás során elhullott állatok boncolásából áll. A vizsgálat alapján a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról.

(2) A lenyúzott és bontott, tiszta állapotban levő nyulat húsvizsgálatra úgy kell előkészíteni, hogy a test belső szervei (tüdő, szív, máj, lép, gomor-bélcsatorna) eredeti helyzetükből kiemelve, a testtel összefüggésben, a vese pedig a helyén maradjon.

A levágást követő húsvizsgálat

33. § (1) A vágószalagon végzett húsvizsgálat során az élelmiszervizsgálónak a szalagról minden betegségre utaló elváltozást mutató egyedet le kell vennie és azt a húsvizsgálati határozat meghozatala céljából az üzemeltetőnek a végső húsvizsgálati helyre kell eljuttatnia.

(2) A külső vizsgálat során vizsgálni kell a levágott nyúl elvérzettségének fokát, tápláltságát, látható nyálkahártyáit, végtagjait és ízületeit.

(3) A levágott nyúl has- és mellüregének megnyitása után a gyomor- bélcsatornát megszemléléssel, a tüdőt, szívet, májat, lépet és vesét pedig tapintással, szükség szerint bemetszéssel is, meg kell vizsgálni.

Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

34. § (1) A levágott nyúl húsának elbírálására az 5. §-ban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a húst fogyasztásra feltételesen minősíteni nem lehet.

(2) A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas nyúlhúst a nyúltesten bélyegzéssel vagy más a 6. § (1) bekezdése szerint engedélyezett módon kell megjelölni.

(3) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas nyúlhúst egyedi bélyegzéssel kell megjelölni.

A nyúlhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

35. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

- nyúlszifilisz,

- veszettség vagy annak gyanúja,

- myxomatosis,

- gümőkór,

- yersiniosis,

- szalmonellás septicaemia,

- pasteurellosis heveny formája,

- listeriosis,

- leptospirosis,

- toxoplasmosis,

- az izomzatban vagy zsigerekben kórokozó mikroba,

- az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyező mikroba, az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

- az izomzatban és a kötőszövetben nagyszámú élősködő jelenléte,

- különböző testtájékra kiterjedő nagyfokú bőr alatti gennyesedés vagy testszerte előforduló tályogok,

- mérgezés esetén, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg,

- tetemes lesoványodás,

- hullaállapot (az elvérzettség teljes hiánya) vagy nagyfokban hiányos elvérzettség,

- sárgaság,

- jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga, íze,

- mélyre terjedő fülledés, mélyre terjedő rothadás, kiterjedt penészesedés, nagyfokú avasodás,

- nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság,

- az izomzat nagyfokú véres, savós, kocsonyás beszűrődöttsége,

- az izomzatra, csontokra vagy zsigerekre terjedő daganatok,

- egészségre ártalmas vegyianyag-maradék és más idegen anyag az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben,

- ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be.

(2) Fogyasztásra csekély tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a nyúlhús - az elváltozott részek eltávolítása után -, ha a következő elváltozások valamelyike állapítható meg:

- kisfokú soványság,

- kisfokban hiányos elvérzettség,

- 24 órai hűtőtárolás után is fennálló kisfokú fülledés,

- kisfokú szín-, szag- vagy ízbeli elváltozás,

- kisfokú véres vagy vizenyős beszűrődöttség,

- sérülések, zúzódások, csonttörések vagy sebek,

- kisfokú, el nem távolítható szennyezettség,

- egy-egy körülírt betokolt tályog.

(3) Fogyasztásra a nyúlhúsnak csak az elváltozott részei alkalmatlanok, ha a következő betegségek vagy elváltozások valamelyike állapítható meg:

- coccidiosis,

- borsókakór,

- tüdőpenészesedés,

- idült pasteurellosis.

(4) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a nyúlhús, ha nem esik az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti elbírálás alá.

D) A vad húsvizsgálata

A vad húsvizsgálatára vonatkozó kötelezettség

36. § (1) A fogyasztásra szánt vadat elejtése, lelövése, tarkónszúrása, fojtása, bunkózása stb. után friss állapotban húsvizsgálatnak kell alávetni.

(2) Nagyvad: szarvas, dámvad, őz, vaddisznó, muflon.

(3) Apróvad: minden a nagyvad körén kívül eső vad, e Szabályzat szempontjából idesorolva a fajdkakast és túzokot is.

(4) Vadhús: a lőtt, vágott, szúrt, tarkónütött, fojtott vad emberi fogyasztásra alkalmas minden része.

(5) Vadhúst konyhakész élelmiszerré csak húsvizsgálat után és fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítés esetén szabad feldolgozni.

(6) Vadat a hatóságilag kijelölt és nyilvántartott vadvizsgáló helyen vagy a vadfeldolgozó üzemben kell húsvizsgálatgra bemutatni.

(7) A húsvizsgálatot a vad kereskedelmi minősítésétől, osztályozásától függetlenül kell végezni.

(8) A húsvizsgálatra már bemutatott vaddal a vadvizsgáló helyen vagy a vadfeldolgozó üzemben kizárólag a hatósági állatorvos húsvizsgálati határozata alapján lehet eljárni.

(9) A tenyésztett vagy élve befogott apróvad fogyasztási célra történő tarkónszúrását, bunkózását, fojtását, elvéreztetését csak előzetes állatorvosi vizsgálat után szabad végrehajtani. Az élő állatok állatorvosi igazolással szállíthatók a vadfeldolgozó üzembe.

(10) A vadvizsgáló helyen már megvizsgált, ipari feldolgozásra kerülő apróvadat a vadfeldolgozó üzemben be kell mutatni a hatósági állatorvosnak.

A vad húsvizsgálatra történő előkészítése

37. § (1) A vadász vagy a vadászat vezetője (a továbbiakban: vadász) húsvizsgálatkor köteles az elejtett vad elkülönítése és azonosítása mellett bejelenteni a hatósági állatorvosnak:

a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilőtt vadat,

b) az életében rendellenes viselkedésű, mozgású, testtartású vadat,

c) zsigerelésnél észlelt elváltozásokat, valamint

d) ha a vadászat során a terepen tisztázatlan eredetű vadhullákat talált.

(2) A nagyvadat szőrében, bőrében, csonkítatlanul kell bemutatni húsvizsgálatra. Nem számít csonkításnak:

a) a trófeák hiánya, továbbá

b) a fejnek az első nyakcsigolyánál,

c) a lábnak a lábközépnél és a csánkízületnél történő levágása.

Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben azonban az utóbbiak sem távolíthatók el a vad testéről.

(3) A húsvizsgálatra előkészített nagyvadat úgy kell feltárni, hogy a húsfelületek és a testüregek jól láthatók legyenek. A szívet, a tüdőt, a májat a májkapui nyirokcsomóval, a veséket és a lépet vászon (molinó) zsákban vagy tasakban csomagolva kell a húsvizsgálat helyére szállítani. A nagyvadat és ezeket a részeket úgy kell húsvizsgálatra bemutatni, hogy a hús és a szervek összetartozása kétséget kizáró módon megállapítható legyen.

(4) A hatósági állatorvos a vizsgálat érdekében elrendelheti az állat lenyúzását, a fej vagy a gerincoszlop hosszanti felvágását is.

(5) Húsvizsgálatra a vadat vagy függesztett állapotban vagy a vizsgálat elvégzéséhez alkalmas egyéb módon kell bemutatni.

(6) Szőrmés apróvadat lenyúzott, tollas apróvadat kopasztott, tisztított állapotban úgy kell húsvizsgálatra előkészíteni, hogy a megnyitott testüregen levő szervek természtes összefüggésükben maradjanak.

(7) A szőrmés, tollas apróvad a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően húsvizsgálatra bontatlan állapotban akkor mutatható be, ha azt ilyen állapotban kívánják forgalomba hozni és ennek előzetes állategészségügyi akadálya nincsen.

A bemutatott vad húsvizsgálata

38. § (1) A lőtt, vágott, szúrt, tarkónütött, fojtott vad húsvizsgálatára a vágóállat húsvizsgálatának általános szabályait kell alkalmazni.

Ezen túl, különösen elejtett vadnál vizsgálni kell:

- a lőtt, vágott, szúrt seb állapotát,

- az elejtés körülményeire utaló egyéb jeleket,

- a mechanikus sérüléseket,

- a bőr és bőr alatti kötőszövet állapotát,

- az állat tápláltsági állapotát,

- a hús állagát, színét, szagát,

- a természetes elhullás (mérgezés) jeleit,

- a bomlási folyamatokat,

- az el nem távolítható vagy a mélyre terjedő szennyeződéseket,

- állati kártevők okozta másodlagos elváltozásokat (légyálcásság, rágottság stb.).

(2) A 37. § (7) bekezdése szerint forgalmazható apróvad húsvizsgálata külső megszemléléssel történik, azt csak betegség gyanúja esetén kell a testüreg feltárásával, a belső szervekre is kiterjedően megvizsgálni.

(3) Az apróvadvizsgálat egyedi vizsgálat. Ha azonban a talált elváltozás fertőző vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szenynyezettségnek, illetve egészégre ártalmas vegyianyag-maradéknak és más idegen anyagnak az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, az egyedi vizsgálat során nyert tömeges megállapításokat az azonos helyről származó állomány valamennyi egyedére vonatkoztatni kell.

(4) A vaddisznó és a medve húsát trichinella fertőzöttségre irányuló vizsgálatnak is alá kell vetni. A vizsgálatot a 26. §-ban foglaltak szerint kell végezni.

Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

39. § (1) A vad húsának minősítésére az 5. §-ban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a húst a fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősíteni nem lehet.

(2) A húsvizsgálati határozat alapján a vadhúst a Szabályzat 1. számú melléklete szerint a vadhúson vagy csomagolásán fémpánttal, illetve bélyegzéssel kell megjelölni.

a) a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített vadhúst

- apróvad esetében a gyűjtőcsomagoláson bélyegzőlenyomattal vagy eltávolíthatatlanul ráhelyezett címkével,

b) a fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas vadhúst

- nagyvadnál a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítéstől eltérő színű, számozott fémpánttal,

- apróvadnál a gyűjtőcsomagoláson ilyen értelmű bélyegzéssel,

c) a fogyasztásra alkalmatlan vadhúst többszörös bemetszéssel.

(3) A fogyasztásra való alkalmasság megjelölését szolgáló jelzést a vad tárolásának egész tartama alatt érintetlenül kell hagyni, és azt csak hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álló feldolgozó üzemben vagy az árusítás helyen szabad eltávolítani. A forgalmazás helyén eltávolított jelzést az eltávolítást követő 30 napig meg kell őrizni.

(4) A hatósági állatorvos az általa megvizsgált nagyvadról és apróvadról a Szabályzat 10. számú melléklete szerint nyilvántartást vezet.

A vadhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

40. § (1) A nagyvad húsának elbírálását a 27. §, az apróvad húsának elbírálását a 31. § és 35. §-ok szerint kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

- elhullás,

- ha a vadász bizonyíthatóan elmulasztotta a 37. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatói kötelezettségét és ez a körülmény az érdemi húsvizsgálatot lehetetlenné teszi,

- a húsvizsgálathoz szükséges zsigerek

- részleges hiányánál, ha a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat nem végezhető el,

- teljes hiányánál,

- előrehaladott bomlása esetén,

- betegség vagy betegség gyanúja, ha a húsvizsgálat eredménye ennek okát nem tisztázza,

- lesoványodás,

- gümőkór,

- streptococcosis,

- pybacillosis,

- toxoplasmosis,

- az izomzatban élősködők vagy fejlődési alakjaik testszerte nagyszámban és el nem távolítható módon való előfordulása,

- kórokozó és feltételesen kórokozó mikrobák jelenléte az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomókban az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

- a nagyvad testének késedelmes megnyitása vagy nem kielégítő szellőztetettsége folytán létrejött állomány-, szag-, színrendellenesség,

- súlyos fokú roncsoltság,

- súlyos fokú, mélyre terjedő, el nem távolítható szennyezettség (bélsár, avar),

- üregi nyúl myxomatosisa,

- mezei nyúl brucellosisa,

- mezei nyúl tularaemiája,

- mezei nyúl staphylococcosisa,

- több testtájon jelentkező rágottság,

- rágcsálók és madarak yersiniosisa,

- madarak ornithosisa.

(3) Fogyasztásra csak az elváltozott részek alkalmatlanok a következő esetekben:

- necrobacillosis,

- az izomzatban az ember egészségére ártalmatlan belső vagy külső élősködők vagy fejlődési alakjaik kisszámú előfordulása, ha azok eltávolíthatók,

- a bőr alatti kötőszövet és az izomzat jelentékeny körülírt elváltozásai,

- kisebb fokú roncsoltság nagyvadnál,

- kisfokú körülírt szennyezettség,

- régi sérülés,

- egy helyre szorítkozó körülírt rágottság,

- nyulak pasteurellosisa.

(4) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az állati test, ha nem esik a (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

Értesítési kötelezettség a vad húsvizsgálatával kapcsolatban

41. § A hatósági állatorvosnak a területileg illetékes Állomást értesíteni kell akkor, ha a vad húsvizsgálata során bejelntési kötelezettség alá vont állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg.

A vadhús szállítása

42. § (1) A frissen lőtt vad húsvizsgálat előtt egészben szőrében, bőrében járművön csak fedett raktérben vagy letakarva szállítható.

(2) A vadhúst a 19. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett, a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti hússzállítási igazolvánnyal szabad szállítani.

E) A hal és a víziállat húsvizsgálata

A hal és a víziállat húsvizsgálatára vonatkozó kötelezettség

43. § (1) Hal: az emberi táplálkozás céljára szánt élő vagy élettelen hal eredeti állapotban, ideértve a fagyasztott halat is.

(2) Friss élettelen hal: természetes körülmények között élő vagy tenyésztett édesvízi hal, amelyet a kifogás, illetve a lehalászás után azonnal - étkezési jéggel vagy más hűtési mód alkalmazásával - +1 - +7°C hőmérsékletre lehűtöttek és ilyen formában legfeljebb 48 óráig tároltak.

(3) Halhús: a hal emberi táplálkozásra alkalmas minden része.

(4) Víziállat húsa: a rák, teknős, béka, kagylósállat emberi táplálkozásra alkalmas minden része, ideértve a táplálkozás céljára szánt csigahúst is.

(5) A hal, a víziállat és a csigahús hatósági állatorvosi vizsgálat alá tartozik.

(6) Rákot és csigát élő vagy fagyasztott állapotban és vizsgálat után szabad fogyasztásra forgalomba hozni. Csiga csak kiéheztetett állapotban (átvilágításkor üres bélcsatornával) és a csigaház bejárati nyílásánál ürüléktől mentesen kerülhet forgalomba.

(7) A béka élve vagy feldolgozott állapotban (lenyúzott békacombként) hozható húsvizsgálat után forgalomba.

Az élőhal, a friss élettelen hal, a fagyasztott hal, a halhús és a víziállat húsának vizsgálata

44. § (1) A hal hatósági állatorvosi vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:

a) élőhal esetében

- az állat egyészségi állapotára,

- a fertőző és parazitás betegségekre,

- a külső sérülésekre,

b) élettelen hal esetében

- az állat frissességi állapotára,

- külső sérülésekre,

- romlásra utaló elváltozásokra.

(2) Az élőhalat felbontás nélkül meg kell szemlélni. Az élőhalvizsgálatnál figyelemmel kell lenni a hal úszására, a kopoltyúk mozgására, a kopoltyúk, az úszók, a pikkelyek és a bőr állapotára, továbbá ezek színére, valamint a hal szagára.

(3) A friss élettelen hal és a friss halhús vizsgálata során meg kell vizsgálni a hal

- szagát,

- bőrét, figyelemmel a nyálka minőségére,

- pikkelyeit,

- úszóit,

- kopoltyúját, valamint

- izomzatának állapotát, különös tekintettel annak rugalmasságára és az esetleges hullamerevség fennállására,

- a hasfal állapotát, továbbá - szükség szerint - halhús esetében azonban mindig

- a testüreget és - ha rendelkezésre áll - a belet.

(4) A fagyasztott hal és a fagyasztott halhús vizsgálata során meg kell vizsgálni fagyasztott és felengedett állapotban a bőrt és az esetleges metszési felületet, annak szagát, az izomzat állapotát, színét és felengedés utáni rugalmasságát.

(5) A víziállat hatósági állatorvosi vizsgálata során vizsgálni kell

- az általános állapotot,

- az állatnak a fajára jellemző eleven mozgását,

- az állatnak külső sérüléseit, különös tekintettel a csiga házánál.

(6) A halvizsgálat tételenkénti vizsgálat. Ha azonban egyedi elváltozás fertőző vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szenynyezettségnek, illetve egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak és más idegen anyagnak az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, a tételenkénti vizsgálat során nyert megállapításokat további egyedi vizsgálattal kell kiegészíteni.

Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

45. § (1) A halhús megjelölését a Szabályzat 1. számú melléklete szerint a gyűjtőcsomagoláson (címkézéssel) kell feltüntetni.

(2) A halhús elbírálására az 5. §-ban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a halhúst fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősíteni nem lehet.

(3) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas hal, halhús és halkészítmény esetében a húsvizsgálati határozatot a gyűjtőcsomagoláson fel kell tüntetni.

Az élőhal és a friss élettelen hal elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

46. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan az élőhal

- a pontyfélék tavaszi viraemiája (halak fertőző hasvízkórja); beleértve ennek bőrelváltozással járó formáját is,

- aeromonasok okozta fekélyek

esetén.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan az élőhal, ha a következő betegségek és elváltozások valamelyike kiterjedt mértékben vagy undorkeltő formában kerül megállapításra;

- halhimlő,

- penészkór,

- darakór,

- galandférgesség,

- fonálférgesség,

- mételylárvás fertőzöttség,

- piócás fertőzöttség,

- undorkeltő bőrelváltozások (pl. elhomályosodás, fekély, sebzés, mechanikai sérülés),

- élő állapotban szagrendellenesség.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas az élőhal, ha az (1) és (2) bekezdésekben foglalt betegségek vagy elváltozások valamelyike kisebb mértékben és nem undorkeltő formában kerül megállapításra.

(4) Fogyasztásra alkalmatlan a friss élettelen hal és annak húsa:

- ha a hal elhullott, kivéve az oxigénellátás hiányából eredő úgynevezett lefulladást, ebben az esetben az általános elbírálási szabályok az irányadók,

- ha az izomzat az emberi egészségre ártalmas mikrobákkal fertőzött,

- ha az izomzat mikrobás szennyezettsége az élelmezés- egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket meghaladja.

(5) Fogyasztásra alkalmatlan a friss élettelen hal és annak húsa, ha az (1) bekezdésben foglalt betegségek, továbbá a következő elváltozások valamelyike kiterjedt mértékben vagy undorkeltő formában kerül megállapításra:

- a bőre ráncos, foszlékony vagy szakadozott,

- a pikkelyzet borzalt, laza, könnyen kihúzható vagy ledörzsölhető (kivétel a garda, a küsz és a keszeg),

- a szemgolyó apadt, beesett, kidülledt, lepedékkel bevont vagy elfolyósodott, továbbá a szaruhártya elhomályosodott, elszürkült,

- a kopoltyúk szürkésvörös vagy szennyes-barnásszürke színűek, erősen nyálkásak, kimosás után is kellemetlen bűzüs szagúak,

- a hal felülete kellemetlen szagú, nyálkával borított,

- az izomzat nagyfokban elszíneződött (pl. sárgaság miatt), rugalmatlan, tésztás tapintatú, a has fala szakadékony, esetleg mállékony,

- sárral vagy természetes környezetében fellelhető idegen anyagokkal (pl. növényi részek) szennyezett,

- romlásra utaló elváltozás (fülledés, rothadás),

- egészségre ártalmas vegyianyaggal vagy más idegen anyaggal mérgezett, vagy azzal az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben szennyezett, vagy vegyianyagtól eredően idegen szagú,

- bármely ok miatt nagyfokban idegen szagú,

- ha a halat antibiotikummal vagy más gyógyszerrel kezelték és az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időn belül fogták ki.

(6) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a friss élettelen hal és annak húsa, ha a (2) bekezdésben felsorolt betegségek vagy az (5) bekezdésben részletezett elváltozások valamelyike kisebb mértékben és nem undorkeltő formában kerül megállapításra.

(7) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az élőhal, a friss élettelen hal, ha nem esik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

A fagyasztott hal és a fagyasztott halhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

47. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan a fagyasztott hal és annak húsa, ha:

- az állat a fagyasztást megelőzően megállapíthatóan beteg volt,

- fagyasztás előtt romlott volt,

- időközi felengedés miatt újrafagyasztották,

- felengedett állapotban van, vagy

- mikrobás fertőzöttség esetén,

- feltételesen kórokozó vagy szennyező mikrobákat tartalmaz az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a fagyasztott hal és annak húsa, ha a következő elváltozások valamelyike kiterjedt mértékben vagy undorkeltő formában kerül megállapításra:

- a bőr vagy metszésfelület szennyezett, nagymértékben beszáradt (ún. taplós),

- a bőr szakadozott, az izomzattól elvált vagy arról könnyen leválasztható,

- a kopoltyú a felengedtetés után kellemetlen idegen szagú, különös tekintettel az avasodásról és tránosodásból (egyidejű zsír- és fehérjebomlás) eredő szaghibákra,

- az izomzat mállékony, romlásból vagy egyéb okból eredően (pl. szakszerűtlen tárolás) idegen szagú,

- az izomzat tompafényű és sárgásszürkén elszíneződött,

- egészségre ártalmas vegyianyaggal vagy más idegen anyaggal mérgezett, vagy azzal az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben szennyezett, vagy vegyianyagtól eredően idgen szagú,

- bármely ok miatt nagyfokban idegen szagú.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a fagyasztott hal és annak húsa, ha a (2) bekezdésben foglalt esetek valamelyike kisebb mértékben és nem undorkeltő formában kerül megállapításra. Szagrendellenesség esetén a minősítést felengedtetés után végzett, ízleléssel egybekötött főző- és sütőpróba eredményétől kell függővé tenni.

(4) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a fagyasztott hal és annak húsa, ha nem esik az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

A víziállat húsának elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

48. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan a víziállat az elváltozás mértékétől függetlenül, ha a vizsgálat alkalmával következő betegség, elváltozás vagy állapot egyike kerül megállapításra:

- rákpestisben, penészfoltosságban beteg rák,

- ki nem éheztetett vagy élettelen csiga,

- sérült vagy repedt házú, valamint az elszíneződött testű (megbarnult, lefakult) csiga,

- élettelenül kifogott rák,

- romlásra utaló szagrendellenesség,

- mikrobás fertőzöttség,

- mikrobás szennyezettség, az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a víziállat, ha a következő elváltozások valamelyike kiterjedt mértékben vagy undorkeltő formában kerül megállapításra:

- mechanikus sérülések, kivéve a csiga házának sérülését,

- egészségre ártalmas vegyianyaggal vagy más idegen anyaggal mérgezett,

- élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben szennyezett, vagy vegyianyagtól eredően idegen szagú,

- nem romlásos eredetű, egyéb idegen szag.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a víziállat, ha a (2) bekezdésben foglalt elváltozások valamelyike kisebb mértékben és nem undorkeltő formában kerül megállapításra.

(4) Fogyasztásra alkalmatlan a friss nyúzott békacomb, ha annak izomzata:

- tapadós, nyálkás felületű,

- kellemetlen (szúrós, idegen) szagú,

- penészfoltos,

- sárgásan vagy barnásan elszíneződött.

(5) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a víziállat, és a friss, fehérhúsú, szagtalan, nyúzott békacomb, ha nem esik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak elbírálása alá.

A bemutatott hal egyéb elbírálása

49. § Fogyasztásra alkalmatlan a márna ikrája, valamint az angolna, a kecsege és a vicsege bőre.

Az élőhal, a friss élettelen hal, a fagyasztott hal és a víziállat szállítása

50. § (1) Élőhalat tiszta, friss vizet tartalmazó tartályban, kellő mennyiségű oxigén utánpótlásával, a szabvány előírásai szerint kell szállítani.

(2) A kifogás helyén fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített víziállat szállítását csak fedett, napfénytől védett vessző- vagy fonott műanyagkosárban, zsúfoltságtól mentesen szabad engedélyezni.

F) Bélkészítmény vizsgálata

Bélkészítmény vizsgálata és elbírálása húsipari burkolóanyagként való felhasználása szempontjából

51. § (1) A bélkészítmény húsipari alkalmasságát elsősorban érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állomány és egyéb külső tulajdonságok vizsgálata) útján kell eldönteni. Az érzékszervi vizsgálatot tisztított és kikészített beleknél általában főzési próbával, vitás esetekben ezenkívül laboratóriumi vizsgálattal (elsősorban a rothadást, fülledést, avasodást és savanyú erjedést felderítő próbákkal, szükség szerinti mikrobiológiai, szövettani vizsgálatokkal) is ki kell egészíteni.

(2) Húsipari burkolóanyagként való felhasználásra alkalmatlan a bélkészítmény, ha

- falában bármely betegségtől eredő szövetpusztulás (fekély, tályog) vagy nem parazitás eredetű szövetszaporulat (gyulladásos növedék, daganat stb.) állapítható meg,

- falában nagyszámú parazitás eredetű csomó található,

- a tárolás során megromlott (rothadt, fülledt, savanyúan erjedt, megavasodott, szagelváltozással is járó erős penészesedést mutat),

- a bél mélyebb rétegeire is ráterjedő vörösfoltosság vagy rozsdásodás állapítható meg,

- nagymértékben szennyezett,

- rovarokkal vagy ezek fejlődési alakjaival (ún. kukacosodás),

- bármilyen eredetű ürülékkel,

- takarmánymaradékkal,

- egyéb szennyező anyagokkal,

- rágcsálók vagy rovarok által nagymértékben megrágott vagy más módon károsított,

- kórokozó mikrobával fertőzött,

- meg nem engedett tartósítószerrel kezelt,

- egészségre ártalmas vegyianyaggal és más idegen anyaggal mérgezett, vagy azzal az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben szennyezett, vagy vegyianyagtól eredően idegen szagú.

(3) Húsipari burkolóanyagként való felhasználásra az elváltozott részek eltávolítása után alkalmas a bélkészítmény, ha azon csak a következő elváltozások valamelyike állapítható meg:

- kisebb bélrészletre korlátozódó, jól eltávolítható parazitás eredetű csomók,

- felületes, lepedékszerű vörösödés vagy kisebb foltokban jelentkező rozsdásodás,

- jól eltávolítható penészfoltosság,

- körülírt bélszakaszokra korlátozódó, fagyás miatti törékenység,

- a (2) bekezdésben felsorolt szennyeződések és egyéb károsodások kisebb mértékű előfordulása.

G) A húskészítmény, húsos teljes konzerv, húsos félkonzerv, húsos prezerv vizsgálata

Húskészítmény, húsos teljes konzerv, húsos félkonzerv, húsos prezerv vizsgálatára vonatkozó kötelezettség

52. § A hatósági állatorvos vizsgálja meg a vágóállatok húsából a 23. § figyelembevételével előállított húskészítményeket, húsos teljes konzerveket, húsos félkonzerveket, húsos prezerveket.

A húskészítmény, húsos teljes konzerv, húsos félkonzerv, húsos prezerv vizsgálatra történő előkészítése és hatósági állatorvosi vizsgálata

53. § (1) A húskészítményeket, húsos teljes konzerveket, húsos félkonzerveket és húsos prezerveket hatósági állatorvosi vizsgálatra a következő módon kell előkészíteni:

a) eredeti állapotukban azokat, amelyek sütés vagy főzés nélkül kerülnek fogyasztásra,

b) forgalomba hozott formájukban és szükség esetén az általános fogyasztói szokásnak megfelelően elkészítve is azokat a készítményeket, amelyek főtt vagy sült állapotban kerülnek fogyasztásra.

(2) Az érzékszervi vizsgálat során:

a) megszemléléssel, az alakot és a nagyságot, valamint a színt

- a tartályba nem zárt terméknél a felületen (burokkal védett terméknél a burok alatt) és a friss metszéslapon,

- tartályba zárt élelmiszernél a tartály alakját, alakváltozását (deformált, bombásodás), külső rozsdásodását a tartály felnyitásával nyert felületen és a tartály belsejében,

- a teljes tartalom kiürítése után a tartály belső felszínét (ép, kimaródások stb.),

b) a készítmény szagát és ízét szobahőn, főzőpróba (sütőpróba) szükségessége esetén felmelegítés után is,

c) tapintással, bemetszéssel, szeleteléssel, széttöréssel vagy kiöntéssel az állomány tulajdonságait

kell vizsgálni.

(3) Az érzékszervi vizsgálatokat a kötelezően előírt vagy indokolt esetekben laboratóriumi vizsgálattal is ki kell egészíteni.

(4) A húskészítményt, amennyiben húst eredeti nyers állapotban tartalmaz és az általános hazai fogyasztói szokások szerint ilyen formában is kerül fogyasztásra (pl. nyers füstölt kolbász, lángolt kolbász, füstölt szárazkolbász, szalámi stb.) a termelőhelyen gyártási tételenként szalmonellák, valamint a nyers füstöltkolbászt és a lángolt kolbászt Staphylococcus aureus előfordulására is kell vizsgálni.

(5) A húsos teljes konzervet a termelés helyén gyártási tételenként a szabványban előírt módon, hatósági ellenőrzés mellett végrehajtott üzemi tartóssági próbának kell alávetni. A fogyasztásra való alkalmasságot az üzem higiéniai ellenőrzését végző hatósági állatorvos a tartóssági próba eredménye mellett elsősorban a termeléshigiéniai viszonyok, továbbá az üzem által rendszeresen vezetett és a hatósági állatorvos rendelkezésére bocsátott egyéb termeléshigiéniai adatok (pl. hőkezelési paraméterek, tartályzárás ellenőrzése, vízklórozás mértéke, a kémiai összetételre és az adalékanyagokra történő ellenőrzés vízaktivitási és a redoxpotenciálértékek) figyelembevétele alapján dönti el. Kétes esetben az üzemi tartóssági próba alá vetett elemi minták 10 %-át (de gyártási tételenként legalább 5 mintaelemet) mikrobiológiailag is meg kell vizsgálni, s a gyártási tételt az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott módon kell elbírálni.

(6) A húsos félkonzervet - általában tartóssági próba végzése nélkül - a termelés helyén az (5) bekezdésben meghatározott termeléshigiéniai adatok figyelembevételével szükség szerint kell mikrobiológiai vizsgálatanak alávetni. A félkonzervet valamely kórokozó vagy élelmiszerrontó mikroba előfordulására irányuló gyanú esetében 3-5 napig 30°C hőmérsékleten tartóssági próbának is alá kell vetni. Ilyen esetben a mintát mikrobiológiai szempontból az élelmezés-egészségügyi jogszabályban előírt módon kell minősíteni.

(7) A húsos prezervet az (5) bekezdésben meghatározott termeléshigiéniai adatok figyelembevételével kell laboratóriumi vizsgálatnak alávetni.

(8) Húskészítményt, húsos félkonzervet, húsos prezervet az előírás szerinti gyakorisággal egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalomra is meg kell vizsgálni és az élelmezés-egészségügyi jogszabályokban előírtak szerint minősíteni.

Húsvizsgálati határozat és megjelölés

54. § (1) A húskészítmények, a húsos teljes konzervek, a húsos félkonzervek és a húsos prezervek elbírálására az 5. §-ban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősíteni nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott készítményeken csak a 6. § (2) bekezdésében előírt esetekben kell jelölést alkalmazni.

A húskészítmény, a húsos teljes konzerv, a húsos félkonzerv, a húsos prezerv elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

55. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan a húskészítmény, konzerv, félkonzerv, prezerv, ha

- színen, szagán, ízén vagy állományán undorkeltő elváltozás észlelhető,

- tartályának alakváltozása a tartalom bombásodására utal,

- kórokozó mikrobát vagy általa termelt méreganyagot (toxint) tartalmaz,

- a feltételesen kórokozó mikrobák száma - a mintavétel jellegétől függően - eléri vagy meghaladja az élelmezés- egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket, vagy ha ezek mérgező anyagcseretermékei egészségügyi veszélyt jelenthetnek,

- a tartós élelmiszer mikrobás szennyezettsége tételminősítés esetén meghaladja az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket,

- az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalom és más idegen anyag mennyisége meghaladja az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéket,

- a konzerv, félkonzerv és a légmentesen lezárt prezerv tartálya áteresztő, illetve bombásodott,

- származási helye nemállapítható meg.

(2) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a húskészítmény, konzerv, fékonzerv, prezerv, ha

- színén, szagán, ízén vagy állományában nem mikrobás eredetű kisfokú eltérés észlelhető,

- alakja, tartálya a követelményektől nagyobb mértékben eltérő.

(3) Az 53. § (4) bekezdésében meghatározott nyers füstölt húskészítményt a szalmonellákra irányulló laboratóriumi vizsgálat tartamára le kell foglalni.

Ha a vizsgálat eredménye szalmonellára pozitív:

a) az élelmiszer birtokosa kérésének megfelelően érlelni, illeetve továbbérlelni kell. Az érlelési idő lejártával újabb - legfeljebb két alkalommal elvégzett - laboratóriumi vizsgálattal kell a szalmonella mentessé válásról meggyőződni, vgy

b) hatósági ellenőrzés mellett úgy kell hőkezelni, hogy a termék magjában a hőkezelés mértéke a 75°C-ot legalább 20 percen keresztül elérje. Az utóbbi esetben a kezelés hatékonyságát laboratóriumi módszerrel kell ellenőrizni.

Szalmonellákat tartalmazó nyers füstölt húskészítmény minden esetben fogyasztásra alkalmatlan, ha az nem az a) és b) pont szerint kezelt és minősített.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó és az élelmezés-egészségügyi jogszabály alapján Staphylococcus aureus miatt kifogásolt húskészítmény fogyasztásra alkalmatlan.

(5) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a húskészítmény, a konzerv, félkonzerv, prezerv, ha nem esik az (1)-(4) bekezdés szerinti elbírálás alá.

H) Halkészítmény vizsgálata

A halkészítmény vizsgálatával kapcsolatos egyes rendelkezések

56. § (1) Halkészítmény: élő, friss élettelen és tartósított halból vagy annak felhasználásával készült, közvetlen fogyasztásra szánt, konyhakész nyershal, továbbá teljes- és félkonzerv, prezerv vagy hal felhasználásával készült gyorsfagyasztott félkész és készétel.

(2) Halkészítmény csak olyan halból készíthető, amelyet előzetesen hatósági állatorvos megvizsgált és fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített, továbbá amelyben a vizsgálat és a felhasználás közötti időben nem következett be olyan elváltozás, amely miatt a fogyasztásra alkalmatlanná vált.

(3) Valódi kaviár néven csak a tokfélék és a kecsege besózott ikrája hozható forgalomba. Egyéb hal ikrája, mint nem valódi kaviár, kizárólag a halfajta megjelölésével és ikra megnevezésével árusítható. Valódi kaviár az erre a célra engedélyezett festékkel színezhető.

A halkészítmény vizsgálatra történő előkészítése, vizsgálata, húsvizsgálati határozat és megjelölése

57. § (1) A halkészítmény vizsgálatra történő előkészítését az 53. §-ban foglaltak szerint kell végezni, a húsvizsgálati határozatra és a megjelölésre az 54. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A halkészítmény vizsgálatának ki kell terjednie az alak, a szín, a szag, az íz, az állomány és a jellemző technológiai állapot felderítésének [pl. füstöltség, átsütöttség, pácérettség, burkoló- (panírozott) réteg hibátlansága] vizsgálatára. Tartályba zárt halkészítmény esetén ezenkívül vizsgálni kell a tartály állapotát, légmentesen tartályba zárt halkészítmény esetén a zárás kifogástalanságát is. Halkonzervekre és félkonzervekre a húskonzervek és félkonzervek vizsgálatára meghatározott szabályok irányadók.

A halkészítmény elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

58. § (1) Fogyasztásra alkalmatlan a halkészítmény, ha a következő elváltozások valamelyike kerül megállapításra:

- mikrobás fertőzöttség,

- feltételesen kórokozó vagy szennyező mikroba-tartalom, az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

- egészségre ártalmas vegyianyag-maradék és más idegen anyag tartalom, az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felül, a festékanyaggal történt színezés, kivéve a valódi kaviár engedélyezett festése,

- légmentesen tartályba zárt halkészítmény bármely okból megbombásodott.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a halkészítmény, ha a következő elváltozások valamelyike kiterjedt mértékben vagy undorkeltő formában kerül megállapításra

- romlási jelenség (fülledés, rothadás, erjedés, avasodás, penészesedés, tránosodás),

- idegen szag vagy íz (pl. dohosodás, megkeseredés),

- színrendellenesség (pl. elszürkülés, fakultság, sárgulás),

- állomány-rendellenesség [szakadékonyság, kiszáradás, elpuhulás, a burkoló- (panírozott) réteg átnedvesedése, kenőcsössé válása, állati kártevőktől rágottság],

- külső szennyezettség.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a halkészítmény, ha a (2) bekezdésben részletezett elváltozások valamelyike kisebb mértékben és nem undorkeltő formában kerül megállapításra.

IV. fejezet

Hűtőházi hús- és élelmiszer-higiéniai rendelkezések

Hűtőházi hús- és élelmiszervizsgálati kötelezettség

59. § (1) A vágóállat, vad, hal, víziállat húsát, élelmiszert a hűtőházi betárolás előtt, alatt és a kitároláskor a fogyaszthatóság szempontjából hatósági állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Hűtőházban betárolni csak fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített húst szabad, kivéve

a) a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített állatból kitermelt gyógyszeripari alapanyagot,

b) a fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősülő borsókás marhahúst, a trichinella-vizsgálaton igazoltan át nem esett import sertéshúst, amelyeket a Szabályzat 17. § (7) bekezdésben előírt fagyasztási módszerrel kell fogyasztásra alkalmassá tenni,

c) a fogyasztássra feltételesen alkalmas, fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas élelmiszert, amelynek megfelelő kezelésére vagy azonnali értékesítésére nincs lehetőség, ideiglenes jelleggel és a hatósági állatorvos esetenkénti engedélye alapján.

Hűtőházi élelmiszer-higiéniai előírások

60. § (1) Az élelmiszert birtokosa köteles gondoskodni a tárolt élelmiszer megjelöléséről, azonosíthatóságáról és soros kitárolásáról.

(2) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas, a fogyasztásra feltételesen alkalmas, valamint az időközben fogyasztásra alkalmatlanná vált és a 61. § (3) bekezdés alapján lefoglalt húst, élelmiszert a hűtőházi tárolás során úgy kell megjelölni és tárolni, hogy az fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas hússal, élelmiszerrel ne érintkezhessen és ne keveredhessen.

(3) A felengedett fagyasztott hússal, húsrésszel, élelmiszerrel, amennyiben a termék csak eredeti formáját, adott jellegét veszítette el, de érzékszervileg egébként kifogástalan, a 64. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) A (3) bekezdés szempontjából nem minősül felengedésnek

- a fagyasztott hús hatósági állatorvosi vizsgálatának elvégzéséhez szükséges felengedés,

- hűtőházban a fagyasztott hús további feldolgozásához - technológiai utasításban előírt - felengedtetése.

Hűtőházi tárolás élelmiszer-higiéniai felügyelete

61. § (1) A hatósági állatorvos élemiszerhigiéniai szemlét véges és a hús, élelmiszer tételenkénti vizsgálatát elvégzi, ellenőrzi:

a) betároláskor:

- a húst kísérő hússzállítmányt, illetve külföldről behozott hús esetén az állategészségügyi és származási bizonyítványt,

- a szállítási, rakodási higiéniát,

- a hús, az élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát,

- a hús, az élelmiszer maghőmérsékletét,

b) a tárolás tartama alatt rendszeresen:

- a szabvány szerinti hűtést, a fagyasztást, a tárolás módját, a fogyasztásra való alkalmasságot,

- a hűtőházi tárolási és termelési higiéniát,

c) kitároláskor:

- a hús, élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságát,

- a szabvány szerinti hűtöttséget, átfagyottságot, felengedettséget,

- a hűtve vagy fagyasztva tárolás időtartamát,

- a rakodási, szállítási higiéniát.

(2) A hatósági állatorvos a szabvány szerinti tárolhatósági időt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A hűtőházban az élelmiszert le kell foglalni, ha

a) az a rendszeres hűtőházi ellenőrzés során fagyasztásra feltételesen alkalmasnak, fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmasnak vagy fogyasztásra alkalmatlannak minősül,

b) a húst és az állatorvosi igazoláshoz kötött élelmiszert, ha az állatorvosi igazolás nélkül érkezik,

c) az igazolással érkező élelmiszert, akkor, ha az igazolás valamely adata a lefoglalást indokolttá teszi,

d) az élelmiszert a szabvány szerinti tárolhatósági idő lejárta esetén,

e) az élelmiszert, ha az állategészségügyi előírások indokolttá teszik.

(4) Az élelmiszer lefoglalását követő 30 napon belül a lefoglalt tétel fogyaszthatóságáról a hatósági állatorvosnak írásban kell határoznia.

Hűtőházi kitárolás elrendelése

62. § (1) A hatósági állatorvosnak sürgős, rendkívüli kitárolást kell elrendelnie, ha

a) a hús, az élelmiszer a tárolás ideje alatt végzett vizsgálat során az 5. § alapján fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmasnak, fogyasztásra feltételesen alkalmasnak vagy fogyasztásra alkalmatlannak minősül,

b) a tárolás során olyan jellegű és mértékű rendellenességet állapított meg (pl. hűtéskimaradás, gázömlés, rágcsálóbehatolás), amely a hús, élelmiszer fogyaszthatóságát, tárolhatóságát károsan befolyásolhatja,

c) az élelmiszer birtokosa nem gondoskodott a minőségmegőrzési időtartamon túl tárolt tétel kitárolásáról.

(2) A fogyasztásra alkalmatlannak minősített húst, élelmiszert a határozat jogerőre válásától számított 15 napon belül a hűtőházból ki kell tárolni. A fogyasztásra alkalmatlan hús, élelmiszer ártalmatlanná tételére a 7. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Hűtőházi hús- és élelmiszervizsgálat

63. § (1) A 2. § (3) bekezdése szerinti hűtőházi hús- és élelmiszervizsgálat során, a fagyasztott termékeket fagyasztott és felengedett állapotukban kell vizsgálni.

(2) Nem fagyasztott (hűtött) termékeket eredeti, hűtött állapotukban kell vizsgálni.

(3) A hűtőházban tárolt húsból, élelmiszerből érzékszervi és kiegészítő laboratóriumi vizsgálat céljából rendszeresen mintát kell venni. A mintavétel során

a) meg kell állapítani a tétel nagyságát és ennek alapján szükséges elemi minták számát, egy tétel legfeljebb 15 000 kg lehet,

b) külön-külön kisebb, legfeljebb 1000 kg-os csoportokra kell felbontani az élelmiszert, az importból származó fagyasztott húst, csomagolt élelmiszert, ha úgy tárolták be, hogy annak tételjellege nem állapítható meg.

(4) A fagyasztott és felengedett húst, élelmiszert:

a) fagyasztott állapotban vizsgálni kell

- megszemléléssel

- az élelmiszer felületén vagy burkolatán látható jelöléseket,

- a tisztasági állapotot,

- az esetleges látható elváltozásokat (pl. elszíneződés, felengedésre utaló alakváltozás, penészfoltosság, kiszáradás, nyálkásodás),

- szaglással az esetleges idegen szagot (pl. penészedés, dohos, vegyszeres),

- műszerrel a maghőmérsékletet,

- egyéb módon (pl. beszúrással) az átfagyottságot,

b) felengedtetett állapotban az a)-ban foglaltakon túlmenően vizsgálni kell

- tapintással, bemetszéssel és a szonda-beszúrással a felület és a mélyréteg állomány-tulajdonságait,

- az esetleges fizikai-kémiai, mikrobás vagy más jellegű (pl. enzimes) elváltozásokat,

(5) Az érzékszervi vizsgálatot kétes esetben laboratóriumi vizsgálattal is ki kell egészíteni.

A hús és élelmiszer elbírálása fogyaszthatóság szempontjából a hűtőházi vizsgálat során

64. § (1) A hűtőházi vizsgálat során a fagyasztott hús, fagyasztott élelmiszer fogyaszthatóságának elbírálására a Szabályzatnak a húsra, illetőleg az élelmiszerre vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a fagyasztott élelmiszer, ha színén, szagán, ízén vagy állományában a hűtőházi tárolás ideje alatt bármely okból (pl. fizikai-kémiai, mikrobás, enzimes) olyan elváltozások keletkeztek, amelyek az egészségre ártalmasak, illetőleg undorkeltőek vagy a termék jellegének megváltoztatása nélkül nem távolíthatók el.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas még az a fagyasztott élelmiszer, amelyet

- forgalmazásra kész állapotában üzemzavarból eredő felengedést követően ismételten lefagyasztották,

- a minőségmegőrzés időtartamán túl tárolták, és rajta kezdeti túltárolási elváltozások mutatkoznak, amelyek nem undorkeltőek, az egészségre ártalmatlanok, vagy állományából a jelleg megváltozása nélkül maradéktalanul eltávolíthatók.

(4) Fogyasztásra feltétel néllkül alkalmas a fagyasztott élelmiszer, ha nem esik a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

Gyorsfagyasztott félkész és készételek vizsgálatra történő előkészítése és vizsgálata

65. § (1) A gyorsfagyasztott félkész és készételeket a következő módon előkészítve kell vizsgálni:

a) a gyorsfagyasztott félkész készítményeket eredeti, felengedett, majd fogyasztásra elkészített (megsütött, megfőzött) állapotban,

b) a gyorsfagyasztott készételeket felengedtetés után felmelegített állapotban.

(2) Az érzékszervi vizsgálat során vizsgálni kell:

- megszemléléssel az alakot, a nagyságot (roncsolt, szétesett stb.), a színt (színelváltozások, színhibák),

- a készítmények szagát, ízét, továbbá

- tapintással, bemetszéssel, szeleteléssel az állomány tulajdonságait.

(3) Az érzékszervi vizsgálatot indokolt esetben laboratóriumi vizsgálattal is ki kell egészíteni.

A gyorsfagyasztott félkész és készételek elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

66. § (1) A gyorsfagyasztott félkész és készételek elbírálására az 5. §-ban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy fogyasztásra feltételesen alkalmas minősítés nem alkalmazható.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a gyorsfagyasztott félkész és készétel, ha

- színén, szagán, ízén vagy állományában lényeges rendellenesség észlelhető,

- kórokozó mikrobákat vagy azok által termelt toxinokat tartalmaz,

- a feltételesen kórokozó mikrobák száma meghaladja az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket, vagy ezek toxikus anyagcseretermékei egészségügyi veszélyt jelentenek,

- mikrobás szennyezettsége tételminősítés esetén meghaladja az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket,

- az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék és más idegen anyag mennyisége meghaladja az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéket.

(3) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas még az a gyorsfagyasztott félkész és készétel, amelynek

- színén, szagán, ízén vagy állományában nem mikrobás eredetű kisfokú eltérés észlelhető,

- a minőségmegőrzés időtartamán túl tárolták, és legfeljebb olyan kezdeti elváltozások mutatkoznak, amelyek nem undorkeltőek, az egészségre ártalmatlanok, vagy állományából a jelleg megváltozása nélkül maradéktalanul eltávolíthatók.

(4) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a gyorsfagyasztott félkész és készétel, ha nem esik a (2), (3) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

V. fejezet

TEJHIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK

A tejhigiéniai ellenőrzés rendje

67. § (1) A tejtermelés és feldolgozás élelmiszer-higiéniai ellenőrzése az Állomás hatósági, állategészségügyi feladata. A termelői tej minősítésének hatósági felügyeletét, ellenőrzését, valamint a tejhigiéniai rendelkezések betartásának és végrehajtásának koordinálását az országban a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson működő Tejellenőrzési Felügyelet (a továbbiakban: Tejellenőrzési Felügyelet) részben önállóan, részben az illetékes Állomások útján látja el.[15]

(2) A tejelő állat megbetegedését vagy annak gyanúját minden gazdaság, mezőgazdasági kistermelő köteles állatorvosnak haladéktalanul jelenteni, különösen ha az állat

- étvágytalan,

- lázas,

- bélhurut, bélgyulladás következtében hasmenéses,

- tőgye fájdalmas vagy

- kifejt teje rendellenes.

(3) Ha a mezőgazdasági kistermelő vagy a vele közös háztartásban élő családtagja megbetegszik (pl. láz, hasmenés, gennyes kézsérülés), köteles azt a körzeti orvosnak haladéktalanul bejelenteni, valamint a tej, tejtermék forgalomba hozatalára vonatkozóan az orvos utasítását betartani.

(4) A tejtermelő és -feldolgozó gazdaság, üzem folyamatos belső ellenőrzéssel is köteles figyelemmel kísérni a tejhigiéniai követelmények megtartását.

(5) A 70. § (3) bekezdése szerint ellenőrzést arra betanított, kijelölt üzemi dolgozók végzik el.

67/A. § (1) A Tejellenőrzési Felügyelet hatáskörébe tartozik[16]

a) a tej műszeres, objektív vizsgálatára alkalmas laboratóriumok kijelölése,

b) a kijelölt laboratóriumok vizsgálati bizonylatainak hitelesítése,

c) indokolt esetben a kijelölt laboratórium hatósági intézkedéseket megalapozó tevékenységének felfüggesztése,

d) a laboratóriumok, valamint az állomások közötti információcsere irányítása,

e) a higiéniai rendelkezések végrehajtásának koordinálása, különös tekintettel a tőgygyulladás elleni védekezésre és a tejidegen anyagok (pl. antibiotikumok, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek stb.) kiküszöbölésére.

(2) Árkonzekvens minőségi osztályba sorolást kizárólag a Tejellenőrzési Felügyelet által hitelesített vizsgálati bizonylat alapján lehet végezni.

(3) Az a laboratórium, amelynek hatósági intézkedést megalapozó tevékenységét az (1) bekezdés c) pontja alapján felfüggesztették, árkonzekvens minőségi osztályba sorolást nem végezhet. A Tejellenőrzési Felügyelet vezetője dönt a laboratórium hatósági intézkedést megalapozó tevékenységének felfüggesztéséről, valamint a felfüggesztés megszüntetéséről.

Tejhigiéniai alapfogalmak

68. § (1) Tej: a szarvasmarha, bivaly, juh és kecske tejmirigyei által termelt folyadék, amely emberi táplálkozás céljára szolgál.

(2) Termelői tej: a tejtermelő gazdaságban, vagy a mezőgazdasági kistermelőnél előállított és ipari feldolgozásra vagy forgalmazásra szánt nyerstej.

(3) Üzemi elegytej: több azonos fajú állattól nyert, összekevert termelői tej.

(4) Nyerstej: emberi táplálkozás céljára szolgáló tej, eredeti természetes állapotában.

(5) Rendellenes tej: a kifogástalan nyerstejtől bármely okból eltérő érzékszervi tulajdonságú, illetőleg összetételű tej.

(6) Tej hőkezelése: a termelői és a feldolgozott tejnek az abban esetleg előforduló kórokozók elpusztítása és az egyéb mikrobák számának erőtlejes csökkentése céljából végrehajtott hőkezelése 72°C hőmérsékleten 15 mp-ig vagy ezzel egyenértékű más időhőmérséklet összefüggés szerint.

(7) Tejtermék: nyers vagy hőkezelt tejből előállított élelmiszer.

A tejtermelés higiéniai szabályai

69. § (1) A tejtermelő gazdaságban és mezőgazdasági kistermelőnél az állattartás, a takarmányozás, az állategészségügy és a tejtermelés feltételeit úgy kell megteremteni, hogy a termelt tej emberi táplálkozásra alkalmas legyen. A fogyasztásra szánt tejnek mikrobás fertőzöttségtől való mentesség, továbbá a mikrobás szennyezettség mértéke, valamint az egészségre ártalmas vegyianyag- maradéktartalom és más idegen anyag szempontjából meg kell felelnie az élelmezés-egészségügyi jogszabályok előírásainak.

(2) A nyerstej tárolását, szállítását, forgalmazását úgy kell végezni, hogy az eredeti jellegét megőrizze, kórokozókkal ne fertőződjék, és feltételesen kórokozó vagy szennyező mikrobatartalma az élelmezés- egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg.

(3) A különböző fajú állatok tejét egymástól elkülönítetten kell begyűjteni, kezelni. A szarvasmaarhától eltérő állatfaj esetén a tej gyűjtésének és forgalmazásának minden szakaszában, a tej, tejtermék megnevezése előtt, az állat fajtát is fel kell tüntetni (pl. kecsketej, juhtúró, juhtej felhasználásával készült gomolyasajt).

A tejtermelő gazdaság tejhigiéniai kötelezettségei

70. § (1) Minden tejtermelő gazdaságban, ahol legalább 100 tejelő állatot tartanak vagy ahol naponta legalább 1000 liter tejet termelnek, tisztítási és fertőtlenítési utasítást kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termelőknek meg kell szervezniük és folyamatosan ellenőrizniük kell:

- a járványos betegségek megelőzésével és elfojtásával összefüggő tejtermelési és -kezelési rendszabályok végrehajtását,

- a gyógyszeres kezelés vagy egyéb ok miatt forgalmi korlátozás alá vont tej elkülönített fejését és kezelését,

- a rendellenes tej és tejtermék elkülönített kezelését, szükség szerint megsemmisítését,

- a tej termelésére, kezelésére, tárolására vonatkozó előírások megtartását,

- a tisztítási és fertőtlenítési utasítás végrehajtását,

- a tehénállomány tőgyegészségügyi állapotának figyelemmel kísérésére szolgáló vizsgálatokat.

(3) A szabály előírásai szerint lehűtött üzemi elegytejet (tejszínt) a termelő tartályonként vett mintából vizsgálja még a következő élelmiszer-higiéniai jellemzőkre:

- a hőmérséklet, fizikai tisztaság, savfok, állomány, szín, szag,

- a tej mikrobiológiai tisztasága gyorspróbával (pl. rezazurin próba).

Ennek eredményéről folyamatosan és áttekinthető módon nyilvántartást kell vezetni.

A tejtermelés ellenőrzése

71. § (1) A tejtermelő gazdaságban, tejgyűjtő helyeken a hatósági állatorvosnak helyszíni élelmiszer-higiéniai szemlét kell végeznie.[17]

Az élelmiszer-higiéniai szemle során a hatósági állatorvos ellenőrzi.

- tej állapotát befolyásoló takarmányozást,

- az állategészségügyi és járványvédelmi rendszabályok megtartását,

- a tejelő beteg állatok elkülönítését és ezek elkülönített fejésének, valamint tejük kezelésének feltételeit,

- az élelmezés-egészségügyi várakozási idő megtartását,

- a tej állapotát károsan befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a tőgygyulladás előfordulására,

- a tej nyerésének, kezelésének, gyűjtésének, tárolásának, átvételének és szállításának higiéniáját, szükség szerint laboratóriumi vizsgálat igénybevételével is,

- tisztítási és fertőtlenítési utasítás végrehajtását,

- a 70. § (3) bekezdése alapján végzett üzemi tejvizsgálatokat, különös tekintettel a vizsgálatok szakszerűségére, azok bizonylatolására és az eredmények alakulására, - a takarmányozásra kerülő tej és tejtermékek felhasználásának módját és körülményeit,

- a takarmányozásra is alkalmatlan tej és tejtermék ártalmatlanná tételének végrehajtását,

- a személyi higiéniát,

- az üzemben használt víz vizsgálati eredményét,

- a szennyvízelvezetés körülményét.

(2) Az élelmiszer-higiéniai szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A feldolgozásra és a forgalombahozatalra szánt[18]

a) üzemi elegytejet havonta legalább három alkalommal a vonatkozó nyerstej-szabvány követelményei szerint a kijelölt nyerstej-minősítő laboratóriumokban kell minősíteni,

b) termelői tej fogyaszthatóság szempontjából való elbírálása érdekében a Tejellenőrzési Felügyelet kezdeményezheti a gyakoribb minősítést.

(4) A tejtermelő- és tejgyűjtőhelyeken az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzésének gyakoriságát az illetékes Állomás határozza meg.

71/A. § (1) A Tejellenőrzési Felügyelet kezdeményezése alapján az illetékes Állomás figyelmeztetésben részesíti azokat a termelőket és forgalmazókat, akiknél a nyerstejben[19]

a) 1 000 000 bakt/cm3-nél magasabb összcsíraszámot,

b) egy naptári negyedévben három alkalomnál többször 700 000-1 000 000 sejt/cm3 közötti szomatikus sejtszámot,

c) tejidegen anyagokat,

d) idegen vizet

mutattak ki.

(2) A Tejellenőrzési Felügyelet kezdeményezése alapján az illetékes Állomás felfüggeszti azoknak a termelőknek és forgalmazóknak a tejátvételét, akiknél a nyerstejben

a) egy naptári negyedévben három alkalomnál többször 1 000 000 bakt/cm3-nél magasabb összcsíraszámot,

b) 1 000 000 sejt/cm3-nél több szomatikus sejtszámot,

c) egy naptári negyedévben egy alkalomnál többször tejidegen anyagot,

d) egy naptári negyedévben egy alkalomnál többször idegen vizet

mutattak ki. A felfüggesztés mindaddig tart, amíg a termelő, illetve forgalmazó nem bizonyítja, hogy az élelmezésegészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű tejet képes termelni, illetve forgalmazni.

(3) A felfüggesztés megszüntetéséről a termelő, illetve a forgalmazó kezdeményezésére és költségére, az illetékes nyerstej-minősítő laboratóriumban elvégzett ellenőrző vizsgálat eredménye alapján - a Tejellenőrzési Felügyelet szakvéleményének figyelembevételével - az Állomás helyszíni élelmiszer-higiéniai szemle alapján dönt. Ha a vizsgálat eredményét az érdekelt kifogásolja, újabb vizsgálatot kell elvégezni, amelynek helyét a Tejellenőrzési Felügyelet határozza meg.

A termelői tej elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

72. § (1) A termelői tej fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra

a) nyers állapotban alkalmas,

b) hőkezelés után alkalmas,

c) alkalmatlan

minősítésű lehet.

(2) A termelői tej fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan,

- ha olyan állattól fejték, amely állat az Állategészségügyi Szabályzat meghatározása szerint

- veszettségben,

- juhhimlőben,

- brucellosisban,

- gümőkórban,

- lépfenében beteg vagy e betegségre gyanús, továbbá

- szarvasmarhák ragadós tüdőlobjában,

- keleti marhavészben,

- ragadós száj- és körömfájásban [kivéve a (4) bekezdésben meghatározott esetet], valamint

- gázödémában

beteg vagy e betegségekre, illetve fertőzöttségekre gyanús,

- klinikai tünetekben megnyilvánuló tőgygyulladásban beteg,

- lázas,

- hasmenés, hüvely-, méhgyulladás tüneteit mutatja,

- a vetéléstől számított 8 napon belül van,

- tejjel kiürülő gyógyszeres kezelésben (pl. antibiotikum, antiparazitikum) részesült, a szerre megállapított élelmezés- egészségügyi várakozási idő leteltéig,

- a tehén az ellést megelőző 15 napon belül és az ellés után fajtától függően 5-8 napon belül, a juh és a kecske pedig az ellés után 7 napon belül van,

- ha a tejből

- Clostridium botulinum vagy botulinumtoxin,

- Vibrio cholerae,

- Salmonella nemzetségbe tartozó baktérium,

- Shigella nemzetségbe tartozó baktérium,

- Brucella nemzetségbe tartozó baktérium,

- Coxiella nemzetségbe tartozó baktérium,

- mikotoxin

mutatható ki,

- ha a tej

- a járványos májgyulladás (hepatitis infectiosa) vírusával fertőzött,

- ételmérgező toxint tartalmaz,

- az egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben tartalmaz,

- mosó-, fertőtlenítőszer-maradványt vagy öblítővizet tartalmaz,

- érzékszervi vizsgálat alapján egyetlen jellemzőt tekintve is hibás, különösen ha

- nagyfokban szennyezett,

- csomós, pelyhes, üledékes, savós, nyálkás, véres,

- undorkeltő színű, szagú vagy ízű (pl. avas, bűzös, savanyú, tisztátlan),

- takarmánytól vagy gyógyszertől eredően nagyfokban idegen szagú vagy ízű,

- eredeti természetes állapotát vegyianyag hozzáadásával befolyásolták (ún. tompítás),

- ha a tejet

- tiltott módon hozták forgalomba,

- fertőző betegségben szenvedő, fertőző betegség kórokozóit ürítő hasmenéses, vagy gennyes bőrgyulladás tüneteit mutató személy fejte vagy kezelte.

(3) A termelői tej fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra hőkezelés után alkalmas

- ha olyan állattól fejték, amely

- Q-lázban beteg vagy fertőzésre gyanús,

- ragadós száj- és körömfájás miatt az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott esetekben forgalmi korlátozás alá esik,

- juhhimlő fertőzésre gyanús,

- gümőkórral fertőzött vagy fertőzésre gyanús,

- lépfenefertőzésre gyanús és tehén esetében az állatorvosi megfigyelés nem valósítható meg, illetve

a tej bivalytól, kecskétől vagy juhtól származik.

- brucellosissal fertőzött vagy brucellosisos fertőzésre gyanús,

- szubklinikai masztitiszben beteg,

- chlamydiákkal fertőzött,

- ha a tej

- a (3) bekezdésben fel nem sorolt kórokozó és feltételesen kórokozó mikrobákat tartalmaz, feltéve, hogy az alkalmazott hőkezeléssel a fertőzöttség oly mértékben csökkenthető, hogy a további felhasználás egészségügyi kockázattal nem jár,

- egyéb mikrobás szennyezettségre az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket meghaladja, de forgalombahozatala más okból nem tiltott.

(4) A hőkezelésen kívüli egyéb ártalmatlanító eljárásokat a minisztérium - a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben - külön szabályozza.

(5) A termelői tej fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra nyers állapotban alkalmas, ha nem esik a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti elbírálás alá.

A tej ipari feldolgozásának élelmiszer-higiéniai ellenőrzése

73. § (1) A tej és a tejtermék - a mezőgazdasági kistermelő által előállított, piaci forgalmazásra szánt tej és tejtermék kivételével - fogyasztásra csak rendszeres állategészségügyi ellenőrzés alatt álló tejüzemben dolgozható fel vagy állítható elő.

(2) A tejüzem köteles az állategészségügyi hatóság részére gondoskodni

a) a vizsgálathoz szükséges segéderőről,

b) a fogyasztásra alkalmatlan, fogyasztásra csak hatósági kezelés után alkalmas tej, tejtermék gyűjtésére szolgáló berendezésekről, tartályokról,

c) a lefoglalt tej, tejtermék átmeneti, elkülönített tárolására szolgáló helyről, berendezésről és tartályról.

(3) Az élelmiszer-higiéniai szemle során a tejipari üzemben szükség szerinti gyakorisággal ellenőrizni kell:

- az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó jogszabályok, egyéb rendelkezések megtartását,

- a tej, tejtermék és a jellemzően tej felhasználásával előállított egyéb élelmiszer termelését, szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal is kiegészítve,

- a tej és tejtermékek üzemi belső higiéniai ellenőrzését és azok bizonylatolását,

- a fogyasztásra alkalmatlan melléktermékek és hulladékok tárolását, feldolgozását és szállítását,

- a dolgozók személyi higiéniáját.

(4) A higiéniai szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A tej üzemi feldolgozásának megkezdése előtt és a feldolgozás tartama alatt az üzemi belső ellenőrzés által észlelt érzékszervileg hibás vagy egyéb állategészségügyi okból aggályos tejet, tejterméket és az azzal kapcsolatos esetleges eljárást a tejüzemi üzemeltetője köteles az állategészségügyi hatóságnak bejelenteni.

A feldolgozott tej és tejtermék elbírálása a fogyaszthatóság szempontjából

74. § (1) A feldolgozott tej és tejtermék

a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas,

b) fogyasztásra ismételt hőkezelés után alkalmas,

c) fogyasztásra alkalmatlan

minősítésű lehet.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a hőkezelt tej, továbbá a nyers vagy hőkezelt tejből előállított tejtermék, ha

- kórokozó mikrobát vagy annak toxinját tartalmazza,

- a feltételesen kórokozó mikrobák száma az élelmezés- egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket meghaladja,

- élősködőkkel, rovarokkal vagy azok fejlődési formáival, testrészeivel vagy szabad szemmel látható anyaggal szenneyzett,

- rendellenes állományú, színű, szagú vagy ízű, erjedt, avas,

- egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben tartalmaz,

- mosó-, fertőtlenítőszer-maradványt vagy öblítővizet tartalmaz,

- csomagolás sérült és ennek következtében a termék szennyeződött,

- származási helye nem állapítható meg,

- eredeti állapotát vegyianyag hozzáadásával károsan befolyásolták,

- tiltott módon hozták forgalomba,

- a tejet vagy tejterméket fertőző betegségben szenvedő, fertőző betegség kórokozóit ürítő, vagy hasmenés, gennyes bőrgyulladás tüneteit mutató személy kezelte,

- fogyaszthatósági határideje vagy

- minőségmegőrzési időtartama lejárt és érzékszervi vizsgálattal megállapíthatóan romlott.

(3) A tej, tejtermék a feldolgozó üzemben ismételt hőkezeléssel újrafeldolgozásra alkalmassá tehető, ha

- fogyaszthatósági határideje, minőségmegőrzési időtartama lejárt vagy az nem állapítható meg, eredeti csomagolásban van és érzékszervi vizsgálat alapján kifogástalan, vagy

- érzékszervileg legfeljebb kissé eltérő, de a belőle gyártott végtermék érzékszervileg megfelelő és fogyasztása egészségügyi kockázattal nem jár, vagy

- a tartós élelmiszer mikrobás szennyezettsége tételminősítéssel az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket meghaladja.

(4) Fogyasztásra alkalmas a feldolgozott tej és tejtermék, ha nem esik a (2)-(3) bekezdés szerinti elbírálás alá.

(5) A tej fölözése vagy baktofugálása során keletkezett sűrítményt (pl. dobiszap) élelmiszer előállításához felhasználni tilos, és az Állategészségügyi Szabályzatban az állati eredetű hulladékokra és melléktermékekre vonatkozó előírások szerint kell megsemmisíteni.

VI. fejezet

TOJÁSHIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK

A tojás és tojáskészítmény hatósági állatorvosi ellenőrzése

75. § (1) A hatósági állatorvosnak a fogyasztás céljára szánt tojást és tojáskészítményt a termelés és a feldolgozás helyén ellenőriznie kell és félévenként élelmiszer-higiéniai szemlét kell tartania.

(2) Ha az ellenőrzés során a tojás rendellenességet mutat vagy annak gyanúja memül fel, tételenkétni vizsgálatot kell végezni. Ilyen esetben az egész tételt lámpázással és 1 %-át helyszínen feltöréssel kell megvizsgálni.

(3) A gyanús tojástétel átvizsgálását a hatósági állatorvos által megjelölt helyen kell elvégeztetni. A tojásoknak a vizsgálóhelyre való be- és onnan történő elszállításáról az élelmiszerbirtokos köteles gondoskodni.

(4) A tojáskészítmény gyártási tételének elbírálásához érzékszervi, tételminősítő mikrobiológiai, valamint szükség esetén egyéb laboratóriumi vizsgálatot kell végezni.

(5) A tojáskészítményt hűtésre, fagyasztásra, hőkezeltségére, esetleges tartósítószer jelenlétére is ellenőrizni kell.

Tojáshigiéniai alapfogalmak

76. § (1) Tojás (étkezési tojás): fogyasztás célját szolgáló friss tyúk-, pulyka-, gyöngytyúk-, liba-, kacsa- és fürjtojás vagy hűtéssel tartósított héjas tyúktojás.

(2) Tojáskészítmény: csak friss tyúktojásból pasztőrözéssel, adalékanyaggal, tartósítószerrel készült, vagy esetleg fagyasztott tojáslé, amely közvetlen fogyasztás célját szolgálja, vagy a porítás alapanyaga, valamint a tojáspor.

A tojás, tojáskészítmény elbírálása fogyaszthatóság szempontjából és az azt követő további eljárás

77. § (1) A megvizsgált tojás és tojáskészítmény elbírálásánál az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A héjas tojás megjelölését a Szabályzat 1. számú melléklete szerint a tojáson vagy a gyűjtőcsomagoláson a tojáskészítmény megjelölését a 6. § előírásai szerint kell elvégezni.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a tojás, ha

- törött és érzékszervi elváltozást mutat,

- penészfoltos,

- összefolyt sárgájú,

- vérgyűrűs,

- rothadt,

- élősködőkkel szennyezett,

- bármely okból undorkeltő,

- tiltott módon hozták forgalomba.

(3) Fogyasztásra alkalmatlan a terméketlen tyúktojás, ha azt a keltetésből a hetedik napon követően vonták ki.

(4) Fogyasztásra alkalmatlan a tyúktojás kivételével más baromfifajok keltetett terméketlen tojása, függetlenül a keltetésből való kivonás napjától.

(5) Fogyasztásra alkalmatlan a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tojás és tojáskészítmény, ha:

- kórokozó mikrobával fertőzött,

- az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken, illetve mértéken felül tartalmaz

- feltételesen kórokozó vagy tartós tojáskészítmény tételminősítő vizsgálatánál szennyező mikrobákat, illetve

- az egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot;

- lényeges érzékszervi elváltozást (pl. nagyfokú szennyezettség, kifejezett szín-, szag- és állomány-rendellenesség) mutat.

(6) Fogyasztásra alkalmatlan a tojáskészítmény, ha fogyasztásra alkalmatlan tojásból állították elő.

(7) Fogyasztásra feltételesen alkalmas a törött tojás, ha az érzékszervi elváltozást nem mutat. A fogyasztásra feltételesen alkalmas tojás csak hőkezeléssel használható fel.

(8) Fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas a tojás, ha

- a héja a szabványban megengedettnél nagyobb mértékben szenynyezett,

- repedt vagy horpadt héjú,

- apadt (nagy légkamrájú),

- úszó,

- leragadt sárgájú,

- vér- vagy húsfoltos,

- fagyott.

(9) A (8) bekezdés szerinti tojást nem szabad héjában tartósítani.

(10) Kizárólag hőkezelt készítményt alapanyagaként szabad felhasználni azt a terméketlen tyúktojást, amelyet a keltetésből legkésőbb a 7. napig vonnak ki, és elbírálás szempontjából nem esik a (2)-(5) bekezdés hatálya alá.

(11) A cukrászipari, fagylalt és hidegkonyhai készítményeket, valamint a száraztészta előállításához csak tyúktojást - tojásport - vagy tojáslét szabad felhasználni.

(12) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a tojás, tojáskészítmény, ha az nem esik a (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerint elbírálás alá.

VII. fejezet

MÉZHIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK

A méz termelésével és feldolgozásával kapcsolatos élelmiszer-higiéniai előírások

78. § (1) A fogyasztásra szánt mézet az állatorvos a termelés helyén (méhészet) és az ipari feldolgozás során, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

(2) Méz: A mézelő méhek által gyűjtött, a virágok nektárjából és a növények élő részeiből kiváló, sűrűn folyó, édes, jellegzetes színű és illatú anyag.

(3) Méhekkel antibiotikumot tartalmazó mézet, cukorszörpöt, cukorlepényt a hordási időszakban etetni tilos.

A méz hatósági állatorvosi ellenőrzésre, vizsgálatra történő előkészítése, és a vizsgálata

79. § (1) A mézet a hatósági állatorvosi ellenőrzésre a szállítótartályában vagy tiszta, színtelen, átlátszó, lezárt üvegedényben kell bemutatni.

(2) A hatósági állatorvosi ellenőrzés során a mézet érzékszervi vizsgálatnak kell alávetni. A hatósági állatorvosnak a méz érzékszervi vizsgálatát szobahőmérsékleten, természetes nappali megvilágításban megszemléléssel, szaglással és ízleléssel kell végezni. Érzékszervileg nem észlelhető szennyeződés megállapítására mikroszkópos vizsgálatot is igénybe kell venni. Ha az érzékszervi és mikroszkópos vizsgálat során a méz fogyaszthatóság szempontjából kétesnek minősül, minden esetben, egyébként időszakosan laboratóriumi vizsgálatot is kell végezni.

(3) A méz laboratóriumi ellenőrzésére mikrobiológiai, továbbá egészségre ártalmas vegyianyag-maradék (antibiotikum, növényi méreg, peszticid) tartalomra irányuló vizsgálatot lehet igénybe venni.

A méz elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

80. § (1) A mézet csak fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak vagy fogyasztásra alkalmatlannak lehet minősíteni.

(2) Fogyasztásra alkalmatlan a méz, ha:

- a méhállományban mézelő méhek nyúlós és európai (enyhébb) költésrothadása nyert megállapítást, a betegség megszűnéséig,

- nosema-spórával nagymértékben fertőzött,

- kórokozó mikrobával fertőzött,

- az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül tartalmaz feltételesen kórokozó vagy szennyező mikrobákat,

- nagymértékben szennyezett

- elhullott méhek testével vagy azok fejlődési alakjaival,

- méhélősködőkkel vagy azok fejlődési alakjaival,

- egyéb rovarokkal,

- virágporral (pollennel) vagy más növényi részekkel,

- ásványi anyagokkal (pl. kátrány),

- jellegétől nagymértékben eltérő (pl. vörös) színű,

- penészes, erjedt,

- bármely okból eredően nagyfokban idegen szagú, ízű,

- egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot és más idegen anyagot az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli mennyiségben tartalmaz vagy emberre ártalmas egyéb vegyszerrel veszélyes mennyiségben szennyezett,

- az ember egészségére ártalmas módon vagy anyaggal hamisított,

- tiltott módon hozták forgalomba.

(3) Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a méz, ha nem esik a (2) bekezdésben és a 81. §-ban foglaltak szerinti elbírálás alá.

A mézzel kapcsolatos további hatósági intézkedések

81. § (1) A méz hőkezeléssel iparilag feldolgozható, ha:

a) a méhek tartási helyén a méz gyűjtése idején, bejelentési kötelezettség alá vont méhbetegséggel való fertőzöttség gyanúja áll fenn, illetve az nem zárható ki, vagy

b) a méz legfeljebb közepes mértékben szennyezett nosema- spórával.

(2) A mézet az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az azonosításra utaló adatokat is tartalmazó állatorvosi igazolással és csak az arra kijelölt helyre szabad elszállítani.

(3) Fogyasztásra alkalmatlannak minősített mézet a hatósági állatorvos vagy megbízottja jelenlétében meg kell semmisíteni.

VIII. fejezet

AZ ÉLELMISZER-FORGALMAZÁS ÉLELMISZER-HIGIÉNIAI SZABÁLYAI

Élelmiszer-higiéniai vizsgálat, ellenőrzés élelmiszer-higiéniai szemle a forgalmazás területén

82. § (1) A forgalomba hozott élelmiszerek élelmiszer-higiéniai vizsgálata, ellenőrzése és élelmiszer-higiéniai szemléje

a) a forgalomba hozott élelmiszer fogyasztásra való alkalmasságának elbírálására, továbbá

b) az élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtésére és folyamatos fenntartására

terjed ki.

(2) Az ellenőrzés tényét és lényeges megállapításait az egészségügyi ellenőrzés céljára rendszeresített naplóba kell bejegyezni. Súlyosabb vagy ismétlődő élelmiszer-higiéniai hiányosság esetén jegyzőkönyvet kell készíteni. Termék forgalomból kivonásának elrendelésekor a Szabályzat 11. számú mellékletének felhasználásával határozatot kell hozni.

(3) Városokban, továbbá az Állomás által kijelölt községekben a piaci (csarnoki) vizsgálat és ellenőrzés zavartalan ellátásához szükséges, megfelelő méretű közművesített helyiségről a piac üzemeltetője, a működtetés egyéb feltételeiről az Állomás köteles gondoskodni.[20]

Húsvizsgálat a forgalmazás területén

83. § (1) Korlátozás nélkül csak a húsvizsgálati határozattal fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített, és a Szabályzat 1. számú melléklete szerint megjelölt húst szabad forgalomba hozni, feltéve, hogy az időközben nem vált fogyasztásra alkalmatlanná.

(2) Ha forgalmazását megelőzően a levágott baromfi, a levágott nyúl és a vadhús a származási helyén húsvizsgálaton nem esett át, csak olyan helyen hozható forgalomba, ahol az árusítás helyén állandó jellegű állatorvosi kirendeltség van, vagy a húsvizsgálatra történő bemutatás más módon megoldható.

(3) A mezőgazdasági kistermelő csak sertéshúsból előállított füstölthúst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt hozhat piaci forgalomba, de csak abban az esetben, ha a készítmény olyan állatból származik, amely húsvizsgálaton átesett, és ezt a körülményt a lakhelye szerint illetékes állatorvosi igazolással tanúsítja. Az igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes.

(4) A mezőgazdasági kistermelő az általa levágott sertésből előállított töltelékes húskészítményt nem hozhatja forgalomba.

(5) Ha az élelmiszer birtokosa a piaci forgalmazás során nem tudja igazolni, hogy a (2)-(4) bekezdésben meghatározott húst vagy húskészítményt az előírt vizsgálatnak alávetették, a felsorolt élelmiszert tiltott módon forgalomba hozott terméknek kell minősíteni.

Élelmiszer előállításának tilalma a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekben

84. § (1) A kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény raktárában és elárusító (kiszolgáló) helyiségében élelmiszeripari előállító tevékenységet folytatni nem szabad.

(2) A kereskedelem és a vendéglátás keretében élelmiszerelőállítás külön engedély alapján végezhető.

(3) A kereskedelmi és vendéglátóipari egységben tilos olyan élelmiszerkezelési tevékenységet végezni, amely a romlási jelenség vagy hiba leplezésére szolgál.

Kifogásolt élelmiszer forgalomba hozatalának korlátozása

85. § (1) A kifogásolt élelmiszer forgalomba hozatalának korlátozásásra a 82. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat alapján kerülhet sor.

(2) Az árusítást meg kell tiltani, az élelmiszert a szabad forgalmazás köréből lefoglalás útján ki kell vonni, ha az a Szabályzat III-VII. fejezetének értelemszerű alkalmazásával ilyen elbírálás alá esik. Különösképpen, ha az:

a) fogyasztásra alkalmatlan,

b) fogyasztásra csekélyebb tápláló, élevezeti értékűként alkalmas,

c) az ember egészségére káros vagy veszéles vírust, baktériumot, gombát, élősködőt vagy vegyianyagot tartalmaz, illetve tartalmazhat,

d) az ember egészségére ártalmas módon vagy anyaggal meghamisított,

e) járványos állatbetegség terjedését idézheti elő,

f) tiltott módon hozták forgalomba.

(3) Az élelmiszer lefoglaláskor

a) ha a hús hatósági kezeléssel emberi fogyasztásra alkalmassá tehető, s erre a feltételek és lehetőségek biztosítottak, a hatósági kezelést el kell végeztetni, majd a húst hatósági hússzékbe kell utalni,

b) ha a hús, húskészítmény fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas, az értékcsökkenés mértékének egyidejű meghatározása mellett eredeti állapotában kell hatósági hússzékbe utalni,

c) ha a tej, tejtermék esetén a 74. § előírásai ezt lehetővé teszik, engedélyezhető a feldolgozó üzembe történő visszaszállítás,

d) ha a tojás a 77. § (8) bekezdése alapján fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alakalmas, engedélyezhető annak csökkentett áron való helyben történő forgalmazása - a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas tojástételektől elkülönítetten - a minősítés okának, valamint az értékcsökkentés mértékének jól látható módon való feltüntetésével,

e) minden egyéb esetben gondoskodni kell az élelmiszer helyszínen vagy az elszállítás után az erre kijelölt létesítményben történő megsemmisítéséről.

(4) A forgalomból kivont, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerrel a továbbiakban a 7. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

A) Hús és húskészítmény

Hús és húskészítmény forgalomba hozatalára szolgáló létesítmények

86. § (1) A húsüzlet, élelmiszerüzlet, állandó jellegű árusítóhely (automata árusító-berendezés kivételével) kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely (a továbbiakban együtt: húsüzlet), valamint az ezekkel összefüggő előkészítő, bontó, csontozó, csomagoló és raktár, lakással egybenyílóan nem létesíthető. A húsüzletnek jól szellőztethetőnek, száraznak és könnyen tisztántarthatónak, hideg- meleg folyóvízzel működő kézmosási és fertőtlenítési lehetőségekkel ellátottnak kell lennie, valamint megfelelő fényerősségű megvilágítással kell rendelkeznie.

(2) Ha a húsüzlet közüzemi vezetékes vízhálózatba nincs bekötve, úgy kézmosás célját szolgáló, felfogó medencével ellátott, ejtőrendszerű víztároló tartályt kell felszerelni. Ha a húsüzlet szennyvízlevezetése nincs a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolva, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő emésztőgödröt kell létesíteni. A húsüzletben csak ivóvíz minőségű vizet szabad használni.

(3) A padozatot vizet át nem eresztő, résmentes, könnyen mosható és fertőtleníthető, csúszásgátló anyaggal (cementlap, égetett kerámia, műanyag padló stb.) kell burkolni, bűzelzáróval rendelkező csatornaszemmel és szennyvízelvezető csatornával kell ellátni. A nyílászáró szerkezeteknek könnyen tisztántarthatóknak, fertőtleníthetőknek kell lenniök, és a nyitható ablakokat sűrűszövésű rovarhálóval kell ellátni.

(4) A falakat a várható szennyeződést 0,5 méterrel meghaladóan, legalább 2 m magasságig világos, egyszínű, vizet át nem eresztő, könnyen mosható és jól fertőtleníthető síkfelületű anyaggal (csempe, műanyag stb.) kell burkolni vagy ugyanilyen tulajdonságú anyaggal (festékkel) kell bevonni. A burkolatlan és festetlen falfelületeket, valamint a mennyezetet meszelni kell.

(5) A helyiségekben a lemosható falak és a padozat közös élét és sarkát lehetőleg lekerekítetten kell kiképezni. A helyiségeket tisztán kell tartani, a burkolat nélküli falakat és mennyezetet elszennyeződés esetén meszelni (festeni) kell.

(6) Az olyan húsüzletben, amelyben hús és húskészítmény kereskedelmi előrecsomagolása történik, e tevékenységhez külön helyiséget vagy a raktártérben elkülönített részét kell kialakítani, és ennek hideg- meleg folyívizes kéz- és eszközmosóval ellátottnak kell lennie.

A húsüzletek berendezései

87. § (1) A húsüzletben az asztalokat korróziómentes anyagból készült, résmentesen illesztett, könnyen mosható és jól fertőtleníthető lappal kell borítani. Az elárusító asztalokat a vásárlók felőli oldalon átlátszó, színtelen (üveg, műanyag) lappal úgy kell elhatárolni, hogy az az élelmiszert a vásárlók érintésétől és a cseppfertőzéstől megvédje.

(2) A húsfogasokat és horgokat, azok tartószerkezeteinek hússal érintkező rozsdamentes acélból vagy azzal egyenértékű tulajdonsággal rendelkező más anyagból kell készítni.

(3) A hústőkét keményfából, a vágódeszkát keményfából és egy darabból vagy élelmiszer-higiéniai szempontból engedélyezett kemény műanyagból, résmentesen, ép széllel, egyenletes, sima felülettel kell kialakítani. A vágódeszkákat el nem távolítható módon, rendeltetésük szerint meg kell jelölni, s kizárólag a jelzés szerinti célra szabad használni, azokat festeni vagy favédelem célját szolgáló anyaggal kezelni nem szabad.

(4) A mérleget, daráló, edényzetet (tál, tálca, vödör stb.) és az eszközöket (kés, bárd, fűrész, drótkefe stb.) állandóan épségben és tisztán kell tartani.

(5) Az edényeket rendeltetésük szerint, el nem távolítható módon meg kell jelölni, és azokat kizárólag e jelölésük szerinti célra szabad használni.

(6) A húsüzletben a hűtési igénynek - ezen belül a várható legnagyobb tárolandó élelmiszermennyiségnek - megfelelő nagyságú hűtőteret kell létesíteni.

(7) A húsüzletben meg kell teremteni a nyers

- sertés-, marha-, juhhús

- baromfihús

- hal és egyéb víziállat húsa

- vadhús

egymástól való elkülönítésének, tárolásának és árusításának - a vendéglátóipari üzletekben feldolgozásának - feltételeit.

(8) A hűtött tér belső falának tisztának és épnek kell lennie. A hűtőtér-berendezés tartozékainak (rács, alátét stb.) könnyen mosható és fertőtleníthető, nem rozsdásodó anyagból kell készülniök. A hűtőberendezést a lecsapódott párát felfogó alátéttálcákkal kell ellátni.

(9) A nagyforgalmú hússzaküzletben az eszközök és edényzet tisztítására és fertőtlenítésére, valamint a tisztított és fertőtlenített edényzet tárolására hideg-meleg folyóvizes medencével ellátott eszköz-edényzetmosó és -tároló helyiséget kell kialakítani, illetve meglevő létesítményben ilyen célokra jól elkülönített helyet kell kijelölni.

(10) A húsüzletben a nyershús forgalmazása során keletkező hulladékot tiszta, előzetesen fertőtlenített, vizet át nem eresztő, fedeles, az alján fűrészport vagy homokot tartalmazó vagy műanyag zsákkal kibélelt tartályba kell gyűjteni. Az árusítás befejezése után az ilyen hulladékot csak fertőtlenítőszerrel történt kezelés után szabad az egyéb hulladékhoz hozzátenni.

Húsüzlet tisztántartása

88. § (1) A hústőkét és vágódeszkát higiénikus állapotának fenntartása érdekében a következő módon kell folyamatosan kezelni:

a) az üzemeltetés során naponta több alkalommal kaparókéssel és drótkefével meg kell tisztítani,

b) az árusítás befejezése után naponta zsíroldószeres melegvízzel, majd forró, de legalább 82°C-os vízzel kell zsírtalanítani és lemosni,

c) a hét utolsó munkanapján, az árusítás befejeztével, a tőkét, vágódeszkát az előbbiekben leírt műveletek elvégzését követően 2 %-nyi aktív klórt tartalmazó anyaggal (Hypo, H-lúg stb.) vagy ezzel egyenértékű más engedélyezett vegyianyaggal kell fertőtleníteni.

(2) Az üzletzárás és a másnapi nyitás közötti időszakban a tőke munkafelületét - annak szárítása céljából - őrölt étkezési konyhasóval vékony (kb 1/2 cm-es) rétegben egyenletesen be lehet szórni.

(3) A hússal érintkező gépeket és eszközöket naponként, az árusítás befejezését követően, zsíroldószeres melegvízzel zsírtalanítani, majd forró, de legalább 82°C-os vízzel vagy engedélyezett vegyianyaggal fertőtleníteni kell. A húsdarálónál a fenti műveleteket a napi árusítás befejeztével, szétszedett állapotban kell elvégezni, így kell tárolni, majd az újabb használatbavétel előtt ismét le kell öblíteni.

Hús hűtése

89. § (1) A hús elhelyezésére szolgáló hűtőtérben a nyershúson kívül húskészítményt, szalonnát, zsírt és margarint csak a hústól jól elkülönítetten szabad tartani. Minden egyéb élelmiszert a nyershústól jól elkülönítetten, külön légtérben kell tárolni. Tilos baromfihúst egyéb élelmiszerrel közös hűtőtérben tárolni. A hűtőberendezésnek az adott termékféleségre a vonatkozó szabványban előírt hűtést kell biztosítania.

(2) A húsüzletben a hűtőberendezéseknek az alábbi határok közötti hőmérsékleteket kell fenntartaniuk:

- hűtőkamra+3 - +7°C

- elektromos hűtőszekrény+2 - +7°C

- hűtőszekrény (jeges)+4 - +9°C

- hűtővitrin+12 - +14°C

- mélyhűtő-pult-5 - -10°C

- fagyasztásra tároló szekrény vagy láda-18 - -20°C

(3) A hűtőszekrény jól látható és a valós értéket mutató helyen hőmérőt kell elhelyezni. A hűtőkamrában és hűtőszekrényben a húsdarabok között légtérnek kell lennie.

(4) Friss, előhűtött tőkehúst és friss előhűtött vágott baromfit, valamint húskészítményt húsüzletben lefagyasztani tilos.

(5) Fagyasztott fogyasztói csomagolású élelmiszert felengedése után húsüzletben újból lefagyasztani vagy felengedett állapotban forgalomba hozni tilos.

(6) A húsüzletben a hűtést igénylő élelmiszer hűtőtéren kívül legfeljebb csak a kiszolgáláshoz és a választékhoz szükséges mennyiségben és átmenetileg tartható úgy, hogy abban ennek következtében érzékszervi elváltozás vagy romlás ne következhessék be.

Nyershús árusítása hússzaküzletben

90. § (1) Hússzaküzletben nyershúst más élelmiszertől elkülönítetten és a következő élelmiszer-higiéniai szabályok szerint szabad árusítani:

a) a nyershús árusítására szolgáló üzletrészben nyershúson kívül egyéb élelmiszer nem árusítható,

b) a nyershúsba vagy a nyershúsra jelző táblát, növény vagy egyéb díszítő anyagot helyezni tilos,

c) a nyershúst nyitott kirakatba kifüggeszteni, közvetlen napfénynek vagy egyéb káros hatásnak kitenni nem szabad,

d) a nyershúst hűtőtéren kívül átmenetileg a 89. § (6) bekezdés szerint csak tiszta, hűvös és száraz helyen szabad tartani úgy, hogy azt por-, rovar- vagy egyéb szennyeződés ne érhesse,

e) a nyershúst ipari (vágóhídi) darabolásban vagy üzleti bontásban egyenként úgy kell fogasokra vagy horgokra helyezni, hogy az se falhoz, se talajhoz ne érhessen,

f) a nyershúst árusító szaküzletben olyan árut vagy tárgyat nem szabad tartani, amely a nyershúst szennyezheti, fertőzheti, annak idegen szagát okozhatja,

g) a hússzaküzletben a csomagolatlan húst és húskészítményt tartalmazó rekeszeket, tálcákat nem szabad közvetlenül a padozatra helyezni, azokat tiszta alátét rácson kell tartani,

h) a hússzaküzletben vadhúst csak csomagolt állapaotban szabad árusítani, szőrében, bőrében vagy tollában hagyott vadat a hússzaküzletben árusítani tilos, kivéve a kizárólag vadhús árusítására szolgáló üzletet.

(2) Olyan hússzaküzletben, ahol ló, szamár, öszvér vagy kecske nyershúsát árusítják, ezekkel egyidejűleg másfajta állat húsát - ipari fogyasztói csomagolású hús, valamint vágott, tisztított baromfi és hal kivételével - árusítani tilos. Lóhús, szamár és öszvérhús felhasználásával előállított készítményen az ilyen eredetre címkézéssel vagy más módon félreérthetetlenül utalni kell.

(3) Húst és húskészítményt csak egyéb célra még fel nem használt, tiszta, világos színű, nem nedvszívó papírba vagy élelmiszer-higiéniai szempontból megfelelő más göngyölegbe csomagoltan szabad kiszolgálni. Kartondobozba vagy kartonpapírba a húst közvetlenül csomagolni nem szabad.

(4) Hússzaküzletben csak a megvásárolt húst és csak a vásárló külön kérésére szabad megdarálni. Húst előredarált állapotban forgalmazni tilos.

(5) A nyershús forgalmazója a hús bontása, árusítása során észlelt és a forgalombahozatalt kétessé tevő elváltozást az üzletet ellenőrző állatorvosnak jelenteni köteles. Az állatorvos intézkedéséig az elváltozott húst el kell különítenie és azt állapotának megváltoztatása nélkül meg kell őriznie.

(6) A hússzaküzletben a melegített húskészítményt és a friss húst csak külön szakaszon, odatartozó adagoló és mérő eszközökkel szabad árusítani.

(7) A nagyforgalmú hússzaküzletben külön személyt kell kijelölni, aki a nyershús előkészítésén és árusításán és árusításán kívül más elárusítási tevékenységet nem folytathat.

(8) Az egyszemélyes hússzaküzletben, ha az engedélyokiraton szereplő üzletköri jegyzék egyéb élelmiszer-árusítást is lehetővé teszi, a nyershús- és az egyéb élelmiszer-árusítást térbelileg el kell választani, és az elárusító a nyershús kiszolgálását követően köteles kezét tisztára mosni.

Nyershús árusítása hússzaküzleten kívül

91. § (1) A nyershúst hússzaküzleten kívül hús forgalmazására engedélyezett más élelmiszerárusító helyen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak átlátszó fóliában, résmentesen (pl. hegesztéssel, ragasztással vagy fémzárral) lezártan, illetve élelmiszer-higiéniai szempontból ezzel egyenértékű más csomagolásban szabad árusítani. Az ilyen nyershús nem lehet darált vagy aprított, továbbá fagyasztásból felengedtetett hús. Csomagoláshoz csak az élelmiszer-higiéniai hatóság által előzetesen engedélyezett csomagolóanyagok használhatók. Az iparilag és kereskedelmileg előrecsomagolt nyershús minden egyes csomagolási egységén a vonatkozó szabvány megnevezési és megjelölési előírásain túlmenően feltétlenül fel kell tüntetni a nyershús fogyaszthatósági határidejét, valamint előírt tárolási hőmérsékletét.

(2) A nem csomagolt nyershús árusítása csak nagyobb élelmiszer- üzletekben engedélyezhető, ha az egységek megfelő elkülönített árusítórésszel, raktárral, hűtővel és előkészítővel rendelkeznek.

(3) Hús, húskészítmény szaküzleten kívüli forgalmazására egyebekben a 90. § előírásai az irányadóak.

(4) Bármely fajú állat húsát és az abból származó húskészítményt üzleten, piacon vagy más engedélyezett élelmiszerárusító helyen és módon kívül forgalmazni tilos.

(5) A megvásárolt és további (kereskedelmi, vendéglátóipari stb.) forgalmazásra, illetve felhasználásra szánt húst csak a 19. § és 20. § előírásainak megfelelő módon szabad szállítani.

Nyershús ismételt felhasználása

92. § (1) Kereskedelmi és vendéglátói forgalomban eladásra, illetve felhasználásra nem került, egyébként érzékszevileg teljesen kifogástalan, kezeletlen ipari (vágóhídi) darabolású nyershúst ismételt felhasználásra kizárólag hőkezelt húskészítménnyé történő feldolgozás céljából szabad - a tárolási és higiéniai előírások megtartása mellett - a húsüzembe visszaszállítani. Az ilyen visszaszállítás tényét az üzemet ellenőrző állatorvosnak a nyershús beérkezését követően haladéktalanul jelenteni kell, és azt csak kedvező eredményű újabb hatósági állatorvosi vizsgálat után szabad feldolgozni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a sertés és szarvasmarha bontása során keletkező zsiradékra, amely bármely feldolgozó helyre szabadon szállítható és hőkezelés után forgalomba hozható.

(3) Az eladatlan, vagy fel nem használt húskészítményt húsüzembe visszaszállítani nem szabad.

B) Baromfihús

Baromfihús vizsgálata a forgalmazás területén

93. § (1) Piacon csak a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített baromfihús hozható forgalomba.

(2) Piacon a levágott baromfit hatósági állatorvosi húsvizsgálatra az erre kijelölt helyen kopasztott, bontatlan, tiszta állapotban kell bemutatni.

(3) A baromfi fejét vagy annak eltávolítása esetén a nyak csonkját tiszta, fehér, írás- és nyomtatásmentes papírba kell burkolni.

(4) A piaci baromfi-húsvizsgálat általában a test külső megtekintésével, esetenként áttapintásával történik.

(5) A baromfi testüregét fel kell tárni és a zsigerekre is kiterjedő belső vizsgálatot kell végezni:

- a házityúknál, gyöngytyúknál, a két hónaposnál fiatalabb állat kivételével,

- a pulykánál,

- mindazokban az esetekben, amikor a (4) bekezdés szerinti vizsgálattal fertőző betegség vagy szervi megbetegedés gyanúja merül fel.

(6) Fogyasztásra alkalmatlan a levágott baromfi, ha

- olyan helyről származik, ahol bejelentési kötelezettség alá vont és a baromfiforgalom korlátozásával együttjáró fertőző állatbetegség miatt zárlat van,

- az állati testet nem a (2) bekezdés szerinti állapotban mutatták be húsvizsgálatra, vagy

- a 31. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

(7) A baromfit a 31. § (4) bekezdésében foglalt esetekben is fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmasnak kell minősíteni.

(8) A piaci forgalomban a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas baromfit minden esetben bélyegzéssel kell megjelölni a Szabályzat 1. számú melléklete szerint.

A baromfihús forgalmazása

94. § (1) A mezőgazdasági kistermelő piacon baromfihúst daraboltan nem árusíthat.

(2) A baromfihús forgalmazására egyebekben a 83. § és a 86-91. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

C) Nyúlhús

A nyúlhús vizsgálata a forgalmazás területén és forgalmazása

95. § (1) A mezőgazdasági kistermelő piacon nyúlhúst daraboltan nem árusíthat.

(2) A nyúlhús piacon történő vizsgálatra egyebekben a 32-35. §-okban, a forgalmazására a 83. § és a 86-91. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

D) Vadhús

A vadhús vizsgálata a forgalmazás területén

96. § (1) A mezőgazdasági kistermelő vadhúst közvetlenül nem hozhat forgalomba.

(2) A vadhús piacon történő vizsgálatára egyebekben a 36-41. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

97. § (1) Csak fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített vadhús hozható forgalomba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vadhús csak a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti hússzállítási igazolvánnyal szállítható a 42. §-ban foglaltak megtartásával.

(3) Vadhúst árusítani - a 83. § és a 86-91. §-okban foglaltak megtartásával - csak az arra kijelölt helyen szabad.

(4) Ha vadhús forgalmazására jogosult olyan vadhúst vásárol, amelyről annak átadója a 36. § szerinti húsvizsgálat elvégzését igazolni nem tudja, a forgalmazó (felhasználó) köteles gondoskodni arról, hogy a vadhúsvizsgálat az árusítás vagy felhasználás előtt megtörténjék. Az ilyen vadhús vizsgálatára is a 37-41. §-okban foglaltak az irányadók.

E) Halhús, víziállat húsa

A halhús, víziállat-hús vizsgálata a forgalmazás területén és forgalmazása

98. § (1) Piacon csak fogyasztásra alkalmas halhús, víziállat-hús hozható forgalomba.

(2) A halhús, víziállat-hús piacon történő vizsgálatára egyebekben a 43-50. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

F) Automata élelmiszerárusító berendezések

Automata élelmiszerárusító berendezéssel kapcsolatos élelmiszer-higiéniai előírások

99. § (1) Az automata élelmiszerárusító berendezésnek (továbbikaban: automata) az alábbi higiéniai követelményeknek kell megfelelnie:

- jól moshatónak, könnyen fertőtleníthetőnek, az automata belső terének nem korrodálódó anyagból kell lennie,

- gyorsan romló élelmiszer kínálatára szolgáló automata belső terében legalább 7°C hőmérsékletet adó hűtést kell elérni,

- melegítést igénylő élelmiszer kínálatára szolgáló automatát olyan hőszolgáltató berendezéssel kell ellátni, amely az élelmiszert a kiszolgálást közvetlenül megelőzően legalább 65°C hőmérsékletre hevíti fel.

(2) Automatában gyorsan romló

- ipari fogyasztói csomagolású élelmiszer a fogyaszthatósági határidő lejártáig,

- minden egyéb élelmiszer legfeljebb 24 óráig hozható forgalomba.

(3) Az automatát naponként kell tisztítani és fertőtleníteni. Szenynyeződés esetén a tisztítást és fertőtlenítést haladéktalanul el kell végezni.

(4) Ha az automata hűtő vagy hevítő részében műszaki hiba keletkezik, az árusítást meg kell szüntetni és a tárolt élelmiszert meg kell semmisíteni.

(5) Az élelmiszer birtokosa köteles az automata működtetési helyén jól látható módon feltüntetni a kezelő személy tartózkodási helyét és munkaidő-beosztását.

(6) Az élelmiszer birtokosa a kezelő személy tartózkodási helyén ellenőrzési könyvet köteles elhelyezni, amelybe a műszaki hibákat és az azok megszüntetésére tett intézkedéseit folyamatosan be kell vezetni.

G) Tej és tejtermék

Tej és tejtermék forgalmazásának feltételei

100. § (1) Tejet, tejterméket üzletben az árusító térben és a raktárban az ott tárolt egyéb élelmiszertől és anyagtól elkülönítetten kell elhelyezni, és óvni kell a szennyeződéstől. Az olyan élelmiszert és anyagot, amelytől a tej és tejtermék idegen szagot vagy ízt vehet fel, külön légtérben kell tárolni.

(2) A tejet és a tejterméket csak eredeti fogyasztói csomagolásban vagy erre a célra használt tiszta, kifogástalan alumínium-, üveg- vagy műanyag tartályban, mázzal bevont cserép, vagy zománcozott fémedényben, illetve tiszta fehér ruhában szabad tárolni, szállítani és árusítani.

(3) A tej és tejtermék kiméréséhez csak ép, tiszta, rozsdamentes eszközöket szabad használni. Az árut kézzel érinteni, ízlelésre felkínálni nem szabad.

(4) Mezőgazdasági kistermelő tejet, tejterméket piacon, vásárcsarnokban kizárólag erre a célra kijelölt helyen árusíthat.

(5) A nyers tejet, tejterméket piaci forgalmazásban a szennyeződéstől, cseppfertőzéstől tiszta, fehér ruhával való letakarással kell védeni.

(6) A piacon az árusítás alkalmával az árusítónak tiszta ruházatot, tiszta fehér kötényt és karvédőt, valamint fejkendőt vagy sapkát kell viselnie.

Tej és tejtermék ismételt felhasználása

101. § (1) Kereskedelmi forgalomból kivont tejet, tejterméket emberi fogyasztásra való ismételt felhasználás céljából csak abban az esetben szabad a feldolgozó üzembe visszaszállítani, ha a tej és tejtermék fogyasztásra, hőkezeléssel történő ismételt feldolgozásra alkalmas.

(2) Ha a tej, tejtermék ismételt élelmiszeripari feldolgozásra jellegéből eredően alkalmatlan, vagy azon a romlás jelei mutatkoznak, a forgalmazónak kell a 7. § (3) bekezdése szerint annak megsemmisítéséről gondoskodni.

A mezőgazdasági kistermelői nyerstej és tejtermék forgalmának szabályai

102. § (1) A mezőgazdasági kistermelőnek a 67. § (2) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettsége fennáll mindazon esetekben, ha a tejelő állata tejét és a tejtermékét

- felvásárlás útján,

- a piaci forgalomban vagy

- a háztól történő közvetlen eladás formájában értékesíti.

Mezőgazdasági kistermelő tejterméket kiskereskedőnek csak állatorvosi igazolás birtokában ajánlhat fel. A kiskereskedő az igazolás meglétéről és annak érvényességéről a tej, tejtermék átvételét megelőzően köteles meggyőződni.

(2) A 67. § (2) bekezdése szerinti jelentéssel egyidejűleg a mezőgazdasági kistermelő a tej és tejtermék forgalmazását már az állatorvosi vizsgálatot megelőzően köteles beszüntetni.

(3) A mezőgazdasági kistermelő saját termelésű tejet és tejterméket piacon és háztól csak nyers állapotban és a Szabályzat 12. számú melléklete szerint állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba.

(4) A hatósági állatorvos az igazolás kiadása előtt meg kell győződnie arról, hogy az állattól nyert tej érzékszervi elváltozást nem mutat, a tehén környezete és a tejtermelés tiszta.

A mezőgazdasági kistermelő által forgalomba hozatalra szánt nyerstej és tejtermék vizsgálata a forgalmazás területén

103. § (1) A hatósági állatorvos a piacon a bemutatott tejet, tejterméket - fogyaszthatóság szempontjából - megvizsgálja, elbírálja és a 10. § (3) bekezdése szerinti állatorvosi igazolást ellenőrzi.

(2) Azokon a helyeken, ahol állandó jellegű állatorvosi kirendeltség van, és ha a megvizsgált termék fogyasztásra alkalmas, ezt a tényt az edényzeten vagy csomagolóanyagon jól látható helyen keletjelzéssel és hatósági bélyegzóvel kell igazolni. A vizsgálatokról vizsgálati naplót kell vezetni.

(3) Ha a mezőgazdasági kistermelő az előírt és érvényes állatorvosi igazolással nem rendelkezik, az árusításra szánt tejet, tejterméket tiltott módon forgalmazottnak kell minősíteni.

(4) Ha a hatósági állatorvosi vizsgálat a tejben és a tejtermék állomány-, szín-, szag vagy ízelváltozást állapít meg, vagy a tej, tejtermék élelmiszer-higiéniai szempontból kifogás alá esik és az ellenőrzést végző hatósági állatorvos az árusítást megtiltja, az árut fogyasztásra alkalmatlannak minősíti.

H) Tojás és tojáskészítmény

Tojás és tojáskészítmény forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételei.

104. § (1) Forgalomba hozni csak fogyasztásra alkalmas tojást és tojáskészítményt szabad.

(2) Nem tyúktojás forgalmazásakor az árusítás helyén az állatfaj nevét jól látható helyen és olvashatóan fel kell tüntetni.

Kacsa- és libatojás árusítása esetén ezenkívül a következő szövegű, legalább 20 mm-es betűnagyságú feliratot is el kell helyezni: "A tojás legalább 10 perces főzés után vagy alaposan átsütve fogyasztható!"

(3) A friss és a héjában tartósított tyúktojás akkor forgalmazható, ha a tartósítást ay Egészségügyi Minisztérium által jóváhagyott módszerrel végezték.

(4) Az erősen szennyezett héjú friss tyúktojás csak fertőtlenítés után hozható forgalomba.

(5) A fertőtlenített tojást mosatlan tojással tilos összekeverni és tartósított tojásként forgalomba hozni. A fertőtlenítés tényét a gyűjtőcsomagoláson jelezni kell.

(6) A tojás és tojáskészítmény szállítása és forgalmazása során olyan feltételeket kell biztosítani, hogy a termék higiéniai állapota ne károsodjék.

(7) A tartósított tojás csomagolóanyagán fel kell tüntetni a tartósítás módját és napját.

(8) Hússzaküzletben tojást csak dobozba csomagoltan vagy tojástálcáról a vásárló által önkiszolgáló módon megvásárolhatóan szabad forgalmazni.

(9) A felhasználásra kerülő tojást a feltörés előtt mosni és fertőtleníteni kell.

Tojás és tojáskészítmény ellenőrzése a forgalmazás területén

105. § (1) A hatósági állatorvosnak a fogyasztásra szánt tojást és tojáskészítményt a tárolás és szállítás során, valamint a forgalmazás helyén ellenőrizni kell.

(2) A tojás hatósági állatorvosi ellenőrzését megszemléléssel, valamint lámpázással kell végezni.

(3) Az ellenőrzés részletes kivitelezésére és az elbírálásra a 75-77. §-okban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ellenőrzés során csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas és a Szabályzat 1. számú melléklete szerint megjelölt tojás szabad forgalmú árusító helyen történő forgalmazása esetén a vásárlót jól elhelyezett, legalább 40 x 50 cm méretű táblán a tojás csökkentett értékéről és a minősítés okáról tájékoztatni kell. Illyen tojást vendéglátó-, cukrászipari vagy fagylaltkészítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, illetőleg kisiparos nem vásárolhat.

(5) Ha a Szabályzat 1. számú melléklete szerinti megjelölés a csökkent értékű tojáson bármely okból nem kerül vagy nem kerülhet feltüntetésre, a meg nem jelölt csökkent értékű tojás csak hatósági állatorvosi ellenőrzés mellett hőkezelt tojáskészítménnyé dolgozható fel.

I) Méz

A méz forgalmazásának élelmiszer-higiéniai szabályai

106. § (1) A tárolt, szállított és forgalomba hozott mézet az állatorvos ellenőrzi.

(2) A mézet csakis olyan edényben szabad szállítani, amelynek anyagát, bevonatát a méz nem támadja meg oly mértékben, hogy az abból kioldott anyagok miatt a méz az egészségre ártalmassá váljék, idegen színt, ízt, szagot vehessen fel vagy állományában változás következzék be.

IX. fejezet

Hatósági hússzék

Hatósági hússzék létesítése és fenntartása

107. § (1) Hatósági forgalmazás körébe utalt hús értékesítésére hatósági hússzék létesíthető.[21]

(2) Húsüzletet időlegesen hatósági hússzéknek lehet kijelölni. A kijelölt húsüzletben hatósági forgalmazás körébe utalt hússal, húskészítménnyel ugyanazon állatfajból származó, fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas nyershúst, vagy azonos húskészítményt egyidejűleg árusítani nem szabad.

(3) Hatósági hússzék létesítésére és fenntartására az Állomás ad engedélyt.

(4)[22]

(5) A hatósági hússzék létesítése és üzemeltetése során a 86-90. §-okban foglaltakat meg kell tartani.

(6) A kizárólag hatósági hússzék célját szolgáló helyiséget kívülről feltűnően "Hatósági hússzék" felírással kell megjelölni. Az időlegesen hatósági értékesítésre kijelölt helyiségben az árusítás tartama alatt feltűnő módon "Hatósági húsárusítás" feliratú táblát kell kifüggeszteni. Hatósági hússzékben árusítást csak húsipari szakmunkás végezhet.

Hatósági hússzékbe utalás és forgalmazás feltételei

108. § (1) A húsvizsgálllati határozatban

a) fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősített és a 17. §-ban meghatározott módon fogyasztásrra alkalmassá tett,

b) fogyasztásra csekéllyebb tápláló, élvezeti értékűként minősített, továbbá

c) a tiltott módon forgalomba hozottnak, és

d) a hamisítottnak minősített

húst és húskészítményt csak hatósági hússzékben szabad árusítani.

(2) Nem kell hatósági hússzékben árusítani

a) a minőségmegőrzési időtartam lejárta miatt csökkentett minőségűvé vált tartósított húskészítményt és a jellemzően hús felhasználásával készült tartósított élelmiszert,

b) az (1) bekezdés c)-d)pontja szerinti húst és húskészítményt, ha azok forgalomba hozatala az ember egészségére nem ártalmas,

c) az 55. § (2) bekezdésében felsorolt élelmiszereket, ha azokon kizárólag alakhiba fordul elő és az olyan mértékű, hogy forgalomba hozatalukat a szabvány lehetővé teszi.

(3) A hatósági hússzékbe utalás okát, a hús árát és az állat faját, valamint a felhasználás korlátozását a hatósági hússzékben feltűnő helyen elhelyezett - legalább 40 x 50 cm méretű - táblán jól olvasható módon fel kell tüntetni.

(4) Hatósági hússzékben csak helyben levágoptt állatból származó hús árusítható, kivéve, ha

a) a más községből szállított és a levágás helyén fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített nyershús a szállítás és tárolás során bármely okból fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmassá vált, vagy

b) azt a termelés helyén tévesen minősítették fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak,

c) a hús olyan községből származik, ahol hatósági hússzék nincs, vagy ahol hatósági hússzékben a hús értékesítése a csekély fogyasztás miatt nehézségbe ütközik.

(5) A kizárólag hatósági hússzékben árusítható hús árát a húsvizsgálati határozatot hozó hatósági állatorvos javaslatának figyelembevételével az üzemeltető a következő elvek szerint határozza meg:[23]

a) a nyershús, a szalonna, a zsír és húskészítmény ára a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas azonos termék árának legfeljebb 70%-a,

b) a pácolt vagy sózott hús ára az ugyanígy kezelt, fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas nyershús árának legfeljebb 60 %- a,

c) a főtt vagy párolt hús ára a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas nyershús árának legfeljebb 50 %-a,

d) a hal és halkészítmény, az egyéb víziállat és a vad húsának ára a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas azonos termékféleség árának legfeljebb 50 %-a

lehet.

(6) Ha a hús értékcsökkentése olyan mértékben válik indokolttá, hogy az a termék eredeti árának 30 %-át sem érné el, hatósági hússzékbe nem utalható.

(7) A csak hatósági hússzékben árusítható húsból, húskészítményből 3 kg-nál nagyobb összmennyiséget egy vásárlónak egy napon eladni nem szabad.

(8) Élelmiszer előállítására és forgalmazására

- engedéllyel rendelkező személy vagy ennek családtagja,

- a húsipari vagy húsforgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,

- üzemi konyha fenntartója

hatósági hússzékben nem vásárolhat, azokat ott kiszolgálni tilos.

(9) Ha a kizárólag hatósági hússzékben árusítható hús sem helyben, sem más községben a forgalmazó írásbeli nyilatkozata szerint nem értékesíthető, azzal az Állomás határozata alapján a fogyasztásra alkalmatlan húsra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.[24]

X. fejezet

Laboratóriumban elvégzendő vizsgálatok és a mintavétel

Laboratóriumi vizsgálatok

109. § Ha az élő vagy a levágott állaton, valamint az élelmiszeren olyan tünetek, illetőleg elváltozások észlelhetők, amelyek laboratóriumi vizsgálatot tesznek szükségessé, az élelmiszervizsgálónak mintát kell vennie.

A vizsgálatokra illetékes laboratóriumok

110. § Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálatra és az élelmiszer[25]

a) mikrobiológiai, szerológiai, parazitológiai, szövettani és fizikai-kémiai vizsgálatra a Központi Élelmiszervizsgáló Laboratórium, az Állomás, vagy állategészségügyi intézet laboratóriuma,

b) vírusos megbetegedésre történő vizsgálatra állategészségügyi intézet

c) kémiai és biokémiai vizsgálatra az ilyen vizsgálatokra kijelölt MÉM ÉHESZ, Állomás vagy állategészségügyi intézet laboratóriuma,

d) mérgezés, leukosis és gümőkór gyanúja vagy azokra utaló elváltozás esetén az Országos Állategészségügyi Intézet.

e) élelmiszerből és az élelmiszer-előállítással kapcsolatos tevékenység során izolált Salmonella baktérium-tenyészet azonosítására a Központi Élelmiszervizsgáló Laboratórium,

f) a minisztérium által kijelölt más állategészségügyi intézmény a tevékenységi körében

illetékes.

Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat

111. § (1) Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat: a levágott állat, a lőttvad, a hal és a víziállat szövet- és szervmintáinak további vizsgálata laboratóriumi módszerekkel a húsvizsgálati határozat meghozatala érdekében.

(2) Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálatot kell végezni:

a) ha az állat életében észlelt súlyos általános tünetek és a levágás utáni húsvizsgálati lelet között lényeges eltérés áll fenn,

b) általános vérfertőzésre, továbbá ételmérgező és ételfertőző baktériumok jelenlétére utaló gyanú esetén, kivéve, ha a vérfertőzés a kórbonctani elváltozások alapján határozottan megállapítható,

c) gennyes és eves elváltozásokból kiinduló septicaemia vagy bacteriaemia gyanúja esetén,

d) ha parenchimás szervekben gyulladásos, elhalásos góc észlelhető,

e) sárgaság esetén, valamint nehézellés után,

f) a levágás után késedelmesen történt kizsigerelés esetén,

g) általában a különleges vizsgálatot igénylő esetekben, ezen belül a kényszervágásnál, kivéve, ha az nyilvánvalóan az ember egészségét nem veszélyeztető ok, pl. friss traumás eredetű elváltozás, két órnál nem régibb csonttörés, sebzés miatt történt,

h) mérgezés vagy annak gyanúja esetén, függetlenül a méregtani vizsgálat eredményétől,

i) minden olyan esetben, amikor a hatósági állatorvos a húsvizsgálati lelet alapján nem tud húsvizsgálati határozatot hozni.

(3) További laboratóriumi vizsgálatot az észlelt vagy gyanítható rendellenesség (daganatok, paraziták, idegen szag stb.) természete szerint kell végezni.

(4) Anaerob baktériumok okozta vérfertőzést kell feltételezni különösen nehézellés, méhgyulladás, magzatburok-visszatartás, sebzéshez társult gázödémás megbetegedés gyanúja, gümőkór, bélcsatorna-megbetegedés, idegen test okozta előgyomor-átfúródás, szívburokgyulladás, májgyulladás, hashártya-gyulladás, tőgygyulladás és késői kizsigerelés esetén, és erre a kísérő iratban utalni kell.

(5) Antibiotikumos kezelés, illetve annak gyanúja gyanúja esetén, vagy a hosszabb betegséget követő kényszervágáskor antibiotikumos kezelésre vonatkozó nyilatkozat hiányában vizsgálatot kell végeztetni antibiotikum-tartalom kimutatására is.

(6) Kizárólag magas pH-érték alapján a hús fogyaszthatósága nem bírálható el, ilyen esetben más kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokat (bakteriológiai, fizika-kémiai stb.) is igénybe kell venni.

(7) A fizikai-kémiai vizsgálatok közül a beküldő kívánságára vagy a laboratóriumi vizsgáló hatósági állatorvos megítélése szerint a felületi és mélyebb rétegből vett mintákkal a szabadammónia, a kénhidrogén, továbbá a rendellenes szag és íz kimutatására szolgáló, valamint egyéb próbákat is el kell végezni.

Mintavétel a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálathoz

112. § (1) Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálatra a következő mintát kell küldeni:

a) az izomzatból, az egyik elülső és az egyik ellenkező oldali hátulsó testnegyedből származó, egy-egy 10-12 cm hosszúságú, az izompólyák megsértése nélkül kifejtett izomdarabot az alább megjelölt izmokból úgy, hogy az elülső és hátulsó testnegyedből vett minta ellenkező oldalról származzék

- szarvasharha,

- bivaly,

- juh,

- kecske és- bőréből kifejtett borjú vizsgálata esetén:

- az elülső testnegyedből a kétfejű karizomból,

- a hátulsó testnegyedből a szárkapcsi izomból,

- bőréből ki nem fejtett borjú vizsgálata esetén:

- az elülső és h átulsó lábszárhajlító vagy feszítő izomból,

- sertés vizsgálata esetén:

- az elülső testnegyedből a tövis feletti izomból,

- a hátulsó testnegyedből a lábszárhajlító vagy feszítő izomból,

- szamár és

- öszvér vizsgálata esetén:

- az elülső testnegyedből a kétfejű karizomból,

- a hátulsó testnegyedből a lábszárhajlító vagy feszítő izomból,

b) az egyik oldali váll előtti nyirokcsomót és az egyik oldali térdhajlási nyirokcsomót sértetlen állapotban úgy, hogy a nyirokcsomók a húsmintával ellentétes oldalról származzanak (pl. ha az elülső testnegyed jobb oldalából és a hátulsó testnegyed bal oldaláról származik a húsminta, a bal oldali váll előtti és a jobb oldali térdhajlási nyirokcsomót),

c) a lépet (nagyfokú lépduzzanat esetén tenyérnyi nagyságú lépdarabot egyik végéről),

d) az egyik sértetlen állapotban levő vesét,

e) kistestű állatból az egész májat az epehólyaggal, nagytestű állatból kétökölnyi májdarabot a májkapui nyirokcsomóval és az epehólyagot, az epehólyag tartalmát ki kell nyomni úgy, hogy abban mintegy 2-3 ml epe maradjon vissza; az epehólyag kivezető csövét el kell kötni,

f) sértetlen csöves csontot (legcélszerűbben a csüdcsontot), ha a vizsgálati anyag előreláthatólag 24 órán belül nem érkezik meg a laboratóriumba, vagy ha a minták hűtése nem biztosítható,

g) a kórosan elváltozott testrészt, a hozzátartozó nyirokcsomókkal (pl. tüdőgyulladás esetén tenyérnyi nagyságú tüdőt sértetlen tüdőnyirokcsomókkal; toroklépfene gyanúja esetén az elváltozott részt a hozzátartozó nyirokcsomókkal),

h) néhány bélfodri nyirokcsomót az olyan állatból, amelynél Salmonella-fertőzés gyanúja vagy bármilyen bélelváltozás állapítható meg,

i) bakteriológiai vizsgálaton kívül más jellegű vizsgálat (pl. főzőpróba) szükségessége esetén egymástól távoleső testtájból (pl. comb és lapocka) származó, legalább egy-egy ökölnyi izomdarabot,

j) nagyvadból a vágóállatokra az a)-i) pontokban leírt vizsgálati anyagot,

k) nagyobb halból egy egész halat, apró és egyéb víziállatból két vagy több darabot, oly módon, hogy azok összes tömege a 250 g-ot elérje,

l) vágott baromfiból, továbbá

m) nyúlból, valamint

n) apróvadból lehetőleg egy egész állatot, de feltétlenül a lépet, a májat, a szívet és az egyik combot,

o) feldarabolt vgy cikklista szerint bontott húsból 8-10 cm vastagságú darabot mind a felületről mind pedig a mélyebb réteből, lehetőleg a hozzátartozó nyirokcsomóval együtt,

p) mérgezés gyanúja esetén:

- a májat, kb. 300 g gyomortartalmat (kisállatból az egész gyomrot tartalmával), esetleg lekötött bélszakaszt tartalmával, az egyik vesét és - ha lehetséges - vér- és vizeletmintát; baromfiból a felbontatlan begyet, a zúzógyomrot, valamint a májat,

- az esetleg elváltozott (kimaródott, elszíneződött) köztakaró- vagy emésztőcső-részeket,

- arzénmérgezés gyanúja esetén az előbbieken kívül az állat fejhúsából, combjából és vesepecsenyéjéből lehetőleg 500-500 g húst,

- a mérgezésre gyanús állat által utoljára fogyasztott eleségből és takarmánykiegészítőből (takarmánysó, premix stb.) mintegy 500-500 g mennyiséget,

- a beküldő által esetenként szükségesnek tartott további szerveket, illetve anyagokat (pl. vizet),

r) tárolt hús avasodásának gyanúja esetén külön-külön izmos, illetve zsíros húsdarabokat.

(2) Laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat esetén, amennyiben a vágóhíd telephelyén nincs laboratórium, a lehűlt állat testéből vett mintát a következők szerint kell csomagolni és szállítani:

a) minden szervdarabot külön-külön műanyagtasakba vagy nedvességet át nem eresztő papírba, majd

b) az egy állatból vett szerveket gyűjtőcsomagolásként egy nagyobb műanyagtasakba úgy, hogy az egyes szervdarabok se egymást, se környezetüket ne szennyezzék vagy fertőzzék.

(3) Ha a vizsgálati anyag előreláthatólag 4 órán belül nem érkezik meg a laboratóriumba, a szervek metszéslapját pörkképződésig le kell égetni. A szállítás küldönc útján hűtőtáskában vagy más módon hűtve történjék. Kivételesen a vizsgálati anyag vasúton is szállítható, vagy postán is megküldhető, az ilyen mintákat jól záródó, csepegésmentes ládában, dobozban kell elhelyezni és a hűtésükről (jég, szárazjég vagy hűtő-akku útján) gondoskodni kell.

(4) A laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálatra küldött vizsgálati anyagot a Szabályzat 13. számú melléklete szerinti kísérőirattal kell ellátni. Ennek tartalmaznia kell az azonosítási jegyein kívül:

a) az élő állatnál észlelt tüneteket,

b) az állatot a vágást megelőzően milyen antibiotikummal vagy egyéb gyógszerekkel kezelték,

c) kényszervágás esetén a kényszervágás okát,

d) a húsvizsgálatnál észlelt elváltozásokat.

(5) Az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalom vizsgálatára a vágóállatok húsából végtagizmot, máj-, vese- és zsírszövetet, valamint paizsmirigyet kell küldeni. Kivételes esetekben az oltások helyéről vett minták beküldése is szükséges. Vágóbaromfiból, nyúlból, apróvadból, nagyobb halból az egész állatot, apró halból és egyéb víziállatból két vagy több darabot oly módon, hogy azok összes tömege az 1000 g-ot elérje.

(6) Mérgezés gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintához csatolt kísérőiratnak - részletes kórelőzmény mellett - a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) állatállomány összlétszáma és az ebből megbetegedett, elhullott vagy kényszervágot állatok száma,

b) észlelt klinikai tünetek,

c) elhullott állatok kórbonctani lelete,

d) alkalmazott gyógykezelés,

e) az állatok által fogyasztott takarmányféleségek és takarmánykiegészítők, takarmány-, illetőleg legelőváltoztatás időpontja,

f) az állatok elhelyezésének és környezetének leírása,

g) az állatok tartási helyén tárolt mezőgazdasági és ipari mérgek (csávázó- és permetezőszerek, rovarirtó-, dudva- és gyomirtószerek, műtrágyák) felsorolása, valamint annak megjelölése, hogy ezeket a mérgeket megelőzően használták-e,

h) külön fel kell tüntetni a kísérőiraton, hogy a méregtani vizsgálatot a hús elbírálása céljából kérik.

Mintavétel élelmiszerből laboratóriumi vizsgálat céljára

113. § (1) Az élelmiszerből a laboratóriumi vizsgálat céljára az élelmezés-egészségügyi jogszabályokban vagy szabványban meghatározott, illetve szükség szerinti számban és mennyiségben kell elemi mintát venni.

(2) A tételt (készletet) több kisebb részre is fel lehet bontani, ha érzékszervi vizsgálattal megállapítható, hogy az élelmiszertétel (készlet) egy része a megszokottól eltérő. A tétel több részre történő felbontásának tényét a mintavételi jegyzőkönyvben kell feltüntetni és az eltérő érzékszervi képet mutató részekből külön-külön kell mintát venni.

(3) A kémiai és az egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalomra történő vizsgálatokra, ha a mintavételt az élelmiszer-egészségügyi jogszabály másképp nem határozza meg, a következők szerint kell mintát venni:

a) kémiai minősítő vizsgálatokra a minta mennyiségét a vonatkozó szabály előírásai szerint,

b) élelmiszer vizsgálata esetén a minta mennyisége termékféleségenként általában 500 g; tartályba zárt vagy más módon kiszerelt készítményekből 500 g feletti egyedi tömeg esetén 1 eredeti kiszerelési egység, kisebb súlyú kiszerelésekből annyi egység, hogy összes tömegük az 500 g-ot elérje.

(4) A mintát a (3) bekezdésben és a 112. § (5) bekezdésében foglalt vizsgálatokhoz úgy kell a laboratóriumba küldeni és ott a vizsgálat megkezdéséig (de legfeljebb egy hétig) tárolni, hogy annak a mintavétel időpontjára jellemző állapota megmaradjon.

(5) Laboratóriumban elvégzendő élelmiszer vizsgálatok céljára mintát[26]

- élelmiszeripari üzemben az állatorvosi kirendeltség mintavételezése esetén a Szabályzat 14. számú,

- a hatósági állatorvos mintavételezése esetén pedig a Szabályzat 15. számú melléklete szerinti jegyzőkönyvvel

kell felvenni.

(6) A vizsgálatot kérő hatósági állatorvosnak a laboratóriumi vizsgálat céljából vett mintákat az azonosítás érdekében a tételnek (árukészletnek) megfelelően megjelölve úgy kell a vizsgálat elvégzésére jogosult laboratóriumba megküldenie, hogy az ne károsodjon és a mintavétel időpontjára jellemző mikrobiológiai állapota megmaradjon.

A laboratóriumba beküldött minták vizsgálata

114. § (1) A laboratóriumban a beküldött mintákat

a) mikrobiológiai,

b) szerológiai,

c) parazitológiai,

d) fizikai-kémiai,

e) kémiai-biokémiai,

f) méregtani

vizsgálatnak lehet alávetni.

(2) Minden élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai minősítés céljára vett mintából ilyen vonatkozású érzékszervi, valamint szükség szerint a termék romlatlanságára, eltarthatóságára irányuló fizikai, fizikai- kémiai vizsgálatot is kell végezni.

(3) Az elvégzett vizsgálatokról a laboratóriumban naplót kell vezetni.

(4) A vizsgálat bejezése után a minta megsemmisítéséről a vizsgáló laboratórium köteles gondoskodni.

Élelmiszerminták laboratóriumi feldolgozása

115. § (1) Az élelmiszerminták laboratóriumi mikrobiológiai feldolgozása elsősorban a következőkre terjed ki:

a) szalmonellák kimutatására,

b) az összes élő mezofil (szükség szerint pszichrofil, pszichrotrof, termotrof, termofil) areob és fakultatíve anaerob mikrobák,

c) a fehérjebontó mikrobák,

d) a klosztridiumok,

e) az E. coli és a koliform baktériumok,

f) a Staphylococcus aureus,

g) az enterokokkuszok (elsősorban a Streptococcus fecalis),

h) az enterobaktériumok

számának, illetve titerértékének vagy MPN-számának meghatározására,

i) a penészgomba- és sarjadzógomba-szám meghatározására.

(2) Az (1)-ben felsorolt mikrobaféleségeken kívül célzott vizsgálatot is kell végezni egyéb kórokozó vagy feltételes kórokozó mikrobák jelenlétére, figyelemmel a Szabályzat 2. számú függelékében felsoroltakra, az alábbi esetekben:

a) ha azt az élelmezés-egészségügyi jogszabály külön előírja,

b) ha az élőállat- és a húsvizsgálat során klinikai vagy kórbonctani szempontból jelenlétükre gyanú merült fel,

c) ha a vizsgálat vagy a laboratóriumi feldolgozás során jelenlétükre gyanú merült fel.

(3) A húsos teljes konzervet a mikrobiológiai vizsgálat előtt tartóssági próbának kell alávetni a szabványban előírt hőfokon és időtartamig. A húsos félkonzerv mikrobiológiai vizsgálatakor az 53. § (6)-ban foglaltak szerint kell eljárni. Utóbbinál esetenként a tartóssági próbától el lehet tekintetni.

(4) Az élelmiszerekből az (1)-(3)-ban leírt mikrobiológiai vizsgálatokon kívül szükség szerint az alábbi laboratóriumi vizsgálatokat is el kell végezni:

a) kémiai vizsgálatot, ha azt élelmezés-egészségügyi szempontok vagy a biológiai tápérték csökkenésének gyanúja szükségessé teszi,

b) az élelmiszerek egészségre ártalmas vegyianyag-maradék tartalmára (peszticidek, gyógyszermaradékok, hormonok, antibiotikumok, nyomelemek, adalékanyagok és egyéb biológiailag aktív maradékok) történő vizsgálatot.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint vizsgált minták alapján a tétel (készlet) fogyasztásra való alkalmasságát a Szabályzat és/vagy az élelmiszer-egészségügyi jogszabály alapján kell elbírálni.

A forgalmazásra szánt és forgalmazott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata

116. § Élelmiszer ellenőrzésekor a bármely okból (romlás gyanúja, felmérés, tájékozódás stb.) szükséges laboratóriumi vizsgálat céljára az élelmezés-egészségügyi jogszabályban vagy szabványban meghatározott, illetve szükség szerinti számban és mennyiségben kell az elemi mintákat venni és azokat az Állomás laboratóriumába beküldeni.

Értesítés a laboratóriumi vizsgálat eredményéről

117. § (1) A laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat eredményéről - általában a fogyaszthatóságra vonatkozó vélemény nyilvánítása nélkül - a laboratóriumi állatorvos a vizsgálati anyag beérkezésétől számított 48-72 órán belül, vagy ha a laboratóriumi vizsgálathoz ennél hosszabb idő szükséges, a vizsgálat befejezése után haladéktalanul a beküldő állatorvost értesíteni köteles. A fogyaszthatóság elbírálása - a laboratóriumi lelet figyelembevételével - a húsvizsgálatot végző hatósági állatorvos feladata.[27]

(2) Élelmiszer laboratóriumi vizsgálata esetén a hatósági állatorvos az eredményről a beküldő élelmiszervizsgálót a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul írásban értesíteni köteles. A laboratóriumi leletet az élemezés-egészségügyi jogszabály alapján értékelni kell. A minta (minták) által képviselt élelmiszertétel (készlet) fogyaszthatóságára nézve a laboratórium csak akkor köteles nyilatkozni, ha a lelet olyan adatokat tartalmaz (pl. toxikus nyomelemek, heveny mérgezésnél a kimutatott (pl. toxikus nyomelemek, heveny mérgezésnél a kimutatott méreg és mennyisége) amelyek értékelése kölönleges szakismereteket követel meg. Az élelmiszertételre, árukészletre vonatkozó fogyaszthatósági döntés - a laboratóriumi lelet és az esetleges időközi elváltozások figyelembevételével - a hatósági állatorvos feladata.

(3) Ha a laboratóriumi vizsgálat során bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegség kórokozóját mutatták ki, az Állomás vezetője köteles a termelőhely szerint illetékes Állomás igazgatóját rövid úton (telex, távbeszélő, távirat) azonnal értesíteni. Ha a fertőző állatbetegség az ember egészségét is veszélyeztető zoonósis, a termelőhely szerint illetékes megyei (fővárosi) közegészségügyi-járványügyi állomás igazgatóját is tájékoztatni kell.

(4) Kórokozó mikroba vagy egyéb, az ember egészségére ártalmas anyag jelenlétének megállapítása esetén az Állomás igazgatója rövid úton köteles tájékoztatni a vizsgálat eredményéről a minta beküldőjét, valamint - ha a termelőhely és a vizsgálat helye nem azonos - a termelőhely szerint illetékes Állomás igazgatóját. Amennyiben a vizsgálat eredménye az élelmiszer forgalmának korlátozásával függ össze, az illetékes megyei, fővárosi közegészségügyi-járványügyi állomás igazgatóját is tájékoztatni kell.[28]

(5) A hatósági állatorvossal a laboratóriumi vizsgálati leletet a Szabályzat 16. számú melléklete szerint - vaggy annak szempontjai figyelembevételével - kell közölni.

(6) A laboratóriumi vizsgálat eredményét a vizsgálat befejezése után az élelmiszer birtokosának tudomására kell hozni.

1. számú függelék

Egyéb betegségeknek a szabályzatban szereplő, illetve más közhasználatú elnevezése

2. számú függelék

Kórokozó és a feltételesen kórokozó baktériumok jegyzéke

I. Kórokozó baktériumok:

1. Súlyos egészségkárosodást okozók:

Bacillus anthracis

Brucella melitensis

Clostridium botulinum (botulinmutoxin)

Salmonella typhi

Shigella dysenteriae

Vibro cholerae

2. Mérsékelt egészségkárosodást okozók:

Bacillus cereus

Brucella-nemzetség további fajai

Clostridium perfringens

Pseudomonas aeruginosa

Salmonella-nemzetség további fajai (A S. arizone és S. gallinarum-pullorum kivételével)

Salmonella-nemzetség további fajai [(A. S. arizone Staphylococcus aureus (staphyloenterotoxin)]

Vibrio parahaemolyticus

Yersinia enterocolitica

Campylobacter fetus subsp.jejuni

3. Egyéb kórokozók:

Corynebacterium pyogenes

Streptococcus pneumoniae

Erysipelothrix rhusiopathiae (1)

Escherichia-nemzetség (dyspepsia és E. E. C. törzsei)

Listeria-nemzetség

Pasteurella-nemzetség

Salmonella arizonae, S. gallinarum-pullorum

Streptococcus pyogenes

II. Feltételesen kórokozó baktériumok

Aerob spóraképző baktériumok (a B. antracis és B. cereus kivételével)

Clostridium-nemzetség (a Cl. botulinum és Cl. perfringens kivételével)

Lancefield-féle D szerológiai csoportba tartozó fekál streptococcusok (enterococcusok)

Staphylococcus-nemzetség (a St. aureus kivételével)

Viridans-csoportba tartozó streptococcus-fajok

Pseudomonas-nemzetség (a P. auruginosa kivételével)

Enterobacteriaceae-család előbbiekben tételesen nem szerepelt egyéb nemzetségei, ill. fajai.

3. számú függelék

A húsvizsgálat szempontjából lényeges nyirokcsomók felsorolása

4. számú függelék

A szabályzatban érintett egyes laboratóriumi megnevezések értelmezése

1. Bacteriaemia: a mikrobák (elsősorban kórokozók és feltételes kórokozók) a vágóállat életében - esetenként agoniális állapotban - a nagy vérkörben oly mértékben történt részleges szétszóródása, aminek következtében a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat alkalmával az elváltozott részből és egy szervből, illetve szövetből kimutathatók;

2. Felmérő mintavétel: folyamatosan végzett, szúrópróbaszerű mintavétel, amelynek adatait a matematikai statisztika módszereivel dolgozzák fel és értékelik;

3. Feltételesen kórokozó mikroba: olyan mikroba, amely a gazdaszervezetbe vagy az élelmiszerbe általában nagyobb számban való bejutása révén és/vagy hajlamosító körülmények egyidejű fennforgása melletti elszaporodása következtében, illetve toxinja vagy egyéb káros anyagcsereterméke révén az élelmiszert elfogyasztó személyek vagy az állatok egy részénél többé-kevésbé súlyos egészségkárosodást okozhat;

4. Gyártási tétel (tétel): olyan termék, amelyről a rajta levő jelölések és/vagy a gyártási napló alapján, továbbá egyéb módon kétségtelenül megállapítható, hogy azonos helyen, azonos nyersanyagból, azonos technológiával, azonos időben (egy napon vagy egy műszakban) készült;

5. Gyorsan romló élelmiszer: olyan élelmiszer, amelyet nem vagy legfeljebb olyan mértékben tartósítottak, hogy előírás szerint tárolva eredeti tulajdonságait a megállapított fogyaszthatósági határidőn belül megőrzi.

6. Kereskedelmi árukészlet (árukészlet): azonos termelői helyen előállított, azonos fajta és összetételű, azonos módon és tömegben (térfogadban) csomagolt, azonos felirattal ellátott nagyobb mennyiségű élelmiszer, amelynél azonban a szám vagy betűjelzések hiányában a tétel-jelleg nem állapítható meg.

7. Kórokozó mikroba: olyan mikroba, amely a gazdaszervezetben vagy az élelmiszerben való elszaporodása következtében, illetve toxinja vagy egyéb káros anyagcsereterméke révén az élelmiszert elfogyasztó személynek vagy az állatnak szervezetében egészségkárosodást vagy betegséget okoz. Az ebbe a csoportba tartozó mikrobák tételes felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza:

8. Laboratóriumi minősítő vizsgálat: élelmiszerből, adalék-, burkoló- és csomagolóanyagból, továbbá higiéniai állapot felmérése céljából vett minta vizsgálata laboratóriumi módszerekkel és vizsgálat eredményeként a mintavétel alapjául szolgáló gyártási tétel, kereskedelmi árukészlet élelmiszer-higiéniai elbírálása, illetve a higiéniai állapot minősítése;

9. Másodminta: a tételnek az első mintával egyidejűleg vett, azzal mindenben megegyező, azonos módon kezelt és megjelölt része, amelyet azért vettek, hogy későbbi időpontban esetleg további vizsgálat céljára azonos vizsgálati anyag álljon rendelkezésre;

10. Mikrobás fertőzöttség: az élelmiszerben kórokozó mikrobák előfordulása vagy feltételesen kórokozó mikrobáknak az élelmezés- egészségügyi jogszabályban meghatározott értékét meghaladó mennyiségben való jelenléte;

11. Mikrobás szennyezettség: szennyező mikrobáknak az élelmiszerben az élelmezés-egészségügyi jogszabályban meghatározott értéket meghaladó mennyiségben való jelenléte;

12. Mintavétel: az a művelet, amelynek során a gyártási tételből, kereskedelmi árukészletből egy vagy több, vele mindenben megegyező kisebb részt - mintát vagy mintaelemet - a vizsgálat mindenkori céljának megfelelő számban és mennyiségben laboratóriumi vizsgálat céljára hatóságilag elkülönítenek;

13. Mintavételi terv (mikrobiológiai mintavétel céljából): egy vagy több mikrobiológiai jellemző elfogadási követelményének megállapítása adott gyártási tételre, kereskedelmi árukészletre vonatkozóan, meghatározott számú mintaelemek előírt vizsgálati módszerekkel végzett vizsgálata alapján;

14. Paranchimás szervek: az állat szervei, az emésztőcsatorna kivételével;

15. Septicaemia: a mikrobák (elsősorban kórokozók és feltételesen kórokozók) a vágóállat életében, esetenként agoniális állapotban, a nagy vérkörbe való betörése és ott olyan mértékű szétszóródása, hogy azok a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat alkalmával az elváltozott részből és több szervből, illetve szövetből vagy elváltozott szerv hiányában több szervből és szövetből kimutathatók, miközben a vágóállat a levágás előtti élőállat-vizsgálat során általában súlyos klinikai tüneteket is mutat;

16. Szennyező mikroba: olyan mikroba, amely az élelmiszerre vagy az ennek feldolgozása során igénybe vett alap-, adalék- és burkolóanyagra környezetükből utólagos szennyeződés következtében rákerül, és azok eltarthatóságát vagy higiéniai állapotát károsan befolyásolja;

17. Szúrópróbaszerű mintavétel: olyan mintavétel, amelynek során a gyártási tételből, kereskedelmi árukészletből laboratórium vizsgálat céljára általában egyetlen vagy legfeljebb néhány mintaelemet különítenek el, és a vizsgálat eredményét minősítés céljára általában nem használják fel;

18. Tartós élelmiszer: olyan élelmiszer, amely előírás szerint tárolva, nem változtatja meg eredeti sajátságait a reá nézve megállapított minőségmegőrzési időtartamon belül;

19. Tételminősítő mintavétel: olyan mintavétel, amelynek során a gyártási tételből, kereskedelmi árukészletből a laboratóriumi vizsgálat céljára a mintaelemeket a matematikai statisztika szabályai szerinti számban úgy különítik el, hogy ezek összetétele és élelmiszer-higiéniai állapota a vizsgálandó tételt a mintavétel időpontjában megközelítően hűen jellemzi és ennek következtében a vizsgálat eredménye a tétel egészének meghatározott jellemző(k) szerint minősítésére alkalmas legyen.

A Szabályzat 1. számú melléklete

A megvizsgált élelmiszerek megjelölése

Húsbélyegzés

A bélyegzést a Szabályzatban részletezettek szerint - a húson vagy a gyűjtőcsomagoláson - a hús fogyaszthatóságának megjelölésére kell alkalmazni. A húsbélyegzőknek tisztán, jól olvashatóan kell mutatniok a község nevét, a vizsgálat idejét (év, hó, nap) továbbá, ha a községben több, húsvizsgálatot végző hatósági állatorvos is működik, a hús vizsgálatát végző hatósági állatorvos számjelzését is.

A húsbélyegzők mintái

a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas hús megjelölésére:

b) fogyasztásra feltételesen alkalmas hús megjelölésére az a) jelű bélyegzőkön alkalmazott kiegészítő lemezként:

c) fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas hús megjelölésére az a) jelű bélyegzőkön alkalmazott kiegészítő lemezként:

d) fogyasztásra alkalmatlan hús megjelölésére:

e) külföldi forgalmazásra szánt hús megjelölésére:

Besütés

A besütés azonos a bélyegzéssel alkalmazott megjelöléssel.

Címkézés

A címkét - ha a termékkel érintkezik, az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett anyagon - a minisztérium által engedélyezett módon és formában kell alkalmazni.

Fémpánt

A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas és fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmas minősítést jelző fémpántnak olyan kódszámot kell tartalmaznia, amely a vizsgálat helyéről és időpontjáról tájékoztat. A nagyvad megjelölésére:

- fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas hús esetén zöld fémpántot,

- fogyasztásra csekélyebb tápláló, élevezeti értékűként alkalmas hús esetén sárga fémpántot,

- fogyasztásra alkalmatlan minősítés esetén piros fémpántot kell alkalmazni.

A héjas tojás megjelölése

(1) A fogyasztásra csekélyebb tápláló, élvezeti értékűként alkalmasnak minősített tojások gyűjtőcsomagolását a következő ábra szerinti piros színű bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

(2) A fogyasztásra feltételesen alkalmas tojások gyűjtőcsomagolását a következő ábra szerinti fekete színű bélyegzőlenyomattal nem kell ellátni.

(3) A fogyasztásra alkalmatlan tojások, tojáskészítmények gyűjtőcsomagolását a következő ábra szerinti piros színű bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

&

A Szabályzat 2. számú melléklete

A húsbélyegző alkalmazása

A fogyasztásra alkalmas húst a következő helyeken kell lebélyegezni:

1. Felnőtt és növendék szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, összvér, valamint a bőrből kifejtett oltott borjú esetén:

a) comb belső oldalán (felsálon),

b) a fartő hegyén,

c) az ágyéktájon (hátszínen),

d) a lapocka közepén,

e) a szegy külső oldalán,

f) a nyelven és a tüdőn;

2. Borjú, bárány és gödölye esetén:

a hashártyán;

3. Juh és kecske esetén:

a) a hasfal külső részén,

b) a comb külső oldalán,

c) a lapockán,

d) a tüdőn és a májon;

4. Sertés esetén:

a) a comb alsó részén a bőrön,

b) az ágyéktájékon (ha a bőrt nem fejtették le),

c) a negyedik bordaközben, a szegycsont közelében, a mellhártyán,

d) az alkar külső oldalán a bőrön;

5. Malac esetén:

a homlokon;

6. Vadhús esetén:

a hashártya és a mellhártya mindkét oldalán;

7. Baromfihús esetén:

a végbélnyílás előtt, a hasfal közepe táján;

8. Házinyúl esetén:

a hasfal külső oldalán.

A fogyasztásra alkalmatlan húst az 1-8. pontokban foglaltaktól eltérően az állati test más részén kell megjelölni.

Bélyegzésre csak erre a célra engedélyezett alkoholos festéket szabad használni.

A Szabályzat 3. számú melléklete

Kényszervágási javaslat

A Szabályzat 4. számú melléklete

Nyilvántartás avágóhídon teljesített húsvágásról

Napi összesítés az 19...... évi ...... hónapban

Vágásszám (R = rendes K = kényszer

A Szabályzat 5. számú melléklete

Vágási napló

A Szabályzat 6. számú melléklete

Nyilvántartás a különleges vizsgálat alá vont állatok húsvizsgálatáról

A Szabályzat 7. számú melléklete

A Szabályzat 8. számú melléklete

A Szabályzat 9. számú melléklete

A Szabályzat 10. számú melléklete

Napi összesítés 19...... év ...... hónapban a vad- és viziállatok húsvizsgálatáról

A Szabályzat 11. számú melléklete

A Szabályzat 12. számú melléklete

Állatorvosi igazolás a mezőgazdasági kistermelői nyerstej, tejtermék forgalomba hozataláról

A Szabályzat 13. számú melléklete

Kísérőjegyzék a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálathoz

A Szabályzat 14. számú melléklete[29]

A Szabályzat 15. számú melléklete

A Szabályzat 16. számú melléklete