11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet

a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény (továbbiakban: Tt.) 75. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A fővárosi, illetőleg a megyei tanács vagy szervei első fokú hatáskört csak kivételesen, különleges szakismeretet igénylő államigazgatási ügyben gyakorolhatnak.

2. § (1)[1] A tanácsot és a végrehajtó bizottságot a tanácselnök, a szakigazgatási szervet vezetője, a megyei városi hivatalt elnöke képviseli.

(2) Képviselettel a szerv más tisztségviselője, tagja vagy dolgozója, illetőleg - a képviseletre vonatkozó szabályok keretei között - más szerv vagy személy is megbízható.

3. §[2]

4. § (1) Vállalatok alapítására és intézmények létrehozására (továbbiakban együtt: létrehozására) külön jogszabályok rendelkezései irányadók. Intézmények létrehozásánál figyelembe kell venni a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (továbbiakban: miniszter) által megállapított irányelveket is.

(2) A vállalatok és intézmények létrehozásának joga - ha jogszabály másként nem rendelkezik - magában foglalja a fenntartást, átszervezést, megszüntetést és egyéb kapcsolódó jogokat is.

(3) A tanács által létrehozható intézmények körébe tartoznak a költségvetési üzemek is.

5. § (1)[3] A tanács egyetértése szükséges a felügyelete alatt álló vállalat, illetőleg általa irányított intézmény jogállását érintő döntésekhez, így különösen:

a) tevékenységi körének megállapításához, továbbá - intézmény esetén - módosításához,

b) átszervezéséhez vagy megszüntetéséhez,

c) jogszabályban vagy létesítő határozatban (alapító okiratban) az alapító részére megállapított felügyeleti, illetőleg irányítási jog átruházásához.

(2) A Tt. 11. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a tanácsok egymás közötti kapcsolatában is.

6. § (1)[4][5] A tanács által választott, illetőleg kinevezett (megbízott) tisztségviselők, vezetők és egyes vezető állású dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat a tanácsok és szerveik külön jogszabályban meghatározott módon gyakorolják.

(2) A szakigazgatási szervek vezetőinek a tanács által történő kinevezése, illetőleg felmentése előtt a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert a tervezett intézkedésről kellő időben tájékoztatni kell.

(3)[6][7] A tanácsi intézmények vezetőinek és egyes vezető állású dolgozóinak a kinevezése (megbízása) előtt a képesítési előírások, a vezetői és a szakmai alkalmasság követelményeinek érvényesítése érdekében a kinevezési (megbízási) hatáskör gyakorlójának [Tt. 12. § (5) bek.; 44. § (1) bek. és 64. § (2) bek.] ki kell kérnie a felsőbb fokú szakigazgatási szerv, illetőleg a miniszter előzetes véleményét, valamint - nevelési-oktatási intézmény, nevelőotthon esetében - a nevelőtestület előzetes egyetértését is.

(4)[8] A községi tanács nevezi ki az általa fenntartott önálló községi intézmény vezetőjét, egyes vezető állású dolgozóit és a községi egészségügyi szolgálat orvosait. Ha az intézmény, az egészségügyi szolgálat működési területe több községet érint, a kinevezési jogkört az intézmény, illetőleg az orvosi körzet székhelye szerinti község tanácsa gyakorolja, a kinevezés előtt ki kell kérni az érdekelt tanácsok vagy végrehajtó bizottságaik véleményét.

(5)[9][10] A Munka Törvénykönyvének, továbbá a személyzeti munkáról szóló jogszabályoknak a tanácsi tisztségviselőkre, a szakigazgatási szervek vezetőire és dolgozóira, valamint az államigazgatási felügyelet alatt álló tanácsi vállalat és a tanácsi intézmény vezetőire, illetőleg az intézmény egyes vezető állású dolgozóira vonatkozó részletes végrehajtási szabályait a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke - az érdekelt miniszterekkel és szakszervezetekkel egyetértésben - határozza meg.

7. §[11] (1)[12]

(2) A szakigazgatási szervezet megváltoztatásáról tájékoztatni kell az érdekelt felsőbb fokú szakigazgatási szervet, minisztert.

8. § A tanács a végrehajtó bizottsága tagjainak számát:

a) a községben, nagyközségben legalább öt, legfeljebb tizenegy;

b) a városban, megyei városban, fővárosi kerületben legalább hét, legfeljebb tizenhét;

c) a fővárosban és a megyében legalább tizenegy, legfeljebb tizenhét főben határozhatja meg.

9. § (1) A közösen alapított vagy közösen működtetett vállalat, intézmény felügyeletének, illetőleg irányításának szabályait, a munkáltatói és más hasonló jogok gyakorlását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - külön kell megállapítani.

(2)[13] A helyi szervek egyikét meg lehet bízni igazgatási feladatok több tanács illetékességi területére kiterjedő ellátásával. Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni. A különböző feladatokat ellátó igazgatási társulások illetékességét - lehetőség szerint - azonos területre kell megállapítani.

(3) A tanács a Tt. 12. § (3) bekezdésében foglalt hatásköre gyakorlását a végrehajtó bizottságra átruházhatja.

(4) Ha művelődésügyi, egészségügyi és szociális intézmények ellátó tevékenysége a fenntartó tanács működési területén túl terjed, az államigazgatási területbeosztástól függetlenül kötelesek feladataikat ellátni.

10. § (1)[14]

(2) Helyi tanács területének egy része másik helyi tanács területéhez csatolható, amennyiben ez a közvetlenül érintett lakosság érdekét szolgálja.

(3) A járás, illetőleg a községi közös tanács székhelyéül a terület gazdaságilag jelentős, lehetőleg központi fekvésű, nagyobb települése javasolható.

11. § (1)[15] Államigazgatási helynév: a község, a város, a fővárosi kerület, a főváros és a megye neve.

(2) Azonos szintű területi egységek elnevezése nem egyezhet egymással. Államigazgatási helynévként csak a hivatalosan megállapított helynevet szabad használni.

(3) Az államigazgatási helynév indokolt esetben megváltoztatható. Új államigazgatási helynév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvi, nyelvhelyességi követelményekre.

(4) Az államigazgatási helyneveket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyvében tartja nyilván.

12. § (1) Új községi tanács szervezését lehet kezdeményezni, ha mintegy ezerötszáz lakosú belterület alakult ki, és az önálló igazgatás, valamint a közösségi szükségletek kielégítésének feltételei biztosíthatók.

(2)[16] Egyesülés esetén a község a nevét településrésznévként megtarthatja.

(3) Egymáshoz közel fekvő községek tanácsai közös tanács alakítását kezdeményezhetik, amennyiben ezt az érintett községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mezőgazdasági nagyüzem indokolja és a községek közötti közlekedés lehetővé teszi, valamint lakosságuk ellátása színvonalasabban biztosítható a községi erőforrások egyesített felhasználása útján.

(4)[17]

(5)[18] Nagyközségi tanáccsá lehet nyilvánítani azt a községi tanácsot - indokolt esetben községi közös tanácsot -, amelynek illetékességi területén legalább ötezer lakos él. Lakosságának számától függetlenül nagyközségi tanáccsá nyilvánítható az a községi tanács, amelynek illetékességi területe (székhelye):

a) a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű; vagy

b) országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely.

(6)[19] Új község alakítását lehet kezdeményezni, ha a településen mintegy 800 lakosú lakotthely alakult ki, továbbá a lakosság száma növekszik és az alapellátási intézmények kiépültek.

13. § (1)[20] Várossá nyilvánítást nagyközségi tanács kezdeményezhet.

(2) Város megyei várossá nyilvánítását akkor kezdeményezheti a mintegy százezer lakosú megyeszékhely város tanácsa, ha kiemelkedő jelentőségű gazdasági és társadalmi szerepe van, és vonzáskörzete a megye területén túl terjed.

14. § (1) A tanács működési területének, jogállásának, valamint az államigazgatási helynévnek a megváltoztatását megelőzően a helyi tanács - a lakosság többsége véleményének ismeretében - állást foglal, illetőleg javaslatot tesz.

(2) A területszervezési javaslatok kidolgozásánál figyelemmel kell lenni az országos településhálózatfejlesztési koncepcióról szóló kormányhatározatban foglaltakra is.

(3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács döntését igénylő ügyben a helyi tanács javaslatát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága állásfoglalásával terjeszti elő.

14/A. §[21][22]

15. § (1)[23] A helyi tanács köteles biztosítani az óvodai, az általános iskolai, a közművelődési, a körzeti orvosi, a fogorvosi, a bölcsődei és a lakosságot érintő egyéb szociális ellátást, az ingatlankezelést és -fenntartást, a zöldterület-gazdálkodást, az út- és hídfenntartást, a közvilágítást, a köztisztasági feladatok ellátását, a temetőfenntartást, valamint azoknak a közösségi szükségleteknek a kielégítését, amelyeket jogszabály (Tt. 5. §) a hatáskörébe utal.

(2) A községi tanács a helyi és körzeti szükségletek kielégítésére általában szolgáltató, építő- és építőanyagipari, valamint kommunális vállalatokat és intézményeket hozhat létre.

(3) A nagyközségi, a városi és a megyei városi tanács a Tt. 14. § (2) bekezdése által meghatározott körben létrehozhat különösen:

a) város- és községgazdálkodásra,

b) szolgáltató tevékenységre,

c) közlekedés és szállítás lebonyolítására,

d) kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységre,

e) elsősorban a helyi szükségletek kielégítését szolgáló termelési feladatra, ipari, élelmiszeripari, építő- és építőanyagipari tevékenységre,

f) üdültetési és idegenforgalmi tevékenységre szolgáló vállalatokat és intézményeket.

g)[24] járóbeteg szakellátást (rendelőintézet) nyújtó intézményt.

(4)[25][26] A városi és a megyei városi tanács fenntartja a középfokú nevelési-oktatási intézményeket, valamint a járó- és fekvőbetegellátást, a szociális ellátást nyújtó és egyéb, a lakosság igényeinek kielégítését szolgáló intézményeket.

(5)[27] A nagyközségi tanács fenntartja a középfokú nevelési-oktatási intézményt.

15/A. §[28]

16. § A megyei tanácsnak ellátó szerepköre van a működési területe lakosságának egészét érintő olyan tevékenységekben, amelyeket gazdaságosan egy településen belül nem lehet megszervezni. Ennek érdekében:

a) a megyei tanács létesíti az olyan vállalatokat, intézményeket, amelyek a megye egészének, illetőleg több községnek, városnak a szükségleteit elégítik ki;

b) a megyei tanács létesíti az olyan intézményeket, amelyek különleges szükségleteket elégítenek ki, vagy különleges szolgáltatást nyújtanak.

17. § (1) A Vhr. 16. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók a fővárosi tanács feladataira és hatáskörére is.

(2) A fővárosi tanács a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó ritkábban előforduló vagy több kerületet érintő, illetőleg fővárosi áttekintést igénylő szakigazgatási feladatok összevont, egy vagy több kerületi tanács által történő intézését rendelheti el, ha ezáltal a szakigazgatási feladatokat célszerűbben, szakszerűbben, színvonalasabban és gazdaságosabban lehet ellátni.

18. § (1)[29][30] A Vhr. 15. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak általában irányadók a fővárosi kerületi tanács feladataira és hatáskörére is; a középfokú nevelési-oktatási intézmények közül azonban a gimnáziumot, a nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumot, a két tanítási nyelvű nemzetiségi gimnáziumot és a dolgozók gimnáziumát, valamint a gimnáziumi diákotthont és kollégiumot, a nemzetiségi diákotthont tartja fenn.

(2) A fővárosi tanácsnak a kerületeket érintő lakásépítéssel, közmű-, kereskedelmi, lakossági szolgáltatások fejlesztésével és a szakigazgatási feladatok összevont intézésének elrendelésével kapcsolatos jelentősebb állásfoglalásaihoz ki kell kérni az érintett kerületi tanácsok, illetőleg végrehajtó bizottságaik előzetes véleményét.

19. § (1) A tanács a hatáskörének gyakorlását akkor ruházhatja át a végrehajtó bizottságra, ha a hatáskört megállapító jogszabály (Tt. 5. §) ezt lehetővé teszi.

(2) Ha a tanács valamely hatáskörének gyakorlását átruházza a végrehajtó bizottságra, annak gyakorlásáról a végrehajtó bizottság köteles az éves tájékoztatója, illetőleg beszámolója keretében a tanácsnak számot adni. Átruházott hatáskör gyakorlása körében a végrehajtó bizottságot a felettes végrehajtó bizottság meghatározott döntés hozatalára nem utasíthatja; a hatáskör gyakorlása körében hozott jogszabálysértő határozatát azonban megsemmisítheti.

(3) Ha a helyi tanács a Tt. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerint előterjesztést tesz, a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legközelebbi ülésén köteles állást foglalni.

20. § (1) A tanácsok szoros kapcsolatot tartanak a Hazafias Népfront bizottságaival. A Hazafias Népfront elősegíti a lakosság tevékeny részvételét a tanácsi munkában. A tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva látják el a lakosság széles körét érintő feladatokat.

(2) A tanácsok a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel és a lakosság más szervezeteivel az együttműködés tartalmát, kereteit és eszközeit megállapodásokban rögzíthetik.

21. § (1) A tanácsok - területük fejlesztése, a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítése és közös céljaik megvalósítása érdekében - a tanácsi és a nem tanácsi szervek tevékenységét szervező munkával, gazdasági, hatósági és egyéb jogi eszközökkel hangolják össze.

(2) A tanács, a végrehajtó bizottság és a tanácselnök a nem tanácsi szervek vezetőit - az eredményesebb együttműködés, a tevékenységüket érintő tanácsi célkitűzésekről való tájékoztatás érdekében - szükség szerint, meghatározott kérdések tárgyalására összehívhatja.

22. § (1)[31]

(2)[32]

(3) A nem tanácsi szervek kötelesek a működési területük szerint érdekelt helyi tanács végrehajtó bizottságának előzetes véleményét kikérni minden olyan intézkedés előtt, amely az ellátó, szolgáltató tevékenységben változást idéz elő, vagy a lakosság érdekeit egyébként érinti. Indokolt esetben a tanács nyilvánít véleményt. Országos jellegű szerv ezt az előzetes véleményt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságától kéri. A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága figyelembe veszi az érdekelt helyi tanács végrehajtó bizottságának a véleményét.

(4) A tanácsi szervek a nem tanácsi szerveknek a tanácsok tevékenységét vagy a lakosságot érintő javaslatait kötelesek megvizsgálni, a szükséges intézkedést megtenni és harminc napon belül érdemben választ adni.

23. § (1)[33] A bíróság és az ügyészség a vele azonos szinten működő tanácsot vagy végrehajtó bizottságot tájékoztatja, illetőleg a községi, a nagyközségi tanács vagy végrehajtó bizottság részére tájékoztatást adhat.

(2) A rendőrfőkapitányság, illetőleg rendőrkapitányság vezetője az azonos szintű tanácsnak vagy végrehajtó bizottságnak, a rendőrség körzeti megbízottja a községi tanácsnak vagy végrehajtó bizottságának számol be.

(3) A katonai kiegészítő parancsnok az illetékes tanács végrehajtó bizottságát tájékoztatja az ország védelmi képességének fejlesztése és megszilárdítása, a lakosság és a néphadsereg kapcsolatainak erősítése, valamint a honvédelmi kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében a tanácsok és a néphadsereg szervei együttes feladatairól és azok végrehajtásáról.

24. §[34]

25. § (1) A tanács éves munkaterv alapján működik.

(2) A tanácsülés napirendjére a végrehajtó bizottság tesz javaslatot.

(3)[35]

26. § A tanácsot a tanácstagok egynegyedének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

27. § (1)[36] A tanács ülésére meg kell hívni:

- a tanácstagokat;

- a községi, a nagyközségi tanács ülésére a városi tanács elnökét;

- a városi tanács ülésére - ha községet érintő napirendet tárgyal - a városkörnyéki községi tanácsok elnökeit;

- a városi, a megyei városi, megyei irányítású nagyközségi tanács ülésére a megyei tanács végrehajtó bizottságát;

- a fővárosi kerületi tanács ülésére a fővárosi tanács végrehajtó bizottságát;

- a fővárosi és a megyei tanács ülésére a tárgy szerint illetékes minisztert, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét;

- a Vhr. 30. §-ának (1) bekezdése c)-f) pontjában megjelölteket;

- a napirend tárgya szerint illetékes szervet, illetőleg felettes szervet;

- akit a szervezeti és működési szabályzat megjelöl.

(2)[37][38]

(3) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a meghívót olyan időpontban küldi meg. hogy az a tanácsülés előtt legalább öt nappal megérkezzék.

(4) A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy az a tanácsülés előtt legalább nyolc nappal megérkezzék

28. § (1) A tanácstagok többségén a tanácstagok eredeti összlétszámához viszonyított többséget kell érteni.

(2) Határozatképtelenség esetén a tanácsot tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A határozatképesség általános szabályai az ismételten összehívott tanácsülésre is irányadók.

(3)[39]

29. § (1) A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[40] A jegyzőkönyvet a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, a tanács ülését követő nyolc napon belül, meg kell küldeni a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének; községek esetében a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának.

(4) A tanács határozatáról, a jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg, jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni az érdekelteknek, az illetékes szakigazgatási szervnek, illetőleg - község kivételével - a felsőbb fokú szakigazgatási szervnek, miniszternek.

30. § (1) A tanácsülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

a) az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei;

b) a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és kiküldöttei;

c) a Hazafias Népfront illetékes bizottságának elnöke vagy titkára;

d) az érdekelt szakszervezeti szerv vezetője;

e) az illetékes bíróság elnöke, a rendőrfőkapitányság (rendőkapitányság) vezetője vagy képviselőik;

f) mindazok, akiket jogszabály (Tt. 5. §) erre feljogosít, így különösen az illetékes ügyészség vezetője és az illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke vagy képviselőik;

g) a helyi tanács ülésén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, kiküldöttei;

h) a községi tanács ülésén a városi tanács elnöke, kiküldötte;

i)[41] a városi, megyei városi tanács ülésén a községi tanács elnöke a községet érintő napirendi pont tárgyalásánál.

j)[42] a miniszterek és a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásánál.

(2) Ha a tanács nem tanácsi szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja, a szerv vezetőjét tanácskozási joggal a tanács ülésére meg kell hívni. A szerv vezetője a tanácsülésen köteles megjelenni.

(3) A tanács felszólalási jogot adhat tanácskozási joggal nem rendelkező személynek is.

31. § (1) A tanácsrendelet kihirdetését a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, jogszabálysértés megállapítása esetén, felfüggesztheti. Ha a helyi tanács a rendeletében észlelt jogszabálysértés megszüntetéséről nem intézkedik, a jogszabálysértő rendelkezést a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága megsemmisíti. A kifogásolt tanácsrendeletet csak a jogszabálysértés megszüntetése után lehet kihirdetni.

(2) A tanácsrendeletet a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács hozzájárulásával a felterjesztéstől számított harmincadik nap előtt is ki lehet hirdetni.

(3)[43]

(4) A tanácsrendeletet meg kell küldeni a tanács tagjainak.

32. § (1)[44] A tanácsrendelet tervezetének előkészítése során az illetékes ügyészségtől véleményt kell kérni.

(2) A lakosság széles körét közvetlenül érintő tanácsrendelet tervezetét társadalmi vitára kell bocsátani, és az ott elhangzott javaslatokról a tanácsot tájékoztatni kell.

(3) A fővárosi és a megyei tanácsrendeletet kihirdetése után tájékoztatás céljából meg kell küldeni az illetékes miniszternek.

33. § (1) A tanács falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, illetőleg kéri véleményét a tanács középtávú tervéről, költségvetéséről, a község általános rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

(2) A községekben szükség szerint, de legalább évente falugyűlést kell tartani.

(3) A falugyűlést a tanács hívja össze; szervezéséhez, lebonyolításához kérni kell a Hazafias Népfront helyi bizottságának közreműködését.

34. § A tanácstagság lemondás folytán akkor szűnik meg, ha a tanács a lemondást tudomásul vette. A tanácstag jogai, kötelességei és kedvezményei a tanács határozatának meghozatalával szűnnek meg.

35. § (1) A tanácstagnak a tanács ülésén szóban vagy írásban feltett kérdésére (interpelláció) a kérdezett azonnal válaszol. Ha azonnal választ adni nem tud, a tanácstagot tizenöt napon belül írásban tájékoztatja. A választ a tanács következő ülésén be kell jelenteni. A kérdésekre adott válaszok elfogadásáról - mindkét esetben - a tanácstag nyilatkozik és a tanács határoz.

(2) Ha a tanács nem fogadja el a választ, a hatáskörébe tartozó kérdéssel kapcsolatban haladéktalanul intézkedést tesz. Ha az intézkedés megtételére nincs hatásköre, a végrehajtó bizottsága útján intézkedést kezdeményez. Ennek eredményéről a végrehajtó bizottság a következő tanácsülésen tájékoztatást ad.

36. § Ha a tanácstag nem a tanács ülésén kér felvilágosítást, a kérdezett azonnal, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban válaszolni köteles.

36/A. § A tanácstag részt vehet a kérdésének megválaszolására, javaslatának megoldására irányuló tevékenységben.

36/B. § A tanács a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg, hogy a szakigazgatási szerv mely ügyekben köteles kikérni döntése előtt a tanácstag véleményét.

37. § (1) A tanácstag, a végrehajtó bizottság titkára és a fővárosi, a megyei, megyei városi tanács állandó bizottságának nem tanácstag tagja a tanács működési területén minden személyszállításra szolgáló menetrend szerint közlekedő távolsági és helyi közforgalmi közlekedési eszközön (vasút, autóbusz, hajó, villamos) díjtalan utazásra jogosult. A jogosultat a tanács működési területét feltüntető, személyre szóló utazási igazolvánnyal kell ellátni.

(2) A díjtalan utazással kapcsolatos kérdéseket a pénzügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke együttesen szabályozza.

(3) A tanács felügyelete alatt működő vállalatok személyszállításra szolgáló közforgalmi, menetrendszerű közlekedési eszközeinek díjtalan igénybevételét biztosító igazolvány kiadása a felügyeletet ellátó szerv feladata.

(4) A tanácstag és az állandó bizottság tagja részére - a tanács költségvetése terhére -meg kell téríteni feladatainak ellátása során felmerült költségeket. A tanácselnök előzetes hozzájárulásával nem menetrendszerű közlekedési eszköz is igénybe vehető.

(5) A tanácstagot - a közszolgálati alkalmazottakra érvényes szabályok szerinti - napidíj és szállásköltség illeti meg.

38. § (1) A lakossággal való közvetlen és rendszeres kapcsolat formájaként a beszámolás mellett a tanácstagok fogadóórát is tarthatnak. A tisztségviselők kötelesek fogadóórát tartani.

(2) A helyi tanácstag választói gyűlésének és beszámolójának szervezéséhez kérni kell a Hazafias Népfront illetékes bizottságának közreműködését.

39. § (1) Tanácstagi minőségben kifejtett tevékenység, ha a tanácstag a jogszabályban biztosított jogait gyakorolja, illetőleg kötelességét teljesíti, és tevékenysége ezekkel összefügg. Vita esetén az összeférhetetlenségi eljárás során hozott döntés az irányadó.

(2) Az állami, társadalmi és szövetkezeti szerveknek elő kell segíteniük, hogy a tanácstagok tevékenységüket zavartalanul és eredményesen végezhessék.

(3) A tanácstag munkáltatója, tagsági viszony esetében szövetkezetének vezetője köteles felmenteni a tanácstagot a munka végzése alól, illetőleg a kiesett munkaidőt igazoltnak kell tekinteni, ha a tanács, illetőleg annak szerve a tanácstagot meghívja, vagy részére csak munkaidőben végezhető feladatra ad megbízatást.

(4) Ha a tanácstagot tanácstagi tevékenysége miatt hátrányos vagy sérelmes intézkedés éri, vagy a tevékenységét akadályozzák, a tanácselnök köteles megkeresni az intézkedést tevő szervet, vagy annak felügyeleti szervét. A megkeresett szerv köteles a törvényes állapotot helyreállítani és az intézkedésről a tanácselnököt tájékoztatni.

40. § A tanács köteles lefolytatni az összeférhetetlenségi eljárást, ha a tanácstag bűncselekményt követett el. Ha a tanácstag cselekménye e rendelet 39. §-ának (1) bekezdése szerint minősül, az összeférhetetlenségi eljárást a büntető eljárást megelőzően, egyébként pedig általában a büntető eljárás befejezését követően kell lefolytatni. Az ügyrendi bizottság a bejelentést erre vonatkozó tanácsi döntés nélkül is megvizsgálja és határozati javaslatát a következő tanácsülés elé terjeszti.

41. § (1)[45] Összeférhetetlenségi bejelentést előterjeszthet a Hazafias Népfront illetékes bizottsága, tömegszervezet vezetősége, a területileg illetékes ügyész, a népi ellenőrzési bizottság elnöke és a tanács bármely tagja. Az ügyrendi bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi tanácsülésen ismertetni. A bejelentés alapján a tanács dönt az összeférhetetlenségi eljárás megindításáról.

(2)[46] Ha a tanács az összeférhetetlenségi eljárás megindításáról dönt, a bejelentést az ügyrendi bizottság köteles körültekintően megvizsgálni, jelentését és határozati javaslatát a tanács elé terjeszteni.

(3) Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaptalannak tartja, határozatában

a) az összeférhetetlenségi bejelentést elutasítja, vagy

b) indokolt esetben a tanácstagot figyelmeztetésben részesíti.

(4) Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaposnak tartja, határozatában

a) a tanácstagot határidő megállapításával felhívja a kifogásolt magatartás vagy állapot megszüntetésére,

b) az összeférhetetlenséget kimondja, vagy

c) a tanácstag visszahívása iránt intézkedik.

(5) Az összeférhetetlenség megállapítását, illetőleg a tanácstagi megbízatás megszűnését tartalmazó határozatot a választó kerületben részletesen ismertetni kell.

(6) Ha a tisztségviselő tanácstag elleni összeférhetetlenségi bejelentés vizsgálata során olyan tény merül fel, amely fegyelmi eljárás megindítását teszi indokolttá, a fegyelmi eljárást az összeférhetetlenségi eljárással párhuzamosan kell lefolytatni.

42. § (1)[47] A tanács a tagjai javaslatára választja meg a végrehajtó bizottság tagjait.

(2) A végrehajtó bizottság tagja az őt megválasztó tanácsülésen, a végrehajtó bizottság titkára pedig kinevezése után tesz esküt.

(3) Az eskü szövege:

"Én ............ esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és Alkotmányához hű leszek, a törvényeket és a törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, végrehajtó bizottsági tagságomból, tisztségemből eredő kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem, és minden erőmmel hazánk felvirágzását, népünk javát szolgálom"

43. § (1) A szakigazgatási szerv hatósági ügyekben hozott határozatának felülvizsgálatára a Tt. 43. § (2) bek. c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik; a felülvizsgálatra az eljárási jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A végrehajtó bizottság nem ruházhatja át;

a) a tanács által átruházott hatásköröket, kivéve ha jogszabály (Tt. 5. §) másként rendelkezik;

b) a hatósági jogkörét;

c) a Tt. 43. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében; 44. §-ában; valamint a 45. §-ában foglalt hatásköröket.

(3) A helyi tanács végrehajtó bizottsága előterjesztést a felettes végrehajtó bizottsághoz és szakigazgatási szerveihez, a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Minisztertanácshoz, illetőleg a miniszterekhez tehet. Azonos szabályok irányadók a vizsgálat kezdeményezésére is.

44. §[48] A fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára a jogszabálysértő helyi tanácsrendelet, határozat vagy végrehajtó bizottsági határozat végrehajtását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti. Ez esetben egyidejűleg fel kell hívni a döntést hozó szervet a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szerv nem intézkedik, a jogszabálysértő döntést a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága megsemmisíti.

45. § A fővárosi, a megyei tanácsot az általános tanácsválasztást követő harminc napon belüli időpontra kell összehívni.

46. §[49]

47. § (1) A végrehajtó bizottság éves munkaterv alapján működik. A munkatervet tájékoztatás céljából a tanács elé kell terjeszteni.

(2)[50]

(3)[51] A végrehajtó bizottság napirendi tervezetébe fel kell venni a tanács bizottságának a javaslatát is.

(4) A végrehajtó bizottságot a Tt. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - ha a határozat más időpontot nem tartalmaz - nyolc napon belüli időpontra kell összehívni.

48. § (1)[52] A végrehajtó bizottság ülésére meg kell hívni:

- a végrehajtó bizottság tagjait;

- a területileg illetékes ügyészt;

- a népi ellenőrzési bizottság elnökét;

- a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésére a városi tanács elnökét;

- a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésére, ha községet érintő napirendet tárgyal, a községi tanács elnökét;

- a városi, a megyei irányítású nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának ülésére a megyei végrehajtó bizottságot;

- a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának ülésére a fővárosi végrehajtó bizottságot;

- a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésére a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét;

- a tanács szervezeti és működési szabályzatában megjelölt szerveket.

(2) A feladatkörüket érintő ügyek tárgyalására a végrehajtó bizottság ülésére meg kell hívni a tanács bizottságainak elnökeit, a szakigazgatási szervek vezetőit, a tanácsi és a nem tanácsi szervek vezetőit, valamint az általa javasolt napirendi pont tárgyalására a Hazafias Népfront illetékes bizottságának elnökét vagy titkárát, továbbá a felsőbb fokú szakigazgatási szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei végrehajtó bizottság ülésére pedig az illetékes minisztert.

(3)[53]

(4) A meghívót olyan időpontban kell elküldeni, hogy azt az érintettek a végrehajtó bizottság ülése előtt legalább öt nappal megkapják.

(5)[54] A végrehajtó bizottság ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt:

- az Országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Minisztertanácsnak a tagjai és kiküldöttei;

- a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és kiküldöttei;

- a területileg illetékes ügyész és felettesei;

- a területileg illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke;

- a helyi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a felettes végrehajtó bizottság tagjai és kiküldöttei;

- a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a városi tanács elnöke és kiküldötte.

- a városi, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a községi tanács elnöke a községet érintő napirendi pont tárgyalásánál.

(6) A miniszterek kiküldöttei, a felsőbb fokú szakigazgatási szervek vezetői és kiküldöttei tanácskozási joggal részt vehetnek az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásánál.

49. § (1) A végrehajtó bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a tanácselnöknek és a végrehajtó bizottság titkára írja alá.

(2)[55] A jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni a felettes végrehajtó bizottságnak, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének. Községek esetében a jegyzőkönyvet a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának kell megküldeni. Jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a határozatról az érdekelteknek, az illetékes szakigazgatási szervnek, illetőleg - község kivételével - a felsőbb fokú szakigazgatási szervnek, miniszternek.

50. §[56]

51. § (1) Határozatképesség megállapításánál a végrehajtó bizottsági tagok többségén a tagok eredeti összlétszámához viszonyított többséget kell érteni.

(2) Határozatképtelenség esetén a végrehajtó bizottságot nyolc napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott végrehajtó bizottsági ülés határozatképességére is az általános szabályok az irányadók.

(3)[57]

52. § (1)[58]

(2) A tanács a tisztségviselőit csak a tanácstagok többségének szavazatával hívhatja vissza.

(3) Ha fegyelmi eljárás során a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a Minisztertanács a tanácselnökkel vagy tanácselnök-helyettessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést állapít meg, a tisztségviselőt a megválasztó tanács visszahívja.

53. § (1)[59]

(2) A társadalmi megbízatású tanácselnök jogköre megegyezik a munkaviszonyban álló tanácselnök jogkörével.

54. § (1) A tanácselnök felelős a tanács és a végrehajtó bizottság eredményes munkája feltételeinek biztosításáért.

(2) A tanácselnök a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek általános felügyeletével kapcsolatban különösen a következő feladatokat látja el:

a) beszámoltatja és jogszabályok keretei között utasíthatja a szakigazgatási szervek vezetőit;

b) dönt a szakigazgatási szervek között felmerülő olyan vitás kérdésekben, amelyeket - kisebb jelentőségük miatt - nem szükséges a végrehajtó bizottság elé terjeszteni.

(3) A tanácselnök köteles a szakigazgatási szervek irányításával kapcsolatos minden jelentősebb, a lakosság széles rétegeit vagy egy-egy szakigazgatási szerv egész tevékenységét, illetőleg több szakigazgatási szerv feladatkörét érintő kérdést a végrehajtó bizottság elé terjeszteni.

(4) A tanácselnök a végrehajtó bizottság titkárával együttesen írja alá a tanácsrendeletet.

(5) A tanácselnök honvédelmi feladatai [Tt. 53. § (1) bek. i) pont] szakigazgatási feladatnak minősülnek. A tanácselnök a honvédelmi feladatait a végrehajtó bizottság érintett szakigazgatási szerveinek bevonásával látja el.

(6)[60] A fővárosi és a megyei tanácselnök figyelemmel kíséri, segíti, ellenőrzi a helyi tanácselnökök munkáját, részükre értekezletet tarthat, a jogszabályok keretei között utasítást adhat. A megyei tanácselnök e feladatát - az utasítási jog kivételével - községek esetében általában a városi tanácselnök bevonásával látja el.

55. § (1) A tanácselnök-helyettes feladatkörének a szervezeti és működési szabályzatban történő megállapításánál különös figyelemmel kell lenni a tanács, a tanácstagok és a tanácsi bizottságok munkájának segítésére.

(2) A tanácselnök távollétében a tanács és a végrehajtó bizottság ülését a tanácselnök-helyettes (általános helyettes) vezeti.

(3) A tanácselnök-helyettes közreműködik a tanácselnöknek a tanács és a végrehajtó bizottság képviseletével, valamint a szakigazgatási tevékenység általános felügyeletével és összehangolásával kapcsolatos feladatai - kivéve a Vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeletet - ellátásában.

(4) A tanácselnök-helyettes a fővárosi, megyei, megyei városi, városi és a fővárosi kerületi tanács bizottságának elnöke is lehet

(5) A fővárosi és a megyei tanácselnök-helyettes segíti a tanácselnököt a helyi tanácsok és szerveik tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában.

(6)[61] A megyei tanácselnök-helyettes tekintetében - a Tt. 72. §-a (1) bekezdésének h) és j) pontjában foglaltak kivételével - a munkáltatói jogok gyakorlása a megyei tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik.

56. §[62] A társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettes részére - a községi tanácselnök-helyettes kivételével - tiszteletdíj állapítható meg.

57. § (1) A végrehajtó bizottság titkára:

- részt vesz a bizottságok és a tanácstagok tevékenységének, valamint a lakosság tanácsi munkába való bevonásának a szervezésében;

- felelős a tanács, a végrehajtó bizottság, a bizottságok, tevékenységével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátásáért, valamint a szakigazgatási szervek ügyvitelének összehangolásáért;

- irányítja a titkárságot.

(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára irányító és ellenőrző tevékenységével biztosítja a főváros, a megye területén a tanácsi hatósági ügyek megfelelő színvonalú, törvényes intézését.

(3)[63] A megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára rendszeresen kapcsolatot tart a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkáraival.

(4)[64] A községi és nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága, a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező ügyintézők közül, vb titkárhelyettest bízhat meg, feladatait a tanács szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

58. § (1) Ha a végrehajtó bizottság titkára a tanács, a végrehajtó bizottság, a bizottságok vagy a tanácselnök rendelkezéseinél jogszabálysértést észlel, köteles ez irányú véleményét azonnal jelezni.

(2) A végrehajtó bizottság titkára felügyeletet gyakorol valamennyi szakigazgatási szerv hatósági ügyintézésének törvényessége felett, szervezi és segíti ennek megvalósulását.

(3) Ha a végrehajtó bizottság titkára a szakigazgatási szervek rendelkezéseinél jogszabálysértést észlel, felhívja a szerv vezetőjét, hogy saját hatáskörében intézkedjék annak megszüntetéséről. Ha a szakigazgatási szerv vezetője a jogszabálysértés megszüntetéséről nem intézkedik, a végrehajtó bizottság titkára az eljárást, illetőleg a rendelkezés végrehajtását felfüggeszti, és az ügyet döntés végett a végrehajtó bizottsághoz, illetőleg hatósági ügyekben az eljárásra hatáskörrel rendelkező szervhez terjeszti.

59. § (1) A végrehajtó bizottság titkára a hatósági ügyintézés törvényessége érdekében kifejtett tevékenységéről, valamint a hatósági munka ellenőrzéséről beszámol a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, illetőleg a tanácselnöknek.

(2) A tanácselnök a végrehajtó bizottság titkárának a tanács és a végrehajtó bizottság üléseinek előkészítésére, rendelkezéseik végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére utasítást adhat.

(3)[65] A fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának a Tt. 55. §-ának (3) bekezdésében megjelölt hatásköre magában foglalja az 1968. évi I. törvény 75. §-ában foglaltaknak megfelelőén, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság elengedése mellett, az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtása méltányosságból történő mellőzésével, illetőleg az elkobzott dolog visszaadásával kapcsolatos hatáskört is.

(4)[66] A (3) bekezdésben megjelölt hatáskört a községekben intézett szabálysértési ügyekben a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára gyakorolja.

60. § (1) A tanács szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy - a Tt. 59. §-ában meghatározott bizottságokon túlmenően -milyen típusú és feladatkörű bizottságokat hoz létre.

(2) A tanács bizottságainak feladatkörébe kell utalni általában azokat a feladatokat, amelyek nem tanácsi szervek közreműködésével és társadalmi erők bevonásával oldhatók meg.

61. § (1) A bizottság segíti a tanácsot a jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásában, a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében.

(2) A tanács bizottságai és a végrehajtó bizottság egymást segítik és tájékoztatják.

(3) A fővárosi és a megyei tanács bizottságainak elsődleges feladata a tanácsi tervek és fejlesztési programok kidolgozásában való közreműködés, az ágazaton belüli, illetőleg ágazatok közötti tevékenység összehangolása.

(4) A helyi tanácsok bizottságai ellenőrzik a lakosság ellátásával és a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet; szervezik a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában.

62. § (1) A tanács a nem folyamatos feladatok ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A tanács ideiglenes bizottságaira a tanácsbizottság működésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók.

63. § (1) A végrehajtó bizottság a soron következő ülésén, de legkésőbb harminc napon belül köteles megtárgyalni a bizottság hozzá intézett javaslatát. Ha a döntésre nem a végrehajtó bizottság jogosult, vagy a javaslattal nem ért egyet, a tanácsi bizottság kívánságára a javaslatot köteles felvenni a legközelebbi tanácsülés napirendjének tervezetébe.

(2) A tanácsi szervek a nem tanácsi szerveket érintő bizottsági javaslatokat kötelesek az illetékes szervhez továbbítani és a javaslat sorsáról a bizottságot harminc napon belül tájékoztatni.

(3) Az érintett szervek kötelesek a bizottság részére a feladatkörében végzett ellenőrzés feltételeit biztosítani.

64. § A tanács megbízhatja az ügyrendi bizottságot a szervezeti és működési szabályzat kidolgozásával és hatályosulásának a vizsgálatával.

65. § (1) A bizottság tagjaira a Hazafias Népfront illetékes bizottsága, illetőleg bármely tanácstag tehet javaslatot.

(2) A tanács a bizottságok nem tanácstag tagjait a területén működő szervek által - felkérésére - jelölt és más szakemberek közül választja meg.

(3) Tisztségviselő az ügyrendi, illetőleg a végrehajtó bizottság tagja a számvizsgáló bizottságba nem választható. Ez utóbbi bizottságba gazdálkodó tevékenységgel foglalkozó más tanácsi dolgozó sem választható.

(4) Az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság tagjai más bizottságba is megválaszthatók.

66. § (1) A bizottság a tanács megbízatásának lejártáig folytatja működését. A tanács indokolt esetben a bizottság megbízatásának lejárta előtt is felmentheti az elnököt, illetőleg egyes tagokat, és helyükre másokat választhat.

(2) A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben ülésén határoz. Kötelező határozatokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak saját tagjaira nézve hozhat.

(3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról általában szakigazgatási szerv vezető gondoskodik.

67. § A bizottság szoros kapcsolatot tart a Hazafias Népfront illetékes bizottságával, a tömegszervezetekkel, a lakosság egyéb szervezeteivel és a tanács működési területén levő fontosabb szervekkel.

68. §[67]

69. § (1)[68]

(2) A tanács, a végrehajtó bizottság, a bizottságok, a tisztségviselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos szervezési és ügyviteli teendőket a titkárság látja el. A titkárságra értelemszerűen vonatkoznak a szakigazgatási szervekre irányadó jogszabályok.

70. § (1) A hatósági ügyekben az eljárási szabályok szerint kell eljárni.

(2) Az intézményeket - ha jogszabály (Tt. 5. §) másként nem rendelkezik - a szakigazgatási szervek irányítják. A szakigazgatási szervek a szükségletek és az ellátottság elemzése alapján közreműködnek az ágazatukat érintő költségvetési és fejlesztési javaslatok kidolgozásában, a beruházási politika alakításában. Az intézmények gazdálkodásában ellenőrzik és elemzik az ágazati-szakmai követelmények érvényesítését.

71. § (1) A szakigazgatási szerv az intézményekhez nem kötött költségvetési előirányzat feletti rendelkezési joggal ruházható fel.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési előirányzattal kapcsolatos kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör a szakigazgatási szerv vezetőjét illeti meg; a kötelezettségvállalás, illetőleg az utalványozás a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjének ellenjegyzésével történik.

72. § (1) A szakigazgatási szerv vezetőjének feladatai különösen:

a) a jogszabályok végrehajtása;

b)[69] az ágazati feladatok, a jogi iránymutatások érvényre juttatása;

c) a tanács és a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtása, illetőleg a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, valamint beszámolás ezekről;

d) a tervezési-fejlesztési, költségvetési, pénzügyi, munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveknél a tanács és a végrehajtó bizottság e tárgyú döntéseinek előkészítése, illetőleg az ágazati javaslatok összehangolása; a tervezési, a költségvetési, a pénzgazdálkodási és a munkaügyi tevékenység szervezése, végrehajtása;

e)[70] a törvényességi felügyelettel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatok ellátása.

f) az ágazat feladatainak megvalósításához szükséges eszközök biztosítására javaslatok tétele, a végrehajtás módszereinek kidolgozása és képviselete a tanács és a végrehajtó bizottság előtt;

g) a szakirányítás és a munka összehangolása;

h) a szakigazgatási szerv megfelelő személyi feltételeinek megteremtése és a működés helyes módszereinek kialakítása, illetőleg folyamatos biztosítása.

(2)[71] A fővárosi, megyei szakigazgatási szerv vezetője rendszeresen kapcsolatot tart a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szerveivel; azok tevékenységét vizsgálja; a hatósági ügyekben vezetőiket - jogszabály rendelkezése alapján - utasíthatja; a helyi szakigazgatási szervek részére szakmai értekezleteket tart. A megyei szakigazgatási szerv vezetője e feladatainak ellátásába bevonhatja a városi szakigazgatási szervet.

73. § (1) A községi szakigazgatási szerv látja el - szakigazgatási feladatain túl - a tanács, a végrehajtó bizottság, a tanács bizottságai, a tisztségviselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat is.

(2) A községi szakigazgatási szerv jár el azokban az első fokú hatósági ügyekben, amelyeket a korábbi jogszabályok a végrehajtó bizottság elnöke, elnöhelyettese vagy titkára hatáskörébe utaltak.

(3) A községi tanács végrehajtó bizottságának titkárát a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy helyettesíti.

(4)[72] Ha a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárának tisztsége nincs betöltve, vagy tartós távolléte miatt akadályozva van, és titkárhelyettes nincs, a szükséges helyettesítésről a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára gondoskodik. Erről a községi tanácsot tájékoztatni kell.

(5)[73] A helyi tanácsok esetében meghatározott szakfeladat vagy ügykör ellátásával együttesen alkalmazott személy is megbízható; szakigazgatási feladatok másodállásban, illetőleg mellékfoglalkozásban is elláthatók.

74. §[74] A szakigazgatási szervekre és vezetőikre, valamint e szervek irányítására, működésére és kapcsolataik rendjére vonatkozó rendelkezések, ha jogszabály másként nem rendelkezik, irányadók a megyei városi hivatalra és elnökére is.

75. §[75] (1) A megyei városi hivatal a megyei városi tanács egységes, önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló, első fokú államigazgatási szerve, amely a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának irányítása alatt áll.

(2) A megyei városi hivatal belső szervezeti tagozódását a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

76. §[76] (1) A megyei városi hivatal:

a) ellátja a jogszabályokban, valamint a megyei városi tanácsnak és arra felhatalmazott szerveinek rendelkezésében előírt feladatokat;

b) gyakorolja hatósági jogkörét;

c) első fokú hatósági jogkört gyakorol a községek tekintetében azokban az ügyekben, amelyekben a községi szakigazgatási szerveknek nincs hatáskörük:

d) segíti a megyei városi tanácstagok tevékenységét.

(2) A hivatalt a hivatal elnöke vezeti.

(3) A hivatal részére megállapított hatósági jogkört az ügy tárgya szerinti szakigazgatási feladatot ellátó belső szervezeti egység vezetője gyakorolja. Jogszabály hatósági jogkört a hivatal elnökének személyes hatáskörébe utalhat.

(4) A megyei városi tanács végrehajtó bizottsága az elnökhelyettesi teendők ellátására - a hivatal elnökének javaslatára - függetlenített elnökhelyettest nevezhet ki.

77. § A közös tanácsok társközségeiben, községekben, városokban, fővárosi kerületekben szakigazgatási kirendeltség létesíthető az olyan ügyeknek helyben történő intézésére, amelyek gyakorisága ezt indokolja. A kirendeltség feladatát, szervezetét, működését a tanács állapítja meg szervezeti és működési szabályzatában

78. § A művelődésügyi, egészségügyi, szociális, munkaügyi és egyéb intézmények létesítésére, megszüntetésére, tevékenységi körük megváltoztatására vonatkozó általános szabályokról a Minisztertanács külön rendelkezik.

79. § A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának feladatairól, hatásköréről külön jogszabály rendelkezik.

80. § (1)[77] A miniszter a Tt. 74. §-a (3) és (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően jogi iránymutatásokat ad ki, kapcsolatot tart a tanácsi szervekkel és vezetőikkel.

(2) Az illetékes miniszter határozza meg

a) a tanács által fenntartott intézmények szervezeti és működési szabályzatát, illetőleg annak irányelveit;

b) a tanácsi intézmények vezetői, magasabb vezető állású és egyéb érdemi munkakört betöltő dolgozói alkalmazásához megkívánt képesítési, szakmai feltételeket;

c) a tanácsi intézmények dolgozói tekintetében - a tanács és szervei kinevezési jogkörébe tartozó intézményvezetők, magasabb vezető állású dolgozók kivételével - a kinevezési és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait.

81. § (1) E rendelet 1971. április 25-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:

a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága működésére vonatkozó szabályokról szóló 1099/1954. (XI. 28.) Mt. h. számú határozat;

a községi tanács végrehajtó bizottsága működésére vonatkozó szabályokról szóló 1100/1954. (XI. 28.) Mt. h. számú határozat;

a tanácstagok díjtalan utazásáról szóló 1001/1955. (I. 5.) Mt. h. számú határozat;

a tanácsok végrehajtó bizottságainál és a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinél a kinevezési jogkör gyakorlásáról szóló 1051/1955. (V. 10.) Mt. h. számú határozat;

egyes községi tanácsok végrehajtó bizottságai működésének átmeneti szüneteltetéséről szóló 1027/1965. (XI. 28.) Korm. számú határozat;

a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról szóló 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. számú határozat;

a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervéről szóló 1010/1968. (III. 24.) Korm. számú határozat;

a tanácsok végrehajtó bizottságai titkárságainak szervezetére és működésére vonatkozó szabályokról szóló 1008/1969. (III. 18.) Korm. számú határozat;

nagyközségek szervezéséről szóló 1016/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat;

egyes községek városi irányításáról szóló 1017/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat;

a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek létesítéséről, összevonásáról és megszüntetéséről szóló 1018/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozat;

a tanács végrehajtó bizottsága titkáráról szóló 1020/1970. (VI. 7.) Korm. számú határozat 1., 5. és 6. pontja;

a Munka Törvénykönyvének a tanácsok végrehajtó bizottságai hivatali szerveiben történő végrehajtásáról szóló 1/1967. (T K 55.) KE számú utasítás;

a személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló 1001/1968. (I. 5.) Korm. számú határozatnak a tanácsok hivatali szerveiben történő végrehajtásáról szóló 1/1968. (TK 24.) KE számú utasítás.

(3) A tanácsok végrehajtó bizottságainak egyes egyedi ügyek intézése alól történő mentesítéséről szóló 1009/1966. (V. 18.) Korm. számú határozat I. Részének 1. pontja a Tt. 55. § (2) bekezdése szerint módosul.

(4) Az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a Tt. 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosul.

(5) A tanácsi tervezésnek és a tanácsok területi fejlesztési tervezésének rendjéről, a tanácsi beruházásokról, a tervgazdasági bizottságokról, valamint a tanácsok gazdasági jellegű koordinációs tevékenységéről szóló 1049/1970. (XII. 6.) Korm. számú határozat 19. pontjának második bekezdése e rendelet 60. § (2) bekezdése szerint úgy módosul, hogy a tervgazdasági bizottság a fővárosi, megyei tanács irányítása alatt működik.

(6) A tanácsok a saját, valamint szerveiknek szervezeti és működési szabályzatát a Tt., a jelen rendelet és a vonatkozó irányelvek figyelembevételével állapítják meg.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke