3/1983. (III. 16.) BM rendelet

a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjéről

A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: törvényerejű rendelet) végrehajtására kiadott 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 49. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

1. § (1)[2] A polgári repüléssel kapcsolatos rendészeti (a továbbiakban: légirendészeti) feladatokat - a 16-20. §-okban foglaltak kivételével - első fokon a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Légirendészeti Parancsnoksága (a továbbiakban: parancsnokság) látja el.

(2) A parancsnokság hatáskörébe tartozó ügyekben másodfokon a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnöksége jár el.

(3) A 16-20. §-okban meghatározott feladatokat a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) végzik a parancsnokság szakirányítása mellett.

(4) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi hatóságai (a továbbiakban: légügyi hatóság), a Honvédelmi Minisztérium szervei, valamint a légijárművet üzembentartók felettes szervei, a parancsnokságot tájékoztatják a Belügyminisztérium polgári repüléssel kapcsolatos feladatait érintő, valamint a repülés biztonságát és a közrend védelmét is befolyásoló intézkedéseikről, a kiadott, vagy kiadásra kerülő szabályzatokról, utasításokról.

2. § A parancsnokság

a) kiadja a Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésében felsorolt repülő és ejtőernyős tevékenység végrehajtásához a hatósági engedélyt,

b) külön jogszabály szerint részt vesz a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatára alakult bizottság munkájában,

c) közreműködik - közbiztonsági, valamint a repülésbiztonsági szempontok alapján nyilatkozik - az állandó repülőtér létesítésével, bővítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, továbbá az állandó repülőtéren és ennek védőterületén a légi akadályoknak minősülő és egyéb létesítmények kivitelezését megelőző engedélyezési eljárásban,

d) a repülőbalesetekről és a rendkívüli repülőeseményről szóló bejelentés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket,

e) teljesíti a feladataival összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit.

3. § A parancsnokság az általa vezetett nyilvántartások alapján adatokat szolgáltat az illetékes központi és területi rendőri szervek, a légügyi hatóság, valamint légijárművet üzembentartók felettes szervei részére.

4. § A parancsnokság légirendészeti szempontból ellenőrzi

a) a Magyar Köztársaság légterében folytatott polgári repülés [Vhr. 1. § d) pont] jogszerűségét és az előírások szerinti végrehajtását,

b) a polgári légijárművek okmányainak meglétét, érvényességét és az előírások szerinti vezetését,

c) a polgári repülés végrehajtására kijelölt szakszemélyzet okmányainak meglétét és érvényességét, valamint a repülésben részt vevő más személyek fedélzeten tartózkodásának jogosultságát,

d) a repülőterek, a leszállóhelyek, valamint a repülés biztonságát szolgáló létesítmények és földi berendezések üzembentartási engedélyben meghatározott, a közbiztonság érdekeinek is megfelelő üzemeltetési előírásainak meglétét, megtartását,

e) az általa engedélyezett, nagyobb szabású légirendezvénynek és egyéb polgári repülési tevékenységnek az engedély szerinti végrehajtását.

5. § A nemzetközi repülőtér légirendészeti ellenőrzését a Belügyminisztérium Határőrség repülőtéri alegységének közreműködésével kell szervezni és végrehajtani.

6. § (1) A parancsnokság az általa, valamint a rendőr-főkapitányság által végrehajtott légirendészeti ellenőrzés és a repülőbaleset, a rendkívüli repülőesemény bizottsági vizsgálata során a repülés biztonságát veszélyeztető körülmények és cselekmények feldereítése során jogosult:

a)[3] repülőbaleset, a rendkívüli repülőesemény szakmai bizottsági vizsgálata során, valamint a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyv alapján az esemény értékelésére és büntető vagy szabálysértési eljárás kezdeményezésére az illetékes rendőri szerveknél,

b) halasztást nem tűrő esetben a veszélyeztető körülmények és cselekmények azonnali megszüntetésére,

c) megelőző intézkedések megtételére, illetve kezdeményezésére.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről a légügyi hatóságot és az érintett üzembentartót, valamint ennek felettes szervét tájékoztatni kell.

7. § A parancsnokság

a) a honvédelmi érdekeket érintő ügyekben a Honvédelmi Minisztérium, az egyéb ügyben a légügyi hatóság, illetve az üzembentartó (kérelmező) felügyeletét gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) illetékes szervével való egyeztetés alapján ad ki engedélyt, beszerzi - beszerezteti - a szakhatósági és egyéb hozzájárulásokat,

b) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot és az Egyesített Repülésirányító Főközpontot a kiadott engedélyekről,

c) az 1. § (4) bekezdése alapján megteszi a repülés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket, észrevételezi a megküldött tervezeteket és ezekről a rendőr-főkapitányságokat a szükséges mértékben tájékoztatja,

d) részt vesz a légügyi hatóság által szervezett és az üzembentartókkal közösen végrehajtott hatósági repülőtérszemlén és erről előzetesen értesíti a rendőr-főkapitányságot,

e) a 2. § c) pontja szerint nyilatkozatot (állásfoglalást) a légügyi hatósággal, illetve a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervével, indokolt esetben az üzembentartó felettes szervével egyeztetve adja.

8. § (1) A Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak engedélyezése iránti kérelmet és mellékleteit a végrehajtás tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal két példányban kell benyújtani a parancsnoksághoz. A határidőtől a Vhr. 35. §-ának (1) bek. c), e), f) pontja esetén közérdekből és rendkívül indokolt esetekben lehet eltérni.

(2) A kérelem külön jogszabály szerint illetékköteles.

(3) A parancsnokság által kiadott engedély nem mentesít a más jogszabályban meghatározott hatósági engedély, illetve hozzájárulás megszerzése alól. Az engedély érvényességének időtartamát a parancsnokság határozza meg.

(4)[4] Az engedélyezett légitevékenységet 48 órával a végrehajtás megkezdése előtt be kell jelenteni a felszállás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságnak. A bejelentési kötelezettség alól a légitevékenység engedélyezéskor - indokolt esetben - felmentés adható.

(5) Külföldi megbízó esetében, illetve külföldi által végrehajtandó légifelvételek engedélyezéséhez a Külügyminisztérium Sajtó Főosztály hozzájárulását is be kell szerezni.

9. § (1) A látványosság célját szolgáló repülés és ejtőernyős ugrás, valamint a repülőtéren kívül végrehajtott ejtőernyős ugrás (a továbbiakban: rendezvény) engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,

b) a rendezvény részletes végrehajtási tervét, az időpont és hely pontos feltüntetését,

c) a végrehajtásra kiválasztott terep, kényszerleszállóhely, valamint a körzetükben levő terepakadályok részletes leírását és méreteit,

d) a rend fenntartását célzó és az egyéb biztonsági intézkedéseket,

e) a távközlési összeköttetések rendszerét és módját,

f) a rendezvény vezetésével megbízott, továbbá az abban részt vevő személyek névsorát, beosztását és repülő (ejtőernyős) szakmai jogosultságának igazolását,

g) a lebonyolításhoz szükséges technikai eszközök (légijármű, mentő és tűzoltó gépkocsi, vízijármű stb.) felsorolását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell

a) a rendezvény helyéről készült 1 : 25 000 méretarányú vázlatrajzot, feltüntetve a repülésre (ejtőernyős ugrásra) veszélyes akadályokat, a közönség, a mentőszolgálat, valamint a tűzoltóság elhelyezését,

b) a kérelmező által korábban tett biztonsági intézkedéseknek az illetékes szervek részéről történt igazolását (pl. a vízi- és közutak lezárásáról, elektromos vezetékek áramtalanításáról stb.), továbbá a terület használatára vonatkozó engedélyt.

10. § A légijárműre felfüggesztett teher lakott terület felett történő polgári célú szállításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező szerv nevét és címét,

b) a teher szállításának módját,

c) a végrehajtás tervezett időpontját,

d) a légijármű teheremelő képességéről szóló igazolást,

e) a szállítás nyomvonalát ábrázoló 1 : 10 000 méretarányú térképet, valamint az emelés, a szállítás és a lebocsátás helyén teendő biztonsági intézkedéseket.

11. § (1)A polgári légijárművel (a kikötött léggömböt kivéve) történő hirdetés és röpcédulaszórás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,

b) az igénybevételre kerülő polgári légijármű típusát és üzembentartóját,

c) a hirdetés és röpcédulaszórás célját, tervezett időpontját,

d) a felszálló repülőteret, a repülés útvonalát, a tervezett repülési magasságot, és az érintett települések felsorolását,

e) a feladat végrehajtásához szükséges felszállások számát (a tervezett útvonal-megszakítás, illetve leszállóhely megjelölését),

f) a végrehajtásért felelős személy nevét és beosztását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a terjesztésre kerülő röpcédula tíz mintapéldányát, illetve a hirdetés pontos szövegét.

12. § (1) A polgári légijárműről tárgy ledobásának (leszórásának) engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,

b) a tárgy pontos megnevezését,

c) a tárgyledobás (leszórás) célját,

d) az igénybevételre kerülő polgári légijármű típusát és üzembentartóját,

e) a felszálló repülőteret,

f) a tárgy ledobásának (leszórásának) helyét, útvonalát, az érintett települések felsorolását.

(2) Az ejtőernyős ugrással összefüggő és célmegjelölést szolgáló eszközök (szalag) ledobása nem minősül tárgyledobásnak.

13. § (1) A polgári légijármű fedélzetéről - annak felszeréléséhez nem tartozó eszközzel - fénykép vagy film készítéséhez és képrögzítéshez (a továbbiakban: légifelvétel) szükséges engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező, az ügyintéző és a légifelvételt készítő nevét, címét,

b) a légifelvétel készítésének célját, szögét, tervezett időpontját (időtartamát) és helyét,

c) a felszálló repülőteret és a repülés útvonalát, valamint a légifelvételek készítéséhez szükséges repülési magasságot,

d) a légijármű típusát és üzembentartójának megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell:

a) a megbízólevelet vagy annak hiteles másolatát (ha a légifelvételt megbízás alapján készítik),

b) a népgazdaságilag jelentős létesítményekről készítendő légifelvétel esetén a létesítmény felelős vezetőjének hozzájárulását,

c) térképet, feltüntetve ezen a készítendő felvételek helyét, kivéve ha a felvételeket állandó repülőterek területe felett, a Duna, a Tisza vagy valamely egy számjegyű közút, illetve a Balaton és a Velencei-tó területe felett repülve kívánják elkészíteni.

14. § (1) A parancsnokság által engedélyezett légi felvétel - indokolt eseteket kivéve - csak 90 foktól eltérő szögben készíthető.

(2) A légi felvételt készítő (készíttető) biztosítani köteles:

a) a parancsnokság igénye esetén a rendőri ellenőrzés lehetőségét a repülés végrehajtása, valamint az elkészített filmanyag előhívása közben,

b) az elkészített (felhasznált) filmanyag (kazetta, filmtekercs stb.) ellenőrzés előtti csomagolásához szükséges eszközöket.

(3) A készülő, illetve a már elkészült légi felvétel megjelenés előtti ellenőrzésének rendszerét a titokvédelmi és célszerűségi szempontok figyelembevételével a Belügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium külön szabályozza.

15. § (1) A légijárműnek nem minősülő repülőtest (földről irányított repülőmodell) látványosság célját szolgáló, vagy lakott terület feletti egyéb repültetésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a repültetni kívánt modellek számát, típusát és az irányításuk módját,

b) a repültetést végzők nevét, a repültetés helyét időpontját és célját,

c) a repültetésért felelős vezető megnevezését,

d) a tervezett biztonsági intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély kiadására - ha a repültetésre nem a parancsnokság által engedélyezett légirendezvény keretében, vagy nem légi felvétel készítése céljából kerül sor - a területileg illetékes rendőr-főkapitányság jogosult.

(3) Az engedély az elbíráláshoz szükséges adatok ismeretében egy naptári évre is kiadható.

16. § A rendőr-főkapitányság az illetékességi területén közbiztonsági és repülésbiztonsági szempontból ellenőrzi:

a) az állandó és az ideiglenes repülőterek és repülés biztonságát szolgáló létesítmények és földi berendezések üzemeltetésére, valamint vagyonvédelmére vonatkozó rendelkezések megtartását,

b) a repülőterek, a leszállóhelyek rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő használatát,

c) a repülőtéren való tartózkodás, valamint a polgári repülésben való részvétel jogszerűségét, az előírt okmányok meglétét és érvényességét,

d) a repülési feladat végrehajtására igénybe vett légijármű okmányait, azok érvényességét és vezetését,

e) a repülés földi biztosításának rendjét, a szolgálatok meglétét, működését, a rendszeresített okmányok vezetését, az előírt eszközök meglétét, használatát és állapotát,

f) a repülőterek és védőterületeik akadálymentességét, az akadályok jelzésének meglétét, állapotát, üzemeltetését,

g) a repülés és az ejtőernyős ugrás szabályainak megtartását, továbbá a parancsnokság által kiadott engedélyekben foglaltak végrehajtását,

h)[5] lakott terület felett végzett közegészségügyi szórótevékenység (fertőtlenítés, szúnyogirtás stb.) végrehajtásakor az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőség hozzájárulásának meglétét,

i) a saját hatáskörben kiadott engedély előírásainak végrehajtását,

j) a társadalmi tulajdon védelmének érvényesülését.

17. § (1) A rendőr-főkapitányság az illetékességi területén engedélyezi a 15. § (2) bekezdése szerint a légijárműnek nem minősülő repülőtest (földről irányított repülőmodell) látványosság célját szolgáló, vagy lakott terület feletti egyéb célú repültetését.

(2) A rendőr-főkapitányság a repülőbalesetről és a rendkívüli repülőeseményről szóló bejelentés alapján intézkedik:

a) a törvényerejű rendelet 19. §-ban, valamint a Vhr. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról,

b) az esemény helyszínének biztosításáról és rögzítéséről, valamint a halaszthatatlan nyomozati cselekmények bevezetéséről,

c) a nyomozás elrendelése iránt, ha az esemény helyszínén tapasztaltak, illetve egyéb adatok alapján azonnal megállapítható a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Egyéb esetekben meg kell várni a parancsnokság állásfoglalását.

18. § A rendőr-főkapitányság a repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények vizsgálata érdekében:

a) elősegíti a vizsgálóbizottság helyszínen végzett tevékenységét, biztosítja a munka feltételeit,

b) a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátja a birtokában levő és a vizsgálathoz szükséges adatokat és bizonylatokat,

c) a parancsnokság döntése alapján részt vesz a szakmai vizsgálatban.

19. § A rendőr-főkapitányság saját hatáskörében vizsgálja a polgári repülés területén a repülőbalesetnek, rendkívüli repülőeseménynek nem minősülő üzemi baleseteket.

20. § A rendőr-főkapitányság az ellenőrzési és a vizsgálati tapasztalatok alapján a közbiztonság és a repülésbiztonság érdekében:

a) intézkedik a szabálysértési eljárás megindítása iránt,

b) megelőzi, megakadályozza, illetve megszünteti a repülés biztonságát veszélyeztető körülményeket, cselekményeket,

c) megakadályozza és felszámolja az engedély nélküli repülőtevékenységet,

d) távközlési hálózatának rendelkezésre bocsátása útján segítséget nyújt a repülésirányításnak, az ezzel összefüggő közlemények továbbításával.

21. § A Vhr. 32. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt a BM Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Csoportfőnöksége adja ki.

22. §[6] Az ideiglenes repülőtér vagy az állandó repülési terület igénybevételére kapott engedélyről az ott repülő tevékenységet végző légijármű üzembetartója, mezőgazdasági repülőtevékenység esetén - ha a légijármű éjszakára az ideiglenes repülőtéren, illetve leszállóhelyen marad - a foglalkoztató gazdaság (üzemegység) köteles bejelentést tenni a területileg illetékes rendőrkapitányságnak.

23. § A polgári légijármű üzembentartója a légi rendészeti feladatokat érintő rendelkezéseit a kiadástól számított 15 napon belül köteles megküldeni a parancsnokságnak.

24. § A parancsnokságon, illetve a polgári repülőtéren rendszeres szolgálatot ellátó rendőri állomány a Magyar Honvédség repülőalakulatainál rendszeresített megkülönböztető és vizsgafokozati jelzéseket viseli.

25. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a polgári repülés rendészeti feladatainak ellátásáról szóló 3/1977. (III. 2.) BM rendelet hatályát veszti.

Lábjegyzetek:

[1] Utóbb a törvényerejű rendelet az 1995. évi XCVII. törvény, az MT rendelet a 141/1995. (IX. 30.) Korm. rendelet 28. §-a 1996. július 1-ével hatályon kívül helyezte.

[2] A 22/1996. (IX. 2.) BM rendelet 5. §-a alapján, ahol BM rendelet BM (ORFK) Légirendészeti Parancsnokságot említ, azon Légirendészeti Parancsnokságot kell érteni.

[3] A 6. § (1) bekezdésének a) pontja a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 1. §-ával megállapított összeg.

[4] A 8. § (4)-(5) bekezdését a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletet.

[5] Az 1991. évi XI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése alapján, ahol jogszabály Állami Közegészségügyi-Jáványügyi Főfelügyelőséget említ, azon Tisztifőorvosi Hivatalt kell érteni.

[6] A 22. § a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.