13/1985. (XII. 10.) ME rendelet

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzatot (a továbbiakban: Sz.) a következők szerint módosítom:

1. §

Az Sz. 3. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell arra a mezőgazdasági szövetkezeti tagra is, aki a szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján munkakörébe nem tartozó munkát a munkaidején túl végez."

2. §

Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 1. §-ával megállapított 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § Ha a megbízás nem teljes naptári hónapban áll fenn, az R. 7. §-a alkalmazásánál a teljesítésre fordított időt, illetőleg a díjazás összegét a jogviszony időtartamával arányosan kell figyelembe venni."

3. §

Az Sz. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A T. 18. §-ának d)-e) pontját megfelelően alkalmazni kell

a) a mostohaanyára és a mostohaapára,

b) a nevelőanyára, illetőleg a nevelőapára,

c) arra, akihez a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet állami gondozás alatt álló gyermeket helyezett el."

4. §

Az Sz. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki

a) az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b) a dolgozók általános és középiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanul."

5. §

Az Sz-nek az 1/1985. (I. 17.) ME rendelet 15. §-ával módosított 108. §-a (2)-(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a gyermek egyéves kora után az együttélő házastársak (élettársak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, igényét a munkáltatójánál kell bejelentenie, amely a szükséges igazolásokat az igénybejelentést követő 3 munkanapon belül köteles megküldeni az anya munkáltatójának. Amennyiben az anya munkáltatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik a munkáltató a részére megküldött igazolásokat soron kívül köteles továbbítani a székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítás igazgatóságnak (kirendeltségnek).

(3) A vasutak dolgozóinak, nyugdíjasainak és ezek hozzátartozóinak az (1) bekezdésben említett ellátásokat a vasutak illetékes szervétől kell igényelniük."

"(5) Az igényt az a szerv köteles elbírálni amelynél azt be kell jelenteni, kivéve, ha az együttélő házastársak (élettársak) közül az api igényli a gyermekápolási táppénzt. Ebben az esetben a táppénzigényt az anya munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósát (kirendeltség) köteles elbírálni."

6. §

Az Sz-nek: a 3/1982. (V. 28.) SZOT szabályzat 9. §-ával megállapított 124. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dolgozó (biztosított) által aláírt nyomtatványon az illetékes igényelbíráló szervtől köteles kérni annak közlését, hogy a dolgozó (biztosított) megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetőleg mennyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik."

7. §

Az Sz-nek az 1/1983. (IV. 6.) SZOT szabályzat 6. §-ával módosított 162. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) Ha a biztosítottnak teljesítménybért, illetve túlmunkadíjat fizetnek - és ezzel a havi munkabére (munkadíja) a (2) bekezdésben említett összeget meghaladja -, e címen nyugdíjárulé-kot legfeljebb a törvényes munkaidőre megállapított havi munkabér (munkadíj) húsz százalékkal emelt összege után kell fizetni."

8. §

Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 21. §-ával módosított 163. §-a b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nyugdíjjárulékot kell fizetni)

"b) a vállalatoknál, szövetkezeteknél, egyéb szerveknél működő szakszervezeti és KISZ szervezetek függetlenített tisztségviselői és alkalmazottai, kulturális intézmények igazgatói és vezető könyvtárosai, továbbá az üzemegészségügyi feladatot főfoglalkozás keretében ellátó dolgozók részére a vállalat, szövetkezet, egyéb szerv által adott jutalom és gazdálkodás eredményéhez kötődő további juttatás, bányavállalatoknál még a hűségjutalom és a természetbeni járandóság vagy ennek megváltásaként adott összeg."

"d) az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által adományozott kitüntetéssel - külön jogszabály alapján - járó jutalom" (után).

9. §

Az Sz. 169. §-ának az 1/1980. (I. 30.) SZOT szabályzat 20. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben a nyugdíjjárulék fizetését a (2) bekezdésben említett hat havi határidő eltelte után is engedélyezheti. Ez esetben a nyugdíjjárulékot a kérelem előterjesztésekor elért keresetnek az R. 222. §-a alapján megállapított összege után kell fizetni."

10. §

Az Sz-nek az 1 1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 30. §-ával - Sz. 200/E. §-ként - megállapított, az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 43. §-ával módosított és az 1/1983. (IV. 6.) SZOT szabályzat 8. §-ával átszámozott 200/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200/A. § (1) A kisiparost, a magánkereskedőt, a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha

a) munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezet közös munkahelyen dolgozó tagja és a munkaszerződésben, munkamegállapodásban megállapított munkaideje a törvényes munkaidőt eléri,

b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán tizenhárom, nő nyolc - tízórás -munkanapot teljesített,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos,

d) bedolgozónként havi keresete eléri a 3000 forintot,

c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(2) A mezőgazdasági szakcsoportnak az a tagja, aki a szakcsoport közös tevékenységében részt vesz és az R. 292/E. §-ában előírt havi társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül."

11. §

Az Sz-nek az 1/1985. (I. 17.) ME rendelet 18. §-ával megállapított 200/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató személy nem köteles baleseti járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély mellett folytat kisipari, magánkereskedői tevékenységet -, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban- van, szabadságvesztést tölt vagy szigorított őrizet alatt áll."

12. §

Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 28. §-ával megállapított 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"203. § Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a kisiparos, a magánkereskedő kérelmére engedélyezheti, a II. osztálytól eltérő, az érdekképviseleti szerv által javasolt osztályra előírt társadalombiztosítási járulék fizetését."

13. §

Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 34. §-ával megállapított 209. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érdekképviseleti szerv soron kívül küld értesítést

a) az R. 273/A. §-a szerinti, illetőleg

b) az adómentessé vagy adófizetésre kötelezetté váló kisiparos, magánkereskedő által fizetendő

járulék összegéről."

14. §

Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 36. §-ával Sz. 211/E. §-ként megállapított és az 1/1983. (IV. 6.) SZOT szabályzat 8. §-ával Sz. 211/F. §-ra változott §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"211/F. § (1) A gazdasági munkaközösség tagja a társasági szerződés, az ipari szakcsoport tagja a működési szabályzat jóváhagyása napjától, az újonnan belépő tag pedig a társasági szerződés módosításának jóváhagyása, szakcsoport tagja esetén a tagfelvétel napjától a tagsági viszony, illetőleg a társaság megszűnése napjáig köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a gazdasági munkaközösség a társasági szerződés jóváhagyása előtt kezdi meg a tevékenységét, a tagok járulékfizetési kötelezettsége legkorábban a szerződés megkötésének napiától kezdődik. A tag elhalálozása esetén a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség az elhalálozást megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg.

(2) A gazdasági munkaközösség, valamint az ipari szakcsoport köteles tagjait a tárgyévet követő évben legkésőbb január 31-ig a tárgyévet közvetlenül megelőző évi összesített adóköteles jövedelmüknek megfelelően az R. 271. §-a (1) bekezdésében meghatározott osztályba sorolni. Ha a tagság év közben kezdődött, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség egy hónapot meghaladóan szünetelt (R. 276. 5) az ebben az évben elért adóköteles iövedelmet teljes naptári évre át kell számítani és ezt az összeget kell az osztályba sorolásnál figyelembe venni.

(3) A gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport tagja a tagsági viszony kezdetének a (1) bekezdésben meghatározott napjától annak az évnek december 31 napjáig, amelyben adóköteles jövedelmet első ízben elért, a II. osztályra megállapított társadalombiztosítási járulékkal azonos összegű járulékelőleget köteles fizetni. A járulékelőleget a társadalombiztosítási járulék összegébe be kell számítani.

(4) A gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport kérelmére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezheti, hogy az egyes tag(ok) a (3) bekezdésben meghatározott II. osztályra előírt járulék helyett a várható adóköteles jövedelemnek megfelelő osztály szerinti járulékot fizessék előlegként.

(5) Ha a gazdasági munkaközösségi, vagy az ipari szakcsoport tagság év közben kezdődik és ugyanabban az évben szűnik meg, az elért adóköteles jövedelem teljes naptári évre átszámított összege alapján megállapított havi járulékösszeg és a (3) bekezdés szerint fizetett járulékelőleg közötti különbözetet a tagság megszűnését követő hónap 15. napjáig el kell számolni.

(6) Ha a tagság megszűnését követően a tag részére adóköteles jövedelmet fizetnek ki, a megállapított társadalombiztosítási járulék összegét módosítani kell.

(7) Az adóköteles jövedelem teljes naptári évre történő átszámításánál az irányadó évben elért adóköteles jövedelmet osztani kell azon naptári napok számával, amelyekeh a járulékfizetési kötelezettség fennállt és az egy naptári napra jutó összeget szorozni kell 365-tel.

(8) Ha a tag egyidejűleg több ipari szakcsoportnak vagy ipari szakcsoportnak és gazdasági munkaközösségnek is tagja az R. 271. §-a (1) bekezdése szerinti osztályba sorolásnál a tagsági viszonyokból származó adóköteles jövedelem együttes összegét kell figyelembe venni. Az osztálybasorolási, illetőleg járulékfizetési kötelezettség azt a gazdasági munkaközösséget, illetve ipari szakcsoportot terheli, amelynél a tagsági viszony korábban kezdődött, ettől az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság hozzájárulásával a munkaközösség, illetőleg a szakcsoport egymás között eltérően is megállapodhat.

(9) A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági munkaközösség tagjának, ha az általános jövedelemadó fizetésére e tevékenysége alapján nem kötelezett, a munkaközösségnél elért tényleges jövedelme alapján kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie.

(10) Az ipari szakcsoport tagjánál, valamint a gazdasági munkaközösség tagjánál és házastársánál a járulékfizetési kötelezettség szünetelésének, vagy a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülésnek az időtartamát - a benyújtott igazolások alapján - a gazdasági munkaközösség" illetőleg az ipari szakcsoport állapítja meg.

(11) Az (1)-(8). valamint a (10) bekezdést a magánkereskedői polgári jogi társaságra, illetőleg annak tagjaira is megfelelően alkalmazni kell."

15. §

A Sz.-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat. 39. §-ával megállapított 243/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"243/A. § (1) Az az egyéni gazdálkodó; akinek a mezőgazdasági termelésből származó jövedelme eléri az R. 292/I. §-ában meghatározott összegét, jogosultságának és járulékfizetési kötelezettségének a megállapítása céljából első ízben benyújtott és az illetékes tanácsi szerv által záradékolt nyilatkozatával igazolja, hogy egyéni mezőgazdasági kistermelői tevékenységet folytat. E nyilatkozatot a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell megküldeni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozatot tevő

a) személyi adatait, személyi számát,

b) állandó lakóhelyét,

c) az R. 292/N. §-a (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék fizetésének a vállalását.

(2) Az egyéni gazdálkodó a társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó nyilatkozatát minden év január 31-ig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz benyújtani, továbbá tizenöt napon belül bejelenteni, ha

a) személyi adataiban, lakcímében változás következett be,

b) nem folytat mezőgazdasági kistermelői tevékenységet."

16. §

Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 40. §-ával megállapított 247/A. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(5) A gazdasági munkaközösség, illetőleg ipari szakcsoport az Sz. 211/F. § (8) bekezdésében említett megállapodást a megkötésétől számított tizenöt napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz köteles bejelenteni."

17. §

Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 65. §-ával megállapított 263. §-a (2) bekezdése a következőkkel egészül ki és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bejelentésnek az (1) bekezdésben foglalt adatokon kívül tartalmaznia kell a megelőző évi adóköteles jövedelemnek az említett egyéb juttatásokkal együttes összegét."

"(3) Ha a Társadalombiztosítási Főigazgatóság az R. 206. §-ának (6) bekezdése alapián a kisiparosra, magánkereskedőre nézve a 60 000 forintot felemelte, a (2) bekezdésben említett bejelentést akkor kell megtenni, ha az adóköteles jövedelem a felemelt összeget haladta meg. A bejelentésnek azt az összeget is tartalmaznia kell, amennyivel az amennyiveles jövedelem a felemelt összeget meghaladta."

18. §

Az Sz. 273. §-ának a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett értesítéseket az iparjogosítvány (magánkereskedői igazolvány) kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell megküldeni."

19. §

A magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság nem fizikai munkakörök FEOR szerinti, az Sz. 49. §-a alapján meghatározott jegyzéke e rendelet melléklete szerint módosul.

20. §

(1) Ez a rendelkezés 1986. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg az Sz. 174. §-ának az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 36. §-ával megállapított (3) bekezdése, az Sz. 204. §-a, az Sz-nek az 1 1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 51. §-a (1) bekezdésével módosított 205. §-a hatályát veszti; az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 25. §-ával megállapított 139. §-a (1) bekezdésében az R. 206. §-a (4) bekezdésére hivatkozás R. 206. §-a (5) bekezdésre, az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 26. §-ával megállapított 139/A. §-ában az R. 206. §-a (5) bekezdésére hivatkozás R. 206. § (6) bekezdésre és az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 33. §-ával megállapított 208. §-a (1) bekezdésében az Sz. 200/B. § (2) bekezdésére hivatkozás Sz. 200 B. § (3) bekezdésre változik.

(2) A 7-8. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1985. december 31-ét követően kifizetett juttatásokra kell alkalmazni.

(3) A 14. § rendelkezéseit első ízben az 1985. december 31-ét követő osztályba sorolásnál. kell alkalmazni.

Dr. Csehák Judit s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Melléklet a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelethez

A magasabb mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító nem fizikai munkakörök jegyzéke bővül az alábbi FEOR szerinti foglalkozásokkal:

262-263 Közép- és alsófokú tanintézeti tanár, tanító, óvónő és egyéb pedagógus foglalkozások.