16/1983. (X. 16.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet
az állami építési telkek tartós használatba adásáról
A tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. számú törvényerejű rendelet 8. §-ának b) pontjában és a lakosság építési telekellátásának rendjéről szóló 1041/1983. (X. 16.) Mt. h. számú határozat II. 12. b. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
(1) Az állami tulajdonban álló beépítetlen lakó- és üdülőtelkek (a továbbiakban együtt: építési telek) az építkezni kívánók (lakás-, üdülőépítő szövetkezetek, építőközösségek tagjai, illetőleg magánszemélyek) részére - beépítési kötelezettséggel - adhatók tartós használatba (a továbbiakban: használat).
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából
a) lakótelek: a magánerőből történő lakóházépítés,
b) üdülőtelek: a magánerőből történő üdülő-(hétvégi ház, nyaraló) építés
céljára szolgáló építési telek.
2. §
(1) A használatba adható építési telkeket a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, illetőleg fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: helyi) tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. A fővárosban elrendelhető, hogy a kijelölést a főváros egész területére vagy több kerületre kiterjedő illetékességgel az egyik kerületi tanács végrehajtó bizottsága intézze. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai e hatáskörüket az építésügyi feladatokat ellátó - községben az egységes - szakigazgatási szervre (a továbbiakban együtt: szakigazgatási szerv) átruházhatják. A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottsága a telkek kijelölését egységes, szempontok szerint végezze.
(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága az építési telkek használatba adásának lebonyolításával a szakigazgatási szervet, az Országos Takarékpénztárt, a takarékszövetkezetet vagy az állami ingatlanközvetítő szervet (a továbbiakban együtt: használatba adó) bízhatja meg.
(3) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a tartós használatba adható telkeket a helyben szokásos módon köteles meghirdetni, illetőleg közzétenni.
3. §
(1) A használatba adható építési telkek kijelölése során meg kell határozni
a) az építési telkek beépítésére vonatkozó előírásokat (beépítési kötelezettség, a beépítés módja, határideje stb.),
b) a használatbavételi díj összegét,
c) a használatbavételi díj megállapításánál figyelembe vett út-, járda- és közműellátottságot, továbbá
d) a használóként kiválasztott lakás- , (üdülő-) építő szövetkezeteket, építőközösségek tagjait, illetőleg magánszemélyeket.
(2) Üdülőtelkeknél a helyi tanács végrehajtó bizottsága a beépítési kötelezettség előírását mellőzheti.
(3) A beépítési kötelezettség teljesítésére három évnél rövidebb határidő nem állapítható meg. A teljesítési határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(4) Az építési telkek kijelöléséről szóló határozatot a használatba adóval, a használóként kiválasztott lakás- (üdülő-) építő szövetkezetekkel, építőközösségek tagjaival, illetőleg magánszemélyekkel közölni kell.
4. §
(1) Ha a gazdálkodó szervezet [Ptk. 635. § c) pontja] a helyi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján saját vállalkozásban alakít ki telket, jogosult a használatbavételi díj megállapítására és a használók kiválasztására. A helyi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága azonban a megállapodásban kikötheti a használatbavételi díj legmagasabb mértékét és fenntarthatja magának a használók egy részének kiválasztását.
(2) A lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek által dolgozóik (tagjaik) részére kialakított telkek használóit e szervek választják ki.
5. §
(1) Használóként csak az választható ki,
a) aki az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jogszabályok értelmében nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott,
b) akinek másik beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek nincs a tartós használatában, továbbá
c) aki vállalja az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítését és a használatbavételi díj megfizetését.
(2) Használóként külföldi csak akkor választható ki, ha a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szóló jogszabályok szerint a pénzügyminiszter engedélyével tulajdonjogot is szerezhetne.
(3) Lakás- (üdülő-) építő szövetkezetek kiválasztása esetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4) Ha a korábban bérbe-, vagy haszonbérbe adott építési telket használatba adják és a korábbi bérlő megfelel az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételeknek, őt kell használóként kiválasztani.
(5) A lakás- (üdülő-) építő szövetkezetet a használatba adás során más kérelmezőkkel szemben előnyben kell részesíteni.
6. §
(1) A használatba adó a használati jogra vonatkozó szerződést csak a kiválasztott használóval és a kijelölés során meghatározott feltételekkel kötheti meg. A szerződést írásba kell foglalni.
(2) A szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a kiválasztott használó a használatbavételi díjfizetési kötelezettségét az előírt fizetési feltételek szerint teljesítette.
7. §
(1) Ha a kiválasztott használó a szerződést az építési telek kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételétől - lakás- (üdülő-) építő szövetkezet későbbi megalakulása esetében a megalakulástól - számított 60 napon belül kellő indok nélkül nem kötötte meg, a kiválasztást vissza kell vonni.
(2) A használati jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a használatba adó köteles gondoskodni, a bejegyzést azonban a kiválasztott használó is kérheti.
(3) Az építőközösségek tagjai, illetőleg magánszemélyek használati jogának bejegyzéséről hozott földhivatali határozat alapján a használatba adást, illetőleg a földhasználti jog megszűnését az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról vezetett nyilvántartásba is be kell vezetni.
8. §
(1) Ha a használati jog azért szűnt meg, mert
a) a használó az építési telek beépítésére vonatkozó kötelezettségét az előírt vagy meghosszabbított határidőben nem teljesítette,
b) az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület lebontását az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte, vagy
c) a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületet lebontotta vagy az épület elpusztult, a megszűnés bekövetkezését a szakigazgatási szerv határozattal állapítja meg, s azt a használatba adóval és a használóval közli, továbbá a határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak a használati jognak az ingatlannyilvántartásból való törlése végett.
(2) A használati jog megszűnése nem állapítható meg az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben, ha a használó vállalja, hogy az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület helyett az építésügyi szabályoknak megfelelő új lakó-, illetőleg üdülőépületet épít.
9. §
A használó örökösének a beépítetlen építési telekre vonatkozó használati joga a beépítési kötelezettség nem teljesítése címén megszűnik, ha a beépítésre vonatkozó előírásokat nem teljesíti.
10. §
(1) A használati jog megszűnése esetén a használó köteles az építési telket a megszűnéstől számított 30 napon belül a használatbaadónak, illetőleg kisajátítás esetében - a kisajátítás szabályai szerint - a kisajátítást kérőnek átadni.
(2) A használót, illetőleg örökösét a használati jog megszűnése esetén a megszűnés időpontjában a hasonló építési telekért helyben fizetendő használatbavételi díjnak megfelelő összegű kártalanítás illeti meg.
(3) Ha a használati jog azért szűnik meg, mert a használó, illetőleg örököse a beépítési kötelezettséget nem teljesítette, a használati jogért járó kártalanítás a fizetett használatbavételi díj évi 2%-kal csökkentett összege, de ez az összeg nem haladhatja meg a megszűnés időpontjában a hasonló építési telekért helyben fizetendő használatbavételi díjat.
11. §
(1) A használó a beépítetlen építési telken fennálló használati jogát másra nem ruházhatja át.
(2) Ha a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületen (lakáson, üdülőegységen) fennálló tulajdonjogát másra átruházza, az erre vonatkozó szerződésben a felek a földhasználati jog átruházásával kapcsolatos kérdésekben is megállapodnak.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a használó az építési telken létesített, még be nem fejezett lakó-, illetőleg üdülőépületen (lakáson, üdülőegységen) vagy épületrészen fennálló tulajdonjogát ruházza át.
12. §
(1) A lakótelek használatbavételi díja meghatározásánál mérlegelni kell a lakáspolitikai, illetőleg a telekgazdálkodási szempontokat, a hasonló építési telkek helyben kialakult forgalmi árát, a telekkialakítási költségeket és az építési telkek iránti igényt.
(2) Üdülőtelek esetében a használatbavételi díj nem lehet kevesebb, mint a telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár és a szerzéskor figyelembe nem vett telekkialakítási költség együttes összege.
(3) Gazdálkodó szervezet által a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján kialakított telkek használatbavételi díja az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározható.
(4) A lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek által a dolgozóik (tagjaik) részére, illetőleg a lakásépítő szövetkezetek által kialakított lakótelkek használatbavételi díja a kialakítási költséget nem haladhatja meg.
13. §
(1) Ha a helyi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága úgy dönt, hogy meghatározott - előkészítendő - területeken csak az választható ki használóként, aki használatbavételi díjelőleget (a továbbiakban: előleg) fizet, az ennek alapján írásban megkötendő előszerződésben a helyi tanács végrehajtó bizottsága kötelezi magát arra, hogy az előleg fizetőjének az előre megállapított használatbavételi díj ellenében, az előleg fizetésétől számított előre meghatározott időn - de legfeljebb 3 éven - belül a megállapodás szerinti építési telket használatba adja.
(2) Az előleg nem lehet több, mint az előre meghatározott használatbavételi díj 30%-a, amelyet a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamataival kell a használatbavételi díjba beszámítani.
(3) Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága az előszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, az előleg valamint a meghatározott használatbavételi díj 30%-ának megfelelő kötbér visszafizetésére köteles. Ha az építési telek kialakítása megtörtént, az előleg fizetője választása szerint követelheti a használatbaadási szerződés vele történő megkötését is.
14. §
Lakótelek használatba adása esetén a használatbavételi díj ténylegesen megfizetett része a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok rendelkezései szempontjából építési költségnek minősül.
15. §
(1) Lakótelek esetében a használó részére a használatbavételi díj megfizetésére az Országos Takarékpénztár kölcsönt nyújthat.
(2) Kölcsönnyújtás esetén
a) a használatbavételi díj legalább 30%-át a szerződés megkötése előtt készpénzben kell megfizetni,
b) a fennmaradó összegre nyújtott kölcsön törlesztési ideje tíz év; a kamat mértéke évi 6%.
16. §
(1) A használatba adásnál az Országos Takarékpénztár a használatbavételi díjnak megfelelő - előszerződés esetén a díjelőleggel és kamatával csökkentett - összeget a kölcsönszerződés megkötése után a tanács fejlesztési alapjára, illetőleg a gazdálkodó szervezet részére egy összegben átutalja.
(2) A használati jog megszűnése esetén a használó részére járó térítés összegét a még fennálló tartozással csökkenteni kell.
17. §
A használatba adó a használatba adás lebonyolításával összefüggő szolgáltatásokért a használó terhére építési telkenként a használatbavételi díj 1%-ának megfelelő összegű, legalább azonban 150,- Ft díjat számíthat fel.
18. §
A használatba adással kapcsolatos kiadások és bevételek - a gazdálkodó szervezet által saját vállalkozásban kialakított telkek esetének kivételével - a helyi tanács fejlesztési alapját terhelik és illetik meg.
19. §
(1) A tanácsi értékesítésű lakásokkal és a gazdálkodó szervezet által értékesítés céljára épített lakásokkal, (üdülőkkel) beépített telkek a lakások (üdülők) értékesítésére vonatkozó szerződéssel adhatók használatba. A 8., a 11-12. és 17-18. § rendelkezéseit ilyen esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett lakásokkal beépített építési telkek esetében a használatbavételi díj megfizetésének feltételeire a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok rendelkezési az irányadók.
(3) Az állami támogatással értékesített tanácsi értékesítésű lakás eladási ára az építési telek használatbavételi díjának a lakásra jutó hányadát is magában foglalja.
(4) Az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épülő lakásokhoz (üdülőkhöz) és egyéb létesítményekhez szükséges építési telkek használatbavételi díjának mértékét - a 12. § rendelkezéseinek megfelelően - a telkeknek az Országos Takarékpénztár részére jegyzékkel történő átadásakor kell megállapítani. Az Országos Takarékpénztár az építési telkek után járó használatbavételi díj legalább 50%-ának megfelelő összeget a telkek jegyzékkel történő átadásakor, a fennmaradó összeget pedig legkésőbb a lakások (üdülők) és egyéb létesítmények értékesítésekor utalja át a tanács részére, kivéve a saját vállalkozásban történő telekkialakítás esetét.
(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolás alkalmazható a lakásépítő szövetkezet esetében is.
(6) A (4) bekezdésben említett esetben a használatbavételi díjnak az egyes lakásokra (üdülőkre) jutó hányadát az értékesítésről szóló szerződésben az Országos Takarékpénztár határozza meg.
20. §
(1) Magánszemélyek, építőközösségek tagjai, továbbá lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek részére személygépkocsi-tárolók, továbbá - a garázsszövetkezetek kivételével - horgásztanyák, valamint műhely- és üzlethelyiség építő szövetkezetek részére műhely- és üzlethelyiség építése céljára szolgáló állami tulajdonban álló építési telkek a 2-3., az 5-12. és a 17-19. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával adhatók használatba.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott célra állami tulajdonban álló építési telkek az állami telkek használati és- igénybevételi díjáról szóló jogszabályban előirt fizetési kötelezettséggel adhatók használatba. Ennek során egyébként a 2-3.,az 5-11. és a 17-19. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
21. §
A használatba adott építési telek alakja vagy terjedelme a telekrendezési, közút céljára történő igénybevételi, közületi elhelyezési, továbbá kisajátítási eljárás szabályai szerint megváltoztatható.
22. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 5/1977. (I. 28.) ÉVM-PM-IM számú, a 29/1977. (X. 27.) ÉVM-PM-IM számú, a 17/1980. (VII. 1.) ÉVM-PM-IM számú, és a 31/1982. (XII. 29.) ÉVM-PM-IM számú együttes rendelet, továbbá a 27/1980. (XII. 10.) ÉVM-PM-IM számú együttes rendelet 1-3. §-a hatályát veszti.
Dr. Kádár József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter