1986. évi 18. törvényerejű rendelet

a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról

1. § A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belkereskedelem alapvető feladata a kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű, és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. Ennek érdekében együttműködik a termelőkkel és a külkereskedelemmel, fejleszti a kereskedelmi hálózatot, előmozdítja az áru útjának gazdaságos szervezését a termelőtől a fogyasztóig, javítja a vásárlási körülményeket. Elősegíti a korszerű fogyasztás feltételeinek kialakítását, az életkörülmények javítását, hozzájárul a szocialista életmód fejlesztéséhez."

2. § A Tv. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lepnek:

"(1) Belkereskedelmi tevékenységet az erre jogosult jogi személyek és magánszemélyek, ideértve ezek társaságait is (a továbbiakban együtt: kereskedők) folytathatnak.

(2) A kereskedők a belkereskedelmi tevékenységet - jogszabályban meghatározott kivételekkel - azonos feltételek szerint folytathatják."

3. § A Tv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánkereskedés keretében - jogszabály által meghatározott körben, az állami és szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve - kiskereskedés, vendéglátás, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatás folytatható."

4. § A Tv 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nagykereskedelem a beszerzett árut felhasználónak és termelőnek is értékesítheti."

5. § A Tv. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A vendéglátás ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység; a munkahelyen a dolgozók, valamint az oktatási és nevelési intézményekben a tanulók és a gyermekek étkeztetése."

6. § A Tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) Idegenforgalmi tevékenység az idegenforgalmi értékek feltárása, népszerűsítése, hasznosítása; a turizmust, az üdülést szolgáló bel-és külföldi utazások szervezése és közvetítése: szállás; szállodai, gyógyszállodai és az ezekkel összefüggő egyéb idegenforgalmi, gyógyindegenforgalmi szolgáltatások végzése.

(2) Magánszemélyek - jogszabály által meghatározott keretek között - a lakásukat, az üdülőjüket, illetve az ahhoz tartozó helyiségeket és területeket idegenforgalmi célra hasznosíthatják."

7. § A Tv. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kereskedelmi szolgáltatások)

"11. § (1) A kereskedelmi szolgáltatások elősegítik a fogyasztók igényeinek színvonalas kielégítését, a kulturált kiszolgálást, valamint az áru értékesítését.

(2) Kereskedelmi szolgáltatás különösen: az üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenység, a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése ideértve a szolgáltatásokra irányuló ügyletek közvetítését is (ügynöki tevékenység), a közhasználatú cikkek bérbeadása, a záloghitelezés, a megőrzés."

8. § A Tv. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Nagykereskedéssel, záloghitel nyújtással, továbbá üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenységgel, valamint utazások szervezésével és közvetítésével kizárólag jogi személyek és ezek társaságai foglalkozhatnak."

9. § A Tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A belkereskedelmi tevékenység több formája együttesen is folytatható."

10. § A Tv 14. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) Üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható és tartható fenn. A törvény alkalmazásában üzlet minden nagy- és kiskereskedelmi állandó jellegű árusítóhely, továbbá kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely, amely közvetlenül árusít, illetve kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatást nyújt.

(2) Az üzlet elnevezésének utalnia kell annak szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra (üzletkör).

(3) Az üzlet elnevezésében - a nemzetiség által is lakott településeket kivéve - csak magyar, illetőleg meghonosodott idegen szavak szerepelhetnek. Ezeken kívül idegen szó az elnevezésben csak akkor használható, ha annak azonos értelmű magyar nyelvű megfelelője nincs. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak.

(4) Ha az üzlet elnevezése többnyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályaiak is."

11. § A Tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) A kereskedők gazdaságos és jövedelmező tevékenységükkel - a kereskedés folytatására vonatkozó jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket megtartva - hozzájárulnak a népgazdasági tervben meghatározott célokkal összhangban a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Felelősek az általuk forgalmazott árukért és az általuk nyújtott szolgáltatásokért.

(2) Jogi személyek az üzleteik üzemeltetésére magánszemélyekkel - jogszabályban meghatározott feltételek szerint - szerződést köthetnek."

12. § A Tv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzletek nyitvatartását úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, életkörülményeinek és munkafeltételeinek és tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeire is "

13. § A Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üzletkör)

"20. § Az üzletek csak az üzletkörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba. Egyes áruk árusítása kötelezően előírható, vagy megtiltható. Szeszes ital csak külön engedély alapján árusítható."

14. § (1) A Tv. 28. §-ának címe a következők szerint módosul:

"A vendéglátás és az idegenforgalom külön szabályai."

(2) A Tv. 28. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az idegenforgalmi szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, az üzlet és a szálláshely osztályba sorolásáról a vendégeket tájékoztatni kell."

15. §[1]

16. §[2]

17. §[3]

18. §[4]

19. § A Tv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felelősség körében különös gondossággal kell eljárni a nem megfelelően ellátott területek kereskedelmi hálózatának fejlesztése, az alapvető fogyasztási cikkek iránti lakossági igények kielégítése érdekében."

20. § A Tv. 40. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ennek keretében a belkereskedelmi miniszter egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit meghatározhatja."

21. § (1)[5] A Tv. 16. §-ában, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében, a "gazdálkodó szervezet" megnevezés "kereskedő" megnevezésre változik.

(2)[6] A Tv. 17. §-ának (1) bekezdésében a "kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel" szövegrész helyébe a "kereskedőkkel" szövegrész, 27. §-ának (2) bekezdésében pedig "az eladó gazdálkodó szervezet" szövegrészt "a kereskedő" szövegrész váltja fel.

(3) Ez a törvényerejű rendelet 1986. október 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Tv. 5. §-ának (1) bekezdésében a "termelőeszköz-kereskedelem" szövegrész, továbbá a Tv. 10. §-a és annak címe, valamint az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény 35. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára