3/1983. (III. 16.) BM rendelet
a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjéről
A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: törvényerejű rendelet) végrehajtására kiadott 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 49. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]
1. § (1)[2] A polgári repüléssel kapcsolatos rendészeti (a továbbiakban: légirendészeti) feladatokat - a 16-20. §-okban foglaltak kivételével - első fokon a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Légirendészeti Parancsnoksága (a továbbiakban: parancsnokság) látja el.
(2) A parancsnokság hatáskörébe tartozó ügyekben másodfokon a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági és Közlekedési Csoportfőnöksége jár el.
(3) A 16-20. §-okban meghatározott feladatokat a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) végzik a parancsnokság szakirányítása mellett.
(4) A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi hatóságai (a továbbiakban: légügyi hatóság), a Honvédelmi Minisztérium szervei, valamint a légijárművet üzembentartók felettes szervei, a parancsnokságot tájékoztatják a Belügyminisztérium polgári repüléssel kapcsolatos feladatait érintő, valamint a repülés biztonságát és a közrend védelmét is befolyásoló intézkedéseikről, a kiadott, vagy kiadásra kerülő szabályzatokról, utasításokról.
2. § A parancsnokság
a) kiadja a Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésében felsorolt repülő és ejtőernyős tevékenység végrehajtásához a hatósági engedélyt,
b) külön jogszabály szerint részt vesz a repülőbalesetek és a rendkívüli repülőesemények szakmai vizsgálatára alakult bizottság munkájában,
c) közreműködik - közbiztonsági, valamint a repülésbiztonsági szempontok alapján nyilatkozik - az állandó repülőtér létesítésével, bővítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos hatósági eljárásokban, továbbá az állandó repülőtéren és ennek védőterületén a légi akadályoknak minősülő és egyéb létesítmények kivitelezését megelőző engedélyezési eljárásban,
d) a repülőbalesetekről és a rendkívüli repülőeseményről szóló bejelentés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket,
e) teljesíti a feladataival összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit.
3. § A parancsnokság az általa vezetett nyilvántartások alapján adatokat szolgáltat az illetékes központi és területi rendőri szervek, a légügyi hatóság, valamint légijárművet üzembentartók felettes szervei részére.
4. § A parancsnokság légirendészeti szempontból ellenőrzi
a) a Magyar Köztársaság légterében folytatott polgári repülés [Vhr. 1. § d) pont] jogszerűségét és az előírások szerinti végrehajtását,
b) a polgári légijárművek okmányainak meglétét, érvényességét és az előírások szerinti vezetését,
c) a polgári repülés végrehajtására kijelölt szakszemélyzet okmányainak meglétét és érvényességét, valamint a repülésben részt vevő más személyek fedélzeten tartózkodásának jogosultságát,
d) a repülőterek, a leszállóhelyek, valamint a repülés biztonságát szolgáló létesítmények és földi berendezések üzembentartási engedélyben meghatározott, a közbiztonság érdekeinek is megfelelő üzemeltetési előírásainak meglétét, megtartását,
e) az általa engedélyezett, nagyobb szabású légirendezvénynek és egyéb polgári repülési tevékenységnek az engedély szerinti végrehajtását.
5. § A nemzetközi repülőtér légirendészeti ellenőrzését a Belügyminisztérium Határőrség repülőtéri alegységének közreműködésével kell szervezni és végrehajtani.
6. § (1) A parancsnokság az általa, valamint a rendőr-főkapitányság által végrehajtott légirendészeti ellenőrzés és a repülőbaleset, a rendkívüli repülőesemény bizottsági vizsgálata során a repülés biztonságát veszélyeztető körülmények és cselekmények feldereítése során jogosult:
a)[3] repülőbaleset, a rendkívüli repülőesemény szakmai bizottsági vizsgálata során, valamint a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyv alapján az esemény értékelésére és büntető vagy szabálysértési eljárás kezdeményezésére az illetékes rendőri szerveknél,
b) halasztást nem tűrő esetben a veszélyeztető körülmények és cselekmények azonnali megszüntetésére,
c) megelőző intézkedések megtételére, illetve kezdeményezésére.
(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről a légügyi hatóságot és az érintett üzembentartót, valamint ennek felettes szervét tájékoztatni kell.
7. § A parancsnokság
a) a honvédelmi érdekeket érintő ügyekben a Honvédelmi Minisztérium, az egyéb ügyben a légügyi hatóság, illetve az üzembentartó (kérelmező) felügyeletét gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) illetékes szervével való egyeztetés alapján ad ki engedélyt, beszerzi - beszerezteti - a szakhatósági és egyéb hozzájárulásokat,
b) értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot és az Egyesített Repülésirányító Főközpontot a kiadott engedélyekről,
c) az 1. § (4) bekezdése alapján megteszi a repülés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket, észrevételezi a megküldött tervezeteket és ezekről a rendőr-főkapitányságokat a szükséges mértékben tájékoztatja,
d) részt vesz a légügyi hatóság által szervezett és az üzembentartókkal közösen végrehajtott hatósági repülőtérszemlén és erről előzetesen értesíti a rendőr-főkapitányságot,
e) a 2. § c) pontja szerint nyilatkozatot (állásfoglalást) a légügyi hatósággal, illetve a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervével, indokolt esetben az üzembentartó felettes szervével egyeztetve adja.
8. § (1) A Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak engedélyezése iránti kérelmet és mellékleteit a végrehajtás tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal két példányban kell benyújtani a parancsnoksághoz. A határidőtől a Vhr. 35. §-ának (1) bek. c), e), f) pontja esetén közérdekből és rendkívül indokolt esetekben lehet eltérni.
(2) A kérelem külön jogszabály szerint illetékköteles.
(3) A parancsnokság által kiadott engedély nem mentesít a más jogszabályban meghatározott hatósági engedély, illetve hozzájárulás megszerzése alól. Az engedély érvényességének időtartamát a parancsnokság határozza meg.
(4)[4] Az engedélyezett légitevékenységet 48 órával a végrehajtás megkezdése előtt be kell jelenteni a felszállás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságnak. A bejelentési kötelezettség alól a légitevékenység engedélyezéskor - indokolt esetben - felmentés adható.
(5) Külföldi megbízó esetében, illetve külföldi által végrehajtandó légifelvételek engedélyezéséhez a Külügyminisztérium Sajtó Főosztály hozzájárulását is be kell szerezni.
9. § (1) A látványosság célját szolgáló repülés és ejtőernyős ugrás, valamint a repülőtéren kívül végrehajtott ejtőernyős ugrás (a továbbiakban: rendezvény) engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,
b) a rendezvény részletes végrehajtási tervét, az időpont és hely pontos feltüntetését,
c) a végrehajtásra kiválasztott terep, kényszerleszállóhely, valamint a körzetükben levő terepakadályok részletes leírását és méreteit,
d) a rend fenntartását célzó és az egyéb biztonsági intézkedéseket,
e) a távközlési összeköttetések rendszerét és módját,
f) a rendezvény vezetésével megbízott, továbbá az abban részt vevő személyek névsorát, beosztását és repülő (ejtőernyős) szakmai jogosultságának igazolását,
g) a lebonyolításhoz szükséges technikai eszközök (légijármű, mentő és tűzoltó gépkocsi, vízijármű stb.) felsorolását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell
a) a rendezvény helyéről készült 1 : 25 000 méretarányú vázlatrajzot, feltüntetve a repülésre (ejtőernyős ugrásra) veszélyes akadályokat, a közönség, a mentőszolgálat, valamint a tűzoltóság elhelyezését,
b) a kérelmező által korábban tett biztonsági intézkedéseknek az illetékes szervek részéről történt igazolását (pl. a vízi- és közutak lezárásáról, elektromos vezetékek áramtalanításáról stb.), továbbá a terület használatára vonatkozó engedélyt.
10. § A légijárműre felfüggesztett teher lakott terület felett történő polgári célú szállításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező szerv nevét és címét,
b) a teher szállításának módját,
c) a végrehajtás tervezett időpontját,
d) a légijármű teheremelő képességéről szóló igazolást,
e) a szállítás nyomvonalát ábrázoló 1 : 10 000 méretarányú térképet, valamint az emelés, a szállítás és a lebocsátás helyén teendő biztonsági intézkedéseket.
11. § (1)A polgári légijárművel (a kikötött léggömböt kivéve) történő hirdetés és röpcédulaszórás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,
b) az igénybevételre kerülő polgári légijármű típusát és üzembentartóját,
c) a hirdetés és röpcédulaszórás célját, tervezett időpontját,
d) a felszálló repülőteret, a repülés útvonalát, a tervezett repülési magasságot, és az érintett települések felsorolását,
e) a feladat végrehajtásához szükséges felszállások számát (a tervezett útvonal-megszakítás, illetve leszállóhely megjelölését),
f) a végrehajtásért felelős személy nevét és beosztását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a terjesztésre kerülő röpcédula tíz mintapéldányát, illetve a hirdetés pontos szövegét.
12. § (1) A polgári légijárműről tárgy ledobásának (leszórásának) engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező szerv megnevezését és címét,
b) a tárgy pontos megnevezését,
c) a tárgyledobás (leszórás) célját,
d) az igénybevételre kerülő polgári légijármű típusát és üzembentartóját,
e) a felszálló repülőteret,
f) a tárgy ledobásának (leszórásának) helyét, útvonalát, az érintett települések felsorolását.
(2) Az ejtőernyős ugrással összefüggő és célmegjelölést szolgáló eszközök (szalag) ledobása nem minősül tárgyledobásnak.
13. § (1) A polgári légijármű fedélzetéről - annak felszeréléséhez nem tartozó eszközzel - fénykép vagy film készítéséhez és képrögzítéshez (a továbbiakban: légifelvétel) szükséges engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező, az ügyintéző és a légifelvételt készítő nevét, címét,
b) a légifelvétel készítésének célját, szögét, tervezett időpontját (időtartamát) és helyét,
c) a felszálló repülőteret és a repülés útvonalát, valamint a légifelvételek készítéséhez szükséges repülési magasságot,
d) a légijármű típusát és üzembentartójának megnevezését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell:
a) a megbízólevelet vagy annak hiteles másolatát (ha a légifelvételt megbízás alapján készítik),
b) a népgazdaságilag jelentős létesítményekről készítendő légifelvétel esetén a létesítmény felelős vezetőjének hozzájárulását,
c) térképet, feltüntetve ezen a készítendő felvételek helyét, kivéve ha a felvételeket állandó repülőterek területe felett, a Duna, a Tisza vagy valamely egy számjegyű közút, illetve a Balaton és a Velencei-tó területe felett repülve kívánják elkészíteni.
14. § (1) A parancsnokság által engedélyezett légi felvétel - indokolt eseteket kivéve - csak 90 foktól eltérő szögben készíthető.
(2) A légi felvételt készítő (készíttető) biztosítani köteles:
a) a parancsnokság igénye esetén a rendőri ellenőrzés lehetőségét a repülés végrehajtása, valamint az elkészített filmanyag előhívása közben,
b) az elkészített (felhasznált) filmanyag (kazetta, filmtekercs stb.) ellenőrzés előtti csomagolásához szükséges eszközöket.
(3) A készülő, illetve a már elkészült légi felvétel megjelenés előtti ellenőrzésének rendszerét a titokvédelmi és célszerűségi szempontok figyelembevételével a Belügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium külön szabályozza.
15. § (1) A légijárműnek nem minősülő repülőtest (földről irányított repülőmodell) látványosság célját szolgáló, vagy lakott terület feletti egyéb repültetésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a repültetni kívánt modellek számát, típusát és az irányításuk módját,
b) a repültetést végzők nevét, a repültetés helyét időpontját és célját,
c) a repültetésért felelős vezető megnevezését,
d) a tervezett biztonsági intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély kiadására - ha a repültetésre nem a parancsnokság által engedélyezett légirendezvény keretében, vagy nem légi felvétel készítése céljából kerül sor - a területileg illetékes rendőr-főkapitányság jogosult.
(3) Az engedély az elbíráláshoz szükséges adatok ismeretében egy naptári évre is kiadható.
16. § A rendőr-főkapitányság az illetékességi területén közbiztonsági és repülésbiztonsági szempontból ellenőrzi:
a) az állandó és az ideiglenes repülőterek és repülés biztonságát szolgáló létesítmények és földi berendezések üzemeltetésére, valamint vagyonvédelmére vonatkozó rendelkezések megtartását,
b) a repülőterek, a leszállóhelyek rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő használatát,
c) a repülőtéren való tartózkodás, valamint a polgári repülésben való részvétel jogszerűségét, az előírt okmányok meglétét és érvényességét,
d) a repülési feladat végrehajtására igénybe vett légijármű okmányait, azok érvényességét és vezetését,
e) a repülés földi biztosításának rendjét, a szolgálatok meglétét, működését, a rendszeresített okmányok vezetését, az előírt eszközök meglétét, használatát és állapotát,
f) a repülőterek és védőterületeik akadálymentességét, az akadályok jelzésének meglétét, állapotát, üzemeltetését,
g) a repülés és az ejtőernyős ugrás szabályainak megtartását, továbbá a parancsnokság által kiadott engedélyekben foglaltak végrehajtását,
h)[5] lakott terület felett végzett közegészségügyi szórótevékenység (fertőtlenítés, szúnyogirtás stb.) végrehajtásakor az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Főfelügyelőség hozzájárulásának meglétét,
i) a saját hatáskörben kiadott engedély előírásainak végrehajtását,
j) a társadalmi tulajdon védelmének érvényesülését.
17. § (1) A rendőr-főkapitányság az illetékességi területén engedélyezi a 15. § (2) bekezdése szerint a légijárműnek nem minősülő repülőtest (földről irányított repülőmodell) látványosság célját szolgáló, vagy lakott terület feletti egyéb célú repültetését.
(2) A rendőr-főkapitányság a repülőbalesetről és a rendkívüli repülőeseményről szóló bejelentés alapján intézkedik:
a) a törvényerejű rendelet 19. §-ban, valamint a Vhr. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról,
b) az esemény helyszínének biztosításáról és rögzítéséről, valamint a halaszthatatlan nyomozati cselekmények bevezetéséről,
c) a nyomozás elrendelése iránt, ha az esemény helyszínén tapasztaltak, illetve egyéb adatok alapján azonnal megállapítható a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Egyéb esetekben meg kell várni a parancsnokság állásfoglalását.
18. § A rendőr-főkapitányság a repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények vizsgálata érdekében:
a) elősegíti a vizsgálóbizottság helyszínen végzett tevékenységét, biztosítja a munka feltételeit,
b) a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátja a birtokában levő és a vizsgálathoz szükséges adatokat és bizonylatokat,
c) a parancsnokság döntése alapján részt vesz a szakmai vizsgálatban.
19. § A rendőr-főkapitányság saját hatáskörében vizsgálja a polgári repülés területén a repülőbalesetnek, rendkívüli repülőeseménynek nem minősülő üzemi baleseteket.
20. § A rendőr-főkapitányság az ellenőrzési és a vizsgálati tapasztalatok alapján a közbiztonság és a repülésbiztonság érdekében:
a) intézkedik a szabálysértési eljárás megindítása iránt,
b) megelőzi, megakadályozza, illetve megszünteti a repülés biztonságát veszélyeztető körülményeket, cselekményeket,
c) megakadályozza és felszámolja az engedély nélküli repülőtevékenységet,
d) távközlési hálózatának rendelkezésre bocsátása útján segítséget nyújt a repülésirányításnak, az ezzel összefüggő közlemények továbbításával.
21. § A Vhr. 32. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt a BM Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Csoportfőnöksége adja ki.
22. §[6] Az ideiglenes repülőtér vagy az állandó repülési terület igénybevételére kapott engedélyről az ott repülő tevékenységet végző légijármű üzembetartója, mezőgazdasági repülőtevékenység esetén - ha a légijármű éjszakára az ideiglenes repülőtéren, illetve leszállóhelyen marad - a foglalkoztató gazdaság (üzemegység) köteles bejelentést tenni a területileg illetékes rendőrkapitányságnak.
23. § A polgári légijármű üzembentartója a légi rendészeti feladatokat érintő rendelkezéseit a kiadástól számított 15 napon belül köteles megküldeni a parancsnokságnak.
24. § A parancsnokságon, illetve a polgári repülőtéren rendszeres szolgálatot ellátó rendőri állomány a Magyar Honvédség repülőalakulatainál rendszeresített megkülönböztető és vizsgafokozati jelzéseket viseli.
25. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a polgári repülés rendészeti feladatainak ellátásáról szóló 3/1977. (III. 2.) BM rendelet hatályát veszti.
Lábjegyzetek:
[1] Utóbb a törvényerejű rendelet az 1995. évi XCVII. törvény, az MT rendelet a 141/1995. (IX. 30.) Korm. rendelet 28. §-a 1996. július 1-ével hatályon kívül helyezte.
[2] A 22/1996. (IX. 2.) BM rendelet 5. §-a alapján, ahol BM rendelet BM (ORFK) Légirendészeti Parancsnokságot említ, azon Légirendészeti Parancsnokságot kell érteni.
[3] A 6. § (1) bekezdésének a) pontja a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 1. §-ával megállapított összeg.
[4] A 8. § (4)-(5) bekezdését a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletet.
[5] Az 1991. évi XI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése alapján, ahol jogszabály Állami Közegészségügyi-Jáványügyi Főfelügyelőséget említ, azon Tisztifőorvosi Hivatalt kell érteni.
[6] A 22. § a 3/1989. (IV. 7.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.