103/1987. (XII. 31.) PM rendelet

a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet módosítása

A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) végrehajtásáról rendelkező 9/1978. (II. 1.) MT rendelet 29. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló módosított* 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:[1]

"1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyv, valamint a tvr. alapján létesített vagy átalakult, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, a gazdasági társaságra, valamint - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a külkereskedelmi társaságra, és a R. 3., 5., 6. §-ai, továbbá 9-11. §-ai tekintetében a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra (a továbbiakban együtt: gazdasági társulás).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra, részvénytársaságra és korlátolt felelősségű társaságra."

2. §

A R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Gazdasági társulás céljára az alapító tagok felhasználhatják:

a) szabad pénzeszközeiket;

b) állóeszközeiket és készleteiket;

c) az ilyen célra kapott hitelt, alapjuttatást, továbbá

d) a tagok megállapodása szerint egyéb értékelhető közreműködésüket."

3. §

A R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Költségvetési szervnél a 3. § a) pontja szerinti szabad pénzeszköznek a külön jogszabályban meghatározott fejlesztési célra szolgáló pénzeszközök minősülnek."

4. §

A R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás működésének megkezdéséhez szükséges vagyona a tagok vagyoni hozzájárulásának, ezen belül a természetbeni hozzájárulások (állóeszközök, készletek) értékének - betéti társulásnál a tagok vagyonbetéteinek - (a továbbiakban együtt: vagyoni betéti valamint a tanács és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek által a 7. § szerint átengedett fejlesztési pénzeszközök együttes összege.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létesítésekor a társulási szerződésben meghatározott gazdasági tevékenység legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához szükséges vagyoni eszközt és az azzal azonos összegű vagyonalapot a gazdasági társulás részére biztosítani kell. Ezt a létesítő tagoknak - a 7. § szerinti fejlesztési pénzeszközök átengedése esetén a tanácsnak, illetve a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek - a létesítéskor kell közvetlenül a gazdasági társulás rendelkezésére bocsátaniuk.

(3) Vagyoni betétként csak a tagok könyveiben nyilvántartott vagyoni eszközök vehetők figyelembe a társulási szerződésben, alapszabályban rögzített értékben. A tagok a társulási szerződésben megállapodhatnak, hogy - a 15. § (2) bekezdése szerinti adózott eredmény felosztásnál, a 15. § (3) bekezdése szerinti költségviselés, valamint a 16. § (2) bekezdése szerinti pótbefizetés tekintetében - a tagokra érvényes részesedési arányt a vagyoni betétek arányától eltérően állapíthatják meg (pl. az 5. §-ban meghatározott egyéb értékelhető közreműködést is figyelembe véve)."

5. §

A R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás mérlegét és mérlegbeszámolóját a gazdasági társulás ágazati besorolása szerint érvényes rendelkezések alapján köteles elkészíteni. A tagok vagyoni betétjét a mérlegben a vagyonalap számla részletezésére vonatkozó előírások szerint kell kimutatni. A tagoknak a társulási szerződés szerint átadott vagyoni betéteik összegét befektetett eszközként kell kimutatni."

6. §

A R. 15. §-ának rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) Az igazgatótanács határozza meg a közös vállalat egészére jogszabály alapján elszámolható és a ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás közötti különbözet mértékét, az eredményelszámolás során képezhető vagy igénybe vehető tartalékvagyon, illetve - ha jogszabályi előírás azt lehetővé teszi - nyereségtartalék összegét, valamint az éves mérleg letétbe helyezését megelőzően azt, hogy a tárgyévi adózott eredmény milyen összege (hányada) osztható fel a tagok között a társulási szerződésben meghatározottak szerint.

(2) Az adózott eredmény - az (1) bekezdés szerint meghatározott - felosztásra kerülő összegét a társulási szerződésben foglalt részesedési arány szerint kell a tagok között felosztani.

(3) A műszaki-fejlesztési feladatok szervezettebb megvalósítása és a szükséges eszközök koncentrálása érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tagok megállapodhatnak abban, hogy a közös műszaki fejlesztések költségeit milyen mértékben viselik."

7. §

A R. 16. §-ának rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) A közös vállalat tárgyévi negatív tiszta eredménye az eredményelszámolást követően a vagyonalap változásaként a gazdasági társulás vagyonát csökkenti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint lecsökkent vagyon a közös vállalat legalább egy évi rendeltetésszerű folytatásához nem elegendő, s a tagok közös vállalatot fenn kívánják tartani, akkor - az igazgatótanács egyhangú határozata alapján - az éves eredményelszámolást megelőzően adózott eredményt kötelesek átadni (pótbefizetés), amelyet egyidejűleg a közös vállalat adózott eredménye javára kell elszámolni. A pótbefizetés a tagok vagyoni betétjét nem növeli.

(3) A közös vállalat pénzügyi nehézségeinek rendezésére a tagok az általános előírások szerint ideiglenesen pénzeszközöket adhatnak át."

8. §

A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"17. § (1) A jogutód nélkül kilépő tag vagyoni betétjét és a kilépésig keletkezett vagyonváltozásra jutó részét a társulási szerződésben foglaltak szerint kell kiadni. A kiadásra kerülő vagyonrész összegét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani. Felszámoló mérlegnek a közös vállalat által - a tag kilépésének évéről - készített szabályszerű mérleget kell tekinteni.

(2) Ha a felszámoló mérlegben kimutatott vagyon vagyoni betétek aránya szerint járó összege kisebb, mint a tag vagyoni betétje, a kilépő tag csak a felszámoló mérleg szerinti arányos vagyonrészre jogosult. Amennyiben a vagyoni betétek szerint járó vagyonrész a tag vagyoni betétjét eléri vagy meghaladja, a kilépő tag részére a vagyoni betét vagy a vagyoni betétek szerinti arány alapján járó vagyonrész adható ki.

(3) A kilépő tag részére kiadásra kerülő vagyonrész a kilépő tag eszközeit növeli a befektetett eszközök nyilvántartott értékének csökkentésével. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész meghaladja a befektetett eszközök nyilvántartott értékét, a különbözet a kilépő tag vagyonalapját növeli. Amennyiben a kiadásra kerülő vagyonrész kevesebb, mint a befektetett eszközök nyilvántartott értéke, a különbözettel a kilépő tag vagyonalapját kell csökkenteni.

(4) A kizárt tag részére legfeljebb csak az (1)--(2) bekezdés szerint megállapított vagyonrész adható ki, amelyet a kizárt tag a (3) bekezdésben meghatározott módon köteles elszámolni."

9. §

A R. 19. §-ának a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. § (1) A betéti társulás jövedelemszabályozására és anyagi érdekeltségi rendszerére a gazdálkodó szervezetekre érvényes előírásokat kell alkalmazni a 15. § figyelembevételével.

(2) A betéti társulás negatív tiszta eredményét a 16. § szerint kell rendezni."

10. §

A R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) Az egyesülésre a gazdálkodó szervezetekre érvényes jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi előírásokat kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésekben leírt eltérésekkel.

(3) Az egyesülés mérlegében veszteséget nem, nyereséget pedig csak a (4) bekezdésben foglalt mértékig mutathat ki. Esetleges veszteségének összegével a tagok által viselt működési költségeket kell növelni.

(4) Amennyiben az egyesülésnek olyan kötelezettsége keletkezik, amelyet az általános szabályok szerint az adózott eredménye terhére kell teljesítenie, akkor - a kötelezettség teljesítéséhez szükséges mérleg szerinti nyereség erejéig -az egyesülés által végzett szolgáltató és kisegítő tevékenységből keletkező nyereséget az egyesülés a mérlegben kimutathatja. Ennek hiánya, vagy elégtelensége esetén a tagok kötelesek a szükséges összeget az éves eredményelszámolást megelőzően - az adózott eredményük terhére - az egyesülés részére átutalni, amelyet az egyesülés adózott eredménye javára számol el.

(5) Az egyesülésre - az egyesülés sajátosságaira figyelemmel - megfelelően alkalmazni kell a 17. § rendelkezéseit."

11. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a R. 4. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdése, továbbá a 8., 12., 14., 22., 23., 28. és 29. §-ai.

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter