13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet
az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában, a 3. §-ának a)-b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel az 5. § (4) bekezdésében, a 6. § (4) bekezdésében, a 34. §-ban, a 42. § (1) bekezdésében és a 43. § (4) bekezdésében, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével a 39-42. §-ban, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsával a 37-38. §-ban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával pedig az 50-53. §-ban foglaltak tekintetében egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed
a) az általános iskolákra (a továbbiakban: iskola),
b) az általános iskolai diákotthonokra, kollégiumokra (a továbbiakban: diákotthon),
c) a tanulókra,
d) a tanítókra, tanárokra, nevelőtanárokra (a továbbiakban együtt: pedagógusok),
e) a nem pedagógus dolgozókra.
f) a tanulók szüleire, gondozóira, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők).
g) az iskolák és a diákotthonok (a továbbiakban együtt: alapfokú nevelési-oktatási intézmények) vezetőire, valamint
h) az alapfokú nevelési-oktatási intézmények közösségeire.
Az iskola működése
A tanév rendje
2. §
(1) A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.
(2) A tanév rendjéről a művelődési miniszter évenként rendelkezik.
(3) A tanítás március 15-én és március 21-én szünetel.
3. §
(1) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg; ehhez ki kell kérni az iskolatanács, a szülői munkaközösség, a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat, illetőleg az úttörőcsapat véleményét.
(2) A tanév helyi rendjében kell meghatározni a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát a Művelődési Minisztérium által megszabott kereten belül, a megemlékezéseket, a nemzeti, a nemzetközi, a társadalmi ünnepek, az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját, a nevelési értekezletek témáját, továbbá a tanulók szünidei foglalkoztatását.
(3) A szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között - a (2) bekezdésben foglalt tanítás nélküli munkanapokon kívül (beleértve a téli és a tavaszi szünet munkanapjait is) tanítási óra, illetve tanítási nap nem maradhat el, illetőleg nem rövidíthető meg.
(4) Az iskolában csak olyan versenyre, vetélkedőre stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanévkezdés előtt meghirdettek és a tanév rendjében a nevelőtestület meghatározott.
(5) A tanév rendjének meghatározásakor figyelembe kell venni a munkaidőalap védelmében kiadott rendelkezéseket. A szülőket is érintő rendezvényeket (szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró ünnepséget stb.) csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni.
4. §
Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének, községben, nagyközségben a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv) nem tanácsi fenntartású iskola esetében a fenntartó a szorgalmi időt meghosszabbíthatja.
A tanítási órák
5. §
(1) A tanítási órákat hétfőtől péntekig, általában délelőtt kell tartani.
(2) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az órák között szünetet kell tartani. A tanítási órák és a szünetek váltakozását, a tanítási órák időtartamát a működési szabályzatban ettől eltérően is meg lehet állapítani, de ez nem járhat az egyes tantárgyakra az óratervben előírt óraszám módosulásával.
(3) Ha a pedagógiai érdekek indokolják, bizonyos tanítási órákat összevontan, tömbösítve is lehet tartani; az óráknak havi - esetleg több havi - átlagban ez esetben is meg kell egyezniük az óratervi órák számával.
(4) A tanítási órákat osztályonként (csoportonként) kell tartani. Az osztályok, csoportok létszámára az J. számú mellékletben foglaltak az irányadók.
A tanórán kívüli foglalkozások
6. §
(1) Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 16. §-ában foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetőleg tevékenységek
a) a napközi otthon (iskolaotthon, klubnapközi) és a tanulószoba,
b) a szakkör (szakfoglalkozás, klub, önképzőkör, tanfolyam stb.), az énekkar, valamint
c) a képességek differenciált fejlesztését szolgáló foglalkozások.
(2) Az iskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat a tanulók igényei alapján, valamint az iskolai feltételek figyelembevételével.
(3) A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes.
(4) A tanórán kívüli foglalkozásokat foglalkozási csoportokban kell tartani. A csoportok létszámára az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók, időkeretüket a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
7. §
A szülők igénye szerint az iskola a tanulók számára szünidei foglalkoztatást köteles szervezni; igénybevételére minden tanuló jogosult.
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem
8. §
(1) A törvény 17. §-ában megállapított gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok összehangolását az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (a dolgozók iskolájában ifjúsággondozó) látja el.
(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: gyámhatóság) vagy más állami szerv intézkedését kell kezdeményezni, ha a szülő a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatait nem teljesíti (pl. a gyermek gondozását elhanyagolja).
(3) Az igazgató együttműködik az iskolába járó állami gondozott tanulók törvényes képviselőjével, valamint a diákotthon és a nevelőotthon igazgatójával a tanulók tanulmányi előrehaladása, pályaválasztása, munkábaállása elősegítése érdekében.
(4) Az állami gondozott tanulókat előnyben kell részesíteni a diákotthoni, tanulószobai stb. felvételről való döntéskor.
(5) Az iskola a veszélyeztetett tanulókról nyilvántartást vezet.
A működési szabályzat
9. §
(1) A működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A működési szabályzat elfogadásakor az őket érintő kérdésekben ki kell kérni az iskolatanács, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, illetőleg az úttörőcsapat véleményét.
(2) A működési szabályzat tervezetét tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább hetvenöt százaléka jelen van. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai több mint ötven százalékának igenlő szavazata szükséges.
(3) A működési szabályzat, illetőleg módosítása az iskola helyi irányítását végző városi jogú nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: helyi művelődési szakigazgatási szerv), - fogyatékos tanulókat nevelő-oktató közös igazgatású iskolák és diákotthonok esetében a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv - jóváhagyásával válik érvényessé.
(4) Kísérleti iskola működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium, külföldön működő magyar iskola működési szabályzatát a fenntartó a Művelődési Minisztériummal egyetértésben, gyakorló iskola, illetőleg a kivételes művészi tehetségűek iskolája működési szabályzatát pedig a fenntartó felsőoktatási intézmény hagyja jóvá.
(5) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a működési szabályzat vagy módosítása jogszabállyal ellentétes. Ha a jóváhagyásra jogosult a működési szabályzat vagy módosítása jóváhagyásáról harminc napon belül nem nyilatkozott, az iskola a működési szabályzat, illetőleg módosítása szerint járhat el.
(6) Ha a helyi művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó felsőoktatási intézmény a jóváhagyást megtagadta, a nevelőtestület tizenöt napon belül kérheti a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szervtől, illetve a Művelődési Minisztériumtól a döntés felülvizsgálatát.
(7) Az iskola működési szabályzatában kell meghatározni
a) az iskola vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,
b) az iskola munkarendjét (munkakezdés, tanítási órák, óraközi szünetek időtartama stb.),
c) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, rendjét,
d) a napközi otthonba (iskolaotthonba, klubnapközibe, tanulószobába), szakosított tantervű osztályba stb. a felvételről való döntés elveit,
e) az osztályozó-, a javító- és az egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályokat,
f) a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
g) a pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elveit,
h) a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét,
i) az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
j) a tanulók jutalmazásának elveit,
k) a fegyelmező intézkedéseket,
l) az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
m) a szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatokat,
n) az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét.
(8) A működési szabályzathoz csatolni kell a diákönkormányzat döntését működési rendjéről és szerveinek jogköréről.
10. §
(1) Az iskolában szeszes ital fogyasztása tilos.
(2) A tanulók részére tilos a dohányzás, az iskola dolgozói pedig csak a tanulóktól elkülönített helyen dohányozhatnak.
Eljárási rendelkezések
11. §
(1) A törvény 31. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntéseket az igazgató határozatba foglalja, ha
a) a jelentkezést, illetőleg a kérelmet (a továbbiakban: kérelem) részben vagy egészben elutasították, vagy
b) a döntés hivatalból történt.
(2) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(3) A határozatot a szülőnek kell megküldeni.
(4) A határozat ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az igazgatónál kell előterjeszteni. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(5) A fellebbezés elbírálása a helyi művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó hatáskörébe tartozik.
(6) A törvény 32. §-ának hatálya alá tartozó döntéseket az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetőleg ha az az ügy jellege miatt indokolt [pl. a 18. § (3) bekezdésében megállapított esetben], írásba kell foglalni. A döntés elleni fellebbezés benyújtására, elbírálására és a másodfokú határozat közlésére a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Ha a tizennegyedik életévét betöltött tanuld a törvény 31-32. §-ának hatálya alá tartozó ügyben jár el, a döntés előtt be kell szerezni a szülő beleegyezését.
A tanulók
Felvétel
12. §
(1) Az iskola első évfolyamára fel kell venni azt a gyermeket, aki a külön jogszabályokban megállapított feltételeknek megfelel.
(2) Nemzetiséghez tartozó gyermeket az iskola körzetétől függetlenül fel kell venni a nemzetiségi nyelven tanító vagy a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító (két tanítási nyelvű nemzetiségi), illetőleg a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító (a továbbiakban együtt: nemzetiségi) iskolába. Ha a nemzetiséghez tartozó gyermek nem nemzetiségi iskolába kéri a felvételét, az igazgató köteles tájékoztatni a szülőt arról, hogy hol van a legközelebbi nemzetiségi iskola.
(3) Fogyatékos tanulónak a kijelölt iskolába (tagozatra, osztályba) való felvétele, illetőleg áthelyezése a helyi művelődési szakigazgatási szerv - külön jogszabályban foglaltak szerint hozott - határozata alapján történik. A lakóhely szerint illetékes, illetőleg a választott iskolába felvett fogyatékos tanuló áthelyezését az iskola igazgatója kezdeményezi. A kijelölt iskola igazgatója kezdeményezi az áthelyezését annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek a nem fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskolában is eleget tud tenni.
13. §
(1) Az első évfolyamra való beiratkozáskor be kell mutatni a szülő személyi igazolványát vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, magasabb évfolyamra való felvételkor a tanuló iskolai bizonyítványát, külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány alapján való felvétel esetében pedig annak hiteles magyar nyelvű fordítását is.
(2) Ha a tanulót a kijelölt iskolába íratják be, illetőleg ilyen iskolából helyezik át, a beíratáskor be kell mutatni az áthelyezési határozatot is.
(3) Az ugyanannak az általános iskolának a magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.
14. §
(1) Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról, továbbá napközi otthonba, iskolaotthonba, klubnapközibe és tanulószobába való felvételéről - a szakmai munkaközösségek javaslata alapján - az igazgató dönt.
(2) A tanulóknak az iskolában vagy az iskola által iskolán kívül szervezett étkeztetésben való részvételi kérelméről az igazgató dönt.
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
15. §
Az igazgató - a 16-19. §-ban foglaltak szerint - részben vagy egészben felmentheti a tanulót a kötelező iskolai foglalkozások látogatása, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszik.
16. §
(1) Az igazgató felmentheti az iskola látogatása alól a tanulót, ha
a) az a tanuló egészségét veszélyezteti,
b) rendkívüli körülmények (külföldi tartózkodás, gyógyüdülés stb.) a tanuló érdekében indokolják.
(2) A felmentés legfeljebb egy-egy tanév időtartamára szólhat. Az indokoltságot megfelelően igazolni kell.
(3) Tanulmányait külföldön folytató tanuló ismételt felmentése előtt az előző tanév eredményes elvégzését tanúsító bizonyítványát be kell mutatni.
17. §
(1) A tanuló kérelemre mentesíthető az orosz nyelv tanulása alól, ha külföldön járt iskolába és orosz nyelvet két vagy több tanéven át nem tanult.
(2) Mentesíthető - kérelemre - egyes tantárgyak gyakorlati része alól az a tanuló, aki a tantervi követelményeket egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni.
(3) A mentesítés okát megfelelően igazolni kell.
18. §
(1) Ha a tanuló - a törvény 60. §-a alapján -a tanulmányi idő megrövidítését kéri, kérelmében a rövidítés időtartamát meg kell jelölnie.
(2) A tanuló számára - kérelmére - engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse.
(3) A kérelemről az igazgató az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján dönt. A kérelem teljesítése esetén rendelkeznie kell az iskolalátogatási kötelezettségről, valamint a továbbhaladás módjáról is.
(4) A tanulmányi idő megrövidítése esetén a tanuló a tantárgyi követelmények teljesítése alól nem mentesíthető.
19. §
Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató - a szülő egyetértésével - egyes tantárgyak óráinak látogatása alól felmentheti a tanulót, ha fejlődésének elősegítése ezt indokolttá teszi.
20. §
(1) Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásról (tanítási óra) távol marad, mulasztását igazolnia kell.
(2) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló
a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) beteg volt és ezt igazolja,
c) hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni.
(3) Ha a tanuló mulasztása az 50 tanítási napot eléri és tanulmányi lemaradását a szorgalmi időben nem pótolta, osztályozóvizsgát kell tennie.
(4) Az igazgató a tanuló számára - kérelmére - engedélyezheti, hogy az osztályozóvizsga letétele helyett az évfolyamot megismételje.
(5) A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra és az igazolására vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.
21. §
(1) Ha a tanuló nem igazolta távolmaradását, mulasztása igazolatlan.
(2) Első. igazolatlan mulasztásnak minősül, ha a tanuló ugyanazon naptári héten belül mulaszt.
(3) Ha a tanuló az igazgató figyelmeztetése ellenére újabb naptári héten mulaszt, távolmaradása második igazolatlan mulasztásnak minősül.
(4) A második igazolatlan mulasztást követően minden további tanítási napról való távolmaradás újabb igazolatlan mulasztás.
A tanulók teljesítményének értékelése
22. §
(1) A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján kell értékelni.
(2) A tanuló teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal kell értékelni. Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Azt a tanulót, aki kiemelkedő eredményt ér el, a tanév végén a nevelőtestület - a szaktanár javaslatára - tantárgyi dicséretben részesítheti. Ebben az esetben a tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő.
(3) A magatartás és a szorgalom minősítésének fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), illetőleg hanyag (2). A kiemelkedő magatartású, illetőleg szorgalmú tanulót a nevelőtestület dicséretben részesítheti.
23. §
(1) A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok, továbbhaladásáról e pedagógusok javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
(2) A félévi és a tanév végi osztályzatokat, a magatartás és a szorgalom minősítését, valamint a tanuló továbbhaladását osztályozó értekezleten kell megállapítani.
(3) A tanuló tanulmányi eredményéről a szülőt folyamatosan tájékoztatni, félévi osztályzatairól pedig értesíteni kell.
(4) A tanév végi osztályzatokról és a tanuló továbbhaladásáról bizonyítványt kell kiadni. A nemzetiségi nyelven tanító, illetőleg a két tanítási nyelvű nemzetiségi iskolában a bizonyítvány kétnyelvű.
(5) A fakultatív foglalkozáson részt vevő tanuló nem kap osztályzatot. Bizonyítványában fel kell tüntetni, hogy milyen fakultatív foglalkozáson vett részt. A kiváló eredményt külön is jelezni kell.
24. §
(1) Az első évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. Ha a tantervi követelményeket teljesíti, a tanév végén "jól megfelelt" vagy "megfelelt" értékeléssel kell minősíteni, és tanulmányait a második évfolyamon folytathatja.
(2) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nem tett eleget, az iskola igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette; a tanuló iskolai munkája előkészítő jellegűnek minősül és az első évfolyamon folytatja tanulmányait.
25. §
A 2-7. évfolyam elvégzése után felsőbb évfolyamon folytathatja tanulmányait, a nyolcadik évfolyam elvégzésével pedig általános iskolai tanulmányait befejezte az a tanuló, aki a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.
26. §
(1) Az a tanuló, aki a 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait.
(2) A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től október 31-ig terjedő időszakon belül az igazgató határozza meg.
(3) A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.
(4) A javítóvizsga nem ismételhető meg.
(5) A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli, szóbeli, illetőleg gyakorlati részből áll.
27. §
(1) Az a tanuló, aki a 2-8. évfolyamon a tanév végén kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetőleg javítóvizsgája elégtelen, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
(2) A tanuló kérelmére az igazgató - az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok véleménye alapján - a tanulmányok során legfeljebb egy ízben engedélyezheti az évfolyam megismétlését, ha a tanuló egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.
(3) Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
28. §
A 22-27. §-ban foglaltaktól eltérően kell eljárni, ha a tantárgyra vonatkozó tantervi előírás másképpen rendelkezik.
29. §
(1) A felsőbb évfolyamra lépéshez szükséges osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
a) a 16. § (1) bekezdése alapján felmentették az iskola látogatása alól, kivéve ha gyógyintézetben, illetőleg külföldön tanulmányokat folytat,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték,
c) a 18. § (2) bekezdése alapján egy vagy több tantárgy követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték,
d) a 19. §-ban foglaltak alapján felmentették egyes tantárgyak óráinak látogatása alól és ennek időtartama meghaladja a tantárgy évi tantervi óraszámának felét,
e) a kijelölt általános iskolába helyhiány miatt nem vették fel és hat órás oktatásban részesül, valamint
f) mulasztása miatt - a 20. § (3) bekezdésében megállapított esetben - erre kötelezték.
(2) Ha a tanuló osztályozóvizsgán szerezte valamennyi tantárgyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
(3) Az igazgató az osztályozóvizsga egyes tantárgyai (ének-zene, rajz, testnevelés, technika, idegen nyelv) alól felmentést adhat.
(4) Az osztályozóvizsgával való továbbhaladásra a 25-26. § és a 27. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki.
(6) Az osztályozóvizsgára a 26. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
A fegyelmi felelősség
30. §
(1) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.
(3) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó; testi fenyítést alkalmazni tilos.
(4) A tanulók fegyelmi ügyében
a) elsőfokon - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a nevelőtestület,
b) másodfokon a helyi művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó
dönt.
31. §
(1) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli intés.
(2) Az intést a szülővel láttamoztatni kell.
32. §
(1) A tanuló a törvény 34. §-ának (4) bekezdésében felsoroltak közül a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) áthelyezés az évfolyam másik osztályába.
(2) Az iskolán kívül vagy szünidőben elkövetett fegyelmi vétség miatt is az iskola indíthat fegyelmi eljárást.
(3) Ha a fegyelmi vétséget diákotthonban követték el, csak az egyik alapfokú nevelési-oktatási intézmény szabhat ki fegyelmi büntetést.
33. §
(1) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot szabad.
(2) A fegyelmi eljárás szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.
Az anyagi felelősség
34. §
(1) Ha az iskolát kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani.
(2) Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.
(3) Ha a tanuló kártérítési felelőssége a törvény 37. §-a alapján megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani.
(4) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár huszonöt százalékáig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a szülő havi jövedelmének ötven százalékát.
(5) A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.
A továbbtanulás elősegítése
35. §
(1) Az általános iskolát befejező tanuló középfokú iskolában való továbbtanulását az iskolának a szülővel együttműködve elő kell segítenie.
(2) A középfokú iskolába jelentkező tanulóról az osztályfőnök jellemzést készít, ennek tartalmát a tanulóval és a szülővel ismertetni kell. Ha a szülő a jellemzésben foglaltakkal nem ért egyet, véleményét a tanuló jelentkezési lapjához csatolni kell.
(3) Ha a tanuló több középfokú iskolába jelentkezik továbbtanulásra, jelentkezési lapját az iskola az első helyen megjelölt iskolába továbbítja.
A házirend
36. §
(1) A házirendet a nevelőtestület állapítja meg az úttörőcsapat egyetértésével, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményének meghallgatásával.
(2) A házirendben a tanulók számára kell meghatározni a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket.
(3) A házirendet, továbbá a működési szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseit a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell.
A tanulók közössége
37. §
(1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület és az úttörőcsapat véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, valamint diákönkormányzati szerveik, tanulói tisztségviselőik (küldötteik), aktíváik megválasztásában és visszahívásában.
(2) A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek jogköréről az úttörőcsapattal egyetértésben és a nevelőtestület véleményének meghallgatásával.
(3) A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol
a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításában,
b) a házirend megállapításakor,
c) a működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben,
d) a fakultációs irányok, programok megválasztásában,
e) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyében,
f) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében,
g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,
h) az iskola hétvégi nyitvatartásában és a programok szervezésében,
i) a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásában.
(4) A diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
(5) A diákönkormányzat feladatait - az iskola és az ott működő úttörőcsapat megállapodása alapján - az úttörőcsapat is elláthatja.
38. §
(1) Az úttörőcsapat dönt
a) arról, hogy jogait az úttörőcsapat mely szerve gyakorolja,
b) a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményét meghallgatva egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
(2) Az úttörőcsapat egyetértési jogot gyakorol
a) a házirend megállapításakor,
b) a diákönkormányzat működési rendjének és egyes szervei hatáskörének meghatározásakor,
c) a kisdobos és az úttörő tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,
d) az iskola gazdálkodó szervezetekkel, állami költségvetési szervekkel, társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek az úttörőcsapatot érintő kérdéseiben,
e) a nemzeti, a nemzetközi, a társadalmi ünnepek, a megemlékezések megrendezésekor az iskola és az úttörőcsapat közötti munkamegosztásban,
f) a tanulók nevelési célú - társadalmilag hasznos - munkában való részvételéről,
g) az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában,
h) az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában.
(3) Az úttörőcsapat véleményezési Jogot gyakorol
a) a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében,
b) a működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben,
c) az úttörővezetők állami kitüntetésében, jutalmazásában,
d) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,
e) az iskola hétvégi nyitvatartásában és a programok szervezésében,
f) a diákönkormányzati szervek közösségi életre vonatkozó tevékenysége, a vezető tisztséget betöltő tanulók jelölése tekintetében.
(4) Az úttörőcsapat javaslattevő jogköre kiterjed a tanulókkal kapcsolatos minden iskolai kérdésre.
(5) Az úttörőcsapatnak az iskola nevelő-oktató munkájában való közreműködését, az iskola és az ott működő úttörőcsapat együttműködését megállapodásba kell foglalni.
Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények pedagógusai és más dolgozói
39. §
(1) A pedagógusnak tanítói vagy tanárai szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(2) Az iskola
a) 1-3. évfolyamán (kezdő szakaszában) tanítókat,
b) 4-5. évfolyamán (átmeneti szakaszában) a részben szakrendszerű oktatás követelményeinek megfelelően - elsősorban szakkollégiumot végzett - tanítókat és a tantárgyaknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanárokat,
c) 6-8. évfolyamán (orientációs szakaszában) tanárokat kell alkalmazni.
(3) A szakosított tantervű tantárgyak oktatására az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott évfolyamokon a tantárgyra képesített, szakkollégiumot végzett tanítókat vagy tanárokat, a c) pontban meghatározott évfolyamokon pedig tanárokat kell alkalmazni.
(4) A nemzetiségi nyelven tanító iskolákban valamennyi tantárgy tanítására, a két tanítási nyelvű nemzetiségi iskolákban (osztályokban) a nemzetiségi nyelven, valamint a mindkét nyelven tanított tantárgyak oktatására, a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító iskolákban pedig a nyelv oktatására nyelvi képesítéssel is rendelkező tanítókat, tanárokat kell alkalmazni.
(5) Fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskolában szakirányú gyógypedagógiai tanári vagy gyógypedagógiai szaktanítói szakképesítés szükséges.
40. §
(1) A pedagógus munkaköri kötelességeit a nevelő-oktató munkával összefüggésben e jogszabály, a nevelési és oktatási terv és az iskola működési szabályzata tartalmazza.
(2) A pedagógus munkaköri kötelessége különösen az egyes pedagógus-munkakörökre előírt, illetőleg a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési feladatok, továbbá a tanítás, a foglalkozás előkészítésével, a tanórán kívüli foglalkozásokkal szorosan összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik.
(3) A pedagógus kijelölés vagy az igazgatóval való megállapodás alapján - a bér- és munkaügyi előírások szerint - alacsonyabb kötelező óraszámmal vagy a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával, illetőleg pótlékért pedagógiai vezetési, szervezési feladatokat is elláthat.
(4) A pedagógus megállapodás alapján elláthat az iskola tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat.
41. §
(1) Az iskolai nevelő-oktató, illetőleg a diákotthoni nevelőmunkát felsőfokú iskolai végzettségű szakemberek (pszichológus, logopédus, könyvtáros, népművelő stb.), középfokú pedagógiai végzettségű gyermekfelügyelők, továbbá más középiskolai végzettségű dolgozók segítik.
(2) Az iskola feladatainak ellátásában gazdasági vezető vesz részt, továbbá ügyviteli, műszaki és kisegítő dolgozók is közreműködnek.
42. §
(1) Az alkalmazható pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszámának megállapításához a 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók. A gazdasági, az ügyviteli, a műszaki és a kisegítő dolgozók létszámát az ellátandó feladatoktól függően helyileg kell meghatározni.
(2) A pedagógust és az iskola más dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a tanulók iskolán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak.
Az iskola vezetője és közösségei
Az igazgató
43. §
(1) Az Igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - külön jogszabályokban megállapított esetekben - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
(2) Az iskolát az igazgató képviseli. Ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körére az iskola dolgozójára átruházhatja.
(3) Az igazgató joga kiterjed
a) gazdálkodási szempontból önálló iskolában a költségvetési előirányzatok,
b) gazdálkodási szempontból részben önálló iskolában a költségvetési szakmai előirányzatok,
c) bérgazdálkodási jogkörrel felruházott iskolában a béralap
feletti önálló rendelkezésre.
(4) Az igazgató e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja jogkörét.
(5) Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá
a) a nevelőtestület vezetése,
b) a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása,
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése,
d) a személyi és szervezési feltételek biztosítása,
e) az iskolában működő politikai és társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása.
A nevelőtestület
44. §
(1) A nevelőtestület feladata az iskola pedagógiai programjának kidolgozása és elfogadása.
(2) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
a) a működési szabályzat elfogadása, a jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
b) a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének a meghatározása,
c) az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
d) a fakultációs irányok megválasztása,
e) az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése,
f) a szakosított tantervű osztályok Indításának, megszüntetésének kezdeményezése,
g) a tanuló fegyelmi ügyében való döntés,
h) a tanuló továbbhaladásának eldöntése,
i) a házirend megállapítása,
j) a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés,
k) a vezető pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása,
l) az iskolatanácsban a nevelőtestület képviseletében részt vevő pedagógusok kiválasztása.
m) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,
n) a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása.
(3) A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik
a) a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,
b) az igazgatóhelyettesek megbízásakor,
c) iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában,
d) a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében,
e) a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításában,
f) a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában,
g) az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában,
h) az iskola fejlesztési, beruházási és felújítási tervei megállapításában, valamint
i) külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.
(4) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
45. §
(1) A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű főfoglalkozású dolgozója.
(2) A közös igazgatásban működő intézmények pedagógusai egy nevelőtestületet alkotnak.
(3) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató vagy az iskolában működő valamely választott testület kezdeményezésére, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatára.
(4) A nevelőtestület a döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg e rendeletben meghatározott eseteket.
46. §
(1) A nevelőtestület a jogkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a működési szabályzat elfogadása és a házirend megállapítása kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával szakmai munkaközösség is megbízható.
(3) A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával.
A szakmai munkaközösségek
47. §
(1) Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három tanító, három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére.
(2) Iskolaközi szakmai munkaközösség szervezhető az érintett iskolák közös megállapodásával az érdekelt pedagógusok kezdeményezése alapján.
48. §
(1) Az iskolai szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(2) Az iskolai szakmai munkaközösség dönt szakterületén
a) a továbbképzési programról,
b) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról,
c) minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntési jogkört átruházta. Az átruházott jogkör gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a nevelőtestületnek számol be.
(3) Az iskolai szakmai munkaközösség az adott tantárgy (tantárgycsoport, nevelési terület) eredményességét ellenőrzi és javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
(4) Az iskolai szakmai munkaközösség véleményező jogkörébe tartozik szakterületén minden olyan kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van.
(5) Az iskolai szakmai munkaközösség tesz javaslatot
a) kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre,
b) központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására,
c) a fakultatív és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira,
d) a tanulók osztályba sorolására, napközi otthonba, iskolaotthonba, klubnapközibe és tanulószobába való felvételére.
49. §
(1) Az iskolaközi szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösség-vezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(2) Az iskolaközi szakmai munkaközösség véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden olyan szakmai kérdésben,
a) amelyben az iskolai szakmai munkaközösségnek döntési joga van,
b) amelyet a megállapodásban meghatároztak.
A szülők közösségei
50. §
(1) Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai szülői munkaközösség választmánya látja el.
(2) Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak.
(3) Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. Az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei választják a választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak.
51. §
(1) Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik
a) működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,
b) a képviseletében eljáró személyek megválasztása,
c) a szülők körében társadalmi munka szervezése,
d) a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.
(2) Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol
a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában,
b) a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások, a szünidei foglalkozás formáinak, rendjének megállapításában),
c) a házirend megállapításában,
d) az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,
e) a fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában,
f) a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
g) a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
(3) Az iskolai szülői munkaközösség társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága az igazgatóval együttműködve látja el.
(4) Az osztályok szülői munkaközösségei döntési és véleményező jogkörüket - az osztályra vonatkozóan - az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.
Az iskolatanács
52. §
(1) Az iskolatanács társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. E jogkörében a fenntartóval és az iskola igazgatójával egyetértésben meghatározza az iskolatanács összetételét és megalakításának időpontját.
(2) Az iskolatanács létszámát az iskola nagyságától, sajátosságaitól függően tíz-húsz fő között, a törvény 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek és az iskola kapcsolatainak figyelembevételével kell meghatározni olyan módon, hogy az iskolát képviselők száma kevesebb legyen, mint az érdekelt szervek képviselőié.
(3) Hivatalból tagja az iskolatanácsnak az iskola igazgatója, a diákönkormányzatnak, az úttörőcsapatnak, az iskolai szülői munkaközösségnek, az iskola dolgozói szakszervezeti szervének, valamint az iskolai és a kapcsolódó diákotthoni nevelőtestületnek a választott képviselője. Az iskolatanács többi tagját az iskola felkérésére az érdekelt szervek - nemzetiségi iskola esetén a nemzetiségi szövetségek - delegálják.
(4) Az iskolatanács elnökét a tagok titkos szavazással választják. Az elnök személyére - kettős jelölésben - a Hazafias Népfront tesz javaslatot.
(5) Az iskolatanács megbízásának időtartamát a Hazafias Népfront helyi bizottságával egyetértésben az iskola igazgatója határozza meg.
(6) Az iskolatanács működéséhez szükséges feltételekről az igazgató gondoskodik.
53. §
(1) Az iskolatanács maga határozza meg működési rendjét és munkaprogramját.
(2) Az iskolatanács véleményezi
a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendje meghatározását,
b) a működési szabályzatnak az iskolatanács jogkörét érintő rendelkezéseit,
c) a házirend megállapítását,
d) az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység értékelését,
e) az iskolai pályaválasztási tevékenység értékelését,
f) a tanulók egészségügyi ellátása, az iskolai egészségvédelem feltételeinek alakulását,
g) az iskolai költségvetési tervezetet,
h) az iskola működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyben az igazgató, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és az úttörőcsapat az iskolatanács véleményét kéri.
(3) Az iskolatanács javaslattevő jogkörébe tartozik
a) a szülők tájékoztatása formáinak meghatározása,
b) a szakosított tantervű osztályok, fakultatív foglalkozások, iskolai önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítása,
c) az iskola környezetében élő gyermekek, fiatalok érdekvédelmével összefüggő kérdések.
A dolgozók iskolája
54. §
(1) A tanítási órák időtartama 40 perc. Az órák váltakozó napszakban, valamint tömbösítve is szervezhetők.
(2) Az iskola a tanköteles tanulók számára - az 1. számú mellékletben foglaltak alapján - külön osztályt szervezhet.
(3) Ha a felnőttek oktatása tagozaton folyik, a tagozatvezető a tanulói jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdésben az igazgató jogkörét gyakorolja.
55. §
Ha a dolgozók iskoláját fegyveres erőknél, illetőleg fegyveres testületeknél létesítették, az e rendeletben foglaltaktól eltérő munkarend is megállapítható.
56. §
(1) Ha a felvételre olyan személy jelentkezik, aki az 1-6. évfolyamos előtanulmányait nem tudja iskolai bizonyítvánnyal igazolni, a felvétel előtt a tudása szintjét megállapító vizsgát tesz.
(2) Az igazgató - kérelemre - engedélyezheti, hogy aki ismereteit szeretné felújítani vagy osztályozóvizsgát kíván tenni, beiratkozás nélkül látogassa a tanítási órákat (vendégtanuló). A vendégtanulót a tanulói jogviszonyból eredő jogok nem illetik meg és kötelességek sem terhelik.
(3) A kérelem elbírálása során az igazgató a 11. § rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
57. §
(1) A dolgozók iskolájában a tanulók teljesítményének értékelése - az oktatási formától függően - a 22-27. §-ban foglaltaktól eltérhet. Az eltérést a működési szabályzatban kell megállapítani.
(2) A dolgozók iskolájának működésére az 54-56. §-ban és az 57. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel az általános iskola működésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A diákotthon
58. §
A diákotthon munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanulók rendszeresen hazalátogathassanak, de a hazautazás nem lehet kötelező.
59. §
(1) Diákotthonba az a tanuló vehető fel, akinek
a) lakóhelyén nem működik iskola, illetve szakrendszerű oktatásban ott nem részesülhet,
b) családi, szociális helyzete a felvételt indokolja,
c) nevelése - képességei, tehetsége fejlesztése érdekében - diákotthonban indokolt,
d) lakóhelyén nem működik a fogyatékosságának megfelelő iskola és a diákotthont fenntartó tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve beutalta.
(2) A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt soron kívül teljesíteni kell.
(3) A diákotthoni tagság az iskolai tanulmányok befejezéséig, illetőleg a tanulói jogviszony megszűnéséig tart.
60. §
A diákotthoni tanórán kívüli foglalkozásokra a rendelet 6. §-ában, a diákotthonban végzett gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre a 8. §-ban, működési szabályzatára a 9. §-ban, a jelentkezés elutasítása esetén a 11. §-ban, a tanulók fegyelmi és kártérítési ügyeiben a 30-34. §-ban, házirendjére a 36. §-ban, a tanulók közösségeire a 37-38. §-ban, a pedagógusok munkaköri kötelességeire a 40. §-ban, a diákotthon vezetőjére és közösségeire a 48-51. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, a foglalkozási csoportok szervezési elveire és létszámhatáraira az 1. számú, a pedagógusok és más dolgozók létszámára pedig a 3. számú mellékletben foglaltak az irányadók.
Külföldön folytatott tanulmányok beszámítása
61. §
(1) Ha az iskolába külföldön folytatott, nem befejezett alapfokú iskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkező gyermek jelentkezik, és a tanulmányok beszámításáról nemzetközi szerződés rendelkezik vagy a bizonyítvány alapján megállapítható, hogy az általános iskola melyik évfolyamán folytathatja tanulmányait, az igazgató erre az évfolyamra veheti fel.
(2) A Művelődési Minisztérium abban az esetben dönt, ha a bizonyítvány alapján nem állapítható meg, hogy a tanuló melyik évfolyamon folytathatja tanulmányait. A jelentkezést, a tanuló bizonyítványát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását az igazgató szolgálati úton terjeszti fel.
(3) Ha a tanuló a külföldi iskolában olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amelyet hazai iskolában nem tanítanak, ezt az osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A 27. § (2) bekezdésének rendelkezése a külföldön folytatott tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkező tanuló esetében is alkalmazható.
62. §
Külföldi megkeresést teljesíteni, illetve külföldre megkeresést küldeni a Művelődési Minisztérium útján lehet. A megkeresést a helyi művelődési szakigazgatási szervnek kell megküldeni.
Záró rendelkezések
63. §
Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények legkésőbb 1987. szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni a működési szabályzatot. Addig az időpontig a) rendtartásnak a működésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek a jogszabályokkal nem ellentétesek, működési szabályzatként lehet alkalmazni.
64. §
Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
- az alsó fokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 3/1966. (XI. 4.) MM,
- az alsó fokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 3/1966. (XI. 14.) MM rendelet módosításáról szóló 4/1974. (X. 4.) OM
rendelet, valamint
- az általános iskolai tanulók szorgalmi időben történő üdültetéséről szóló 45/1957. (M. K. 7.) MM,
- az általános iskolai tanulók szorgalmi időben történő üdültetésről szóló 45 1957. (M. K. 7.) MM utasítás módosításáról rendelkező 180/ 1958. (M. K. 20.) MM,
- a továbbképző iskolák működési rendjéről szóló 64/1959. (M. K. 21.) MM,
- a szükségtantermek fogalmának, alkalmazásának és nyilvántartásbavételének szabályozásáról szóló 153/1960. (M. K. 15.) MM,
- a körzeti (szakrendszerű oktatást nyújtó) iskolák továbbfejlesztéséről szóló 153/1961. (M. K. 19.) MM,
- a koedukált osztályok testneveléséről szóló 156/1965. (M. K. 16.) MM,
- egyes oktatási intézmények tevékenységének társadalmi segítéséről szóló 172/1966. (M. K. 23.) MM,
- a hatósági bizonyítványok számának csökkentéséről az oktatásügy területén szóló 179/1966. (M. K. 24.) MM,
- a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákról szóló 201/1936. (M. K. 12.) MM - FM számú,
- a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai ének-zenei és idegen nyelvi osztályok tantervéről és óratervéről szóló 118/1967. (M. K. 11.) MM utasítás,
- március 21. napjának tanítási szünetté nyilvánításáról szóló 111/1968. (M. K. 3.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai matematikai osztályok tantervéről és óratervéről szóló 144/1969. (M. K. 13.) MM,
- az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról szóló 105/1970. (M. K. 2.) MM utasítás,
- a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai és gimnáziumi osztályok szervezéséről és működéséről szóló 120/1970. (M. K. 10.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- az általános iskolai tanulócsoportok létszámhatárainak szabályozásáról szóló 128/1971. (M. K. 9.) MM utasítás,
- a szakosított tantervű általános iskolai, gimnáziumi osztályok szervezéséről és működéséről szóló 120/1970. (M. K. 10.) MM utasítást módosító 117/1972. (M. K. 8.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a szlovák nyelv és irodalom tantárgy tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 133/1972. (M. K. 15.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a foglalkoztató iskola és nevelőotthon szervezetéről és nevelési programja bevezetéséről szóló 141/1972. (M. K. 17.) MM,
- a munkások szakmai továbbképzését és az általános iskolai végzettség megszerzését elősegítő általános iskolai tanfolyamok szervezéséről szóló 142/1972. (M. K. 18.) MM utasítás,
- a tudományegyetemek gyakorlóiskoláiról szóló 146/1973. (M. K. 14.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a dolgozók általános iskolái esti tagozata 7. és 8. osztályában közművelődési program elnevezésű fakultatív tantárgy bevezetéséről szóló 164/1973. (M. K. 17.) MM,
- az általános iskola és a gyógypedagógiai intézmények óraterveinek módosításáról szóló 168/1973. (M. K. 18.) MM utasítás,
- a román nyelv és irodalom tantárgy tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 174/1973. (M. K. 21.) MM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a tanárképző főiskolák és tanítóképző intézetek gyakorló általános iskoláiról szóló 178/1973. (M. K. 23.) MM,
- az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról szóló 105/1970. (M. K. 2.) MM utasítás módosításáról rendelkező 102/1974. (M. K. 3.) MM
utasítás,
- a horvát-szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 115/1974. (M. K. 19.) OM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- az általános iskolai diákotthonok rendtartásának bevezetéséről szóló 116/1974. (M. K. 21.) OM,
- a dolgozók általános iskolája új tantervének és óratervének kiadásáról szóló 108/1975. (M. K. 6.) OM,
- az osztályfőnöki órák tantervének módosításáról szóló 119/1975. (M. K. 14.) OM,
- a nemzetiségi tanítási nyelvű és a nemzetiség anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolai tanulócsoportok létszámhatárainak szabályozásáról szóló 132/1975. (M. K. 24.) OM, utasítás,
- a tudományegyetemek gyakorlóiskoláiról szóló 146 1973. (M. K. 14.) MM utasítás módosításáról rendelkező 103 1976. (M. K. 1.) OM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- az új általános iskolai rendtartás bevezetéséről szóló 111/1976. (M. K. 6.) OM,
- a dolgozók általános iskolai rendtartásáról szóló 113/1976. (M. K. 7.) OM,
- a gyógypedagógiai intézmények új rendtartásának bevezetéséről szóló 119/1976. (M. K. 8.) OM,
- a német nemzetiségi nyelv tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről az általános iskolákban szóló 127/1976. (M. K. 13.) OM,
- a román nemzetiségi nyelv tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről az általános iskolákban szóló 128/1976. (M. K. 13.) OM,
- a szlovák nemzetiségi nyelv tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről az általános iskolákban szóló 129/1976. (M. K. 13.) OM,
- a szlovén nemzetiségi nyelv tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről az általános iskolákban szóló 140/1975. (M. K. 17.) OM utasítás,
- az általános iskolai és gimnáziumi testnevelési osztályokról szóló 147/1976. (M. K. 22.) OM utasítás az általános iskolák tekintetében,
- a horvát-szerb, szerb-horvát nemzetiségi nyelv tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről az általános iskolákban szóló 103/1977. (M. K. 6.) OM,
- az egyéves időtartamú iskolaelőkészítő foglalkozások szervezéséről szóló 112/1977. (M. K. 11.) OM,
- az általános iskolák 1. osztályos tanulói tanévvesztésének megszüntetéséről, illetve csökkentéséről, valamint az ezt segítő értékelési módokról szóló 113/1977. (M. K. 11.) OM,
- az általános iskolai nevelés és oktatás tervének bevezetéséről szóló 114/1977. (M. K. 11.) OM,
- az általános iskolai ének-zene és testnevelés szakosított osztályok tanterveinek, valamint óraterveinek bevezetéséről szóló 116/1978. (M. K. 11.) OM,
- az általános iskolai gyógytestnevelés tantervének bevezetéséről szóló 117/1978. (M. K. 11.) OM,
- a nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktató általános iskolák óratervéről szóló 130/1978. (M. K. 16.) OM,
- a gyengénlátók általános iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 132/1978. (M. K. 16.) OM,
- az általános iskolai nevelés és oktatás tervének a nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolákba való bevezetéséről szóló 103 1979. (M. K. 6.) OM,
- a vakok általános iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 110/1979. (M. K. 12.) OM,
- a siketek óvodai és általános iskolai nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 111/ 1979. (M. K. 12.) OM,
- a nagyothallók általános iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 112/1979. (M. K. 12.) OM,
- a mozgásjavító általános iskola nevelési és oktatási tervének bevezetéséről rendelkező 114/1979. (M. K. 13.) OM,
- a kisegítő iskola nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 119/1979. (M. K. 17.) OM,
- az általános iskolai orosz nyelvórai tanulócsoportok megosztásáról szóló 103/1980. (M. K. 5.) OM,
- az általános iskolák általános tantervű osztályaiban tanulók második idegen nyelvi oktatásáról szóló 104/1980. (M. K. 5.) OM,
- az általános iskolai nevelés és oktatás tervének bevezetéséről szóló 114/1977. (M. K. 11.) OM utasítás módosításáról rendelkező 108/1980. (M. K. 11.) OM,
- az általános iskolai diákotthoni nevelési terv bevezetéséről szóló 114/1981. (M. K. 11.) MM,
- az általános iskolák 4. osztályában a környezetismeret és az orosz nyelv tantárgyak szakrendszerű oktatásáról szóló 115/1981. (M. K. 11.) MM,
- egyes gyógypedagógiai intézmények nevelési és oktatási tervének bevezetéséről rendelkező jogszabályok módosításáról szóló 120/1981. (M. K. 13.) MM,
- a mozgásjavító kisegítő iskola nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 124/1981. (M. K. 15.) MM,
- a hallássérültek kisegítő iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 126/1981. (M. K. 16.) MM,
- a gyengénlátók kisegítő iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 140/1981. (M. K. 20.) MM,
- a vakok kisegítő iskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 141/1981. (M. K. 20.) MM,
- a gyógypedagógiai intézmények új rendtartásának bevezetéséről szóló 119/1976. (M. K. 8.) OM utasítás módosításáról rendelkező 142/1981. (M. K. 21.) MM,
- az általános iskolák 4. osztályában a környezetismeret és az orosz nyelv tantárgyak szakrendszerű oktatásáról szóló 115/1981. (M. K. 11.) MM utasítás módosításáról rendelkező 131/1982. (M. K. 21.) MM,
- az általános és kisegítő iskolai tanulók egész napos foglalkoztatásáról szóló 132/1982. (M. K. 22.) MM,
- az általános iskolai rendtartás módosításáról és egységes szövegének megállapításáról szóló 116/1983. (M. K. 14.) MM,
- a szakosított tanterv alapján működő általános iskolai ének-zene és idegen nyelvi osztályok tantervéről és óratervéről szóló 118/1967. (M. K. 11.) MM utasítás módosításáról rendelkező 104/1984. (Műv. K. 4.) MM,
- az általános iskolai fakultatív foglalkozásokról szóló 116/1984. (Műv. K. 13.) MM,
- az általános iskolák 1. osztályos tanulói tanévvesztésének megszüntetéséről, illetve csökkentéséről, valamint az ezt segítő értékelési módokról szóló 113/1977. (M. K. 11.) OM utasítás módosításáról rendelkező 121/1984. (Műv. K. 16.) MM,
- az általános iskola nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 114/1977. (M. K. 11.) OM utasítás módosításáról rendelkező 122/ 1984. (Műv. K. 16.) MM,
- a dolgozók általános iskoláiban szervezett alapismereti évfolyamok óraszámának módosításáról szóló 116/1985. (Műv. K. 16.) MM utasítás.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter
1. számú melléklet a 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez
Az osztályok és foglalkozási csoportok szervezési elvei és létszámhatárai
A munkaerőgazdálkodási és a költségvetési tervek megalapozásához az iskolai osztályok és foglalkozási csoportok, a diákotthoni csoportok, valamint az iskolaelőkészítő foglalkozási csoportok számát tanévenként kell megállapítani, figyelembe véve az évfolyamonkénti tanulólétszámot, az iskola, a diákotthon pedagógiai feladatait, tárgyi és munkaerőfeltételeit, továbbá a tanulók szociális összetételét, illetőleg az ebből következő sajátos szükségleteket.
Az osztályok és foglalkozási csoportok szervezésekor az alábbi elveket és létszámhatárokat kell irányadónak tekinteni. A normatívák érvényesítését a feltételek megteremtésétől függően fokozatosan kell biztosítani.
A) Az iskolában
I. Az osztályok létszámhatárai és szervezési elvei
1. Az osztott és a részben osztott Iskolákban az egy évfolyam tanulóiból álló (önálló) osztályok szervezése:
a) az 1-3. évfolyamon, ha egy évfolyamon belül a tanulólétszám
- 10-30, egy osztályt,
- 31-60, két osztályt,
- 61-90, három osztályt,
- 91-120, négy osztályt lehet szervezni.
Ha egy évfolyam létszáma a 120-at meghaladja, az osztályokat lehetőleg úgy kell szervezni, hogy egy-egy osztály létszáma 23-nál alacsonyabb és 30-nál magasabb ne legyen.
b) a 4-8. évfolyamon, ha egy évfolyamon belül a tanulólétszám
- 10-35, egy osztályt,
- 36-70, két osztályt,
- 71-105, három osztályt,
- 106-140, négy osztályt lehet szervezni.
Ha egy évfolyam létszáma a 140-et meghaladja, az osztályokat úgy kell szervezni, hogy egy-egy osztály létszáma lehetőleg 27-nél alacsonyabb és 35-nél magasabb ne legyen.
Tíznél kevesebb tanulóból álló osztály akkor szervezhető, ha az iskolában a 4-8. évfolyam tanulóit évfolyamonként csupán egy-egy osztályban oktatják, és csak így tartható fenn a szakrendszerű oktatás.
A nemzetiségi nyelven tanító és a két tanítási nyelvű nemzetiségi iskolában szintén célszerű fenntartani az önálló osztályokat, ha az évfolyamon a tanulólétszám tíz alá csökken, de eléri a hatot.
Harmincötnél magasabb létszámú osztály csak indokolt esetben, átmeneti jelleggel szervezhető.
c) A fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolákban
- az előkészítő osztályban 6-12,
- a gyengénlátók tíznapos iskolaelőkészítő tanfolyamán csoportonként 6-12,
- az érzékszervi, a testi és beszédfogyatékosok osztályaiban 6-12;
- az enyhén értelmi fogyatékosok osztályaiban 10-20,
- a középsúlyosan értelmi fogyatékosok 1-8. évfolyamán
és a munkára felkészítő évfolyamán 8-16,
- a halmozottan fogyatékosok 1-8. évfolyamán 6-12.
Ketté kell bontani az osztályt, ha a felvett tanulók létszáma a felső létszámhatárt eggyel meghaladja.
2. Összevont osztályok
Ha az egyes évfolyamokon a tanulólétszám nem éri el a tízet, illetve a hatot, több évfolyam tanulóiból álló összevont osztályt kell létrehozni.
a) A részben osztott és az osztatlan iskolákban az 1-3. évfolyam tanulóiból, ha a tanulók létszáma
- 10-20, egy,
- 21-30, két,
- 31-45, három összevont osztályt lehet szervezni.
b) A háromnál több évfolyam tanulóinak összevonását a fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolában is kerülni kell.
Három vagy több évfolyam összevonása esetében a tizenkét tanulónál nagyobb létszámú osztályok bonthatók.
Eltérő nevelési-oktatási terv szerint haladó tanulókból összevont osztály nem szervezhető.
3. A tanév során osztályt létszámcsökkenés miatt összevonni nem szabad.
4. Csoportbontás
Az egyéni képességek és igények differenciáltabb kielégítése érdekében az (önálló) osztályok általában két csoportra bonthatók:
a) a szakosított tantervű órákra,
b) a technika, a testnevelés, az orosz nyelv órákra,
c) a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelven tanított tantárgyak óráira,
d) a fakultatív foglalkozások óráira;
a fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolákban az előbbieken kívül
e) a korrekciós órákra,
f) a testi és érzékszervi fogyatékosok osztályaiban a rajz- és a gépírás órákra,
g) a hallási fogyatékosok osztályaiban az anyanyelvi órákra.
A fakultatív foglalkozások óráira úgy kell a csoportokat kialakítani, hogy évfolyamonként az osztályok számának kétszeresénél eggyel több fakultációs csoport működjön. A csoportok létszáma - a kislétszámú iskolák kivételével - hatnál kevesebb ne legyen.
A második idegen nyelv oktatására több osztály tanulóiból is szervezhető csoport 12-25-ös csoportlétszámmal.
II. A tanórán kívüli foglalkozási csoportok létszámhatárai és szervezési elvei
a) A napközi otthoni csoportok szervezésekor az osztályok létszámhatárait kell irányadónak tekinteni;
b) iskolaotthonos osztály az 1-3. évfolyam -fogyatékosokat nevelő-oktató iskolában ezen kívül az előkészítő osztály - tanulói részére szervezhető, az osztályok létszámának szabályozási elvei szerint;
c) klubnapközi a 4-8. évfolyam tanulói részére szervezhető. A csoportmutatók megállapításához átlagosan 30-as - fogyatékosokat nevelő iskolában 10-es - csoportlétszámot kell figyelembe venni;
d) a tanulószobai foglalkozásokat a 4-8. évfolyam tanulói részére lehet szervezni 20-35-ös -fogyatékosokat nevelő iskolában 8-16-os - csoportlétszámmal;
e) a szakköri foglalkozásokat a tanulók érdeklődése szerint kell biztosítani. A csoportok létszáma átlagosan 15, a fogyatékosokat nevelő iskolában 8 lehet;
f) iskolai énekkar, zenekar létszámkorlátozás nélkül szervezhető;
g) a tömegsport foglalkozások minimális létszáma 15;
h) a képességek differenciált fejlesztésére a helyi szükségletek szerint lehet foglalkozásokat szervezni, a csoport létszáma lehetőleg ne haladja meg a 10-et;
i) beszédhibás gyermekek részére szervezett foglalkozási csoportba a beszédhiba súlyosságától függően 2-6 gyermek osztható be. A súlyos beszédhibások kezelésére egyéni foglalkozás is szervezhető.
III. Létszámhatárok az egyéb tevékenységi formák szervezésére
1. A szorgalmi időben nevelési célú foglalkozás végzésére szervezett csoportok létszáma 10-15 lehet
2. Szünidei foglalkozásokat kell szervezni, ha legalább tíz tanuló szülője igényli. Átlagosan 25-ös csoportlétszámokkal lehet számolni.
3. Tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta, valamint bármilyen célú utaztatás alkalmával 20 tanulónként egy-egy felnőtt kísérő osztható be. A fogyatékosokat nevelő iskolákban egy osztályhoz két felnőtt kísérőt kell biztosítani.
B) Dolgozók iskolája
Évfolyamonként egy-egy osztály megnyitásához irányadó létszámhatárok:
a) alapismereti I-II. évfolyamon 1-20 tanuló,
b) esti tagozaton, a munkások továbbképzését és az alapfokú iskolai végzettség megszerzését elősegítő tanfolyamokon (5-6., 7., 8. évfolyam) 20 tanuló,
5000-nél kevesebb lakosú községben 15 tanuló,
1500-nál kevesebb lakosú községben 10 tanuló,
c) levelező tagozaton 15 tanuló,
5000-nél kevesebb lakosú községben 10 tanuló,
d) az esti tagozaton 41 tanuló esetén két osztály, minden további 30 tanuló esetén újabb egy-egy osztály szervezhető,
e) levelező tagozaton 31 tanuló esetében két osztály, minden további 20 tanuló esetében egy-egy újabb osztály szervezhető,
f) össze kell vonni az 5-8. évfolyamon évfolyamonként azokat az osztályokat, amelyek létszáma a szorgalmi idő első felében az a)-c) pontban előírt létszám felénél kevesebbre csökkent,
g) ifjúsági (tankötelesekből álló) 5., 6., 7., 8. évfolyamokat 15, kistelepülésen 3-9 tanuló esetén lehet szervezni,
h) a szorgalmi idő utolsó harmadában osztályokat összevonni, átalakítani vagy megszüntetni nem szabad.
C) Diákotthon
1. A diákotthonban elhelyezett tanulókból az életkort és a nemet figyelembe véve kell csoportokat alakítani:
a) az 1-3. évfolyamra járó tanulókból 15-25-ös,
b) a 4-8. évfolyamra járó tanulókból 15-33-as
létszámú csoportok szervezhetők.
2. A fogyatékos gyermekeket nevelő diákotthonba felvett tanulókból szervezett csoportok létszámát az I. fejezetben foglaltak szerint kell meghatározni. A szülők kérésére a diákotthoni ellátást és foglalkozást a tanítási szünetekben hat tanuló részére is biztosítani kell.
2. számú melléklet a 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez
A tanórán kívüli foglalkozások időkeretei
1. A napközi otthoni, az iskolaotthonos és a klub napközis foglalkozások esetén tanórán kívüli foglalkozásra csoportonként heti 25-35 óra használható fel. Az iskolaotthonos és a klubnapközis foglalkozási órák időtartama 45 perc. a napközi otthoni foglalkozási órák időtartama 60 perc.
2. A tanulószoba csoportonként legfeljebb heti 15 órában működik. A foglalkozási óra időtartama 60 perc.
3. A szakkörök heti két 45 perces órában szervezhetők.
4. A képességek differenciált fejlesztésére az 1-8. évfolyamon legfeljebb heti két óra, a napközi otthoni csoportokban az 1-3. évfolyamon heti négy óra, a 4-8. évfolyamon napközi otthoni és tanulószobai csoportonként heti hat óra használható fel. A foglalkozási órák időtartama 45 perc.
3. számú melléklet a 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez
A fegyelmi eljárás szabályai
1. A kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegő tanuló ellen a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani és lehetőleg 30 napon belül be kell fejezni.
2. Ha a tanuló ellen büntető eljárás indult - az ügy elbírálási lehetőségétől függően - haladéktalanul vagy a büntető eljárás jogerős befejezése után kell dönteni az iskolai büntetésről. Egyéb hatósági felelősségrevonás esetén - kellő mérlegelés után - az iskolai büntetést mellőzni lehet.
3. A fegyelmi vétség kivizsgálására és a fegyelmi tárgyalás előkészítésére az igazgató bizottságot hozhat létre.
4. A fegyelmi tárgyalásra a tanulót, szülőjét, illetőleg ha a fegyelmi vétség elkövetése más szervet is érint, annak képviselőjét meg kell hívni. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
5. Az eljárás során az ügy összes - súlyosbító és enyhítő - körülményeit fel kell tárni, és a kötelességszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat, azok bizonyítékait a fegyelmi tárgyaláson a szülővel és a tanulóval közölni kell. A szülő, illetőleg a tanuló bizonyítási indítványát (pl. tanú meghallgatását) teljesíteni kell.
6. A tanulót nevelő-oktató pedagógusoknak - ha a fegyelmi bizottságnak nem tagjai -, továbbá a diákönkormányzati szerveknek lehetővé kell tenni, hogy véleményüket kifejthessék.
7. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 51 százaléka, az osztályfőnök, és a tanulót nevelő-oktató pedagógusoknak pedig 75 százaléka, fegyelmi bizottság hatáskörébe utalt döntés esetén a bizottság tagjainak 75 százaléka a tárgyaláson jelen van.
8. A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a tanuló személyi adatait, a fegyelmi vétség megjelölését, a kiszabott fegyelmi büntetést és indokolását, továbbá a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást. A fegyelmi határozatot az igazgató írja alá és a döntéstől számított három napon belül a tanulónak és a szülőnek ajánlottan megküldi.
9. A fegyelmi határozat ellen irányuló fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az igazgatónál kell előterjeszteni.
10. A másodfokú határozat közlésére a 8. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. A működési szabályzat - az iskola sajátosságait figyelembe véve - a fegyelmi eljárás lefolytatására további rendelkezéseket állapíthat meg.
4. számú melléklet a 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelethez
A pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszáma
