8/1986. (XII. 17.) ME rendelet

egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzatot (a továbbiakban: Sz.) - az érintett miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben - a következők szerint módosítom.

1. §

Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 8. §-ával megállapított 55. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Sz. 53. §-ának a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének a kiszámításánál is azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál az Sz. 34. §-ának (4) bekezdésében felsorolt, továbbá - ha munkanapjóváírás nem történt -azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

a) gyermekgondozási díjban részesült,

b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt nem kapott,

c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,

d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,

e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt

volt távol."

2. §

Az Sz. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családi pótlék megállapításához szükséges személyi adatokat a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatával kell igazolni. A családi pótlékot megállapító szerv köteles az anyakönyvi kivonatra "Családi pótlékot igényelt" szöveget, a folyósító szerv nevét, címét, és az igénybejelentés időpontját felvezetni."

3. §

Az Sz. 162. §-ának az 1/1980. (I. 30.) SZOT szabályzat 18. §-ával megállapított és a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 7. §-ával átszámozott (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az R. 217. §-ának hatálya alá tartozó munkáltató - ha a jutalom és a prémium után társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett - a biztosított részére egy naptári éven belül kifizetett jutalom, prémium, jutalék, év végi részesedés, illetőleg eredmény terhére adott juttatás együttes összegéből a (2) bekezdésben említett munkabér tizenkétszeres - naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén az ezzel arányos - összegének húsz százaléka után köteles nyugdíjjérulékot fizetni."

4. §

Az Sz. 163. §-ának a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 8. §-ával megállapított d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nyugdíjjárulékot kell fizetni)

"d) az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), valamint a társadalmi és érdekképviseleti szervek országos szervezetének vezetője (elnöke, főtitkára), vezetősége által adományozott kitüntetéssel járó jutalom."

(után.)

5.§

Az Sz.-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 34. §-ával, valamint a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 9. §-ával módosított 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. § (1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, a külföldön munkát vállaló, illetőleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányúton résztvevő házastársával külföldi tartózkodás címén fizetés nélküli szabadságon levő biztosított a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó kérelmét a fizetés nélküli szabadság engedélyezését követő hat hónapon belül nyújthatja be belföldi munkáltatójánál. A belföldi munkáltató köteles a biztosítottat terhelő havi, illetőleg napi nyugdíjjárulék összegét megállapítani, megelőlegezni és az alkalmazásában álló többi biztosított nyugdíjjárulékával együtt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósághoz havonta átutalni.

(2) Az (1) bekezdésben említett biztosított a megelőlegezett nyugdíjjáruléknak megfelelő összeget havonta köteles belföldi munkáltatója részére átutalni.

(3) Az R. 217. §-ának hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott biztosított a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó kérelmét a munkáltató telephelye (székhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) a fizetés nélküli szabadság engedélyezését követő hat hónapon belül nyújthatja, be. A megállapított nyugdíjjárulék összegéről, esedékességéről és fizetésének módjáról az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) a biztosítottat írásban tájékoztatja.

(4) A (3) bekezdésben említett biztosított a fizetés nélküli szabadság lejártáról az ezt követő tizenöt napon belül köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) értesíteni. .

(5) A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben a nyugdíjjárulék fizetését a fizetés nélküli szabadság engedélyezésétől számított hathavi határidő eltelte után is engedélyezheti. Ez esetben a nyugdíjjárulékot a kérelem előterjesztését közvetlenül megelőző naptári hónapban elért keresetnek - az R. 222. §-ának alkalmazásával - kiszámított összege után kell fizetni."

6. §

Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 32. §-ával módosított 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"206. § (1) Az adómentessé vált kisiparos, magánkereskedő az adómentesség kezdő napjától az I. osztály szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a jövedelem a szociális adómentesség feltételeként előírt évi jövedelem ösz-szegét meghaladja, társadalombiztosítási járulékot (R.-271. §) a teljes jövedelem alapján kell megállapítani.

(2) Ha a kisiparos, magánkereskedő területi adómentessége megszűnt, továbbá, ha a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége legalább egy naptári éven át szünetelt [R. 276. §,277. § (2) bekezdés], az adómentesség megszűnése, illetőleg a tevékenység megkezdése napjától az R. 273. §-a szerint, köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni."

7. §

Az Sz. 210. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"210. §. A kisiparos, a magánkereskedő a havi társadalombiztosítási járulékot, baleseti járulékot külön felszólítás nélkül köteles a telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) havonta átutalni."

8. §

Az Sz. 233. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"238. §. Az Sz. 236. §-ában említett munkáltatók társadalombiztosítási célokra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell: a biztosított nevét, személyi számát, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazása minőségét, munkába lépésének és kilépésének napját. Az átalányadó fizetésére kötelezett kisiparos, magánkereskedő az előbbiekben említetteken túlmenően a biztosított részére kifizetett bérjellegű juttatások jogcíméről és összegéről is köteles nyilvántartást vezetni."

9. §

Az Sz. 257. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"257. §. A családi pótlékra jogosultság megszűnését követően annak újbóli megállapításához a folyósító szerv a családi pótlékkal kapcsolatos adatokról köteles az új folyósító szerv megkeresésére a "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány" elnevezésű nyomtatványt kiállítani és soron kívül megküldeni."

10. §

Az Sz.-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 71. §-ával megállapított 2. számú melléklete (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(A nyugdíj folyósítását nem érinti, ha)

"d) a nyugdíjast hivatásos nevelőszülőként foglalkoztatják,

e) a nyugdíjas iskolai szövetkezet vagy iskolai szövetkezeti csoport tagja."

11. §

Ez a rendelet 1987. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Sz. 162. §-ának az 1/1983. (IV. 6.) SZOT szabályzat 6. §-ával megállapított és a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 7. §-ával átszámozott (5) bekezdése, az Sz-nek a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 12, §-ával megállapított 203. §-a, az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT sz. szabályzat 32. §-áva] megállapított 206/A. §-a, az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 34. §-ával megállapított 209. §-a, az Sz. 247/A. §-ának az 1/1981. (XI. 14.) SZOT sz. szabályzat 40. §-ával megállapított és a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 16. §-ával átszámozott (7) bekezdése, valamint az Sz. 254., 255. és 256. §-a hatályát veszti.

Dr. Csehák Judit s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese