20/1987. (IX. 8.) MM rendelet

a nevelési tanácsadókról

A 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet 80. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az 1. §-ban és az 5. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében az egészségügyi miniszterrel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a pénzügyminiszterrel, az 5-6. és a 9. §-ban foglaltak tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1)[1] A gyermekek személyiségével és fejlettségével összefüggő vizsgálatokat végző intézmények (a továbbiakban: nevelési tanácsadók) részt vesznek a harmadik életévüket betöltött, beilleszkedési, tanulási és egyéb személyiségzavarokkal küzdő kiskorúak (a továbbiakban: kiskorúak) nevelésében, oktatásában. Ennek érdekében elvégzik a kiskorúak vizsgálatát, s az eredményétől függően pedagógiai és pszichológiai tanácsadással, terápiával, családgondozással segítik a személyiségzavar megszüntetését, a kiskorúak nevelését, személyiségük harmonikus fejlődését.

(2) A nevelési tanácsadók az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekkel együttműködve képesség- és tehetségvizsgálattal előmozdítják a tanulók személyiségének fejlődését.

2. §

(1)[2] A nevelési tanácsadó - külön jogszabályban megállapított esetben - szakvéleményt ad a tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségéről. A nevelési tanácsadó feladatát az önkormányzatok közötti - körzeti feladatok ellátására vonatkozó - megállapodás keretében a fenntartó önkormányzat működési területén kívül is ellátja.

(2) A tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségének vizsgálatát általában a nevelési tanácsadóban végzik. Ha a vizsgálat személyi és tárgyi feltételei biztosíthatók s a vizsgálandó gyermekek száma is indokolja, a vizsgálat a helyszínen - az óvodában vagy az általános iskolában - is elvégezhető.

(3) Ha a nevelési tanácsadó a vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a tanköteles korba lépő gyermek fejlettségének elbírálásához a fogyatékosság típusa szerint illetékes szakértői bizottság (a továbbiakban: szakértői bizottság) vizsgálata szükséges, - saját vizsgálata eredményének és a rendelkezésre álló egyéb iratoknak egyidejű megküldésével - javasolja a fogyatékos gyermekek, tanulók felvételéhez, illetőleg áthelyezéséhez szükséges szakértői bizottsági vizsgálat elrendelését.

(4)[3] Ha a szülő, gondozó, törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) a gyermeke tankötelezettségének kezdetével kapcsolatos döntés ellen fellebbezett, a lakóhely szerint illetékes jegyző megkeresésére a nevelési tanácsadó új szakvéleményt készít. A szakvélemény elkészítésében nem vehetnek részt azok, akik a jogorvoslattal megtámadott döntés alapjául szolgáló szakvélemény elkészítésében részt vettek.

3. §

(1) A nevelési tanácsadók szolgáltatásait elsősorban a tevékenységi területükön működő óvodák, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmények, valamint az ott élő kiskorúak és szüleik saját elhatározásból vehetik igénybe. Jogszabály a kiskorú vizsgálatát kötelezővé teheti.

(2) Ha az 1-2. §-ban meghatározott feladatok ellátása lehetővé teszi, a nevelési tanácsadó más intézmények és szervek megkeresésének is eleget tehet.

4. §[4]

5. §

(1) A nevelési tanácsadóban a szakfeladatokat pszichológus, pedagógus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, gyermekszakorvos és gyermekideggyógyász szakorvos látja el (a továbbiakban együtt: szakfeladatot ellátó dolgozók). A szakfeladatot ellátó dolgozók alkotják a nevelési tanácsadó közösségét.

(2) A nevelési tanácsadó szakfeladatot ellátó dolgozóinak létszámát a működési területén ellátandó kiskorúak számának és ezen belül a veszélyeztetettek arányának figyelembevételével kell meghatározni.

6. §

(1)[5] A nevelési tanácsadó vezetőjének (intézményvezető) pszichológus szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Az intézményvezetői állás betöltésére irányuló pályázati felhívás közzétételéről a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője gondoskodik.

(2) A szakmailag alkalmas pályázók tekintetében a kinevezési jogkör gyakorlójának - a pályázatot kiíró útján - ki kell kérni a nevelési tanácsadó közösségének előzetes véleményét is.

7. §[6]

A nevelési tanácsadó működési szabályzatot készít. A működési szabályzat a fenntartó önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyást csak jogszabálysértés esetén lehet megtagadni.

8. §

(1) A nevelési tanácsadó közösségének döntési jogkörébe tartozik

a) a működési szabályzat elfogadása,

b) a munkaterv elfogadása, teljesítésének értékelése,

c) a szakmai dokumentáció rendjének meghatározása.

(2) A nevelési tanácsadó közössége a 6. § (2) bekezdésében megállapított véleményező jogkörrel rendelkezik.

(3) A nevelési tanácsadó közössége a működési szabályzatában további jogköröket határozhat meg.

9. §[7]

10. §

Ez a rendelet 1987. szeptember 15. napján lép hatályba; egyidejűleg a nevelési tanácsadóról és működéséről szóló 148/1972. (M. K. 19.) MM utasítás hatályát veszti.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter