1978. évi 4. törvényerejű rendelet

a gazdasági társulásokról

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Állami vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és e törvényerejű rendelet szabályai szerint társulási szerződéssel gazdasági társulást (a továbbiakban: társulás) hozhatnak létre.

(2) Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek a feladataik ellátásához szükséges gazdasági tevékenység körében hozhatnak létre társulást, illetőleg vehetnek részt társulásban.

2. § (1) A társulások a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítása céljából közös gazdálkodás folytatására, illetőleg együttes tevékenységük összehangolására alakulnak.

(2) Jogi személyként működő társulás: a közös vállalat, a betéti társulás és az egyesülés.

3. § Az 1. §-ban meghatározott szervezetek létrehozhatnak jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot.

II. A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ GAZDASÁGI TÁRSULÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A társulás alakítása

4. § (1) Jogi személyiséggel rendelkező társulás alakítására irányuló társulási szerződést írásban kell megkötni.

(2) A tagok a társulási szerződés tartalmát a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg. A társulási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(3) A társulási szerződés érvényességéhez valamennyi tag által aláírt és jogtanácsos (ügyvédi munkaközösség) által ellenjegyzett okirat szükséges.

(4) A tagsági jogokról értékpapírt kiállítani nem lehet.

5. § (1) A társulás létesítésére vonatkozó társulási szerződésben meg kell határozni:

a) a gazdasági társulás nevét, székhelyét, tevékenységi körét, valamint a határozott időre szóló társulási szerződés lejártának időpontját,

b) a rendeltetésszerű működés megindításához szükséges vagyon összegét;

c) a tagok nevét, székhelyét;

d) az egyes tagokat a társulási szerződés alapján terhelő vagyoni hozzájárulás mértékét és esedékességét;

e) az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékét;

f) a tagokat megillető egyéb jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől a társulási szerződés nem térhet el.

6. § (1) A társulási szerződés létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges.

(2) A társulási szerződés jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a szerződés jogszabályba ütközik, vagy sérti a népgazdaság érdekeit.

7. § (1) A társulás a jóváhagyást követően a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

(2) A társulást kérelmére vagy jogszabály rendelkezése alapján a cégjegyzékbe is be kell jegyezni.

A társulás szervezete és működése

8. § A társulás irányító szerve a tagok küldötteiből álló igazgatótanács. A tagok küldötteiket bármikor beszámoltathatják és visszahívhatják.

9. § Kizárólag az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:

a) a társulás szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása és ennek keretében a társulás belső irányításának és ellenőrzési rendjének meghatározása;

b) a társulás éves és középtávú tervének, az évi mérlegnek a megállapítása, a nyereség felosztása, a pótbefizetés vagy egyéb vagyoni hozzájárulás meghatározása;

c) a társulás megszűnésének, illetőleg egyesülésének kimondása;

d) az igazgató megválasztása és az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása;

e) a döntés olyan egyéb kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a társulási szerződés az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe utal.

10. § Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:

a) a társulásnál folytatott állami vagy belső általános ellenőrzés megállapításának megtárgyalása és az ellenőrzés folytán szükséges intézkedési terv megállapítása;

b) döntés olyan szerződés megkötéséről vagy megváltoztatásáról, amellyel a társulás vagyontárgyat a vagyonának egyötöd részét meghaladó ellenértékért szerez meg vagy értékesít, illetőleg amelyeket saját tagjaival létesít. Az utóbbi korlátozást nem lehet alkalmazni, ha az ilyen szerződés megkötése a társulás rendszeres tevékenységéhez tartozik. A korlátozások harmadik személlyel szemben csak akkor hatályosak, ha az a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.

11. § (1) Az igazgatótanács jogszabályba ütköző határozata miatt bármely tag közvetlenül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv intézkedését kérheti.

(2) Azt a határozatot, amely a társulási szerződésbe ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat meghozatalától számított harminc nap alatt a fővárosi, megyei bíróság előtt bármely tag megtámadhatja. Annak a tagnak, aki a határozathoz szavazatával vagy írásban hozzájárult - a Ptk. 210. §-ában meghatározott esetek kivételével - megtámadási joga nincs.

12. § Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést.

13. § (1) Ha a társulás tagjainak száma, a társulás tevékenységének jelentősége vagy jellege indokolja, a társulási szerződés igazgatóságot hozhat létre.

(2) Az igazgatóság tagjait ötévi időtartamra az igazgatótanács választja a tagjai sorából. Az igazgatóság tagjainak megválasztásánál törekedni kell arra, hogy az alapítóknak ágazatilag vagy más szempontból különböző rétegei arányos képviselethez jussanak.

(3) A társulási szerződés a 10. §-ban meghatározott feladatokat az igazgatóság hatáskörébe utalhatja. Ettől eltekintve a társulási szerződés az igazgatótanács jogait nem korlátozhatja. A társulási szerződés keretei között az igazgatótanács határozza meg azokat a kérdéseket, amelyekben a döntést az igazgatóságra bízza.

14. § (1) Az igazgatóság évenként köteles az igazgatótanácsnak beszámolni. Az igazgatótanács az igazgatóságot egyébként is bármikor összehívhatja és beszámolásra is felhívhatja. Az igazgatótanács határozata az igazgatóságra kötelező.

(2) Az igazgatóság ülésének összehívására és határozataira egyebekben az igazgatótanácsra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az igazgatóság legalább negyedévenként tart ülést;

b) az igazgatóságnak a 11. § szerint sérelmes határozatát a társulás bármely tagja az igazgatótanács elé terjesztheti; az a tag, aki a határozathoz szavazatával hozzájárult - a Ptk. 210. §-ában meghatározott esetek kivételével - nem fordulhat az igazgatótanácshoz.

15. § A szerződéskötésről és a perindításról szóló határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.

16. § (1) A társulás ügyeinek intézését az igazgató - a jogszabályok, a társulási szerződés, továbbá az igazgatótanács és az igazgatóság határozatainak keretei között - egyéni felelősséggel irányítja és képviseli a társulást harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társulás alkalmazottjára ruházhatja át.

(2) Az aláírási jogra a Ptk. rendelkezéseit [29. § (3) bekezdés] kell alkalmazni.

17. § A társulás könyveibe és egyéb irataiba bármely tag igazgatótanácsi küldöttje vagy meghatalmazottja betekinthet, és az igazgatótól a társulás ügyeiben felvilágosítást kérhet. Ezt a jogot a társulási szerződés nem korlátozhatja.

18. § (1) A társulás munkáltatói jogait az igazgató gyakorolja. Az igazgatótanács a társulás vezető alkalmazottaival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását magának tarthatja fenn, illetőleg az igazgatóságra ruházhatja.

(2) A társulás dolgozóinak jogaira és kötelezettségeire a Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a társulásnál működő szakszervezeti szerv képviselője tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanács (igazgatóság) ülésein;

b) a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni az üzemi demokrácia fórumait, a fórumok megalakításának rendjét, hatáskörét és működésének legalapvetőbb szabályait.

19. § A társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben indokolt esetben engedélyezheti a társulásnak más társulásba tagként való belépését.

20. § A társulási szerződést - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak valamennyi tag hozzájárulásával és csak a társulási szerződés megkötésére, valamint jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet módosítani.

21. § (1) Az igazgatótanács a szavazati jogosultság szerint számított kétharmados szótöbbséggel kimondhatja annak a tagnak a kizárását, aki a jogszabályban vagy a társulási szerződésben meghatározott, vagyoni hozzájárulásra irányuló kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy a társulásban való további részvétele a társulás érdekeit egyébként súlyosan sértené.

(2) A kizárt tag a kizárási határozatot a fővárosi, megyei bíróság előtt megtámadhatja.

22. § (1) A társulás megszűnik, ha

a) a társulási szerződésben meghatározott idő eltelt, vagy az abban kitűzött cél megvalósult;

b) az igazgatótanács a társulás megszűnését vagy más társulással való egyesülését határozza el;

c) a tagok száma egy tagra csökken, vagy

d) a társulás feloszlatását rendelik el.

(2) Megszűnés esetén a társulást fel kell számolni. A társulás megszűnését a vállalati nyilvántartásba (cégjegyzékbe) be kell vezetni.

(3) A társulás a nyilvántartásból (cégjegyzékből) való törlés napjával szűnik meg.

A társulás állami felügyelete

23. § (1) Az állam a társulások felett törvényességi és ágazati-szakmai felügyeletet, valamint pénzügyi-gazdasági ellenőrzést gyakorol.

(2) A törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult állami szervek előmozdítják és ellenőrzik, hogy a társulás

- társulási szerződése, szervezeti és működési szabályzata, valamint más belső szabályzatai megfeleljenek a jogszabályoknak;

- működése összhangban legyen, a jogszabályok, a társulási szerződés és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(3) Az ágazati-szakmai felügyeletet - az ágazati irányítás keretében - a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter látja el. Ennek során előmozdítja és ellenőrzi, hogy a társulás tevékenységében a népgazdasági követelményeket megfelelően érvényre juttassák, valamint az ágazati hatósági előírásokat megtartsák.

(4) A társulások pénzügyi-gazdasági ellenőrzését az állami szervek az erről szóló jogszabályoknak megfelelően végzik.

24. § (1) A törvényességi felügyeletet a társulási szerződés jóváhagyására jogosult szerv látja öl.

(2) A törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezések nem érintik az ügyészség és a népi ellenőrzés szerveinek ellenőrzési jogkörét.

25. § (1) Jogszabály, a társulási szerződés, vagy belső szabályzat megsértése esetén a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv

- írásban figyelmeztetheti az igazgatótanácsot, illetőleg az igazgatóságot és az igazgatót;

- kezdeményezheti az igazgató felelősségre vonását;

- felfüggesztheti a társulás testületi szerve törvénysértő határozatának végrehajtását; megsemmisítheti az ilyen határozatot, és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a testületi szervet új határozat hozatalára;

- összehívhatja az igazgatótanács ülését.

(2) Ha az ismételt vagy súlyos törvénysértés - külön figyelmeztetés ellenére - másként nem orvosolható, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a társulást feloszlathatja.

III. A KÖZÖS VÁLLALAT

26. § A közös vállalatot a tagok közös gazdálkodás folytatására, gazdasági érdekeik előmozdítására hozzák létre. A közös vállalat működéséhez szükséges vagyont a tagok biztosítják. A tagok a nyereségből közösen részesülnek és a veszteséget közösen viselik.

27. § (1) A társulási szerződésben kell meghatározni:

- a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét, ezen belül a természetbeni hozzájárulás tárgyát és értékét, amely tagonként eltérő lehet;

- ha a tagok az alapításkor a közös vállalat fejlesztéséhez további - később esedékes - vagyoni hozzájárulást vállalnak, ennek mértékét és ütemezését;

- azt, hogy az egyes tagot a vagyoni hozzájárulása és egyéb közreműködése figyelembevételével - valamennyi tagra nézve azonos mérték alkalmazásával - hány szavazat illeti meg;

- kilépés esetén a vagyoni visszatérítés általános feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől a társulási szerződés nem térhet el.

(3) Országos jelentőségű közös vállalat alakítására irányuló társulási szerződésben felügyelő bizottságot is létre lehet hozni.

28. § (1) A tagok között a nyereséget és a veszteséget a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell megosztani. A közös vállalat fennállása alatt a tagok az évi mérleg szerint mutatkozó nyereségnek csak arra a részére tarthatnak igényt, amelyet a jogszabályok keretei között a társulási szerződés értelmében a tagok között fel lehet osztani.

(2) A társulási szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a nyereségben való részesedés arányának megállapításánál a tag vagyoni hozzájáruláson kívüli egyéb közreműködése is tekintetbe vehető, egyes tagokat azonban teljes mértékben sem a nyereségből, sem a veszteségből érvényesen nem zárhat ki.

(3) A közös vállalatnak a működés megkezdéséhez szükséges vagyona és tartalékalapja terhére a tagoknak tilos visszatérítést adni. Ettől a rendelkezéstől a társulási szerződés nem térhet el. A fel nem használt pótbefizetés visszatéríthető.

29. § (1) Az igazgatótanács az évi mérleg megállapítása alkalmával elhatározhatja - a jogszabályban meghatározott módon és mértéken felül is - tartalékalap képzését.

(2) A közös vállalat veszteségét mindenekelőtt a tartalékalapból kell fedezni. Ha a tartalékalap a veszteség fedezésére nem elegendő, a tagok a közös vállalat kötelezettségeiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek.

(3) A társulási szerződés vagy az igazgatótanács egyhangú határozata kimondhatja, hogy a tagok - a veszteség fedezésére és annak mértékéig - a vagyoni betétjükkel arányos pótbefizetést kötelesek teljesíteni. Ilyen pótbefizetés a tagok vagyoni betétjét nem növeli.

30. § Közös vállalatba a társulási szerződésben foglalt általános feltételek szerint más jogi személy is beléphet (csatlakozás).

31. § A közös vállalatból a tag az év végén kiléphet. A kilépésre vonatkozó szándékot legalább hat hónappal előbb az igazgatótanácsnak írásban be kell jelenteni.

IV. A BETÉTI TÁRSULÁS

32. § (1) A betéti társulás olyan korlátolt felelősségű társulás, amely - a működés megkezdéséhez szükséges - meghatározott vagyoni betétekből álló vagyonnal alakul. A tag felelőssége a társulással szemben csak a vagyoni betét szolgáltatására és a társulási szerződésben megállapított esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társulás kötelezettségeiért egyébként a tag - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem felel.

(2) A társulási szerződés előírhatja, vagy az igazgatótanács egyhangú határozattal kimondhatja, hogy a tagokat a fizetésképtelenség megelőzéséhez szükséges összeg erejéig, vagyoni betétjük arányában pótbefizetési kötelezettség terheli. Ilyen pótbefizetés a tagok vagyoni betétjét nem növeli.

33. § (1) A társulási szerződésben meg kell határozni:

- a működés megkezdéséhez szükséges vagyon és az egyes tagok vagyoni betéteinek összegét;

- az egyes tagokat a vagyoni betétjeik arányában megillető szavazati jog mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől a társulási szerződés nem térhet el.

34. § (1) A mérleg szerinti évi nyereséget a tagok között a jogszabályok rendelkezései keretében a társulási szerződés szerint, a vagyoni betétek arányában lehet felosztani.

(2) A betéti társulásnak a működés megkezdéséhez szükséges vagyona és tartalékalapja terhére a tagoknak tilos visszatérítést adni. Ettől a rendelkezéstől a társulási szerződés nem térhet el. A fel nem használt pótbefizetés visszatéríthető.

35. § (1) Ha a betéti társulás tagjainak száma a tízet meghaladja, felügyelő bizottságot is lehet alakítani.

(2) A felügyelő bizottság összehívhatja az igazgatótanácsot, ha azt az igazgató elmulasztja, vagy egyébként a társulás érdeke megkívánja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől a társulási szerződés nem térhet el.

36. § (1) A betéti társulásból a vagyoni betét átruházása útján ki lehet lépni. Az átruházási szándékot legalább három hónappal előbb az igazgatótanácsnak be kell jelenteni.

(2) A társulási szerződés előírhatja, hogy a betéti társulásból a közös vállalatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően is ki lehet lépni.

37. § (1) Ha a betéti társulás tagja a megalakulás után egy másik tag vagyoni betétjét megszerzi, saját vagyoni betétje a megszerzett betét összegével növekszik.

(2) A vagyoni betét átruházása esetén azt elsősorban a betéti társulás tagjainak kell felajánlani. Ha az átvétel jogával több tag kíván élni, azt vagyoni betéteik arányában gyakorolják.

(3) A vagyoni betét átvételének joga illeti meg a tagokat akkor is, ha a vagyoni betét jogszabály alapján olyan jogi személyre száll át, amely a betéti társulásnak nem tagja.

(4) A vagyoni betétet kívülállóra csak akkor lehet átruházni, ha azt a társulás tagjai közül senki sem kívánja átvenni.

V. AZ EGYESÜLÉS

38. § Az egyesülést a gazdálkodó szervezetek gazdasági érdekeik előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására hozzák létre. Az egyesülésnek a tagok által biztosított vagyona is lehet.

39. § (1) Az egyesülés létesítésére vonatkozó társulási szerződésben - az egyesülés tevékenységi körén belül - külön meg kell határozni:

- a tagok gazdálkodásának összehangolására irányuló koordinációs és kooperációs feladatokat, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdekvédelmi feladatokat;

- az előbbi feladatokat előmozdító szolgáltatásokat;

- az együttes feladatok teljesítését segítő egyéb gazdálkodási tevékenységet, továbbá

- a fenti feladatok ellátásához szükséges és az egyes tagokra eső vagyoni és egyéb hozzájárulás mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől a társulási szerződés nem térhet el.

40. § Az egyesülés a koordinációs feladatokat előmozdító szolgáltatást és az együttes feladatok teljesítését segítő egyéb gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: szolgáltató és kisegítő tevékenység) elsősorban tagjai részére végezheti. Nem tagok részére csak átmeneti szabad kapacitásának kihasználása céljából, illetve másodlagos jelleggel végezhet ilyen tevékenységet.

41. § A koordinációs feladatok körében minden tagnak egy szavazati joga van. Ettől a rendelkezéstől a társulási szerződés nem térhet el. A társulási szerződésben kell meghatározni, hogy a szolgáltató és kisegítő tevékenység körében - a vagyoni hozzájárulás és a közreműködés együttes alapulvételével - az egyes tagokat hány szavazat joga illeti meg.

42. § A tagok az egyesülés tartozásaiért kezesként felelnek.

43. § (1) Az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan koordinációs tárgyú határozat hozatala is, amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó feladatokat határoz meg.

(2) Olyan határozat meghozatalához, amely a tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó kötelezettséget állapít meg, az igazgatótanács egyhangú határozata szükséges. A társulási szerződés ettől nem térhet el.

44. § (1) Ha az egyesülés kisegítő tevékenysége a működés során meghaladja a kisegítő jelleget, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv határidő kitűzése mellett felhívja az igazgatótanácsot, hogy

a) gondoskodjék e tevékenység kisegítő mértékének helyreállításáról, vagy

b) a kisegítő tevékenységet szüntesse meg, és hívja fel a tevékenységben érdekelt tagokat megfelelő külön társulás alakítására.

(2) Utóbbi esetben az egyesülés köteles az érdekelt tagokkal a kisegítő tevékenység körében elszámolni, és a külön társulás alakítását előmozdítani.

(3) Az egyesüléshez való csatlakozásra, az abból való kilépésre és kizárásra a közös vállalatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

VI. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSULÁSOK

Gazdasági társaság

45. § (1) Jogi személyek a Ptk. és e törvényerejű rendelet rendelkezései szerint a társasági szerződéssel jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot hozhatnak létre:

a) közös gazdálkodás vagy közös gazdasági célra irányuló tevékenység folytatására, amelyhez a szükséges anyagi eszközöket közös rendelkezésre bocsátják [Ptk. 568. § (1) bekezdés];

b) közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására [Ptk. 568. § (2) bekezdés], vagy

c) az előbbi feladatok együttes végrehajtására.

(2) A gazdasági társaság gazdálkodó tevékenységét közös név alatt is folytathatja [Ptk. 568. § (4) bekezdés:

Külkereskedelmi társaság

46. § (1) Külkereskedelmi társasági szerződéssel külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat [1974. évi III. törvény 6. § (2) bekezdés], valamint más gazdálkodó szervezet közös gazdasági érdekeik előmozdítására abban állapodnak meg, hogy egyrészt a külkereskedelmi tevékenység, másrészt az ezzel összefüggő termelés területén - esetleg a belföldi forgalmazás területén is - együttműködnek, az elért nyereségből közösen részesednek, a veszteséget közösen viselik.

(2) A külkereskedelmi társaságra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály* állapítja meg.[1]

Kutatási-fejlesztési társaság

47. § Kutató-fejlesztő szervezetek gazdálkodó szervezetekkel kutatási-fejlesztési társasági szerződésben abban állapodnak meg. hogy a kutatás-fejlesztés terén meghatározott tevékenység végzése, ilyen tevékenység meghatározott eredményének elérése, bevezetése vagy megvalósítása érdekében együttműködnek, és az elért gazdasági eredményben közösen részesülnek.

48. § (1) A gazdasági társaságra [45. § (1) bekezdés], a külkereskedelmi társaságra, valamint a kutatási-fejlesztési társaságra a Ptk. 568-572. §-aiban foglalt rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a társasági szerződés igazgatótanácsot hoz létre, abban minden tagnak egy szavazati joga van.

(3) A tagok saját gazdálkodásában végrehajtandó kötelezettség megállapításához egyhangú határozat szükséges. A társasági szerződés ettől a rendelkezéstől nem térhet el.

(4) A külkereskedelmi társaság tagjai egymást a társasági szerződésben megjelölt körben és feltételekkel képviselik. E társaság tagjainak vagyoni hozzájárulása - ha jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik - nem válik a tagok közös tulajdonává és nem kerül közös használatukba.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. § (1) Külföldi a pénzügyminiszter engedélyével és az általa jogszabályban meghatározott feltételek szerint vehet részt társulásban.

(2) E törvényerejű rendelet nem érinti a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság formájában működő társulásokat, illetőleg gazdálkodó szervezeteket; ezek működésüket a reájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint folytatják.

(3)[2] Belföldi jogi személyek részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot hozhatnak létre. E társaságok létrehozására, szervezetére és annak működésére, továbbá megszűnésére a reájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit, egyebekben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[3] Magánszemélyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező, közös név alatt működő társaságai jogi személyekkel közösen korlátolt felelősségű társaságot létesíthetnek, illetőleg ilyen társaságba beléphetnek. A magánszemélyek részvételével működő korlátolt felelősségű társaság megszűnik, ha tagjai között az üzletrészek átruházása folytán jogi személy tag nem maradt. Ilyenkor a megszűnés időpontja az utolsó jogi személy üzletrésze átruházásának napja.

(5)[4] A részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság határozatainak a jogszabályok és az alapszabály, illetőleg a társasági szerződés rendelkezéseivel való összhangjának felülvizsgálatára a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[5] A Minisztertanács állapítja meg, hogy a törvényerejű rendelet rendelkezéseit mennyiben kell alkalmazni az agráripari egyesülésekre.

(7)[6] A jogi személyiséggel rendelkező szövetkezeti társulások, továbbá a közös vállalatok és az egyesülések e törvényerejű rendeletben meghatározott társulás formájában működhetnek tovább. Társulási szerződésüket, valamint szervezeti és működési szabályzatukat - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvényerejű rendeletnek megfelelően 1978. december 31-ig kell módosítaniuk; az átalakulásig a korábbi jogszabályok az irányadók.

(8)[7] Az illetékes miniszter rendelkezésére létrehozott egyesülés [11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 35. §] 1980. július 1-ig működhet a korábbi jogszabálynak megfelelően.

50. § (1) E törvényerejű rendelet 1978. március 1-én lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályukat vesztik: a gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. számú törvényerejű rendelet, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló - az 1971. évi 34. számú és az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendeletekkel módosított - 1967. évi III. törvény 132-134. §-ai, valamint a 41/1971. (XII. 14.) Korm. számú rendelet 10. §-a.

(3) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(4) A Minisztertanács e törvényerejű rendeletben foglalt elvekkel és célokkal összhangban - sajátos feladatok ellátására - más társulási formát is meghatározhat, a kizárólag szövetkezetek által alapított társulásokra pedig külön szabályokat is megállapíthat.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára