3/1986. (II. 27.) IpM rendelet

a munkavédelemről

A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetével, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Ipari Minisztériumra (továbbiakban: Minisztérium), továbbá

a) az ipari ágazatba tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pontja] és az, egyesületekre (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet),

b) a Minisztériumnál és a gazdálkodó szervezeteknél az R. 1. § (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre és ideiglenes közhasznú munkát végző személyekre (a továbbiakban: dolgozó).

(A R. 2. §-ához)

2. § Az ipari miniszter gondoskodik az ágazatra jellemző súlyos baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket okozó veszélyes és ártalmas termelési tényezők feltárásáról, megszüntetésük lehetőségeinek kidolgoztatásáról, a korszerű biztonságtechnikai-, egészségvédelmi- és a munkavédelemhez kapcsolódó ergonómiai megoldásokra irányuló kutató-fejlesztő munka összehangolásáról.

3. § A miniszter szükség szerint, de legalább kétévenként munkavédelmi értekezletet szervez a gazdálkodó szervezetek munkavédelmét közvetlenül irányító vezetők és a munkavédelmi vezetők részére, amelyre meghívja az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget, az érintett ágazati, iparági szakszervezetet, bányavállalatok esetén az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OBF), valamint a gazdálkodó szervezetek szakszervezeti bizottságának munkavédelmi ellenőreit.

4. § A megyei, fővárosi, megyei városi, városi tanács végrehajtóbizottsága ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szerve figyelemmel kíséri és értékeli a tanácsi gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenységét és erről évente tájékoztatja a Minisztériumot.

(A R. 3. §-ához)

5. § Ha a Minisztérium az államigazgatási felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetnél súlyos munkavédelmi mulasztást, az üzemi balesetek, illetőleg a foglalkozási megbetegedések gyakoriságának tartós emelkedését, a munkakörülmények jelentős mértékű romlását állapítja meg, akkor ezt kivizsgálja, a gazdálkodó szervezet vezetőjét soron kívül beszámoltatja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(A R. 13. §-ához)

6. § A gazdálkodó szervezet vezetőjének a R. 13. §-ában meghatározott feladatokon túlmenően gondoskodnia kell különösen

a) évente legalább egy alkalommal vezetői megbeszélésen a vállalat munkavédelmi tevékenységének értékeléséről, a társadalmi szervek vezetőinek és a munkavédelmi szervezet tagjainak részvételével,

b) a munkavédelmi őrmozgalom működésének feltételeiről és tevékenységének értékeléséről,

c) a vezető beosztású dolgozók jutalmának, nyereségprémiumának megállapításánál, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél, továbbá a személyi minősítésnél a munkavédelmi tevékenység figyelembevételéről,

d) a munkavédelmi újítások, találmányok ösztönzéséről,

e) azoknak a vállalati munkavédelmi szabványoknak a kiadásáról, amelyek jellemzőek a gazdálkodó szervezet speciális, egyedi technológiai folyamataira, termelőeszközeire, berendezéseire és amelyekről állami szabvány nem rendelkezik,

f) a munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításáról

g) a munkavédelmi és biztonságtechnikai felügyeletet ellátó szervek és a szakszervezeti szervek munkavédelmi ellenőrzéseinek feltételeiről és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről.

7. § A tröszt vezetőiének a tröszti vállalatoknál gondoskodnia kell különösen

a) a vezetők munkavédelmi tevékenységének értékeléséről, rendszeres beszámoltatásukról,

b) az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában való részvételről,

c) szükség szerint, de legalább kétévente, munkavédelmi értekezlet megtartásáról.

(A R. 14. §-ához)

8. § (1) A munkavédelmi szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetője által kiadott irányelvek figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A munkaköri leírásban foglalt munkavédelmi vonatkozású feladatokat a munkavédelmi vezetővel egyeztetni kell.

(3) A technológiai-, műveleti- és kezelési utasításokat kiadásuk előtt egyeztetni kell a munkavédelmi vezetővel és az utasításokat évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.

(A R. 15. §-ához)

9. § A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni:

a) a munkavédelmi tevékenység irányítási rendszerét és felépítését,

b) a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket az igazgatótól a csoportvezetőkig bezárólag,

c) a funkcionális részlegek (pl. termelési, technológiai, beruházási, fejlesztési, munkaügyi stb.) munkavédelemmel kapcsolatos jogkörét és feladatait.

10. § (1) A gazdálkodó szervezetnél olyan munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, amely alkalmas

a) a gazdálkodó szervezet keretében folyó tevékenységek folyamatos és rendszeres munkavédelmi ellenőrzésére,

b) a munkavédelmi hiányosságok feltárására és ezek megszüntetésére vonatkozó intézkedések, illetőleg javaslatok megtételére,

c) a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás irányítására,

d) a balesetek szakszerű kivizsgálására, a kártérítési igények szakvéleményezésére,

e) a belső munkavédelmi szabályozási rendszer elkészítésében való közreműködésre,

f) a dolgozók egyéni védelmét szolgáló tevékenység szakmai irányítására,

g) a munkavédelem fejlesztésének tervezésében való részvételre és annak szakmai irányítására.

(2) A munkavédelmi szervezet nagyságát (létszámát) és felépítését a gazdálkodó szervezet munkavédelmi besorolása és tevékenységének jellege alapján, az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) A gazdálkodó szervezet egységeinél a munkavédelmi vezetők (előadók) szakmai irányítását a vállalati munkavédelmi vezető látja el.

(4) Munkavédelmi vezetői (előadói) megbízást nem láthat el gazdasági vezető saját irányítási területén, továbbá teljesítménybéres, több műszakban foglalkoztatott dolgozó.

(5) A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt (előadót) egyéb munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak eleget tudjon tenni.

(6) A gazdálkodó szervezet telephelyén kívül végzett munkavégzés esetén (szervizelés, szerelés, kivitelezés stb.) - függetlenül attól, hogy az bel-vagy külföldön történik - a gazdálkodó szervezet vezetőjének egy főt írásban meg kell bíznia a munkavédelmi feladatok ellátásával.

11. § (1) A munkavédelmi szervezet tagjainak a következő szakképzettséggel kell rendelkezniük:

a) trösztnél és a munkavédelmi szempontból különösen veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél a munkavédelmi vezetőnek a szakágazatának megfelelő felsőfokú szakirányú és felsőfokú munkavédelmi képesítéssel;

b) a munkavédelmi szempontból átlagosan veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél a munkavédelmi vezetőnek legalább középfokú műszaki végzettséggel és legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel;

c) a munkavédelmi szempontból mérsékelten veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél levő munkavédelmi vezetőnek, a vállalati munkavédelmi szervezetbe beosztott függetlenített munkavédelmi előadónak, a munkavédelmi feladatokat kapcsolt munkakörben ellátó munkavédelmi vezetőnek legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel.

(2) A munkavédelmi képesítési fokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képesítés alóli felmentésre egyebekben a meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló jogszabályokban foglaltak az irányadók.

(A R. 18-21. §-ához)

12. § (1) A tervező köteles a termelőeszköz tervezése során a termelőeszközre, illetőleg szerkezeti részegységére vonatkozó hatályos állami szabványban, műszaki irányelvben, ennek hiányában az élet-, egészség-, és testi épség védelmére vonatkozó általános munkavédelmi szabályokban meghatározott követelményeket betartani.

(2) A tervek munkavédelmi fejezetének tartalmi és formai követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A beruházás kivitelezését, a termelőeszköz gyártását a munkavédelmi tervfejezet és tervezői nyilatkozat hiányában nem lehet megkezdeni.

13. § (1) A beruházó, illetőleg a fővállalkozó köteles a R. 18. §-ában előírt feladatain túlmenően gondoskodni különösen

a) az azonos területen egyidőben dolgozó gazdálkodó szervezetek tevékenységének munkavédelmi szempontból is történő összehangolásáról;

b) az organizációs tervben meghatározott időközönként a beruházásban résztvevő gazdálkodó szervezetek együttes részvételével tartott munkavédelmi ellenőrzésről;

c) a részátadásoknál a munkavédelmi követelmények megtartásának ellenőrzéséről.

(2) A beruházónak kell biztosítania, hogy az üzembehelyezésre, a próba-, vagy kísérleti üzemelésre csak a munkavédelmi követelményeket is kielégítő termelőeszközök kerüljenek.

14. § (1) Létesítmények, termelőeszközök használatbavételének, üzembehelyezésének, új technológiai eljárás bevezetésének feltételeit és az engedélyezési eljárást a 4. számú mellékletben és a vonatkozó szabványban* foglaltak figyelembevételével az MvSz-ben kell szabályozni.[1]

(2) Ismételt üzembehelyezési eljárást kell lefolytatni termelőeszköz középjavítása, nagyjavítása és teljes felújítása után.

(A R. 22. §-ához)

15. § A munkavédelmi minősítésre kötelezett termelőeszközöket és a minősítésre jogosult intézményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.

16. § (1) Belföldi felhasználásra szánt termelőeszközt munkavédelmi minőségtanúsítás nélkül gyártani, felújítani, raktározni, kiállítani, forgalmazni, kölcsönözni, üzembehelyezni, használatba venni és üzemeltetni nem szabad.

(2) A munkavédelmi minőségtanúsítás tartalmi és alaki követelményeit állami szabvány** tartalmazza.[2]

(3) A külföldről behozott termelőeszköz munkavédelmi minőségtanúsításáért az importáló külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: importáló) a (4)-(6) bekezdés szerint felelős.

(4) Az importáló köteles beszerezni és a megrendelő (vevő) rendelkezésére bocsátani:

a) a külföldi gyártó cég munkavédelmi tanúsítványát magyar nyelven - eltérő kikötés hiányában -,

b) ha a tanúsítvány beszerzésére nincs lehetőség, a külön jogszabályban*** kijelölt minősítő intézmény szakvéleményét.[3]

(5) A külföldi cég tanúsítványának tartalmaznia kell azt, hogy az adott termelőeszköz megfelel a magyar, vagy a nemzetközi (KGST, ISO. CEN, CELENEC stb.), vagy a gyártó országbeli előírásoknak.

(6) A munkavédelmi minőségtanúsítás költségei a megrendelőt terhelik.

(A R. 23. §-ához)

17. § (1) A gazdálkodó szervezet a vonatkozó irányelveknek** megfelelően középtávú és éves munkavédelmi tervet készít.[4]

(2) A gazdálkodó szervezet a naptári évet követően az éves mérlegbeszámolóval egyidőben, a szakszervezet helyi szervével egyetértésben értékeli a munkavédelmi tevékenységet, a munkavédelmi tervben foglaltak végrehajtását és a baleseti helyzet alakulását.

Az értékelésről a 6. számú melléklet szerint írásban tájékoztatja a Minisztériumot***, az érintett ágazati-iparági szakszervezetet, bányászat területén az OBF-et, tröszti vállalat esetében a trösztöt is.[5]

(A R. 29. §-ához)

18. § (1) A karbantartási terv tartalmazza a munkavédelmi követelmények (pl. szabványok előírásai) kielégítését célzó feladatokat is.

(2) A karbantartási utasítás munkavédelmi követelményeit, továbbá a karbantartás minőségtanúsításának tartalmi és alaki követelményeit állami szabványok**** tartalmazzák.[6]

(3) A karbantartás minőségét igazoló bizonylatot középjavítás, nagyjavítás, teljes felújítás esetén legalább öt évig, egyéb javításnál a soron következő középjavítás, nagyjavítás, teljes felújítás vagy selejtezés időpontjáig meg kell őrizni.

(A R. 30. §-ához)

19. § A magyar gazdálkodó szervezetek által külföldön, illetőleg a külföldi gazdálkodó szervezet által Magyarországon végzett tevékenység munkavédelmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

20. § (1) Amennyiben valamely üzemrészben más gazdálkodó szervezet, vagy a gazdálkodó szervezet más egysége dolgozóinak kell munkát végeznie (pl. kirendelés, átirányítás, másodállás, mellékfoglalkozás, illetőleg vállalati gazdasági munkaközösségi tagsági viszony alapján), úgy biztosítani kell, hogy ezek a dolgozók megismerjék és megtartsák a gazdálkodó szervezetre (az adott egységre) vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

(2) A munkavégzés előtt írásban kell megállapodni, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget melyik félnek kell teljesíteni.

(A R. 31. §-ához)

21. § (1) A rendkívüli körülmények között történő munkavégzés szabályait az MvSz-ben, illetőleg a mentési, riasztási stb.) szabályzatokban és tervekben kell meghatározni.

(2) A termelőeszközök kísérleti, illetőleg próbaüzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit az MvSz-ben kell meghatározni.

(3) A kísérleti, illetőleg próbaüzemeltetést csak írásban lehet engedélyezni. Az engedélyező csak az üzemeltetési engedély aláírására feljogosított személy lehet.

(4) Az üzembehelyezést megelőző próbaüzem időtartama a 180 próbaüzemi napot nem haladhatja meg.

(A R. 34-38. §-ához)

22. § A munkavédelmi ismeretek oktatási intézményekben történő oktatásának tananyagi követelményeit a dolgozók tanfolyami képzéséről és továbbképzéséről szóló 10/1984. (VIII. 8.) IpM rendelet alapján kell meghatározni.

23. § A Minisztérium gondoskodik

a) az alapfokú munkavédelmi képesítői tanfolyam szervezéséről,

b) a munkavédelmi vezetők szükség szerinti, de legalább ötévenkénti továbbképzéséről,

c) a termelésirányító középvezetők munkavédelmi továbbképzéséről.

24. § Gyakorlati munkavédelmi ismereteket csak az oktathat, aki a 9/1985. (VII. 20.) ME rendelet 10. §-ában előírt követelményeken túlmenően a Minisztérium által szervezett tanfolyamon erre jogosító bizonyítványt szerzett.

25. § (1) A MvSz-ben kell meghatározni a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szellemi foglalkozásúak csoportjai közül (pl. 2260, 2231, 232, 233, 243, 244, 246. 247, 274; 275, 2779, 278, 280, 282, 233, 284) azokat a nem fizikai munkaköröket, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a termeléssel, és ahol az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatási ismeretek elsajátítását írásbeli nyilatkozattal lehet tanúsítani [9/1985. (VII. 20.) ME rendelet 4. § (1) bekezdése].

(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének helyettesei - a munkavédelmet közvetlen irányító helyettese kivételével - munkavédelmi vizsgakötelezettségüknek a Minisztérium által rendelkezésükre bocsátott, a 9/1985. (VII. 20.) ME rendelet 2. számú mellékletének III. részében meghatározott vizsgakövetelményeket tartalmazó munkavédelmi ismeretanyag elsajátítását tanúsító írásbeli nyilatkozat formájában tehetnek eleget.

(A R. 42. §-ához)

26. § Az időszakos biztonsági felülvizsgálat tartalmi és alaki követelményeit a 9/1385. (VII. 20.) ME rendelet és szabvány* tartalmazza.[7]

(A R. 44. §-ához)

27. § (1) A 2/193Ó. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés (a továbbiakban: Rek) alapján a statisztikai bejelentésre és nyilvántartásra kötelezett üzemi balesetek közül a gazdálkodó szervezetnek ki kell vizsgálni:

a) a dolgozót foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben ért üzemi balesetet,

b) a dolgozót munkába menet, illetőleg munkából jövet ért üzemi balesetet, ha a baleset a gazdálkodó szervezet saját (bérelt) járművével történt,

c) a dolgozót hazai, illetőleg külföldi kiküldetése során ért üzemi balesetet, ha annak bekövetkezése és a munkaviszonyból, illetőleg más jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll. A kiküldetés során elszenvedett úti baleset esetében a b) pont szerint kell eljárni,

d) a dolgozót ért üzemi balesetet. A bedolgozót ért úti baleset esetén a b) pont szerint kell eljárni,

e) az oktatási intézmények, tanfolyamok tanulóit, hallgatóit a gyakorlati képzés során vagy ezzel összefüggésben ért üzemi balesetet,

f) a dolgozót munkaköri kötelezettségének megszegése során ért üzemi balesetet,

g) a dolgozót a gazdálkodó szervezet által szervezett társadalmi munka során ért üzemi balesetet.

(2) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső üzemi baleseteket (Rek. 9. §) a vállalatnak a Minisztérium központi ügyeletén is be kell jelentenie. A jelentést a Rek.-nek megfelelően, 24 órán belül írásban is meg kell ismételni az illetékes államtitkárnak, illetőleg miniszterhelyettesnek és a Minisztérium illetékes főosztályának.** A sérült személyi adatain - családi állapot, kiskorú gyermekek száma - és az üzemi baleset körülményein túlmenően, a bejelentésnek tartalmaznia kell az eset jellegét, helyét és idejét, a sérült állapotát.[8]

(3) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső, kivizsgálásra kötelezett üzemi balesetekről a vállalat vezetője 15 napon belül köteles az illetékes államtitkárnak, illetőleg miniszterhelyettesnek, a Minisztérium illetékes főosztályának** és az ágazati-iparági szakszervezet munkavédelmet felügyelő titkárának, vidéki vállalat esetén az illetékes Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmet felügyelő titkárának is jelentést adni. A jelentés terjedjen ki:[9]

a) a baleset körülményeire,

b) a balesetet előidéző ok-okozati tényezőkre,

c) a felelősség megállapítására,

d) hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedésekre.

A jelentéshez csatolni kell az üzemi baleseti Jegyzőkönyv egy példányát.

(4) A havi összesítő üzemi baleseti jelentéseket (Rek. 6. § c) pont, illetőleg 3. számú melléklet) a vállalatnak a tárgyhónapot követő 5-ig kell a Minisztériumnak és az illetékes ágazati-iparági szakszervezetnek megküldenie.

(5) A körülmények kedvező alakulása folytán személyi sérüléssel nem járó, de baleseti veszélyeztetést jelentő eseményeket (kvázi balesetek), üzemzavarokat, géptöréseket, épületek dőlését, veszélyes töltetek kiáramlását, robbanásokat, környezeti veszélyeztetéseket, tűzeseteket is olyan módon kell kivizsgálni és a megelőző intézkedéseket megtenni, kidolgozni, mint a tényelegesen bekövetkezett üzemi balesetek esetében. Az ilyen események nyilvántartására naplót kell rendszeresíteni, a vizsgálati anyagot a naplóval megegyező sorszámmal kell dokumentálni és 5 évig megőrizni.

(6) Az "Üzemi baleseti nyilvántartás" 11. számú oszlopában a "Baleset elsődleges okának csoport-számá"-t az "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" 65-66 kódnégyzetével megegyezően kell kitölteni.

(7) A bányászati üzemekben bekövetkezett üzemi balesetek kivizsgálására és bejelentésére e rendeletben és az OBF elnöke szabályzatában* foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.[10]

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Ezzel egyidejűleg az 1/1982. (I. 1.) IpM rendelet hatályát veszti.

(2) Az e rendelet hatályba lépése előtt gyakorlati munkavédelmi ismeretek oktatásával megbízott dolgozónak, a 24. § szerinti képesítést 1987. december 31-ig kell megszereznie.

(3) A rendelet mellékleteit az Ipari Közlönyben kell közzétenni.

Kapolyi László s. k.,

ipari miniszter