1984. évi 33. törvényerejű rendelet

egyes polgári jogi szabályok módosításáról

1. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvény tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenységet, így különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a fogyasztók megtévesztését, továbbá a tisztességtelen ár érvényesítését. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg."

2. § A Ptk. VI. Fejezetének az "1. Az állami vállalat" című része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"31. § (1) Az állam - gazdasági feladatainak ellátása végett - állami vállalatokat létesít. Az állami vállalat jogi személy.

(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal -törvényben meghatározott módon és felelősséggel - önállóan gazdálkodik.

(3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.

(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét

(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.

32. § (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja

a) a vállalati tanács, vagy

b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése, illetőleg

c) az igazgató.

(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.

(3) Az állami vállalat kezelésében levő vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettől eltérően rendelkezhet

33. § Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg."

3. § A Ptk. 55. §-ának (2) bekezdése, 64. §-a, valamint 70. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti és a jelenlegi 39-74. §-ainak a számozása 34-69. §-okra változik; egyidejűleg a Ptk. VI. fejezete a következő címekkel és rendelkezésekkel egészül ki:

"9. Egyes jogi személyek vállalata

70. § (1) A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei, a társadalmi szervezet és az egyesület vállalatot hozhatnak létre. A vállalat jogi személy.

(2) A vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Társadalmi szervezet esetében további feltétel, hogy a vállalat létesítését a társadalmi szervezet alapszabálya megengedje, míg egyesületnél a felügyelő szerv hozzájárulására van szükség.

71. § (1) A vállalatot létesítő okiratban meg kell állapítani - a 29. § (2) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - a létesítő jogi személy nevét a vállalat induló vagyonát, továbbá a jogszabályban előírt egyéb tényeket és körülményeket

(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére: nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak más gazdálkodó szervezettől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.

(3) A vállalat a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Kérelmére a vállalatot a cégjegyzékbe is be kell jegyezni. A vállalati nyilvántartásba (cégjegyzékbe) a vállalat megszűnését is be kell jegyezni.

72. § (1) A vállalat tevékenységi körét a létesítő jogi személy - a jogszabályok keretei között - állapítja meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont.

(2) A létesítő jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségéből; a részesedés mértékét a létesítő okirat állapítja meg.

(3) A létesítő jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel.

(4) A vállalat igazgatóját a létesítő jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat. Az igazgató kinevezése és felmentése előtt ki kell kérni a szakszervezet vállalati szervének véleményét

(5) A létesítő szerv előírhatja, hogy a vállalat általános vezetését - a kinevezett igazgató mellett - vezetőtestület látja el. A vezetőtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítő okiratban kell meghatározni, s ezt valamint a működésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és működési szabályzatnak is tartalmaznia kell.

(6) A létesítő jogi személy a vállalatot megszüntetheti.

73. § (1) Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetőleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.

(2) A vállalat szervezeti és működési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról.

10. A leányvállalat

74. § (1) Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy.

(2) A leányvállalatot létesítő okiratnak - a 29. § (2) bekezdésében és a 71. § (1) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesítő szerv együttműködésének módját, valamint azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a létesítő szervet és a leányvállalatot az együttműködés során megilletik, illetőleg terhelik.

(3) A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a pénzügyminiszter előzetes egyetértése nem szükséges.

(4) A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg."

4. § A Ptk. 232. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg - évi nyolc százalék.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a kamat kikötése az évi nyolc százalékot meghaladó részében semmis."

5. § A Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek; egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(1) Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles nyolc százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Ha a felek a szerződésben kamatot kötöttek ki, a kötelezett a szerződéses kamat és a késedelembe eséstől járó évi nyolc százalékos kamat együttes összegét köteles megfizetni."

6. §[1]

7. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 37. §-a után a következő 38. §-sal egészül ki:

"38. § A váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható."

8. §[2]

9. § A Pp. 316. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizetési meghagyás iránti bérelem elintézésére a 95. §, a 124. § (3) bekezdése, valamint a 129. §, 130. § és 132. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók; ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 313-315. §-okban meghatározott előfeltételek hiánya esetében is."

10. § A Pp. 317. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:)

"d) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg."

11. §[3]

12. §[4]

13. §[5]

14. §[6]

15. §[7]

16. §[8]

17. §[9]

18. §[10]

19. §[11]

20. §[12]

21. §[13]

22. §[14]

23. §[15]

24. §[16]

25. §[17]

26. §[18]

27. §[19]

28. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba; a 8-9. §-ok rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szervezetek leányvállalat-alapítási jogáról szóló 1983. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 16. és 17. §-a; a 18. §-a előtti "(Ptk. 41. §-ához)" szövegrész helyébe "(Ptk. 36. §-ához)" szövegrész lép.

(3) E törvényerejű rendelet 3. §-ával megállapított Ptk. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti részesedés mértékét - ha a létesítő szerv e jogával élni kíván - legkésőbb 1985. június 30. napjáig a létesítő okirat módosításával kell meghatározni.

29. §[20]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára