1986. évi 25. törvényerejű rendelet

a házadóról

Adókötelezettség

1. § (1) Adóköteles a magánszemélyek tulajdonában álló lakás.

(2) A magánszemély tulajdonában álló lakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lakásépítő- és fenntartó szövetkezet tulajdonában levő lakásra is, ha arra a szövetkezet tagját az állandó használat joga illeti meg.

Adómentesség

2. § Mentes a házadó alól:

a) az a lakás, amelynek adómentességét nemzetközi szerződés állapítja meg, vagy amelynek adómentessége viszonosságon alapul;

b) a komfort nélküli és a szükséglakás;

c) az egy- és a kétlakásos épületben a 100 m2-nél, az ennél többlakásos épületben a 80 m2-nél nem nagyobb alapterületű lakás.

3. § (1) Az 1087. január hó 1. napját követően kiadott használatbavételi, illetőleg végleges fennmaradási engedély alapján használatba vett lakás az engedély keltét követő év első napjától számított tíz évig adómentes, feltéve, hogy alapterülete az egy- és a kétlakásos épületben levő lakás esetében a 200m2-t, a többlakásos épületben levő lakás esetében a 180 m2-t nem haladja meg.

(2) Az állami tulajdonban álló lakás magánszemély részére 1987. január hó 1. napját követően történő elidegenítése esetén a szerződéskötést követő év első napjától számított tíz évig adómentes, feltéve hogy alapterülete az egy- és a kétlakásos épületben levő lakás esetében a 200 m2-t, a többlakásos épületben levő lakás esetében a 180 m2-t nem haladja meg.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) Az adókötelezettség a lakás használatbavételének vagy fennmaradásának engedélyezését, illetőleg az adómentesség megszűnését követő év első napján keletkezik.

(2) Az engedély nélkül használatba vett lakás esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(3) Az adókötelezettség az adómentesség keletkezése, illetőleg a lakás megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

Az adó alapja

5. § (1)[1] Az adó alapja a lakás alapterülete. Ennek megállapítása során a jegyző a lakás 80, illetőleg 100 m2 meghaladó alapterületét figyelmen kívül hagyja, ha a lakásban állandó bejelentés alapján együttlakó közeli hozzátartozók számára tekintettel a lakás egy főre számított területe nem több 25 m2-nél. Ha az egy főre jutó terület a 25 m2-t meghaladja, az adó alapja a lakásban együttlakó közeli hozzátartozónként számított 25 m2 feletti rész.

(2) A 80, illetőleg 100 m2-t meghaladó nagyságú, műemlékvédelem alatt álló lakás alapterületének megállapítása során a 80, illetőleg a 100 m2-t meghaladó alapterület felét kell figyelembe venni.

Az adó mértéke

6. § (1) Az egy- és a kétlakásos épületben levő lakás 100 m2-t, a többlakásos épületben levő lakás 80 m2-t meghaladó területrésze után - az 5. §-ban foglaltakra is figyelemmel - évente a következő mértékű alapadót kell fizetni:

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő alapadó összegét, ha az adóköteles lakás

a)[2] a településnek a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében meghatározott kedvező övezetében fekszik, 10-25%-kal.

b)[3] értéke a kivitelezés módjára, anyagára, komfortfokozatára, az épülethez tartozó, a helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot lényegesen meghaladó földrészletre tekintettel alapterületéhez képest magas, a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében meghatározott feltételek szerint 10-15%-kal kell felemelni.

(3) Az (1) bekezdés szerint fizetendő alapadó összegét, ha az adóköteles lakás

a)[4] a településnek a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében meghatározott kedvezőtlen övezetében fekszik, 10-50%-kal,

b)[5] értéke a kivitelezés módja, anyaga, közművesítettségének alacsony foka, illetőleg egyéb ok miatt alapterületéhez képest alacsony, a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében meghatározott feltételek szerint 10-40%-kal kell csökkenteni.

(4) Az alapadó összegét csökkentő és növelő tényezőket egymástól függetlenül kell figyelembe venni.

(5) A házadó évi mértéke 300 forintnál kevesebb nem lehet.

Az adó fizetésére kötelezettek

7. § (1) Az adót az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tulajdonosa, haszonélvezet esetén a haszonélvező, az 1. § (2) bekezdésében emiitett lakás esetén a szövetkezet tagja (a továbbiakban együtt: tulajdonos) terhére kell megállapítani.

(2) Közös tulajdonban álló lakás esetében a tulajdonostársakat egyetemleges adófizetési kötelezettség terheli.

Az adó megállapítása

8. § (1) Az adó bevallására és kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2)[6] A tulajdonos által lakott vagy állandó lakás céljára bérbeadott, továbbá a jogcím nélkül használt lakás esetében a jegyző - a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében a tulajdonos vagyoni, jövedelmi és szociális körülményeire tekintettel megállapított feltételek mellett - az adómegállapítást mellőzheti, vagy az adót csökkentheti.

(3) A tulajdonost a lakás, illetőleg az azt magában foglaló épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén - a pénzügyminiszter által megállapított feltételekkel - adókedvezmény illeti meg.

9. § (1) Az adóbevallás késedelmes benyújtása miatt az évi házadót - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a tulajdonos terhére 10-50%-kal, de legalább 100 forinttal emelten kell megállapítani.

(2)[7] A jegyző a házadót 50-100%-ig terjedő mértékben, de legalább 500 forinttal emelten állapítja meg, ha a tulajdonos a jogszabályban előírt határidőt követő hatvan napon belül, illetőleg az adóhatóság által megállapított határidőben nem ad adóbevallást, vagy adóbevallásában valótlan adatot közöl.

10. § (1) A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól)

"d) a gépjármű tárolására szolgáló épület (épületrész) alapterületéből - az e) pontban foglalt kivétellel - 16 m2;"

(2) A törvényerejű rendelet 5. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha azonban az adó fizetésére kötelezett (6. §) kizárólag a gépjármű tárolására szolgáló épület (épületrész) után fizet adót, az évi adó legkisebb mértéke 400 Ft."

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1987. január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a házadóról és a házértékadóról szóló 19/1974. (V. 18.) MT számú és az azt módosító 2/1975. (II. 21.) MT számú, a 7/1982. (III. 12.) MT számú, valamint a 64/1985. (XII. 30.) MT számú rendelet, továbbá a 46/1974. (XII. 4.1 MT számú rendelet 5. §-a, a 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet 17. § (3) bekezdése és az 52/1982. (X. 7.) MT számú rendelet 4. §-a hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt rendeletek alapján határozott időre jogerős határozattal engedélyezett házadómentességet élvező lakás az adómentesség eredeti időtartamának lejártáig mentesül a házadó alól.

(4) Az egy- és a kétlakásos épületben levő, 200 m2-nél nagyobb, továbbá a többlakásos épületben levő, 180 m2-nél nagyobb lakásra adott házadómentesség 1987. január hó 1. napján megszűnik.

(5) Az adóköteles lakásra 1987. január hó 1. napját megelőzően jogerős határozattal engedélyezett házadókedvezményt eredeti időtartama lejártáig változatlan mértékben - legfeljebb azonban a házadó összegéig - kell a házadó megállapítása során figyelembe venni.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Dr. Eleki János s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett