52/1985. (XII. 28.) PM rendelet

a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szőlő 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet módosításáról

A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1978. (II. 1.) MT rendelet 29. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Magyar Nemzeti Bank elnökével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló, módosított* 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:[1]

"2. § (1) Gazdasági társulás tagjai lehetnek a tanácsok és azok az állami költségvetési szervek, amelyek saját érdekeltségi alappal rendelkeznek.

(2) A saját érdekeltségi alappal nem rendelkező költségvetési szerv csak a pénzügyminiszter - a költségvetési szerv felügyeleti szerve véleményének figyelembevételével kiadott - egyedi engedélye alapján és az általa megállapított feltételek szerint vehet részt gazdasági társulásban."

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Gazdasági társulás céljára az alapító tagok felhasználhatják:

a) az érdekeltségi, illetőleg rendelkezési alapjuk (a továbbiakban együtt: érdekeltségi alap) szabad pénzeszközeit;

b) a gazdasági társulás céljára szükséges állóeszközeiket és készleteiket;

c) egyéb - a tagok megállapodása szerint - értékelhető közreműködésüket;

d) az érdekeltségi alapot megelőlegező hitelt, valamint a pénzintézeti alapjuttatást."

3. §

Az R. 4. J-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) Szabad pénzeszköznek tekintendő: a) a meglevő és a folyamatosan képződő érdekeltségi alapnak az a része, amelyet a tárgyévben esedékes

- az állammal, pénzintézettel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésének,

- más vállalatokkal vagy szervekkel, illetve magánszemélyekkel (kötvény, célrészjegy) szemben fennálló (érdekeltségi alapból fedezendő) tartozások, kötelezettségek teljesítésének,

- a forgóalap feltöltésének,

- a már folyamatban levő beruházásokkal kapcsolatban felmerülő kötelezettségek rendezésének,

- jogszabály alapján az érdekeltségi alapból fedezendő egyéb kötelezettségek miatti kifizetések pénzszükségletei nem terhelnek.

b) az alapítók meglevő tevékenységének társulási keretekbe történő átcsoportosítása folytán felszabaduló készletek és az azok finanszírozásához szükséges forgóalap.

(2) Érdekeltségi alapot nem képező költségvetési szervnél a 3. §, továbbá az (1) bekezdés szerinti szabad pénzeszköznek a külön jogszabályban meghatározott fejlesztési célra szolgáló pénzeszközök minősülnek.

(3) A tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból gazdasági társulás alapításának céljára - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az alapító tagok részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át.".

4. §

Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás alapításához vagy tevékenységének bővítéséhez a tanács a költségvetéséből, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei pedig a fejlesztési célra felhasználható közös szövetkezeti alapokból - ha jogszabály másként nem rendelkezik -közvetlenül a gazdasági társulás részére fejlesztési pénzeszközöket engedhetnek át",

5. §

Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra vonatkozóan a vállalati nyilvántartást a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának illetékes igazgatósága vezeti."

6. §

Az R. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek; egyidejűleg (4)-(6) bekezdései hatályukat vesztik:

"(1) A közös vállalatra - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - ugyanazok a jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi előírások vonatkoznak, amelyek a tevékenység szerint azonos ágazatba sorolt vállalatra érvényesek.

(2) Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a közös vállalatot az azonos ágazatba sorolt vállalatokkal azonos mértékben és feltételekkel

- megilleti a tevékenységhez, Illetőleg a fejlesztéshez nyújtható állami támogatás és kedvezmény,

- terhelik a hatályos pénzügyi jogszabályok szerint előírt kötelezettségek."

7. §

Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) A közös vállalat a rávonatkozó jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi előírások szerint képzi érdekeltségi alapját.

(2) Az igazgatótanács határozza meg a közös vállalat egészére elszámolható és a ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás közötti különbözet mértékét, az eredményelszámolás során képezhető vagy igénybe vehető nyereségtartalék összegét, valamint azt, hogy a tárgyévi adózott nyereség milyen összege osztható fel a tagok között a társulási szerződésben meghatározott mértékben.

(3) Az adózott nyereség - a (2) bekezdés szerbit meghatározott - felosztásra kerülő összegét a társulási szerződésben foglalt részesedési arány szerint kell a tagok között felosztani. A közös vállalat az adózott nyereséget érdekeltségi alapjába helyezi és a tagok között felosztásra kerülő összeget érdekeltségi alapjából utalja át a tagoknak. A tagok a részükre felosztott összeget érdekeltségi alapjukba helyezik.

(4) A tagok a közös vállalat érdekeltségi alapját - az igazgatótanácsnak az évi mérleg megállapítására vonatkozó határozata szerint - elvonhatják, vagy saját érdekeltségi alapjukból, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében említett, fejlesztési célra szolgáló eszközeikkel és azok forrásaiból kiegészítheti. Az átcsoportosítás csak a 4. §-ban meghatározott szabad eszközök terhére történhet, és nem korlátozhatja az érdekeltségi alapot - jogszabály vagy szerződés alapján - terhelő kötelezettségek teljesítését.

(5) A műszaki fejlesztési feladatok szervezettebb megvalósítása és a szükséges eszközök koncentrálása érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tagok megállapodhatnak abban, hogy a közös műszaki fejlesztések költségeit milyen mértékben viselik."

8. §

Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § (1) Ha a közös vállalat veszteséges, veszteségét nyereségtartalékából köteles rendezni. A nyereségtartalék felhasználása után fennmaradó veszteség rendezésébe a közös vállalatnak szabad érdekeltségi alapját és az arra jutó nyereségadó visszatérítést kell bevonni.

(2) Amennyiben a veszteség az (1) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető és a közös vállalat a finanszírozó pénzintézettől hitelt kap a nem rendezett veszteség meghatározott időn belüli megszüntetéséig, akkor a hitel lejártának megfelelően a következő évek adózás előtti nyereségéből rendezi az átmenetileg hitellel fedezett veszteséget.

(3) Ha a közös vállalat az (1) és (2) bekezdésben felsorolt források felhasználása után is veszteséges, és a tagok a közös vállalatot fenn kívánják tartani, a veszteséget az Igazgatótanács pótbefizetési kötelezettséget megállapító egyhangú határozata alapján vagyoni betétjük, vagy a 6. § (3) bekezdése szerinti megállapodásuk arányában, nyereségtartalékuk terhére - a nyereségtartalék felhasználására vonatkozó rendelkezésekben előírt sorrend betartásával - kötelesek megtéríteni. A tagok által a közös vállalat veszteségének megtérítésére átadott összeg vagyoni betétjüket nem növeli, azt a közös vállalat a nyereségtartalékába köteles helyezni.

(4) A (3) bekezdés szerint a közös vállalat részére átadott veszteségtérítés összegének a visszafizetését a tagok részben vagy egészben elengedhetik. A közös vállalat veszteségének megtérítése olyan feltételhez is köthető, hogy a veszteség térítés összegét a közös vállalat a tagok részére a nyereségtartalékából legfeljebb 5 év alatt visszafizeti. A visszafizetési kötelezettséggel adott pótbefizetésnél a tagok a vagyoni betét szerinti, illetve a 6. § (3) bekezdésében meghatározott részesedési aránytól eltérhetnek.

(5) A veszteség rendezésére vonatkozó intézkedéseket a közös vállalat mérlegének megállapítását megelőzően kell megtenni, a tagok eredményelszámolásánál figyelembe véve a nyereségtartalék (3) bekezdésben foglaltak szerinti igénybevételét.

(6) A közős vállalat érdekeltségi alap hiányának rendezésébe az adózás előtti nyereség növelésére köteles igénybe venni az (1) bekezdés szerinti veszteség rendezés után fennmaradó nyereségtartalékot. Amennyiben az érdekeltségi alaphiány az előzőek alapján nem rendezhető, akkor a tagok a közös vállalat érdekeltségi alaphiányát, ha annak fedezetére a finanszírozó pénzintézettől a közös vállalat hitelt nem kapott - vagyoni betétjük növelésével - érdekeltségi alapjuk terhére kötelesek megszüntetni. Ez az eljárás követendő a szociális és kulturális alap hiánya esetén is.

(7) A finanszírozó pénzintézet a (2) és (6) bekezdés szerint a veszteség és az érdekeltségi alaphiány fedezetére kért hitel(ek) nyújtását a tagok óvadékához vagy más biztosítékhoz kötheti."

9. §

Az R. 17. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jogutód nélkül kilépő tag vagyoni betétjét és a kilépésig keletkezett vagyonváltozásra jutó részét a társulási szerződésben foglaltak szerint kell kiadni. A kifizethető vagyonrész összegét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani. Felszámoló mérlegnek a közös vállalat által - a tag kilépésének évéről - készített szabályszerű mérleget kell tekinteni. A kilépő tag a részére kifizetett összeget az érdekeltségi alapjába köteles helyezni.

(3) A kizárt tag részére legfeljebb csak vagyoni betétjének az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összege fizethető ki, amelyet a kizárt tag érdekeltségi alapjába köteles helyezni."

10. §

Az R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagok érdekeltségi alapjuk egy részét az egyesülés érdekeltségi alapja javára átadhatják. A jóléti (szociális) és kulturális alapot az egyesülésnek a szakágazati besorolása alapján rá vonatkozó jövedelemszabályozási előírások szerint kell képeznie."

11. §

Az R. 26. §-ának (3) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az eszközök értékelésére, leltározására, könyvviteli elszámolására, valamint - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam iránti kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan a nyilvántartással megbízott tagnak a rá érvényes előírások szerint kell eljárnia."

"(8) A társaság nem készít önálló mérleget és nem önálló adóalany. A tagok a nyilvántartással megbízott tag által közölt adatok alapján veszik számításba mérlegükben a tárgyévi társasági tevékenység eredményének rájuk eső összegét. A társasági tevékenység eredményének a tagokra eső része a tagok gazdálkodásának eredményét módosítja. A tagok az így módosított eredmény alapján adóznak. A nyilvántartással megbízott tagot illetik meg, illetve terhelik a társasági tevékenységgel kapcsolatos költségvetési támogatások és adófizetési kötelezettségek, függetlenül attól, hogy azok az érdekeltségi alap terhére rendezendők-e vagy sem és a tagok a társasági szerződés szerint ezt milyen arányban osztják meg egymás között."

12. §

Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 19. §-ának (2) bekezdésében a "16. § (1)-(4)" bekezdésre történő hivatkozás "16. § (2)-(7)" bekezdésre változik, illetve második sorából az "önkéntes tartalékalapjának" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter