32/1984. (X. 31.) MT rendelet
a gazdasági bírságról
A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
Eljárási szabályok
1. §
A gazdasági bírságot a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyre és magánszemélyre - ideértve a magánszemélyek társaságát is - lehet kiszabni.
2. §
Gazdasági bírság kiszabását indítványozza
a) a legfőbb ügyész,
b) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság,
c) a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakmai (ágazati) szakszervezetek elnöksége és a működési területén a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsa,
d) feladatkörüket érintő tevékenységgel kapcsolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságai ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervei javaslatára a végrehajtó bizottság titkárai,
e) feladatkörükben a szövetkezetek országos tanácsai,
f) feladatkörében a Fogyasztók Országos Tanácsa,
g) feladatkörüket érintő tevékenységgel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, valamint a hatósági minőségellenőrzésre feljogosított szervezetek.
3. §
(1) Ha a bíróság vagy más állami szerv az előtte folyamatban levő ügyben olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről értesíti a 2. § a)-c) pontjában megjelölt valamelyik szervet, a szükséges vizsgálat és - annak eredményéhez képest - gazdasági bírság indítványozása végett.
(2) Ha a 2. §-ban nem említett, ellenőrzésre, illetőleg minőségi vizsgálatra jogosult állami szerv feladatai teljesítése, illetőleg ellenőrzése során olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről felügyeleti szervét gazdasági bírság indítványozása céljából köteles értesíteni; egyidejűleg köteles tájékoztatni a legfőbb ügyészt és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot is.
4. §
A gazdasági bírság kiszabására irányuló indítványt három év elteltével nem lehet előterjeszteni. E határidőt a bírság alapjául szolgáló magatartás befejezésétől (abbahagyásától), beruházással kapcsolatos magatartás esetén pedig a beruházás üzembehelyezésétől kell számítani.
5. §
(1) A gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az legalább 30%-kal meghaladja a jogosulatlanul szerzett előny, illetőleg okozott kár összegét.
(2) Jogosulatlan anyagi előny, illetőleg kár hiányában a bíróság a bírság összegét az eset összes körülményeire figyelemmel állapítja meg.
6. §
Különös méltánylást érdemlő esetben a bírság összege az 5. §-ban említett mértékek alatt is megállapítható, vagy a bírság kiszabása mellőzhető.
7. §
(1) A gazdasági bírság kiszabása iránt indított ügy elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a bírság kiszabását gazdálkodó szervezettel szemben indítványozták, a megyei (fővárosi) bíróság eljárása során a Polgári Perrendtartás ötödik részének szabályait alkalmazza.
(2) Az eljárás költségét a bíróság előlegezi. Ez a költség a gazdasági bírság kiszabása, valamint a 6. § szerinti mellőzése esetén azt terheli, akivel szemben az indítványt előterjesztették. Az indítvány visszavonása vagy elutasítása esetén az eljárás költségét az állam viseli.
(3) A bíróság határozatában intézkedik aziránt, hogy a bírságot, illetőleg az eljárási költséget a Pénzügyminisztérium megfelelő számlájára fizessék be.
(4) A bíróság a gazdasági bírságot kiszabó határozatot megküldi a törvényességi felügyeletet, illetőleg a felügyeletet gyakorló szervnek és a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának.
8. §
A gazdasági bírságot kiszabó határozatot a gazdálkodó szervezetnek és más jogi személynek a dolgozói, illetőleg tagjai előtt ismertetnie kell.
9. §
(1) A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alól.
(2) Gazdasági bírság kiszabása esetén az erre jogosult szerv köteles a felelős személyek ellen fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg felelősségrevonásukról egyéb módon gondoskodni. A felelősségre vonásról a bíróság jogerős határozatának kézbesítésétől számított hatvan napon belül értesíteni kell a gazdasági bírság kiszabását indítványozó szervet és a bírságot kiszabó bíróságot.
10. §
(1) A kártérítési vagy más vagyoni felelősséget, továbbá a pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeket ez a rendelet nem érinti.
(2) Ez a rendelet nem érinti a hatóságoknak azt a jogkörét, hogy a más jogszabályokban meghatározott esetekben bírságot szabhatnak ki.
A gazdasági bírság kiszabásának különös esetei
11. §
A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. számú törvény 22. §-ában meghatározott eseteken kívül gazdasági bírságot kell kiszabni arra, aki:
a) jogszabályban előírt engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően végez külkereskedelmi tevékenységet;
b) a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint engedélyhez kötött tevékenységet az előírt engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon végez;
c) olyan egyéb gazdasági tevékenységét folytat, amelyre a jogosultsága nem terjed ki;
d) nem tesz eleget az alkatrészek, a tartozékok és a javítószolgálat folyamatos biztosítására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének;
e) jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott kötelezettségei megszegésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket;
f) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettsége elmulasztásával vagy megszegésével a dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti.
Záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet, a módosításáról rendelkező 20/1979. (V. 26.) Mt. számú és 22/1983. (VI. 15.) MT számú rendelet, az 1006/1982. (II. 26.) Mt. h. számú határozat 5. pontjának második mondata, valamint a termékforgalomról szóló 33/1975. (XI. 29.) MT számú rendelet 10. §-a hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a gazdasági bírság elszámolásával, átutalásával összefüggő kérdéseket szabályozza.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke