12/1986. (VIII. 1.) MM rendelet

az óvodák működéséről

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 3. §-ának a)-b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelő-Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a 29-30. §-ban foglaltak tekintetében a Hazafias Népfront Országos Tanácsával, a 18-21. §-ban foglaltak tekintetében pedig a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya fenntartóra való tekintet nélkül kiterjed

a) az óvodákra,

b) az óvodáskorú, illetőleg óvodás gyermekekre (a továbbiakban: gyermekek),

c) az óvodapedagógusokra,

d) a nem pedagógus dolgozókra,

e) a gyermekek szüleire, gondozóira, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),

f) az óvoda vezetőire és

g) az óvoda közösségeire.

Az óvoda működése

2. §

(1) Az óvodai nevelési év szeptember l-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

(2) Az óvoda a nyári időszakban, egybefüggően általában két hétig, különleges körülmény (pl. felújítás) esetén legfeljebb négy hétig tartható zárva; ennek időpontjáról, illetőleg a gyermekeket fogadó óvodáról a szülőket a nevelési év elején, de legkésőbb januárban tájékoztatni kell.

3. §

(1) Az óvoda általában hétfőtől péntekig, legfeljebb napi tizenkét órát tart nyitva. A félnapos óvoda nyitvatartása általában 7-13 óráig tart.

(2) Az óvoda nyitvatartását - a szülők munkahelyi elfoglaltságától függően - a fenntartó állapítja meg.

(3) A szülők munkahelyi elfoglaltságára tekintettel a fenntartó a gyermekek óvodai nevelését szombaton is biztosítja.

4. §

(1) Az óvodában úgy kell a napirendet kialakítani, hogy a szülők délután - előzetes megegyezés szerint - az óvodai tevékenység zavarása nélkül hazavihessék gyermekeiket.

(2) A nevelőtestületi értekezleteket, továbbképzéseket stb. úgy kell tartani, hogy a gyermekekkel való foglalkozást ne akadályozzák. Időpontjuk megállapításakor figyelembe kell venni a munkaidőalap védelmében kiadott rendelkezéseket. A szülőket is érintő rendezvényeket (pl. szülői értekezletet) csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni.

Az óvodai gyermekvédelem

5. §

(1) Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 17. §-ában megállapított gyermekvédelmi feladatok összehangolását az óvodai gyermekvédelmi felelős látja el.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vagy más állami szerv intézkedését kell kezdeményezni, ha a szülő a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatait nem teljesíti (pl. a gyermek gondozását elhanyagolja).

(3) Az óvoda a veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartást vezet.

A működési szabályzat

6. §

(1) A működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A működési szabályzat elfogadásakor az őket érintő kérdésekben ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét.

(2) A működési szabályzat tervezetét tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább hetvenöt százaléka jelen van. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai több mint ötven százalékának igenlő szavazata szükséges.

(3) A működési szabályzat, illetőleg módosítása az óvoda helyi irányítását végző városi jogú nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: helyi művelődési szakigazgatási szerv) jóváhagyásával válik érvényessé. Nem tanácsi óvoda esetében a jóváhagyás a fenntartó hatáskörébe tartozik.

(4) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a működési szabályzat vagy módosítása jogszabállyal ellentétes. Ha a jóváhagyásra jogosult a működési szabályzat vagy módosítása jóváhagyásáról harminc napon belül nem nyilatkozott, az óvoda a működési szabályzat, illetőleg módosítása szerint járhat el.

(5) Ha a jóváhagyásra jogosult a jóváhagyást megtagadta, a nevelőtestület tizenöt napon belül kérheti a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervétől, illetve a Művelődési Minisztériumtól a döntés felülvizsgálatát.

(6) Az óvoda működési szabályzatában kell meghatározni

a) a vezetők közötti feladatmegosztást,

b) az óvoda munkarendjét,

c) a gyermekek távolmaradásának igazolására, a térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) az óvodapedagógusok nevelőmunkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elveit,

e) a pedagógiai tevékenység belső ellenőrzésének rendjét,

f) az óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

g) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét,

h) a szakmai munkaközösségre átruházott nevelőtestületi feladatokat,

i) az óvodának a társadalmi környezetével való kapcsolattartása módját.

7. §

(1) Az óvodában szeszes ital fogyasztása tilos. Az óvoda dolgozói csak a gyermekektől elkülönített helyen dohányozhatnak.

(2) Az óvoda helyiségeit más célra átengedni nem szabad.

Eljárási rendelkezések

8. §

(1) A törvény 43. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó felvételi ügyben hozott döntést határozatba kell foglalni, ha a jelentkezést részben vagy egészben elutasították. Határozatba kell foglalni azt is, ha a gyermeket törölték az óvoda nyilvántartásából. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(2) A határozatot a szülőnek meg kell küldeni.

(3) A határozat ellen irányuló fellebbezést az első fokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az óvodavezetőnél kell előterjeszteni.

(4) Ha a fellebbezési határidő letelt, az óvodavezető a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint az ügyre vonatkozó véleményével együtt nyolc napon belül továbbítja a törvényben meghatározott, másodfokú döntésre jogosult szervhez.

(5) A fellebbezés elbírálására nem tanácsi óvoda esetében is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályt kell alkalmazni. A másodfokú határozatot az óvoda útján kell kézbesíteni a szülőnek.

A gyermekek

9. §

(1) Az óvodai felvétel - az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek kivételével -jelentkezés alapján történik.

(2) A jelentkezés módját, határidejét a helyi szokásoknak megfelelően kell közzétenni.

10. §

(1) A törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év

a) augusztus 31. napjáig betölti, illetőleg

b) december 31. napjáig tölti be és felvételét az óvodai férőhelyek száma lehetővé teszi.

(2) Az új gyermekek fogadása szeptember 1-jétől folyamatosan történik.

(3) Az óvodába gyermeket a nevelési év megkezdését követően is fel lehet venni.

(4) A fogyatékos gyermekeket nevelő óvodába való felvételhez a fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság javaslata szükséges.

11. §

Fel kell venni az óvodába az óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, az állami gondozottat, továbbá azt a gyermeket, aki a külön jogszabályokban megállapított tanköteles életkort a következő tanévben eléri.

12. §

(1) A Gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Nem tanácsi óvodába való felvételkor az ott dolgozó szülők gyermekét előnyben kell részesíteni.

(2) Ha nemzetiséghez tartozó szülő nem nemzetiségi óvodába kéri gyermeke felvételét, tájékoztatni kell arról, hol működik nemzetiségi nyelven, illetőleg e nyelven is nevelő óvoda.

(3) Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehetőkét, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

13. §

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról - az 1. számú mellékletben megállapított létszám figyelembevételével - az óvodavezető dönt, az óvónők véleményének figyelembevételével.

14. §

El kell tiltani az óvoda látogatásától az orvos által javasolt időtartamra azt a gyermeket, aki fertőző betegségben szenved vagy akinél ennek gyanúja áll fenn, illetőleg aki másokat megfertőzhet.

15. §

(1) Ha a gyermek az óvodát nem látogatja, távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie.

(2) Betegség után a gyermek egészségi állapotát orvosi igazolással kell tanúsítani.

(3) A távolmaradásra és az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket a szülőkkel ismertetni kell.

16. §

Törölni kell az óvoda nyilvántartásából azt a gyermeket, akit a szülő felhívás ellenére sem visz az óvodába.

17. §

Az óvodában testi fenyítés alkalmazása tilos.

Az óvodapedagógusok és más dolgozók

18. §

(1) Az óvodai nevelőmunkát óvodapedagógusok látják el.

(2) Nemzetiségi óvodában a gyermekekkel való foglalkozásra csak az adott nyelvet jól beszélő óvodapedagógus alkalmazható.

(3) Fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában gyógypedagógust kell alkalmazni.

19. §

(1) Az óvodapedagógus munkaköri kötelessége, hogy a nevelőmunkával összefüggésben - az e jogszabályban, az óvodai nevelési programban, a működési szabályzatban meghatározottak szerint - ellássa

a) az óvodapedagógusi munkakörre előírt, illetőleg a nevelési, a gyermekekkel való közvetlen foglalkozási feladatokat, továbbá

b) a gyermekekkel való foglalkozás előkészítésével szorosan összefüggő olyan feladatokat, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik.

(2) Az óvodapedagógus kijelölés vagy az óvodavezetővel való megállapodás alapján - a bér- és munkaügyi előírások szerint - alacsonyabb kötelező óraszámmal vagy a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával, illetőleg pótlékért pedagógiai vezetési, szervezési feladatokat is elláthat.

(3) Az óvodapedagógus megállapodás alapján elláthat az óvoda tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat.

20. §

(1) Az óvodai nevelőmunkát felsőfokú iskolai végzettségű szakemberek (logopédus, pszichológus stb.), középfokú pedagógiai végzettségű gyermekfelügyelők, továbbá más középiskolai végzettségű dolgozók segítik.

(2) Az óvoda feladatainak ellátásában gazdasági vezető vesz részt, továbbá ügyviteli és fizikai dolgozók is közreműködnek.

21. §

(1) Az alkalmazható óvodapedagógusok és egyéb dolgozók létszámát a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani. A gazdasági, az ügyviteli és a fizikai dolgozók létszámát az ellátandó feladatoktól függően helyileg kell meghatározni.

(2) Az óvodapedagógust és az óvoda más dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a gyermekek óvodán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak.

Az óvoda vezetése és közösségei

22. §

(1) Az óvodavezető dönt az óvoda működésével, az óvodában dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, szabályzat nem utal az óvoda valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - külön jogszabályokban megállapított esetekben - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

(2) Az óvodát az óvodavezető képviseli. Ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körére az óvoda dolgozójára átruházhatja.

(3) Ha az óvodai nevelés tagozaton folyik, a tagozatvezető az óvodavezető jogkörét gyakorolja.

(4) Az óvodavezető joga kiterjed

a) gazdálkodási szempontból önálló óvodában a költségvetési előirányzatok,

b) gazdálkodási szempontból részben önálló óvodában a költségvetési szakmai előirányzatok,

c) bérgazdálkodási jogkörrel felruházott óvodában a béralap feletti önálló rendelkezésre.

(5) Az óvodavezető az e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja jogkörét.

(6) Az óvodavezető feladatkörébe tartozik továbbá

a) a nevelőtestület vezetése,

b) a nevelőmunka tervezése, szervezése, ellenőrzése, e tevékenység irányítása,

e) a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése.

d) a személyi és szervezési feltételek biztosítása,

e) az óvodában működő politikai és társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása.

A nevelőtestület

23. §

(1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a) a működési szabályzat elfogadása, a jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

b) a munkaterv meghatározása,

c) az óvodai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

d) az óvoda teljes nevelőtevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése,

e) óvodai pedagógiai pályázatok kiírása, díjazása,

f) a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés,

g) vezető pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása.

h) a képviseletében eljáró személy megbízása,

i) a csoportok szervezési elveinek megállapítása,

j) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,

k) a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek a meghatározása.

(2) A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik

a) az óvodapedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében,

b) a vezetőhelyettes(ek) megbízásakor,

c) az óvodapedagógusok munkabeosztásában, megbízásai megállapításában,

d) az óvodapedagógus álláshelyek pályázati kiírásában,

e) az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközük felhasználásában,

f) az óvoda fejlesztési, beruházási és felújítási terve megállapításában, valamint

g) külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.

(3) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

24. §

(1) A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa és a nevelőmunkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű főfoglalkozású dolgozók.

(2) A nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal kell tartani. Az óvodavezető vagy az óvodában működő valamely választott testület (vezetőség), illetőleg a nevelőtestület egyharmadának a javaslatára rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni.

(3) A nevelőtestület a döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg e rendeletben meghatározott eseteket.

25. §

(1) A nevelőtestület a feladatkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a működési szabályzat elfogadása kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával szakmai munkaközösség is megbízható.

(3) A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával.

A szakmai munkaközösség

26. §

(1) Szakmai munkaközösség hozható létre az óvodában dolgozó legalább három óvodapedagógus kezdeményezésére.

(2) Óvodaközi szakmai munkaközösség szervezhető az érintett óvodák közös megállapodásával, az érdekelt óvodapedagógusok kezdeményezésére.

27. §

(1) Az óvodai szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(2) Az óvodai szakmai munkaközösség dönt

a) a továbbképzési programról,

b) minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntési jogkört átruházta.

(3) Az óvodai szakmai munkaközösség a nevelés eredményességét ellenőrzi és javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

(4) Az óvodai szakmai munkaközösség évente beszámol az átruházott jogkör gyakorlásáról a nevelőtestületnek.

(5) Az óvodai szakmai munkaközösség véleményező jogkörébe tartozik tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményező joga van.

(6) Az óvodai szakmai munkaközösség tesz javaslatot kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre.

28. §

(1) Az óvodaközi szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(2) Az óvodaközi szakmai munkaközösség véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik

a) minden olyan szakmai kérdésben, amelyben az óvodai szakmai munkaközösségnek döntési joga van,

b) minden olyan szakmai kérdésben, amelyet a megállapodásban meghatároztak.

A szülők közösségei

29. §

(1) Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét az óvodai szülői munkaközösség választmánya látja el.

(2) Az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják a csoport szülői munkaközösségét. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak.

(3) Az óvodai szülői munkaközösség a csoportok szülői munkaközösségeiből áll. A csoportok szülői munkaközösségeinek elnökei választják a választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak.

30. §

(1) Az óvodai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik

a) működési rendjének, éves munkaprogramjának megállapítása,

b) a képviseletében eljáró személy(ek) megválasztása,

c) a szülők körében társadalmi munka szervezése,

d) a rendelkezésre álló pénzeszközökből az óvodának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

(2) Az óvodai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol.

a) az óvodai munkarend, nyitvatartás megállapításában,

b) a működési szabályzatnak a szülőket íj érintő rendelkezéseiben,

c) a szülők többségét anyagilag is érintő ügyekben,

d) az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,

e) a szülői értekezletek témáinak meghatározásában.

(3) Az óvodai szülői munkaközösség társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága az óvodavezetővel együttműködve látja el.

(4) A csoportok szülői munkaközösségei döntési, véleményező jogkörüket - a csoportra vonatkozóan - az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.

Záró rendelkezések

31. §

Az óvodák legkésőbb 1987. szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni működési szabályzatukat. Addig az időpontig a rendtartásnak a működésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek jogszabályokkal nem ellentétesek, működési szabályzatként lehet alkalmazni.

32. §

Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

- a kisdedóvásról szóló 1953. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 851-29/4/1953. (O. K. 3.) OM utasítás;

- az új óvodai rendtartás bevezetéséről szóló 3/1974. (IX. 12.) OM rendelet;

- a nemzetiségi óvodák újjászervezéséről szóló 159/1969. (M. K. 15.) MM,

- a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák gyermekeinek óvodai felvételéről szóló 183/1969. (M. K. 23.) MM,

- az óvodai nevelési program bevezetéséről szóló 166/1970. (M. K. 23.) MM,

- az óvónőképző intézetek gyakorlóóvodáiról szóló 179/1973. (M. K. 23.) MM,

- az óvónőképző intézetek gyakorlóóvodáiról szóló 179/1973. (M. K. 23.) MM utasítás kiegészítéséről rendelkező 103/1974. (M. K. 14.) OM,

- az óvodai nevelési program nemzetiségi vonatkozású kiegészítéséről szóló 117/1974. (M. K. 22.) OM,

- az óvónői szakközépiskolák gyakorlóóvodáiról szóló 104/1979. (M. K. 6.) OM,

- a vakok óvodája nevelési programjának bevezetéséről szóló 148/1981. (M. K. 24.) MM,

- a foglalkoztató iskolák óvodai tagozata nevelési programjának bevezetéséről szóló 106/1982. (M. K. 6.) MM utasítás.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet a 12/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez

Óvodai gyermekcsoportok szervezési elvei és létszámhatárai

A felvett gyermekekből tanévenként csoportokat szükséges kialakítani. Óvodai csoportban az egy helyiségben, egyidőben óvodapedagógus (gyógypedagógus) irányításával folyamatosan együtt foglalkoztatott azonos vagy különböző életkorú gyermekek együttesét kell érteni.

A gyermekcsoportok szervezésekor az alábbi elveket és létszámhatárokat kell irányadónak tekinteni. A normatívák érvényesítését a feltételek megteremtésétől függően fokozatosan kell biztosítani.

A gyermekcsoportok szervezési elvei és létszámhatárai:

- egy óvodai gyermekcsoport létszáma általában 20,

- gyermekcsoport, illetve óvoda szervezhető, ha a gyermeklétszám 10-15,

- az érzékszervi, a testi, a beszéd-, a középsúlyosan értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában a csoportonkénti létszám 6- 8. E csoportokban egésznapos foglalkozást kell szervezni. Ketté kell bontani a csoportot, ha a felvett gyermekek létszáma a felső létszámhatárt eggyel meghaladja.

Nemzetiségi óvodát, óvodai gyermekcsoportot kell létesíteni a fenti létszámnormatívák alapján, ha erre nemzetiségiek által is lakott településen a szülők részéről igény merül fel. Ha önálló nemzetiségi óvodai gyermekcsoport a jelentkezők alacsony létszáma miatt nem létesíthető, legalább öt szülő igénye esetén anyanyelvi foglalkozás szervezése szükséges.

Séták, kirándulások, valamint bármilyen célú utazás biztonságos lebonyolításához minden tíz óvodás mellé legalább egy felnőtt kísérőt kell biztosítani, fogyatékosokat nevelő óvodákban csoportonként kettőt.

2. számú melléklet a 12/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez