59/1986. (XII. 17.) PM rendelet

a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 38/1976. (X. 31.) PM rendelet módosításáról

A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 36/1976. (X. 17.) MT rendelet 14. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. §

A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló, a 3/1980. (II. 6.) PM rendelettel, a 13/1981. (V. 6.) PM rendelettel, továbbá a 30/1981. (IX. 29.) PM rendelettel módosított 38/1976. (X. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója szempontjából mezőgazdasági tevékenységnek minősül és kizárólag e rendelet szerinti jövedelemadó alá tartozik a mezőgazdasági termények, termékek előállítása, ezen belül:]

"e) az állattartás, állathizlalás, állatkeltetés, kivéve a kísérleti (az ipari vagy gyógyászati célú felhasználásra kerülő) és díszállatok tartását;"

2. §

A Vhr. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Annak az állampolgárnak az adófizetési kötelezettsége, aki a (2) bekezdésben említett szervtől, szervezettől év közben vásárol lovat (öszvért), illetőleg mezőgazdasági vontatót (traktort), pótkocsit, tehergépkocsit (a továbbiakban: erőgép), a vásárlást követő hónap 1. napjától kezdődik. Ilyen esetben a tulajdonos (haszonélvező) az évi adó időarányos részét fizeti."

3. §

A Vhr. 23. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi új (8) bekezdéssel egészül ki:

"(1) E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 300 ezer forintot. Az adóalap megállapításánál az ország területén folytatott mezőgazdasági tevékenységből elért árbevételek együttes összegét kell figyelembe venni."

"(4) A külön jövedelemadó alapjának kiszámításánál az árbevételnek

- húscsirke, tyúk és tojás, valamint bébipulyka értékesítésénél 10%-át

- naposcsibe, valamint gigant pulyka értékesítésénél 15%-át,

- liba, kacsa, sertés, juh, nyúl, méz értékesítésénél - sertés esetén a (3) bekezdés szerint csökkentett árbevétel - 20%-át

kell figyelembe venni."

"(8) A 11/1981. (VI. 19.) MÉM rendeletben foglaltak szerinti részesművelésből származó és nyugdíjjárulék alá nem eső juttatás esetén az adó alapja a juttatás összege. Az adókulcs alkalmazásához szükséges árbevételt a szerződést kötő mezőgazdasági nagyüzem állapítja meg. A mezőgazdasági nagyüzem az árbevételt és a juttatás összegét a kifizetést követő 15 napon belül közli a tevékenység helye szerint illetékes első fokú tanácsi adóhatósággal."

4. §

A Vhr. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Annak megállapítása céljából, hogy a fizetésre kötelezett az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétele alapulvételével adózni köteles-e, az adóévet közvetlenül megelőző évben a gazdálkodásból elért árbevételéről adóbejelentést köteles tenni az:]

"a) aki mezőgazdasági termelvények értékesítéséből évi 300 ezer forintot meghaladó értékű árbevételt ért el, ideértve a 23. § (7) bekezdésében meghatározott árbevételt is;"

"(2) A sertés értékesítéséből származó árbevételről csak abban az esetben kell bejelentést tenni, ha annak összege a sertésenkénti 1500 forintos kedvezmény levonásával, figyelembe véve az egyéb mezőgazdasági termelvények értékesítéséből keletkezett árbevételt is, az évi 300 ezer forintot meghaladja.

(3) Az adóbejelentést hivatalos nyomtatványon kell megtenni, a tevékenység folytatásának helye szerint illetékes adóhatósághoz, a 32. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig. Több tevékenységi hely esetén a lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz valamennyi helyről származó árbevételt be kell jelenteni, ez esetben a teljes árbevétel utáni adót ott állapítják meg."

5. §

Ez a rendelet 1987. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - kivéve a részesművelés utáni adómegállapítást - már az 1986. évben keletkezett árbevételek adóztatásánál is alkalmazni kell. Egyidejűleg a Vhr. 24. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter