42/1985. (X. 8.) MT rendelet
az állami alapjuttatásról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya
1. §
Állami alapjuttatást a Ptk. 685. §-ának c) pontjában megjelölt gazdálkodó szervezetek (e rendelet alkalmazásában: vállalat) kaphatnak.
Az állami alapjuttatás fogalma
2. §
(1) Az állami alapjuttatás a vállalatoknak a fejlesztések megvalósításához, újonnan létesített vállalatok működési feltételeinek biztosításához és külföldi részvétellel működő gazdasági társulások létrehozásához - a pénzügyminiszter által az alapjuttatás kihelyezésével megbízott pénzintézetek (a továbbiakban: pénzintézet) útján - adható finanszírozási eszköz, amely után járadékot kell fizetni.
(2) Az állami alapjuttatásból származó vagyon a vállalati saját vagyon része.
Egyes központi beruházásokhoz adható állami alapjuttatás
3. §
(1) A termelő nagyberuházás megvalósításához adható állami alapjuttatás a beruházó vállalat vezetője a beruházási javaslat jóváhagyásra történő előterjesztésekor igényelheti. A beruházási javaslatban ismertetni kell az alapjuttatás összegét megalapozó számításokra és a finanszírozás forrásaira vonatkozóan a pénzintézet és az ágazati miniszter előzetes véleményét.
(2) Az alapjuttatás mértékéről és a járadékfizetés feltételeiről a beruházási javaslat jóváhagyásakor az Állami Tervbizottság dönt.
4. §
(1) A célcsoportos beruházások megvalósításához adható állami alapjuttatást az összevont beruházási javaslat előterjesztéséért felelős szerv vezetője a beruházási javaslat jóváhagyásra történő előterjesztésekor igényelheti. Az összevont beruházási javaslatban ismertetni kell az alapjuttatás összegét megalapozó számításokra és a finanszírozás forrásaira vonatkozóan a pénzintézet és - ha az előterjesztő nem az ágazati miniszter - az ágazati miniszter véleményét is. A célcsoportos beruházás megvalósításához a középtávú tervidőszakra számításba vehető állami alapjuttatás összegéről, valamint a járadékfizetés feltételeiről az összevont beruházási javaslat jóváhagyása keretében az Állami Tervbizottság dönt.
(2) A célcsoportba tartozó egyes beruházásokhoz adható alapjuttatás összegéről, valamint a járadékfizetés mértékéről és időtartamáról az összevont beruházási javaslat megvalósításáért felelős szerv vezetőjének javaslatára - a jóváhagyott összevont beruházási javaslatban és az éves népgazdasági tervben meghatározott feltételek alapján - a pénzintézet dönt.
5. §
(1) A központi beruházáshoz igényelt állami alapjuttatás után a vállalat - az alapjuttatásra vonatkozó döntésnek megfelelően - fix és mozgó, kivételesen csak fix járadékot fizet.
(2) Ha az alapjuttatás után fix és mozgó járadékot állapítanak meg, a fix járadék mértéke az alapjuttatás összegének legalább évi 5%-a. A fix járadékot legalább a mozgó járadék fizetésével azonos ideig, legfeljebb azonban 15 évig kell fizetni.
(3) Az alapjuttatás engedélyezésekor kell megállapítani, hogy a vállalat mozgó járadékként az éves vállalati mérleg szerinti nyereségnek és az elszámolt éves vállalati amortizációnak hány százalékát köteles évente fizetni. Ezt a mértéket az állami alapjuttatásból származó saját vagyonnak az alapjuttatással növelt vállalati saját vagyonhoz viszonyított aránya alapján kell meghatározni.
(4) A fix és mozgó járadék mértékét és fizetésének időtartamát az alapjuttatás engedélyezése során - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel - úgy kell meghatározni, hogy a járadékfizetéssel az alapjuttatás legalább megtérüljön.
(5) Ha az alapjuttatás után csak fix járadékot állapítanak meg, annak mértéke az alapjuttatás összegének legalább évi 6,7%-a, fizetésének időtartama pedig legalább 15 év.
6. §
(1) A vállalatnak a fix járadékot a különféle ráfordítások között kell elszámolnia.
(2) A mozgó járadék forrása a vállalat mérleg szerinti nyeresége; ha az arra nem nyújt fedezetet, a hiányzó mozgó járadékrészt az érdekeltségi (rendelkezési) alapból kell fizetni.
A vállalati beruházásokhoz adható állami alapjuttatás
7. §
(1) A vállalati beruházások megvalósításához -a népgazdasági tervben és a Minisztertanács támogatási irányelveiben meghatározott célokra -a pénzintézet állami alapjuttatást adhat.
(2) A pénzintézet az állami alapjuttatást a jogszabályban meghatározott feltételek alapján, pályázat meghirdetése útján, illetve versenyeztetéssel helyezheti ki a vállalatokhoz.
(3) A pénzintézetnek a pályázati feltételekhez meg kell szereznie a Pénzügyminisztérium jóváhagyását.
(4) A Pénzügyminisztérium a pályázati feltételeket az Országos Tervhivatallal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és az ágazati minisztériumokkal egyeztetve hagyja jóvá.
8. §
A vállalati beruházáshoz adható állami alapjuttatás mértéke a fejlesztési költség 30%-át nem haladhatja meg, kivéve a bányászat és a villamosenergiaipar ágazatokban, a tégla- és cserép, mész- és cementipar szakágazatokban megvalósuló, valamint a közszolgáltató vállalatok [42/1984. (XI. 5.) MT rendelet melléklete] által megvalósított beruházásokhoz adható alapjuttatást. A Minisztertanács támogatási irányelvei a vállalati beruházások meghatározott körében az alapjuttatás mértékétől eltérést állapíthatnak meg.
9. §
(1) A vállalati beruházáshoz adható állami alapjuttatás után - az alapjuttatásra vonatkozó döntésnek megfelelően - a vállalat együttesen fix és mozgó vagy csak fix, illetve csak mozgó járadékot fizet.
(2) A járadékfizetésre az 5. és 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Ha azonban az alapjuttatás után csak mozgó járadékot állapítanak meg, azt legalább 15 évig kell fizetni, és a mozgó járadék mértékét, fizetésének időtartamát az alapjuttatás engedélyezése során úgy kell meghatározni, hogy a járadékfizetéssel az alapjuttatás legalább megtérüljön.
10. §
Ha a vállalati beruházás a központi költségvetésből folyósított közvetlen költségvetési juttatással valósul meg, ahhoz állami alapjuttatás nem adható.
Újonnan létesített vállalatok működési feltételeinek biztosításához és külföldi részvétellel működő gazdasági társulások létrehozásához adható állami alapjuttatás
11. §
(1) Az újonnan létesített vállalatoknak - a külön jogszabályban* meghatározott körben - működési feltételeik biztosításához a létesítést követő év december 31. napjáig a pénzintézet állami alapjuttatást adhat.
(2) A pénzintézet külföldi részvétellel működő gazdasági társulás létrehozása céljára magyar vállalat részére állami alapjuttatást adhat.
(3) Az állami alapjuttatás után a 9. §-ban meghatározott járadékot kell fizetni az alapjuttatás folyósítását követő év január 1. napjától.
Közös szabályok
12. §
(1) A vállalat és a pénzintézet az állami alapjuttatás igénybevételének feltételeire vonatkozóan szerződést köt.
(2) A pénzintézet folyamatosan ellenőrzi a szerződésben meghatározott feltételek teljesítését, ennek során beruházáshoz adott alapjuttatás esetén a beruházások rendjéről szóló 46/1984. (XI. 6.) MT rendelet 20. §-ában foglaltak szerint jár el.
(3) Ha a vállalat a szerződésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a pénzintézet az alapjuttatást részben vagy egészben visszavonhatja, illetve ha az alapjuttatás iránti igényt nem a pénzintézet bírálta el, visszavonását kezdeményezheti. Visszavonás esetén a már igénybe vett összeget lejárt tartozásként - késedelmi kamattal - kell visszafizetni.
13. §
(1) A vállalatot a beruházáshoz adott állami alapjuttatás után terhelő járadékfizetés kezdő időpontja, a beruházás üzembe helyezésének tervezett időpontja. Ha a beruházás szakaszosan valósul meg, a járadékfizetés kezdő időpontja az egyes szakaszok tervezett üzembe helyezési időpontja.
(2) A vállalatnak a szerződés szerint a járadékot akkor is fizetnie kell, ha a beruházás a tervezettnél később valósul meg. Ha a beruházás a tervezettnél előbb valósul meg, a járadékfizetés kezdő időpontja akkor is a szerződésben meghatározott, időpont.
Záró rendelkezések
14. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően engedélyezett termelő nagyberuházások és célcsoportos beruházásokra kell alkalmazni. Az Állami Tervbizottság kivételesen egyes folyamatban levő vagy már befejezett termelő nagyberuházásokhoz is adhat állami alapjuttatást.
(3) E rendeletnek a vállalati beruházásokhoz adható állami alapjuttatásra vonatkozó rendelkezéseit azokra a vállalati beruházásokra kell alkalmazni, amelyeknek megvalósítása (kivitelezése) 1986. január 1. napja után kezdődik.
15. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás irányelveiről szóló 1034/1979. (XII. 20.) Mt. h. és az azt módosító 1003/1982. (I. 16.) Mt. h. számú határozat, valamint a 44/1979. (XI. 1.) PM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban a vállalati beruházások tekintetében 1985. december 31. napjáig alkalmazni kell. A folyamatban levő beruházásoknál, valamint a már befejezett beruházásoknál az alapjuttatási szerződésből folyó kötelezettségek teljesitésére az említett jogszabályokban foglalt rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell, ha a beruházás az 1034/1979. (XII. 20.) Mt. h. számú határozat szerinti járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatással valósul meg.
Lázár György s. k,
a Minisztertanács elnöke