1/1985. (I. 24.) MM rendelet
a szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók ösztöndíjáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem;
1. §
(1) A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet (a továbbiakban: Sztvhr.) 42-46. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Pénzbeni juttatások és kedvezmények
(A Szt. 15. §-ához)
Ösztöndíj
42. § (1) A tanulókat - ide értve a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamának résztvevőit is - havonként szakmától és évfolyamtól függően a rendelet 3. számú mellékletének A) és B) pontja szerint kell ösztöndíjban részesíteni.
(2) A nehezen beiskolázható szakmákban az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjon felül a tanuló részére egységesen havi 200 Ft összegű ösztöndíj-kiegészítést is kell fizetni. Az ösztöndíj-kiegészítésre jogosító szakmák körét tanévenként a teljes képzési időre vonatkozóan - a művelődési feladatot ellátó, valamint a szakirány szerint illetékes szakigazgatási szervvel egyetértésben - a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozza meg. Ezeknek a szakmáknak a száma azonban a húszat nem haladhatja meg.
(3) A tanulót az (1) és a (2) bekezdés szerint megállapított ösztöndíjon, illetőleg ösztöndíj-kiegészítésen felül megilletik a szakmunkástanuló ösztöndíjak kiegészítéséről és a szakmunkástanulók és a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók ösztöndíjának kiegészítéséről, valamint térítési díjainak felemeléséről szóló rendeletek* alapján járó pótlékok. Ezeket a pótlékokat tanuló részére ösztöndíj-kiegészítésként kell elszámolni és folyósítani.
(4) A honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó tiszthelyettes- és szakmunkásképző iskolák növendékeit - az ebben a rendeletben meghatározott ösztöndíj helyett - külön rendelkezésekben megállapított juttatások illetik meg.
43. § (1) A 42. § (1) bekezdése szerinti ösztöndíj mértékét - a szakmai kategóriára és évfolyamra meghatározott összeghatárok között - a tervezési átlag tartásával a következők szerint kell megállapítani:
a) A tanuló az első évfolyam első félévében a 3. számú mellékletben meghatározott egységes összegű ösztöndíjat kapja. A középiskolát végzettek egyéves képzési idejű nappali tanfolyamán részt vevők ösztöndíjukat az első félévben a II. évfolyamra meghatározott tervezési átlag szerint kapják.
b) A második félévtől kezdve az ösztöndíj mértékét - a szakmai kategóriára és évfolyamra meghatározott összeghatárok között - félévenként a tanuló tanulmányi eredménye, végzett munkája és szorgalma alapján kell megállapítani. A félévben elégtelen eredményű tanuló a második félévben, az év végén, illetve a javítóvizsgán elégtelen eredmény miatt osztályismétlésre utasított tanuló pedig az ismételt évfolyam első félévében ösztöndíjat nem kaphat. Részére csak az ösztöndíjba beépült 50 Ft pótlékot kell kifizetni.
(2) Az ösztöndíj megállapítására az Iskola jogosult. Az iskola az ösztöndíj elosztási módját a tanulói KISZ-szervezettel, illetve szakszervezeti alapszervezettel egyetértésben határozza meg. Az iskola az ösztöndíj (1) bekezdés szerinti mértékét az osztályfőnök, a szakoktató és a tanulói szakszervezeti alapszervezet - ahol iskolai tanulói szakszervezeti alapszervezet nem működik, az osztálydiákbizottság -, illetőleg, ha az ösztöndíjat vállalat fizeti, a vállalat bevonásával határozza meg és értesíti a tanulót.
44. § (1) Az ösztöndíj, illetőleg az ösztöndíj-kiegészítés a tanulót a tanulóviszony kezdetétől annak megszűnéséig (24-25. §) illeti meg, tanévenként 12 hónapra.
(2) Ha a tanulóviszony a tárgyhó 16. napja előtt szűnik meg, a tanuló félhavi, ha pedig a tárgyhó 16. napján vagy később szűnik meg, teljes havi ösztöndíjra jogosult. Ugyancsak félhavi ösztöndíj illeti meg a tanulót akkor is, ha a tanulóviszony szeptember 1. napját követően a tárgyhó 15. napja után létesül. Az ezt megelőzően létesített tanulóviszony esetében a tanuló részére teljes havi ösztöndíjat kell kifizetni.
45. § (1) Betegség esetén az ösztöndíj, illetőleg ösztöndíj-kiegészítés a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a tanulót egy évig - tbc-s megbetegedés esetében két évig - illeti meg.
(2) A magánmunkáltatónál oktatott tanulót betegsége időtartamára a 42. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj, illetőleg ösztöndíjkiegészítés nem illeti meg. Helyette a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint meghatározott táppénzre jogosult A 42. § (3) bekezdés szerint járó pótlékokat azonban erre az időre is folyósítani kell.
46. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján megállapított ösztöndíj mértékét ismételt vagy egymást követő 3 tanítási napot meghaladó mértékű igazolatlan mulasztás, továbbá súlyos fegyelmi vétség esetén jogerős fegyelmi határozattal legfeljebb hat hónap időtartamra csökkenteni lehet. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az ösztöndíj felét.
(2) Ha az ösztöndíjat nem az iskola fizeti, a csökkentés elrendeléséhez szükséges a vállalat egyetértése.
(3) Az ösztöndíj csökkentéséről szóló határozatról a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét), továbbá ha az ösztöndíjat vállalat fizeti, a vállalatot is értesíteni kell."
(2) Az Sztvhr. 50-52. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Az ösztöndíj, szakmunkásbér folyósítása
50. § (1) Az ösztöndíjat, illetőleg ösztöndíj-kiegészítést
a) a b) pontban foglaltak kivételével az I. éves, továbbá évfolyamra való tekintet nélkül az iskolai tanműhelyben (tanüzemben) oktatott tanulók esetében az iskola, egyéb esetekben a tanulót gyakorlati oktatásiban részesítő vállalat,
b) a magánmunkáltatónál folyó gyakorlati oktatás esetében a teljes képzési idő alatt a magánmunkáltató fizeti.
(2) A szakmunkásbért a tanuló gyakorlati oktatását biztosító szerv (iskola, vállalat) fizeti.
(3) Ha az ösztöndíjat vállalat fizeti, az ösztöndíj folyósítása érdekében az iskola minden tanév kezdőnapjáig, illetve minden második félév kezdetét követő két héten belül köteles a tanuló megállapított ösztöndíját és a tanulót megillető ösztöndíj-kiegészítést közölni a vállalattal.
51. § (1) Az ösztöndíjat minden év szeptember hó 1., illetőleg március hó 1. napjától, a fegyelmi vétség miatt csökkentett ösztöndijat pedig a csökkentés elrendelését követő hónap 1. napjától kell folyósítani.
(2) Az ösztöndíjat, illetőleg ösztöndíj-kiegészítést havonta egyszer előre kell fizetni.
(3) A szakmunkásbért, továbbá az 53. §-ban említett egyéb pénzbeni juttatásokat a vállalat a dolgozókra szokásos módon, a bérfizetési napokon utólagosan folyósítja.
52. § (1) A 42. § (1)-(2) bekezdései alapjárt járó ösztöndíj, illetőleg ösztöndíj-kiegészítésből folyósító szerv csak a tanuló hozzájárulása alapján az esetleges kártérítés egy hónapra eső összegét, a magánmunkáltató ezen felül az ösztöndíjnak a táppénzzel fizetett betegség időtartamára eső részét vonhatja le. Ez utóbbi esetben a levonások alkalmazása szempontjából egy napra a havi ösztöndíj és kiegészítés együttes összegének huszad részét kell egységesen alapul venni.
(2) A szakmunkásbérből az igazolatlan mulasztásra, valamint a táppénzzel fizetett betegség időtartamára eső részt, az esetleges kártérítés egy hónapra eső összegét, továbbá a dolgozókat terhelő nyugdíjjárulékot kell levonni. Egyébként a szakmunkásbér tekintetében is a munkabérre vezetett végrehajtás (letiltás, levonás) szabályai irány-adók."
(3) Az Sztvhr. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
2. §
(1) A szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 24/1977. (XII. 28.) MüM-OM együttes rendelettel módosított 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 16-18. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"A tanulókat megillető kedvezményeit és juttatások Ösztöndíj
16. § (1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskola tanulóit a második osztálytól kezdődően a középiskolai honvéd kollégium növendékei kivételével - az e rendelet 2. számú mellékletének A) pontja szerint a műszaki szakközépiskola szakmunkásképzést folytató ágának tanulóit a harmadik osztálytól kezdve a 2. számú melléklet B) pontja szerint - havonta előre fizetendő - ösztöndíjjuttatásban kell részesíteni.
(2) Az ösztöndíj mértékét - a szakmai kategóriánkénti és osztályonkénti összeghatárok között - az ott meghatározott tervezési átlag tartásával, a tanuló végzett munkája és szorgalma alapján kell megállapítani.
(3) A tanév első félévében elégtelen tanulmányi eredményű tanuló a második félévben, az év végén elégtelen tanulmányi eredményű tanuló sikeres javítóvizsga esetén - a javítóvizsga eredményétől függetlenül - a következő év első félévében, osztályismétlés esetén pedig az ismételt osztály mindkét félévében ösztöndíjat nem kaphat Részére csak az ösztöndíjba beépült 50 Ft pótlékot kell fizetni.
(4) Az ösztöndíj (2) bekezdés szerinti mértékét az iskola az osztályfőnök, a szakoktató és a KISZ-szervezet, illetőleg ahol működik a tanulói szakszervezeti alapszervezet bevonásával félévenként, a félévet követő hónap közepéig, illetőleg a tanév kezdő napjáig határozza meg és közli a tanuló szülőjével (törvényes képviselőjével). Az elégtélen tanulmányi eredményű tanuló ösztöndíjának megvonásáról a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét) is értesíteni kell. Az ösztöndíjat minden év szeptember hó 1., illetőleg március hó 1. napjától kell folyósítani.
17. § (1) Az ösztöndíj a tanulót tanévenként 12 hónapra - a tanulmányok megszűnéséig - megilleti.
(2) Ösztöndíj a tanulót tanulóviszonya alatt betegség esetén egy évig, tbc-s megbetegedés esetén két évig illeti meg.
(3) Ha a tanulmányok a tárgyhó 16. napja előtt. szűnnek meg, a tanuló félhavi, ha pedig a tárgyhó 16. napján vagy később szűnnek meg, teljes havi ösztöndíjra jogosult.
(4) Az ösztöndíj mértékét ismételt vagy egymást követő 3 tanítási napot meghaladó mértékű igazolatlan mulasztás, továbbá súlyos fegyelmi vétség esetén az iskola igazgatója - a nevelőtestület jogerős fegyelmi határozata alapján - legfeljebb 6 hónap időtartamra és legfeljebb 50%-kal csökkentheti. Az ösztöndíj csökkentését elrendelő határozatról a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét) is értesíteni kell.
18. § (1) A tanulók ösztöndíját - tekintet nélkül a gyakorlati oktatás helyére - az iskola fizeti.
(2) Az ösztöndíjból - a tanuló, illetve törvényes képviselője hozzájárulása alapján - csak az esetleges kártérítés egy hónapra eső összege vonható le."
(2) Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
3. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1984/85. tanév második félévétől kezdődően kell alkalmazni.
(2) Az ösztöndíj e rendelet szerinti első ízben történő megállapításakor - kivéve, ha a tanuló tanulmányi teljesítményében feltűnő hanyatlás következett be - nem csökkenhet. A fejlesztést elsősorban a közepes vagy annál jobb teljesítményt elérők ösztöndíjainak emelésére kell felhasználni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az egyes szakmák szakmunkástanulóinak ösztöndíjkiegészítéséről és szakmunkásbérben történő foglalkoztatásáról szóló 12/1972. (VI. 3.) MüM rendelet, valamint a 102/1980. (Mü. K. 1.) MüM utasítással életbe léptetett szakmunkásképző iskolai rendtartás 71. §-a, 80. §-a és 5. számú melléklete hatályát veszti.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter
1. számú melléklet az 1/1985. (I. 24.) MM rendelethez
"3. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez.
A) Az általános iskolát végzett szakmunkástanulók ösztöndíj-táblázata:
B) A középiskolát végzettek ösztöndíj-táblázata:
Az ösztöndíjak magukban foglalják szakmunkástanuló ösztöndíjak felemeléséről szóló 23/1972. (XII. 30.) MüM rendelet alapján minden tanulót megillető 50 Ft pótlékot
C) A szakmák kategorizálása
1. kategória:
Mélyfúró és kútüzemeltető (mélyfúró, szénhidrogén kitermelő), vájár, bánya-elektrolakatos (mélyművelő), bányaművelő és bányagépszerelő (külfejtő), hegesztő, hengerész és forrasztár, kovács, mezőgazdasági kovács, öntő, olvasztár (acélolvasztár, elektroacél-olvasztár, vas-olvasztár), üvegfúvó, tüzeléstechnikai karbantartó és kéményseprő, víz- és csatornaműkezelő (csatornaműkezelő), vízszigetelő, erdőművelő-fakitermelő, állattenyésztő (sertéstenyésztő, szarvasmarhatenyésztő), élelmiszeripari termékgyártó (sütő) szakmák.
2. kategória:
Az 1. és a 3. szakmai kategóriába nem sorolt szakmák.
3. kategória:
Elektronikai műszerész, irodagép-műszerész, látszerész, órás, rádió- és televízió műszerész, irányítástechnikai műszerész, számítástechnikai műszerész, repülőgépműszerész (navigációs és elektroműszerész, rádió- és lokátorműszerész), elektroműszerész, mechanikai műszerész (kötő- és varrógépműszerész, műszergyártó és -karbantartó, orvosi műszerész), porcelánfestő, papírfeldolgozó, könyvkötő, betűszedő (nyomdai montőr, szedő, fényszedő), nyomóforma előkészítő (nyomdai fényképész, nyomdai retusőr), kötő, bőrdíszműves, kesztyűs, szűcs, cipőkészítő (cipőfelsőrészkészítő), fűzőkészítő, kalapos és sapkakészítő, ruhakészítő (bőrruhakészítő, fehérneműkészítő, férfiruhakészítő, kötőipari konfekciós, női- ruhakészítő), fényképész, fogműves, kozmetikus, fodrász, hangszerész (cimbalomkészítő és -javító, fa- és rézfúvós hangszerkészítő és -javító, harmonikakészítő és -javító, orgonaépítő és -javító, vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító, zongorakészítő és -javító), dísznövény kertész, vadász-vadtenyésztő, erjedésipari termékgyártó (borász), kirakatrendező és dekoratőr, kultúrcikk eladó, lakberendezési cikk eladó, ruházati eladó, műszaki cikkek eladója, felszolgáló, vendéglátóipari eladó, távközléstechnikai műszerész (vezetékes-távközléstechnikai műszerész, vezetéknélküli-távközléstechnikai műszerész), vasúti távközlő- és biztosítóberendezési műszerész szakmák."
2. számú melléklet az 1/1985. (I. 24.) MM rendelethez
"2. számú melléklet a 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM számú együttes rendelethez.
A) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulók ösztöndíj-táblázata.
B) A műszaki szakközépiskolák szakmunkásképzést folytató ágán tanulók ösztöndíj-táblázata.
- A táblázatban feltüntetett összegek magukban foglalják a szakmunkástanuló ösztöndíjak felemeléséről szóló 23/1972. (XII. 30.) MüM rendelet alapján a tanulót megillető 50 Ft pótlékot
C) Szakmai kategóriák
1. kategória:
A) Mélyfúró és kútüzemeltető (mélyfúró, szénhidrogén kitermelő), bánya-elektrolakatos (mélyművelő), gépszerelő és -karbantartó (anyagmozgatógép-szerelő, építőgépszerelő, vegyi- és élelmiszeripari gépszerelő), szerkezetlakatos (vas- és fémszerkezet lakatos), villanyszerelő (vasútvillamossági szerelő, villamoshálózat-szerelő) mezőgazdasági gépész (növénytermesztő gépész), állattenyésztő (sertéstenyésztő, szarvasmarhatenyésztő), élelmiszeripari termékgyártó (sütő) szakmák.
B) Anyagmozgatógép-szerelő, fémszerkezetszerelő, mélyfúró és szénhidrogén kitermelő, bányaelektrolakatos, állattenyésztő, kertész.
2. kategória:
A) Gépi forgácsoló (esztergályos-, köszörűs, marós), repülőgépszerelő, szerszámkészítő, gépjárműtechnikai szerelő (autószerelő, autóvillamossági szerelő, gépszerelő és karbantartó (géplakatos; mezőgazdasági gépszerelő, textil- és ruházatiipari gépszerelő), közlekedésgép-szerelő (Dízel-mozdonyszerelő, vasúti járműszerelő, nagyvasúti villamosjárműszerelő, közúti villamosjárműszerelő), szerkezetlakatos (könnyűszerkezetlakatos), elek-trolakatos (felvonószerelő, háztartási gépszerelő, villamosgépszerelő), villanyszerelő (erősáramúberendezés-szerelő, épületvillamossági szerelő), repülőgépműszerész (navigációs- és elektroműszerész, rádió- és lokátorműszerész), elektroműszerész, mechanikai műszerész (kötő- és varrógép műszerész, műszergyártó és -karbantartó), vegyianyaggyártó, nyomdai gépmester (magasnyomó gépmester, síknyomó gépmester), nyomóforma készítő (kemigráfus marató, mélynyomó marató), kertész (szőlő- és gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő), mezőgazdasági gépész (állattartó-telepi gépész, kertészeti gépész), baromfitenyésztő, dohányfeldolgozó, erjedésipari termékgyártó (sörgyártó, szesz- és likőrgyártó), élelmiszeripari termékgyártó (baromfihúsfeldolgozó, cukorgyártó, édesipari termékgyártó, élelmiszertartósító, húsfeldolgozó, molnár, tej termékgyártó), vasúti távközlő- és biztosítóberendezési műszerész szakmák.
B) Általános gépszerelő és karbantartó, cipőgyártó, fémforgácsoló, gépjárműszerelő, nyomdai gépmester (magasnyomó gépmester, síknyomó gépmester), nyomóforba készítő (kemigráfus marató, mélynyomó marató, nyomdai fénymásoló), vasúti járműszerelő, villamosgép- és készülékszerelő, villanyszerelő, vegyipari szakmunkás, kisállattenyésztő, élelmiszeripari üzemfenntartó gépész (cukoripari gépész, erejedésipari gépész, sütő- és édesipari gépész, tartósító- és húsipari gépész, tejipari gépész, terményfeldolgozóipari gépész), mezőgazdasági gépészeti (állattartó telepi gépész, erdészeti gépész, kertészeti gépész, növénytermesztő gépész), mezőgazdasági gépszerelő.
8. kategória:
A) Elektronikai műszerész, irodagép műszerész, rádió- és televízió műszerész, irányítástechnikai műszerész, számítástechnikai műszerész, mechanikai műszerész (orvosi műszerész), általános vegyész, betűszedő (nyomdai montőr, szedő), nyomóforma készítő (nyomdai fénymásoló), dísznövény kertész, állategészségőr, erjedésipari termékgyártó (borász), távközléstechnikai műszerész (vezetékes-távközléstechnikai műszerész, vezetéknélküli-távközléstechnikai műszerész) szakmák.
B) Betűszedő (fényszedő, nyomdai montőr, szedő), mechanikai műszerész, nyomóforma előkészítő (nyomdai fényképész, nyomdai retusőr), ruhagyártó, elektronikai műszerész, híradásipari műszerész, irányítástechnikai műszerész, számítástechnikai műszerész, ügyviteltechnikai műszerész, vezetékes távközlési műszerész, állategészségőr, dísznövénykertész.